Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2016. (V. 26.) számú önkormányzati rendelete

a Budapest Főváros XVII. kerület Hősök tere - X. utca - Lyka Károly utca - VIII. utca - Ferihegyi út által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatáról

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14/A. § (2) bekezdés c) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42. §-ában biztosított véleményezési jogkörben eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet területi hatálya

1. § E rendelet hatálya Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente, Hősök tere - X. utca - Lyka Károly utca - VIII. utca - Ferihegyi út által határolt, az 1. számú mellékletet képező Szabályozási terven „tervezési terület határa” jellel körülhatárolt részére terjed ki (a továbbiakban: Terület).

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

Cégér: a rendeltetési egység megnevezését, jelképét (logó, piktogram, stb.) tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen elhelyezett falra merőleges síkú reklámelem.

Cégfelirat, cégtábla: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken létesített felirat.

Fő rendeltetés szerinti épület: Az övezetben meghatározott rendeltetéseknek megfelelő épület.

Ideiglenes jellegű építmény: Minden olyan épület, építmény, amelyre a kiadott építési engedélyre való hivatkozással az önkormányzat kártalanítás nélküli bontási kötelezettséget írhat elő.

Kiegészítő építmény: a szabályzat szempontjából kiegészítő építménynek minősül a terület, illetve a terület elsődleges rendeltetésének megfelelő építmény működését kiegészítő rendeltetésű építmény.

Közterületről látható homlokzatszakasz: az épület közterület felőli homlokzata és az oldalhomlokzatok.

Közvilágítás: a közterületek biztonsági célú megvilágítása.

Lapostető: a szabályzat szempontjából lapostetőként kell értelmezni a legfeljebb 10%-os lejtésű tetőt.

Pavilon (pavilon jellegű építmény): a szabályzat alkalmazása szempontjából a pavilon földszintes, 6 m2 bruttó alapterületet meg nem haladó legfeljebb 3,0 méter épületmagasságú, általában szerelt szerkezetű meghatározott felhasználás céljára létesített építmény. Az alapterület számításánál az 1,5 méternél nem nagyobb mértékben túlnyúló védőtető (árnyékoló) figyelmen kívül hagyható.

Reklám: reklámberendezés, valamely tevékenység ismertté tételére irányuló vagy valamely áru, termék megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére ösztönző ábrát, feliratot, formát megjelenítő berendezés, szerkezet, hirdetés.

Szintterületi mutató: az összes bruttó építhető szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes bruttó építhető szintterület értéke általános szintterületi mutató értékből (szmá) és kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók- a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt - épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékből (szmp) adódik össze (szm=szmá+szmp).

Teleknyúlvány: a földrészlet közterületi kapcsolatát biztosító, legalább 3 méter széles nyúlvány (nyél).

Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott. Nem tekintendő tömör kerítésnek az az átláthatóságot 50%-nál nagyobb mértékben korlátozó kerítés, amely maximum 80 centiméter magas épített lábazat és teljes magasságú oszlopok között elhelyezett szakipari jellegű, könnyűszerkezetes betétekkel készül.

Zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló építmény: Minden olyan építmény, amely rendeltetésszerű használata a lakóterületre vonatkozó zaj, rezgés, légszennyezés, káros anyag kibocsátás normáit meghaladja, illetve a normatívához nem kötött, káros környezeti hatásai a lakások rendeltetésszerű használatát zavarja

3. A rendelet mellékletei és függelékei

3. § (1) 1. melléklet: Szabályozási Terv (M = 1:1000).

(2) 1. függelék: Mintakeresztszelvények

4. Közterület alakításra vonatkozó előírások

4. § (1) A Terület közterületein pavilonok nem helyezhetők el.

(2) Kerítés közműterület lekerítése céljából elhelyezhető.

(3) Vendéglátó terasz közterületen vagy közterület céljára átadott magánterületen - kivéve fővárosi rendelettel szabályozott KÖu övezetű közlekedési területet - csak abban az esetben létesíthető, ha:

a) a gyalogos-sáv szélessége - a biztonsági- és berendezési sáv megtartásával - legalább 2,25 méter,

b) a gyalogos-sáv szélessége (LG) az árkád alatt legalább 1,5 méter és

c) a terasz legfeljebb 3 méter széles.

(4) Egyéb sátor, ponyva a Területen nem helyezhető el.

(5) Cégtábla, cégér, cégfelirat és egyéb hirdetőfelület - ideiglenes vagy végleges jelleggel - csak a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendelet szerint kiadott igazolás alapján helyezhető el.

(6) A telefonfülke közvetlenül az épület homlokzati fala elé nem telepíthető. Külső falsíkra szerelt telefon és a hozzátartozó védőtető csak a homlokzathoz igazodóan létesíthető.

(7) A járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsornak, egyéb szerkezetnek legalább utcaszakaszonként egységes kivitelűnek kell lenni.

(8) Az üzlethelyiségek előtti árusításhoz tartozó közterületi kitelepüléshez hatósági engedély szükséges. Az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás befejeztével a közterületről el kell távolítani. Nyitott zöldséges-stand főútvonalak mentén nem helyezhető el.

(9) Árusító automata - a parkoló-, jegyárusító és bankjegy-automata kivételével - közterületen nem helyezhető el.

(10) A közforgalmú közlekedési utak tömegközlekedési megállóhelyein utasvárók csak egységes terv szerint, és a járda szabad forgalmának akadályozása nélkül helyezhetők el.

5. Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások

A városkép védelme

5. § (1) A városkép jellegzetességeinek, helyi karakterének megőrzése, a városkép védelme érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti megoldások nem alkalmazhatók.

(2) A Területen összességében A0-ás méretet meghaladó plakát, reklám csak településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendelet szerint kiadott igazolás alapján helyezhető el.

(3) A portál üvegezett felületének legfeljebb 25%-a fóliázható le, kivéve ha magasabb szintű jogszabály másképp rendelkezik.

Az épített környezet értékeinek védelme

6. § (1) A Területen az épület(ek) közterületről látható homlokzatainak részleges homlokzat-felújítása és átszínezése nem megengedett.

(2) Meglévő épület átalakítása, bővítése esetén bármely, az épület tömegének megváltoztatását eredményező beavatkozás esetén biztosítani kell, hogy az épület illeszkedjék a környezetébe.

6. A táji és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

7. § (1) Az összefüggő zöldfelületeket többszintes növényállomány-telepítésével - fa, cserje és gyepszint - kell kialakítani.

(2) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok) ellátott felület és a vízfelület együttesen nem haladhatja meg a számított zöldfelület 15%-át.

7. Környezetvédelmi előírások

8. § (1) A Területen üzemi jellegű pontszerű légszennyező forrás nem létesíthető.

(2) A Területen keletkező csapadék- és csurgalékvizek megfelelő elvezetéséről vagy szikkasztásáról a telek területén belül gondoskodni kell.

8. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

Telekalakítás

9. § A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetek előírt telekméreteitől, de új telket kialakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt telekméretnek megfelelően lehet.

9. Közművek előírásai

10. § (1) A Területen építmények csak a teljes közművesítettséggel ellátott telkeken helyezhetők el.

(2) A szükséges közműkiváltásokat követően a használaton kívüli felhagyott vezetékeket és műtárgyakat el kell távolítani, felhagyott közművezeték, létesítmény sem terepszint felett, sem terepszint alatt nem maradhat.

(3) A telkeken keletkező csapadékvizet

a) a telken belül kell elhelyezni, illetve felhasználni (szikkasztás, locsolás, öntözés, „szürkevíz”, illetve a felhasználásig történő tárolás).

b) közterületi csapadékvíz elvezető rendszerbe bekötni csak abban az esetben szabad, ha az a) pontban meghatározott felhasználás igazoltan nem oldható meg. Ebben az esetben az 5000 m2-t meghaladó telekterületen megvalósuló beruházás esetén a csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a végbefogadóig ellenőrizni kell. A beruházással keletkező többlet felszíni víz elvezetését a végbefogadóig biztosítani kell.

(4) A felszíni vizek biztonságos elvezetését a tereprendezés, a (felszíni) vízelvezető-rendszer és a szivárgó-rendszer együttes kezelésével kell biztosítani.

(5) Rétegvíz előfordulása miatt a Területen minden ezzel összefüggő építési tevékenység csak ennek figyelembevételével végezhető.

(6) Önálló antennatartó szerkezet (torony) a Területen nem helyezhető el.

10. Építmények funkciója és kialakítása

Funkcióra vonatkozó előírások

11. § (1) A Terület nyugalmának biztosítása érdekében környezetet zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló új építmény nem helyezhető el az alábbi területfelhasználási egységek területén:

a) lakóterületek,

b) intézményterületek.

(2) Új kerthelyiséggel üzemelő, illetve új közösségi szórakoztató építmény a gyűjtőút vagy annál magasabb rendű út mentén is csak abban az esetben létesíthető, ha a zaj elleni megfelelő védelem méretezett védőtávolság kialakításával biztosítható, figyelembe véve a vagyonvédelmi szempontokat is.

11. Egyéb építmények elhelyezése

12. § (1) Rendeltetésétől eltérően használt lakókocsi a Területen csak közterületről nem látható helyen helyezhető el.

(2) Haszonállattartó épület a Területen nem helyezhető el.

II. FEJEZET

RÉSZLETES ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ÉS ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

1. Beépítésre szánt területek építési övezetei

Kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterületek építési övezete (Lke-1/04)

13. § (1) Az Lke-1/04 jelű építési övezet az intenzív kertvárosias területek, kialakult, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

(2) Az építési övezet területén:

a) lakóépület,

b) irodaépület helyezhető el.

(3) A (2) bekezdésben megengedett fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken kívül önálló rendeltetési egységként, a (2) bekezdésben felsorolt funkciókörökön túlmenően:

a) vendéglátási, kiskereskedelmi,

b) irodai, szolgáltatási,

c) igazgatási, kulturális, művelődési és oktatási célú,

d) egészségügyi, szociális, egyházi,

e) nem zavaró hatású kézműipari és kisipari

funkciók is elhelyezhetők az övezeti előírások figyelembevételével, a szükséges parkolószám telken belüli biztosításával.

(4) A kertvárosi építési övezet területén önálló ipari, raktározási, nagykereskedelmi épület, valamint:

a) ipari, nagykereskedelmi funkciójú önálló rendeltetési egységet tartalmazó egyéb rendeltetésű épület,

b) nem a fő rendeltetést vagy a megengedett önálló rendeltetési egységet szolgáló önálló raktározási rendeltetési egység

nem létesíthető, meglévő épület használati módját ilyen célra megváltoztatni nem lehet.

14. § (1) Az övezetben a kialakítható legnagyobb telekméret - ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek - a vonatkozó övezeti kialakítható legkisebb telek területének 2,5-szerese lehet.

(2) Az építési övezetben

a) az előkert mérete:

a1) 5,0 méter, vagy

a2) az érintett utcaszakaszon kialakult méret,

a3) továbbá az épületnek legalább 40%-ban az előkert által meghatározott építési vonalon kell állnia.

b) Az oldalkert mérete az övezetre előírt épületmagasság értékének fele, de legalább 3,0 méter,

c) A hátsókert mérete:

c1) Az épület arra néző homlokzatának átlagos magasságával azonos érték, de legalább 6,0 méter.

c2) A fő funkciót kiegészítő építmény lakóövezetben a főépülethez csatlakozóan vagy a hátsó telekhatárok mentén létesíthető az oldalsó telekhatárok csatlakozásánál, összevont módon.

(3) A 14,0 méter telekszélességet el nem érő, meglévő építési telek esetén az új épület az oldalhatáron is elhelyezhető, ha

a) ez a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza,

b) a szomszédos épületektől az előírt tűztávolság biztosítható,

c) az épület a beépítésre kerülő telekhatártól 1,0 méter csurgótávolságon létesül.

(4) Az építési övezet területén új épület és meglévő épület-bővítés utcára merőleges mélysége, közintézményi funkció esetén nem lehet több mint 25 méter, egyéb funkció esetén pedig nem lehet több 20,0 méternél.

(5) Az építési övezet területén az egy épületben elhelyezhető lakások, illetve önálló rendeltetési egységek száma az 500 m2-t meg nem haladó méretű telken egy. Az 500 m2-t meghaladó méretű telken annyi, hogy minden lakásra, illetve önálló rendeltetési egységre legalább 300 m2 telekterület jusson, de legfeljebb 2 lakás, illetve önálló rendeltetési egység lehet egy épületben elhelyezve.

(6) Az építési övezetben lakástól eltérő rendeltetésű egység kialakítása csak előkertből megközelítetten történhet.

(7) Az építési övezet területén kerítést az alábbiak szerint kell kialakítani:

a) utcai kerítésként tömör kerítés nem létesíthető,

b) az utcai kerítésen legfeljebb 2 db, egyenként legfeljebb 3,0 méter szélességű, vagy 1 db legfeljebb 4,0 méter szélességű gépkocsi behajtást biztosító kapu, és legfeljebb 2 db, egyenként legfeljebb 1,5 méter szélességű személykapu létesíthető,

c) hátsó és oldalsó telekhatáron tömör kerítés a szomszéd jogokra tekintettel nem létesíthető, kivéve a szomszédjogok védelme esetét, amikor környezetvédelmi okokból ez indokolt. Ebben az esetben hátsó és oldalsó telekhatáron a tömör kerítés legfeljebb 2,5 méter magasságú lehet. A 2,0 méternél magasabb tömör kerítés alapterülete a telek beépítettségébe beszámítandó.

(8) Az építési övezet területén telkenként legfeljebb 1 db, 2,2 méter épületmagasságú hulladéktartály tároló létesíthető, kerítéssel egybeépített kialakítással. A hulladéktartály tároló alapterülete 3, vagy annál kevesebb lakás esetén legfeljebb 1,5 m2, 4, vagy annál több lakás esetén az alapterület 0,5 m2/lakás lehet.

(9) Az építési övezetek területén, az épületen belül, lakásonként legalább 2 m2 alapterületű tárolót kell kialakítani a garázson túlmenően. A tároló a garázzsal közösen is kialakítható.

(10) Az övezet kialakult beépítésű területein

a) az új épületek a szűkebb környezet karakteréhez illeszkedő építészeti kompozícióval, tömegképzéssel, homlokzati architektúrával létesíthetők. Anyaghasználatoknál, homlokzati színválasztásnál is a meglévő építészeti értékekhez kell igazodni.

b) a meglévő épületek felújítása, bővítése, illetve rekonstrukciója esetén a meglévő építészeti értékeket - pl. homlokzati tagozatok, nyílászárók tagozatai, kovácsoltvas korlátok, stb. - át kell menteni.

c) foghíjtelken, ha a szomszédos épület korlátozza a tervezett épület építési határvonalon történő elhelyezését, a szomszédos épületek közötti telepítési távolság a kötelező védőtávolság - tűztávolság - mértékéig csökkenthető,

d) az előírt beépítési módtól eltérően beépült telken meglévő épületet bővíteni abban az esetben lehet, ha a tervezett bővítés a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza,

e) bővítéssel vagy megosztással keletkező új lakást megközelíteni, csak belső lépcsőházból vagy zárt légterű külső lépcsőházból lehet.

(11) Az övezetben új épület építése esetén az előírt gépjármű férőhely legalább 50%-át főépületen belül kell biztosítani.

(12) Az övezetben, telken belül négy, vagy annál több gépjármű elhelyezési kötelezettség esetén a megközelítésükre illetve elhelyezésükre szolgáló burkolt felület csak útszegélyes, vízzáró burkolattal létesíthető. A felület csapadékvize csak olaj- és homokfogó műtárgyon keresztül szikkasztható el, vagy kerülhet a befogadóba.

(13) Az övezetben, telken belüli három, vagy annál kevesebb gépjármű elhelyezési kötelezettség esetén a megközelítésükre illetve elhelyezésükre szolgáló burkolt felület víz- és légáteresztő burkolattal is létesíthető.

(14) Az övezet területén új épületet elhelyezni, rendezett terepszintjét kialakítani a meglévő terepszint figyelembe vételével lehet. Az új beépítésű telkek rendezett terepszintjének a szomszédos telkek rendezett terepszintjével azonos szinten kell csatlakoznia a telekhatárok mentén.

(15) Lakóterületen a fő rendeltetést kiegészítő, hátsó telekhatár mentén elhelyezett épületre az alábbi előírások vonatkoznak:

a) funkciója kizárólag a kertműveléshez kapcsolódhat; gépkocsi tárolásra is szolgálhat, ha az bizonyíthatóan másképp nem oldható meg;

b) kialakítása kerti építmény jellegű lehet, a telekhatártól 1,0 méteren belül;

c) anyaghasználatnál a fém és a műanyag nem megengedett;

d) az övezetre vonatkozó előírások betartása mellett legfeljebb 30 m² alapterületű lehet;

e) az építmény magassága, és telekhatárra eső homlokzatának magassága nem haladhatja meg a 3,0 métert.

(16) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők:

a) beépítési mód: szabadonálló

b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 500 m2

c) az építési telek legkisebb szélessége: 16 méter

d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 35%

e) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 25%

f) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 0,6 m2/m2

g) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,2 m2/m2

h) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 60%

i) az épület legnagyobb épületmagassága: 6,0 méter.

Intézményi, helyi lakosság alapellátását biztosító területek építési övezete (Vi-3/03)

15. § (1) A Vi-3/03 jelű építési övezet a helyi lakosság ellátását szolgáló intézmények számára biztosít helyet önállóan vagy lakócélú felhasználással vegyesen.

(2) A területen - a lakófunkció mellett - az OTÉK-ban meghatározott funkciók helyezhetők el.

16. § (1) Az építési övezetben lakófunkció kialakítása az emeleti szinteken megengedett.

(2) Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások:

a) előkert mérete:

- Ferihegyi út felől: 0,0 méter,

- X. utca felől: 3,0 méter,

- VIII. utca felől: 3,0 méter

b) oldalkert mérete:

- Lke-1/04 övezethatár felől: 4,75 méter.

(3) Az építési övezet telkén kerítés:

a) a X. utca és a VIII. utca felé csak az épülethez csatlakozóan, az épület homlokzatával egyvonalban,

b) nem tömör módon,

c) legfeljebb 1,8 méter magassággal

létesíthető.

(4) Építészeti kialakításra vonatkozó rendelkezések:

a) Új beépítés az épület(ek) közterületek felé eső homlokzati síkjai a szabályozási terven meghatározott építési vonalon legyenek.

b) Az épületet magastetővel kell kialakítani, de a tetőszinten tetőterasz kialakítható.

c) Az épületek tetőhéjalásánál hullámpala, betoncserép, fémlemez fedés nem alkalmazható.

d) Árnyékoló szerkezet, előtető csak egységesen, a meglévő tetőszerkezet fő párkány, ill. ereszvonalához illeszkedően alakítható ki.

(5) Az övezetre előírt minimális új zöldfelületet legalább 50%-át egybefüggően, többszintes növényzet kialakításával, az övezeti tömb belső területén kell kialakítani és fenntartani.

(6) A Ferihegyi út felől kapubehajtó, illetve garázs lehajtó nem létesíthető.

(7) Az övezetben a lakó önálló rendeltetési egységek OTÉK szerinti személygépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani, más önálló rendeltetési egységek OTÉK szerinti személygépkocsi elhelyezési igénye az övezet 500 méteres körzetében kialakított új közterületi parkolókkal is biztosítható az önkormányzattal kötött megállapodás esetén.

(8) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők:

a) beépítési mód: szabadonálló

b) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 0%

c) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 60%

d) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 1,3 m2/m2

e) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,4 m2/m2

f) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 20%

g) az épület legkisebb épületmagassága: 5,5 méter

h) az épület legnagyobb épületmagassága: 7,5 méter.

2. Beépítésre nem szánt területek övezete

Közlekedési területek

17. § A KÖu-4/02 jelű övezet előírásai:

(1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti pályák, közlekedési, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki.

(3) Az övezetben épület nem helyezhető el.

Közterületek

18. § A Kt-02/01 jelű, kerületi jelentőségű közutak előírásai:

(1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak közé nem tartozó kiszolgáló (lakó) utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közlekedési, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben épület nem helyezhető el.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

(2) * 

Budapest, 2016. május 26.

Dr. Rúzsa Ágnes s.k. Riz Levente s.k.
jegyző polgármester

A rendelet kihirdetve: 2016. május 26. napján.

Dr. Rúzsa Ágnes s.k.
jegyző

1. sz. melléklet a 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelethez

1. sz. függelék a 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelethez


  Vissza az oldal tetejére