Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületekre terjed ki.
(2) E rendelet alkalmazása szempontjából közterület:
a) az Önkormányzat tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészlet,
b) az Önkormányzat tulajdonában álló, az a) pontban foglaltakon kívüli egyéb földrészlet vagy építmény közhasználat céljára átadott része.
(3) Az üzemképtelen valamint roncs járművek közterületen történő tárolása olyan használatának minősül, amelyet az Önkormányzat külön rendelete szabályoz.
(4) A járművel való várakozás a közterület olyan használatának minősül, amelynek egyes kérdéseiről külön jogszabály rendelkezik.
(5) E rendelet szabályai kiterjednek a helyi közút területének igénybevételével járó azon közterület-használatra is, amelyet a helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételének rendjéről szóló önkormányzati rendelet nem szabályoz. Az engedély megadásához szükséges a közút kezelőjének előzetes írásbeli hozzájárulása.
(6) A rendelet hatálya nem terjed ki a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre, valamint arra a közterület-használatra, amelyre a választási eljárásról szóló törvény szerint a közterület-használatról szóló jogszabályokat nem kell alkalmazni.
2. § A közterületek besorolási övezetei:
a) A. kategóriájú (turisztikailag kiemelt közterület),
b) B. kategóriájú (egyéb közterület)
övezetekbe soroltak.
3. § (1) Az e rendeletben meghatározott minden döntés önkormányzati hatósági ügy, és a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület e hatáskörét Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Polgármesterére (a továbbiakban: polgármester) ruházza át.
(2) A polgármester által az (1) bekezdésében foglaltak alapján átruházott hatáskörben hozott döntés ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni a döntés közlésétől számított 15 napon belül. A Képviselő-testület döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. A Képviselő-testület határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre való hivatkozással, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróságtól lehet kérni.
(3) A polgármesternek és a Képviselő-testületnek döntése során e rendelet szabályait kell alkalmaznia. A polgármester, illetve a Képviselő-testület eljárására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra – a jogszabályok keretei között – bárki szabadon használhatja.
(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.
(3) Rendeltetésétől eltérő a közterület használata, ha a használat a közterület mások általi rendeltetésszerű használatát az e rendeletben meghatározott módon akadályozza.
(4) A közterület rendeltetésétől eltérő használata kérdésében az Önkormányzat önkormányzati hatáskörben hoz döntést, ami határozat, végzés meghozatala, vagy – amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak – hatósági szerződés megkötése lehet. A közterület-használathoz – a 6. §-ban foglaltak kivételével – az Önkormányzat hatósági határozatba vagy hatósági szerződésbe foglalt hozzájárulása szükséges (továbbiakban: közterület-használati hozzájárulás).
5. § Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni – a 6. §-ban foglaltak kivételével:
1. a közterületre 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), védőtető, előtető, ernyőszerkezet, hirdető berendezés, reklámhordozó (ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető berendezést, óriásplakátot) elhelyezéséhez, fennmaradásához;
2. a közterületre jogszerűen – különösen hozzájárulás vagy jogszabály rendelkezése alapján – kihelyezett bármilyen építményre vagy tárgyra, különösen pavilonra, nyílt szerkezetű elárusítópultra vagy építési, illetve egyéb célt szolgáló állványzatra felszerelt reklám, illetve reklámhordozó berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához; továbbá bármilyen képek, vagy reklámok közterületre történő vetítéséhez, és az erre a célra szolgáló berendezések közterületre történő elhelyezéséhez, fennmaradásához;
3. árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató fülke, pavilon, épület, üzlet létesítéséhez, fennmaradásához, illetve a már meglévő árusítóhelyek, pavilonok, épületek, üzletek működéséhez, árubemutató kihelyezéséhez, fennmaradásához, az üzlet homlokzatával érintkező közterületen ideiglenes vagy idényjellegű árusításhoz;
4. alkalmi és mozgóárusításhoz, mozgóbolthoz, szórólap osztásához, szolgáltató tevékenység végzéséhez, szórakoztató tevékenység folytatásához;
5. a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő-állomás, iparvágány elhelyezésére, a közlekedési szolgáltatással kapcsolatos megállóhelyek, a megállóhelyeken létesített fülke és várakozóhelyiség, létesítéséhez, fennmaradásához, amennyiben azok nem a közút tartozékai, a közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez, fennmaradásához;
6. a köztisztasággal kapcsolatos építmények és berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben azok nem a közút tartozékai;
7. utcabútor, figyelmeztető és tájékoztató tábla, köztéri óra, kivetítő- és videofal-berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához;
8. totó-lottó, valamint egyéb engedélyezett szerencsejáték célját szolgáló láda elhelyezéséhez, fennmaradásához, továbbá az utcai árusító és egyéb automaták (például: pénzváltó, ital, BKV-jegy, telefonkártya, bármilyen bankautomata, ATM stb.) felállításához, fennmaradásához;
9. közterületen lévő, vagy közterületbe nyúló árusító automata, bankjegykiadó automata elhelyezésére;
10. építési munkával kapcsolatos létesítmények (például: építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer, konténer és tartozékai stb.), valamint építmények és törmelékek elhelyezéséhez, fennmaradásához, tárolásához;
11. film-, televízió-, videó- és hangfelvétel készítéséhez akkor, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza;
12. a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához, vendéglátó-ipari előkert, terasz, kitelepülés céljára, üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra;
13. sport- és kulturális-, rendezvényekre, kiállítás, vásár, piac továbbá mutatványos tevékenység céljára, valamint utcazenéléshez;
14. családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre;
15. bármely közúti jármű, külön jogszabály alapján parkolásnak nem minősülű egyéb célú elhelyezéséhez, különösen reklámhordozó céllal való elhelyezéséhez, tárolásához;
16. kerékpár-megőrzésre és kerékpártároló kihelyezésére;
17. díszítés céljából, különösen virágláda, virágkosár elhelyezésére, kivéve járdán, ha az a gyalogosforgalmat nem akadályozza és kihelyezője gondozza;
18. fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához;
19. bármely olyan tárgy közterületen történő elhelyezéséhez, tárolásához mely közterület használattal jár, és nem kapcsolódik a közterület rendeltetésszerű használatához;
20. a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 7. §-ában foglalt esetben;
21. a növényzet védelmét szolgáló parkolásgátló oszlop elhelyezéséhez azzal, hogy ezen műtárgy által okozott károkért a közterület használatára engedéllyel rendelkező használó vagy használói felelősek;
22. egyéb, e rendelet 1. számú mellékletében részletezett esetben.
6. § (1) Nincs szükség közterület-használati hozzájárulásra:
a) a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény hatálya alá tartozó rendezvényekhez;
b) a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos 72 órai időtartamot meg nem haladó munkák elvégzéséhez;
c) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez;
d) elektronikus hírközlési építmények, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárításához szükséges 72 órai időtartamot meg nem haladó munkák elvégzéséhez;
e) a kizárólag kézi hordozású eszközökkel végzett, illetve a 30 percet meg nem haladó időtartamú film-, televízió-, video- és hangfelvételek készítéséhez;
f) előtető, védőtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez, ha az a közterületbe az épület azon falának síkjától, amelyre rögzítették, 10 cm-en túl nem nyúlik be;
g) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot (maximum 72 óra) meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez;
h) politikai rendezvényekhez, kivéve a kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenység végzését;
i) futóversenyek útvonalának kijelöléséhez és biztosításához;
j) az 5. §-ban foglalt bármilyen esetben, ha a rendezvény vagy munkálatok az Önkormányzat vagy intézménye által kerül megrendezésre, megrendelésre, intézmény esetén akkor, ha a megrendeléshez vagy megrendezéshez írásban kapott polgármesteri felhatalmazással rendelkezik, és a költségvetési fedezet a rendezvény megrendezéséhez, illetve a kivitelezéshez rendelkezésre áll, az Önkormányzat valamint Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) esetén pedig, ha a megrendelés illetve a megrendezéshez szükséges okiratokat a polgármester aláírta;
k) zöldhulladék gyűjtéséhez, és az ehhez kihelyezett gyűjtőládákhoz.
(2) Az (1) bekezdés a), c), h), i) és j) pontjaiban felsorolt tevékenységeket lehetőleg az igénybevétel megkezdése előtt 1 nappal, legkésőbb azonban a tevékenység megkezdésekor az Önkormányzatnál írásban be kell jelenteni.
7. § Nem adható közterület-használati hozzájárulás a következőkre:
1. tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve az utasváró tulajdonosa általi hasznosítás esetét, valamint, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait, vagy az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja;
2. olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná;
3. közutak, hidak, felüljárók területén gazdasági reklámtevékenységre;
4. zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállományt maradandóan károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat;
5. a közút és a járda felületén reklám (ideértve a politikai reklámot is) elhelyezése céljából;
6. közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához;
7. árusító, kereskedelmi vagy szolgáltató célokat szolgáló és 6 m2 alapterületet meghaladó zárt szerkezetű épületek létesítéséhez, kivéve, ha a hatályos Kerületi Szabályozási Terv ezt lehetővé teszi;
8. olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné;
9. jármű iparszerű javítására;
10. felállítandó építmény, reklámhordozó, egyéb tárgy, ha a közlekedés résztvevőit a szabad kilátásban, mozgásban akadályozza;
11. lakókocsi tárolásához valamint lakókocsiból történő árusításra, kivéve az engedélyezett alkalmi rendezvényeket;
12. olyan területre, ahol az Önkormányzat kerületi építési szabályzata (a továbbiakban: KÉSZ), vagy szabályozási terv a használatot tiltja;
13. munkagépek tárolására és javítására, kivéve az Önkormányzat vagy intézményei által megrendelt kivitelezés esetén;
14. új árusító, kereskedelmi és szolgáltató célokat szolgáló nyílt szerkezetű pult és állvány létesítéséhez, kivéve az egyes ünnepekhez kapcsolódó alkalmi árusítást, épületek homlokzatán mobil kihelyezésű árubemutatóra;
15. annak a kérelmezőnek, akinek az önkormányzattal szemben közterület használati díj hátraléka áll fenn;
16. tűz- és robbanásveszélyes tevékenység – kivéve hatóságilag engedélyezett tűzijáték – gyakorlására;
17. városképi követelményeket nem kielégítő építmények, berendezések létesítésére;
18. sátorgarázs létesítésére;
19. e rendelet 1. mellékletében meghatározott esetekben.
8. § A közterületet csak a kérelmező és az érdekkörébe tartozó személyek használhatják. Amennyiben a kérelmezett tevékenység jellege azt szükségessé teszi, a kérelmező közreműködőket vehet igénybe.
9. § (1) Közterület-használati hozzájárulás csak ideiglenes jelleggel – meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig – adható.
(2) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre – különösen állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére – közterület-használati hozzájárulás csak az építési munka végzésének tartamára adható.
(3) Az országgyűlési képviselő és az önkormányzati, valamint az egyéb képviseleti szervekbe való választással, továbbá népszavazással kapcsolatos hirdető-berendezések elhelyezéséhez a választás napjának kitűzését követő naptól a választások napját követő 15. napig terjedő időszakra adható közterület-használati hozzájárulás.
(4) A közterület-használat legrövidebb időtartama 1 nap, leghosszabb időtartama építési konténer, állvány elhelyezése, építőanyag, építési törmelék tárolása, betonpumpa, daruzás, elkerített munkaterület használata esetén 7 nap, elektromos töltőállomás létesítése, tömegközlekedési járművek megállóiban elhelyezett utasvárók esetén 15 év, magántulajdonban álló gépkocsi tároló alatti közterület használata, közúti zöldfelület védelmére kihelyezett magántulajdonú parkolásgátló, valamint közterületre épült társas- és szövetkezeti házak által létesített, szelektív hulladékgyűjtő edények elhelyezésére szolgáló zárható felépítmény esetén 3 év, minden más esetben 1 év.
10. § (1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem tartalmi elemeit jelen rendelet 2. melléklete és 3. melléklete tartalmazza.
(2) A kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatvány a Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Ügyfélszolgálati Irodáján szerezhető be vagy letölthető az Önkormányzat honlapjáról. A kérelem benyújtása illetékmentes.
(3) A közterületi-használati hozzájárulás iránt előterjesztett kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét,
b) a kérelmező lakcímét, vagy székhelyét, telephelyét,
c) a kérelmező vagy képviselőjének elektronikus levélcímét, telefonszámát, levelezési címét,
d) jogi személyiséggel rendelkező szervezet, vagy jog személyiséggel nem rendelkező, de szervezeti formában működő kérelmező esetén a képviselő képviseleti jogát igazoló aláírási címpéldányt,
e) a közterület-használat célját és időtartamát,
f) a használni kívánt közterület természetes azonosító adatait, valamint helyrajzi számát, továbbá a közterület elfoglalni kívánt részének nagyságát,
g) helyszínrajzot vagy vázlatot 1 példányban, a közterület-használat helyének megjelölésével, méretezésével,
h) ha a közterület-használat építmény elhelyezése céljára szolgál, a berendezés terveit 1 példányban, olyan méretarányban, amely a részleteket is egyértelműen ábrázolja (betűforma, illetve felirat egységes megjelenése, színek megjelölése) vagy az arról készült fényképet 1 példányban,
i) a főépítész szakmai véleményét vendéglátó-ipari előkert, illetve a közterületen pavilon, árusítóhely bővíthetősége, felújíthatósága, elhelyezhetősége, létesítése, valamint közterületre épült társas- és szövetkezeti házak által, szelektív hulladékgyűjtő edények elhelyezésére szolgáló zárható felépítmény létesítése tárgyában,
j) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratok egyszerű másolatát,
k) az Önkormányzat kezelésében lévő közút területét érintő közterület-használat esetében a kezelő hozzájáruló nyilatkozatát – a III. fejezetben foglalt eseteket kivéve – e-mailen a Vagyongazdálkodási Iroda kéri ki.
(4) A kérelem benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít.
11. § (1) A közterület-használati hozzájárulás nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb hatósági, szakhatósági – így különösen építésügyi, egészségügyi, rendészeti – engedélyek beszerzését.
(2) A közterület-használati hozzájárulást annak kell kérelmeznie, aki a közterületet használni kívánja.
(3) A kérelmet olyan időben kell benyújtani, hogy elegendő idő legyen a rendezvény megtartásához szükséges felkészülésre, de legalább 72 órával a tevékenység elkezdése előtt, kivéve a 11 (4). §-ban meghatározott esetet.
(4) Építési konténer, állvány elhelyezése, építőanyag, építési törmelék tárolása, betonpumpa, daruzás, elkerített munkaterület használata esetén a rendelet 3. számú melléklete szerinti kérelmet benyújtani a Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) Igazgatási és Ügyfélszolgálati Irodáján kell. A jelen szakaszban meghatározott közterület-használat időtartama a 7 napot nem haladhatja meg.
(5) Amennyiben a közút útburkolata és a magántulajdonú ingatlan között védendő zöldfelület helyezkedik el, úgy a magántulajdonú ingatlan tulajdonosa, vagy tulajdonosai, társasház esetén a társasház közös képviselője, vagy a társasház képviseletére egyébként feljogosított magánszemély engedélyt kérhet a védendő zöldfelületre magántulajdonú parkolásgátló oszlop kihelyezéséhez. A kihelyezéshez minden esetben előzetes közútkezelői hozzájárulás szükséges. A parkolásgátló oszlop kihelyezésére csak közútkezelői hozzájárulás és a közterület használatára vonatkozó hozzájárulás birtokában kerülhet sor. A parkolásgátló oszlop fennmaradásáig a védendő zöldfelület karbantartására a parkolásgátló oszlop tulajdonosa köteles.
(6) A közterületre épült társas- és szövetkezeti házak közös képviselője vagy közös képviseletére egyébként feljogosított magánszemély engedélyt kérhet a társas- és szövetkezeti házak által létesítendő, szelektív hulladékgyűjtő edények elhelyezésére szolgáló zárható felépítmény telepítéséhez, abban az esetben, ha a lakóépület nem rendelkezik erre megfelelő méretű helyiséggel, saját területtel. A szelektív hulladékgyűjtő edények elhelyezésére szolgáló zárható felépítmény telepítésére minden esetben az Önkormányzat – főépítészi – előzetes hozzájárulásával és a közterület használatra vonatkozó engedély birtokában kerülhet sor.
12. § (1) A közterület-használati hozzájárulási kérelem elbírálása során figyelembe kell venni az adott területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzat előírásait, településképi, örökségvédelmi, közlekedési, környezetvédelmi, közegészségügyi és köztisztasági előírásokat, kereskedelmi és turisztikai szempontokat, és érvényesíteni kell a jogszabályok előírásait is.
(2) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem elbírálása során – kivéve a 11. § (4) bekezdése alapján lefolytatott eljárás esetén –
a) be kell szerezni a közterület-használathoz, a közterületen tervezett tevékenységhez szükséges hatósági hozzájárulást, állásfoglalást,
b) be kell szerezni a Polgármesteri Hivatal kereskedelmi hatósági ügyekért felelős szervezeti egysége, a kerületi főépítész, valamint a közútkezelő véleményét arra vonatkozóan, hogy a közterület-használat összeegyeztethető-e a településrendezési eszközben foglaltakkal, megfelel-e a városképi, városrendezési, környezetvédelmi, közegészségügyi és köztisztasági, közlekedési és forgalomszabályozási előírásoknak, valamint a kereskedelmi és turisztikai szempontoknak.
c) meg kell állapítani, hogy a közterület-használati hozzájárulás során történik-e településkép-védelmi szakmai konzultációhoz kötött tevékenység, továbbá
d) meg kell vizsgálni, hogy a kérelmezett területre van-e folyamatban más közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem elbírálása.
(3) A reklámmal, reklámhordozóval, illetve reklámhordozót tartó berendezéssel kapcsolatos közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem elbírálása során érvényesíteni kell a településképi bejelentési eljárás során megállapított kikötéseket.
(4) A közterület-használati hozzájárulás lejártát követően ugyanazon közterületre változatlan célból és feltételek fennállása esetén benyújtott újabb kérelem esetén a korábbi eljárásban résztvevő közreműködő szerv újbóli megkeresése mellőzhető a korábbi állásfoglalás figyelembevétele mellett.
13. § A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem elbírálásában közreműködik – kivéve a 11. § (4) bekezdése alapján lefolytatott eljárás esetén –
a) a közút és járda területét érintő esetben a közútkezelő,
b) tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolása, illetve forgalmazása esetén a katasztrófavédelmi szerv,
c) a jegyző mint kereskedelmi hatóság, ha a közterület használatának célja kereskedelmi tevékenység végzése,
d) a kerületi főépítész, valamint
e) a közterület-használat jellegétől függően a jogszabályban meghatározott hatóság.
14. § A közterület-használati hozzájárulást meg kell küldeni
a) a kérelmezőnek,
b) a Polgármesteri Hivatal közterület-felügyeletért felelős szervezeti egységének,
c) a feladatkörét érintő ügyben a Polgármesteri Hivatal kereskedelmi hatósági ügyekért felelős szervezeti egységének, valamint
d) díjfizetési kötelezettség megállapítása esetén a Polgármesteri Hivatal számviteli ügyekért felelős szervezeti egységének.
15. § (1) A közterület-használati hozzájárulásnak tartalmaznia kell különösen:
a) a hozzájárulást kérő természetes személy nevét, állandó lakóhelyének címét, anyja nevét, születési helyét és idejét adóazonosító jelét; a hozzájárulást kérő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét, cég vagy nyilvántartási számát és adószámát valamint a hivatalos képviseletre jogosult személy megnevezését,
b) a tulajdonos hozzájárulását,
c) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes,
d) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását,
e) utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő hatóságok, szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,
f) a hozzájárulás megszűnése esetére az eredeti állapot kártalanítási igény nélküli helyreállításának kötelezettségét,
g) közterület-használati díjfizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, egyéb esetben a díjmentesség tényét,
h) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztán tartási kötelezettség előírását,
i) a zöldfelület védelméről szóló előírásokat.
(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A Polgármesteri Hivatal, mint adatkezelő a közterület-használatra jogosulttá vált magánszemélyek, valamint jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervek magánszemély kapcsolattartóinak a közterület-használati hozzájárulásban szereplő személyes adatait, valamint a hozzájárulásban szereplő egyéb adatokat a közterület-használatra való jogosultság nyilvántartása, használati díj megállapítása érdekében a közterület-használati hozzájárulás megadásától számított 5 évig kezeli. A személyes adatokhoz a GDPR 4. cikke szerinti címzettek, harmadik felek nem rendelkeznek hozzáféréssel.
(4) A közterület-használati hozzájárulás eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és a 24. §-ban foglaltak szerint ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.
16. § (1) A közterület használója köteles az igénybevett területet és annak közvetlen környékét folyamatosan tisztán tartani, a téli síkosság-mentességet biztosítani, a göngyöleg és szemét elszállításáról, valamint a közterületi létesítmény karbantartásáról gondoskodni.
(2) A közterület használója köteles a tevékenység folytatásához szükséges és az adott tevékenység folytatására jogosultságot igazoló dokumentumokat a helyszínen tartani és azokat ellenőrzés esetén kérésre felmutatni. Köteles továbbá a létesítményen vagy hirdető-berendezésen a nevét vagy a közterület-használati hozzájárulás számát (kereskedő esetében a székhelyet is) jól látható helyen és módon feltüntetni.
(3) A kerület közterületein csak a forgalmazott áru jellegéhez illő, dekoratív megjelenésű árusítóhelyek létesülhetnek, melyek csak az árusítás ideje alatt lehetnek közterületen, és talajhoz, fához, utcabútorhoz nem rögzíthetők. Az árusítóhelyet úgy kell elhelyezni, hogy az az utcabútor használatát ne akadályozza.
(4) A mozgóboltot, illetve a mozgóárusítást szolgáló eszközt eltérő megállapodás hiányában – az árusítás befejezése után – a közterületről el kell távolítani.
(5) A kerület közterületein építési és bontási törmelék kizárólag konténerben tárolható.
(6) A temető területével közvetlenül határos közterületen kizárólag kegyeleti célokat szolgáló termék árusítható (különösen virág, koszorú, mécses, gyertya).
17. § (1) A közterületek rendeltetésszerű használatának, valamint állapotának megtartása érdekében tilos: gördeszkázni, görkorcsolyázni, kerékpározni az ott elhelyezett emlékműveken, utcabútorzaton, egyéb berendezési tárgyakon, valamint a lejárati lépcsőkön, kőpadokon, szökőkutakon.
(2) Alkalmi, illetve idényjellegű árusítás céljára elsősorban az érintett terület környékén (100 m2-es körzetében) telephellyel rendelkező üzletek tulajdonosai, bérlői, illetve használói részére adható közterület-használati hozzájárulás az üzletben ténylegesen forgalmazott termék árusítása céljából.
(3) Tilos közterületen szeszes italt fogyasztani, kivéve a közterület-használati hozzájárulással rendelkező vendéglátó egységek területét nyitvatartási időben, valamint az engedéllyel rendelkező alkalmi rendezvényeket.
18. § (1) A közterület-használati hozzájárulás megszűnik:
a) a hozzájárulásban meghatározott idő elteltével,
b) a hozzájárulásban meghatározott feltétel bekövetkeztével,
c) ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik, vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságát egyébként elveszti,
d) a jogosult halálával vagy – jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetén – jogutód nélküli megszűnésével,
e) ha a jogosult bejelenti a tulajdonos önkormányzatnak, hogy a közterület használatával – érdekkörében felmerült okból – felhagy. Ha a közterület-használatot a használó a hozzájárulásban meghatározott időtartam előtt meg kívánja szűntetni, úgy azt köteles az Önkormányzatnak a megszűnés napja előtt legalább 15 nappal bejelenteni,
(2) A közterület-használati hozzájárulás visszavonásra kerül:
a) ha a területre a tulajdonos önkormányzatnak fontos közérdekből szüksége van,
b) a hozzájárulásban vagy a közterület-használatra, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatt,
c) amennyiben a használó 3 hónapot meghaladó díjtartozást halmoz fel, és azt felszólításra 15 napon belül nem fizeti meg.
(3) A közterület tulajdonosa fontos közérdekből a közterület használatának szünetelését rendelheti el. A közterület-használat szünetelésének ideje nem számít bele a közterület-használat időtartamába és nem lehet hosszabb, mint a hozzájárulás lejártáig még hátralévő idő. A közterület-használat szünetelésének idejére a már befizetett közterület-használati díj időarányos részét vissza kell fizetni.
19. § (1) Ha a közterület-használati hozzájárulás megszűnik, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát – különösen annak tisztaságát – haladéktalanul helyreállítani.
(2) A közterület-használattal járó kötelezettségek – így különösen a közterület-használati díj megfizetése – szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.
20. § (1) A közterület-használati hozzájárulás jogosultja az Önkormányzat tulajdonában lévő közterület használatáért – jelen rendeletben szabályozott tevékenységek kivételével – díjat köteles fizetni.
(2) A 3 hónapot meghaladó közterület használat esetén a díjat negyedévente előre kell megfizetni, az Önkormányzat által kibocsátott számla ellenében. A 3 hónapot meg nem haladó közterület használat esetén a díjat egy összegben, előre, a közterület-használati engedélyben meghatározottak szerinti időben kell megfizetni.
(3) A befizetés az Önkormányzat költségvetési számlájára átutalással, vagy postai csekkel történhet.
(4) A díjat – a KÉSZ-ben meghatározott kategóriákba sorolt közterületekre vonatkozóan – e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(5) A díjat a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül kötelező megfizetni.
(6) Az elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a felülnézetből számított vetület alapterületét, plakát, hirdetőtábla esetén a hirdetőfelület nagyságát kell figyelembe venni, azzal, hogy minden megkezdett m2-t egész m2-ként kell figyelembe venni.
(7) A létesítmény által elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és a használathoz szükséges csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni.
(8) Az időarányos díjvisszafizetés feltétele a terület 19. § (2) bekezdésben foglaltak szerinti visszaadása. Amennyiben a használó az eredeti állapotot nem állítja helyre, vagy a közterületet nem tisztítja meg, a használatba adó az időarányosan visszajáró díjból a használó költségére e munkákat elvégeztetheti.
21. § (1) A közterület-használati díjfizetés alóli mentesség a közterület-használati engedély alapján a következő esetekben jár:
a) a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, nem hirdetési célú zászlórudak és a vegyes funkciójú, a közlekedést, a zöldfelületek, a növényzet védelmét, pihenési, köztisztasági célokat szolgáló köztárgyak, valamint díszítés céljából kihelyezett virágládák, virágkosarak elhelyezéséért;
b) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek után;
c) az Önkormányzat által előre meghirdetett lomtalanítás idejére kihelyezett lomok és hulladék hasznosítása céljából elhelyezett hulladékgyűjtő konténerekkel elfoglalt területek után;
d) az akadálymentes közlekedést biztosító építményekért;
e) mindazon létesítményekért és tevékenységekért, amelyeknek elhelyezésére és folytatására az Önkormányzattal egyeztetett, vagy jóváhagyott programok alapján Önkormányzati támogatás felhasználásával kerül sor (különösen szervezett hulladékgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtéshez elhelyezett konténerek, non-profit érdekeltségű programok, Önkormányzati pályázaton nyert összeg felhasználása stb.), amennyiben a tevékenység vagy létesítmény elhelyezése nonprofit szervezet vagy magánszemély által történik;
f) a 6. § (1) bekezdésének j) pontján túl az önkormányzati tulajdonú épületek felújításával, önkormányzati beruházásban megvalósuló épületek építésével, önkormányzati beruházásban megvalósuló közutak, közterületek felújításával, fenntartásával kapcsolatos közterület-használatot, ha a használat időtartama az egy évet nem haladja meg;
g) a 6. § (1) bekezdésének j) pontján túl az önkormányzat intézményei, beleértve a Polgármesteri Hivatalt is, és az Önkormányzat nevében közfeladatot ellátó által a közfeladat ellátása céljából történő közterület-használatot;
h) a 6. § (1) bekezdésének j) pontján túl az Önkormányzat intézményei, és 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságai által szervezett rendezvények esetében;
i) az egyházak, templomon, illetve imaházon kívüli, hitéleti tevékenységeihez szükséges terület után;
j) a 6. § (1) bekezdésének i) pontján túl ha a közterületet az önkormányzat saját beruházásában épülő létesítményekkel kapcsolatosan veszi igénybe;
k) a közterületet igénybe vevő rendezvény szervezőjének az ingyenes sport, egészségügyi, oktatási, környezetvédelmi vagy kulturális tevékenységekre, jótékony célú gyűjtésekre, szociális jellegű tevékenységre igénybe vett terület után, amennyiben a rendezvényen reklámtevékenységre és árusításra (beleértve a büfészolgáltatást is) nem kerül sor;
l) elektromos töltőállomás létesítése esetén, az elektromos töltőállomás és annak igénybevételéhez szükséges területre, amennyiben a töltőállomást a lakosság bármilyen ellenszolgáltatás és megkötés nélkül veheti igénybe, és amennyiben a tevékenység folytatása és a létesítmény elhelyezése is nonprofit szervezet által történik;
m) a közterületre épült társas- és szövetkezeti házak által létesített, szelektív hulladékgyűjtő edények elhelyezésére szolgáló zárható felépítménynek az önkormányzat által a 12. § (6) alapján engedélyezett telepítése esetén.
(2) Csökkenthető a díj mértéke az egyéni vállalkozók, egyéni cégek közül a rokkantaknak, csökkentett munkaképességűeknek 40%-kal, a 60 éves kort elért személyeknek 25%-kal, amely egy helyen vehető igénybe és csak akkor, ha a vállalkozó személyesen gyakorolja a tevékenységét.
(3) Részben vagy teljes mértékben csökkenthető a közterület-használati díj:
a) humanitárius és karitatív célok érdekében végzett tevékenység után;
b) civil és egyéb szervezetek érdekében végzett adománygyűjtés esetében.
(4) Egyidejűleg csak egy jogcímen csökkenthető a közterület-használati díj.
22. § (1) Jogellenesen használja a közterületet az, aki a rendelet előírásait megszegve közterület-használati hozzájárulás nélkül, vagy a meglévő közterület-használati hozzájárulásától eltérő módon (így különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó területen) használja a közterületet. A jogellenes közterület-használó a közterület-használat ellenőrzésére jogosult szerv vagy személy felszólítására köteles a használatot haladéktalanul megszüntetni és a közterület eredeti állapotát saját költségén, bármiféle kártérítési, kártalanítási vagy egyéb igény nélkül azonnal helyreállítani. Az Önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére és veszélyére, felszólítás nélkül elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget. A helyreállítás, tisztántartás befejezéséig a közterület-használat nem szűnik meg. Ebben az esetben az időtartam alatt a jogcím nélküli használat szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) A jogellenes közterület-használó köteles a jogellenes közterület-használatának céljára, időtartamára, helyére, módjára és mértékére tekintettel az e rendelet 23. § szerint megállapított közterület-használati bírságot megfizetni.
(3) Az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével azonnal helyreállíthatja, ha az
a) élet- és balesetveszély, jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében, vagy
b) jelentős közérdekből
egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.
23. § (1) Aki a rendeletben előírt kötelezettségeket elmulasztva a közterületet közterület-használati hozzájárulás nélkül, vagy meglévő közterület-használati hozzájárulásától eltérő módon használja, közigazgatási szabályszegést követ el és vele szemben – ha cselekménye egyébként más jogszabályban meghatározott jogsértést nem valósít meg – közigazgatási bírság szabható ki a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) A kiszabható közigazgatási bírság mértéke természetes személyek esetén legfeljebb kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig legfeljebb kétmillió forint lehet.
(3) A közterület-felügyelő a közterület használatának ellenőrzése során a (4) bekezdésben meghatározott mértékű helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával annak törvényi feltételei fennállnak.
(4) A kiszabható helyszíni bírság mértéke természetes személyek esetén legfeljebb ötvenezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig legfeljebb ötszázezer forint lehet.
(5) Ha az ügyfél a jogsértést nem ismeri el, a közterület-felügyelő a rendelkezésre álló és megfelelően rögzített adatok jegyzőkönyvvel való megküldésével tájékoztatja az Önkormányzatot az (1) bekezdés szerinti jogsértés megtörténtéről.
24. § A jelen rendeletben foglalt előírások megtartását a közterület-felügyelők és a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek ellenőrizhetik. A közigazgatási bírságolási eljárás nem mentesít a közterület-használati díjfizetési, illetve helyreállítási kötelezettség alól.
25. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás céljára történő közterület-használat) vonatkozásában e rendelet szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A filmforgatási célú közterület-használattal összefüggő, Mktv.-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.
(3) A filmforgatás céljára történő közterület-használathoz szükséges hatósági szerződés jóváhagyásának egyedi feltételeként kell meghatározni mindazon előírásokat, amelyeket a kérelmezett közterület-használattal kapcsolatban a közútkezelő a véleményében, a zöldfelület kezelője, üzemeltetője a hozzájárulásban, vagy bármely más, a kérelmezett közterület-használat folytán érintett szerv, szervezet nyilatkozatában meghatároz. A közút közterület-használatára vonatkozó közútkezelői vélemény hiányában a hatósági szerződés nem hagyható jóvá.
(4) A közterület-használati díjat az Mktv. 3. mellékletében foglalt mindenkori díjtételek alapján kell meghatározni.
(5) A díjfizetés alóli mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.
(6) E rendelet 1. mellékletében meghatározott turisztikailag kiemelt központi területeken a közterület-használat együttesen (forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, stáb parkolás) nem haladhatja meg a 150 m2 területet. A technikai kiszolgálás és stáb parkolás céljára történő közterület-használat nem haladhatja meg a teljes közterület-használat 50%-át.
(7) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után 10 munkanapon belül, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően 3 napon belül újra biztosítani kell.
26. § (1) Filmforgatás céljából történő közterület-használat időtartama nem haladhatja meg az egy hetet.
(2) Vasárnapra és ünnepnapra vonatkozó közterület-használat nem hagyható jóvá.
(3) A közterület-használat naponta 7 és 21 óra közötti időtartamra vonatkozhat.
(4) Amennyiben ugyanazon közterületre vonatkozóan már közterület-használat iránt kérelmet nyújtottak be, a már benyújtott kérelem az elbírálás során elsőbbséget élvez.
(5) Ha a hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati hozzájárulás van kiadva más kérelmező részére, illetve a 7. §-ban foglalt feltételek fennállnak a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.
(6) Meg kell tagadni a hatósági szerződés jóváhagyását annak a kérelmezőnek, akinek a hatósági szerződése a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogellenes közterület-használat, vagy díjfizetési hátralék miatt szűnt meg, vagy jóváhagyott hatósági szerződésétől eltérően szabálytalanul használta a közterületet, vagy a megállapított díjat nem fizette meg, vagy annak, aki a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül szerződés nélkül használta a közterületet.
(7) A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá. A kérelmező a tevékenysége gyakorlása során köteles tartózkodni a közterület más használóinak szükségtelen zavarásától.
27. § Kölcsönzési célú mikromobilitási eszköznek közterületen történő elhelyezése és tárolása vonatkozásában e rendelet szabályait az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
28. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken kölcsönzési célú mikromobilitási eszköz elhelyezéséhez és tárolásához hatósági szerződést kell kötni, ide nem értve a kölcsönzési célú mikromobilitási eszközzel használat közben történő olyan ideiglenes megállást, ami az eszköz adott személy általi bérleti szerződés szerinti használatát (kölcsönzését) nem szakítja meg. A hatósági szerződés megkötését a kölcsönzési célú mikromobilitási eszközzel rendelkező mikromobilitási szolgáltató köteles kérni.
(2) A kölcsönzési célú mikromobilitási eszköz elhelyezésére vonatkozó hatósági szerződés megkötésére irányuló kérelemben a mikromobilitási szolgáltatónak nyilatkoznia kell különösen
a) az elhelyezni szándékozott mikromobilitási eszközök darabszámáról,
b) az elhelyezni szándékozott egyes mikromobilitási eszközök műszaki jellemzőiről, így legalább az alábbi adatokról:
ba) az eszköz fajtájáról és típusáról,
bb) az elektromos rásegítés meglétéről annak névleges teljesítményével és végsebességével együtt,
bc) az eszköz tömegéről kilogrammban, hosszáról, szélességéről és magasságáról centiméterben,
bd) az eszköz kivilágítási jellemzőiről,
c) az elhelyezni szándékozott mikromobilitási eszközök egyedi azonosítójáról,
d) az eszköz jogszabály szerinti műszaki követelményeknek való megfelelőségéről, valamint
e) a mikromobilitási eszköz üzemeltetése során általa alkalmazott általános szerződési feltételekről és alkalmazott logisztikai, technikai megoldásokról, továbbá telematikai rendszeréről, csatolva az ennek alátámasztására szolgáló adatokat.
(3) Nem köthető hatósági szerződés olyan típusú kölcsönzési célú mikromobilitási eszköz elhelyezésére és tárolására, amely a jogszabály szerinti műszaki követelményeknek nem felel meg, illetve a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas.
(4) Kölcsönzési célú mikromobilitási eszköz közterületen történő elhelyezése és tárolása céljából akkor köthető hatósági szerződés a mikromobilitási szolgáltatóval, ha a mikromobilitási szolgáltató
a) az általa üzemeltetett valamennyi mikromobilitási eszközt egyedi azonosító jellel látja el,
b) igazolja, hogy az általa üzemeltetett valamennyi mikromobilitási eszköz közterületi elhelyezésének helye és időtartama és az adott eszköz adott időpontban fennálló használati állapota a saját telematikai rendszerében olyan adatrögzítési eljárással került rögzítésre, amely biztosítja ezen adatok változatlanságát és utólagos ellenőrzésének lehetőségét, valamint
c) folyamatos hozzáférést biztosít a b) pont szerinti telematikai rendszeréhez az Önkormányzat számára az általa üzemeltetett eszközök közterület-használatának ellenőrzéséhez szükséges – személyes adatokat nem tartalmazó – adatok korlátlan megismerhetősége érdekében.
(5) A közterület használatára csak határozott időre, de legalább 6 hónap és legfeljebb 12 hónap időtartamra köthető szerződés azzal, hogy a mikromobilitási szolgáltató számára első alkalommal legfeljebb 6 hónap időtartamra.
(6) Egyazon mikromobilitási szolgáltatóval azonos fajtájú kölcsönzési célú mikromobilitási eszközei tekintetében legalább 24 és legfeljebb 55 kölcsönzési célú mikromobilitási eszköz kihelyezésére köthető hatósági szerződés.
(7) Az Önkormányzat egyidejűleg legfeljebb 165 mikromobilitási eszköz elhelyezésére, tárolására köt hatósági szerződést.
29. § (1) A mikromobilitási szolgáltató az általa üzemeltetett kölcsönzési célú mikromobilitási eszközt csak érvényes hatósági szerződés birtokában helyezheti el és tárolhatja a kijelölt mikromobilitási pontokon.
(2) A mikromobilitási pontok kijelöléséről a Közbiztonsági és Közlekedési Bizottság javaslata alapján a polgármester dönt, melyet az Önkormányzat honlapján is közzétesz.
(3) A mikromobilitási szolgáltató az általa üzemeltetett kölcsönzési célú mikromobilitási eszköz elhelyezéséért, tárolásáért a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott közterület-használati díjat köteles fizetni.
(4) A kölcsönzési célú mikromobilitási eszköz elhelyezése a gyalogosközlekedést nem akadályozhatja, és a közúti közlekedés rendjét, a biztonságos járműközlekedést nem zavarhatja.
(5) A kijelölt mikromobilitási pont és annak területi határa megfelelő jelzéssel (táblával, felfestéssel, vagy más jól látható módon) kerül megjelölésre, melynek költségét a mikromobilitási szolgáltató(k) viseli(k).
30. § (1) Jogellenesen használja a közterületet az a mikromobilitási szolgáltató, amelynek a kölcsönzési célú mikromobilitási eszköze
a) hatósági szerződés nélkül vagy a hatósági szerződésben foglaltaktól eltérően, vagy eltérő helyen került elhelyezésre, illetve tárolásra a mikromobilitási ponton vagy azon kívül közterületen,
b) a jogszabály szerinti műszaki követelményeknek nem felel meg, illetve a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, vagy
c) az előírtakat egyébként megsértő módon, vagy a hatósági szerződésben foglaltaktól eltérő számban kerül elhelyezésre, illetve tárolásra a közterületen.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogellenes közterület-használat esetén a mikromobilitási szolgáltatónak a jogellenesen elhelyezett mikromobilitási eszköze után a jogellenes használattal érintett napokra 5000 Ft/eszköz/nap jogcím nélküli közterület-használati díjat kell fizetnie azzal, hogy a fizetendő díj megállapítása során minden megkezdett nap teljes napnak számít.
(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott jogellenes közterület-használat megszüntetése, a szabálytalanul elhelyezett, illetve tárolt mikromobilitási eszköz elszállítása a felszólítást követő 24 órán belül a mikromobilitási szolgáltató kötelezettsége. Ennek elmulasztása esetén az Önkormányzat Közterület-felügyeleti Irodája (továbbiakban: Közterület-felügyelet) a mikromobilitási eszközt a mikromobilitási szolgáltató költségére elszállítathatja
(4) Az elszállítás költsége 5000 Ft/eszköz, a tárolás díja 500 Ft/eszköz/nap azzal, hogy a fizetendő tárolási díj megállapítása során minden megkezdett nap teljes napnak számít.
(5) A mikromobilitási szolgáltató az elszállítás költségét és a tárolás díját köteles megfizetni. Az elszállítás költségének és a tárolás díjának a megfizetését követően a mikromobilitási eszközt az arra jogosult részére át kell adni.
31. § (1) A kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök bármilyen időtartamú mikromobilitási ponton történő elhelyezése és tárolása után fizetendő közterület-használati díj összegét a szolgáltató által – a telematikai rendszerből kinyert adatok alapján – a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig benyújtott tételes elszámolás alapján kell megállapítani és megfizetni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt elszámolási kötelezettség elmulasztása a hatósági szerződés azonnali hatályú felmondására okot adó körülmény.
32. § E rendelet alkalmazásában:
1. Alkalmi árusítás: az idényjellegű árusítástól rövidebb időtartamra, negyedévente legfeljebb egy alkalommal – 30 napot meg nem haladó – mobil vagy hordozható berendezésből történő közterületi árusítási lehetőség;
2. Alkalmi (ünnepi) vásár: ünnepekhez, helyi rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű, a jegyző által meghatározott ideig tartó és nyilvántartásba vett vásár;
3. Árusító és egyéb fülke (pavilon), árusító automata: egyszerűen szétszerelhető szerkezetekből készült, illetve könnyen eltávolítható, szabadon álló vagy telepített építmény;
4. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma);
5. Fegyveres szervek: a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság), valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok;
6. Film, televízió-felvétel: A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti filmalkotás létrehozására irányuló tevékenység, illetve műsorszolgáltató általi televíziós-felvétel;
7. Gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket – (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám);
8. Idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett, árusítóhelyre alapozott, időszakonként megismétlődő kereskedelmi, szolgáltató tevékenység;
9. Kölcsönzési célú mikromobilitási eszköz: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében, szolgáltatás nyújtása céljából üzemeltetett mikromobilitási eszköz, ide nem értve a közösségi kerékpáros rendszerben bérelhető kerékpárt;
10. Környezeti zaj- vagy rezgésforrás: üzemi, építési, szabadidős, közlekedési és egyéb létesítmény, gép, berendezés, illetve olyan tevékenység, amely a védendő környezetben környezeti zajt vagy környezeti rezgést okoz;
11. Közúti jármű: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.5.) KPM–BM együttes rendelet 1. számú függelék II. fejezetében meghatározott járművek;
12. Mikromobilitási eszköz: a roller, továbbá az emberi erővel hajtott, vagy ennek segítésére vagy önálló hajtás céljából legfeljebb 350 W névleges teljesítményű és 25 km/h vagy azt meghaladó sebesség esetén a teljesítmény leadást megszüntető elektromos motorral rendelkező, kifejezetten valamely személy szállítására szolgáló egyéb eszköz;
13. Mikromobilitási pont: a közterületnek mikromobilitási eszközök elhelyezése, tárolása céljából kijelölt és ebből a célból üzemeltetett része, ide nem értve a közösségi kerékpáros rendszer gyűjtőállomásainak területét;
14. Mikromobilitási szolgáltató: kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök üzemeltetője, aki üzletszerű gazdasági tevékenység keretében mikromobilitási eszköz bárki számára elérhető, jellemzően rövid távú bérbeadására irányuló szolgáltatási tevékenységet végez, ide nem értve a közösségi kerékpáros rendszer üzemeltetőjét;
15. Mozgóárusítás: amely során az üzlettel rendelkező kereskedő vagy alkalmazottja, illetve megbízottja olyan eszköz (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi) segítségével viszi magával az üzletében forgalmazott terméket, amely nem minősül mozgóboltnak;
16. Mozgóbolt: gépjárművön üzemeltetett vagy gépjárművel vontatott kiskereskedelmi árusító hely;
17. Üzlet: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kis- és nagykereskedelmi, jármű- és üzemanyag-kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, idegenforgalmi, továbbá lakossági fogyasztási cikk javító-szolgáltató értékesítő hely, ideértve a lakástól vagy lakóingatlantól műszakilag el nem különíthető, fogyasztási cikk javító-szolgáltató tevékenység céljára kialakított helyet, a raktározás, tárolás célját szolgáló nyitott, értékesítést folytató helyet, valamint a különböző intézményekben, munkahelyeken üzemelő értékesítő helyeket, továbbá a mozgóboltot;
18. Üzlet előtti kitelepülés: a közterülettel határos üzletek közterületen történő áruforgalmazása, kereskedelmi szolgáltatás nyújtása, amennyiben a közlekedési feltételek biztosítottak;
33. § Ez a rendelet 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.
34. § (1) *
(2) A rendeletet a hatálybalépésekor folyamatban lévő, el nem bírált ügyekre is alkalmazni kell.
(3) A rendeletet a fennálló közterület-használati jogviszonyokra is alkalmazni kell.
35. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.
| Kovács Péter polgármester | dr. Csomor Ervin jegyző |
