Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete - az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a megszűnt XVI. kerületi Csatornamű Társulattól jogutódként átvett csatornaépítési lakossági érdekeltségi hozzájárulás-tartozások méltányos rendezése és ezek nyilvántartásának egyszerűsítése érdekében a következő rendeletet alkotja:
1. § A rendelet hatálya azon lakossági érdekeltségi hozzájárulás-tartozásokra (továbbiakban: tartozás) vonatkozó jogviszonyokra terjed ki, amelyek a megszűnt XVI. Kerületi Csatornamű Társulat (egykori székhelye: 1163 Bp. XVI. Havashalom u. 41.) tevékenységéből keletkeztek.
2. § * A Képviselő-testület a döntési jogkört a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságra ruházza át; a Bizottság döntése ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni a kézhezvételtől számított 15 napon belül.
3. § A Bizottság eljárása az érintett kérelmére, vagy - ha ezen rendelet lehetővé teszi - a tartozások nyilvántartását és feldolgozását végző Polgármesteri Hivatal megkeresésére hivatalból indul.
4. § (1) Ha az érintett a tartozás jogalapját nem vitatja, és az esedékes részleteket késedelem nélkül megfizette, kérelmére a Bizottság a hátralék egyösszegű megfizetését engedélyezi 40%-os mértékű kedvezménnyel.
(2) Ha az érintett a tartozást annak esedékességétől számított több mint öt éven át nem fizette, és közben végrehajtási intézkedés nem történt, akkor a Bizottság (kérelemre vagy hivatalból) a tartozást elévültnek minősíti, és törléséről intézkedik. Nem alkalmazható ez a szabály, ha az érintett fizetési halasztást kapott, és annak lejártától számítva az öt év még nem telt le - ilyenkor az érintett kérelmére az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény adható.
(3) * Nem engedélyezhető a tartozás csökkentése vagy elengedése akkor, ha azt a kérelmező csakis szociális indokokra hivatkozva kéri; ilyen esetben szakvéleményezés céljából a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság megkeresi az Egészségügyi és Szociális Bizottságot. Amennyiben az Egészségügyi és Szociális Bizottság véleménye alapján a fizetés a kérelmező életvitelét még részletfizetés esetén is jelentősen megnehezíti, akkor a behajtás határozatlan időre felfüggeszthető, ha a kérelmező hozzájárul a követelés ingatlanára jelzálogként történő bejegyzéséhez. A felfüggesztés az ingatlan tulajdonosváltozásáig tart.
(4) Ha a tartozás jogcíme bizonyíthatóan alaptalan vagy keletkezése jogellenes, a Bizottság kérelemre vagy hivatalból intézkedik annak törléséről.
(5) Ha bizonyítható, hogy a tartozás keletkezésekor a kérelmezőt a megszűnt Csatornamű Társulat félrevezette, illetve súlyosan méltánytalanul kötelezte a részvételre, akkor az érintett kérelmére az (1) bekezdésben foglalt kedvezményt a Bizottság megadhatja. Ha az érintett ingatlanára a csatornát műszaki okból nem is lehetett bekötni, akkor a tartozást a Bizottság elengedheti. Műszaki kérdésekben a műszaki tanácsnok szakvéleménye irányadó.
(6) Semmilyen kedvezményt nem kaphat az, illetve a már megadott kedvezményt a Bizottság (a Polgármesteri Hivatal megkeresésére) visszavonja, ha az érintett az önkormányzattal szemben a tartozással késedelembe esik.
5. § Mindazon érintettek, akik sem kérelmet nem nyújtanak be, sem a tartozást nem vitatják, a megszűnt Csatornamű Társulat által meghatározott, változatlan feltételek szerint egyenlítik ki tartozásukat, amelyre a Polgármesteri Hivataltól felszólítást kapnak.
6. § Már megfizetett összegek visszatérítése nem engedélyezhető.
7. § (1) Alaptalan, illetve jogellenes a tartozás különösen akkor, ha
a) az eredeti szervezés időpontjánál később, pótlólag szabták ki olyan ingatlanra, amelyre már az eredeti szervezési időpontban is kivetették az érdekeltségi hozzájárulást;
b) ugyanazon érdekeltségi egység (lakás) alapján több érintettre - pl. bérlőt és tulajdonost, bérlőt és albérlőt, tulajdonost és társtulajdonost, stb. - is kivetették a tartozás teljes összegét;
c) az ingatlanon a ténybeli, avagy a telekkönyvi állapotnál több lakást vettek figyelembe a tartozás kivetésekor;
d) az eredeti tulajdonosra kivetett, általa meg nem fizetett tartozást utólag az új tulajdonosra vetették ki (feltéve, hogy az adásvételi szerződésben ez teherként nem szerepelt);
e) a fellelhető tulajdonos helyett mást vagy másokat köteleztek (beleegyezésük nélkül) a tartozás megfizetésére.
(2) A félrevezetés, illetve méltánytalanság bizonyítását alátámasztja, ha
a) a csatornaépítés szervezésekor önkéntesen aláíró kérelmező ingatlanjára a csatorna műszaki okból (pl.: teljes utcafrontot elfoglaló ház és az ellenoldalra kivezetett szennyvíztároló) nem is köthető be;
b) a lakásba a víz nem volt bekötve, illetve azóta sincs benne fürdőszoba;
c) komfort nélküli vagy félkomfortos, kettőnél több lakásos (50 m2-nél kisebb alapterületű lakásokból álló) ingatlan lakástulajdonosai önkéntesen vállalták a részvételt.
(3) Nem lehet a jogutód önkormányzattal szemben késedelembe esni addig, amíg az érintett értesítést nem kap a Polgármesteri Hivataltól a tartozásról.
8. § (1) Jelen rendelet 2002. július 5-én lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha az érintettre nézve ez a megelőző szabályoknál kedvezőbb vagy azonos eredménnyel jár.
(2) A rendeletet az önkormányzat újságjában (XVI. Kerületi Újság) is közzé kell tenni.
(3) A hatálybalépés napjától 30 napig lehet a kérelmeket írásban benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz. Ez a határidő jogvesztő. A határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye.
(4) A már benyújtott kérelmeket az (1) bekezdés második mondatának fennállása esetén a Bizottság elbírálja. Ha a már benyújtott kérelem elbírálásra nem alkalmas, a Bizottság 15 napos jogvesztő határidő tűzése mellett (kellő tájékoztatást is adva) az érintettet kérelmének kiegészítésére, illetve módosítására szólítja fel.
(5) A jogvesztő határidők elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.
Dr. Molnár Éva | Dr. Szabó Lajos Mátyás | |
jegyző | polgármester |