Indokolás
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 41/2016. (XII. 29.) önkormányzati rendelete

a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérbeadásának feltételeiről, a lakbérek mértékéről, valamint a Budapest Főváros Önkormányzatát megillető bérlőkiválasztási jogok hasznosításának szabályairól

Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) és (2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 13. § (1)–(2) bekezdésében, 15. §, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 19. §, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében és 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § és 35. § (2) bekezdésében, a 80. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében, a 48. § tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 79. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró LABE Lakásbérlők és Lakók Egyesülete véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában álló lakásokra, és Budapest Főváros Önkormányzatát megillető bérlőkiválasztási jogokra terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben meghatározott átlátható szervezet.

2. Befizetési kötelezettség: a személyi jövedelemadóként, az egyszerűsített vállalkozási adóként, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásként, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulékként, egészségügyi szolgáltatási járulékként, nyugdíjjárulékként, nyugdíjbiztosítási járulékként, magán-nyugdíjpénztári tagdíjként és munkavállalói járulékként fizetendő összeg.

3. Bérbeadó: Budapest Főváros Önkormányzata.

4. Elismert költség: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott költség, valamint a fizetett tartásdíj.

5. Épület központi berendezései általában: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben meghatározott épület központi berendezései.

6. Gyermek: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben meghatározott gyermek.

7. Jogcím nélküli lakáshasználó: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben meghatározott jogcím nélküli lakáshasználó.

8. Jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

a) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és

b) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

9. Lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben meghatározott lakás, továbbá a nyugdíjasházakban lévő lakás és a Bp. XV. ker., Kőrakás park 1–8. sz. alatt található szobabérlői lakrész.

10. Munkanem: egy szakma, vagy szakmacsoport művelői által elvégzett munkák összessége.

11. Önmaga ellátására képes személy: aki egészségi állapota és vagyoni helyzete alapján képes az önálló életvezetésre és a közösségi együttélésre.

12. Szülő: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben meghatározott szülő.

II. FEJEZET

A lakások bérbeadása

3. A bérbeadás általános szabályai

3. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) alapján Budapest Főváros Önkormányzatát mint bérbeadót megillető jogok gyakorlását és terhelő kötelezettségek teljesítését e rendelet szabályozza.

(2) Ahol a Törvény a felek megállapodására utal, ott bérbeadói részről a megállapodás tartalmát a Budapest Főváros Közgyűlésétől átruházott hatáskörben eljáró Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) határozza meg.

(3) Lakás bérbeadása – az e rendeletben szabályozott kivételekkel – határozott időre, és csak lakás céljára történhet.

(4) Bérlő a lakásbérleti szerződés időtartama alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, melyet a bérbeadó – a lakás rendeltetésszerű használatával, valamint a bérlő kötelezettségeinek teljesítésével együtt – évente egy alkalommal, szükség esetén évente több alkalommal ellenőriz. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles távollétét megelőzően írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

(5) Bérlő a lakás vagy a szomszédos lakás rendeltetésszerű használatát akadályozó hibák elhárítását szolgáló intézkedéseket tűrni köteles. A szükséges intézkedések megkezdéséről és várható időtartamáról az érdekelt bérlőket előzetesen értesíteni kell.

(6) A bérlő köteles a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást a vele együtt élő családtagokkal és a befogadott személyekkel együtt elhagyni, és a lakásbérleti szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban azt üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

(7) A lakásbérleti jog kizárólag másik lakás bérleti jogára vagy tulajdonjogára cserélhető.

(8) A méltányossági alapon történő bérbeadás útján adott évben hasznosítható lakások számát a Bizottság határozza meg.

4. Az óvadék általános szabályai

4. § (1) A bérlő a lakás bérbeadására vonatkozó Bizottsági döntést követően, legkésőbb a lakásbérleti szerződés általa történő aláírásakor az adott lakásra érvényes lakbér háromhavi bérleti díjának megfelelő összegű óvadékot köteles fizetni.

(2) Nem kell óvadékot fizetni:

a) nyugdíjasházi jelleggel,

b) szociális helyzet alapján,

c) elhelyezési kötelezettség jogcímén, vagy

d) szolgálati jelleggel

történő bérbeadás esetén.

(3) Az óvadék a bérlőnek a lakásbérleti szerződésből eredő kötelezettségei (a lakbér, a különszolgáltatási díj és közüzemi díjfizetési kötelezettség) teljesítésének elmulasztása miatt keletkezett, valamint a lakás visszaadása esetén annak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozatalának bérbeadó által történő teljesítésének költségeire fordítható.

(4) A lakásbérleti szerződés megszűnésekor a fel nem használt óvadékot igazolt bérleti díj, különszolgáltatási díj és közüzemi tartozás mentesség esetén a lakás visszaadását követő 30 napon belül a bérlő részére vissza kell fizetni.

(5) A befizetett óvadék után a bérlőnek kamat nem jár.

III. FEJEZET

A bérbeadás jogcímei

5. § A bérbeadás az alábbi jogcímeken történhet:

a) szolgálati jelleggel,

b) nyugdíjasházi jelleggel,

c) pályázat elnyerésének jogcímén,

d) lakáscsere szerződés alapján,

e) bérlőkiválasztási jog jogcímén,

f) elhelyezési kötelezettség jogcímén,

g) volt bérlő jogcím nélküli lakáshasználó részére történő bérbeadás jogcímén,

h) méltányossági alapon, vagy

j) lakásgazdálkodási feladat teljesítése.

5. Bérbeadás szolgálati jelleggel

6. § (1) Szolgálati jelleggel kell bérbe adni:

a) a Törvény hatálybalépésekor szolgálati vagy vállalati bérlakásnak minősülő azon lakásokat, amelyek jelenleg is a költségvetési szerv, intézmény (a továbbiakban együtt: intézmény) kezelésében vagy üzemeltetésében, illetve a volt közüzemi vállalat üzemeltetésében állnak,

b) az önkormányzati lakóépületben lévő gondnoki lakásokat.

(2) A Törvény hatálybalépésekor szolgálati vagy vállalati bérlakásnak minősülő lakás annak adható bérbe, aki az intézménnyel közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, vagy a gazdasági társasággal munkaviszonyban áll.

(3) Az önkormányzati tulajdonú lakóépületben lévő gondnoki lakás annak adható bérbe, aki az adott lakóépületben a gondnoki feladatokat ellátja.

(4) Szolgálati jelleggel adható bérbe lakás:

a) elsődlegesen a Főpolgármesteri Hivatallal közszolgálati jogviszonyban, vagy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyban álló személyek részére,

b) azon személyek részére, akiknek közszolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya szervezeti átalakítás folytán szűnt meg, és ennek következtében Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában álló gazdasági társaság alkalmazásában áll,

c) Budapest Főváros Önkormányzata intézményével közalkalmazotti, vagy közszolgálati jogviszonyban álló személyek részére, amennyiben az intézmény kezelésében vagy üzemeltetésében nincs üres lakás.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti azon személyek részére, akik már rendelkeznek szolgálati lakással, a lakásbérleti szerződés módosításával akkor adható a továbbiakban is bérbe szolgálati jelleggel a lakás, amennyiben a közszolgálati jogviszonyuk megszűnését vagy megszüntetését követően Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában álló gazdasági társaság alkalmazásába kerülnek.

(6) A (4) bekezdésben foglalt esetekben a lakás csak annak adható bérbe, aki a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy éve áll az adott munkáltatóval közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, továbbá munkaviszonyban.

(7) Szolgálati jelleggel lakásbérletiszerződés határozott időre, de legfeljebb a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, vagy a munkaviszony fennállásának időtartamára köthető.

(8) A (7) bekezdésben rögzített feltétel bekövetkezésével – kivéve a (13) bekezdésben foglaltakat – a lakásbérleti szerződés megszűnik és a volt bérlő köteles a lakást a 3. § (6) bekezdésben előírtak szerint a bérbeadónak visszaadni.

(9) A bérbeadás iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon, az ott meghatározott mellékletekkel a Főpolgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(10) A kérelem teljesítésénél előnyt jelent:

a) ha a munkavállaló rossz lakáskörülmények között él,

b) ha a munkavállaló felújításra szoruló lakást is elfogad és vállalja annak saját költségen történő helyrehozatalát, a Bizottsággal kötött megállapodás keretei között, vagy

c) ha a munkavállaló hosszabb ideje áll közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, vagy munkaviszonyban.

(11) A beérkező kérelmek alapján a Bizottság dönt a bérlő személyéről és köti meg a lakásbérleti szerződést, továbbá a (10) bekezdés b) pontja esetén megköti a megállapodást. A benyújtott kérelmek elbírálásánál a munkáltató és az érdekképviseleti szerv véleményét ki kell kérni.

(12) A szolgálati jelleggel bérbe adott lakás albérletbe nem adható.

(13) Ha a szolgálati jelleggel bérbe adott lakás bérlőjének a Főpolgármesteri Hivatallal fennálló közszolgálati jogviszonya, az intézménnyel fennálló közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonya, vagy a gazdasági társasággal fennálló munkaviszonya jogutódlással szűnik meg, úgy az általa lakott lakás bérleti joga a jogutód munkáltatónál fennálló közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonya vagy munkaviszonya fennállásának időtartamáig szól.

(14) Ha a szolgálati jelleggel bérbe adott lakás elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisül, vagy az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendeli el, vagy fővárosi érdekből a lakás kiürítése válik szükségessé, a lakás bérlőjének a Főpolgármesteri Hivatallal fennálló közszolgálati jogviszonya, az intézménnyel fennálló közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonya, a gazdasági társasággal fennálló munkaviszonya időtartamáig másik lakás adható bérbe.

6. Bérbeadás nyugdíjasházi jelleggel

7. § (1) A nyugdíjasházban lévő lakás bérlője az lehet, aki:

a) a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában álló lakás bérlője, és a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével a lakást a 3. § (6) bekezdésben előírtak szerint a bérbeadónak visszaadja,

b) legalább 1 szoba komfortos fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában álló lakás bérlője, és a lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadja oly módon, hogy a lakás bérlőkiválasztási jogát a kerületi önkormányzat biztosítja Budapest Főváros Önkormányzata javára, vagy

c) a nyugdíjasházba való bekerülés térítéseként megfizet:

ca) 2 750 000 forintot a Budapest XIV., Fogarasi út 165–169., a Budapest XIV., Ond vezér sétány 7. és a Budapest XXI., Duna u. 2–4. számok alatti nyugdíjasházak, valamint a XI., Gazdagréti tér 4. szám alatti nyugdíjasház I. és V. emeletén lévő, és a Budapest XIV., Bethesda u. 4. III. emeleti lakások,

cb) 3 250 000 forintot a Budapest IV., Pécsi Sándor sétány 1–3., a Budapest IX., Napfény u. 26. és a Budapest XI., Gazdagréti tér 4. szám alatti nyugdíjasházak, a Budapest XI., Gazdagréti tér 4. I. és V. emeleti lakásainak kivételével,

cc) 3 750 000 forintot a Budapest XI., Kenderes u. 4. XIV., Bethesda u. 4. és a XIX. Batthyány u. 33–39. szám alatti nyugdíjasházak esetében, a Budapest XIV., Bethesda u. 4. III. emeleti lakásainak kivételével, vagy

d) adásvételi szerződés keretén belül a kizárólagos tulajdonában álló üres, beköltözhető lakóingatlan tulajdonjogát a lakóingatlan forgalmi értéke és a c) pontban meghatározott összeg közötti különbözetnek megfelelő összegért a Budapest Főváros Önkormányzata részére átruházza. Az adásvételi szerződés megkötésének jogát a Bizottság gyakorolja.

(2) Az 1 szobásnál nagyobb szobaszámú, (1) bekezdés b) pontja szerinti lakás bérlője az általa felajánlott lakás egyszeri bérlőkiválasztási jogának ellenértéke és az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott összeg közötti különbözetnek megfelelő összeg megtérítésére jogosult.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy nyugdíjasházban lévő lakás bérlője csak akkor lehet, ha

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és orvosi igazolás alapján önmaga ellátására képes, vagy

b) rokkantsági nyugdíjas és orvosi igazolás alapján önmaga ellátására képes.

(4) A lakásbérleti szerződés megkötése iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon a Főpolgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A bérbeadás a kérelmek érkezésének sorrendjében történik. A döntésnél előnyt élvez, aki vállalja a nyugdíjasházi lakás saját költségén történő rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának kialakítását.

(5) A Bizottság dönt a bérlő személyéről és köti meg a lakásbérleti szerződést.

(6) Kérelmező a Bizottságnak a nyugdíjasházban történő elhelyezésre irányuló döntése kézhezvételétől számított 90. napig kötheti meg a lakásbérleti szerződést és fizetheti be a bekerülési összeget. A 90. nap eredménytelen elteltét követően a Bizottság a döntéséhez a továbbiakban nincs kötve.

(7) Ha a (6) bekezdésben meghatározott időpontig a kérelmező a bekerülési összeget megfizeti, de a lakásbérleti szerződést nem írja alá, a bekerülési összeget a bérlőnek vissza kell fizetni.

(8) A lakásbérleti szerződés határozatlan időtartamú.

(9) A lakásba a bérlő házastársán avagy élettársán kívül más személyt állandó jelleggel nem fogadhat be.

(10) A bérlő a nyugdíjasházi lakást albérletbe nem adhatja.

8. § (1) Amennyiben a nyugdíjasházban lévő lakásra vonatkozó lakásbérleti szerződést a bérlő felmondja, úgy pénzbeli térítésre vagy a korábbi bérlakásának megfelelő másik lakás bérletére tarthat igényt. A lakásbérleti szerződés megkötéséről a Bizottság dönt.

(2) Amennyiben a nyugdíjasházban lévő lakás bérleti jogáért a bérlő lakásának tulajdonjogát adta vagy Budapest Főváros Önkormányzata a kerületi önkormányzati lakás bérlőkiválasztási jogához a 7. § (2) bekezdés rendelkezései szerint jutott, úgy a bérleti jogviszonyt felmondó bérlő a nyugdíjasházban lévő lakásának megfelelő másik lakás bérletére vagy pénzbeli térítésre tarthat igényt.

(3) A pénzbeli térítés összege – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – azonos a lakásbérleti szerződés felmondásakor a nyugdíjasházba való bekerülés térítéseként fizetendő összegnek a lakásbérleti szerződés megkötésének évétől számítva megkezdett évenkénti 15 százalékkal csökkentett összegével.

(4) Amennyiben a nyugdíjasházban lévő lakás bérleti jogához a bérlő a 7. § (1) bekezdés c) pontja alapján jutott és a lakásbérleti szerződést felmondja, pénzbeli térítésre tarthat igényt, melynek összege a nyugdíjasházba való bekerüléskor a bérlő által fizetett összegnek a lakásbérleti szerződés megkötésének évétől számítva megkezdett évenkénti 15 százalékkal csökkentett összege.

(5) A pénzbeli térítés fizetésének, illetve másik lakás bérbeadásának feltétele, hogy a bérlő a nyugdíjasházi lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakásbérleti szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban adja vissza a bérbeadó részére. Amennyiben a kifizetendő pénzbeli térítés összege fedezi, annak terhére bérlő kérésére a bérbeadó hozza rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba a lakást. Ez esetben a felújítás összegét a pénzbeli térítés összegéből le kell vonni.

(6) A pénzbeli térítés összegéből a bérlő ki nem egyenlített lakbér- és közüzemi hátralékát le kell vonni.

(7) A pénzbeli térítés jelen rendeletben foglaltak szerinti összegének visszafizetéséről a főjegyző gondoskodik.

(8) A nyugdíjasházba való bekerüléskor fizetett összeg és a bérlőnek a felmondáskor visszafizetendő összeg közötti különbözet a nyugdíjasházak felújítási, beruházási munkálataira fordítandó.

7. Bérbeadás pályázat elnyerésének jogcímén

9. § (1) A pályázatot a lakások bérbeadására vonatkozó pályázati feltételek és a bérbeadás 22. § (1) bekezdése szerinti módjának a meghatározásával – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Bizottság írja ki és dönt a pályázat eredményéről.

(2) A szociális jellegű lakáspályázat esetén a bérbeadásra vonatkozó pályázat feltételeit a Budapest Főváros Közgyűlésétől átruházott hatáskörben eljáró Emberi Erőforrások és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága (a továbbiakban: Emberi Erőforrások és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága) határozza meg, a pályázat kiírásáról és eredményéről a Bizottság dönt.

(3) A pályázat meghirdetésénél biztosítani kell a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázatot közzé kell tenni Budapest Főváros Önkormányzata portálján, vagy egy időszaki lapban, továbbá ki kell függeszteni a Főpolgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a bérbeadás módját,

b) a meghirdetett lakás jellemzőit, különösen: szobaszámát, alapterületét, komfortfokozatát;

c) a lakbér összegét,

d) a lakás megtekintésének lehetőségére vonatkozó tájékoztatást,

e) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és költségbecslését,

f) a pályázat benyújtásának és elbírálásának határidejét, és

g) a Bizottság, vagy – a (2) bekezdés szerinti pályázat esetén – az Emberi Erőforrások és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága által meghatározott egyéb pályázati feltételeket.

(5) A pályázatot írásban kell benyújtani a pályázati kiírás mellékletét képező formanyomtatványon, melynek tartalmaznia kell:

a) a pályázó adatait és

b) a pályázó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a pályázati feltételeket elfogadja és hozzájárul az adatainak kezeléséhez.

(6) A Bizottság dönt

a) a bérlő személyéről és megköti a lakásbérleti szerződést a nem szociális jellegű lakáspályázat esetén,

b) a bérlő személyéről a szociális jellegű lakáspályázat esetén az Emberi Erőforrások és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága javaslata alapján, és megköti a lakásbérleti szerződést,

c) a pályázaton meghirdetett azon további lakások esetében, melyekre érvényes pályázat nem érkezett, – a pályázati feltételek szerinti sorrend alapján – a nem nyertes, de érvényesen pályázók közül a bérlő személyéről és megköti a lakásbérleti szerződést.

10. § (1) A rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett pályázat esetén a lakásbérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a szerződés részét képező megállapodás keretében kell meghatározni:

a) a lakás helyreállításának munkanemeit,

b) a lakás helyreállításának költségét,

c) az egyes munkanemek költségét viselő felet,

d) a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját, és

e) a munkálatok elvégzésének határidejét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján megkötött lakásbérleti szerződés időtartama 10 év, melynek lejártakor a bérlő kérelmére a Bizottság további öt év időtartamra több alkalommal meghosszabbíthatja a szerződést, ha a bérlőnek nincs lakbér-, különszolgáltatási díj-, valamint közüzemi díjtartozása.

(3) A rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett piaci jellegű lakáspályázat esetén a bérlő számára – a helyreállítási munkálatok elvégzésére tekintettel – a lakásbérleti szerződés 10 éves időtartamára költségelvű lakbér kerül megállapításra.

(4) A Bizottság a munkálatok elvégzésének határidejét – a bérlő kérésére – indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja.

(5) Ha a bérlő a munkálatokat a megállapodásban meghatározott, vagy a (4) bekezdés alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a főjegyző a lakásbérleti szerződést felmondhatja.

(6) Amennyiben a bérlő a munkálatokat nem a megállapodásban meghatározott műszaki előírásoknak megfelelően végzi el, a főjegyző a lakásbérleti szerződést felmondhatja.

11. § (1) A Bizottság a lakást – a szociális helyzet alapján, valamint a 10. § (1) bekezdés szerinti feltétellel történő bérbeadás kivételével – annak adja bérbe, aki a bérleti díj megfizetését a leghosszabb időre előre vállalta, és a vállalásnak megfelelő időtartamra járó bérleti díjat, valamint a pályázati kiírásban meghatározott mértékű óvadék összegét a lakásbérleti szerződés megkötésével egyidejűleg megfizette.

(2) Bármely bérbeadási mód szerinti pályázati eljárás keretében bérbeadott lakásra a lakásbérleti szerződést – a 10. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – öt évre kell megkötni.

(3) A határozott idő leteltével – a 12. §-ban foglaltak kivételével – a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást a vele ott élőkkel együtt, és a lakást a lakásbérleti szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban azt üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

12. § (1) A 11. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak alapján megkötött lakásbérleti szerződés időtartamát az 5 éves határozott idő lejártakor, a bérlő kérelmére a Bizottság további öt év időtartamra több alkalommal meghosszabbíthatja, ha a bérlőnek nincs lakbér-, különszolgáltatási díj-, valamint közüzemi díjtartozása. Amennyiben a bérlő 2012. október 18. napját megelőzően kötött bérleti szerződése jelen rendelet hatálya alatt kerül meghosszabbításra, úgy a mindenkor hatályos rendeletben megállapított, az adott lakásra érvényes lakbér háromhavi bérleti díjának megfelelő összeget óvadékként köteles a szerződés megkötésével egyidejűleg megfizetni. Az első mondatban meghatározott esetben a szerződés megkötésekor figyelembe vett lakbér és az érvényes lakbér különbözetének, a második mondatban meghatározott szerződéshosszabbítást követő szerződéshosszabbítások esetén az előző szerződéshosszabbításkor figyelembe vett lakbér és az érvényes lakbér különbözetének a háromszoros összegét köteles a bérlő a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg óvadékként megfizetni.

(2) Ha a szociális helyzet alapján bérbeadott lakásra szóló lakásbérleti szerződés megszűnését megelőzően a bérlő igazolja, hogy jövedelmi és vagyoni viszonyai megfelelnek a 23. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, és nincs lakbér-, különszolgáltatási díj-, valamint közüzemi díjhátraléka, akkor kérelmére a lakásbérleti szerződését további öt évre a Bizottság meghosszabbíthatja. Ellenkező esetben költségelvű lakbér megállapítása mellett a 12. § (1) bekezdés szerint hosszabbítható meg a szerződés.

8. Bérbeadás lakáscsere jogcímén

13. § (1) Lakáscsere jogcímén történő bérbeadás esetén a Törvény 29. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A lakáscsere folytán a cserélő felek bérleti jogviszonya az új lakásra az eredeti lakásbérleti szerződésben meghatározott feltételekkel jön létre.

(3) A lakáscsere folytán kötött lakásbérleti szerződésben meghatározott időtartam lejártakor a lakásbérleti jogviszony a bérlő kérelmére több alkalommal meghosszabbítható, ha bérlő a méltányossági alapon történő bérbeadás esetén megfelel a 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, egyéb bérbeadás esetén pedig teljesíti a 12. § (1) bekezdésében foglalt feltételeket.

9. Bérbeadás bérlőkiválasztási jog jogcímén

14. § (1) Átlátható szervezet részére egyszeri bérlőkiválasztási jog biztosítható.

(2) A bérlőkiválasztási jog biztosítása történhet

a) pénzbeli térítésért vagy

b) ingyenesen állami szerv, önkormányzat, vagy költségvetési szerv, továbbá a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában álló gazdasági társaság részére.

(3) Az egyszeri bérlőkiválasztási jog biztosításáról, valamint a bérlőkiválasztási jog során alkalmazandó bérbeadási módról és annak megfelelő lakbérmértékről Budapest Főváros Közgyűlése dönt. E döntés alapján a lakásbérleti szerződéseket a főjegyző köti meg.

(4) Határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés kötésére vonatkozó bérlőkijelölési jog csak pénzbeli térítés ellenében biztosítható.

(5) A pénzbeli térítés mértéke a bérlőkiválasztási jog pénzbeli térítés ellenében történő biztosításakor az önkormányzati lakás forgalmi értéke alapján számítandó. A lakás forgalmi értékének 60%-a ellenében határozatlan időre, a lakás forgalmi értékének 30%-a ellenében legfeljebb 5 évre, a lakás forgalmi értékének 20%-a ellenében legfeljebb 3 évre biztosítható bérlőkiválasztási jog.

(6) A nyugdíjasházban lévő lakásokra biztosított bérlőkiválasztási jog gyakorlása során e rendelet 7. § (1), (2), (4), (8) bekezdéseiben és a 8. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni.

(7) A nyugdíjasházban lévő lakás bérlőjéül a bérlőkiválasztási jog jogosultja csak olyan személyt választhat ki, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és önmaga ellátására képes.

10. Budapest Főváros Önkormányzatát megillető bérlőkiválasztási jogok hasznosítására vonatkozó szabályok

15. § (1) Budapest Főváros Önkormányzatát megillető bérlőkiválasztási jogokat az alábbiak szerint lehet felhasználni:

a) jelen rendelet 6. § (4) bekezdése szerinti szolgálati jellegű bérbeadáshoz,

b) jelen rendelet 7. §-a szerinti bérbeadáshoz (nyugdíjasházban lévő bérlőkiválasztási jog esetén),

c) elhelyezési kötelezettség teljesítéséhez,

d) pályázat útján történő bérbeadáshoz,

e) méltányossági alapon történő bérbeadáshoz.

(2) A bérlő kiválasztásáról szóló nyilatkozatot a Bizottság adja ki.

(3) A bérlőkiválasztási jog szolgálati jellegű bérbeadáshoz történő felhasználásánál alkalmazni kell a 6. §-ban foglalt előírásokat.

(4) A kerületi önkormányzat tulajdonában álló nyugdíjasházban lévő lakásra vonatkozó bérlőkiválasztási jog felhasználásánál a rendelet 7–8. §-ainak rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a pénzbeli befizetéssel történő nyugdíjasházba való bekerülésnél a tulajdonos kerületi önkormányzat rendeletében meghatározott összeget kell a bérlőnek Budapest Főváros Önkormányzata részére megfizetni, a Bizottság erről szóló döntésében meghatározott határidőn belül.

11. A bérlőkiválasztási jog felhasználásának egyéb szabályai

16. § (1) A bérlőkiválasztási jog 15. § (1) bekezdés d) pontja szerinti felhasználása pályázat útján történik.

(2) A pályázatot a lakások bérbeadására vonatkozó pályázati feltételek és a bérbeadás 22. § (1) bekezdése szerinti módjának a meghatározásával a Bizottság írja ki. A pályázat meghirdetésénél biztosítani kell a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázatot közzé kell tenni Budapest Főváros Önkormányzata honlapján, és ki kell függeszteni a Főpolgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a bérbeadás módját,

b) a meghirdetett lakás jellemzőit, különösen: szobaszám, alapterület, komfortfokozat,

c) a lakbér összegét,

d) a pályázat benyújtásának és elbírálásának határidejét, és

e) a Bizottság által meghatározott egyéb pályázati feltételeket.

(4) A pályázatot írásban kell benyújtani a pályázati kiírás mellékletét képező formanyomtatványon, melynek tartalmaznia kell:

a) a pályázó adatait és

b) a pályázó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a pályázati feltételeket elfogadja és hozzájárul személyes adatainak kezeléséhez.

(5) A pályázatot a Bizottság bírálja el.

12. Bérbeadás volt bérlő jogcím nélküli lakáshasználó részére

17. § (1) A volt bérlő jogcím nélküli lakáshasználóval kérelmére a Bizottság új lakásbérleti szerződést köthet.

(2) Az új lakásbérleti szerződés akkor köthető meg, ha a volt bérlő jogcím nélküli lakáshasználó díjhátralékát rendezte.

(3) Amennyiben a lakásbérleti szerződésben meghatározott időtartam eltelt és a szerződés meghosszabbítására annak lejártát megelőzően nem a volt bérlő érdekkörében felmerült okból nem került sor, a jogcím nélküli lakáshasználóvá vált személlyel lakásbérleti szerződés köthető.

(4) A volt bérlő jogcím nélküli lakáshasználó részére az általa lakott lakás akkor is bérbe adható, ha korábban Budapest Főváros Önkormányzatával kötött – közüzemi társasággal fennálló munkaviszonya időtartamáig szóló – lakásbérleti szerződése nem neki felróható okból (pl. öregségi nyugdíjra való jogosultság miatt) szűnt meg, Budapest Főváros Önkormányzatának elhelyezési kötelezettsége vele szemben nem áll fenn, és a volt bérlőnek nincs lakbér-, használati díj-, külön szolgáltatási díj- és közüzemi díjtartozása.

(5) Ha volt bérlő jogcím nélküli lakáshasználó közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonya, továbbá munkaviszonya öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági ellátásra való jogosultság következtében szűnt meg, valamint legalább egy éve a lakás bérlője volt, és nincs lakbér-, különszolgáltatási díj-, valamint közüzemi díjtartozása, kérelmére új lakásbérleti szerződés köthető.

(6) Az új lakásbérleti szerződés – a méltányossági alapon történő bérbeadás kivételével, melynek esetében a 18. § (1) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók – legfeljebb 5 éves időtartamra köthető.

(7) A (2)–(5) bekezdés alapján kötött lakásbérleti szerződésben meghatározott időtartam lejártakor a bérleti jogviszonyt a Bizottság a bérlő kérelmére több alkalommal meghosszabbíthatja, ha a bérlő a méltányossági alapon történő bérbeadás esetén megfelel a 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, egyéb bérbeadás esetén pedig teljesíti a 12. § (1) bekezdésében foglalt feltételeket.

13. Bérbeadás méltányossági alapon

18. § (1) A Bizottság dönt a bérlő személyéről, és megköti a lakásbérleti szerződést. Méltányossági alapon a bérbeadás – a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon, írásban benyújtott kérelem alapján – a kérelmező különös méltánylást érdemlő helyzetére tekintettel határozott időre, legfeljebb 3 évre történhet, amely több alkalommal további 3 évre meghosszabbítható, ha a bérlőnek nincs lakbér-, különszolgáltatási díj- és közüzemi díjtartozása.

(2) A kérelem elbírálásánál figyelembeveendő szempont minden olyan tény, körülmény, mely a kérelmező igényjogosultságát alátámasztja, így különösen:

a) kérelmező gyermekét egyedül neveli,

b) kérelmező családjában három vagy több gyermekről gondoskodnak,

c) kérelmező családjában tartósan beteg gyermekről gondoskodnak, vagy

d) kérelmező és családja rossz lakhatási körülményei.

(3) Kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg hitelt érdemlően igazolni köteles a fenti körülményeket.

(4) A kérelem elbírálásánál előnyt jelent, ha kérelmező felújításra szoruló lakást is elfogad, és – a Bizottsággal kötött megállapodás alapján – vállalja annak saját költségen történő helyrehozatalát.

14. Bérbeadás lakásgazdálkodási feladat keretében

19. § (1) Lakásgazdálkodási feladat keretében történhet többek között a bérbeadás, ha a Bizottság a bérlő kezdeményezésére úgy állapodik meg a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésében, hogy a bérlőnek másik lakást ad bérbe annak érdekében, hogy újrahasznosítható lakás szabaduljon fel.

(2) Amennyiben a bérlő kérelme az általa lakott lakáshoz képest nagyobb alapterületű lakás bérbeadására irányul, a lakás csak akkor adható bérbe részére, ha az általa befogadni kívánt személyek befogadásához egyébként nem szükséges a bérbeadó hozzájárulása.

(3) A lakásgazdálkodási feladat teljesítése jogcímén kötött bérleti szerződés az eredeti lakásbérleti szerződésben meghatározott feltételekkel jön létre.

(4) A lakásgazdálkodási feladat teljesítése jogcímén kötött lakásbérleti szerződésben meghatározott időtartam lejártakor a bérleti jogviszonyt a Bizottság a bérlő kérelmére több alkalommal meghosszabbíthatja, ha bérlő a méltányossági alapon történő bérbeadás esetén megfelel a 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, egyéb bérbeadás esetén pedig teljesíti a 12. § (1) bekezdésében foglalt feltételeket.

IV. FEJEZET

A bérbeadás sajátos esetei

15. A bérlőtársi szerződés

20. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérheti a Bizottságtól.

(2) Bérlőtársi szerződést kell kötni – a házastárs lakásba történt beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére.

(3) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki

a) a bérlő gyermeke, befogadott gyermekének gyermeke, szülője, valamint élettársa és

b) a bérlővel legalább egy éve életvitelszerűen együtt lakik.

(4) Új lakásbérleti szerződés megkötésekor a házastársak kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni, valamint kérelemre bérlőtársi szerződés köthető a (3) bekezdésben foglalt feltételek megvalósulása esetén is.

16. Bérleti jogviszony folytatása

21. § (1) A bérlő halála esetén a Bizottság a jogviszony folytatását kérelmező beadványa alapján a bérleti jogviszony folytatásának a Törvény 32. §-ában előírt feltételei meglétét megvizsgálja, és a feltételek teljesülése esetén az eredeti lakásbérleti szerződésben átvezeti az alanyváltozást, valamint az egyéb feltételek tekintetében a Bizottság és a bérleti jog folytatója közös megegyezéssel módosíthatják a lakásbérleti szerződést.

(2) Ha a lakásbérleti szerződés szerint a bérleti jogviszony határozott idejű, úgy a bérleti szerződés az eredeti lakásbérleti szerződésben meghatározott időtartamra szól.

(3) A lakásbérleti szerződésben meghatározott időtartam lejártakor a Bizottság döntése szerint a bérleti jogviszony bérlő kérelmére több alkalommal meghosszabbítható, ha bérlő a méltányossági alapon történő bérbeadás esetén megfelel a 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, egyéb bérbeadás esetén pedig teljesíti a 12. § (1) bekezdésében foglalt feltételeket.

V. FEJEZET

A bérbeadás módja

22. § (1) A lakásokat szociális helyzet alapján, költségelven, vagy piaci alapon (a továbbiakban együtt: bérbeadás módja) lehet bérbe adni.

(2) A bérbeadás módját a lakásbérleti szerződésben kell rögzíteni.

17. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás és lakbértámogatás feltételei

23. § (1) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás és lakbértámogatás feltételei a következők:

a) a bérlő vagy házastársa (élettársa), illetve a vele együtt lakó vagy vele együtt költöző közeli hozzátartozó tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakása, és nem rendelkezik határozatlan idejű önkormányzati lakásbérlettel, és

b) a bérlő vagy házastársa (élettársa), és a vele együtt költöző vagy vele együtt lakó közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 2,5-szeresét.

(2) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetében a lakás maximális nagysága a bérlő és a vele együtt lakók, illetve költözők számától függően:

a) 1–2 fő esetén: 1,5 lakószoba,

b) 3 fő esetén: 2,5 lakószoba,

c) 4 fő esetén: 3,5 lakószoba,

d) 5 fő esetén: 4 lakószoba,

e) 6 vagy több fő esetén: 4,5 lakószoba.

(3) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetében fizetendő, a 35. § (1) bekezdés, valamint a 37–38. §-ok figyelembevételével megállapított lakbér és a költségelven bérbe adott lakások esetében fizetendő lakbér közötti különbözet az adott bérlő lakbértámogatásának minősül.

(4) A lakbértámogatásra való jogosultság és annak összege évente felülvizsgálatra kerül. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, úgy a lakbértámogatás nyújtása megszűnik, és a továbbiakban bérlő – attól függően, hogy a 24. §-ban avagy a 25. §-ban foglalt feltételeknek felel meg – költségelvű avagy piaci alapú lakbért köteles fizetni.

(5) A bérleti jogviszony fennállása alatt, amennyiben a költségelvű lakbért fizető bérlő vagy házastársa (élettársa), illetve a vele együtt lakó közeli hozzátartozó jövedelmi viszonyaiban olyan változás következik be, amely indokolja a szociális alapú lakbér alkalmazását és lakbértámogatás nyújtását, úgy a bérlő kérelmet nyújthat be annak megállapítása iránt. A kérelmet a főjegyző bírálja el.

(6) Ha a kérelem elbírálásának eredményeképpen szociális alapú lakbér és lakbértámogatás megállapítására kerül sor, bérlő a megváltozott lakbért az adott év november 15. napjáig benyújtott kérelme alapján a következő év január 1. napjától, a május 15. napjáig benyújtott kérelme alapján tárgyév július 1. napjától megállapított lakbért egy évig (a továbbiakban: érvényességi idő) köteles fizetni.

(7) Az érvényességi idő elteltével bérlő az érvényességi idő kezdetét megelőzően fizetendő lakbér megfizetésére köteles azzal, hogy az (5) bekezdés szerinti kérelem egymást követően több alkalommal is benyújtható.

18. A költségelven történő bérbeadás feltételei

24. § A költségelven történő bérbeadás feltétele, hogy a bérlő vagy házastársa (élettársa), és a vele együtt költöző vagy együtt lakó közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,5-szeresét, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 5-szörösét.

19. Piaci alapon történő bérbeadás feltételei

25. § (1) Piaci alapon történő bérbeadás feltétele, hogy a bérlő vagy házastársa (élettársa), és a vele együtt költöző vagy együtt lakó közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 5-szörösét.

(2) A piaci alapon történő bérbeadási móddal és piaci bérleti díjjal meghirdetett lakáspályázat elnyerésének jogcímén, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott átlátható szervezet részére történő bérlőkiválasztási jog biztosításával történő bérbeadás kivételével a bérleti jogviszony fennállása alatt, amennyiben a piaci lakbért fizető bérlő vagy házastársa (élettársa), illetve a vele együtt lakó közeli hozzátartozó jövedelmi viszonyaiban olyan változás következik be, amely indokolja a költségelvű vagy szociális alapú lakbér alkalmazását és lakbértámogatás nyújtását, úgy a bérlő kérelmet nyújthat be annak megállapítása iránt. A kérelmet a főjegyző bírálja el.

(3) Ha a kérelem elbírálásának eredményeképpen megváltozik a lakbér mértéke, a bérlő az adott év november 15. napjáig benyújtott kérelme alapján a következő év január 1. napjától, a május 15. napjáig benyújtott kérelme alapján tárgyév július 1. napjától megállapított lakbért egy évig köteles fizetni.

(4) Az érvényességi idő elteltével bérlő az érvényességi idő kezdetét megelőzően fizetendő lakbér megfizetésére köteles azzal, hogy a (2) bekezdés szerinti kérelem egymást követően több alkalommal is benyújtható.

VI. FEJEZET

A bérbeadói hozzájárulás esetei

20. Lakáscseréhez történő hozzájárulás

26. § A Törvény 29. §-a szerinti lakáscseréhez való hozzájárulásra, illetőleg a hozzájárulás megtagadására vonatkozó bérbeadói jogokat és a 13. § (3) bekezdés szerinti lakásbérleti jogviszony meghosszabbításának jogát a Bizottság gyakorolja.

21. Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz

27. § (1) A lakásba a bérlő a házastársán, gyermekén, befogadott gyermekének gyermekén, valamint szülőjén kívül – akik befogadását a bérlőnek be kell jelentenie a bérbeadó felé – más személyt az e rendelet tiltó szabályait is figyelembe véve csak a Bizottság írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. A befogadáshoz történő hozzájárulás jelen §-ban foglaltak figyelembevételével a Bizottság mérlegelési jogkörébe tartozik.

(2) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban, a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Főpolgármesteri Hivatalhoz benyújtani. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a bérlőnek igazolnia kell, hogy nincs lakbér-, különszolgáltatási díj-, valamint közüzemi díjtartozása, továbbá a bérleti jogviszony fennállása alatt nem volt hat hónapot meghaladó ki nem egyenlített lakbér-, különszolgáltatási díj-, valamint közüzemi díjtartozás-halmozása.

(3) A lakásba történő befogadást meg kell tagadni, ha a (2) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn.

(4) A lakásba történő befogadást abban az esetben is meg kell tagadni, ha a lakás szobaszámára és a benne lakó személyek számára tekintettel a befogadással lényegesen rosszabb körülmények alakulnának ki.

(5) A nyugdíjasok házában lévő lakásba történő befogadást meg kell tagadni, ha a befogadni kívánt személy az öregségi nyugdíjkorhatárt nem érte el, vagy önmaga ellátására nem képes.

(6) A bérlő a Bp. XV. ker., Kőrakás park 1–8. sz alatt található szobabérlői lakrészbe a házastársa és kiskorú gyermeke kivételével más személyt állandó jelleggel a Bizottság hozzájárulásával fogadhat be.

22. Hozzájárulás albérletbe adáshoz

28. § (1) A bérlő a lakás egy részét határozott időre, legfeljebb egy évre, kizárólag lakás céljára albérletbe adhatja a Bizottság előzetes írásbeli hozzájárulásával és feltételeivel.

(2) Az albérletbe adáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet az albérleti szerződés csatolásával együtt a bérbeadó felé kell benyújtani.

(3) Az albérletbe adást engedélyező nyilatkozat egyúttal az albérlő befogadásához történő hozzájárulást is jelenti.

VII. FEJEZET

A lakbér

23. A lakbérmegállapítás elvei

29. § A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások lakbérének képzésénél az épület karbantartásával, a központi berendezések üzemeltetésével, a közös használatú helyiségek állagának megőrzésével, az ilyen helyiségekben keletkező hibák kijavításával, valamint a közös használatú területek tisztántartásával, közüzemi díjaival kapcsolatban felmerülő kiadásokat kell számításba venni.

30. § A költségelven bérbe adott lakások lakbérének képzésénél a 29. §-ban meghatározott költségeken túlmenően figyelembe kell venni az épületek és a lakások üzemeltetésével és működtetésével és egyéb ráfordításaival kapcsolatos költségeket is.

31. § (1) A piaci alapon bérbe adott lakások lakbérének mértékét úgy kell megállapítani, hogy tartalmazza mindazon, a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő lakások működtetésével, fenntartásával kapcsolatos költségeket is, melyek a 29–30. §-ok szerinti lakbérképzés során nem vehetők figyelembe, és az így képzett lakbér bevételéből nyereség is képződjön.

(2) A piaci alapon bérbeadott lakások lakbéréből képződő nyereség legfeljebb 10% lehet.

32. § A lakások lakbérének képzésénél nem lehet figyelembe venni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos munkálatok költségeit.

33. § A lakbérmérték megállapításánál figyelembe kell venni a lakbér mértékét csökkentő, illetve növelő tényezőként a lakások alapvető jellemzőit, így különösen a lakás komfortfokozatát, alapterületét, minőségét, a lakóépület állapotát.

34. § A bérbeadási módok szerinti lakbérek változása esetén Budapest Főváros Közgyűlése október 31. napjáig határozza meg a lakbérek következő év január 1-jétől érvényes mértékét.

24. A lakbér mértéke

35. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetében a ténylegesen fizetendő lakbér alapját képező lakbér mértéke

a) összkomfortos lakás esetén: 336 Ft/m2/hó,

b) komfortos lakás esetén: 291 Ft/m2/hó,

c) félkomfortos lakás esetén: 173 Ft/m2/hó,

d) komfort nélküli lakás esetén: 131 Ft/m2/hó,

e) szükséglakás esetén: 99 Ft/m2/hó.

(2) A költségelven bérbe adott lakások esetében a ténylegesen fizetendő lakbér alapját képező lakbér mértéke

a) összkomfortos lakás esetén: 448 Ft/m2/hó,

b) komfortos lakás esetén: 380 Ft/m2/hó,

c) félkomfortos lakás esetén: 250 Ft/m2/hó,

d) komfort nélküli lakás esetén: 179 Ft/m2/hó,

e) szükséglakás esetén: 141 Ft/m2/hó.

(3) A piaci alapon bérbe adott lakások esetében a ténylegesen fizetendő lakbér alapját képező lakbér mértéke

a) összkomfortos lakás esetén: 873 Ft/m2/hó,

b) komfortos lakás esetén: 749 Ft/m2/hó,

c) félkomfortos lakás esetén: 479 Ft/m2/hó,

d) komfort nélküli lakás esetén: 331 Ft/m2/hó,

e) szükséglakás esetén: 258 Ft/m2/hó.

36. § A lakbér mértéke – a 39. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel – a Bp. XV. ker., Kőrakás park 1–8. sz. alatt található szobabérlői lakrészre, ha a lakrész

a) egy férőhelyes, 22 900 Ft/hó,

b) két férőhelyes, 32 000 Ft/hó.

25. A lakbér mértékét növelő és csökkentő tényezők

37. § (1) A 35. § (1)–(3) bekezdése alapján megállapított lakbér mértékét:

a) 10%-kal kell csökkenteni, ha az épület 20 éven belül nem részesült teljes felújításban,

b) 10%-kal kell növelni, ha az épület 10 éven belül épült, vagy 10 éven belül teljes felújításban részesült.

(2) A 35. § (1)–(3) bekezdés alapján megállapított lakbér mértékét – az épület fővároson belüli fekvésére tekintettel – növelni kell:

a) I. lakbérövezet (I., II., V. és XII. kerület) esetén 20%-kal,

b) II. lakbérövezet (III., XI., XIII. és XIV. kerület) esetén 15%-kal,

c) III. lakbérövezet (VI., VII., VIII., IX. és X. kerület) esetén 10%-kal,

d) IV. lakbérövezet (IV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerület) esetén 5%-kal.

(3) A 35. § (1)–(3) bekezdése alapján megállapított lakbér mértékét növelni kell:

a) az olyan egy-, vagy kétlakásos lakóépület esetében, amelyhez legalább 100 m2 nagyságú udvar vagy kertterület tartozik, 20%-kal;

b) az olyan lakás esetében, amelyhez legalább 50 m2 nagyságú udvar, park, kert, kertrész tartozik, függetlenül attól, hogy az a bérlő kizárólagos használatában van-e, 20%-kal;

c) az olyan lakás esetében, amelyhez több mint 100 m2 udvar, park, kert, kertrész tartozik, függetlenül attól, hogy az a bérlő kizárólagos használatában van-e, 30%-kal;

d) az olyan lakás esetében, amelyhez legalább 3 m2 nagyságú erkély tartozik, 5%-kal.

(4) A 37. § (3) bekezdésben meghatározott növelő tényezők közül a nyugdíjasházi lakások esetében csak a 37. § (3) bekezdés d) pontja vehető figyelembe.

38. § (1) A 35. § (1)–(3) bekezdése alapján megállapított lakbér mértékét csökkenteni kell, ha a lakás

a) alagsorban van, 10%-kal,

b) három-, vagy ennél többszintes lakóépület földszintjén vagy I. emeletén van, és valamennyi lakószoba ablaka az épület zárt udvarára néz, 5%-kal,

c) országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 méter, illetőleg autópálya bevezető szakaszának szélétől mért 15 méter távolságon belül fekvő épületben van, és legalább 1 lakószobájának ablaka a vasútvonalra, illetőleg az autópályára néz, 3%-kal,

d) felvonó nélküli lakóépület IV. vagy ennél magasabb emeletén van, 5%-kal,

e) összkomfortos vagy komfortos, de közlekedőhelyisége nincs, 1%-kal,

f) aládúcolt, 10%-kal,

g) talajvíz miatti felnedvesedéses, 10%-kal,

h) egészségre ártalmas fagombafertőzéses, 10%-kal.

(2) A 37. § (1) bekezdés a) pontja, valamint az (1) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés mértéke a csökkentő tényezők együttes fennállása esetén is legfeljebb 50% lehet.

(3) A rendelet 35–38. §-ai alapján, a növelő és csökkentő tényezők figyelembevételével meghatározott összeget mint a tárgyi lakás lakbérét a bérbeadó írásban köteles a bérlővel közölni.

26. A bérlő fizetési kötelezettsége

39. § (1) A bérlő köteles fizetni

a) az általa bérelt lakásra megállapított lakbért,

b) a Bp. XV. ker., Kőrakás park 1–8. sz. alatt található szobabérlői lakrész bérlője kivételével a bérbeadó által nyújtott és a lakásbérleti szerződésben – vagy más megállapodásukban – meghatározott szolgáltatás, valamint különszolgáltatás díját, amelyet önkormányzati rendelet, illetőleg más jogszabály keretei között a bérbeadó közöl.

(2) A bérlő a különszolgáltatások körébe tartozó szolgáltatásokért – különösen, ha a szolgáltatást a bérbeadó harmadik személytől veszi igénybe vagy harmadik személy közreműködésével nyújtja – azt a díjat köteles megtéríteni, amennyibe az adott szolgáltatás a bérbeadónak került. Ha a bérbeadó a szolgáltatást harmadik személy közreműködésével nyújtja, megállapodhat a szolgáltatást nyújtó harmadik személlyel, hogy a szolgáltatást nyújtó a szolgáltatásért esedékes díjat közvetlenül a bérlőtől szedi be.

(3) A különszolgáltatások díját bérlő köteles a tárgyhónapban, a számlán szereplő határidőben egy összegben megfizetni.

(4) A közüzemi szolgáltató, valamint a díj beszedésére jogosult szervezet (együttesen: szolgáltató) által a bérlő részére közvetlenül számlázott közüzemi szolgáltatás díját a bérlő a szolgáltató részére köteles megfizetni.

(5) Amennyiben a közüzemi szolgáltatás díját a Szolgáltató közvetlenül a bérbeadónak számlázza (főmérős, nem almérősíthető díjelszámolás esetén), úgy azt bérlő a bérbeadó által készített költségfelosztás alapján köteles bérbeadónak megfizetni.

(6) Ha Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő épületben felvonó üzemel, a bérbeadó a felvonó használatának biztosításáért mint külön szolgáltatásért havonta 500 forint díjat jogosult beszedni.

(7) A bérbeadó a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használatáért, amelyek egyedi fogyasztása mérhető, a mért értéknek megfelelő díjat jogosult beszedni. A bérbeadó a díj megfizetését csak akkor kérheti, ha a közös használatra szolgáló helyiségek használatára vonatkozóan az azokat használó bérlőkkel előzetesen megállapodást kötött.

(8) A nyugdíjasházban biztosított nővérügyelet a bérlőt térítésmentesen illeti meg, annak költsége a bérbeadót terheli.

VIII. FEJEZET

A lakásbérlet megszűnése

27. A lakásbérlet megszűnésének esetei

40. § A lakásbérlet megszűnik, ha

a) a bérleti szerződést a bérlő és a Bizottság közös megegyezéssel megszünteti,

b) a bérleti szerződésben meghatározott időtartam lejár vagy feltétel bekövetkezik,

c) az arra jogosult felmond,

d) a bérlő meghal, és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy,

e) a bérlő a lakást elcseréli,

f) a bérlőt Magyarország területéről kiutasították,

g) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti,

h) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik,

i) a lakás megsemmisül.

28. A lakásbérlet megszűnése közös megegyezéssel

41. § (1) A bérlő és a Bizottság a lakásra kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe vagy pénzbeli térítést fizet.

(2) A másik lakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét lakás

a) komfortfokozatát,

b) alapterületét,

c) műszaki állapotát,

d) lakóhelyiségeinek a számát,

e) településen és épületen belüli fekvését és

f) lakbérét.

(3) Ha a bérlő másik lakás helyett pénzbeli térítést fogad el, úgy a pénzbeli térítés mértéke a lakás beköltözhető forgalmi értékének 50%-a; különösen fontos fővárosi érdek esetén pedig a Budapest Főváros Közgyűlésétől átruházott hatáskörben eljáró Költségvetési Bizottság (a továbbiakban: Költségvetési Bizottság) véleményezését követően legfeljebb a lakás beköltözhető forgalmi értéke.

(4) Megfelelő cserelakás hiányában a Törvény 27. § (1) bekezdése szerinti esetben pénzbeli térítést kell a bérlő részére fizetni.

(5) A pénzbeli térítés mértéke a lakás beköltözhető forgalmi értékének 50%-a, különösen fontos fővárosi érdek esetén pedig a Költségvetési Bizottság véleményezését követően legfeljebb a lakás beköltözhető forgalmi értéke.

29. Felmondás

42. § (1) A Törvény 24–25. §-ában meghatározottak szerint a főjegyző szólítja fel a bérlőt és gyakorolja a lakásbérleti szerződés felmondásának jogát.

(2) A főjegyző a lakásbérleti szerződést írásban – a Törvény 25. §-ában meghatározott okokon kívül – akkor is felmondhatja, ha a bérlő a lakást két hónapot meghaladó időtartamra elhagyja, és ennek okát, valamint időtartamát a főjegyzőnek előzetesen nem jelenti be, kivéve, ha a főjegyző felhívására 15 napon belül igazolja, hogy a lakást

a) egészségügyi ok, vagy

b) tanulmányok folytatása, vagy

c) munkahely megváltozása miatt, vagy

d) más méltányolható okból hagyta el.

30. A lakáshasználati díj

43. § (1) Ha a lakásban olyan személy marad vissza, aki sem a Törvény, sem jelen rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, a lakást köteles a bérleti jogviszony megszűnése napját követő 15 napon belül elhagyni, és a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a bérbeadó részére jegyzőkönyv szerint átadni. Ha a használó lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, a lakás elhagyásának megtörténtéig a lakás használatának első évében a lakásra megállapított lakbér mértékének megfelelő egyszeres, azt követően egy évig másfélszeres, a harmadik évtől pedig kétszeres összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni.

(2) A korábban alaplakbérrel bérbeadott lakások esetén, 2006. január 1. napját megelőzően használóvá vált személyek esetén a használati díj alapját képező lakbér mértéke a mindenkor hatályos rendelet szerinti szociális lakbérmérték 100%-a.

(3) 2006. január 1. napját követően használóvá vált személyek esetén a használati díj alapját képező lakbér mértéke a lakásra megállapított szociális, költségelvű, illetve piaci alapú lakbér.

31. Adatvédelemre vonatkozó rendelkezések

44. § A bérbeadó a kérelmezők, a bérlő, a bérlőtársak, valamint a vele együtt lakó vagy költöző személyek személyes adatainak kezelése során a személyes adataik védelméről az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései szerint köteles eljárni.

IX. FEJEZET

Záró rendelkezések

32. Hatályba léptető rendelkezés

45. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

33. Átmeneti rendelkezések

46. § (1) E rendelet rendelkezéseit a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A 43. § (1) bekezdésének második mondatát jelen rendelet hatálybalépését követően lakáshasználóvá vált személyek esetében kell alkalmazni.

(3) A 8. § (3) bekezdése szerinti pénzbeli térítés összege a 2012. január 1. napját megelőzően kötött bérleti szerződések esetében azonos a bérleti szerződés felmondásakor a nyugdíjasházba való bekerülés térítéseként fizetendő összeggel.

(4) A 8. § (4) bekezdése szerinti pénzbeli térítés összege a 2012. január 1. napját megelőzően kötött bérleti szerződések esetében azonos a nyugdíjasházba való bekerüléskor a bérlő által fizetett összeggel.

34. Jogharmonizációs záradék

47. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének (2006. december 12.) való megfelelést szolgálja.

35. Módosító rendelkezések

48. § (1) A Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 53/2014. (XII. 12.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 8. melléklet (A Közgyűlés által a Szervezeti és Működési Szabályzatban és önkormányzati rendeletben a főjegyzőre átruházott hatáskörök jegyzéke)

a) 37. pontjának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„37. Dönt a bérlő írásbeli felszólításáról és a lakásbérleti szerződés írásbeli felmondásáról, amennyiben a bérlővel szemben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 24–25. §-aiban meghatározott feltételek fennállnak.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 42. § (1)”

b) az alábbi 43–49. ponttal egészül ki:

„43. Gondoskodik a pénzbeli térítés nyugdíjasházi kérelmező (bérlő) részére történő visszafizetéséről.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 8. § (7)

44. Dönt a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett pályázat alapján megkötött lakásbérleti szerződés felmondásáról, amennyiben bérlő a bérleti szerződés részét képező – helyreállításra vonatkozó – megállapodásban meghatározott határidőn belül, vagy 90 nappal meghosszabbított határidőn belül a munkálatokat nem végzi el.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 10. § (5)

45. Dönt a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett pályázat alapján megkötött lakásbérleti szerződés felmondásáról, amennyiben bérlő nem a megállapodásban meghatározott műszaki előírásoknak megfelelően végzi el a munkálatokat.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 10. § (6)

46. Megköti az egyszeri bérlőkiválasztási jog biztosításáról, valamint a bérlőkiválasztási jog során alkalmazandó bérbeadási módról és annak megfelelő lakbérmértékről szóló közgyűlési döntés alapján a lakásbérleti szerződéseket.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 14. § (3)

47. Dönt a költségelvű lakbért fizető bérlő alacsonyabb lakbérkategória megállapítása iránt benyújtott kérelméről.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 23. § (5)

48. Dönt a piaci lakbért fizető bérlő alacsonyabb lakbérkategória megállapítása iránt benyújtott kérelméről.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 25. § (2)

49. Dönt a lakásbérleti szerződés felmondásáról, ha a bérlő a lakást két hónapot meghaladó időtartamra elhagyja, és ennek okát, valamint időtartamát előzetesen nem jelenti be, kivéve, ha felhívására a bérlő 15 napon belül igazolja, hogy a lakást

a) egészségügyi ok, vagy

b) tanulmányok folytatása, vagy

c) munkahely megváltozása miatt, vagy

d) más méltányolható okból hagyta el.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 42. § (2)”

(2) Az SZMSZ 9. melléklet (A Közgyűlés által önkormányzati rendeletében a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzéke) Emberi Erőforrások és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága cím 1.2. pontjának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„1.2. Szociális jellegű lakáspályázat esetén meghatározza a bérlakásokra vonatkozó pályázati feltételeket, valamint javaslatot tesz a bérlő személyére.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 9. § (2) és (6) b)

(3) Az SZMSZ 9. melléklet (A Közgyűlés által önkormányzati rendeletében a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzéke) Költségvetési Bizottság cím 2.4. pontjának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„2.4. Véleményezési jogot gyakorol a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során, ha a pénzbeli térítés mértéke magasabb, mint a lakás beköltözhető forgalmi értékének 50%-a.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 41. §”

(4) Az SZMSZ 9. melléklet (A Közgyűlés által önkormányzati rendeletében a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzéke) Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság cím 3.13.–3.18. pontjának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„3.13. Meghatározza bérbeadói részről a Lakástörvény szerinti megállapodás tartalmát.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 3. § (2)

3.14. Dönt a beérkező kérelmek alapján a bérlő személyéről és megköti a lakásbérleti szerződést, továbbá a 41/2016 (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 6. § (10) bekezdés b) pontja esetén megköti a lakásnak a bérlő saját költségen történő helyrehozatalával kapcsolatos megállapodást.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 6. § (11)

3.15. Megköti a 41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 7. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adásvételi szerződést.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 7. § (1) d)

3.16. Pályázatot ír ki a pályázati feltételek és a bérbeadás módjának meghatározásával, továbbá dönt a pályázat eredményéről, a bérlő személyéről (szociális jellegű lakáspályázat esetén bérlő személye tekintetében az Emberi Erőforrások és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága döntése és a javaslata alapján), és megköti a bérleti szerződést.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 9. §

3.17. Kiadja a bérlő kiválasztásáról szóló nyilatkozatot.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 15. § (2)

3.18. Pályázatot ír ki a pályázati feltételek és a bérbeadás módjának meghatározásával a bérlőkiválasztási jog felhasználására, továbbá elbírálja a pályázatot és dönt a bérlő személyéről.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 16. § (2) és (5)”

(5) Az SZMSZ 9. melléklet (A Közgyűlés által önkormányzati rendeletében a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzéke) Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság cím a következő 3.57.–3.73. ponttal egészül ki:

„3.57. Meghatározza a méltányossági alapon történő bérbeadás útján hasznosítható lakások számát.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 3. § (8)

3.58. Dönt a bérlő személyéről és megköti a lakásbérleti szerződést a nyugdíjasházi jelleggel történő bérbeadás esetén.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 7. § (5)

3.59. Dönt a lakásbérleti szerződés megkötéséről, amennyiben a nyugdíjasházban lévő lakásra vonatkozó lakásbérleti szerződést a bérlő felmondja.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 8. §

3.60. Hozzájárul a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett pályázat alapján megkötött megállapodásban szereplő határidő egy alkalommal, legfeljebb 90 nappal történő meghosszabbításához.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 10. § (4)

3.61. Dönt a 41/2016 (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 10. § (1) bekezdésében foglaltak alapján megkötött lakásbérleti szerződés meghosszabbításáról.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 10. § (2)

3.62. Dönt a 41/2016 (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 11. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak alapján a lakásbérleti szerződések meghosszabbításáról.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 12. § (1)

3.63. Dönt a lakásbérleti szerződés meghosszabbításáról, ha a szociális helyzet alapján bérbeadott lakásra szóló bérleti szerződés megszűnését megelőzően a bérlő igazolja, hogy jövedelmi és vagyoni viszonyai megfelelnek a 41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 23. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, és nincs lakbér-, különszolgáltatási díj, valamint közüzemi díjhátraléka.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 12. § (2)

3.64. Dönt a volt bérlő jogcím nélküli lakáshasználóval lakásbérleti szerződés megkötéséről és annak meghosszabbításáról.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 17. §

3.65. Dönt a bérlő személyéről és megköti a lakásbérleti szerződést, valamint dönt a lakásbérleti szerződés meghosszabbításáról a méltányossági alapon történő bérbeadás esetén.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Főv. Kgy. rendelet 18. §

3.66. Megállapodást köt a bérlő kezdeményezésére a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről úgy, hogy a bérlőnek másik lakást ad bérbe annak érdekében, hogy újrahasznosítható lakás szabaduljon fel.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 19. § (1)

3.67. Dönt a lakásgazdálkodási feladat teljesítése jogcímén kötött lakásbérleti szerződésben meghatározott időtartam lejártakor a bérleti jogviszony meghosszabbításáról a bérlő kérelmére több alkalommal, ha bérlő a méltányossági alapon történő bérbeadás esetén megfelel a 41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, egyéb bérbeadás esetén pedig teljesíti a 41/2016. (XII. 29.) Főv. Főv. Kgy. rendelet 12. § (1) bekezdésében foglalt feltételeket.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 19. § (4)

3.68. Dönt a bérlőtársi szerződés megkötéséről.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 20. §

3.69. A bérlő halála esetén a jogviszony folytatását kérelmező beadványa alapján a bérleti jogviszony folytatásának a Törvény 32. §-ában előírt feltételei meglétét megvizsgálja, és a feltételek teljesülése esetén az eredeti lakásbérleti szerződésben átvezeti az alanyváltozást, valamint az egyéb feltételek tekintetében dönt a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő módosításáról, és a bérleti szerződésben meghatározott időtartam lejártakor meghosszabbítja a bérleti szerződést.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 21. §

3.70. Dönt a lakáscseréhez való hozzájárulásról vagy a hozzájárulás megtagadásáról és a 13. § (3) bekezdés szerinti lakásbérleti jogviszony meghosszabbításáról.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 26. §

3.71. Bérlő kérelmére hozzájárul a lakásba történő befogadáshoz.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 27. §

3.72. Bérlő kérelmére előzetesen hozzájárul és meghatározza a lakás egy részének határozott időre, legfeljebb egy évre, kizárólag lakás céljára történő albérletbe adását.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 28. §

3.73. Dönt a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről.

41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet 41. §”

37. Hatályon kívül helyező rendelkezés

49. § Hatályát veszti

a) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről, valamint a Fővárosi Önkormányzatot megillető bérlőkiválasztási jogok hasznosításának szabályairól szóló 29/2006. (VI. 12.) Főv. Kgy. rendelet és

b) az SZMSZ 9. melléklet – A Közgyűlés által önkormányzati rendeletében a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzéke – 3. Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság cím 3.16/A. pontja.

Sárádi Kálmánné dr. s. k. Tarlós István s. k.
főjegyző főpolgármester

1. melléklet a 41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelethez

KÉRELEM
önkormányzati lakás szolgálati jelleggel történő bérbevételére

I. Kérelmező személyi adatai:

Név:

......................................................................................................................................................

Születési név:

......................................................................................................................................................

Anyja neve:

......................................................................................................................................................

Születési hely, idő:

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

Személyazonosító igazolvány száma:

......................................................................................................................................................

Bejelentett lakóhelye:

......................................................................................................................................................

Tartózkodási helye, ha ez nem azonos az előző címmel:

......................................................................................................................................................

Egyéb elérhetőségei (telefon, fax, e-mail):

II. A kérelmező munkaviszonyára (közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyára) vonatkozó adatok:

Munkáltató neve, címe:

......................................................................................................................................................

Munkavégzés helye:

......................................................................................................................................................

Foglalkozása, beosztása:

......................................................................................................................................................

Jelen munkáltatónál a munkaviszony kezdete:

......................................................................................................................................................

Nettó havi átlagjövedelme:

......................................................................................................................................................

III. A kérelmezővel együtt költöző személyek adatai:

1. Név:

......................................................................................................................................................

Születési név:

......................................................................................................................................................

Anyja neve:

......................................................................................................................................................

Születési hely, idő:

......................................................................................................................................................

Hozzátartozói minősége:

......................................................................................................................................................

Személyazonosító igazolvány száma:

......................................................................................................................................................

2. Név:

......................................................................................................................................................

Születési név:

......................................................................................................................................................

Anyja neve:

......................................................................................................................................................

Születési hely, idő:

......................................................................................................................................................

Hozzátartozói minősége:

......................................................................................................................................................

Személyazonosító igazolvány száma:

......................................................................................................................................................

3. Név:

......................................................................................................................................................

Születési név:

......................................................................................................................................................

Anyja neve:

......................................................................................................................................................

Születési hely, idő:

......................................................................................................................................................

Hozzátartozói minősége:

......................................................................................................................................................

Személyazonosító igazolvány száma:

......................................................................................................................................................

Budapest, .....................................................................

.....................................................

kérelmező

A kérelemhez csatolni kell:

1. A munkáltató és az érdekképviseleti szerv javaslatát, véleményét.

2. A havi átlagjövedelemre, illetve egyéb, rendszeres jövedelemre vonatkozó igazolást.

3. Kinevezésére, alkalmazására vonatkozó okirat másolatát.

4. Jelenlegi lakáskörülményeinek leírását (milyen lakásban, milyen minőségben, hányadmagával lakik stb.)

5. Együttköltöző személyek jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolást.

6. Adatkezeléshez való hozzájárulást.

2. melléklet a 41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelethez

NYUGDÍJASHÁZI BÉRLAKÁS BÉRBEADÁSA IRÁNTI KÉRELEM
(a bérleti jog ellenértékének készpénz befizetésével történő kiegyenlítése esetén)

I. Kérelmező(k) személyi adatai:

1. Név:

......................................................................................................................................................

Születési név:

......................................................................................................................................................

Anyja neve:

......................................................................................................................................................

Születési hely, idő:

......................................................................................................................................................

Családi állapota:

......................................................................................................................................................

Személyazonosító igazolvány száma:

......................................................................................................................................................

Bejelentett lakóhelye:

......................................................................................................................................................

Tartózkodási helye, ha ez nem azonos az előző címmel:

......................................................................................................................................................

Egyéb elérhetőségei (telefon, fax, e-mail):

......................................................................................................................................................

2. Név:

......................................................................................................................................................

Születési név:

......................................................................................................................................................

Anyja neve:

......................................................................................................................................................

Születési hely, idő:

......................................................................................................................................................

Családi állapota:

......................................................................................................................................................

Személyazonosító igazolvány száma:

......................................................................................................................................................

Bejelentett lakóhelye:

......................................................................................................................................................

Tartózkodási helye, ha ez nem azonos az előző címmel:

......................................................................................................................................................

Egyéb elérhetőségei (telefon, fax, e-mail):

......................................................................................................................................................

II. A nyugdíjasházi lakásra vonatkozó adatok:

1. A nyugdíjasházi lakást melyik kerületbe kéri?

A) elsősorban a ......................... kerületben,

B) másodsorban a ..................... kerületben,

C) harmadsorban a ................... kerületben,

D) negyedsorban a ................... kerületben,

E) ötödsorban a ....................... kerületben.

2. A költöző személyek egészségi állapotára vagy korára való tekintettel liftes házban lévő, illetőleg földszinti vagy első emeleti lakást kér:

(1) földszinti (2) emeleti

3. A nyugdíjasházi lakás juttatásakor még a következőket kérjük figyelembe venni:

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

Kijelentem, hogy az általam közölt adatok megfelelnek a valóságnak.

Tudomásul veszem, hogy a nyugdíjasházi bérlakás bérleti jogáért a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló nyugdíjasházba való bekerülés térítéseként az alábbi összeget kell fizetni:

– 2 750 000 forintot a Budapest XIV., Fogarasi út 165–169., a Budapest XIV., Ond vezér sétány 7. és a Budapest XXI., Duna u. 2–4. számok alatti nyugdíjasházak, valamint a XI. Gazdagréti tér 4. szám alatti nyugdíjasház I. és V. emeletén lévő, és a Budapest XIV., Bethesda u. 4. III. emeleti lakások;

– 3 250 000 forintot a Budapest IV., Pécsi Sándor sétány 1–3., a Budapest IX., Napfény u. 26. és a Budapest XI., Gazdagréti tér 4. szám alatti nyugdíjasházak, a Budapest XI., Gazdagréti tér 4. I. és V. emeleti lakásainak kivételével;

– 3 750 000 forintot a Budapest XI., Kenderes u. 4., XIV., Bethesda u. 4. és a XIX. Batthyány u. 33–39. szám alatti nyugdíjasházak esetében, a Budapest XIV., Bethesda u. 4. III. emeleti lakásainak kivételével.

Tudomásul veszem, hogy a kerületi önkormányzatok tulajdonában álló, de a Fővárosi Önkormányzat bérlőkiválasztási jogával érintett nyugdíjasházi bérlakások esetében a kerületi önkormányzat mindenkor hatályos rendeletében foglalt összeget kell fizetni a nyugdíjasházba való bekerülés térítéseként.

Kötelezettséget vállalok arra, hogy a kérelem visszavonására vonatkozó szándékomat írásban bejelentem a Főpolgármesteri Hivatalnak.

Budapest, ...... év ................................. hó ........ nap.

............................................ .............................................................
kérelmező kérelmező (házastárs, élettárs)

NYUGDÍJASHÁZI BÉRLAKÁS BÉRBEADÁSA IRÁNTI KÉRELEM
(a kérelmező tulajdonában/bérletében álló lakás leadása ellenében)

I. Kérelmező(k) személyi adatai:

1. Név:

......................................................................................................................................................

Születési név:

......................................................................................................................................................

Anyja neve:

......................................................................................................................................................

Születési hely, idő:

......................................................................................................................................................

Családi állapota:

......................................................................................................................................................

Személyazonosító igazolvány száma:

......................................................................................................................................................

Bejelentett lakóhelye:

......................................................................................................................................................

Tartózkodási helye, ha ez nem azonos az előző címmel:

......................................................................................................................................................

Egyéb elérhetőségei (telefon, fax, e-mail):

......................................................................................................................................................

2. Név:

......................................................................................................................................................

Születési név:

......................................................................................................................................................

Anyja neve:

......................................................................................................................................................

Születési hely, idő:

......................................................................................................................................................

Családi állapota:

......................................................................................................................................................

Személyazonosító igazolvány száma:

......................................................................................................................................................

Bejelentett lakóhelye:

......................................................................................................................................................

Tartózkodási helye, ha ez nem azonos az előző címmel:

......................................................................................................................................................

Egyéb elérhetőségei (telefon, fax, e-mail):

......................................................................................................................................................

II. Felajánlott lakás adatai:

1. A lakóingatlan címe:

....................... ker. .................................... u. ................ hsz. ............... em. ........... ajtó

Irányítószám: ......................................

2. A lakásban milyen jogcímen lakik? (1) tulajdonos, (2) tulajdonostárs, (3) bérlő, (4) bérlőtárs, (5) társbérlő

3. A lakószobák száma:

(1) 1 szoba, (2) 1,5 szoba, (3) 2 szoba, (4) 1+2 félszoba, (5) 2,5 szoba, (6) 3 szoba, (7) 2+2 félszoba, (8) 3,5 szoba, (9) 4 szoba, (10) 4,5 szoba, (11) nagyobb, éspedig ......................... szoba.

4. A lakás komfortfokozata: (1) összkomfortos, (2) komfortos, (3) félkomfortos, (4) komfort nélküli.

5. A lakás alapterülete: ...................... m2.

Ebből a lakószobák (félszobák) alapterülete:

(1) ............ m2, (2) ............ m2, (3) ............ m2, (4) ............ m2, (5) ............ m2, (6) ............ m2.

6. A lakásban lévő egészségügyi helyiségek:

(1) fürdőszoba, (2) mosdó-, zuhanyozófülke, (3) önálló WC, (4) fürdőszobában lévő WC, (5) egészségügyi helyiség nincs.

7. A lakás egyéb helyiségei:

(1) hálófülke, (2) hall, (3) étkező, (4) lakóelőtér, (5) konyha, (6) főzőfülke, (7) előszoba, (8) előtér, (9) zárt veranda, (10) átjáró, (11) belépő, (12) szélfogó, (13) éléskamra (kamraszekrény), (14) lomkamra, (15) öltöző (gardrób), (16) egyéb: .......

8. A lakáshoz tartozó további helyiségek:

(1) tüzelőtároló (fáskamra, pincerekesz), (2) padlás, (3) külső WC, (4) egyéb: ........

9. A lakás fűtési módja:

(1) távfűtés, (2) központi fűtés, (3) gázfűtés, (4) fürdőkályha, (5) olajtüzelésű kályha, (6) szilárd tüzelésű kályha, (7) szilárd tüzelésű cserépkályha, (8) villanyfűtés, (9) egyéb: ............

10. Meleg vízzel való ellátottság:

(1) egyedi központi, (2) villanybojler, (3) gázbojler, (4) fürdőkályha, (5) egyéb: .............. (6) nincs

11. A lakás jellemzői:

(1) világos, (2) sötét, (3) egészséges, (4) salétromos, (5) nedves, (6) aládúcolt, (7) tapétázott, (8) festett, (9) a szobák külön bejáratúak.

12. Telefon: (1) van, (2) nincs.

13. A lakás fekvése: (1) utcai, (2) udvari, (3) vegyes.

14. A lakóingatlanra fennálló kötelezettség, teher (pl. OTP-kölcsön, haszonélvezeti jog stb.):

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

15. A lakással kapcsolatos egyéb közlések:

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

16. Az épület építési éve, állapota:

......................................................................................................................................................

17. Hány négyszögöl a lakáshoz vagy a családi házhoz tartozó telek? ....................................

III. A nyugdíjasházi lakásra vonatkozó adatok:

1. A nyugdíjasházi lakást melyik kerületbe kéri?

A) elsősorban a ......................... kerületben,

B) másodsorban a ..................... kerületben,

C) harmadsorban a ................... kerületben,

D) negyedsorban a ................... kerületben,

E) ötödsorban a ....................... kerületben.

2. A költöző személyek egészségi állapotára vagy korára való tekintettel lift hiányában földszinti vagy emeleti lakást kér:

(1) földszinti (2) emeleti

3. A nyugdíjasházi lakás juttatásakor még a következőket kérjük figyelembe venni:

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

NYILATKOZAT

Kijelentem, hogy az általam közölt adatok megfelelnek a valóságnak.

Tudomásul veszem, hogy a kérelem teljesítése esetén köteles vagyok jelenlegi lakásomat üres, beköltözhető állapotban – a szerződésben foglaltaknak megfelelően – a bérbeadó által közölt szerv rendelkezésére átadni.

Kötelezettséget vállalok arra, hogy a kérelem visszavonására vonatkozó szándékomat írásban bejelentem a Főpolgármesteri Hivatalnak.

Budapest, ....... év ............................................. hó ........... nap.

............................................ .............................................................
kérelmező kérelmező (házastárs, élettárs)

3. melléklet a 41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelethez

BEFOGADÁS IRÁNTI KÉRELEM

Alulírott .................................................................. (születési név: ........................................; születési hely, idő: .................................................; anyja neve: ........................................................) ............................................................... szám alatti állandó lakos, kérem, szíveskedjenek hozzájárulni, hogy a bérleményemet képező Budapest, ........... kerület .............................. utca .......... sz. .......... em. .......... ajtó szám alatti ....................... szobás, ....................... m2 alapterületű, .................................................................. komfortfokozatú, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező bérlakásba (eredeti szerződés száma: ............/............. kelte: .....................................) befogadjam családtagként ............................................................-t (születési név: .............................................; születési hely, idő: ...........................................................; anyja neve: ...........................................; lakóhelye: .............................................................).

Nevezett nekem ................................................................................. (rokonsági fok megjelölése).

............................................................................ mint bérlő alulírott tanúk előtt nyilatkozom, hogy:

1. a befogadott személyt .............................................................. (név) a lakásba 3 napon belül bejelentem, és ezt a bérbeadó felé igazolom;

2. a bérleti szerződés megszűnésekor a lakást a befogadott személlyel együtt elhagyom;

3. a befogadás iránti kérelemhez csatolom az igazolást arról, hogy nincs lakbér-, különszolgáltatási díj-, valamint közüzemi díjtartozásom.

Budapest, ....... év ............................................. hó ........... nap.

Előttünk, mint tanúk előtt:

1. lakóhely: .....................................................

szem. ig. szám: ................................................

.............................................
szem. ig. szám: ............... befogadó

2. lakóhely: ....................................................

szem. ig. szám:..............................................

.............................................
szem. ig. szám: ............... befogadott

4. melléklet a 41/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelethez

KÉRELEM
méltányossági alapon történő bérbeadás iránt

I. Kérelmező személyi adatai:

Név:

......................................................................................................................................................

Születési név:

......................................................................................................................................................

Anyja neve:

......................................................................................................................................................

Születési hely, idő:

......................................................................................................................................................

Családi állapota:

......................................................................................................................................................

Személyazonosító igazolvány száma:

......................................................................................................................................................

Bejelentett lakóhelye:

......................................................................................................................................................

Tartózkodási helye, ha ez nem azonos az előző címmel:

......................................................................................................................................................

Egyéb elérhetőségei (telefon, fax, e-mail):

......................................................................................................................................................

II. A kérelmező munkaviszonyára (közszolgálati, illetve közalkalmazott jogviszonyára) vonatkozó adatok:

Munkáltató neve, címe:

......................................................................................................................................................

Munkavégzés helye:

......................................................................................................................................................

Foglalkozása, beosztása:

......................................................................................................................................................

Jelen munkáltatónál a munkaviszony kezdete:

......................................................................................................................................................

Nettó havi átlagjövedelme:

......................................................................................................................................................

III. A kérelmezővel együtt költöző személyek adatai:

1. Név:

......................................................................................................................................................

Születési név:

......................................................................................................................................................

Anyja neve:

......................................................................................................................................................

Születési hely, idő:

......................................................................................................................................................

Hozzátartozói minősége:

......................................................................................................................................................

Személyazonosító igazolvány száma:

......................................................................................................................................................

2. Név:

......................................................................................................................................................

Születési név:

......................................................................................................................................................

Anyja neve:

......................................................................................................................................................

Születési hely, idő:

......................................................................................................................................................

Hozzátartozói minősége:

......................................................................................................................................................

Személyazonosító igazolvány száma:

......................................................................................................................................................

3. Név:

......................................................................................................................................................

Születési név:

......................................................................................................................................................

Anyja neve:

......................................................................................................................................................

Születési hely, idő:

......................................................................................................................................................

Hozzátartozói minősége:

......................................................................................................................................................

Személyazonosító igazolvány száma:

......................................................................................................................................................

Méltányossági alapon történő bérbeadás iránti kérelem indokolása, a különös méltánylást igénylő körülmények bemutatása:

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

Budapest, .....................................................................

.............................................................

kérelmező/kérelmezők

A kérelemhez csatolni kell:

1. A havi átlagjövedelemre, illetve egyéb, rendszeres jövedelemre vonatkozó igazolást.

2. Munkaviszonyra, ennek hiányában a munkanélküliségre vonatkozó okirat másolatát.

3. Jelenlegi lakáskörülményeinek leírását (milyen lakásban, milyen minőségben, hányadmagával lakik stb.)

4. Együtt költöző személyek jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolást.

5. Adatkezeléshez való hozzájárulást.