Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2017. (X. 19.) számú önkormányzati rendelete

az Önkormányzati Építészeti-műszaki Tervtanács létrehozásáról és működésének rendjéről

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdésének 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 18.) Korm. rendelet 26. §-ában valamint Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 22/2017. (X. 19.) önkormányzati rendeletében foglaltakkal összhangban az önkormányzati építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról és működésének rendjéről a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente (a továbbiakban: Rákosmente) közigazgatási területén folytatandó építési tevékenységekkel kapcsolatos építészeti-műszaki tervekre terjed ki, különös tekintettel a településképi véleményezési eljárásra kötelezett, építési engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervekre.

(2) E rendelet célja Rákosmente épített környezete minőségének biztosítása, építészeti örökségének védelme, az építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának biztosítása, a tervszerű városfejlesztés követelményeinek érvényre juttatása valamint a városkép esztétikus kialakításának elősegítése.

2. A tervtanács célja, működésének alapjai

2. § (1) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Rákosmente épített környezetének alakítása és védelme szempontjából jelentős, a helyi építészeti értékek védelmét és a településkép alakítását érintő építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése, valamint a vonatkozó jogszabályok és a városépítészeti, településfejlesztési érdekek összehangolt érvényre juttatása érdekében helyi építészeti - műszaki tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtet.

(2) A polgármester a Tervtanács szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást építésre, bővítésre, településképet érintő átalakításra irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz.

(3) A polgármester a megalapozott döntés érdekében minden esetben kikérheti a Tervtanács szakmai álláspontját.

(4) A Tervtanács működésének rendjét Ügyrendjében rögzíti.

3. A tervtanács feladata

3. § (1) A Tervtanács a településképi véleményezési eljáráshoz szakmai álláspontot alakít ki a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletében foglaltak szerint benyújtott műszaki tervdokumentációról.

(2) A Tervtanács feladata különösen:

a) az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése,

b) a települési környezet, a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme,

c) a helyi építészeti értékek és természeti értékek védelme,

d) az építészeti minőség, szakmai igényesség, ezen belül különösen

da) a telepítés, településkép,

db) az esztétikus megjelenés,

dc) a kedvező településképi és településszerkezeti hatások, továbbá a megfelelő rálátás és látványvédelem követelményének a terv megfelel-e.

e) A helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek a terv megfelel-e.

(3) A Tervtanács konzultációs lehetőséget biztosít az ügyfél kérelmére bármely építészeti-műszaki dokumentáció esetében.

4. A Tervtanács összetétele

4. § (1) A Tervtanács elnökből és további tagokból áll, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek.

(2) A Tervtanács elnöke az önkormányzati főépítész.

(3) A Tervtanács tagjaira a Tervtanács elnöke tesz javaslatot, a tagokat a polgármester nevezi ki.

(4) A Tervtanács titkári teendőit a Tervtanács tagjai közül az elnök által kinevezett személy látja el.

5. A Tervtanács működése

5. § (1) A Tervtanács a munkáját az elnök által előterjesztett és a tagjai által jóváhagyott ügyrend szerint végzi.

(2) A Tervtanács üléseire a kérelmezőt (építtetőt) és a kérelemhez tartozó műszaki dokumentáció tervezőjét, az őket érintő napirend pont tárgyalására kötelezően meg kell hívni. Részvételük a Tervtanács ülésén nem kötelező.

(3) A Tervtanács üléseit a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül tartja.

(4) A Tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az ügyrendjében meghatározott eltérő számban és összetételben, de legalább 3 taggal ülésezik.

(5) Az ügyrendben meghatározott létszám a Tervtanács határozatképességének feltétele.

(6) A Tervtanács ülésére meg kell hívni továbbá

- a polgármestert,

- a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottság elnökét,

- a tervvel érintett egyéni választókerületben megválasztott önkormányzati képviselőt,

- az ügyben első fokon eljáró építési hatóság vezetőjét.

(7) A Tervtanács elnöke az (1) és (6) bekezdésben meghatározottakon kívül más személyek tárgyalásra történő meghívását is elrendelheti, akik a tárgyaláson tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesznek részt.

(8) A Tervtanács tagjain kívül a meghívottak esetleges távolmaradása a Tervtanács működését nem érinti.

6. Benyújtandó munkarészek

6. § (1) A településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet településképi véleményezési eljárás című pontjában meghatározottak kiegészítéseként az alábbi tartalmi és kidolgozási követelményeknek megfelelően kell a tervdokumentációt elkészíteni:

- 90 napnál nem régebbi hiteles földhivatali térképmásolat,

- építész helyszínrajz meglévő állapotról (1:250 vagy 1:500),

- építész helyszínrajz tervezett állapotról,

- meglévő épület átalakítása, bővítése esetén külön-külön kell ábrázolni a meglévő állapotot és a tervezett állapotot helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, homlokzatok vonatkozásában,

- a földszinti alaprajzon fel kell tüntetni a telek utcai és legalább az egyik oldalhatárát (vis major esetben ettől el lehet tekinteni),

- lejtős telek esetén az összes terven (alaprajzok, metszetek, homlokzatok) ábrázolni kell a meglévő és a tervezett terepszinteket, új épület tervezése esetében is,

- 10%-nál nagyobb lejtésű telek esetén magassági adatokat is tartalmazó (vagy szintvonalas), geodéta által készített felmérési tervet kell csatolni a dokumentációhoz 1:250 léptékben.

- a meglévő terepszintek plusz-mínusz 50 cm-t meghaladó megváltoztatása esetén külön tereprendezési tervet kell készíteni a tervezett terepalakításról, amelyen a rézsűket, támfalakat és egyéb tereprendezési elemeket valamint a tervezett szintkottákat kell feltüntetni, az OTÉK 45. §-ban foglaltak figyelembevételével,

- a metszetek helyét úgy kell felvenni, hogy azok közül kettő, egymást metsző legyen és a legtöbb műszaki információt tartalmazza. Meglévő és tervezett állapot ábrázolása esetén a metszeteket azonos helyen kell felvenni.

- észak jelet minden alaprajzon fel kell tüntetni,

- a tervezési helyszínről és legalább a csatlakozó szomszéd telkekről közterület felőli, a terv megértéséhez szükséges legtöbb információt tartalmazó fotókat kell a tervdokumentációhoz csatolni,

- látványterv készítése jelentősebb létesítmények esetében ajánlott.

(2) Építési engedély megszerzése céljából benyújtott jogerős és hatályos építési engedélyezési terv módosítására irányuló tervdokumentáció esetében az elbíráláshoz az alábbi dokumentációk szükségesek:

- eredeti építési engedélyezési terv,

- módosított építési engedélyezési terv.

(3) Fennmaradási engedély megszerzése céljából benyújtott fennmaradásra és továbbépítésre irányuló tervdokumentáció esetében az elbíráláshoz az alábbi dokumentációk szükségesek:

- eredeti építési engedélyezési terv,

- felmérési terv, amely az addig megvalósult állapotot ábrázolja,

- tervezett állapot tervei.

(4) A felsorolt dokumentációk egyenként tartalmazzák a megértéshez szükséges számú helyszínrajzokat, alaprajzokat, metszeteket, homlokzatokat.

(5) A fentieken túl a benyújtandó építészeti-műszaki tervdokumentációt az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell elkészíteni.

7. A Tervtanács eljárási rendje

7. § (1) A Tervtanács bírálati eljárása a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 26/A. § (2) bekezdésének megfelelő kérelem (1. számú melléklet) és az adatlap (2. számú melléklet) benyújtásával indul.

(3) Amennyiben a Tervtanács a szakmai elbírálás során megállapítja, hogy a benyújtott tervdokumentáció nem felel meg a Korm. r. 26/A. § (2) bekezdésében illetve az e rendeletben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek, a tervet a településképi vélemény kiadásához a polgármester számára nem javasolja.

(4) A Tervtanács a szabályosan benyújtott tervdokumentációról szavazat-többséggel állásfoglalást készít, amelyben a tervet

a) javasolja,

b) feltétellel javasolja,

c) nem javasolja

minősítéssel látja el.

(5) A Tervtanács ülései a meghívottak számára nyilvánosak. Az ülésekről jegyzőkönyv készül.

(6) Amennyiben a tervtanácsi állásfoglalás a (4) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti minősítésű, úgy annak tartalmaznia kell a minősítés indoklását és azokat az ajánlásokat, amelyeket az átdolgozás során figyelembevételre javasol.

(7) A tervtanácsi állásfoglalást minden esetben csatolni kell a településképi véleményhez.

(8) A Tervtanács állásfoglalásának kialakításánál a 3. § (2) bekezdésében és az alábbiakban meghatározott szempontokat veszi figyelembe:

a) a benyújtott tervdokumentáció megfelel-e a szakmai és szakma-etikai követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység

- figyelembe veszi-e a helyi értékek megőrzésének illetve fejlesztésének szempontjait,

- megfelel-e a hasznosság (funkció), esztétikum (tömegformálás, anyaghasználat, színezés) és tartósság hármas követelményének,

- közterületekkel való kapcsolata nem zavaró-e,

- összességében legalább szinten tartja, de inkább javítja-e az épített környezett minőségét.

8. A tervtanácsi eljárás pénzügyi feltételei

8. § (1) A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes.

(2) A Tervtanács tagját - kivéve, ha Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának köztisztviselője - mindazon napirendi pont tekintetében, amelynek tárgyalásán részt vett, a Tervtanács ügyrendjében meghatározott mértékű tiszteletdíj illeti meg.

(3) A Tervtanács közreműködő tagjai tiszteletdíjának fedezetét a Képviselő-testület az Önkormányzat mindenkori éves költségvetésében a Tervtanács működésére biztosított előirányzat keretében biztosítja.

9. Záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) * 

(3) A tervtanácsi véleményezésre az e rendelet hatálybalépése előtt benyújtott tervek elbírálása a benyújtáskor hatályos önkormányzati rendeletnek megfelelően történik.

Budapest, 2017. október 19.

Dr. György-Rúzsa Ágnes s.k. Riz Levente s.k.
jegyző helyett polgármester
Dr. Mód Kristóf s.k.
aljegyző

A rendelet kihirdetve: 2017. október 19. napján.

Dr. György-Rúzsa Ágnes
jegyző helyett

Dr. Mód Kristóf s.k.
aljegyző

1. sz. melléklet a 23/2017. (X. 19.) önkormányzati rendelethez

2. sz. melléklet a 23/2017. (X. 19.) önkormányzati rendelethez


  Vissza az oldal tetejére