Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 50/1997. (VIII. 29.) számú önkormányzati rendelete * 

a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről * 

Az önkormányzat jelképei

1. § A Képviselő-testület a helyi közösség önállóságának és identitásának kifejezésére helyi címert és zászlót alkot. A helyi címer és zászló egyben a kerület történelmi múltjára utaló díszítő szimbólum.

A címer leírása

2. § Budapest Főváros XVII. kerület címere: Álló hegyestalpú négyelt pajzs, első ezüst mezejében lebegő helyzetű vörös latin kereszt, a második és a harmadik mező vörössel és ezüsttel hétszer vágott, negyedik zöld mezőben jobbra lépő, lebegő helyzetű, nyíllal átlőtt szemű ezüst oroszlán. A pajzson, azzal egyező formájú boglárpajzs ezüst mezejében lebegő helyzetű vörös rák, a boglárpajzs alsó harmadát kék pólya vágja.

A zászló leírása

3. § Budapest Főváros XVII. kerület zászlaja: A zászló 1:2 arányú (90 x 180 cm) fekvő téglalap zöld és kék osztással (1/2, 1/2), melyen a címer a második negyedben helyezkedik el.

A lobogó leírása

4. § Budapest Főváros XVII. kerület lobogója: A lobogó 2:1 arányú (180 x 90 cm) álló téglalap a zászlónál megadott színbontásban, alján 10 cm-es rojttal. A címer a felülről számított második negyedben helyezkedik el.

A zászló és a lobogó használata

5. § (1) A zászlót és a lobogót kizárólag hiteles alakban szabad ábrázolni. Használata a köztársasági zászlót és lobogót nem helyettesítheti.

(2) A kerületi lobogót a Városháza előtti árbocra állandó jelleggel fel kell vonni.

(3) A kerületi zászló egy-egy példányát el kell helyezni a XVII. kerületi Városháza tanácstermében és a polgármester irodájában.

(4) A kerületi zászló egy-egy példánya elhelyezhető az alpolgármester(ek), a tanácsnok(ok), a jegyző és az aljegyző irodájában, a Házasságkötő Teremben, önkormányzati intézmények dísztermében, aulájában.

(5) A kerületi zászló használható Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata és annak intézményei ünnepi rendezvényeinek helyszínén úgy, hogy a köztársasági zászló jelentőségét ne kisebbítse.

(6) A kerülethez tartozás kinyilvánítása céljából jogi és természetes személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülések a zászlót és a lobogót az e rendeletben foglalt korlátozások megtartásával használhatják.

(7) Kizárólag engedéllyel lehet a zászlót, illetve lobogót kereskedelmi forgalomba hozni, valamint ajándék- és emléktárgyként sokszorosítani.

(8) Nem lehet a kerület zászlaját, illetve lobogóját védjegyként felhasználni, ilyen célra engedélyt kiadni.

A címer használata

6. § (1) Az önkormányzat címerét, mint díszítő és utaló jelképet az állami címer elsődlegességének biztosításával lehet használni, megfelelő méretben és méltó kivitelezésben el kell helyezni a XVII. kerületi Városháza homlokzatán és tanácstermében.

(2) A címer a jogszabályokban foglalt egyes hatósági tevékenység vagy egyéb eljárás során is alkalmazható.

(3) A címert kizárólag hiteles alakban szabad ábrázolni. A címer elemei (címerképek, heroldalakok, boglárpajzs) önállóan, mint az Önkormányzat jelképei nem alkalmazhatók.

(4) Az önkormányzat címerének kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást. Amennyiben nincs lehetőség az önkormányzat címerének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának színében, de a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával történhet.

(5) A kerületi címer használatára alanyi jogon jogosultak: a polgármester, az alpolgármester(ek), a tanácsnok(ok), a bizottsági elnökök, a képviselők, az önkormányzat bizottságai, a jegyző és az aljegyző, a polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézmények.

(6) A kerülethez tartozás kinyilvánítása céljából természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülések a címert a (7) bekezdésben foglalt korlátozások megtartásával használhatják.

(7) Kizárólag engedéllyel lehet a kerület címerét utaló és díszítő jelképként alkalmazni vagy használni:

a) a kerületben működő nem önkormányzati intézmények, társadalmi szervezetek, illetve magánszemélyek által kiadott a kerületet érintő kiadványokon, valamint ezen intézmények, illetve társadalmi szervezetek történetét, életét bemutató kiadványokon,

b) ajándék- és emléktárgyakon,

c) magánszemély a foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása során, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés - az (5) bekezdésben említett szerveken (személyeken kívül) - a tevékenysége során.

(8) Nem lehet a kerület címerét védjegyként felhasználni, ilyen célra engedélyt kiadni. A címert méltatlan tárgyakon alkalmazni tilos.

Eljárási szabályok

7. § (1) A kerületi címer vagy zászló, illetve lobogó e rendelet alapján engedélyhez kötött használatát, alkalmazását vagy forgalomba hozatal céljából történő előállítását a Rákosmenti Erőforrás *  Bizottság engedélyezi.

(2) A kiadott engedély érvényessége szólhat:

a) egy esetre (rendezvényre, alkalomra),

b) meghatározott időpontig,

c) meghatározott mennyiségű, címerrel díszített termék, emlék- és ajándéktárgy, jelvény, kiadvány előállítására,

d) a visszavonásig.

(3) *  A Rákosmenti Erőforrás Bizottság az engedély kiadását indokolással megtagadhatja.

(4) A címer vagy zászló, illetve lobogó használatára vonatkozó kérelemnek - a használat jellegétől függően - tartalmaznia kell:

- a kérelmező megnevezését, címét,

- a címer vagy zászló, illetve lobogó felhasználásának célját,

- az előállítani kívánt mennyiséget (darabszámot),

- a címer vagy zászló, illetve lobogó előállításának anyagát,

- a terjesztés, illetve a forgalombahozatal esetén ennek módját,

- a címer vagy zászló, illetve lobogó használatának időtartamát,

- a címerrel díszítendő termék, emlék- és ajándéktárgy, jelvény, kiadvány tervét vagy mintapéldányát (rajzát, fénymásolatát),

- a címer vagy a zászló, illetve a lobogó felhasználásáért felelős személy megnevezését.

(5) A címer vagy zászló, illetve lobogó használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:

- a címer vagy zászló, illetve lobogó használatára jogosult megnevezését és címét,

- az engedélyezett felhasználási cél megjelölését,

- előállítás esetén az engedélyezett termék, emlék- és ajándéktárgy, jelvény kiadvány mennyiségét,

- az előállítás anyagát,

- a terjesztés, illetőleg a forgalombahozatal módjával kapcsolatos esetleges kikötéseket,

- az engedély érvényességének határidejét,

- a felhasználással kapcsolatos egyéb kikötéseket,

- a címer vagy a zászló, illetve a lobogó felhasználásáért felelős személy megnevezését.

(6) A kiadott engedélyekről nyilvántartást kell vezetni.

(7) Az engedély szerinti használatot a polgármester ellenőrzi.

(8) A címer vagy zászló, illetve lobogó használatát, alkalmazását vagy előállítását nem szabad engedélyezni, a kiadott engedélyt pedig vissza kell vonni, ha a használat vagy forgalombahozatal módja vagy körülményei a kerületet vagy a kerület lakosságának jogait vagy jogos érdekeit sérti.

(9) *  A kiadott engedélyt a Rákosmenti Erőforrás Bizottság a Jogi és Közbiztonsági Bizottság véleményének kikérésével visszavonja, ha a felhasználó e rendeletben vagy a részére kiadott engedélyben meghatározott feltételeket, előírásokat megsérti, illetőleg a megállapított határidőre kötelezettségeinek nem tesz eleget.

8. § * 

Értelmező rendelkezések

9. § (1) Boglárpajzs: az alsó, nagyobb felületű pajzs (nagypajzs)-ra helyezett kisebb pajzs.

(2) Heroldalak: olyan sík alakzat, amely geometriai határolások által (a pajzsmező egy vagy több egyenessel és/vagy görbével való felosztásával) keletkezik.

(3) Címerkép: a címerpajzsban szereplő olyan ábrázolás, amely nem heroldalak.

(4) A heraldika színjelzéseinek megtartása: színezetlen címerábrázolás esetén az alábbi módszert kell alkalmazni: a vöröset függőleges, a kéket vízszintes, a zöldet (heraldikailag) jobbról bal felé haránt húzott vonalazás jelzi, az ezüstöt üres mező mutatja.

10. § E rendelet 1997. augusztus 29. napján lép hatályba, s ezzel egyidejűleg hatályát veszíti Budapest Főváros XVII. kerületi Önkormányzat helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló 9/1996. (II. 16.) sz. rendelet, valamint az azt módosító 29/1996. (V. 17.) sz. és a 49/1996. (X. 18.) sz. rendelet.

Budapest, 1997. augusztus 28.

Dr. Nagy István s.k. Kátai Péter s.k.
jegyző polgármester

A rendelet kihirdetésre került:

Budapest, 1997. augusztus 29. napján.

Dr. Nagy István
jegyző