Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
1. § (1) E rendelet célja a kerületben az épített környezettel kapcsolatos értékvédelem ellátása érdekében, az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése, a települési környezet, a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme, valamint a helyi építészeti értékek és örökség védelme.
(2) Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint építési engedélyhez kötött és más tervtanács hatáskörébe nem utalt, az Önkormányzat külön rendelete szerint tervtanácsi véleményre alapozott településképi véleményezési eljárásban, valamint jelen rendeletben meghatározott egyéb építmények építészeti-műszaki terveinek előzetes véleményezése érdekében építészeti-műszaki tervtanácsot (továbbiakban: Tervtanács) működtet.
2. § (1) A Tervtanács illetékessége e rendelet alapján, a Budapest Főváros XVI. kerület közigazgatási területén az előzetes tervtanácsi véleményezési kötelezettség alá eső építészeti tervekre terjed ki.
(2) E rendelet hatálya kiterjed a tervek készítőire, tervezőire, a Tervtanács tagjaira, a tervtanácsi ülések résztvevőire.
3. § (1) A Tervtanács feladata az 1. § (1) bekezdésében megfogalmazott célok elérése érdekében a települési környezet, illetve az épített környezet alakítását és védelmét szolgáló építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése.
(2) Az (1) bekezdés általános feladatainak érvényesítése érdekében a Tervtanács feladata különösen
a) a meglévő településszerkezet és településkép értékeinek védelme,
b) a településkép harmonikus és nívós alakításának elősegítése,
c) a településrendezési és fejlesztési döntések hatékony érvényre juttatása.
(3) A Tervtanács feladata, hogy véleményezze
a) azon építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmények műszaki terveit, amelyeket a Településképi véleményezési eljárásról szóló önkormányzati rendelet Tervtanácsi véleményezésre megjelöl,
b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 30/A. § (2) bekezdése szerinti telepítési tanulmányterveket.
(4) A Tervtanács véleményezi továbbá
a) a helyi építészeti értékvédelem alá tartozó - a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (továbbiakban: KVSZ) 2/a. számú mellékletében szereplő - városképi jelentőségű épületek, építmények tömegét, homlokzatát, használati módját, építési telkének terepviszonyait, és az építési telek beépítettségét megváltoztató építési engedélyezési terveket, valamint a városképi jelentőségű épület építési telkével szomszédos építési telekre vonatkozó építési engedélyezési tervet;
b) emlékművek, közterületi műalkotások környezetalakítási terveit.
4. § (1) A Tervtanács tagjai a Budapesti Építész Kamara küldöttei és a XVI. kerületben lakó, vezető-tervező építészek, valamint az Önkormányzat Képviselő-testületének kerületfejlesztéssel kapcsolatos bizottságának elnöke, illetve tagja, amennyiben a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) 5. § (1) bekezdésében foglalt képzésben részesült.
(2) A Tervtanács tagjainak névsorát e rendelet 1. függeléke tartalmazza.
5. § (1) A Tervtanács elnöke az önkormányzati főépítész.
(2) A Tervtanács elnöke
a) meghatározza a tervtanácsi ülés rendjét,
b) meghatározza a tervtanácsi tárgyaláson résztvevő tagokat,
c) szükség esetén szakbírálót kér fel, akinek a feladata a tervdokumentáció írásos bírálatának elkészítése,
d) összehívja és irányítja a Tervtanács munkáját, vezeti a tárgyalást,
e) összefoglalja az elhangzott véleményeket a jegyzőkönyv számára,
f) hitelesíti a Tervtanács véleményét,
g) vizsgálja a Tervtanács illetékességének fennállását és gondoskodik a tervtanácsi vélemény az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (továbbiakban: ETDR) való feltöltéséről.
6. § (1) Bírálóként, elnökként vagy tagként nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője, valamint a Korm. r. 7. § (1) bekezdésében foglalt kizáró okkal érintett személy.
(2) A Tervtanácsban nem vehet részt az, akitől az ügy tárgyilagos, elfogulatlan megítélése nem várható el.
(3) Az összeférhetetlenségi ok fennállását a bíráló, a tag a Korm. r. 7. § (5) bekezdése szerint köteles jelezni.
7. § A Tervtanácshoz benyújtandó építészeti-műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell a Korm. r. 11. § (3) bekezdés a)-f) pontjában foglaltakat.
8. § A Tervtanács eljárási rendjét a Korm. r. 12. §-a, ügyrendjét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
9. § (1) A tervtanácsi tárgyalásról hangfelvételt, a lényeges megállapításokról pedig jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a hangfelvétel és a bírálat.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Korm. rendelet 14. § (2) bekezdésében foglaltakat.
10. § A Tervtanács szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-e a Korm. r. 15. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározottaknak.
11. § (1) A Tervtanács a 10. §-ban foglaltakra tekintettel alakítja ki szakmai véleményét.
(2) A Tervtanács véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre ajánlja vagy nem ajánlja.
(3) A Tervtanács a véleményét indokolni köteles és meghatározza azokat a jogszabályokat is, amelyekre a véleményét alapozta. Az engedélyezésre nem ajánlott vélemény indoklásában kitér a jogszabályhelyekre és a terv átdolgozása során ajánlott tervmódosítási elemekre.
(4) A külön dokumentumba foglalt tervtanácsi vélemény indoklása tartalmazza a 10. § pontjaiban foglaltak vizsgálatán és eredményén túl, az átdolgozás szempontjait, valamint a vélemény beazonosíthatóságát (év, sorszám).
12. § (1) A Tervtanács közreműködő tagjainak és a szakmai bírálójának tiszteletdíját az Önkormányzat éves költségvetésében a Tervtanács működésére vonatkozó pénzügyi fedezet biztosítja.
(2) A Tervtanács közreműködő tagjainak és a szakmai bíráló (opponens) megbízási díja a Tervtanács Működési Szabályzatában rögzített.
13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett tervtanácsi eljárásokban kell alkalmazni.
14. § (1) *
(2) E rendelet 2. függelékét képezi a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet.
| Ancsin László jegyző | Kovács Péter polgármester |
1. A Tervtanács székhelye:
1163 Budapest, Havashalom u. 43.
2. A Tervtanács szervezete
- a Tervtanács elnöke
- a Tervtanács tagjai
(A Budapesti Építész Kamara kijelölt küldöttjei és a XVI. kerületben lakó vezető-tervező építész jogosultsággal rendelkező, a rendelet függelékében szereplő építészek)
3. A Tervtanács ülésére az esetileg meghívott tagokat a Tervtanács elnöke határozza meg.
4. A Tervtanács esetileg meghívott tagjai közül a tervtanácsi ülésekre legfeljebb 5 fő hívható meg.
5. Az összeférhetetlenséget a Tervtanács tagjainak a terv tárgyalásának megkezdéséig jelezni kell. Az elnökkel szemben fennálló összeférhetetlenség esetén, a polgármester a tagok közül kéri fel az eseti elnököt.
6. A Tervtanács szükség szerint, egymást követő második héten, csütörtökön 09.00 órától ülésezik, a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében. A Tervtanács augusztus 1-től augusztus 31-ig, illetve december 15-től január 2-ig szünetet tart.
7. A Tervtanács ülését az elnök vezeti. Távollétében a Tervtanács tagjai közül, az általa megbízott tag elnököl.
8. A Tervtanács határozatképes, ha a szavazásra jogosultak száma legalább 4 fő.
9. A Tervtanács véleménye szavazással, a többség véleménye alapján kerül meghatározásra. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata a döntő. a szavazati joggal rendelkező tag külön véleménye jegyzőkönyvbe foglalható.
10. A Tervtanács ülésén - a vonatkozó napirend esetében - a szakmai bíráló (opponens) szavazati jog nélkül vesz részt.
11. A tervtanácsi eljárás a tervdokumentáció benyújtójának kérelmére indul.
12. * A dokumentációt a Tervtanács ülése előtt legalább 8 nappal megelőzően, az ÉTDR által biztosított elektronikus tárhelyre fel kell tölteni, és két kinyomtatott példányban kell benyújtani a Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Ügyfélszolgálati Irodáján. A dokumentáció benyújtásának időpontját a kinyomtatott példányok beérkezésének időpontja határozza meg.
13. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az e rendeletben előírt tartalmi, formai követelményeknek, úgy 3 napon belül, egy alkalommal, 8 napos határidővel, hiánypótlásra kell felszólítani a benyújtót. A hiánypótlási felszólításról, valamint - a dokumentációból megítélhetően - a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelőségről az építési hatóság állít ki adatlapot.
14. A benyújtott dokumentációt a Tervtanács résztvevőinek legalább 5 munkanappal az ülést megelőzően hozzáférhetővé kell tenni.
15. A Tervtanács a véleményét a dokumentáció hiánytalanná válásától számított 15 napon belül alakítja ki.
16. Az elnök által hitelesített tervtanácsi véleményt az építési hatóságnak ÉTDR rendszer tárhelyére fel kell tölteni, és a tervdokumentáció benyújtójának kérésére, postai úton is meg kell küldeni.
17. A Tervtanács ülései nyilvánosak.
18. A tervtanácsi tárgyaláson szavazati jog nélkül részt vesz - meg kell hívni - az esetileg felkért bírálót (opponens), a tervdokumentáció benyújtóját, a tervezőt, az építtetőt, a polgármestert. A Tervtanács elnöke más személyek tárgyalásra történő meghívását is elrendelheti.
19. A Tervtanács tagjait tiszteletdíj, a felkért bírálót szakértői díj illeti meg.
a) A tiszteletdíj a Tervtanács tagjainál a jelenléti ívvel igazolt napirendi pontonként bruttó 3000 Ft, de egy ülés tekintetében legfeljebb 15 000 Ft.
b) A felkért szakbíráló (opponens) díja bírálatonként legfeljebb 20 000 Ft.
c) A tiszteletdíj, valamint a szakértői díj elszámolása (átutalása) negyedévenként történik.
A Budapesti Építész Kamara ajánlása alapján a Tervtanácsba delegált tagok:
Dankó Zsófia állandó tag 1165 Budapest, Májusfa u. 12. sz. fszt. 1.
Gereben Péter 1026 Budapest, Pasaréti út 49.
Hartvig Lajos 1163 Budapest, Lombos u. 30.
Kruppa Gábor 1025 Budapest, Csatárka köz 7.
Makrai Sándor 1116 Budapest, Verbéna u. 3.
Winkler Barnabás 1025 Budapest, Nagybányai út 51. sz. I/4.
Zsuffa Zsolt 2141 Csömör, Bence u. 13.
Építész vezető tervezői jogosultsággal rendelkező - XVI. kerületi lakhelyű - Tervtanácsi tagok:
Anschau Péter 1165 Budapest, Bökényföldi út 17. 2. lph. III./1.
Balogh Istvánné 1161 Budapest, Pálya u. 106.
Böszörményi Dezső 1162 Budapest, Avarszállás u. 4.
Bulcsu Tamás 1163 Budapest, Zalavár u. 4.
Csobajiné Tóth Judit 1165 Budapest, Emma u. 7.
Drobni András 1162 Budapest, Muzsika u. 11-13.
Gál Árpád 1163 Budapest, Keringő u. 5.
Gilyén Ince 1163 Budapest, Sasvár u. 31.
Kiss Rozália 1162 Budapest, Cibakháza u. 28. I. em. 4.
Kövér István 1165 Budapest, Futórózsa u. 9.
Marussy Ferenc 1163 Budapest, Kócs u. 26.
Mészáros Erzsébet 1162 Budapest, Diófa u. 61.
Novák Miklós 1163 Budapest, Lillafüred u. 6.
Novák Zsuzsanna 1163 Budapest, Egyenes u. 10-14. J. ép. fszt.1.
Pénzes Marina 1162 Budapest, Táncsics u. 17/a.
Répai Éva 1165 Budapest, Mészáros József u. 7.
Tóth Károly 1163 Budapest, Mátéháza u. 6.
Végh Aladár 1165 Budapest, Újszász u. 118.
Hatályos: 2013.01.01-
„252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet
a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról
A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének q) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
A rendelet alkalmazási köre
1. § (1) * E rendelet szabályait kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott településrendezési eszközöket, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet alapján építési engedélyhez kötött és e rendeletben meghatározott épületek építészeti-műszaki dokumentációt véleményező területi vagy központi tervtanács működésére és eljárási rendjére. Az Étv.-ben a települési önkormányzat polgármesterének lehetővé tett településképi véleményezési eljáráshoz - önkormányzati rendeletben szabályozott - helyi tervtanácsi vélemény beszerzése során a 2. §-t, a 3. § (2) bekezdését, az 5. §-t, a 15-16. §-t kell alkalmazni.
(1a) * E rendelet szabályait kell alkalmazni a műemléki érték és a régészeti örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott örökségvédelmi engedélyhez kötött és e rendeletben meghatározott tevékenység dokumentációját véleményező központi tervtanács működésére.
(2) * Nem terjed ki a rendelet hatálya a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, az építési engedélyezéshez szükséges tervek, továbbá a külön jogszabályban meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény terveinek készítésére kiírt tervpályázaton nyertes építészeti-műszaki tervdokumentációra.
A tervtanács összetétele
2. § * A tervtanács - a településtervezésben vagy az építészeti-műszaki tervezésben kiemelkedő, magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező - természetes személyekből álló szakmai tanácsadó, véleményező testület. A tervtanács elnökből és tervtanácsi tagokból áll, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek. A tervtanács tagjainak személyére a tervtanács elnöke tesz javaslatot.
2/A. § * A műemléki épületen végzett, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet alapján építési engedélyhez kötött építési továbbá a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott örökségvédelmi engedélyhez kötött és e rendeletben meghatározott tevékenység dokumentációjának véleményezése során a tervtanács a 2. §-ban foglaltakon túlmenően a műemlékvédelemben kiemelkedő, magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező természetes személyekből áll.
A tervtanács elnöke
3. § * (1) A tervtanács elnöke
a) a központi építészeti tervtanács esetében az országos főépítész,
b) a területi tervtanács esetén a működési területén illetékes állami főépítész.
(2) A tervtanács elnöke
a) javaslatot tesz a tervtanács ügyrendjére és annak elfogadására,
b) vizsgálja a tervtanács hatáskörének és illetékességének fennállását, szükség esetén a tervtanácsi tárgyalásra irányuló kérelmet átteszi a feladatkör és működési terület szerint illetékes tervtanácshoz,
c) e rendeletben foglaltaknak megfelelően meghatározza a tervtanács összetételét, ennek keretében a tárgyalandó témáktól függően - a Magyar Építész Kamara, illetve érintettség esetén a Magyar Mérnöki Kamara javaslatát is figyelembe véve - bírálót és tervtanácsi tagot jelöl ki, megbízza a tervtanács tagjait, a terv bírálóját, meghívja a tervtanácsi tárgyalás résztvevőit, visszavonja a tervtanácsi tagok megbízását,
d) vizsgálja, hogy a bírálatra rendelkezésre bocsátott építészeti-műszaki dokumentáció tartalmazza-e az e rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket, szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel a dokumentáció benyújtóját,
e) irányítja a tervtanácsi munkát, vezeti a tárgyalást,
f) gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről, a tárgyaláson elhangzott véleményeket szóban összefoglalja és ez alapján a tervtanácsi véleményt megfogalmazza a jegyzőkönyv számára,
g) hitelesíti a tervtanácsi véleményt,
h) gondoskodik a tervtanácsi véleménynek az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR) való feltöltéséről, kérésre megküldi az érintettnek a tervtanácsi véleményt,
i) gondoskodik a tervtanács működésével kapcsolatos iratkezelési, nyilvántartási feladatok végzéséről,
j) gondoskodik akadályoztatása esetén a helyettesítéséről.
3/A. § * A 2/A. §-ban meghatározott dokumentációk tárgyalása során a tervtanács elnöke a régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter által kijelölt személy.
4. § *
A tervtanácsi tag
5. § * (1) A tervtanács tagja a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettséggel (korábban egyetemi végzettséggel) és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy lehet.
(2) Egy személy több tervtanácsban is lehet tervtanácsi tag.
(3) A tervtanácsi tag megbízása megszűnik a megbízási idő lejártával, a tag lemondásával vagy a megbízás visszavonásával.
(4) A Magyar Építész Kamara, valamint érintettség esetén a Magyar Mérnöki Kamara által javasolt és az elnök által megbízott személy, továbbá az építés helye szerinti települési önkormányzat főépítésze tagként vesz részt a tervtanácsi ülésen.
5/A. § * A 2/A. §-ban meghatározott dokumentációk tárgyalása során a tervtanács tagja az 5. § (1) és (4) bekezdésében meghatározottakon túlmenően művészettörténeti, régészeti, vagy restaurátori felsőfokú képesítéssel rendelkező személy lehet.
A bíráló
6. § (1) A tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, illetve a tervtanács megalapozottabb vélemény-nyilvánítása érdekében bírálót kérhet fel.
(2) A 9. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az 5. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő bíráló felkérése kötelező.
(3) * A bírálóra a tervtanács tagjára vonatkozó az 5. § (1) bekezdése szerinti szakmai feltételek az irányadók.
(4) * A bíráló feladata a tervtanácsra benyújtott tervdokumentáció írásos bírálatának elkészítése. A bírálat elkészítésére elegendő időt, de legfeljebb 5 munkanapot kell biztosítani.
Összeférhetetlenségi szabályok
7. § (1) * Bírálóként, illetve elnökként, tagként nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője, valamint annak
a) * az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben meghatározottak szerinti hozzátartozója,
b) * a tervdokumentáció benyújtását megelőző egy éven belül szerzői jogi védelem alá eső alkotás tekintetében szerzőtársa, munkatársa, társtervezője vagy ágazati tervezője volt,
c) munkatársa, illetve gazdasági társaságban tulajdonostársa, a tulajdonában álló gazdasági társaságnak alkalmazottja vagy azzal megbízási jogviszonyban áll, illetve
d) tulajdonában levő gazdasági társaság alkalmazásában vagy azzal megbízási jogviszonyban álló tervező.
(2) A tervtanácsban nem vehet részt az, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
(3) * Településrendezési eszközre vonatkozó tervtanácsi vélemény kialakítása esetén nem lehet elnök, tag, illetve bíráló az elfogadásban érintett önkormányzat alkalmazottja, valamint a képviselő-testület tagja.
(4) Az összeférhetetlenség elbírálásának részletes szabályairól a tervtanács ügyrendje rendelkezik.
(5) * A bíráló, a tag a tervtanács elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 3 napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az összeférhetetlenségi okot az összeférhetetlenségi okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a tervtanácsi eljárás megindulásától számított hat hónapon belül a tervtanácsi tárgyaláson részt vevő, valamint a tervtanácsi véleménnyel érintett személy is bejelentheti.
A településrendezési tervtanácsok feladatköri és működési területre vonatkozó szabályai
8. § * (1) A területi településrendezési tervtanács működési területe megegyezik az állami főépítész illetékességi területével.
(2) A települési önkormányzat polgármestere vagy a településrendezési eszköz tervezője településrendezési tervtanácsi véleményt kérhet a készülő településrendezési eszközről a településrendezési eljárás közbenső véleményezési szakaszát megelőzően.
Az építészeti-műszaki tervtanácsok feladatköri és működési területre vonatkozó szabályai
9. § (1) A központi építészeti-műszaki tervtanács működési területe az egész ország területére kiterjed.
(2) * A központi építészeti tervtanács feladata, hogy
a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére véleményezze az első fokú építésügyi hatósági eljárásban a döntés alapjául szolgáló, a területi tervtanács által véleményezett építészeti-műszaki dokumentációt, valamint
b) véleményezze a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építési beruházás épületeinek építészeti-műszaki dokumentációját, ha a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet erre kijelöli.
(2a) * A 2/A. §-ban meghatározott dokumentációk tárgyalása során a központi tervtanács feladata, hogy véleményezze
a) a jogszabály szerinti I. és II. bírsági kategóriába tartozó műemlékeket érintő építési tevékenységek építészeti-műszaki, továbbá
b) az a) pont szerinti épületeket érintő, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységek örökségvédelmi
dokumentációját.
(3) * A területi építészeti-műszaki tervtanács működési területe - a 10. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - megegyezik a területi főépítész illetékességi területével.
(4) * A területi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze
a) a főpolgármester településképi véleménye hiányában a fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt
aa) álló területen az építéssel érintett telek közterülettel határos, vagy a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 20 méterre álló új épület építéséhez vagy ilyen helyen álló meglévő épület településképet érintő felújításához, átalakításához, bővítéséhez, továbbá
ab) nem álló területen fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület településképet érintő felújításához, átalakításához, bővítéséhez
szükséges építészeti-műszaki dokumentációt,
b) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére az első fokú eljárásban a döntés alapjául szolgáló, az önkormányzat polgármestere által - a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozott - véleményezett építészeti-műszaki dokumentációt, továbbá
c) a jogszabály szerint III. bírság kategóriába tartozó műemléki épületen végzett építési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki dokumentációt,
d) a jogszabály szerint III. bírság kategóriába tartozó műemléki épületen végzett, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységek örökségvédelmi dokumentációját,
e) az önkormányzat polgármesterének településképi véleménye hiányában a világörökségi területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló új épület építésével vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítésével vagy átalakításával kapcsolatos építészeti-műszaki dokumentációt, valamint
f) az önkormányzat polgármesterének településképi véleménye hiányában a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló új épület építésével vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítésével vagy átalakításával kapcsolatos építészeti-műszaki dokumentációt.
10. § * (1) Az állami főépítész területi építészeti-műszaki tervtanácsként az építészeti és a beépítési jellegzetességek figyelembevételével összefüggő világörökségi területeken tájegységi tervtanácsokat működtethet a 9. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott körben.
(2) Ugyanazon ténybeli állapot mellett azonos építészeti megoldást tartalmazó építészeti-műszaki dokumentáció ismételten nem bírálható el.
A tervtanácshoz benyújtandó tervdokumentumok
11. § * (1) A 8. § (1) bekezdése szerinti esetben a településrendezési tervtanácshoz a dokumentációt olyan állapotban (munkafázisban) kell benyújtani, hogy arról egyértelmű vélemény legyen alkotható.
(2) A településrendezési tervtanácshoz benyújtandó dokumentáció - annak jellegétől függően - tartalmazza:
a) az országos területrendezési terv, a megyei, valamint a kiemelt térségi tervek irányadó részeit,
b) a hatályos településfejlesztési koncepciót,
c) az elvégzett vizsgálatok összefoglalását,
d) az alátámasztó munkarészeket,
e) a tervdokumentáció tervezőjének nevét, címét, székhelyét, a tervezési jogosultság megnevezését, névjegyzéki számát, továbbá
f) azon dokumentumokat, amelyekkel kapcsolatban a benyújtó tervtanácsi véleményt kér.
(3) Az építészeti-műszaki tervtanácshoz benyújtandó építészeti-műszakidokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) építészeti műszaki leírás,
b) a településszerkezetet, a telepítést - a környezetbe illeszkedést, a beépítést - bemutató helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
c) az eltérő szintek alaprajza 1:200 léptékben,
d) metszet 1:200 léptékben,
e) az esztétikus megjelenést - tömegalakítást, színezést, anyaghasználatot - bemutató, a rálátás- és látványvédelmet alátámasztó valamennyi homlokzat, településkép, utcakép, látványterv, fotó,
f) a szabályozási tervnek és a helyi építési szabályzatnak a tervezéssel érintett telekre vonatkozó kivonata,
g) műemlék esetén az építési tevékenységgel érintett épületrészre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott tartalmú építéstörténeti dokumentáció, a tervezett beavatkozásokat megalapozó vizsgálatok, szakvélemények, valamint a műemléki értékek bemutatására alkalmas részletességű felmérési dokumentáció.
11/A. § * A 9. § (2a) bekezdésében és a 9. § (4) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott esetekben az építészeti-műszaki tervtanácshoz benyújtandó építészeti-műszaki dokumentációnak a 11. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) a beavatkozással érintett részre vonatkozó, jogszabályban meghatározott tartalmú építéstörténeti dokumentáció,
b) a tervezett beavatkozásokat megalapozó vizsgálatok, szakvélemények, valamint
c) a műemléki értékek bemutatására alkalmas részletességű felmérési dokumentáció.
A tervtanácsi eljárás rendje
12. § (1) A tervtanácsi eljárás a tervdokumentáció benyújtójának kérelmére indul.
(2) * Az építészeti-műszaki dokumentációt a tervtanács ülése előtt legalább 8 nappal, elektronikusan digitális formában az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott módon, az ÉTDR által biztosított elektronikus tárhelyre fel kell tölteni és egy kinyomtatott példányban a tervtanácshoz be kell nyújtani.
(3) *
(4) * Amennyiben a benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció nem felel meg az e rendeletben előírt tartalmi követelményeknek, 3 napon belül egy alkalommal, legfeljebb 8 napos határidővel hiánypótlásra kell felszólítani a benyújtót.
(5) * A benyújtott tervdokumentációt a tervtanács tagjai és a meghívott résztvevők számára a tárgyalás előtt legalább 5 munkanappal tanulmányozásra hozzáférhetővé kell tenni.
(6) * A tervtanács a véleményét az építészeti-műszaki dokumentáció hiánytalanná válásától számított 15 napon belül alakítja ki. Az ügyintézési határidőbe a vélemény postára adásának napja is beleszámít.
(7) * A tervtanács elnöke által hitelesített tervtanácsi véleményt elektronikusan az ÉTDR rendszer tárhelyére fel kell tölteni vagy kérésre postai úton meg kell küldeni - építészeti-műszaki tervtanács esetén - az építészeti-műszaki dokumentáció benyújtójának.
(8) *
(9) Az építészeti-műszaki tervtanács a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően gondoskodik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, valamint a titokvédelemről.
13. § (1) * A tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az ügyrendjében meghatározott eltérő számban és összetételben ülésezik. Az ügyrendben meghatározott létszám az eljáró tervtanács határozatképességének feltétele.
(2) * A tervtanácsi tárgyalásra a következők szerinti esetben meg kell hívni:
a) a központi és a területi tervtanácsok esetén az országos építész kamarát képviselő tagot,
b) * a területi településrendezési tervtanács esetén a Magyar Mérnöki Kamarát képviselő tagot,
c) az önkormányzat által működtetett helyi tervtanács esetén a területi építész kamarát képviselő tagot,
d) a központi és a területi építészeti-műszaki tervtanács, illetve a területi építész kamara által működtetett helyi tervtanács esetén az illetékes önkormányzati főépítészt,
e) *
(3) A 9. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben a központi tervtanács a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által a 2. § (3) bekezdésének d) pontja alapján javasolt tagok többségével működik.
(4) A tervtanácsi tárgyaláson minden esetben meghívottként, tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesz részt:
a) a bíráló (opponens),
b) * a tervdokumentáció benyújtására jogszabállyal kötelezett (a továbbiakban: a tervdokumentáció benyújtója), építészeti-műszaki dokumentáció esetén a tervező,
c) * településrendezési tervtanács esetén - amennyiben nem ő a benyújtó
ca) a település polgármestere,
cb) a tervdokumentáció készítője,
cc) településrendezési szerződés alapján készülő településrendezési eszköz esetén az önkormányzattal szerződő fél,
d) * építészeti-műszaki tervtanács esetén az építtető,
e) * a központi és a területi építészeti-műszaki tervtanács esetén az illetékes önkormányzat polgármestere.
(5) Az elnök a (4) bekezdésben meghatározottakon kívül más személyek tárgyalásra történő meghívását is elrendelheti, akik a tárgyaláson tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesznek részt.
(6) Nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban elnökként, tagként, valamint bírálóként az a személy, aki
a) * bűncselekményt vagy szakmagyakorlással kapcsolatos szabálysértést követett el annak jogerős megállapításától számított egy évig,
b) a külön jogszabályban meghatározottak szerint etikai-fegyelmi büntetést kapott a büntetés időtartama alatt és annak a kamarai nyilvántartásból való törléséig.
(7) *
(8) *
A tervtanácsi jegyzőkönyv
14. § (1) * Az építészeti-műszaki tervtanácsi tárgyalásról minden esetben hangfelvétel, az elhangzott lényeges megállapításokról jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a hangfelvétel és a bírálat.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a tervtanács nevét és székhelyét, a tárgyalás helyét és idejét,
b) * a megtárgyalt tervdokumentáció tartalmának megnevezését, építészeti-műszaki tervtanács esetében az építés helyét (címét),
c) napirendi pontonként a tervtanácsi tagok létszámát és a határozatképesség vagy határozatképtelenség tényét,
d) * a tervező nevét, illetve elnevezését, valamint címét, illetve székhelyét,
e) a tervdokumentáció benyújtójának nevét, illetve elnevezését, címét, illetve székhelyét,
f) a tervtanácsi tagok napirendi pontonkénti felsorolását,
g) a meghívottak napirendi pontonkénti felsorolását,
h) a bíráló nevét és címét,
i) a tervtanácsi tárgyalás esetleges előzményeit (korábbi konzultáció stb.),
j) a tervtanács elnöke által összefoglalt ajánlást,
k) egyhangúság esetén annak tényére történő utalást, véleménykülönbség esetén a szavazás elrendelését és annak eredményét, valamint a tervtanács tagjainak esetleges különvéleményét,
l) a tervtanács jelen lévő tagjainak aláírását.
A tervdokumentáció minősítésének szempontjai
15. § (1) * A településrendezési tervtanács a településrendezési eszköz szakmai véleményezése során vizsgálja, hogy az:
a) * összhangban van-e az országos, térségi és a megyei területrendezési tervekkel, területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a településfejlesztési koncepcióval, valamint az ágazatok fejlesztési koncepcióival, terveivel,
b) * segíti-e a településfejlesztési koncepcióban megjelenő, a település egészére vagy részeire vonatkozó jövőkép megvalósítását,
c) * megfelel-e az Étv. 7. §-ában megfogalmazott követelményeknek,
d) * figyelembe veszi-e a területhasználatot befolyásoló jogszabályokat, különösen a terület- és a településrendezésre, a környezetvédelemre, a természet- és tájvédelemre, a termőföldvédelemre, az árvíz- és a belvízvédelemre, a közlekedésre, az infrastruktúra-hálózatok elemeire, az akadálymentes épített környezet követelményeire, a katasztrófavédelemre, valamint az építészeti és kulturális örökség alakítására és védelmére vonatkozó szakmai követelményeket, a Magyarország által elfogadott szakmai, nemzetközi egyezményeket és szakmai irányelveket,
e) * tisztázta-e a tervezett területhasználat környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait,
f) * megfelel-e a rá vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak, valamint a szakmai igényesség és szakszerűség követelményeinek.
(2) Az építészeti-műszaki tervtanács a szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-e
a) * az építészeti minőség, szakmai igényesség, ezen belül különösen
aa) a telepítés, településkép,
ab) az esztétikus megjelenés,
ac) a kedvező településképi és településszerkezeti hatások, továbbá a megfelelő rálátás és látványvédelem
követelményének,
b) a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek, illetve ezek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének,
c) * műemlék esetén az a) pontban foglaltakon túlmenően, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-e a műemléki értékek hosszú távú fenntartása, méltó használata és bemutatása.
A tervtanácsi vélemény *
16. § (1) A tervtanács szakmai véleményét a 15. §-ban meghatározott szempontok vizsgálata alapján alakítja ki.
(2) * A tervtanács véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre
a) ajánlja vagy
b) nem ajánlja.
(2a) * A tervtanács véleményét indokolja, az indoklásban meghatározza azokat a jogszabályhelyeket is, amelyekre véleményét alapozta. Ha a tervtanács véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre nem ajánlja, a vélemény indoklásában kitér azokra a javasolt tervmódosítási elemekre, amelyeket a terv átdolgozása során ajánl figyelembe venni.
(3) * A tervtanácsi vélemény indokolása tartalmazza a 15. §-ban meghatározott szempontok vizsgálatát és annak eredményét, továbbá a (2) bekezdés b) pontja esetében az átdolgozás szempontjait és az arra tett javaslatokat.
(4) * A tervtanács a jegyzőkönyvben és annak mellékleteiben foglaltak alapján külön dokumentumba foglalja a véleményét, amely tartalmazza a 14. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglaltakon túlmenően a vélemény számát (sorszám és évszám), továbbá a (2) bekezdés szerinti ajánlást és annak (3) bekezdés szerinti indokolását.
Finanszírozás
17. § (1) A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes.
(2) * A tervtanács ügyrendjében meghatározott mértékű tiszteletdíj illeti meg a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel
a) a bírálót a megbízás teljesítésekor,
b) * a tervtanács tagját mindazon napirendi pont tekintetében, amelynek tárgyalásán részt vett.
(3) *
Záró rendelkezések
18. § (1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett tervtanácsi eljárásokban kell alkalmazni.
(2) * E rendeletnek az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2013. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”
