Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2015. (IV. 17.) számú önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonú földek hasznosításáról * 

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő - testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény rendelkezéseire - az alábbi rendeletet alkotja

Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya az alábbi, Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata tulajdonában lévő földekre terjed ki:

a) mező-, erdőgazdasági hasznosítású földterület (továbbiakban mezőgazdasági földterület);

b) rekreációs hasznosítású földterület;

c) idegen tulajdonú felépítmény alatti földterület.

2. § E rendelet alkalmazásában

(1) Mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a földforgalmi törvény hatálya alá tartozó, a föld fekvésétől függetlenül az a földrészlet, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban tartanak nyilván, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve.

(2) Mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás.

(3) Rekreációs célú földszerzés: a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár által a települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) tulajdonában álló és határozattal ilyen célú megszerzésre kijelölt, legfeljebb 1 hektár területnagyságú föld megszerzése abból a célból, hogy a szerző fél a földet a saját, valamint az együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használja és szedje annak hasznait.

3. § (1) Az önkormányzati tulajdonú földeket haszonbérbeadás, illetőleg rekreációs célú földhasználat útján kell hasznosítani. Bérbe adni csak olyan földterületet lehet, amelyre a szerződés megkötésekor másnak a föld használatára irányuló joga nem áll fenn.

(2) A bérleti szerződést - a bérlő költségére - közjegyzői záradékkal ellátva kell megkötni, kiegészíteni, illetve módosítani.

(3) Bérbe adható olyan földterület is, amely a szerződés megkötésekor a meghatározott tevékenységre használhatatlan, de a bérlő vállalja, hogy a területet saját költségén rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi és ezzel összefüggésben később semmilyen igényt nem támaszt az Önkormányzattal szemben.

(4) Nem lehet szerződést kötni azzal:

a) akinek az Önkormányzat, a Rákosmente Kft. vagy a NAV felé nyilvántartott 90 napnál régebben lejárt tartozása van;

b) aki az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlant önkényesen foglalta el.

(5) *  A bérbeadás időtartama 3 gazdasági év, amely időtartam a bérlőnek a szerződés lejártát megelőzően 60 nappal korábban benyújtott írásbeli kérelmére többször meghosszabbítható. A bérlet szempontjából a gazdasági év november 1. napjától a következő év október 31. napjáig tart.

(6) Bérlő teljes körű felelősséggel tartozik a bérelt területen végzett tevékenységért.

(7) A földterület bérlője köteles a földet rendeltetésének megfelelően művelni és ennek során gondoskodni, hogy a föld termőképessége fennmaradjon.

(8) Mezőgazdasági földterületre haszonbérleti szerződést csak:

a) a 2013. évi CXXII. tv. 5. § 7. pontja szerint földművesnek minősülő magánszeméllyel;

b) mezőgazdasági termelőszervezettel;

c) agrárágazathoz tartozó köznevelési feladatokat ellátó intézménnyel, illetőleg felsőoktatási intézménnyel az alapító okiratban vagy jogszabályban meghatározott oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló föld használatára;

d) bevett egyházzal vagy annak belső egyházi jogi személyével oktatási, szociális vagy gazdasági tevékenység végzése céljára lehet létrehozni, a birtokmaximumra vonatkozó korlátozások figyelembe vételével.

(9) A földet saját, illetve az együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használó földművesnek nem minősülő belföldi természetes személlyel, tagi állampolgárral, illetve mezőgazdasági termelőszövetkezetnek nem minősülő civil szervezettel rekreációs célú földhasználati szerződés köthető.

4. § (1) Bérlő az Önkormányzattól bérelt földterületre kizárólag az Önkormányzat mint tulajdonos előzetes hozzájárulásával építhet építési engedélyköteles, valamint ideiglenes épületet.

(2) A bérlőnek a szerződés hatálybalépésének feltételeként vállalnia kell, hogy amennyiben az Önkormányzattól bérelt területére az Önkormányzat előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül építkezik, a ráépítéssel nem szerezhet tulajdonjogot.

5. § (1) A bérleti díj minden évben a KSH által közzétett infláció mértékének megfelelően emelhető.

(2) Jogcím nélküli használat esetén a földterület használója az adott földterületre használati díjat köteles fizetni. A használati díj számításának alapja az adott területre irányadó bérleti díj.

6. § (1) Ha a bérlő a fölterületet nem a szerződésben meghatározott célra használja, bérbeadó rendkívüli felmondással élhet.

(2) Ha a bérlő fizetési kötelezettségének 90 napig nem tesz eleget, a bérbeadó által a bérleti szerződés felmondható.

(3) A bérlő a szerződés megszűnését követően köteles saját költségén, kártérítési igény nélkül a szerződéskötést megelőző állapotot visszaállítani.

Mezőgazdasági földterületek

7. § (1) *  Az éves haszonbérleti díj összegét a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság egyedileg határozza meg, azzal, hogy a haszonbérleti díj nem lehet kevesebb nettó 2,5 Ft/m²/mezőgazdasági év összegnél.

(2) *  A haszonbérleti díjat évente utólag, egy összegben, legkésőbb az adott év decemberének 15. napjáig kell megfizetni.

(3) A Földforgalmi törvény hatálya alá tartozó földterületre vonatkozó haszonbérleti jogviszony megszűnését követően - mindaddig, amíg a bérlő a területet hivatalos átadás átvételi eljárás során nem adja az Önkormányzat birtokába, vagy újabb haszonbérleti szerződés megkötésével nem rendezi a jogviszonyát - a jogviszony megszűnését követő mezőgazdasági negyedév első napjától használati díjat köteles fizetni.

(4) A használati díj éves mértéke:

a) az első negyedévben a területre megállapított bérleti díjjal azonos mértékű,

b) a második negyedévben a bérleti díjnak megfelelő összeg kétszerese,

c) a harmadik negyedévben a bérleti díjnak megfelelő összeg háromszorosa,

d) a negyedik negyedévtől a bérleti díjnak megfelelő összeg négyszerese.

(5) A mezőgazdasági földek haszonbérletére vonatkozó szerződés megkötésekor a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) rendelkezései az irányadóak.

Rekreációs célú földterületek

8. § (1) A Képviselő-testület határozattal jelöli ki az önkormányzat tulajdonában álló azon mező,- és erdőgazdasági hasznosítású földeket, melyeket a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személyek vagy tagi állampolgárok, illetve mezőgazdasági termelőszövetkezetnek nem minősülő civil szervezetek legfeljebb 1 hektár területnagyságig saját, valamint együttélő családtagjaik szükségleteit meg nem haladó mértékben rekreációs célú (hobbitelek) földhasználati szerződés alapján használhatnak.

(2) Rekreációs célból földterület természetes személy bérlő részére csak akkor adható bérbe területbérleti szerződés keretében, ha a bérlő állandó lakcímmel és igazolható jövedelemmel rendelkezik.

(3) *  Területbérlet esetén az éves bérleti díj összege legalább nettó 80 Ft/m², de minimum évi nettó 25 000 Ft.

(4) *  A bérleti díjat évente 4 egyenlő részletben kell teljesíteni:

a) 1. részlet: január 31.

b) 2. részlet: március 31.

c) 3. részlet: június 30.

d) 4. részlet: szeptember 30.

(5) Bér- vagy hobbitelekre létrejött területbérleti jogviszony megszűnését követően - mindaddig, amíg a bérlő a területet hivatalos átadás átvételi eljárás során nem adja az Önkormányzat birtokába, vagy újabb területbérleti szerződés megkötésével nem rendezi a jogviszonyát - a jogviszony megszűnését követő hónaptól használati díjat köteles fizetni.

(6) *  A használati díj éves mértéke:

a) az első negyedévben a területre megállapított bérleti díjjal azonos mértékű,

b) a második negyedévben a bérleti díjnak megfelelő összeg kétszerese,

c) a harmadik negyedévben a bérleti díjnak megfelelő összeg háromszorosa,

d) a negyedik negyedévtől a bérleti díjnak megfelelő összeg négyszerese.

Idegen tulajdonú felépítmények alatti földterületek

9. § (1) Idegen tulajdonú felépítmény alatti földterület mindazon földterület, ami legalább részben az Önkormányzat tulajdonában áll, és azon olyan felépítmény áll, amely építési, vagy fennmaradási engedéllyel rendelkezik és nincs az Önkormányzat tulajdonában.

(2) Idegen tulajdonú felépítmény alatti földterületre földhasználati szerződés köthető, kivéve az olyan földterületet, amelyen a bérlő rosszhiszeműen, az Önkormányzat hozzájárulása és építési engedély nélkül épített.

(3) Idegen tulajdonú felépítmény alatti földterületre a használati díjat előre, a tárgyhó 15. napjáig kell megfizetni.

(4) Idegen tulajdonú felépítmény alatti földterületre a használati díj mértéke a földterület elhelyezkedésétől függ:

a) az éves használati díj összege a városközpontban (Ferihegyi út - Pesti út - Napkeleti utca - 125772, 125771, 125770, 125709, 125708, 125707, 125706 helyrajzi számú ingatlanok - Bujákhida utca - VK-XVII-01 övezeti határ - Egészségház utca - Akácvirág utca - Diák utca - Pesti út - Cinkotai út - 128582 és 128576 helyrajzi számú utak által határolt terület) legalább nettó 750 Ft/m2/hó, de minimum havi nettó 15 000 Ft;

b) az éves használati díj összege a városközponton kívül legalább nettó 600 Ft/m2/hó, de minimum havi nettó 12 000 Ft.

(5) Idegen tulajdonú felépítmény alatti földterületre létrejött földhasználati jogviszony megszűnését követően - mindaddig, amíg a használó a területet hivatalos átadás átvételi eljárás során nem adja az Önkormányzat birtokába, vagy újabb földhasználati szerződés megkötésével nem rendezi a jogviszonyát - a jogviszony megszűnését követő hónaptól használati díjat köteles fizetni.

(6) A használati díj mértéke:

a) az első két hónapban a korábbi használati díjjal megegyező;

b) 3-6 hónapig a korábbi használati díj kétszeresével megegyező;

c) 7-12 hónapig a korábbi használati díj háromszorosával megegyező;

d) *  a 13. hónaptól a korábbi használati díj négyszeresével megegyező.

Hatásköri szabályok

10. § (1) Építési engedélyköteles épület felépítéséhez szükséges előzetes hozzájárulás megadása a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság, míg ideiglenes épület felépítéséhez szükséges előzetes hozzájárulás megadása a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) A földterület használatáért a bérlő köteles bérleti díjat fizetni, kivéve, ha a Képviselő-testület mint tulajdonos ettől eltekint.

(3) A 6. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérő döntés meghozatala a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) A mezőgazdasági földterület bérbeadásról szóló döntés meghozatala a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(5) Rekreációs célú területek bérbeadásáról

a) 2000 m²-t nem meghaladó földterület esetén a polgármester;

b) 2000 m² és 1 ha közötti földterület esetén a VVJB

dönt.

(6) Idegen tulajdonú felépítmény alatti földterület használatba adásáról

a) 500 m²-t nem meghaladó földterület esetén a polgármester;

b) 500 és 2000 m² közötti földterület esetén a VVJB;

c) 2000 m² fölötti földterület esetén a Képviselő-testület

dönt.

Záró rendelkezések

11. § (1) A haszonbérleti, továbbá a rekreációs célú földhasználati szerződés, valamint a földhasználati szerződés létrejöttére, alaki és tartalmi feltételeire, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a szerződés megszűnésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, valamint a 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(2) Ez a rendelet 2015. május 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Budapest, 2015. április 16.

Dr. Rúzsa Ágnes s.k. Riz Levente s.k.
jegyző polgármester

A rendelet kihirdetve: 2015. április 17.

Dr. Rúzsa Ágnes s.k.
jegyző


  Vissza az oldal tetejére