Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2015. (V. 28.) számú önkormányzati rendelete

az Önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbéréről

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 25. §, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása alapján figyelemmel a Budapest Főváros Közgyűlésének az önkormányzati tulajdonban álló lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadásának lakbér-megállapítás elveiről, a lakásfenntartási támogatás elveiről, valamint a lakásépítés támogatásának rendszeréről szóló 17/2006. (IV. 14.) Főv. Kgy. rendeletben foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja:

A szabályozás célja

1. § A szociálisan rászorulók lakáshoz juttatásán túl az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal való eredményes gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

A szabályozás tárgyi hatálya

2. § A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló valamennyi lakásra, beleértve a garzonházban lévő lakásokat és a szükséglakásokat is (a továbbiakban: önkormányzati lakások).

Komfortfokozat szerint a(z)

- összkomfortos,

- komfortos,

- komfort nélküli,

- félkomfortos,

- szükséglakásokra.

Az önkormányzati lakások lakbérének differenciálása

3. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt fizetendő lakbér

a) szociális helyzet alapján kialakított (a továbbiakban: szociális I. vagy II. lakbér),

aa) szociális lakbér I.,

ab) szociális lakbér II.,

b) *  költségelv alapján megállapított (a továbbiakban: költségelvű lakbér) kizárólag a szolgálati jelleggel bérbe adott lakások esetében,

c) piaci viszonyok alapján meghatározott (a továbbiakban: piaci lakbér).

(2) A lakbér mértékének meghatározási alapja a komfortos komfortfokozatú önkormányzati lakás.

A szociális lakbér megállapításának elvei

4. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a lakás használatáért, valamint e jogviszony keretében az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokért a bérlő lakbért köteles fizetni.

(2) *  Azon bérlők esetében, akik e rendelet hatályba lépésekor szociális I. vagy II. lakbér fizetésére kötelezettek, a szociális rászorultság felülvizsgálata évente kötelező. Azok, akik a felülvizsgálat eredménye szerint a szociális I. vagy II. lakbér megállapításához szükséges szociális, jövedelmi és vagyoni feltételeknek nem felelnek meg, a felülvizsgálatot követő második hónap első napjától a megváltozott jövedelmi viszonyaiknak megfelelő, piaci lakbér fizetése mellett bérelhetik tovább a lakást.

(3)-(4) * 

(5) Azon bérlők, akik a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálatot követően piaci lakbér fizetésére kötelezettek, évente egy alkalommal kérhetik a szociális lakbérre való jogosultságuk felülvizsgálatát.

(6) Azon bérlők esetében, akik e rendelet hatályba lépésekor azért tartoznak a költségelvű kategóriába, mert a szociális lakbérre való jogosultság korábbi felülvizsgálata során megállapításra került, hogy jövedelmi viszonyaik alapján nem jogosultak a szociális lakbér fizetésére, a szociális lakbérre való jogosultságot e § szerint újra felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményétől függően e bérlőket vagyoni és jövedelmi viszonyaik alapján a szociális lakbér I., a szociális lakbér II., vagy a piaci lakbér kategóriába kell besorolni.

(7) *  Azok a bérlők, akik a (2) és a (6) bekezdésekben szabályozott felülvizsgálathoz szükséges jövedelemigazolásokat és vagyonnyilatkozatokat nem nyújtják be a felszólításban megadott határidőig, a határidő lejártát követő hónap első napjától piaci lakbér fizetésére kötelezettek.

(8) *  A (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat esetében a szociális I. vagy II. lakbér megállapításához az alábbi szociális, jövedelmi, vagyoni feltételek együttes fennállása szükséges:

a) a kérelmező vagy házastársa (élettársa), illetve a vele együttköltöző személy(ek) tulajdonában, haszonélvezetében nincs másik beköltözhető lakás és

b) a kérelmező és az együttköltöző személy(ek) nem rendelkeznek olyan ingó vagy ingatlanvagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszázötvenszeresét és

c) a kérelmező és az együtt költöző személy(ek) egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

ca) a szociális lakbér I. esetén: a kettő és félszeresét, vagy

cb) a szociális lakbér II. esetén: négyszeresét.

(9) *  A (8) bekezdés szerinti körülmények fennállásáról vagy fenn nem állásáról a kérelmezőnek nyilatkoznia kell, valamint jövedelméről igazolást kell benyújtania. A kérelmezőnek a kérelméhez csatolt nyilatkozatban hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az Önkormányzat a Rákosmenti Családsegítő Központ útján környezettanulmány keretében ellenőrizze a (8) bekezdés szerinti körülmények fennállásáról tett nyilatkozatát. Amennyiben a bent lakó bérlő tesz hamis tartalmú nyilatkozatot a (8) bekezdés szerinti körülmények fennállásáról, az az Önkormányzat részére rendkívüli felmondási okot eredményez és a következő hónap végére az Önkormányzat felmondhatja a szerződést.

(10) *  A (8) bekezdéssel érintett körülmények változását a bérlő a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles írásban bejelenteni az Önkormányzatnak. A bejelentés elmulasztása az Önkormányzat részére rendkívüli felmondási okot eredményez és a követhető hónap végére az Önkormányzat felmondhatja a szerződést.

(11) *  Egyedi méltányosságra okot adó körülmény esetén a Rákosmenti Erőforrás Bizottság állásfoglalása és a Polgármester döntése alapján a kérelmező szociális lakbérre való jogosultsága abban az esetben is megállapítható, ha a jövedelme legfeljebb 25%-kal meghaladja a (8) bekezdés c) pontjában szabályozott jövedelmi értékhatárok mértékét.

(12) *  Egyedi méltányosságra okot adó körülménynek minősül:

a) a kérelmező gyermekét egyedül neveli,

b) kérelmező és családja az egészségügyi hatóság szakvéleménye alapján egészségre ártalmas lakásban lakik,

c) a kérelmező tartósan beteg vagy a kérelmező családjában tartósan beteg személyről gondoskodnak,

d) a kérelmező rendkívüli élethelyzetbe került és erről hivatalos igazolással rendelkezik,

e) a kérelmező családjában három vagy több gyermeket nevel,

f) a kérelmező egyedülálló nyugdíjas.

(13) *  A (8) bekezdés alkalmazása során beköltözhetőnek kell tekinteni azt a lakást, amelyre vonatkozóan más személy használati, haszonélvezeti joga nem áll fenn.

A szociális lakbér mértéke

5. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetében a növelő-csökkentő tényezőkkel nem rendelkező összkomfortos lakások lakbére a szociális lakbér I. esetén 280 Ft/m2/hó, a szociális lakbér II. esetén 460 Ft/m2/hó.

(2) A más komfortfokozatú lakások lakbére a növelő-csökkentő tényezőkkel nem rendelkező összkomfortos lakás lakbéréhez viszonyítva:

a) komfortos lakás esetén a lakbér mértéke annak 80%-a,

b) félkomfortos lakás esetén a lakbér mértéke annak 65%-a,

c) komfort nélküli lakás esetén a lakbér mértéke annak 50%-a,

d) szükséglakás esetén a lakbér mértéke annak 40%-a.

(3) A lakás lakbérét

a) ha a lakbér megállapításának időpontját megelőző 5 éven belül az épület teljes felújítása megtörtént, 50%-kal növelni kell,

b) ha a lakbér megállapításának időpontját megelőző 5 éven belül az épület részleges felújítása megtörtént, 25%-kal növelni kell,

c) ha a lakbér megállapításának időpontját megelőző 5-10 éven belül az épület teljes felújítása megtörtént, 20%-kal növelni kell,

d) ha a lakbér megállapításának időpontját megelőző 5-10 éven belül az épület részleges felújítása megtörtént, 10%-kal növelni kell,

e) ha a lakás egy- vagy kétlakásos lakóépületben van, és a lakáshoz udvar vagy kert tartozik, 20%-kal növelni kell,

f) ha a lakás falazata nedves, szigetelése nem megfelelő, 10%-kal csökkenteni kell,

g) 5%-kal csökkenteni kell, ha a lakás felvonó nélküli épület IV. vagy ennél magasabb emeletén van.

(4) Az épület teljes felújítását jelenti, ha az épület szigetelése, nyílászáróinak cseréje és az energiatakarékosabb fűtés megvalósult, az épület részleges felújítását jelenti, ha az előzőekből legalább kettő megvalósult.

(5) A lakbért növelő és csökkentő tényezők alkalmazása esetén a növelés és csökkentés mértéke a növelő és csökkentő tényezők együttes fennállása esetén is legfeljebb 50% lehet.

(6) A bérlő köteles megfizetni a lakbérrel együtt a külön szolgáltatások díját az alábbiak szerint:

Szolgáltatás Szolgáltatás díja
1. Vízellátás és csatornahasználat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek víz- és csatornahasználati díjának térítési módjáról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelete szerint
2. Szemétszállítás Budapest Főváros Közgyűlésének a települési szilárdhulladék-gazdálkodással összefüggő önkormányzati feladatokról, különösen a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló mindenkor hatályos Főv. Kgy. rendelete szerint
3. Lifthasználat 2015. július 1-jétől 509,- Ft/hó/lakás, amely minden további évben emelkedik a KSH által megállapított inflációval
4. *  A Pesti út 27-29. szám alatti 100%-os önkormányzati tulajdonú épületekben az 1-3. pontokban
felsorolt szolgáltatásokon kívül a bérlő az alábbiakban felsorolt szolgáltatások díját is köteles megfizetni:
- kaputelefon javítás,
- takarítás,
- felvonó használat költségét, valamint
- az őrzés költségének 30%-át;
5. Kertes ingatlanok esetében az 1-3. pontokban felsorolt szolgáltatásokon kívül a bérlő köteles megfizetni a kéményseprési és szippantási díjat.

(7) A külön szolgáltatásokért fizetendő díjak előirányzatának összegét az előző év tényszámai valamint az üzemeltető javaslata alapján legkésőbb a tárgyév július 31. napjáig meg kell állapítani.

(8) *  A Garzonházakban a ’Rákosmenti krízistömb rehabilitáció 2016’ projekt keretében megvalósuló felújítással érintett lakások bérleti díjának megállapításánál az 5. § (3)-(5) bekezdéseiben foglaltak nem alkalmazandók.

A költségelvű bérbe adás esetén a lakbér megállapításának elvei

6. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a lakás használatáért, valamint e jogviszony keretében az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokért a bérlő lakbért köteles fizetni.

(2) Az Önkormányzat a költségelv alapján bérbe adott lakások lakbérét évente egyszer növelheti a (2) bekezdésében meghatározott költségek figyelembevételével.

A költségelvű lakbér mértéke

7. § (1) A költségelv alapján bérbeadott lakások esetében a növelő és csökkentő tényezőkkel nem rendelkező összkomfortos lakások lakbérét 460,- Ft/m2/ hó összegben kell meghatározni.

(2) A más komfortfokozatú lakások lakbére a növelő-csökkentő tényezőkkel nem rendelkező összkomfortos lakás lakbéréhez viszonyítva:

a) komfortos lakás esetén a lakbér mértéke annak 80%-a,

b) félkomfortos lakás esetén a lakbér mértéke annak 65%-a,

c) komfort nélküli lakás esetén a lakbér mértéke annak 50%- a,

d) szükséglakás esetén a lakbér mértéke annak 40%-a.

(3) A költségelven bérbe adott lakások lakbérfizetési kötelezettségén kívül a bérlőt terheli a külön szolgáltatások költsége, az óvadék összegének előre történő megfizetése. A lakbér képzésénél a növelő és csökkentő tényezőket e rendelet 5. § (3) bekezdésében felsoroltak szerint kell figyelembe venni.

(4) A közalkalmazottak és köztisztviselők részére történő bérbeadás esetén, szolgálati jelleggel bérbe adott lakások esetében a költségelvű lakbér mértékét kell figyelembe venni.

(5) A Honvédelmi Minisztérium, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium bérlőkijelölési jogával rendelkező lakások esetében költségelvű lakbér megállapítását kell figyelembe venni.

Piaci alapú lakbér megállapításának elvei

8. § (1) Az Önkormányzat a piaci alapon bérbe adott lakások lakbérét évente egyszer növelheti.

(2) Azon bérlők esetében, akik e rendelet hatályba lépésekor azért tartoznak a piaci lakbért fizető bérlő kategóriába, mert a szociális lakbérre való jogosultság korábbi felülvizsgálata során megállapításra került, hogy jövedelmi viszonyaik alapján nem jogosultak a szociális lakbér fizetésére, a szociális lakbérre való jogosultságot a bérlő kérésére újra felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményétől függően e bérlőket vagyoni és jövedelmi viszonyaik alapján a szociális lakbér I., a szociális lakbér II., vagy a piaci lakbér kategóriába kell besorolni.

A piaci alapú lakbér mértéke

9. § (1) A piaci alapon bérbe adott lakások esetén a növelő és csökkentő tényezőkkel nem rendelkező összkomfortos lakások lakbérét 1075,- Ft/m2/ hó összegben kell meghatározni.

(2) A más komfortfokozatú lakások lakbére a növelő-csökkentő tényezőkkel nem rendelkező összkomfortos lakás lakbéréhez viszonyítva:

a) *  komfortos lakás esetén a lakbér mértéke annak 80%-a,

b) félkomfortos lakás esetén a lakbér mértéke annak 65%-a,

c) komfort nélküli lakás esetén a lakbér mértéke annak 50%-a,

d) szükséglakás esetén a lakbér mértéke annak 40%-a.

(3) A piaci alapon bérbe adott lakások lakbérfizetési kötelezettségén kívül a bérlőt terheli a külön szolgáltatások költsége, az óvadék összegének előre történő megfizetése. A lakbér képzésénél a növelő és csökkentő tényezőket e rendelet 5. § (3) bekezdésében felsoroltak szerint kell figyelembe venni.

(4) Az önkormányzati eszközökkel létesített (vásárolt, épített) új lakások esetében piaci lakbért kell fizetni kivéve, ha a lakások szolgálati jelleggel kerülnek bérbeadásra.

Az óvadék mértéke

10. § *  (1) Az óvadék mértéke a költségelvű, valamint a piaci alapon történő új bérbeadás esetén, illetve a szociális vagy költségelvű lakbérre való jogosultság felülvizsgálatát követően piaci lakbér kategóriába átsorolást követően a lakás mindenkori bérleti díja és különszolgáltatási díja háromszorosának megfelelő összeg.

(2) Ha az óvadék bármilyen nagyságú összege a bérlőnek felróható okból a bérbeadó által felhasználásra kerül - a bérbeadó felszólításának kézhezvételét követő 30 napon belül - az óvadékot ki kell egészíteni. Ha e kötelezettségét a bérlő nem teljesíti a törvényben meghatározott eljárás keretében fel kell mondani a lakásbérleti szerződést.

(3) Az óvadék a bérlőre háruló kötelezettségek bérbeadó által történő teljesítésének költségeit fedezi. Az óvadékból a bérbeadó követelése akkor elégíthető ki, ha a bérlő kötelezettségét írásbeli felhívás ellenére sem teljesíti és azt helyette a bérbeadó végzi el.

(4) Amennyiben a bérlő nem teljesíti az óvadékfizetési kötelezettségét, a törvényben meghatározott eljárás keretében fel kell mondani a lakásbérleti szerződést

(5) A szerződés megszűnésekor - a lakás visszaadását követő 15 napon belül - a fel nem használt óvadékot, kamat nélkül vissza kell fizetni.

(6) Az óvadékot az Önkormányzat e célra fenntartott bankszámlájára kell megfizetni.

10/A. § *  (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 3. hónap végéig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni a bérbeadónak.

(2) A lakáshasználati díj a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított

a) 4. hónaptól a 12. hónap végéig a lakbérnek megfelelő összeg kétszerese,

b) 13. hónaptól a lakbérnek megfelelő összeg háromszorosa,

(3) A (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak és a lakbérrel azonos használati díjat kell fizetnie a jogcímnélküli lakáshasználónak, ha elhelyezéséről az Ltv. vagy e R. alapján az Önkormányzatnak kell gondoskodnia.

Vegyes és záró rendelkezések

11. § (1) E rendelet 2015. július 1. napján lép hatályba, s ezzel egyidejűleg hatályát veszíti a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának az Önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbéréről szóló, többször módosított 45/2006. (XII. 22.) számú rendelete (továbbiakban: R.), valamint a R.-t módosító 20/2007. (V. 22.) számú, 16/2008. (IV. 21.) számú, 61/2008. (XII. 12.) számú, 10/2011. (III. 28.) számú, 11/2011. (III. 28.) számú, 37/2011. (VIII. 29.) számú rendeletek.

(2) A lakbér összegét a kerekítés szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(3) Amennyiben a lakbért nem e rendeletben meghatározott módon, illetve nem az adott lakás tulajdonságainak figyelembe vételével állapították meg, úgy a bérlő a lakbérközlés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban kifogással élhet az üzemeltetőnél.

(4) Ha a bérlő a közölt lakbér ellen a (3) bekezdésben megjelölt határidő alatt kifogással nem él, úgy a közölt lakbért köteles fizetni.

Budapest, 2015. május 28.

Dr. Rúzsa Ágnes s.k. Riz Levente s.k.
jegyző polgármester

A rendelet kihirdetésre került: 2015. május 28.

Dr. Rúzsa Ágnes s.k.
jegyző


  Vissza az oldal tetejére