Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2010. (IV. 27.) számú önkormányzati rendelete

a lakásépítés és lakásvásárlás helyi támogatásáról

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és az önkormányzati tulajdonban álló lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadásának lakbér-megállapítási elveiről, a lakásfenntartási támogatás elveiről, valamint a lakásépítés támogatásának rendszeréről szóló 17/2006. (IV. 14.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: R.) 16. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el.

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A R. 1. § (3) bekezdése alapján a rendelet hatálya kiterjed a Budapest területén lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező

a) Európai Unió tagállamainak állampolgáraira;

b) letelepedési engedéllyel vagy állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkező külföldi személyekre.

(2) Az Önkormányzat elsősorban azokat támogatja

a) akiknek lakó- vagy tartózkodási helye Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata illetékességi területén (a továbbiakban: kerület) van;

b) indokolt esetben azokat a személyeket, családokat is támogatja, akik illetve amelyek nem rendelkeznek a kerületben lakó- vagy tartózkodási hellyel, de itt kívánnak lakást vásárolni vagy építeni, és lakó- vagy tartózkodási helyükön nem részesültek önkormányzati támogatásban.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) akadálymentesítés: mozgásszervi fogyatékos vagy súlyosan mozgássérült személy részére műszakilag akadálymentes lakás kialakítása;

b) alapterület: az építménynek az ingatlan-nyilvántartás szerinti alapterülete, tetőtér esetén a hasznos alapterület vagy a jogerős építési engedélyben meghatározott terület;

c) bővítés: a lakás alapterületének minimum 20 m²-rel vagy egy lakószobával történő növelése;

d) együttköltözők: a kérelmező és a vele egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége, feltéve, ha másutt nincs beköltözhető lakásuk;

e) emelet-ráépítés: meglévő építmény - belső falsíkon mért legalább 1,90 métert elérő - épületmagasítással járó, függőleges irányú bővítése egy vagy több emeleti szint létesítése érdekében;

f) felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul, és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától;

g) fiatal házaspár: ha a kérelem benyújtásának időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a negyvenedik életévét;

h) hasznos alapterület: az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m;

i) helyi támogatás: lakásvásárláshoz, lakásépítéshez, lakásfelújításhoz, lakás korszerűsítéséhez, bővítéséhez nyújtható, jövedelemhatárhoz kötött támogatás kamatmentes kölcsön formájában, meghatározott önrész megléte esetén, amely a kerületben figyelembe vehető lakásigény mértékét (szobaszám, alapterület) meg nem haladó lakáshoz nyújtható, s amelyet havi rendszerességű törlesztéssel kell visszafizetni;

j) korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos, és gázközmű bevezetése vagy belső hálózatának kiépítése; fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl: napenergia) alkalmazását is; az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang- vagy vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése;

k) saját megtakarítás: készpénz, valuta, bankbetét, kötvény, állampapír, megtakarítással kombinált életbiztosítás;

l) szennyvízcsatorna-rákötés: a szennyvíznek a közcsatorna-hálózatba történő bevezetése a helyi építési szabályzat rendelkezései szerint;

m) támogató: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata (a továbbiakban: támogató vagy Önkormányzat);

n) tetőtér-beépítés: a lakás alapterületének bővítése tetőtérben, amely az eredeti tetőszerkezet elbontása nélkül helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozását jelenti.

Részletes rendelkezések

1. Az Önkormányzat által nyújtható támogatás

3. § (1) A R. 13. §-a alapján helyi támogatás nyújtható:

a) lakótelek, új vagy használt lakás megszerzéséhez;

b) lakás építéséhez, lakás emelet-ráépítés, tetőtér-beépítés útján vagy egyéb módon történő létesítéséhez;

c) lakás bővítéséhez, korszerűsítéséhez és felújításához.

(2) Helyi támogatás nyújtható továbbá a súlyosan mozgássérült személy lakásának akadálymentesítési célú felújításához. A támogatás igénybevételére az jogosult, aki hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglalt akadálymentesítési támogatás igénybevételére jogosultságot szerzett.

(3) Helyi támogatás kizárólag a lakásépítést megengedő építési övezetekben elhelyezett illetve elhelyezni kívánt lakóépületek vonatkozásában adható.

4. § Támogatás annak az egyedülálló személynek illetve családnak nyújtható, aki illetve amelyik:

a) megfelel a jövedelmi és vagyoni feltételeknek;

b) nem esik kizáró feltétel alá;

c) az e rendeletben szabályozott mértékű lakásigény megoldásához kéri a támogatást;

d) a vásárolt lakás ára vagy az építendő lakás építési költsége az előző évi fővárosi - évente a Pénzügyminisztérium által közzétett - átlagköltséget nem haladja meg.

2. A helyi támogatás nyújtásának jövedelmi és vagyoni feltételei

5. § (1) *  Helyi támogatás kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: kölcsön, támogatás) formájában az arra rászoruló, saját megtakarítással rendelkező kérelmezőnek adható a saját megtakarítás kiegészítéseként, ha az együttköltözők

a) 12 hónapra számított egy főre jutó nettó jövedelme a kérelem beadását megelőzően nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj háromszoros összegét, akadálymentesítési célú felújításra irányuló támogatás esetén a három és félszeres összegét, és

b) ingó és ingatlan vagyona, vagyoni értékű joga értékének összege nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj négyszázszoros összegét.

(2) Az egy főre jutó havi nettó jövedelem megállapításához az együttköltözőknek a kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napjától visszamenőlegesen számított tizenkét hónap alatt megszerzett összes jövedelme egytizenketted részét el kell osztani az együttköltözők számával. Vállalkozásból származó jövedelem esetén APEH jövedelemigazolást kell benyújtani.

(3) Jövedelemnek kell tekinteni a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni értéket (bevételt), illetve annak a meghatározott költségekkel csökkentett részét. Nem minősül jövedelemnek az a bevétel, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló törvényben nem kell a jövedelem kiszámításánál figyelembe venni.

(4) Vagyonként nem lehet figyelembe venni

a) azt a lakásépítésre szolgáló telket, amelynek a beépítéséhez a támogatást kérik;

b) azt a lakástulajdont, amelyen a támogatás segítségével kívánnak építési munkát végezni;

c) a munkaeszközként illetve mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű értékét;

d) a kérelmező rendelkezésére álló, önrészként megjelölt összeget.

3. A támogatást kizáró okok

6. § (1) Nem adható támogatás annak a kérelmezőnek,

a) aki nem felel meg a 4. §-ban meghatározott feltételeknek;

b) akinek a már meglévő lakása a méltányolható lakásigény mértékének felső határát meghaladja;

c) aki azt olyan ingatlan megszerzéséhez, felújításához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez kéri, melyre a korábban nyújtott helyi támogatás visszafizetése még nem történt meg;

d) akinek az igazolt jövedelme alapján vélelmezhető, hogy a támogatás visszafizetésére nem képes, mivel az együttköltözőknek a kérelem beadását megelőző 12 hónapra számított egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el;

e) aki a támogatásra irányuló kérelmében olyan valótlan adatokat közöl, amely számára jogosulatlan előnyt jelentene;

f) aki a támogatást kölcsön visszafizetésére kívánja felhasználni;

g) aki nem tudja az igényléskor hitelt érdemlően igazolni, hogy saját megtakarítása eléri az építési, bővítési, átalakítási, felújítási, korszerűsítési költség vagy a vételár 20%-át, az akadálymentesítési célú felújításra irányuló támogatás esetét kivéve;

h) akinek a vételár, a figyelembe vehető építési, korszerűsítési, bővítési, átalakítási vagy felújítási költség vonatkozásában fedezethiánya nincs, vagy a fedezethiány nem éri el a 100.000,- Ft-ot;

i) aki a meglévő lakását részben vagy egészben albérlet, ágybérlet vagy fizetővendéglátás céljára hasznosítja, vagy azt nem lakás céljára szolgáló helyiségként hasznosítja;

j) aki a kért támogatást az általa bérelt önkormányzati bérlakás megvásárlására kívánja felhasználni;

k) aki a kért támogatást meglévő lakástulajdona vagy általa bérelt önkormányzati bérlakás bérleti jogának megtartása mellett másik lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez vagy felújításához kéri.

(2) Újabb helyi támogatás nem adható,

a) ha a korábban folyósított kölcsön meg nem fizetése miatt az Önkormányzat pert indított;

b) ha ugyanazon személynek ugyanarra az ingatlanra korábban nyújtott támogatás visszafizetése óta 2 év nem telt el;

c) ha nem áll rendelkezésre további fedezet az Önkormányzat tárgyévi költségvetésében.

(3) Lakás bővítéséhez, átalakításához akkor adható támogatás, ha a meglévő és létesülő lakószobák együttes száma és alapterülete nem haladja meg a 7. §-ban meghatározott mértéket.

(4) Lakás felújításához akkor adható támogatás, ha a lakás a kérelmező tulajdonában van, és ha a lakószobák együttes száma valamint alapterülete nem haladja meg a 7. §-ban meghatározott mértéket, és a felújítással egyidejűleg a lakás korszerűsítésére is sor kerül, vagy a lakás elemi kár miatt kerül felújításra.

4. A támogatásnál méltányolható lakásigények

7. § (1) Lakás építéséhez és vásárlásához akkor adható támogatás, ha a felépítendő illetve megszerzendő lakás megfelel az alábbi táblázatban foglaltaknak.

Együtt költöző családtagok Lakásigény szobaszámának határa Felső határ
3 vagy több együttköltöző
Hasznos alapterület (lakás) maximuma
alsó felső gyermek esetén
1 1 1,5 - 40 m²
2 1 2 - 60 m²
3 1,5 2,5 - 70 m²
4 2 3 3,5 80 m²
5 2,5 3,5 4 95 m²
6 3 4 5 110 m²
7 3,5 4,5 6 120 m²
8 vagy több 4 5 7 130 m²

(2) A lakásigény mértékének számításánál a kérelmezőt és azokat a családtagokat kell figyelembe venni, akiknél a támogatásra vonatkozó feltételeket vizsgálni kell.

5. A támogatás mértéke

9. § (1) A támogatás összege nem haladhatja meg az építés, bővítés, átalakítás, felújítás, korszerűsítés költségének vagy a vételárnak a 20%-át, korszerűsítés címén történő komfortfokozat növelés vagy szennyvízcsatorna-rákötés esetén az összköltség 35%-át, akadálymentesítési célú felújítás esetén a felújítási költség 40%-át.

(2) A támogatás mértéke

a) lakás építése, lakótelek, új vagy használt lakás vásárlása esetén legfeljebb 1.200.000,- Ft;

b) lakás emelet-ráépítés, tetőtér-beépítés útján vagy egyéb módon történő létesítéséhez legfeljebb 900.000,- Ft;

c) bővítés, felújítás esetén legfeljebb 700.000,- Ft;

d) a lakás korszerűsítése esetén

da) a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos és gázközmű bevezetése illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang- illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése esetén legfeljebb 400.000.- Ft;

db) szennyvízcsatorna-rákötés esetén legfeljebb 150.000,- Ft;

e) akadálymentesítési célú felújítás esetén legfeljebb 300.000,- Ft.

(3) A támogatás összegének meghatározásánál az építési költséget az építeni kívánt lakás hasznos alapterületének figyelembevételével kell meghatározni:

a) lakásbővítés vagy új lakás építése esetén a 4. § d) pontjában meghatározott összeget nem haladhatja meg;

b) emelet-ráépítés esetén 160.000,-Ft/ m²;

c) tetőtér-beépítés esetén 130.000,- Ft/m² építési költséggel számolva.

(4) Lakásvásárlás esetében az adásvételi szerződés szerinti vételárat és a 4. § d) pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.

6. A támogatás visszafizetése

10. § (1) A támogatást a 3. § (1) bekezdés a)-b) pontjai esetén 10 év alatt, a 3. § (1) bekezdés c) pontjában felsorolt bővítés, korszerűsítés, felújítás és a 3. § (2) bekezdése szerinti akadálymentesítési célú felújítás esetén 6 év alatt egyenlő részletekben kell visszafizetni.

(2) A kölcsön törlesztését a felvételt követő hónap 10. napjáig kell megkezdeni.

(3) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, a személyi és vagyoni körülményekben bekövetkezett változás esetén (pl. hosszan tartó betegség, egészségi állapot megromlása, haláleset, családi állapot változása, jövedelem jelentős mértékű csökkenése, stb.), különösen ha a családban önmaga ellátására képtelen, állandó vagy tartós felügyeletre szoruló súlyos fogyatékos személy van, a támogatás visszafizetésére vonatkozóan egy alkalommal fizetési halasztás engedélyezhető. Ebben az esetben a törlesztés időtartama - egyenlő törlesztő részletekkel - a 3. § (1) bekezdés a)-b) pontjai esetén legfeljebb 15, a 3. § (1) bekezdés c) pontja és a 3. § (2) bekezdése esetén legfeljebb 10 év lehet.

(4) A támogatás csak a megjelölt célra használható fel. A támogatásban részesített köteles a helyi támogatás hátralékos összegét annak törvényes kamataival együtt azonnal visszafizetni, ha

a) a támogatást az Önkormányzat félrevezetésével, tévedésbe ejtésével színlelt jogügylet alapján szerezte meg;

b) a támogatással szerzett lakást önmaga részben vagy egészben nem lakás céljára használja, azt másnak lakás vagy nem lakás céljára átengedi vagy bérbe adja a támogatás visszafizetéséig;

c) írásbeli felszólítás ellenére - a megjelölt határidőre - fizetési, törlesztési kötelezettségének nem tesz eleget (késedelembe esés);

d) a támogatási cél a folyósítást követő 1 éven belül nem valósult meg;

e) a támogatással szerzett (épített, vásárolt) vagy bővített, felújított, korszerűsített lakást cserelakás nélkül elidegeníti, vagy elajándékozza.

(5) Az azonnali visszafizetésre és a törvényes kamatok megtérítésére vonatkozó kötelezettség mellőzhető, ha

a) a lakásingatlant vagy annak egy részét a támogatásban részesített nagykorú gyermeke, örökbefogadott, mostoha- vagy nevelt gyermeke javára, annak lakáshelyzete megoldása céljából elajándékozza, és a megajándékozott a törlesztő részletek fizetését vállalja;

b) a lakásingatlant a támogatásban részesített a házasság felbontását követően a vagyonközösség megszüntetése érdekében idegeníti el, és a vételárból másik lakást vásárol, melyre az elidegenítési és terhelési tilalom átvezetését vállalja;

c) az ingatlant jogerős bírói ítélet alapján idegenítik el.

(6) A támogatás visszafizetése esetén a bejegyzett jelzálogjog törlésére alkalmas jognyilatkozatot kell kiadni.

Eljárási szabályok

1. A támogatás igénylésének és elbírálásának rendje

11. § (1) A támogatásra irányuló kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon lehet személyesen az Ügyfélszolgálati Irodán vagy postai úton a Polgármesteri Hivatalnak címezve benyújtani. A kérelem benyújtásakor mellékelni kell a támogatásra való jogosultság elbírálásához szükséges - a nyomtatványon feltüntetett - dokumentumokat.

(2) Amennyiben a kérelem teljesítésének jogszabályi akadálya van, úgy erről a kérelmezőt az akadály megállapítását követő 15 napon belül értesíteni kell.

(3) A támogatás összegét a rászorultság, a meglévő gyermek(ek), a család jövedelmi és vagyoni viszonyai figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy a 7. §-ban meghatározott méltányolható lakásigény mértékének megfelelő lakásnagyság megszerzését tegye lehetővé.

(4) Az egyéb kölcsönök összege a helyi támogatás visszafizetését nem veszélyeztetheti. Az egyéb kölcsönök és a támogatás részleteinek összege a család havi nettó összjövedelmének 33%-át nem haladhatja meg.

(5) A kérelmező - a kérelme elbírálása szempontjából jelentős - körülményeinek tisztázása céljából a polgármester környezettanulmányt készíttethet.

(6) A támogatás iránti kérelem elbírálásáról az e célra az Önkormányzat éves költségvetésében biztosított keretek között I. fokon a polgármester, II. fokon a Képviselő-testület dönt.

(7) A támogatás iránti kérelem ügyében hozott döntésről a kérelmezőt a polgármester 8 napon belül köteles értesíteni. A támogatás folyósításáról, a kölcsön visszafizetésének módjáról, nem teljesítés esetén annak következményeiről, a követelés biztosításáról szóló szerződést a polgármester a támogatás összegének odaítélése után a támogatásban részesítettel 30 napon belül megköti.

(8) A polgármester a szerződés egy példányával értesíti az illetékes pénzintézetet, és a kölcsönnek a szerződés aláírását követő 8 napon belül történő folyósítását követően gondoskodik a kölcsön visszafizetésének biztosítékául szolgáló jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.

(9) A 10. §-ban meghatározott intézkedések megtétele, a bejegyzett jelzálogjog ranghelyének megváltoztatása, új jelzálogjog bejegyzése, fizetési halasztás engedélyezése és a szerződés felmondása tárgyában átruházott hatáskörben a polgármester dönt, másodfokon a Képviselő-testület jár el.

2. Jogorvoslat és méltányosság

12. § (1) Fellebbezést a határozat kézhezvételét követő 10 munkanapon belül a Képviselő-testületnek címezve, a polgármesterhez lehet benyújtani.

(2) *  A Képviselő-testület az I. fokon elutasító határozatot kapott ügyfél kérelmére, a Rákosmenti Erőforrás Bizottság javaslatára méltányosságból legfeljebb 300.000,- Ft helyi támogatást állapíthat meg annak a kérelmezőnek, aki

a) a támogatást a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti munkák elvégzéséhez kéri,

b) hozzájárul ahhoz, hogy az Önkormányzat a támogatás összegét utólag a részletes árazott költségvetés alapján a munkát elvégző vállalkozás vagy vállalkozó részére fizesse ki, és

c) a munka elvégeztetéséről a támogatás megállapítását követő 6 hónapon belül gondoskodik, annak megtörténtét az Önkormányzatnak bejelenti, és lehetővé teszi a részletes árazott költségvetés alapján történő ellenőrzését.

(3) Méltányosságból csak az a kérelmező részesülhet támogatásban,

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap átlagát figyelembe véve munkaviszonyból származó jövedelemmel emelkedett, és így eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagy

b) a család rendelkezésére álló önrész mértéke nem éri el a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti munkálatok költségének 20%-át, de feltételezhető, hogy a munkálatok késedelmes elvégzése a lakás életveszélyessé válásához vezetne.

(4) E rendelet egyéb szabályait a méltányosságból nyújtott támogatás eseteire is alkalmazni kell.

3. Adatvédelem

13. § Az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala a törvény keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyi adatokat, amelyeket e rendelet alapján a támogatás biztosításához igényelhet.

Záró rendelkezések

Hatályba léptető rendelkezések

14. § (1) E rendelet 2010. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a lakásépítés és vásárlás helyi támogatásáról szóló 23/1996. (IV. 19.) rendelete és az azt módosító 17/1997. (III. 21.) rendelet, 33/1997. (V. 16.) rendelet, 71/1997. (XII. 12.) rendelet, 22/1998. (V. 17.) rendelet, 39/2001. (VI. 27.) rendelet, 14/2003. (IV. 01.) rendelet, 25/2004. (IV. 28.) rendelet, 65/2004. (XII. 23.) rendelet és 18/2008. (V. 19.) rendelet.

Budapest, 2010. április 22.

Dr. Rúzsa Ágnes s.k. Riz Levente s.k.
jegyző polgármester

Kihirdetve:

Budapest, 2010. április 27.

Dr. Rúzsa Ágnes s.k.
jegyző


  Vissza az oldal tetejére