Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2017. (X. 19.) számú önkormányzati rendelete

az Önkormányzati Építészeti-műszaki Tervtanács létrehozásáról és működésének rendjéről

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdésének 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 18.) Korm. rendelet 26. §-ában valamint Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendeletében foglaltakkal összhangban az önkormányzati építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról és működésének rendjéről a következőket rendeli el: * 

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente (a továbbiakban: Rákosmente) közigazgatási területén folytatandó építési tevékenységekkel kapcsolatos építészeti-műszaki tervekre terjed ki, különös tekintettel a településképi véleményezési eljárásra kötelezett, építési engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervekre.

(2) E rendelet célja Rákosmente épített környezete minőségének biztosítása, építészeti örökségének védelme, az építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának biztosítása, a tervszerű városfejlesztés követelményeinek érvényre juttatása valamint a városkép esztétikus kialakításának elősegítése.

2. A tervtanács célja, működésének alapjai

2. § (1) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Rákosmente épített környezetének alakítása és védelme szempontjából jelentős, a helyi építészeti értékek védelmét és a településkép alakítását érintő építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése, valamint a vonatkozó jogszabályok és a városépítészeti, településfejlesztési érdekek összehangolt érvényre juttatása érdekében helyi építészeti - műszaki tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtet.

(2) A polgármester a Tervtanács szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást építésre, bővítésre, településképet érintő átalakításra irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz.

(3) A polgármester a megalapozott döntés érdekében minden esetben kikérheti a Tervtanács szakmai álláspontját.

(4) A Tervtanács működésének rendjét Ügyrendjében rögzíti.

3. A tervtanács feladata

3. § (1) A Tervtanács a településképi véleményezési eljáráshoz szakmai álláspontot alakít ki a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletében foglaltak szerint benyújtott műszaki tervdokumentációról.

(2) A Tervtanács feladata különösen:

a) az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése,

b) a települési környezet, a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme,

c) a helyi építészeti értékek és természeti értékek védelme,

d) az építészeti minőség, szakmai igényesség, ezen belül különösen

da) a telepítés, településkép,

db) az esztétikus megjelenés,

dc) a kedvező településképi és településszerkezeti hatások, továbbá a megfelelő rálátás és látványvédelem követelményének a terv megfelel-e.

e) * 

(3) A Tervtanács konzultációs lehetőséget biztosít az ügyfél kérelmére bármely építészeti-műszaki dokumentáció esetében.

4. A Tervtanács összetétele

4. § (1) A Tervtanács elnökből és további tagokból áll, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek.

(2) A Tervtanács elnöke az önkormányzati főépítész.

(3) A Tervtanács tagjaira a Tervtanács elnöke tesz javaslatot, a tagokat a polgármester nevezi ki.

(4) A Tervtanács titkári teendőit a Tervtanács tagjai közül az elnök által kinevezett személy látja el.

5. A Tervtanács működése

5. § (1) A Tervtanács a munkáját az elnök által előterjesztett és a tagjai által jóváhagyott ügyrend szerint végzi.

(2) A Tervtanács üléseire a kérelmezőt (építtetőt) és a kérelemhez tartozó műszaki dokumentáció tervezőjét, az őket érintő napirend pont tárgyalására kötelezően meg kell hívni. Részvételük a Tervtanács ülésén nem kötelező.

(3) A Tervtanács üléseit a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül tartja.

(4) A Tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az ügyrendjében meghatározott eltérő számban és összetételben, de legalább 3 taggal ülésezik.

(5) Az ügyrendben meghatározott létszám a Tervtanács határozatképességének feltétele.

(6) *  A Tervtanács ülésére meg kell hívni továbbá

- a polgármestert,

- a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottság elnökét,

- a tervvel érintett egyéni választókerületben megválasztott önkormányzati képviselőt,

(7) A Tervtanács elnöke az (1) és (6) bekezdésben meghatározottakon kívül más személyek tárgyalásra történő meghívását is elrendelheti, akik a tárgyaláson tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesznek részt.

(8) A Tervtanács tagjain kívül a meghívottak esetleges távolmaradása a Tervtanács működését nem érinti.

6. Benyújtandó munkarészek

6. § (1) *  A településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet településképi véleményezési eljárás című pontjában meghatározottak kiegészítéseként az alábbi tartalmi és kidolgozási követelményeknek megfelelően kell a tervdokumentációt elkészíteni:

a) 90 napnál nem régebbi hiteles földhivatali térképmásolat,

b) építész helyszínrajz meglévő állapotról (1:250 vagy 1:500),

c) építész helyszínrajz tervezett állapotról,

d) meglévő épület átalakítása, bővítése esetén külön-külön kell ábrázolni a meglévő állapotot és a tervezett állapotot helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, homlokzatok vonatkozásában,

e) lejtős telek esetén az összes terven (alaprajzok, metszetek, homlokzatok) ábrázolni kell a meglévő és a tervezett terepszinteket, új épület tervezése esetében is,

f) 10%-nál nagyobb lejtésű telek esetén magassági adatokat is tartalmazó (vagy szintvonalas), geodéta által készített felmérési tervet kell csatolni a dokumentációhoz 1:250 léptékben.

g) a meglévő terepszintek plusz-mínusz 50 cm-t meghaladó megváltoztatása esetén külön tereprendezési tervet kell készíteni a tervezett terepalakításról, amelyen a rézsűket, támfalakat és egyéb tereprendezési elemeket, valamint a tervezett szintkottákat kell feltüntetni, az OTÉK 45. §-ban foglaltak figyelembevételével,

h) a metszetek helyét úgy kell felvenni, hogy azok közül kettő, egymást metsző legyen és a legtöbb műszaki információt tartalmazza. Meglévő és tervezett állapot ábrázolása esetén a metszeteket azonos helyen kell felvenni.

i) észak jelet minden alaprajzon fel kell tüntetni,

(2) Építési engedély megszerzése céljából benyújtott jogerős és hatályos építési engedélyezési terv módosítására irányuló tervdokumentáció esetében az elbíráláshoz az alábbi dokumentációk szükségesek:

- eredeti építési engedélyezési terv,

- módosított építési engedélyezési terv.

(3) Fennmaradási engedély megszerzése céljából benyújtott fennmaradásra és továbbépítésre irányuló tervdokumentáció esetében az elbíráláshoz az alábbi dokumentációk szükségesek:

- eredeti építési engedélyezési terv,

- felmérési terv, amely az addig megvalósult állapotot ábrázolja,

- tervezett állapot tervei.

(4) A felsorolt dokumentációk egyenként tartalmazzák a megértéshez szükséges számú helyszínrajzokat, alaprajzokat, metszeteket, homlokzatokat.

(5) A fentieken túl a benyújtandó építészeti-műszaki tervdokumentációt az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell elkészíteni.

7. A Tervtanács eljárási rendje

7. § (1) A Tervtanács bírálati eljárása a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 26/A. § (2) bekezdésének megfelelő kérelem (1. számú melléklet) és az adatlap (2. számú melléklet) benyújtásával indul.

(3) Amennyiben a Tervtanács a szakmai elbírálás során megállapítja, hogy a benyújtott tervdokumentáció nem felel meg a Korm. r. 26/A. § (2) bekezdésében illetve az e rendeletben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek, a tervet a településképi vélemény kiadásához a polgármester számára nem javasolja.

(4) A Tervtanács a szabályosan benyújtott tervdokumentációról szavazat-többséggel állásfoglalást készít, amelyben a tervet

a) javasolja,

b) feltétellel javasolja,

c) nem javasolja

minősítéssel látja el.

(5) A Tervtanács ülései a meghívottak számára nyilvánosak. Az ülésekről jegyzőkönyv készül.

(6) Amennyiben a tervtanácsi állásfoglalás a (4) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti minősítésű, úgy annak tartalmaznia kell a minősítés indoklását és azokat az ajánlásokat, amelyeket az átdolgozás során figyelembevételre javasol.

(7) A tervtanácsi állásfoglalást minden esetben csatolni kell a településképi véleményhez.

(8) A Tervtanács állásfoglalásának kialakításánál a 3. § (2) bekezdésében és az alábbiakban meghatározott szempontokat veszi figyelembe:

a) a benyújtott tervdokumentáció megfelel-e a szakmai és szakma-etikai követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység

- figyelembe veszi-e a helyi értékek megőrzésének illetve fejlesztésének szempontjait,

- megfelel-e a hasznosság (funkció), esztétikum (tömegformálás, anyaghasználat, színezés) és tartósság hármas követelményének,

- közterületekkel való kapcsolata nem zavaró-e,

- összességében legalább szinten tartja, de inkább javítja-e az épített környezett minőségét.

8. A tervtanácsi eljárás pénzügyi feltételei

8. § (1) A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes.

(2) *  A Tervtanács tagját - kivéve, ha Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmenti Polgármesteri Hivatalának köztisztviselője - mindazon napirendi pont tekintetében, amelynek tárgyalásán részt vett, a Tervtanács ügyrendjében meghatározott mértékű tiszteletdíj illeti meg.

(3) A Tervtanács közreműködő tagjai tiszteletdíjának fedezetét a Képviselő-testület az Önkormányzat mindenkori éves költségvetésében a Tervtanács működésére biztosított előirányzat keretében biztosítja.

9. Záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) * 

(3) A tervtanácsi véleményezésre az e rendelet hatálybalépése előtt benyújtott tervek elbírálása a benyújtáskor hatályos önkormányzati rendeletnek megfelelően történik.

Budapest, 2017. október 19.

Dr. György-Rúzsa Ágnes s.k. Riz Levente s.k.
jegyző helyett polgármester
Dr. Mód Kristóf s.k.
aljegyző

A rendelet kihirdetve: 2017. október 19. napján.

Dr. György-Rúzsa Ágnes
jegyző helyett

Dr. Mód Kristóf s.k.
aljegyző

1. sz. melléklet a 23/2017. (X. 19.) önkormányzati rendelethez

2. sz. melléklet a 23/2017. (X. 19.) önkormányzati rendelethez


  Vissza az oldal tetejére