Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 51/2012. (XII. 17.) számú önkormányzati rendelete

a vásárcsarnokokról és piacokról * 

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ban kapott felhatalmazás alapján, a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendeletben foglaltakra figyelemmel a következőket rendeli el: * 

I. fejezet

Általános rendelkezések

1.1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) által fenntartott piacokra, vásárcsarnokokra (a továbbiakban együttesen: piac) és az Önkormányzat által rendezett alkalmi (ünnepi) vásárokra.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a vásár elnevezéssel rendezett, de egyedi engedély alapján közterületen folytatott tevékenységre.

(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan magánszemélyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a piacon bármilyen értékesítési vagy szolgáltató tevékenységet folytat (a továbbiakban: kereskedő), valamint a piac területén tartózkodókra, a piac működtetésével kapcsolatos tevékenységet folytatókra és a piacot fenntartókra.

1.2. Értelmező rendelkezések

2. § Jelen rendelet alkalmazásában:

a) vásárcsarnok: az oldalfalakkal körülhatárolt fedett építményben működő piac;

b) helyhasználó: az, aki az üzemeltetővel olyan szerződéses jogviszonyt létesít, amely alkalmi (napi, havi) vagy tartós helyhasználatra jogosít;

c) bérlő: az, akinek a piac területén lévő értékesítő helyisége a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az üzlet kritériumainak megfelel, de az üzlet az Önkormányzat tulajdonát képezi, továbbá bérleti jogot szerzett és a piac üzemeltetőjével bérleti szerződést kötött;

d) pavilon: az az építéshatósági előírásoknak megfelelő felépítmény, amely a földterület tartozékának minősül;

e) területbérlő: az a tartós helyhasználónak minősülő pavilon tulajdonos, akinek a piac területén lévő értékesítő helyisége a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az üzlet kritériumainak megfelel, az üzlet saját tulajdonát képezi és a piac üzemeltetőjével szerződést kötött;

f) üzlet: más kereskedelmi egységektől elkülöníthető, szilárd, tömör falazatú, külön zárható épületrész, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak;

g) árusítóhely: üzletnek nem minősülő árusító vagy szolgáltató tevékenységre alkalmas hely (pl. árusító asztal, földön való helyfoglalás, árusítósátor, stb.).

II. fejezet

A piac létesítése, fenntartása, üzemeltetése és működési rendje

2.1. A piac létesítése

3. § (1) A piac létesítéséről, helyéről, rendeltetéséről, üzemeltetőjéről és a használat jellege, módja és a használt terület piacon belüli elhelyezkedése figyelembevételével alkalmazott díjszabásról valamint a piac megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt. A rendelet hatálya alá tartozó vásárcsarnokok, piacok felsorolását a jelen rendelet 1. sz. melléklete, az alkalmazott díjszabásokat a jelen rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat által rendezett alkalmi (ünnepi) vásárok helyét és idejét, valamint az azokra vonatkozó jelen rendeletben foglaltaktól eltérő különös szabályokat és díjszabást a Képviselő-testület alkalmanként határozza meg.

(3) A Képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

2.2. A piac fenntartása, üzemeltetése

4. § (1) Az Önkormányzat a fenntartásában lévő, az 1. sz. mellékletben meghatározott vásárcsarnokokat és piacokat költségvetési intézménye - Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Piacfelügyelete (a továbbiakban: Piacfelügyelet vagy üzemeltető) - útján tartja fenn, hasznosítja és üzemelteti.

(2) Az Önkormányzat az üzemeltető útján látja el az 1. sz. mellékletben felsorolt piacok árusítóhelyeinek, üzleteinek hasznosításával, a bérlők, a helyhasználók és a területbérlők kijelölésével kapcsolatos feladatokat, és a feladatok ellátásához szükséges szerződések megkötését.

(3) Az Önkormányzat feladatai a piacok fenntartása körében:

a) meghatározza a piacok tartásának helyét és módját;

b) meghatározza a helyhasználat alapvető szabályait;

c) meghatározza a piaci rend megsértőivel szemben alkalmazható szankciókat;

d) biztosítja a fenntartáshoz szükséges forrásokat.

(4) Az üzemeltető feladatai:

a) az árusítóhelyek kijelölése;

b) az árusítás zavartalanságának biztosítása;

c) a piaci rend fenntartása, folyamatos ellenőrzése;

d) a kereskedelmi hatóságtól a vásár- és piacüzemeltetési engedély beszerzése;

e) a helyhasználati díj és egyéb jogcímen meghatározott díjak beszedése;

f) vásárlók számára is jól látható módon köteles sorszámmal ellátni az árusítóhelyeket;

g) a vásár és piac bejáratánál olyan térképet vagy helyszínrajzot köteles elhelyezni, amelyen naprakészen fel vannak tüntetve a sorszámmal ellátott kereskedelmi árusító helyek;

h) a vásárok és piacok rendjére vonatkozó jogszabályokban és a jelen rendeletben foglaltak alapján meghatározza az üzemeltetési rendet, amelyről hirdetményben tájékoztatja a kereskedőket és a vásárlókat;

i) a piacon kereskedelmi tevénységet végzőkről, bérlőkről naprakész, a mindenkor hatályos adatvédelmi előírásoknak megfelelő nyilvántartást vezet, és azt köteles a piac területén ellenőrzést végző hatóság felhívására bemutatni, illetve hozzáférhetővé tenni,

j) biztonsági terv készítése;

k) a piac kiszolgáló helyiségeinek, gombavizsgáló, piacfelügyelet, illemhelyek üzemeltetése;

l) a piacok és vásárok tisztán tartása, hó- és síkosság-mentesítése;

m) az üzemeltetéssel kapcsolatos egyéb feladatok ellátása.

(5) Az üzemeltető arcképes szolgálati igazolvánnyal ellátott alkalmazottja, a piacfelügyelő útján köteles folyamatosan ellenőrizni és felügyelni a piac rendjét. A piacfelügyelő munkaköre ellátása során köteles és jogosult a piac belső rendjére vonatkozó szabályok megtartását ellenőrizni és a szabályok megszegőivel szemben a jogszabályokban meghatározott módon eljárni. A piacfelügyelő tevékenysége az ellenőrzésre jogosult hatóságok jogkörét nem érintheti.

(6) A piacfelügyelő köteles elősegíteni az ellenőrzésre jogosult hatóságok tevékenységét.

(7) Az üzemeltető gondoskodik a piac rendjének betartásáról, útjainak, közös használatú helységeinek tisztításáról, a közös használatú terek világításáról, a közhasználatú vízvezetékekről, a kijelölt közös tárolóhelyeken felgyülemlett szemét elszállításáról, a szükséges fertőtlenítésről. Az üzemeltető egyéb szolgáltatásokat - eszközkölcsönzést, villamosenergiát, víz- és csatornaszolgáltatást, fűtési díjat és illemhelyet - külön díjazás ellenében biztosít.

2.3. A piac nyitvatartási rendje

5. § (1) Állandó jelleggel működő piacnak vasárnap, munkaszüneti és ünnepnapok kivételével a hét minden napján nyitva kell tartania. A piacot - igény esetén - vasárnap is nyitva lehet tartani.

(2) A nyitvatartási rendet úgy kell meghatározni, hogy az igazodjon a vásárlók igényeihez és a vásárlási szokásokhoz. A piac nyitva tartásának rendjét az üzemeltető határozza meg, amelyet az illetékes kereskedelmi hatósághoz haladéktalanul köteles bejelenteni. A piac nyitvatartási rendje a vásárlási szokásokat figyelembe véve: téli és nyári nyitvatartási rend.

(3) A munkaszüneti és ünnepnapot megelőző különös nyitvatartási rendet köteles az üzemeltető haladéktalanul, de legalább 10 nappal korábban az illetékes kereskedelmi hatósághoz bejelenteni, valamint a nyitvatartási rendet a piac területén jól látható helyen kifüggeszteni.

(4) A piac nyitvatartási rendjéről, annak változásáról, alkalmi (ünnepi) vásár időpontjáról az üzemeltető köteles a lakosságot, a kereskedőket a nyitvatartási rend közzétételével tájékoztatni.

(5) A piacon lévő üzlethelyiségek bérlői kötelesek az üzemeltetőnek bejelenteni a saját nyitvatartási idejüket, illetve annak módosítását.

2.4. A piac működési rendje

6. § (1) A piacon az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és hatósági előírások megtartásával áru- és termékértékesítés, továbbá vendéglátóipari, valamint helyben végezhető szolgáltató tevékenység folytatható.

(2) A piacon csak az árusíthat, aki a rá irányadó jogszabályokban meghatározott engedélyekkel rendelkezik. A kereskedő köteles az árusításhoz szükséges engedélyeket és kötelező nyilvántartásokat az árusítás teljes ideje alatt magánál tartani és ezeket felhívásra az ellenőrzést végzőnek bemutatni.

(3) A kereskedő köteles az általa árusított árucikkek egységárát a vásárlók számára jól látható helyen feltüntetni.

(4) A piac területére romlott, romlásnak indult, illetve egyébként bűzt árasztó árut vagy anyagot bevinni vagy ott tárolni tilos. A romlásnak indult árut a kereskedő köteles az árusítóhelyről haladéktalanul eltávolítani. Amennyiben a kereskedő az eltávolítási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a piacfelügyelő köteles erre őt felszólítani. A felszólítás eredménytelensége esetén az eltávolításról a piacfelügyelő - a kereskedő költségére - gondoskodik.

(5) Az üres árusítóhelyet használaton kívüli göngyöleggel, illetve piaci tevékenységet nem szolgáló egyéb eszközzel elfoglalni tilos.

(6) A piacon elhelyezett áru, göngyöleg, egyéb eszköz megőrzése, kezelése, tárolása a kereskedő feladata, az ezekben beállott károkért sem az Önkormányzat, sem az üzemeltető nem tartozik felelősséggel.

(7) A kereskedő az árusításkor csak hitelesített mérleget használhat.

(8) Az üzemeltető köteles a piacon ellenőrző mérleget elhelyezni.

(9) A szakvizsgálatra szoruló árut (gomba, vágott állat, tejtermék stb.) csak a szükséges engedélyek birtokában lehet árusítani.

(10) Gyűjtött, szedett gomba árusítása kizárólag gombavizsgáló szakellenőr jelenlétében történhet.

(11) A piac nyitását megelőzően egy órával és a piac zárását követő egy órán belül a kereskedő kizárólag árukezelési, ki-beszállítás céljából tartózkodhat a piac területén. A kereskedő a zárást követően egy órával köteles - a használati jellegétől függően - kiüríteni és elhagyni az általa elfoglalt árusítóhelyet.

(12) A Piacfelügyelet vezetője a (11) bekezdésben foglaltak alól, a kereskedő előzetes írásbeli kérelme alapján, indokolt esetben (áruszállítás) a helyhasználati szerződéssel rendelkezők esetében kivételt tehet, és írásban engedélyt adhat.

(13) Az árusítás befejezésekor a kereskedő köteles az árusítóhelyet és környékét kitakarítani.

(14) A piac területére állatot (pl. kutya, macska) bevinni tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik a vakvezető kutyára.

(15) A piac területén szükség esetén elrendelhető az árusítóhelyek féregtelenítése, a rágcsálóirtás, valamint a hely használója felszólítható a hely takarítására.

(16) A piac területén tüzet rakni, vagy tűzrendészetileg nem engedélyezett módon nyílt lángot használni tilos.

(17) A piac területén kerékpározni tilos. A piac területén közlekedni csak az üzemeltető által megszabott útvonalon és rend szerint lehet. A rakodás befejezése után a járműnek a piac területét azonnal el kell hagynia.

(18) Az üzemeltető a jelen rendelet valamint a vonatkozó állategészségügyi, kereskedelmi, közegészségügyi, tűzvédelmi és egyéb jogszabályok keretei között a piac működésére vonatkozó részletes szabályokat a Piaci Rendben határozza meg. Az üzemeltető köteles a Piaci Rendet a piac területén jól látható helyen kifüggeszteni.

(19) A piaci rend megtartása a piacon jelen lévő valamennyi személy kötelessége.

2.5. A szakosított beosztás

7. § (1) Az árusítóhelyek vonatkozásában a üzemeltető meghatározhatja, hogy a piac egyes területein milyen árucikkeket lehet árusítani (szakosított beosztás). Ennek során figyelembe kell venni a közegészségügyi előírásokat és a vásárlói igényeket, valamint a kialakult szokásokat is.

(2) A piacon lévő üzletek bérlői, valamint a helyhasználati szerződéssel rendelkező kereskedők a korábban meghatározott (engedélyezett) tevékenységi körüket kizárólag az üzemeltető előzetes írásbeli hozzájárulásával változtathatják meg.

2.6. Hulladékkezelési szabályok

8. § (1) A kereskedő a tevékenysége során keletkezett hulladékot - ide nem értve a (2) bekezdés szerinti veszélyes hulladékot - az üzemeltető által erre kijelölt gyűjtőhelyre szállítva köteles elhelyezni.

(2) A kereskedő a tevékenysége során keletkezett veszélyes hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról a saját költségén maga köteles gondoskodni.

(3) Az üzemeltető a vásárlók részére a piac területén hulladékgyűjtőket köteles elhelyezni.

(4) Az összegyűjtött hulladék elszállításáról az üzemeltető gondoskodik.

(5) A kereskedő tevékenysége során köteles az általa használt árusítóhelyet, üzletet, folyamatosan tisztán tartani.

III. fejezet

A helyhasználat

3.1. A helyhasználat típusai

9. § (1) A helyhasználat jellege szerint: alkalmi (napi, havi) vagy tartós lehet. A tartós helyhasználat határozott - 3 hónaptól 1 évig terjedő - időtartamú lehet.

(2) A tartós helyhasználathoz írásbeli engedély (helyhasználati engedély), valamint a helyhasználat feltételeit tartalmazó szerződés (helyhasználati szerződés) szükséges.

(3) A piac területének használatáért helyhasználati díjat kell fizetni. A helyhasználati díj magában foglalja a piac területén lévő és közös használatú utak és helyiségek rendeltetésszerű használattal összefüggő tisztításának, a szemét elszállításának és a szükséges fertőtlenítés költségeit. A rendeltetéstől eltérő használatból eredő többletszolgáltatás díja a helyhasználóra, bérlőre áthárítható.

(4) Nem adható ki helyhasználati engedély és nem köthető helyhasználati szerződés azzal a kereskedővel, akiknek az üzemeltetővel szemben bárminemű tartozása van.

3.2. Alkalmi helyhasználat

10. § (1) Az alkalmi helyhasználat jogának megszerzése a napi vagy havi helyhasználati díj (helypénz) megfizetésével keletkezik. Az üzemeltető a helypénz megfizetése ellenében helyjegyet állít ki, amely a helyhasználati szerződést helyettesíti. A helyhasználat joga piacnyitástól zárásig tart.

(2) Az üzemeltető az alkalmi helyhasználatra kijelölt helyek közül nem köteles a helyhasználatot követő napon vagy hónapon is ugyanazt a helyet az igénylő rendelkezésére bocsátani.

(3) A napi helyhasználat esetén a hely többször is kiadható, ha azt a helyhasználó kiürítette. A helyhasználók a napidíjas helyeket az érkezés sorrendjében foglalhatják el. A helyjegy másra át nem ruházható.

(4) A napi helyhasználati díjat a napi használat időtartamától függetlenül mindig egész napra, az igénybevett hely alapterületének nagysága alapján kell megállapítani, melynek során minden megkezdett m2 egésznek számít.

(5) A havi helyhasználati díj mértékét a tárgyhónap árusító napjainak száma és a napi helypénz összegének a szorzata határozza meg. A havi helypénzt kizárólag az adott hónap kezdő időpontjától annak utolsó napjáig lehet előzetesen megváltani. A mezőgazdasági őstermelői asztal havi helyhasználati díjára a jelen rendelet 2. sz. melléklete külön díjazást tartalmaz.

(6) Az alkalmi helyhasználó a helyjegyét köteles az árusítás teljes időtartama alatt magánál tartani és a piacfelügyelő felszólítására felmutatni. A helyjegy hiánya esetén a helyhasználó köteles a napi helypénzt újra megfizetni. Az üzemeltető köteles a kiadott helyjegyekről naprakész nyilvántartást vezetni.

(7) A napi helypénz megfizetésének megtagadása esetén a hely napi használója az esedékes helypénz háromszorosát köteles megfizetni.

(8) A helyhasználó az árusító asztal használatát az üzemeltető előzetes engedélye nélkül semmilyen formában másnak nem engedheti át.

(9) Az a kereskedő, aki mezőgazdasági őstermelői árusítóasztalon a mezőgazdasági őstermelői igazolványban rögzített termékektől eltérő árut, terményt árusít, köteles az őstermelői asztal havi díján felül - az érintett áru vagy termény árusításának idejére - a jelen rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott mértékű napi helypénzt is megfizetni.

3.3. Tartós helyhasználat

11. § (1) A tartós helyhasználati jogot a kereskedő a helyhasználati engedély megszerzésével és a helyhasználati szerződés megkötésével szerzi meg.

(2) A helyhasználati szerződést írásba kell foglalni, írásbeli kérelemre több alkalommal is meghosszabbítható.

(3) A piacon a kereskedők csak a helyhasználati engedélyben meghatározott helyen és a helyhasználati szerződésben rögzített feltételekkel árusíthatnak, a helyhasználati szerződésben meghatározott árusítóhelyet önkényesen nem változtathatják meg, a kijelölt helyen kívül nem árusíthatnak, ott árut illetve göngyöleget nem rakhatnak le.

(4) A helyhasználati szerződés megújítása esetében a kereskedő részére - lehetőség szerint - továbbra is a korábbi árusítóhely használatát kell biztosítani.

(5) A tartós helyhasználó helyhasználati díját az igénybevett hely alapterületének nagysága alapján kell megállapítani. A hely alapterületének számításakor minden megkezdett m2 egésznek számít.

(6) A helyhasználati díjat a tartós helyhasználó havonta előre köteles megfizetni, az üzemeltetővel kötött helyhasználati szerződésben foglaltak szerint. Tartós helyhasználat felmondása esetén a helyhasználati díjat a felmondási idő utolsó napjáig kell megfizetni.

(7) Aki a helyhasználati szerződésben foglaltakhoz képest nagyobb árusítóhelyet foglal el, vagy az árusítóasztal felületét engedély nélkül megnöveli, pótdíjat köteles fizetni, amelynek napi mértéke a többlethasználattal érintett területre megállapítható napi helypénz háromszorosa.

(8) A területbérlők jelen rendelet tekintetében tartós helyhasználónak minősülnek.

3.4. A helyhasználati szerződés megszűnése

12. § (1) A helyhasználati szerződés megszűnik, ha

a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik;

b) az arra jogosult felmond;

c) a helyhasználó meghal, és nincs a helyhasználati jog folytatására jogosult személy;

d) a határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó használati jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor;

e) a piac megszűnik vagy bezárását hatósági határozattal elrendelik;

f) a gazdálkodó szervezet helyhasználó jogutód nélkül megszűnik;

g) a bérlőnek a helyiségben végzett tevékenységéhez szükséges egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták vagy azt visszaadta, továbbá ha vállalkozói jogviszonyát szünetelteti.

(2) Az üzemeltető és a tartós helyhasználó a 3 hónapot meghaladó helyhasználati szerződést 60 (hatvan) napos felmondási idővel a hónap végére bármikor felmondhatják.

(3) Az üzemeltető a szerződést azonnali hatállyal köteles felmondani, ha a tartós helyhasználó kereskedő

a) a helyhasználati díjat az előre megállapított határidőt követően - az üzemeltető írásbeli felszólítása ellenére - 8 napon belül nem fizeti meg,

b) a jelen rendeletben foglaltakat, különösen a piac rendjére vonatkozó szabályokat, az árusítás szabályait vagy a hulladékkezelési szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi,

c) az árusítóhelyen a helyhasználati szerződésben foglaltaktól eltérő tevékenységet folytat, vagy a szükséges hatósági engedélyekkel vagy a működéshez szükséges egyéb engedélyekkel nem rendelkezik, illetve jogszabályban előírt vagy megállapodásban, működési szabályzatban rögzített egyéb kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi,

d) a piaci rend megsértésével vagy veszélyeztetésével, a piacon folytatott vállalkozásával illetőleg a vásárlók megkárosításával összefüggésben elkövetett bűncselekmény elkövetéséért jogerősen el lett ítélve.

(4) A (3) bekezdés szerinti felmondás esetében az üzemeltető a kereskedő részére új helyhasználati engedélyt a felmondástól számított egy éven belül nem adhat ki.

(5) Amennyiben az alkalmi helyhasználó

a) a piaci rendet,

b) az árusítás szabályait,

c) a hulladékkezelési szabályokat, illetve

d) a vonatkozó közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, növény- és állat-egészségügyi, a munkavédelmi, a tűzvédelmi, valamint az egyéb hatósági előírásokat megszegi,

az üzemeltető új helyjegy kiállítását megtagadhatja, valamint a piac területéről a kereskedőt 3 hónapra kitilthatja.

(6) A kereskedő a helyhasználat bármely okból történő megszűnése esetében az árusítóhelyet köteles kiürítve, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a piacfelügyelőnek átadni a helyhasználat megszűnésének napján.

(7) A hely használatának megszűnésekor az át nem adott helyért a hely jogcím nélküli használója az átadásig minden megkezdett napra a napi helypénz háromszorosát köteles fizetni.

IV. fejezet

A piac területén lévő önkormányzati tulajdonú üzletekre vonatkozó különös szabályok

4.1. A piac területén lévő önkormányzati tulajdonú üzletek bérbeadása

13. § (1) A piac területén lévő, önkormányzati tulajdonban lévő üzleteket az üzemeltető bérbeadás útján hasznosítja.

(2) A piac területén található önkormányzati tulajdonú üzleteket kizárólag kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó-ipari vagy raktározási célra lehet bérbe venni határozott, de legfeljebb 1 éves időtartamra.

(3) Az üzemeltető a bérlőnek a bérleti szerződés lejárta előtt legkésőbb 15 nappal benyújtott írásbeli kérelmére a bérleti jogviszonyt legfeljebb két alkalommal, legfeljebb 1-1 éves időtartamra meghosszabbíthatja, feltéve ha a meghosszabbítás rendeletben meghatárzott feltételei továbbra is fennállnak.

(4) Az üzemeltető és a bérlő - a hatályos jogszabályok rendelkezéseivel összhangban - a helyiségbér mértékében szabadon állapodhatnak meg. A Képviselő-testület a bérleti díj legalacsonyabb összegét jelen rendelet 2. sz. mellékletében határozza meg. Az üzlet alapterületének számításakor minden megkezdett m2 egésznek számít.

(5) Az üzletek nyitvatartása a piac nyitvatartási rendjéhez igazodik.

(6) A piac nyitvatartási rendjétől eltérően - a piac területén működő vendéglátóhelyek, büfék - kizárólag azok az üzletek működhetnek, amelyeknek vevőbejárata közvetlenül az utcára, közterületre nyílik.

(7) A piac nyitvatartási idején kívüli nyitvatartás esetén figyelembe kell venni az Önkormányzat általános, az egyéb, a kerületben lévő üzletek nyitva tartására vonatkozó jogszabályban foglalt rendelkezéseit is.

(8) Az üres illetve megüresedett üzleteket az üzemeltető az e rendeletben szabályozott kivételektől eltekintve pályázat útján hasznosíthatja.

4.2. A pályázati eljárás

14. § (1) Az üzemeltető a pályázható üzletek jegyzékét, a pályázat elbírálásának feltételeivel együtt az Önkormányzat weboldalán, az Önkormányzat hivatalos lapjában, valamint ezzel egyidejűleg a székhelyén közszemlére kifüggeszti.

(2) A pályázatot legkésőbb a pályázat kiírásától számított 25. napig, a hivatali munkaidő végéig lehet benyújtani. A kiírás napja az a nap, amikor a pályázati kiírás az üzemeltető székhelyén kifüggesztésre kerül.

(3) A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részt vehet. A pályázatok bontását a megszabott határidő lejártát követően a pályázati kiírásban meghatározott időpontban az üzemeltető által kijelölt 3 tagú bizottság tagjainak jelenlétében kell megtartani. A pályázatok bontásánál a pályázatot benyújtó személyek vagy azok igazolt képviselői részt vehetnek. A pályázatokat a üzemeltető által kijelölt 3 tagú bizottság bírálja el, a bírálatról jegyzőkönyv készül.

15. § A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a meghirdetett üzlet pontos helyét, alapterületét, felszereltségét;

b) az üzlet hasznosításának célját az abban folytatható tevékenység megjelölésével;

c) a bérleti szerződés időtartamát;

d) az üzlet használatra alkalmassá tételéhez szükséges, a leendő bérlő által saját költségen elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges helyreállítási kötelezettséget;

e) a pályázni jogosultak körét;

f) a bérleti díj jelen rendelet szerinti havi legkisebb összegét illetőleg az óvadék mértékét;

g) a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét, valamint a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját;

h) a pályázó által megfizetendő pályázati biztosíték összegét;

i) a bírálati szempontokat (bérleti díj, egyszeri használatbavételi díj mértéke).

16. § (1) A pályázatot írásban kell benyújtani, annak tartalmaznia kell:

a) a pályázó által ajánlott havi bérleti díj és egyszeri használatbavételi díj mértékét;

b) a pályázó nevét, címét, a tevékenység folytatására jogosító egyéni vállalkozói igazolvány, gazdasági társaság esetén a hiteles, 30 napnál nem régebbi cégkivonatot és hitelesített aláírási címpéldányt;

c) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja;

d) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a bérlet díjon kívül fogyasztói szerződés alapján a közüzemi díjakat is köteles fizetni;

e) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy milyen tevékenységet kíván az üzletben folytatni;

f) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy elfogadja, hogy a bérleti díjat az üzemeltető minden év január 1-jei határnappal az infláció mértékével emelheti;

g) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy elfogadja, hogy a szerződés hatálya alatt vagy annak lejártakor a bérbeadó nem járul hozzá a jogviszony átruházásához, azt térítés nélkül és cserehelyiség biztosítása nélkül veszi vissza;

h) igazolást, bizonylatot a pályázati biztosíték megfizetéséről;

i) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy az Önkormányzattal, az Önkormányzat által alapított költségvetési szervvel vagy gazdasági társasággal szemben semmiféle jogcímen nem áll fenn tartozása.

(2) A pályázó számára biztosítani kell a pályázat tárgyát képező helyiség megtekintését.

(3) A pályázat érvényességének feltétele, hogy a pályázó a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfeleljen, ne álljon fenn az Önkormányzattal, az Önkormányzat által alapított költségvetési szervvel vagy gazdasági társasággal szemben semmilyen jogcímen tartozása, és a pályázati hirdetményben meghatározott összegű pályázati biztosíték megfizetését igazolja.

17. § (1) Érvénytelen a pályázat:

a) ha a pályázó a kiírás szerinti formai és tartalmi előírásoktól eltérő pályázatot nyújt be;

b) ha a pályázó a kiírás szerinti iratokat, nyilatkozatokat nem csatolja;

c) ha a pályázati kiírás megsértésével, a pályáztató tévedésbe ejtésével vagy megtévesztésével nyújtották be.

(2) A pályázat kiírója fenntartja magának azt a jogot, hogy a pályázati eljárást - indokolt esetben - érvényes pályázatok esetén is eredménytelennek nyilvánítsa.

18. § (1) Eredménytelennek kell minősíteni a pályázati eljárást, ha:

a) nem érkezett pályázat a pályázati eljárási határidő lejártáig;

b) valamennyi pályázó érvénytelen pályázatot nyújtott be;

c) a pályázat kiírója nem tudta értékelni a pályázatokat valamely pályázónak az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt;

d) ha a nyertes pályázó 15 napon belül nem köti meg a szerződést a üzemeltetővel;

e) a 17. § (2) bekezdésben meghatározott esetben.

(2) Amennyiben két egymást követő pályázati eljárás az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eredménytelenségi okra tekintettel minősül eredménytelennek, úgy az üzemeltető nem köteles újabb pályázatot kiírni a kétszer már megpályáztatott helyiség bérbeadására, azt újabb pályázati eljárás lefolytatása nélkül is bérbeadhatja, amennyiben a leendő bérlő vállalja a kéthavi bérleti díjnak megfelelő egyszeri használatbavételi díj megfizetését.

4.3. A pályázat elbírálásának rendje

19. § (1) Egyetlen érvényes pályázat esetén az üzemeltető a 17. § (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével köteles szerződést kötni az érvényes pályázatot benyújtó pályázóval a pályázó által letétbe helyezett biztosítéknak az egyszeri használatbavételi díj összegébe történő beszámítása mellett.

(2) Több érvényes pályázat esetében az üzemeltető az általa kijelölt 3 tagú bizottság tagjainak jelenlétében a pályázatok bontásának napjától számított 15 napon belül áralku tárgyalást (licit) tart a még kedvezőbb bérleti díj és az egyszeri használatbavételi díj növelése érdekében.

(3) Az áralku tárgyalás tartása esetén az a pályázó nyer, aki az összességében legelőnyösebb ajánlatot teszi.

(4) A nyertes pályázó köteles a tárgyalás napján befizetni az üzemeltető számlájára az egyszeri használatbavételi díjat a pályázati biztosíték beszámítása mellett. Amennyiben a nyertes pályázó a pályázati tárgyalás napján nem fizeti meg az ajánlatában szereplő egyszeri használatbavételi díjat, úgy az a részéről visszalépésnek minősül.

(5) Az áralku tárgyaláson kialakult sorrend szerint a pályázat kiírója jogosult a második, harmadik legjobb ajánlatot tevő pályázóval szerződést kötni a nyertes illetve a második legjobb ajánlatot tevő visszalépése esetén.

(6) A nyertes pályázóval a pályázati eredmény alapján létrejött nyilatkozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köti meg az üzemeltető a bérleti szerződést. Amennyiben a szerződéskötés a pályázat nyertesének önhibájából vagy viszalépése miatt nem történik meg, akkor a pályázó a pályázati biztosítékot elveszíti. Az érvénytelenül vagy eredménytelenül pályázók részére a tárgyalást követő 8 napon belül a pályázati biztosítékként befizetett összeget vissza kell téríteni.

4.4. Szerződéskötés, szerződést biztosító kötelezettségek

20. § (1) Az új bérlőnek az egyszeri használatbavételi díj összegének befizetésén túl a bérleti szerződés megkötésekor egy havi bérleti díjat kell befizetnie az üzemeltető számlájára, valamint a bérleti szerződésből eredő kötelezettségek biztosítására három havi bérleti díjnak megfelelő összeget kell befizetnie az Önkormányzat letéti számlájára óvadék jogcímén.

(2) Ha az óvadék bármilyen nagyságú összege a bérlőnek felróható okból az üzemeltető által fehasználásra kerül, az óvadékot - a bérbeadó által meghatározott időben - ki kell egészíteni. Ha e kötelezettségét a bérlő nem teljesíti, a vonatkozó jogszabályban meghatározott eljárás keretében kezdeményezni kell a szerződés megszüntetését.

(3) Az óvadék a bérlőre háruló kötelezettségeknek az üzemeltető által történő teljesítése költségeit fedezi. Az óvadékból az üzemeltető követelése akkor elégíthető ki, ha a bérlő kötelezettségét írásbeli felhívás ellenére sem teljesíti, és azt helyette az üzemeltető végzi el.

(4) A szerződés megszűnésekor - a helyiség visszaadását követő 8 munkanapon belül - a fel nem használt óvadékot kamat nélkül vissza kell fizetni.

(5) Az egyszeri használatbavételi díj időarányos részét az üzemeltető köteles visszafizetni a bérlő részére, ha a határozott idejű bérleti jogviszony a bérlőnek fel nem róható okból a szerződésben megjelölt időpont bekövetkezte előtt szűnik meg.

(6) A szerződéses fizetési kötelezettséget, bérleti díjat a tárgyhónap 10. napjáig előre kell teljesíteni. Késedelmes teljesítés esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét kell a bérlővel szemben felszámítani.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

21. § *  A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok, különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet, valamint Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére vonatkozó helyi szabályokról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelet előírásai az irányadók.

22. § (1) A jelen rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2) A jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a vásárcsarnokokról és a piacokról szóló 26/1995. (VI. 16.) önkormányzati rendelete valamint az annak módosításáról szóló 12/1997. (II. 28.), 40/1998. (VI. 19.), 13/1999. (II. 19.), 10/2003. (II. 28.), 64/2003. (XII. 22.), 22/2004. (IV. 21.), 53/2004. (XI. 30.), 51/2005. (XII. 14.), 47/2006. (XII. 22.), 49/2007. (XII. 14.), 41/2009. (XI. 23.) önkormányzati rendeletek.

Budapest, 2012. december 13.

Dr. Rúzsa Ágnes s.k. Riz Levente s.k.
jegyző polgármester

A rendelet kihirdetve: 2012. december 17. napján.

Dr. Rúzsa Ágnes s.k.
jegyző

1. sz. melléklet az 51/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelethez

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata fenntartásában lévő piac és vásárcsarnok:

1. Rákoskeresztúri Vásárcsarnok - Piac

A Budapest Főváros XVII. kerület 8201 tulajdoni lapon 128463/7 helyrajzi számon felvett ingatlan egész területe, amely természetben Budapest XVII. kerület Ferihegyi út 81-83. szám alatt található.

2. sz. melléklet az 51/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelethez * 

DÍJTÁBLA

- hatályos 2014. január 1. napjától -

nettó bruttó
árusítóasztal használata (m2/nap) 543,- Ft 690,- Ft
Napi helyhasználati díj földön történő helyfoglalás (m2/nap) 370,- Ft 470,- Ft
Alkalmi helyhasználat a piac területén lévő járműről történő árusítás helyhasználati díja (m2/nap) 370,- Ft 470,- Ft
Havi helyhasználati díj az érintett terület napi helyhasználati díja és az adott hónap árusítási napjainak szorzata
őstermelői árusítóasztal díja/hó 7323,- Ft 9300,- Ft
a vásárcsarnokban az üzletek előtti árusítóhely díja (m2/hó) 7748,- Ft 9840,- Ft
Tartós helyhasználati díj a piac területén lévő pavilonok és üzletek alatti terület díja (m2/hó) 1457,- Ft 1850,- Ft
a piac területén lévő pavilonok és üzletek előtti árusítóhely díja (m2/hó) 5402,- Ft 6860,- Ft
Önkormányzati tulajdonú üzletek legalacsonyabb bérleti díja a vásárcsarnokban található üzletek díja (m2/hó) 2370,- Ft 3010,- Ft
Külön szolgáltatások díja illemhely-használati díj Ft/alkalom 79,- Ft 100,- Ft
mérleg-kölcsönzési díj Ft/nap 284,- Ft 360,- Ft
*A helyhasználati díj és a bérleti díj a szemétdíjat minden esetben tartalmazza.

  Vissza az oldal tetejére