Indokolás

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2016. (XII. 21.) önkormányzati rendelete

a víziközmű (szennyvízcsatorna) beruházás rendjéről és a víziközmű beruházással érintett területek vonatkozásában fizetendő (utólagos) csatlakozási hozzájárulásról

Budapest Főváros XVI. Kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (12) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a víziközmű (szennyvízcsatorna) beruházás rendjéről és a víziközmű beruházással érintett területek vonatkozásában fizetendő (utólagos) csatlakozási hozzájárulásról a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § E rendelet célja Budapest Főváros XVI. kerületének területén a teljes körű szennyvíz-közcsatorna hálózat kiépítésének elősegítése, eljárási rendjének szabályozása, különös tekintettel az (utólagos) csatlakozási hozzájárulásnak az igazságos teherviselés elve szerinti mértékére és megfizetésének módjára.

2. § E rendelet hatálya a Budapest Főváros XVI. kerületében ingatlan tulajdonnal, használati és haszonélvezeti joggal rendelkező természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok anyagi hozzájárulásával megvalósuló szennyvíz-közcsatornák (szennyvízelvezető törzshálózat, szennyvíz bekötővezetékek) építésére (a továbbiakban: szennyvízcsatorna építések) terjed ki.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

a) átvállalt szennyvízcsatorna építés: Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) beruházásában bonyolított szennyvízcsatorna építés;

b) érdekelt ingatlan: a közcsatorna építésével érintett közterületi ingatlan mentén elhelyezkedő, azzal határos, közműves szennyvízelvezetési lehetőséggel az adott közcsatorna megépülését követően rendelkező ingatlan;

c) érdekelt: a b) pontban meghatározott ingatlan tulajdonosa, jogcímmel rendelkező használója;

d) szolgalom megszüntetésében érdekelt ingatlan: a közcsatorna építésével érintett közterületi ingatlan mentén elhelyezkedő, azzal határos, az adott közcsatorna megépítésekor szolgalmi jogú bekötés útján közműves szennyvízelvezetéssel rendelkező ingatlan (uralkodó telek);

e) szolgalom megszüntetésében érdekelt: a d) pontban meghatározott ingatlan tulajdonosa, használója, haszonélvezője;

f) egyéb vállalkozás: Budapest Főváros XVI. kerület területén működési engedéllyel rendelkező jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok;

g) pótcsatlakozó: az az érdekelt, aki a közcsatorna üzembe helyezését követően jelzi csatlakozási szándékát az Önkormányzat, vagy a közműszolgáltató felé;

h) idegen beruházó: Budapest Főváros Önkormányzatán és az Önkormányzaton kívül minden beruházó;

i) jogcímmel rendelkező használó: a c) pontban meghatározott azon érdekelt, aki kötelmi jogi megállapodás alapján az érdekelt ingatlant használja (különösen bérlő, haszonélvező).

Az átvállalt szennyvízcsatorna építés menete

4. § (1) A szennyvízcsatorna építés Budapest Főváros Önkormányzatának feladata, ennek megvalósítására Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése program műszaki tartalma és ütemezése szerinti kiépítést tervez. Azon utcákban, melyeket a program nem tartalmaz, illetve más beruházások miatt az ütemezés előtti kiépítés szükséges, az Önkormányzat átvállalhatja a szennyvízcsatorna építést.

(2) Átvállalt szennyvízcsatorna építést kezdeményezhetik az érdekeltek és az Önkormányzat a következők szerint:

a) Az érdekeltek által történő kezdeményezés igénybejelentés alapján indul. Az igénybejelentésnek tartalmaznia kell:

aa) az érdekeltek nyilatkozatát e rendelet feltételeinek ismeretéről és elfogadásáról;

ab) az érdekelt ingatlan(ok) pontos címét, helyrajzi számát;

ac) az érdekeltek olvasható nevét, címét (székhelyét, telephelyét) és aláírását (vállalkozások esetében cégszerű aláírását);

ad) jogcímmel rendelkező használó esetén a jogcímet igazoló dokumentumot, illetve az 5. § (5) bekezdésében foglalt tulajdonossal kötött megállapodást;

ae) nem lakás céljára szolgáló ingatlan esetében a működési vagy telephelyengedélyt.

b) Az Önkormányzat által történő kezdeményezés Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Kerületfejlesztési és Üzemeltetési Bizottsága (a továbbiakban: bizottság) részére készített előterjesztéssel indul.

(3) Az igénybejelentéstől számított 30 napon belül a polgármester a bizottság elé terjeszti az igénybejelentést.

(4) A kezdeményezés benyújtásától számított 60 napon belül a bizottság határozatban dönt az átvállalt közcsatorna-építés megkezdéséről, és a szükséges költségvetési előirányzat biztosításáról, az Önkormányzat mindenkor hatályos költségvetési rendeletének megfelelően.

(5) A bizottsági döntést követő 30 napon belül, a polgármester intézkedik a tervezés és az engedélyezés lebonyolításáról.

(6) Az átvállalt szennyvízcsatorna építés tervezésének, engedélyezésének, kivitelezésének és műszaki ellenőrzésének – a közbeszerzésekről szóló törvény alapján meghatározott – becsült értéke alapján – figyelembe véve a törvény egybeszámításra vonatkozó rendelkezéseit is – a polgármester, a hatályos jogszabályoknak megfelelő eljárás lefolytatásával kezdeményezi a tervezésre, kivitelezésre és műszaki ellenőrzésre irányuló vállalkozási szerződések megkötését.

(7) A kiépítendő szennyvízcsatorna használata érdekében, házi bekötőcsatorna tervezésével és építésével biztosítani kell valamennyi érdekelt ingatlan bekötésének lehetőségét.

Az (utólagos) csatlakozási hozzájárulás mértéke és megfizetése, eljárási rendelkezések

5. § (1) A szennyvízcsatorna beruházójától függetlenül minden érdekelt ingatlan azonos feltételekkel csatlakozhat a szennyvízcsatorna hálózatra. Az (utólagos) csatlakozási hozzájárulás megállapítása kerületi szinten egységesen, e rendelet rendelkezései alapján történik.

(2) A szennyvízcsatorna építés (utólagos) csatlakozási hozzájárulása bekötésenként:

a) legfeljebb két lakásos lakó-ingatlanok, vagy maximum tíz személy által folyamatosan használt, nem lakás céljára szolgáló ingatlanok esetében: 72 000 Ft,

b) kettőnél több lakással rendelkező lakó-ingatlanok, továbbá tíznél több személy által folyamatosan használt, nem lakás céljára szolgáló ingatlanok esetében: minden kettőnél több lakás, illetve minden tíz személy felett további 36 000 Ft/lakás, illetve 36 000 Ft/5 személyig.

(3) Az (utólagos) csatlakozási hozzájárulás megfizetése a szennyvízcsatornára való rákötési jogot biztosítja.

(4) Az (utólagos) csatlakozási hozzájárulást – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az érdekelt ingatlan mindenkori tulajdonosa fizeti meg. Közös tulajdon esetén az (utólagos) csatlakozási hozzájárulást a tulajdonostársak megállapodásuknak megfelelő arányban, megállapodás hiányában pedig tulajdoni hányaduk arányában fizetik meg. Az ingatlantulajdonos személyében bekövetkezett változás esetén az ingatlan új tulajdonosát terheli a jogelődje által még meg nem fizetett (utólagos) csatlakozási hozzájárulás.

(5) Az érdekelt ingatlan jogcímmel rendelkező használója a tulajdonossal kötött megállapodás alapján jogosult a tulajdonos helyett az (utólagos) csatlakozási hozzájárulás megfizetésére.

(6) Az (utólagos) csatlakozási hozzájárulást új szennyvízcsatorna építése esetén a műszaki átadás-átvételtől számított 90 napon belül kell megfizetni. A műszaki átadás-átvétel időpontjának, a közműszolgáltató Fővárosi Csatornázási Művek által rendszeresített „Közcsatornák Műszaki Vizsgálati Jegyzőkönyve” keltezési dátumát kell tekinteni.

(7) Az (utólagos) csatlakozási hozzájárulás megfizetése feltétele az érdekelt és a szennyvízcsatornát üzemeltető közműszolgáltató között létrejövő szolgáltatási szerződés megkötésének. Az (utólagos) csatlakozási hozzájárulás megfizetéséről az Önkormányzat a közműszolgáltatónak címzett igazolást állít ki.

(8) Az (utólagos) csatlakozási hozzájárulást az önkormányzat közműfejlesztési számlájára kell befizetni.

(9) Idegen beruházó által kezdeményezett, több más ingatlant érintő csatornaépítéseknél az érdekeltek a (2) bekezdésben meghatározott (utólagos) csatlakozási hozzájárulást az Önkormányzat részére kötelesek megfizetni, melyet az Önkormányzat az együttműködési megállapodásban foglalt feltételek szerint az idegen beruházónak továbbít.

(10) A (2) bekezdés szerinti (utólagos) csatlakozási hozzájárulást (6) bekezdés szerinti határidőig történő önkéntes megfizetésének elmaradása esetén, annak megfizetésére az érdekelteket a Polgármester kötelezi.

(11) A polgármester fizetésre kötelező határozata ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni a kézbesítéstől számított 15 napon belül.

(12) A kivetett (utólagos) csatlakozási hozzájárulás köztartozásnak minősül behajtásáról a jegyző az önkormányzati adóhatóság útján gondoskodik.

Kedvezmények

6. § (1) Természetes személy érdekelt esetén, annak kérelmére a polgármester:

a) ha a kérelmező egyidejűleg önerős útépítésben is részt vesz, és (utólagos) csatlakozási hozzájárulás fizetésére kötelezett, legfeljebb 6 havi egyenlő részletben történő kamatmentes részletfizetést engedélyezhet;

b) *  ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap (a továbbiakban: vetítési alap) kétszeresét, vagy egyedülálló kérelmező esetében háromszorosát, legfeljebb 12 havi egyenlő részletben történő, kamatmentes részletfizetést engedélyezhet;

c) *  ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a vetítési alapot vagy egyedülálló kérelmező esetén annak kétszeresét, a Képviselő-testület Egészségügyi és Szociális Bizottságának javaslata alapján legfeljebb 36 havi részletfizetést engedélyezhet.

(2) Az (1) bekezdésekben foglalt kedvezményekről a polgármester dönt, és megállapodást köt az érdekelttel az Önkormányzat nevében.

Utólagos rákötés a megépült csatornára (pótcsatlakozás)

7. § (1) A pótcsatlakozó által fizetendő (utólagos) csatlakozási hozzájárulás mértéke – függetlenül a korábbi csatornaépítés finanszírozójától – megegyezik az 5. § (2) bekezdés szerinti (utólagos) csatlakozási hozzájárulással, és annak megfizetése csak a csatornára történő rákötés jogát biztosítja. A pótcsatlakozónak magának kell fedeznie a telekhatártól a gerincvezetékig (vagy házi bekötő csonkig) húzódó házi bekötőcsatorna kiépítésének teljes költségét, amennyiben az a korábbi csatornaépítés során nem épült meg.

Szolgalmi bekötések kiváltása

8. § A szennyvízcsatorna építésében való részvételi szándékának kinyilvánítása esetén, a szolgalom megszüntetésében érdekeltnek, az 5. § (2) bekezdésében meghatározott (utólagos) csatlakozási hozzájárulást nem kell megfizetnie, ha a szolgalmi jog igénybevételével biztosított közműves szennyvízelvezetés kialakításának idején érvényes előírásoknak megfelelően, az (utólagos) csatlakozási hozzájárulást megfizette.

Rákötési kötelezettség

9. § (1) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint Budapest XVI. kerülete a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület, ezért a szennyvízcsatorna kiépítésétől számított egy éven belül az érdekelt ingatlanokat a csatornára rá kell kötni. A rákötést a közműszolgáltatóval (Fővárosi Csatornázási Művek) kötött szolgáltatói szerződéssel kell igazolni. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítési időpontjának, a Fővárosi Csatornázási Művek által rendszeresített „Közcsatornák Műszaki Vizsgálati Jegyzőkönyve” keltezési dátumát kell tekinteni.

(2) A rákötési kötelezettség alól csak az az érdekelt mentesül:

a) aki igazolja, hogy a vízfelhasználásának 90%-át engedéllyel rendelkező vállalkozóval szállíttatja el, illetve

b) aki érvényes építési engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító kisberendezést üzemeltet, amennyiben ingatlanán a mértékadó talajvíz-szint 2,5 méternél mélyebben van, és a keletkező szennyvíziszapot az engedélynek megfelelő módon kezeli.

Záró és hatályba léptető rendelkezések

10. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) * 

Ancsin László
jegyző
Kovács Péter
polgármester