Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 31. cikk (2) bekezdése valamint az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése alapján eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint törvény végrehajtására a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében e rendelet 5. § – 6. §-a tekintetében, a 26. §-ában e rendelet 9. §-a, 17. § és 19. §-a tekintetében, a 32. § (1) bekezdés b) pontjában e rendelet 5. §, a 45. § (1) bekezdésében és 134/E. §-ban e rendelet 24. § – 46. §-a tekintetében, 48. § (4) bekezdésében, az e rendelet 51. §-a tekintetében, az 58/B. § (2) bekezdésében, az e rendelet 75. §-a tekintetében, a 62. § (2) bekezdésében, e rendelet 58. §-a tekintetében, a 92. § (1) bekezdésében és a (2) bekezdés a), b) és d-f) pontban kapott felhatalmazása alapján, e rendelet 55. §, 59. § – 60. §-ai, 61. § – 65. §-ai tekintetében a 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában, a 86. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében e rendelet 47. §-a, 20/C. § (9) bekezdésében e rendelet 77. §-a, 29. § (9) bekezdésében e rendelet 56. §-a, a 61. §, 68. §- 70. §-ai tekintetében és a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, e rendelet 5. § – 6. §-ai, 69. § – 70. §-ai, a 16. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (2) bekezdésében és a 74. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. Alapelvek

1. § Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak alapelvei:

a) a szociális biztonság megteremtése és megőrzése,

b) a szociális szempontokból rászoruló, mélyszegénységben élő személyek és családok életminőségének javítása, valamint

c) az aktívkorú, munkaképes rászorult személyek ösztönzése arra, hogy maguk is tegyenek meg tőlük elvárható módon mindent annak érdekében, hogy életük fenntartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

2. Rendelet hatálya

2. § (1) A pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében e rendelet hatálya Budapest főváros XIV. kerület közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet személyi hatálya – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.

(3) A rendelet hatálya szociális szolgáltatások tekintetében

a) Szolgáltatást végző intézmény ellátási területén – kivéve a b) pont – bejelentett lakcímmel rendelkező személyre.

b) a fogyatékosok nappali ellátása tekintetében a főváros és Pest megye közigazgatási területére terjed ki.

(4) *  E rendeletben szabályozott időskorúak évvégi támogatása, bárányhimlő elleni védőoltás támogatása, születési támogatás, nagykorúvá váló személyek köszöntése, szépkorú személyek elismerése, tűzifa juttatás ellátások személyi hatálya Budapest Főváros XIV. kerület közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személyekre terjed ki.

3. Értelmező rendelkezések

3. § (1) *  E rendelet alkalmazásában – időskorúak évvégi támogatása, a köztemetés, tűzifajuttatás, születési támogatás, nagykorúvá váló személyek köszöntése, szépkorú személyek elismerése, bárányhimlő elleni védőoltás támogatása, a Pneumococcus elleni védőoltás támogatása, a fűtési szezonban történő időszakos támogatás, és a köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés ellátás kivételével – az e rendeletben szabályozott pénzbeli ellátások tekintetében: * 

a) a juttatásra való jogosultság megállapításának kiszámításánál az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelmet kell figyelembe venni, a jövedelemcsökkenő tényezők alkalmazásával;

b) *  a juttatásra való jogosultság megállapításának kiszámításánál

ba) fogyasztási egység: a háztartás tagoknak vagy a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, a háztartás második nagykorú tagjának az arányszáma 0,7, az első kiskorú tagjának az arányszáma 0,7, a háztartás minden további nagykorú és kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,5;

bb) egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelem: a háztartás összes jövedelmének és a háztartás vagy a család fogyasztási egységei összegének hányadosa;

c) a juttatásra való jogosultság megállapításának kiszámításánál jövedelemcsökkentő tényezők: a jövedelemszámításnál le kell- vonni a többletkiadást kompenzáló juttatásokat, költségtérítéseket e rendelet 1. mellékletében szereplő táblázat szerint;

d) *  együttműködés: a havonta nyújtott rendszeres pénzellátás esetén a háztartásban élő valamennyi nagykorú és aktívkorú munkanélküli személy (18. életévtől – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig) köteles együttműködni az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint a Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központtal (a továbbiakban: Családsegítő Központ);

e) *  vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott fogalom,

f) *  rendszeres pénzellátás: az e rendeletben szabályozott minimumjövedelem juttatás, rendszeres lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, gyógyszertámogatás továbbá adósságkezelési szolgáltatás,

g) *  a lakásfenntartással kapcsolatos rendszeres kiadások: villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítási díj, a lakbér vagy az albérleti díj, a közös költség,

h) *  munkába állás költségei:

ha) bérlet, ha munkáltató nem téríti,

hb) munkavégzéshez szükséges munkaruházat beszerzése, vagy

hc) munkavégzéshez szokásos megfelelő ruházat beszerzése,

amennyiben a hb)–hc) pontban leírtak adományokból nem biztosítható.

(2) E rendelet alkalmazásában a kérelmező személy vagy család egy adott ingatlanban életvitelszerűen lakik

a) abban a lakóingatlanban, amely ténylegesen, életvitelszerűen a háztartása életének helyszínéül szolgál,

b) ott, ahol a közüzemi szolgáltatásokat igénybe veszi és

c) ott, ahol a mindennapi életviteléhez szükséges tevékenységet (főzés, étkezés, mosás stb.) folytatja, és ahonnan életét szervezi (ahonnan munkába indul, ahová onnan visszaérkezik).

(2a) *  Az eljáró hatóság egyik ellátási forma esetén sem állapíthatja meg a támogatást, ha a kérelmező nem tartózkodik életvitelszerűen a zuglói lakcímén.

(3) *  Az e rendeletben meg nem határozott fogalmak tartalmára a szociális és a gyermekekre tekintettel megállapított ellátások vonatkozásában a magasabb szintű szociális, illetve gyermekvédelmi tárgyú jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

4. Hatásköri szabályok

4. § (1) *  Az e rendeletben foglalt szociális feladat és hatásköröket az Szt. 4/A. § (1) bekezdése és a Gyvt. 18. § (2) bekezdése alapján – a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátások kivételével – a képviselő-testület által átruházott hatáskörben I. fokon a Polgármester és a Népjóléti Bizottság gyakorolja e rendeletben meghatározottak szerint.

(2) *  A Képviselő-testület, a Népjóléti Bizottság és a Polgármester hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások esetén a hatósági eljárás során valamennyi végzés meghozatalára vonatkozó hatáskört a Jegyzőre ruházza át, aki jogosult a döntést nem igénylő eljárási cselekmények lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben meghatározottak szerint.

(3) Az intézményvezető e rendeletben meghatározott feltételek szerint:

a) dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelemről és írásban értesíti az ellátást kérő személyt vagy törvényes képviselőjét és

b) vizsgálja az Szt. 59/A. §-a szerint az igénybevevő szociális rászorultságát.

5. Eljárási rendelkezések

5. § (1) *  Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni támogatás iránti támogatások megállapítása

a) kérelemre, vagy

b) a Szt-ben meghatározott esetekben, és eseti szociális segély megállapítása és szépkorú személyek elismerése esetén hivatalból

történik.

(1b) *  A kérelmeket folyamatosan, Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatalnál vagy adósságkezelési szolgáltatás és tűzifajuttatás esetében a Családsegítő Központban az e célra rendszeresített e rendelet mellékletét képező formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) E rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet az intézmény vezetőjénél kell előterjeszteni.

(3) A kérelemhez csatolni kell a támogatások megállapításához a család vagy a háztartás

a) jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat az Szt. 10. §-ában, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 65. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint,

b) *  vagyonnyilatkozatát a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti formanyomtatványon, valamint

c) az egyes támogatási formákhoz szükséges hitelt érdemlő igazolásokat.

(4) A települési támogatás iránti kérelmek esetén, ha a támogatást igénylő, vagy nagykorú hozzátartozója, nem folytat kereső tevékenységet, úgy a kérelem benyújtásakor a kérelemhez mellékelni kell az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy a kérelmező vagy az érintett személy az álláskeresők nyilvántartásában szerepel. El lehet tekinteni nyilvántartásba történő bejegyzéstől, ha a támogatást igénylő vagy családtagja személyes körülménye, élethelyzete, egészségügyi állapota azt indokolttá teszi.

(5) Az egyedülálló szülői minőség igazolására a kérelem benyújtásakor csatolni kell az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot,

a) a gyermek elhelyezésére vonatkozó vagy ideiglenes hatályú elhelyezésére vonatkozó bírósági döntést, amely a gyermektartásdíj megállapításáról rendelkezik, vagy az egyezséget jóváhagyó bírósági ítélet vagy egyezség másolatát és a rendszeresen folyósított, átutalt, készpénzben kapott tartásdíj összegéről szóló igazolást, vagy az ezirányú bírósági eljárás megindításáról szóló okiratot,

b) a gyermeket nevelő és a különélő szülő közös nyilatkozatát abban az esetben, ha a gyermek után a különélő szülő nem fizet tartásdíjat, e tényről és okáról, vagy a gyermeket nevelő szülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy milyen intézményes lehetőséggel élt, vagy – határidő megjelölésével, amely határidő elmulasztása esetén a kérelmet el kell utasítani – szándékozik élni annak érdekében, hogy a különélő szülő is járuljon hozzá a gyermek tartásához, vagy

c) gyámszülők esetében a gyámkirendelés tárgyában hozott gyámhatósági, vagy bírósági döntést.

(6) *  Az eljáró hatóság az eseti segély, minimumjövedelem-juttatás, rendszeres lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt benyújtott kérelmek esetében tájékoztatást nyújt az eljárás során rendelkezésre álló jövedelmi és vagyoni adatok alapján az ellátást igénylő által kérhető eseti segély, minimumjövedelem-juttatás, rendszeres lakásfenntartási támogatás feltételeiről.

6. § *  Az eljáró hatóságnak a gyógyszertámogatás és a minimumjövedelem-juttatás megállapítására, továbbá a minimumjövedelem-juttatás felülvizsgálatára irányuló eljárásban vizsgálnia kell, hogy a szociális ellátást kérő személy vagy a háztartás valamelyik tagja jogosult-e az Szt. szerinti és a járási (fővárosi kerületi) hivatal hatáskörébe tartozó szociális ellátásra.

7. § E rendeletben szabályozott támogatásokat kérelmező és a kérelemmel érintett egyéb személyek életkörülményeinek, vagyoni, szociális, egészségügyi vagy egyéb körülményeinek pontos megállapítása, megismerése érdekében helyszíni szemlét (környezettanulmányt) lehet végezni akkor, ha a kérelmezőre vonatkozóan az eljáró hatóságnak a rendelkezésére álló környezettanulmánya három hónapnál régebbi. Nem kell környezettanulmány a 47. § – 49. §- okban foglalt ellátások esetén. A környezettanulmányt kizárólag az életvitelszerű tartózkodás tényére vonatkozóan kell elkészíteni.

8. § (1) A megállapított ellátások folyósítása:

a) postai úton,

b) közüzemi szolgáltatókhoz történő folyósítással,

c) pénztári kifizetéssel,

d) bankszámlára történő utalással vagy

e) előrefizetős órákhoz tartozó kártyára befizetéssel

történik.

(2) A támogatások kifizetésének módjáról a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

(3) A megállapított rendkívüli települési támogatás a jogosult kérelemre abban az esetben teljesíthető pénztári kifizetéssel a jogosult vagy a meghatalmazottja részére, ha az azonnali készpénzkifizetés a jogosult létfenntartásához nélkülözhetetlen.

(4) * 

8/A. § * 

6. Az együttműködési kötelezettségek és elmulasztásuk jogkövetkezményei

9. § (1) *  Az eljáró hatóság a minimumjövedelem-juttatásban és az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek vagy személyeknek az ellátásról hozott döntésében – az e rendeletben meghatározott kivételekkel – a Családsegítő Központtal való együttműködési kötelezettséget (a továbbiakban: együttműködési kötelezettség) ír elő. Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményeiről az e § (6) bekezdésében és a 11. §-ában meghatározott jogkövetkezményekre utalva a támogatást az ellátásról hozott döntésben a jogosultat tájékoztatni kell.

(2) *  A minimumjövedelem-juttatásban részesülő kérelmező, valamint a háztartásukban élő valamennyi aktívkorú és munkaképes személy, aki munkaviszonnyal vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik – kivéve, az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pont szerint rendszeres pénzellátásban részesülőt – köteles

a) *  az ellátást megállapító határozat véglegessé válását követő 15 napon belül a Családsegítő Központtal együttműködési megállapodást megkötni és

b) a Családsegítő Központtal az együttműködési kötelezettség és az együttműködési megállapodás alapján együttműködni.

(3) *  Az együttműködési megállapodás tartalmazza,

a) az (1) bekezdésben foglalt személy vagy személyek

aa) együttműködés keretében a Családsegítő Központban történő személyes megjelenésének gyakoriságát,

ab) foglalkoztatásuk elősegítésével kapcsolatos teendőit, különösen a munkaügyi központban történő regisztrációt,

b) a munkavállalás elősegítéséhez azon további együttműködési lehetőségeket, amelyek kizárólag a munkavállalás elősegítéséhez kapcsolódnak.

(4) *  A Családsegítő Központ az együttműködési megállapodás megkötésének elmulasztása, vagy a megjelenési kötelezettség nem teljesítése esetén minden esetben értesíti az ellátásra jogosultat, és a háztartás tagjai közül érintett személyt.

(5) A Családsegítő Központ a (4) bekezdésben nevesített kötelezettségét teljesítve minden hónap 15-éig tájékoztatja az eljáró hatóságot azon személyekről, akik a tárgyhónapot megelőző hónapban az együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségek valamelyikét nem teljesítették. Az eljáró hatóság az értesítés alapján az együtt nem működő jogosulttal szemben az együttműködési megállapodásban foglaltak nem teljesítése miatt a juttatást a (6) bekezdés szerint csökkenti.

(6) *  Ha a (2) bekezdésben szabályozott ellátásban részesülő személy vagy háztartásában élő valamely aktívkorú és munkaképes személy

a) az együttműködési kötelezettséget első alkalommal szegi meg, az eljáró hatóság hivatalból a rendszeres havi juttatás összegét a Családsegítő Központ jelzését követő hónap első napjától 30%-kal csökkenti, és az így csökkentett összeget az eljárás lefolytatásának időtartamáig, de legfeljebb a harmadik hónap végig folyósítja,

b) az együttműködési kötelezettséget második alkalommal szegi meg, az eljáró hatóság hivatalból a rendszeres havi juttatás összegét a Családsegítő Központ jelzését követő hónap első napjától 50%-kal csökkenti, és az így csökkentett összeget az eljárás lefolytatásának időtartamáig, de legfeljebb a harmadik hónap végig folyósítsa,

c) az együttműködési kötelezettséget harmadik alkalommal szegi meg, az eljáró hatóság hivatalból a rendszeres havi juttatás a folyósítását a Családsegítő Központ jelzését követő harmadik hónap végével megszünteti,

d) az a) és b) pontban foglaltak esetén a minimumjövedelem-juttatásban és adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a Családsegítő Központ értesítését követő 30 napon belül köteles együttműködési kötelezettségének eleget tenni. Amennyiben a 30 nap eredménytelenül telik el, az eljáró hatóság Családsegítő Központ jelzés hónapjának utolsó napjával megszünteti az ellátást A megszüntetés érdekében hivatalból a Családsegítő Központ jelzése alapján eljárást kell indítani, és a megszüntetés érdemi határozattal történhet.

(7) *  Amennyiben az ellátásban részesülő személy a (2) bekezdés a) pontja szerint kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, úgy az eljáró hatóság a rendszeres havi juttatást a Családsegítő Központ jelzése hónapjának az utolsó napjával megszünteti.

10. § *  Akinek a minimumjövedelem-juttatásra való jogosultsága a 9. § (2) bekezdés a) pontja, vagy a 9. § (6) bekezdése alapján szűnik meg, új kérelmet az ellátás ismételt megállapítása iránt a megszüntető határozat véglegessé válásától számított három hónap elteltét követően nyújthat be;

7. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás megtérítése

11. § Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a jogszabályok megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell:

a) a pénzbeli ellátás visszafizetésére,

b) a természetben nyújtott ellátás esetén a pénzegyenértékének megfizetésére.

12. § (1) Ha a pénzbeli ellátás 11. §-ban meghatározott ok miatt szűnt meg, a támogatás megszűnésének időpontjától számított egy évig nem állapítható meg az újabb rendszeres pénzbeli ellátásra való jogosultság.

(2) *  Az e rendelet 11. §-ban szabályozott kötelezés elrendelése esetén, a Szt szerinti visszafizetés összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – a Népjóléti Bizottság méltányosságból

a) elengedheti

b) csökkentheti vagy

c) részletfizetéssel engedheti teljesíteni.

(3) Az elengedésről, a csökkentésről, valamint a részletfizetéssel való megfizetésről szóló döntés során a hatáskör gyakorlója különösen a következőket veszi figyelembe:

a) a háztartás jövedelmét és az abban bekövetkezett változást,

b) háztartás tagjainak egészségi állapotában bekövetkezett változást,

c) a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül keletkezett előre nem látható kiadásokat.

13. § * 

II. fejezet

Pénzbeli ellátások

8. A települési támogatás formái

14. § Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek, családok részére települési támogatás biztosít az e rendeletben meghatározottak szerint.

15. § *  (1) *  A szociális rászorultság esetén az e rendeletben meghatározott feltételek szerint

a) települési támogatásként minimumjövedelem-juttatás,

b) lakhatási támogatásként:

ba) rendszeres lakásfenntartási támogatás,

bb) adósságkezelési szolgáltatás,

bc) fűtési szezonban történő időszaki támogatás,

c) gyógyszertámogatás,

d) települési támogatásként nyújtott méltányossági ápolási díj

állapítható meg.

(2) *  Rendkívüli települési támogatásként

a) eseti szociális segély,

b) a gyermek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként az a) pontban meghatározottakon túl tanévkezdési támogatás,

c) időskorúak év végi támogatása,

d) születési támogatás,

e) sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók támogatása,

f) tüdőgyulladás elleni védőoltás támogatása,

g) zuglói nyugdíjasokat támogató alapból nyújtott támogatás,

h) *  Méltányossági időszaki fűtés támogatás

állapítható meg.

9. Minimumjövedelem-juttatás

16. § A Polgármester minimumjövedelem-juttatásra való jogosultságot állapít meg annak a nagykorú személynek, akinek * 

a) *  a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelem nem haladja meg a 28 500 forintot, és

b) *  a háztartás tagjainak egyike sem rendelkezik a 3. § (1) bekezdés e) pontja szerinti vagyonnal, továbbá

c) *  a háztartásában az aktívkorú és munkaviszonnyal vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonnyal nem rendelkező nagykorú személy/ek együttműködnek a Zuglói Család-és Gyermekjóléti Központtal.

17. § A minimumjövedelem-juttatást egy háztartásból csak egy személy részére lehet megállapítani.

18. § *  (1) A minimumjövedelem-juttatást egy lakásban legfeljebb két háztartás részére lehet megállapítani. A juttatás mértéke havonta háztartásonként 2000 Ft-nál nem lehet kevesebb.

(2) A tanulói/hallgatói jogviszonyban álló kérelmező nem tekinthető külön háztartásban élőnek a vele egy lakásban élő egyenesági rokonaitól.

19. § *  A minimumjövedelem juttatás havi összegének kiszámítása az alábbi módon történik: a 28 500 forintból ki kell vonni a háztartás egyenlő értékű jövedelmét. Ezt az összeget kell megszorozni a háztartás teljes egyenlő értékű (ekvivalens) létszámával, és az így kiszámított összeg a támogatás havi összege, amelynek mértéke nem haladhatja meg a fogyasztási egységenkénti 26 000 Ft-ra történő kiegészítést. Az ellátás összege havonta nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegét.

20. § (1) *  A minimumjövedelem-juttatást a kérelem benyújtásának a napjától számított határozatlan időre kell megállapítani. Ha a megállapított juttatás összege a megállapítás hónapjában 1 000 Ft-nál kevesebb, az első havi juttatást a következő hónapra járó összeggel együtt, annak esedékessége napján kell folyósítani.

(2) A kérelmező köteles bejelenteni, ha bármely a kérelemben szereplő adatában (különösen a jogosultságot keletkeztető adatában) változás következik be.

20/A. § *  (1) Nem állapítható meg minimumjövedelem-juttatásra való jogosultság a kérelmezőnek, ha

a) 2 hónapot meghaladóan letartóztatásban van, elzárás büntetését vagy szabadságvesztés büntetését tölti,

b) a kérelmező maga vagy a háztartás valamelyik tagja az Szt. 33. §-a szerinti foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult, de azt nem veszi igénybe, vagy

c) a kérelmezőnek vagy a háztartása valamelyik tagjának a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra azért nem jogosult, mert azt az Szt. 34. § (2) bekezdés b), d), e) vagy f) pontja alapján megszüntették.

(2) Megszűnik a minimumjövedelem-juttatásra való jogosultsága annak a személynek, akire vonatkozóan (1) bekezdés szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett.

21. § *  (1) *  Ha a minimumjövedelem-juttatásra való jogosultságot azért kell megszüntetni, mert a háztartás bármelyik tagjának munkába állása miatt a háztartás a jövedelemhatárt túllépi, akkor a juttatás felét az eljáró hatóság a keresőtevékenység megkezdését követő hónap első napjától 3 hónapig hivatalból továbbfolyósítja, feltéve, hogy a háztartás munkaviszonnyal nem rendelkező, együttműködésre kötelezett személyei továbbra is teljesítik az együttműködési megállapodásban foglaltakat a Családsegítő Központ felé.

(2) Ha a juttatás összege a háztartás bármely tagjának munkába állása miatt csökken, a juttatást a kereső tevékenység kezdő hónapját követő hónap 1. napjától számított 3 hónapig az eredeti összegben kell továbbfolyósítani.

22. § *  A minimumjövedelem-juttatás iránti kérelmet e rendelet 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalban.

23. § (1) A minimumjövedelem-juttatásra való jogosultságot a Polgármester évente felülvizsgálja. A felülvizsgálatot a megállapító határozatban foglalt támogatás nyújtására vonatkozó kezdő időponttól számított egy évet megelőző 15 napon belül kell megindítani.

(2) A minimumjövedelem-juttatásra jogosult bejelentésére, vagy hivatalból a jogosultság jövedelmi feltételének fennállását felül kell vizsgálni, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.

(3) Ha a minimumjövedelem-juttatás összege a (1) és (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként

a) emelkedett, akkor az új Összeget a nyújtott támogatásra való jogosultság feltételeiben bekövetkező változás bejelentésének, illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az időpontjától,

b) csökkent, akkor az új összeget a nyújtott támogatásra való jogosultság feltételeiben bekövetkező változásra vonatkozó bejelentési kötelezettség határidejének lejártát, illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az időpontját követő hónap első napjától kell folyósítani.

(4) Ha a (1)–(2) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a nyújtott támogatásra való jogosultság megszűnik, akkor a nyújtott támogatás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

(5) Az együttműködési megállapodás megkötésének elmulasztása vagy az abban foglaltak nem teljesítése esetén a 9–10. §-okban foglaltakat kell alkalmazni.

(6) *  A polgármester az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a minimumjövedelemjuttatásra való jogosultságot felülvizsgálja, abban az esetben is, ha a jogosultság alapjául szolgáló egy fogyasztási egységre jutó jövedelemhatár megváltozik.

(7) *  Meg kell szüntetni a minimumjövedelem-juttatásra való jogosultságot annak a személynek, aki a jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza.

(8) *  Az eljárás akadályozásának minősül különösen, ha

a) jövedelmi vagy vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat nem szolgáltat, vagy

b) jövedelemi vagy vagyoni viszonyaira vonatkozóan téves adatot szolgáltat, vagy az eljáró szervet jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan megtéveszti vagy

c) a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé.

(9) *  Megszűnik a minimumjövedelem-juttatásra való jogosultság a felülvizsgálat során, ha a minimumjövedelem-juttatásban részesülőnek vagy a háztartása valamelyik tagjának az Szt. 34. § (2) bekezdés b), d), e) valamint f) pontja miatt megszűnt a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultsága.

10. Rendszeres lakásfenntartási támogatás

24. § (1) A rendszeres lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy lakásként használt nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A polgármester a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez és a közös költséghez rendszeres lakásfenntartási támogatást állapít meg az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(3) *  A rendszeres lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában és elsősorban a lakásfenntartással azon összefüggő rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Az önkormányzati bérlakásban élők esetén a rendszeres lakásfenntartási támogatást elsősorban lakbér támogatásához kell nyújtani.

(4) *  A rendszeres lakásfenntartási támogatás a szolgáltatóhoz történő utalással állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki a szolgáltatónál felhasználói azonosító számmal rendelkezik. Azon személy részére, akinél előrefizetős készülék működik, a lakásfenntartási támogatás a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz (kódhordozó) formájában is nyújtható.

(5) A rendszeres lakásfenntartási támogatás megállapítása során vizsgálni kell

a) a háztartás fogyasztási egységét,

b) a háztartás összjövedelmét (a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemcsökkentő tényezők figyelembevételével),

c) a 25. § (3) bekezdésben elismert egyenlő értékű (ekvivalens) lakásnagyságot

d) a háztartás tagjainak vagyoni helyzetét, és

e) azt, hogy a lakásban élő személy oda bejelentett lakcímmel rendelkezik-e, és életvitelszerűen ott lakik.

25. § (1) *  A rendszeres lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege (a továbbiakban; T) az elismert lakásfenntartási költség és a háztartás jövedelmének meghatározott (a háztartás egyenlő értékű jövedelmétől függő) hányadának a különbözete, de nem lehet kevesebb, mint 2 500 Ft,

(2) *  A lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 500 Ft.

(3) A rendszeres lakás fenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban több személy lakik, fogyasztási egységenként további 20 nm a háztartás ekvivalens méretével arányosan,

c) az elismert lakásnagyság kiszámítása a következő módon történik:

ca) egyszemélyes háztartás esetén az a) pontban jelzett lakásnagyság

cb) a b) pont esetén a) pont plusz (3. § b) pont szerint számított (fogyasztási egység–1) x 20 nm.

(4) Az (1) bekezdés szerinti T kiszámítása a következő módon történik:

T–K–J x h

ahol a K az elismert lakásfenntartás költsége, ami az elismert lakásnagyság négyzetméterben kifejezett értéke és az egy négyzetméterre jutó elismert lakásköltség szorzata. J a háztartás havi összjövedelme, a h lakás fenntartásra fizetendő jövedelemhányad, ami 0,15 és 0,25 között változik a háztartás egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelmétől (j) függően. Képletben: h=0,25+0,1 * (j–72000)/72000.

26. § (1) *  A kérelmező számára a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kell megállapítani.

(2) A rendszeres lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

(3) *  Nem áll fenn az együttműködési kötelezettsége annak a kérelmezőnek, akinek a megállapított rendszeres lakásfenntartási támogatás összege havonta a 13 000 Ft összeghatárt nem haladja meg.

27. § (1) A rendszeres lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal használatában megosztott lakás lakrészeit.

27/A. § *  (1) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő háztartás a szolgáltatás időtartama alatt hivatalból rendszeres lakásfenntartási támogatásra jogosult.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó rendszeres lakásfenntartási támogatást e rendelet rendszeres lakásfenntartási támogatás vonatkozó szabályai szerint kell megállapítani.

(3) Amennyiben a rendszeres lakásfenntartási támogatás az adósságkezelési szolgáltatás megállapítását megelőzően került megállapításra, abban az esetben a megállapított rendszeres lakásfenntartási támogatást az adósságszolgáltatásra való jogosultság időtartamáig kell folyósítani.

(4) Ha az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult háztartás a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, úgy a háztartás részére a rendszeres lakásfenntartási támogatás összegét havi 2 500 Ft-ban kell megállapítani, amelyre a háztartás az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt jogosult.

(5) A rendszeres lakásfenntartási támogatás egyidejűleg csak egy jogcímen állapítható meg.

28. § (1) *  Ha a rendszeres lakásfenntartási támogatás

a) *  a háztartás bármelyik tagjának munkába állása miatt szűnik meg, akkor a kérelmező részére a keresőtevékenység kezdő hónapját követő hónap 1. napjától számított három hónapig 50%-os összegben kell továbbfolyósítani, vagy

b) összege a háztartás bármely tagjának munkába állása miatt csökken, a támogatást a kereső tevékenység kezdő hónapját követő hónap 1. napjától számított három hónapig 25. § (1) bekezdése alapján megállapított összegben kell továbbfolyósítani,

c) Az a)–b) pontban szabályozott továbbfolyósítás esetén a rendszeres lakásfenntartási támogatás időtartam meghaladhatja az egy évet.

(2) * 

28/A. § *  (1) A rendszeres lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot a Polgármester jogosult bejelentésére, vagy hivatalból felülvizsgálja, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, a háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.

(2) Ha a rendszeres lakásfenntartási támogatás összege a (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként

a) emelkedett, akkor az új összeget a jogosultság feltételeiben bekövetkező változás bejelentése hónapja, illetve a hivatalos tudomásszerzés hónapjának első napjától

b) csökkent, akkor az új összeget a jogosultság feltételeiben bekövetkező változásra vonatkozó bejelentési kötelezettség határidejének lejártát követő hónap, illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az időpontját követő hónap első napjától

kell folyósítani.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a támogatásra való jogosultság megszűnik, akkor a támogatás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

29. § (1) Rendszeres lakásfenntartási támogatásra nem jogosult az a háztartás,

a) *  ahol a háztartás havi összjövedelme (J) és a lakásfenntartásra fizetendő meghatározott hányad (h) szorzata (J x h) meghaladja a lakásfenntartás elismert költségét (K),

b) amely a 3. § e) pontja szerinti vagyonnal rendelkezik.

(2) A rendszeres lakásfenntartási támogatást meg kell szüntetni, ha a juttatásban részesülő e rendelet 9. § (2) bekezdésében foglalt együttműködési megállapodást nem köti meg, vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, illetve az abban foglaltakat nem teljesíti. Valamennyi e bekezdésben felsorolt esetben a jelzést a Családsegítő Központ továbbítja az eljáró hatóság felé. A hatóság hivatalból indít eljárást az ellátás megszüntetésére.

30. § A rendszeres lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

10a. *  Fűtési szezonban történő időszaki támogatás

30/A. § *  (1) *  Az Önkormányzat időszaki támogatást nyújt a téli hónapokban megnövekedett fűtési kiadások enyhítésére Budapest XIV. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező személynek, ahol a háztartás nem részesül rendszeres lakásfenntartási támogatásban, és aki az alábbi ellátások valamelyikében részesül

a) öregségi nyugdíj

b) rokkantsági ellátás

c) házastársi pótlék

d) rehabilitációs ellátás

e) rokkantsági járadék

f) korhatár alatti ellátás vagy

g) hozzátartozói ellátás

és akinek a jövedelme a 185 000 Ft-ot nem haladja meg.

(2) A támogatás igénylésére irányuló eljárás kérelemre indul, mely a tárgyév szeptember 1-jétől október 31. napjáig nyújtható be.

(3) A támogatásra való jogosultság a határidőben beadott kérelmek esetében november 1-től a következő év március 15. napjáig polgármester által kerül elbírálásra. A határidőn túl beadott kérelmek esetében a támogatásra való jogosultság a benyújtást követő hónap első napjától állapítható meg.

(4) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező jövedelemigazolását. Háztartásonként egy személy részére állapítható meg támogatás. Fűtési szezonban történő időszaki támogatás megállapításakor csak a kérelmező jövedelemvizsgálatára kerül sor.

(5) *  Az időszaki fűtés támogatás havi összege a (3) bekezdésben foglaltak szerint november 1-jétől 8 000 Ft, március hónapra a támogatás összegének az 50%-a állapítható meg.

30/B. § *  Az időszaki fűtési támogatás iránti kérelmet a 4a. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

10/B. *  Méltányossági időszaki fűtés támogatás

30/C. § *  (1) Évente egy alkalommal a polgármester fűtési szezonban történő méltányossági időszaki fűtés támogatást (a továbbiakban: méltányossági fűtési támogatás) állapíthat meg a fűtési szezonban időszaki fűtési támogatásban nem részesülő egyedül élő személy részére.

(2) Méltányossági fűtési támogatásra az a fogyatékos, egyedül élő személy jogosult, aki

a) 65. év feletti,

b) zuglói lakóhellyel vagy tartózkodási címmel rendelkezik,

b) fogyatékossági támogatásban részesül,

c) kérelmező jövedelme nem haladja meg a 190 000 Ft-ot és

d) nem részesül rendszeres lakásfenntartási támogatásban vagy tűzifajuttatásban.

(3) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező jövedelemigazolását és a szakértői véleményt a fogyatékossági támogatásra való jogosultságáról.

(4) A támogatás igénylésére irányuló eljárás kérelemre indul, mely a tárgyév december 1. napjától január 31. napjáig nyújtható be.

(5) A méltányossági fűtési támogatás egyszeri összege 15 000 Ft, amelyet egy alkalommal kell jogosult részére postai úton vagy bankszámlára történő utalással kifizetni.

(6) A méltányossági fűtési támogatás iránti kérelmet a 4/b. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

11. Adósságkezelési szolgáltatás

31. § Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást megőrzését segítő ellátás.

32. § Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult

a) adósságkezelési tanácsadásban, és

b) adósságcsökkentési támogatásban

részesül, amelyet az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani.

33. § (1) A Polgármester a határozatában megjelölt időponttól adósságcsökkentési támogatásban részesíti azt a kérelmezőt

a) amelynek

aa) a (3) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyike esetében fennálló tartozása legalább kéthavi, vagy

ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, vagy értesítést kapott a szolgáltatótól a kikapcsolásról,

b) aki a kerületben elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik * 

ba) 1 –2 személy esetén 60 nm

bb) 3 személy esetén 70 nm

bc) 4 személy esetén 80 nm

bd) minden további személy esetén + 5 nm,

c) a háztartás tagjainak egyike sem rendelkezik e rendelet 3. § e) pont szerinti vagyonnal,

d) vállalja az adósságból fakadó fizetési kötelezettség és az Önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének (önrész) megfizetését,

e) az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt,

f) együttműködik a Családsegítő Központtal,

g) az általa lakott ingatlan tulajdonosa, bérlője, haszonélvezője, hatályos albérleti szerződéssel rendelkező albérlője, a lakásban bejelentett lakcímmel rendelkezik, illetve életvitelszerűen ott lakik,

h) aki jogcímnélküli lakó, de bérleti jogviszonya a bérleti díj meg nem fizetése miatt szűnt meg vagy szűnne meg,

i) *  akinek a háztartásában az egyenlő értékű (az ekvivalens) jövedelem nem haladja meg az adósságcsökkentési támogatás mértékéhez igazodó, a (11) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt

(2) Az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből származó hátralék 12 havi elmaradásnak minősül.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában adósságkezelési szolgáltatásba a lakhatási költségek körébe tartozó alábbi adósságtípus vonható be:

a) a közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhőszolgáltatás, víz- és csatornahasználati, valamint szemétszállítási díjtartozás, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél a központi fűtési díjtartozás)

b) a közösköltség-hátralék, valamint az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátraléka, az ingatlan tulajdonosa és haszonélvezője vonatkozásában,

c) a lakbérhátralék.

(4) Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal használatában megosztott lakás lakrészeit.

(6) Adósságcsökkentési támogatás a (1)–(2) bekezdésben felsorolt feltételek együttes megléte esetén lehetséges.

(7) Az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Központ végzi. A Családsegítő Központ feladatának ellátása során együttműködik az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő adóssal, a Polgármesteri Hivatallal és a szolgáltatókkal.

(8) Az adósságkezelési tanácsadás keretében a tanácsadó:

a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,

b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra,

c) az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást (a továbbiakban: adósságkezelési megállapodás) köt,

d) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását,

e) szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását

f) *  a tanácsadó az adósságkezelési -megállapodás megkötése előtt az adós lakásán szociális helyzetfelmérést készít.

(9) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adós együttműködik a tanácsadóval.

(10) Az együttműködés során az adós köteles:

a) hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,

b) aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,

c) havonta legalább egy alkalommal, a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról,

d) köteles a havi lakásfenntartási kiadások kifizetett számláit bemutatni,

e) köteles a vállalt havi önrész befizetését igazolni.

(11) *  Az adósságcsökkentési támogatás mértéke amennyiben a

a) háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelem nem haladja meg az 55 000 Ft-ot és vállalja a 20% önrész befizetését, az adósságcsökkentési támogatás maximális mértéke 80%, legfeljebb 400 000 Ft,

b) háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelem 55 001 Ft és 85 000 Ft közé esik és vállalja a 25% önrész befizetését, az adósságcsökkentési támogatás maximális mértéke 75%, legfeljebb 350 000 Ft, vagy

c) háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelem 85 001 Ft és 120 000 Ft közé esik és vállalja a 30% önrész befizetését az adósságcsökkentési támogatás maximális mértéke 70%, legfeljebb 300 000 Ft.

(12) Az adósságcsökkentési támogatást az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani.

(13) Ha az adós egyidejűleg többféle adósságtípus kezelését kéri, akkor az adósságcsökkentési támogatást a kezelt adósságok arányának figyelembevételével kell meghatározni.

34. § Az adósságcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül.

35. § Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama 500 000 Ft alatti tartozás esetén legfeljebb 18 hónap, 500 000 Ft feletti tartozás esetén 18 hónap. A szolgáltatás időtartama különösen indokolt esetben (haláleset, súlyos betegség) egy alkalommal, az egyéni szociális helyzethez illeszkedő részletfizetési megoldást kialakítása érdekében 6 hónappal meghosszabbítható.

36. § *  (1) Az adósságcsökkentési támogatás folyósítását az eljáró hatóság hivatalból legfeljebb 6 hónap időtartamra felfüggeszti, ha a jogosult

a) a második figyelmeztetés ellenére sem veszi igénye az adósságkezelési tanácsadást,

b) az általa vállalt adósságtörlesztéssel 2 havi részletet elérő késedelembe esik, vagy

c) a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének 2 hónapon keresztül nem tesz eleget.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt időtartam alatt a jogosult a részletfizetési kötelezettségét nem rendezi és folyó havi kiadásokat sem fizeti meg, a hatóság az ellátást megszünteti.

(3) Ha az (1) bekezdésben foglalt időtartam alatt a jogosult teljesíti a támogatás folyósításához szükséges feltételeket, a támogatás folyósítása hivatalból újra indul.

37. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás a 36. § (2) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetéstől számított 12 hónapon belül nem állapítható ismételten meg.

(2) *  Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési támogatás lezárásától – ide nem értve az (1) bekezdés szerinti megszüntetést számított 12 hónapon belül nem részesülhet ismételten adósságkezelési szolgáltatásban.

(3) Az adósságcsökkentési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatást adták.

(4) *  A (2) bekezdéstől az alábbi esetekben lehet eltérni:

a) valamely háztartástag halála,

b) háztartás valamelyik tagjának három hónapot meghaladó keresőképtelensége,

c) háztartás valamelyik tagjának három hónapot meghaladó munkanélkülisége

miatt a háztartás jövedelme a lakásfenntartási támogatás szabályai szerint a háztartásra megállapított elismert lakásköltség felét meghaladó mértékben csökken,

(5) *  A (2) bekezdéstől eltérően, ha az adósságkezelési szolgáltatásban való részvétel során a háztartás összes adósságkezelési szolgáltatásba bevonható adósságának csak egy részre került bevonásra, és a háztartás az adósságkezelési szolgáltatásban való részvétele óta fizeti a folyó havi rendszeres lakásfenntartási kiadásokat, azaz új hátraléka az adósságkezelési szolgáltatásban való előző részvétele óta nem keletkezett.

(6) *  A (2) bekezdéstől eltérően a sikeres adósságkezelés lezárását követő 3 hónap elteltével abban az esetben, ha az adósságkezelési szolgáltatásban való részvétele során a háztartás számára folyósított adósságcsökkentési támogatás összege nem haladja meg a legfeljebb adható összeget, a megítélt támogatás és a legfeljebb adható támogatás közötti különbség erejéig.

38. § A Családsegítő Központ a 9. § (5) bekezdésben foglaltak szerint minden hónap 15-éig tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt azon adósságkezelt személyekről, akik a tárgyhónapot megelőző hónapban az adósságkezelési megállapodásban vállalt kötelezettségek valamelyikét nem teljesítették

39. § Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmet az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Családsegítő Központnál (1144 Budapest, Füredi park 6.) benyújtani. A kérelmet a szükséges mellékletekkel és a javaslattal együtt a Családsegítő Központ 15 napon belül továbbítja a Polgármester felé döntésre.

40. § *  A Polgármester a lakásvesztés elkerülése érdekében a 33. § (11) bekezdés meghatározott önrész lehet kevesebb is, de legalább 10 000 Ft, valamint az ott meghatározott támogatási összegénél magasabb támogatást is megállapíthat, továbbá a 33. § (1) bekezdés b) pontban szabályozott lakásnagyságot meghaladó lakásban lakók esetében is dönthet a támogatásról, feltéve, hogy * 

a) *  a háztartás egyenlő értékű jövedelme kisebb, mint a szociális vetítési alap 150%-a, a háztartás legalább egyik tagja várandós nő, tartósan beteg, kiskorú, fogyatékkal élő személy, egyedülálló 60 év feletti kérelmező, vagy

b) a háztartás esetében, amelynek minden tagja 60 év feletti, illetve

c) a háztartás kiskorú tagja(i), anyagi vagy lakhatási problémák miatt veszélyeztetett(ek).

11/A. *  Méltányossági ápolási díj

40/A. § *  (1) Települési támogatásként méltányossági ápolási díjra jogosult az a személy, aki

a) 18. életévét betöltött tartósan beteg személy közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont] ápolását, gondozását végzi, és az ápolt házi segítségnyújtás keretében nem látható el,

b) zuglói lakcímmel rendelkezik, és

c) 2016. február 28-ig méltányossági ápolási díjra volt jogosult, és azt részére

továbbfolyósították.

(2) Tartósan beteg az a személy, aki a háziorvos igazolása alapján előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

(3) Nem jogosult méltányossági ápolási díjra az a közeli hozzátartozó, aki az Szt. 41. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjra jogosult.

(4) Az (1) bekezdés szerinti jogosultságot évente felül kell vizsgálni, a jogosultsági feltételek fennállása esetén a továbbfolyósításról hivatalból kell intézkedni.

(5) A méltányossági ápolási díjra jogosult személy a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott ápolási díj havi alapösszegének a 80%-ára jogosult.

(6) A támogatás folyósításának időszaka szolgálati időt keletkeztet a nyugdíjjogosultság szempontjából, továbbá az ápoló egészségbiztosítási szolgáltatásra jogosult.

(7) A támogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha

a) a támogatásban részesülő részére rendszeres pénzellátást állapítottak meg,

b) az ápoló e rendeletben meghatározott minimumjövedelem-juttatásban részesül,

c) az ápolt elhunyt,

d) az ápolt intézményi elhelyezést kapott,

e) az ápoló az ápolási kötelezettségét nem teljesíti, vagy

f) az ápoló a jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, különösen, ha adatszolgáltatási, hiánypótlási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a környezettanulmány lefolytatásában nem működik együtt.

(8) Az ápoló az ápolási kötelezettségét nem teljesíti, ha több, egymást követő napon

a) nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének az ellátásáról,

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének a biztosításáról vagy

c) az esetleges vészhelyzet kialakulásának a megelőzéséről.

(9) Ha a Polgármester ápolási kötelezettség elmulasztásáról szerez tudomást, a tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül a helyszíni ellenőrzés céljából értesíti a Zuglói Szociális Szolgáltató Központot.

12. Eseti szociális segély

41. § *  (1) A Polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került (a továbbiakban: krízishelyzet) és ezért időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő, szociálisan rászorultak részére rendkívüli települési támogatásként eseti szociális segélyt nyújthat.

(2) Eseti szociális segély a háztartásban azonos lakcímmel rendelkező személyek közül egy személy részére állapítható meg.

(3) Az eseti szociális segély háztartásonként – egy naptári éven belül – az alkalmanként jelentkező többletkiadás 90%-áig állapítható meg, de évente összesen a 80 000 Ft-ot nem haladhatja meg, ha e rendelet másként nem rendelkezik.

(4) *  Ha a kérelmező krízishelyzetét a vagyonában bekövetkezett elemi kár okozta, az eseti segély összege a bekövetkezett kár mértékéhez igazodva legfeljebb a szociális vetítési alap összegének 400%-a.

(5) Az eseti szociális segély iránti kérelmet a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(6) *  Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorultnak minősül az a kérelmező, aki a létfenntartásához szükséges rendkívüli többletkiadásaihoz azért kért támogatást, hogy önálló életvitelét megőrizze, és a kérelmezővel közös háztartásban élő, a Polgári Törvénykönyvben meghatározott hozzátartozó és az élettárs (a továbbiakban együtt: közeli hozzátartozó) figyelembe vételével az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű havi jövedelme nem haladja meg a 95 000 Ft-ot, és a család tagjainak egyike sem rendelkezik a 3. § e) pontja szerinti vagyonnal. Ezek a feltételek nem vonatkoznak arra a kérelmezőre, akinek a krízishelyzetét a vagyonában bekövetkezett elemi kár okozta.

(7) Krízishelyzetnek minősül különösen, ha a kérelmező:

a) az Szt. 49. §-ában szabályozott közgyógyellátási igazolványra nem jogosult, és esetenként nem tudja a háziorvos vagy a kezelőorvos által felírt olyan gyógyszerét kiváltani, amelynek igazolt költsége a jövedelmének 15%-át meghaladja,

b) kórházi kezelést, műtéti beavatkozást, rehabilitációt vesz igénybe,

c) a közüzemi szolgáltató által kiállított számlát – ideértve az éves elszámoló számlát is –, a társasházi közös költséget vagy a lakbér összegét önerőből nem tudja megfizetni,

d) munkanélkülivé vált és álláskeresési támogatásra jogosult, vagy az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik,

e) a kiskorú vagy a nagykorúvá vált gyermek családban történő ellátása során jelentkező többletkiadásnak, így különösen a betegség, gyermek ruházattal történő ellátása, valamint közoktatási intézmény igazolása alapján a kötelező iskoláztatással kapcsolatos fizetési kötelezettségének (tanszer, tankönyv, táborozás költsége) nem tud eleget tenni, vagy

f) váratlan, előre nem látott, a rendszeres fizetési kötelezettségeken felüli, nagyobb összegű kiadást havonta önerőből nem tud teljesíteni.

(8) A krízishelyzet fennállását okirattal kell igazolni.

42. § *  (1) A 41. § (7) bekezdés f) pontjában meghatározott krízishelyzet fennáll, ha kérelmező jogszabály alapján köteles az elhunyt eltemettetésére és e kötelezettségét teljesíti, vagy az elhunyt a kérelmező közeli hozzátartozója vagy élettársa és az eltemettetésről a kérelmező gondoskodik.

(2) *  Szociálisan rászorultnak minősül az a kérelmező is, aki közeli hozzátartozója vagy élettársa eltemettetése céljából kér támogatást, feltéve, hogy az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű havi jövedelme 95 001 Ft és 114 000 Ft közé esik. A temetés céljából nyújtott eseti szociális segély mértéke ebben az esetben a legolcsóbb köztemetés összegének 30%-a.

(3) Temetés céljából eseti segély nem állapítható meg, ha

a) a kérelmező a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül,

b) a kérelmező az elhunyt eltemettetésére szerződésben, ellenszolgáltatás fejében vállalt kötelezettséget,

c) a temetési számla kelte a kérelem benyújtását 6 hónappal megelőző időpont, vagy

d) *  a temetés számlával igazolt költsége a 400 000 Ft- ot meghaladja.

(4) A 41. § (7) bekezdés c) pontjában meghatározott krízishelyzet fennállása miatt nyújtott eseti szociális segélyt a követelés jogosultja részére kell utalni.

43. § *  (1) *  A Népjóléti Bizottság rendkívüli települési támogatásként az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő, szociálisan rászorult kérelmező részére szociális kölcsönt nyújthat. A szociális kölcsön kamatmentes.

(2) A szociális kölcsön a háztartásban élők közül csak egy személy részére állapítható meg. A kérelmet a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) A szociális kölcsön akkor állapítható meg, ha

a) a háztartás a kérelem benyújtásakor havi rendszeres jövedelemmel rendelkezik, és

b) az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelem 57 001 Ft és 142 500 Ft

között van.

(4) *  A kölcsön összege az igazolt létfenntartási gondok rendkívüli méltánylást érdemlő körülményeihez és a kérelmező jövedelmi viszonyaihoz igazodik, de legfeljebb 250 000 Ft.

(5) *  A szociális kölcsön kamatmentes, és azt a visszafizetési határidő első napjától számított legfeljebb egy év alatt, havi egyenlő részletekben kell visszafizetni. A visszafizetési határidőbe nem számít bele az az időtartam, amely alatt a visszafizetési kötelezettség szünetel. A szociális kölcsön visszafizetését a jogosultság megállapítását követő második hónap első napjától kell megkezdeni, ha azonban a visszafizetési kötelezettség szünetelését is engedélyezték, visszafizetést a szünetelés időtartama lejártát követő hónap első napjától kell megkezdeni.

44. § *  (1) A szociális kölcsönről szóló döntésben meg kell határozni a kölcsön visszafizetési ütemezését, futamidejét és a havonta visszafizetendő összeget.

(2) A szociális kölcsönt megállapító határozatban ki kell kötni a támogatás

a) még vissza nem térített összegének azonnali, egyösszegű visszafizetését, ha a támogatásban részesített személy a kölcsön részleteinek a megfizetését három hónapon keresztül nem teljesíti, továbbá

b) a szociális kölcsön azonnali, egyösszegű visszafizetését, ha a támogatásban részesített személy a támogatást a kérelemben megjelöltektől eltérő célra használja fel.

45. § *  (1) *  Ha a jogosult a szociális kölcsön visszafizetésére vonatkozó kötelezettségét önhibáján kívül nem képes teljesíteni, kérelmére legfeljebb hat hónap időtartamra a törlesztés szüneteltetése engedélyezhető. A törlesztés szünetelésének engedélyezése a visszafizetési kötelezettség megkezdésének a napjától is engedélyezhető.

(2) *  A szociális kölcsön törlesztésének a szüneteltetéséről vagy a még vissza nem térített összeg részben vagy egészben történő elengedéséről a Népjóléti Bizottság dönt.

46. § A szociális kölcsön iránti kérelmet e rendelet 7. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

12a. *  Gyógyszertámogatás

46/A. § *  (1) *  Az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások csökkentése érdekében – három hónapot meghaladó krónikus betegség esetén – települési támogatásként gyógyszertámogatás állapítható meg,

annak a szociálisan rászorult háztartásnak

a) ahol a háztartás egyik tagja sem rendelkezik az Ör. 3. § (1) bekezdés e) pontja szerinti vagyonnal,

b) ahol a háztartás egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelme nem haladja meg a 165 000 Ft-ot, és

c) az elismert gyógyszerköltség havi összege eléri a 2 000 Ft-ot.

(2) *  A gyógyszertámogatás havi összege az elismert gyógyszerköltség legfeljebb 50%-a, azonban

a) a támogatás összege éves szinten nem haladhatja meg a 144 000 Ft-ot, amennyiben a háztartás egyik tagja sem jogosult az Szt. 49. §-ában szabályozott közgyógyellátásra,

b) a támogatás összege éves szinten nem haladhatja meg a 72 000 Ft-ot, amennyiben a háztartás valamely tagja jogosult az Szt. 49. §-ában szabályozott közgyógyellátásra.

(3) A gyógyszertámogatás iránti kérelmet a 11/a. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a gyógyszertár által beárazott, a diagnosztizált betegséghez közvetlenül kapcsolódó rendszeresen szedett gyógyszereket tartalmazó háziorvosi/szakorvosi igazolást, amely képezi az (1) bekezdés c) pontjában elismert gyógyszerköltséget

(4) Az ellátásban részesülő amennyiben az Szt. 49. §-a szerinti közgyógyellátásra válik jogosulttá, úgy köteles erről a Polgármesteri Hivatalt 8 napon belül tájékoztatni.

(5) A támogatásra való jogosultság kezdő napja a kérelem benyújtását követő hónap első napja, a jogosultság megszűnése esetén a hónap utolsó napja.

(6) *  A gyógyszertámogatás havi összegét a kérelem benyújtásától számított 1 évre, és a támogatás összegét utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(7) A gyógyszertámogatás iránti kérelmek elbírálása a Polgármester hatáskörébe tartozik.

(8) *  A gyógyszertámogatás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző 60 napban is benyújtható. Az új jogosultságot a lejártát követő hónap 1. napjától kell megállapítani.

12b. *  Időskorúak évvégi támogatása

46/B. § *  (1) A Polgármester települési támogatásként évente egy alkalommal annak a szociálisan rászoruló időskorú személynek, aki Budapest XIV. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik, kérelemre évvégi támogatást állapíthat meg.

(2) *  Az időskorúak év végi támogatását pénzbeli juttatás formájában kell nyújtani. Az egyszeri juttatás összege személyenként 10 000 Ft.

(3) *  Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorulónak minősül az a személy, aki a kérelem benyújtásának (4) bekezdése szerinti határidőig a 65. életévét betölti,

a) akinek jövedelme nem haladja meg a havi 170 000 Ft-ot, és

b) aki az alábbi ellátások valamelyikében részesül:

ba) öregségi nyugdíj

bb) rokkantsági ellátás

bc) házastársi pótlék

bd) rehabilitációs ellátás

be) rokkantsági járadék

bf) korhatár alatti ellátás vagy

bg) hozzátartozói ellátás.

(4) Az (1) bekezdésben szabályozóttakra vonatkozó évvégi támogatás megállapítására irányuló kérelmek benyújtásának határideje tárgyév szeptember 15. és október 31. közötti időszak. E határidő jogvesztő, melynek elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(4a) *  A támogatás megállapításáról szóló döntést az ügyiratra kell feljegyezni.

(5) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező jövedelemigazolását. A támogatás megállapításakor csak kérelmező jövedelmének vizsgálatára kerül sor.

(6) A évvégi támogatás iránti kérelmet a 15/a. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

13. Tanévkezdési támogatás

47. § (1) A tanévkezdés megkönnyítése érdekében tanévkezdési támogatás annak a gyermeket gondozó családnak, egyedülálló szülőnek, vagy a gyermek más törvényes képviselőjének akkor állapítható meg, ha

a) *  a gyermeket gondozó családban, az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelem nem haladja meg a 110 000 Ft-ot, és

b) *  a család tagjainak egyike sem rendelkezik 3. § (1) bekezdés e) pontja szerinti vagyonnal, valamint

c) *  ahol a gyermeket gondozó szülők vagy a gyermeket gondozó más törvényes képviselőjének valamelyike Budapest XIV. kerületi bejelentett lakcímmel rendelkezik, továbbá

d) a gyermeke

da) nappali tagozaton tanulmányokat folytat,

db) 19 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik és a nappali oktatás munkarendje szerint középiskolai tanulmányokat folytat, vagy

dc) óvodába jár.

(2) *  A tanévkezdési támogatás gyermekenkénti összege 10 000 Ft.

(3) * 

(4) * 

(5) A tanévkezdési támogatás megállapítása iránti ügyekben benyújtott kérelmek elbírálása a Polgármester hatáskörébe tartozik.

(6) *  A tanévkezdési támogatás iránti kérelmet a gyermek törvényes képviselője e rendelet 8. melléklete szerinti nyomtatványon tárgyév augusztus 1-e és október 31. napja között nyújthatja be.

14. Születési támogatás

48. § (1) *  Születési támogatásra jogosult a gyermek törvényes képviselője

a) akinek gyermeke e rendelet hatálybalépését követően született, és a szülő a gyermek születésekor és a kérelem benyújtásakor is életvitelszerűen Budapest XIV. kerület közigazgatási területén él, továbbá a gyermek születését megelőzően közvetlenül a szülők valamelyikének legalább 1 éve megszakítás nélkül Budapest XIV. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhelye volt, vagy

b) örökbefogadás esetén, amennyiben az egyik vagy mindkét örökbefogadó szülő, a gyermek születését vagy a gyermek hat hónapos korának betöltése előtt történt örökbe fogadását megelőzően, legalább hat hónapja a kerületben bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen ott él.

(2) *  A születési támogatás gyermekenkénti összege 40 000 Ft.

(3) A születési támogatás megállapításánál a jövedelmet nem kell vizsgálni.

(4) *  A születési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a születési anyakönyvi kivonat másolatát, vagy

b) az örökbefogadást engedélyező gyámhivatal által az örökbefogadás tényéről kiállított hatósági bizonyítványt,

és a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli.

(5) A születési támogatás iránti kérelmet a gyermek törvényes képviselője e rendelet a 9. melléklete szerinti nyomtatványon a gyermek születését követően számított 6 hónapon belül nyújthatja be.

(6) A születési támogatás iránti ügyekben benyújtott kérelmek elbírálása a Polgármester hatáskörébe tartozik.

15. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók támogatása * 

49. § *  (1) Sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót nevelő családok részére nyújtott támogatás, ahol a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló a családban nevelkedik.

(2) Az a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót nevelő család/kérelmező részesülhet évente egy alkalommal rendkívüli települési támogatásban, aki

a) Budapest főváros XIV. kerület közigazgatási területén lakcímmel rendelkezik, és életvitelszerűen a kerület területén él,

b) a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a pályázóval egy lakásban él,

c) a pályázat benyújtásakor a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 25. pontja alapján különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a 18. életévét nem töltötte be,

d) igazolja a pályázat benyújtásakor a különleges bánásmód szükségességét szakértői bizottság érvényes szakértői véleményével,

e) igazolja 16. év feletti tanuló esetén a tanulói jogviszonyt,

f) igazolja a különleges bánásmódot igénylő gyermekkel kapcsolatos többletkiadásait,

g) szociálisan rászorulónak minősül.

(3) Az a kérelmező tekinthető szociális rászorulónak, akinek

a) családjában az egy főre jutó jövedelem a 171 000 Ft-ot,

b) egyedül élő szülő esetén az egy főre jutó jövedelem 199 500 Ft-ot

nem haladja meg.

(4) Családonként egy személy részére állapítható meg a támogatás. A támogatásra való jogosultság vizsgálatánál vagyon vizsgálatára nem kerül sor.

(5) Az elnyerhető támogatás összege pályázóként legfeljebb 80 000 Ft lehet.

(6) A pályázat április 6. és május 5. között nyújtható be Budapest Főváros XIV. Kerületi Zuglói Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Osztályán személyesen vagy postai úton, amely határidő jogvesztő határidő. Az előírt határidőn túl vagy a hiányosan benyújtott pályázatok érdemi vizsgálat nélkül visszautasításra kerülnek.

(7) A benyújtott pályázatokat a Népjóléti Bizottság bírálja el a pályázat benyújtásának zárónapját követő 30 napon belül.

(8) A Népjóléti Bizottság a rendelkezésre álló keretösszeg erejéig nyújt támogatást.

(9) A sajátos nevelési igényű gyermekek támogatása iránti pályázatot e rendelet 13. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

15a. *  Bárányhimlő elleni védőoltás támogatása

49/A. § * 

15b. *  Pneumococcus elleni védőoltás támogatása

49/B. § *  (1) Az önkormányzat az egészségügyi prevenciót szolgáló, az önkéntesség és az egyéni felelősségvállalás hangsúlyozásával a pneumococcus baktérium elleni oltóanyag teljes vételárának költségét támogatja, a 70 életévet betöltött személy esetén, amennyiben 2017. január 1. napját követően védőoltásban részesül, ha

a) a kérelmező bejelentett lakóhelye Budapest XIV. kerület közigazgatási területén van,

b) a kérelmező igazolja a háziorvos által kiállított okirattal az oltóanyag beadását,

c) a kérelmező csatolja a kérelemhez a gyógyszertári nyugtát az oltóanyag ellenértékének megfizetéséről, és

d) a támogatás megállapítását az oltás beadását követő 6 hónapon belül kérte,

e) *  Kérelmező jövedelme nem haladja meg a kérelem benyújtását megelőző hónapban a 142 500 Ft-ot.

(2) A támogatás mértéke az oltóanyag térítési díja, a gyógyszertári nyugta alapján kifizetett összeg.

(3) * 

(4) A pneumococcus elleni védőoltás támogatás iránti kérelem e rendelet 15/b. melléklete szerinti formanyomtatványon nyújtható be.

(5) A pneumococcus elleni védőoltás iránti ügyben benyújtott kérelem elbírálásáról a polgármester dönt.

16. A szépkorú személyek elismerése

50. § *  (1) Az Önkormányzat nevében a Polgármester köszönti a tárgyévben a 80., 85., 90., 95., 100., életévet betöltött, és a 100. életév betöltését követően évenként a Budapest XIV. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárt.

(2) *  A szépkorú személy

a) 80. életévének betöltésekor 8 000 Ft,

b) 85. életévének betöltésekor 8 500 Ft,

c) 90, életévének betöltésekor 9 000 Ft,

d) 95. életévének betöltésekor 9 500 Ft,

e) 100. életévének betöltésekor 10 000 Ft támogatásra jogosult és a

f) 100. életévének betöltése után pedig az e) pontban meghatározott összeg évenként 1000 Ft- tal emelkedik.

(3) A Polgármester hivatalból határozattal dönt a szépkorú személy részére megállapított támogatás összegéről, amely postai úton kerül kifizetésre, valamint az Idősügyi Kerekasztal elnökének közreműködésével gondoskodik az emléklap átadásáról.

50/A. § *  A szépkorú személyek elismerése a 2016. január és február hónapban 80. és 85. életévüket betöltött személyekre is kiterjed.

16/A. *  Zuglói nyugdíjasokat támogató alap

50/B. § *  (1) A zuglói nyugdíjasokat támogató alapból települési támogatásként annak állapítható meg támogatás, aki

a) Budapest Főváros XIV. kerület közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik,

b) szociálisan rászorulónak minősül, és

c) a 65. életévét betöltötte.

(2) *  Az (1) bekezdés alkalmazásában az a kérelmező tekinthető szociálisan rászorulónak, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelem nem haladja meg a 135 000 Ft-ot.

(3) A zuglói nyugdíjasokat támogató alapból pályázati úton nyújtható támogatás, amely egy családból egy személy részére állapítható meg. Nem nyújtható a tárgyévben ismételt támogatás annak a személynek, aki a tárgyévben benyújtott pályázata alapján már részesült támogatásban.

(4) Nem részesülhet támogatásban az, aki vagy akinek a háztartásában élő közeli hozzátartozója e rendeletben foglaltak szerint szociális kölcsönben részesült, visszafizetési kötelezettségének azonban nem tett eleget.

(5) A pályázat az első támogatási szakaszban március 1. és április 30., a második támogatási szakaszban augusztus 1. és szeptember 30. között nyújtható be Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán személyesen vagy postán. Az egyes támogatási szakaszokra előírt benyújtási határidőn kívüli időpontban benyújtott pályázatokat érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(6) *  A benyújtott pályázatokat a Népjóléti Bizottság bírálja el a támogatási szakasz záró határnapját követő 60 napon belül. A Népjóléti Bizottság a zuglói nyugdíjasokat támogató alapból a rendelkezésre álló keretösszeg erejéig nyújt támogatást.

III. fejezet

Természetben nyújtott ellátások

17. *  Uszoda igénybevétele

51. § *  (1) Öregségi nyugdíjellátásban részesülő egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében a polgármester a zuglói tartózkodási hellyel rendelkező személy részére természetbeni juttatásként a BVSC uszoda térítés mentes igénybevételét teszi lehetővé.

(2) Az (1) bekezdés szerinti természetben nyújtott juttatásra az az öregségi nyugdíjellátásban részesülő személy jogosult, aki

a) legalább 1 éve zuglói tartózkodási címmel rendelkezik és életvitelszerűen a kerület területén él,

b) 65. életévét betöltötte,

c) jövedelme nem haladja meg a 250 000 Ft és

d) szakorvos által kiállított 30 napnál nem régebbi igazolással igazolja, hogy az egészségi állapotának fenntartásához szükséges a rendszeres úszás legalább heti egy alkalommal.

(3) A természetben nyújtott juttatásra jogosult részére a polgármester hatósági bizonyítványt állít ki a (2) bekezdésben foglalt feltételek együttes teljesülésekor. Jogosultság esetén a hatósági bizonyítvány legfeljebb 6 hónapra állítható ki.

(4) Az uszoda térítésmentes igénybevétele iránti kérelmet a 10/a melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell kérelmező jövedelemigazolását és a szakorvosi véleményt.

18. Köztemetés

52. § (1) Az Szt. 48. §-a szerinti köztemetés elrendeléséről a Polgármester dönt.

(2) Ha az eltemettetésre kötelezett személy helyett az Önkormányzat gondoskodik az elhunyt személy eltemettetéséről az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól akkor mentesül, ha

a) *  egyedülálló és jövedelme a szociális vetítési alap összegének a 150%-át nem haladja meg vagy

b) *  családban él és az egy főre számított havi jövedelem a szociális vetítési alap összegét nem haladja meg, és

c) *  a vagyona e rendelet a 3. § (1) bekezdés e) pont szerinti mértéket nem haladja meg,

(3) *  Az eltemettetésre köteles személy, amennyiben a (2) bekezdés szerint nem mentesíthető a köztemetés költségeinek megfizetése alól, abban az esetben kérelmező részére a részletekben történő megfizetés legfeljebb 18 hónapra engedélyezhető, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 600%-át és vagyona e rendelet 3. § (1) bekezdés e) pont szerinti mértéket nem haladja meg.

(4) *  A megtérítési kötelezettség alóli mentesítésről és a részletfizetés engedélyezéséről a Polgármester dönt.

19. Tűzifajuttatás szabályozása

53. § (1) *  Tűzifajuttatás természetbeni támogatásban részesülhet az a rászoruló, akinek jövedelmi és vagyoni helyzete miatt aránytalan nehézséget okoz lakásának a fűtése, és tűzifa, fapellet vagy brikett juttatása (a továbbiakban együtt: tűzifajuttatás) nélkül lakását az emberi tartózkodásra alkalmas hőmérsékletre nem tudja felfűteni.

(2) Jövedelmi helyzete miatt rászoruló az a háztartás, ahol

a) *  a háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az 85 500 Ft-ot és

b) háztartás tagjainak egyike sem rendelkezik a 3. § e) pontjában meghatározott vagyonnal.

(3) A tűzifajuttatásnál az elbírálás során előnyt jelent, ha a háztartás valamely tagja aktívkorúak ellátásában, időskorúak járadékában, adósságcsökkentési támogatásban, vagy lakásfenntartási támogatásban részesül.

(4) A juttatható tűzifa mennyiségének a mértéke fűtési idényenként, és háztartásonként legfeljebb 5 m3. Ugyanazon lakásra vonatkozóan tűzifa támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a háztartásban élő személyek számától.

(5) A Polgármester – a Családsegítő Központ javaslatának a figyelembevételével – dönt a tűzifára való jogosultságról.

(6) *  A tűzifajuttatás iránti kérelem e rendelet 11. melléklete szerinti nyomtatványon tárgyév augusztus 1-je és szeptember 20-a között nyújtható be a Családsegítő Központnál, különös méltánylást igénylő élethelyzet esetén, ezen időszakon túl is nyújtható be kérelem.

(7) *  A Családsegítő Központ a kérelmeket az elbírálásra vonatkozó javaslatával együtt küldi meg a (6) bekezdésben meghatározott szeptember 20-i határnapot követő 15 napon belül.

(8) *  Különös méltánylást igénylő élethelyzetnek minősül különösen:

a) ha a lakás az emberi tartózkodáshoz szükséges hőmérsékletét vagy a tisztálkodás feltételeit nem tudja biztosítani

b) ha a tüzelő a mindennapi élelem elkészítéséhez szükséges,

(9) *  A természetbeni juttatásként megállapított tűzifa átadásáról a Családsegítő Központ gondoskodik, a jogosulttal történő előzetes egyeztetés alapján. A Családsegítő Központ legkésőbb tárgyév november 30-ig írásban tájékoztatja a polgármestert a tűzifa átadásáról.

20. A nagykorúvá váló személyek köszöntése

54. § (1) Nagykorúvá válók köszöntésére az a nagykorú személy jogosult, áld tárgyév január 1. napja és december 31. napja között a 18. életévet betölti, és nagykorúvá válásának idején bejelentett XIV. kerület közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezik.

(2) A nagykorúvá váló fiatalokat a nagykorúvá válás évében a Polgármester ajándékkal és emléklappal köszönti, amelynek összege az önkormányzat éves költségvetésében rendelkezésre álló forrás figyelembevétel meghatározott összeg.

(3) A Polgármesteri Kabinet minden év december hónapban adatokat kér az illetékes személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a következő évben nagykorúvá váló személyekről, és gondoskodik az ajándék beszerzéséről; valamint a jogosultak részére postai úton történő kiküldéséről. Az adatkezelés kizárólag a köszöntést célozza.

20a. *  Táboroztatási támogatás

54/A. § *  (1) A támogatás célja, hogy (3) bekezdés szerinti szociális szempontokból rászoruló, veszélyeztetett gyermek részére a nyári szünet ideje alatt természetbeni ellátásként táboroztatási támogatást biztosítson,

(2) Táboroztatási támogatásban a Családsegítő Központ családsegítője vagy esetmenedzsere javaslata alapján legalább 6 hónapja az intézménnyel kapcsolatban lévő gyermek részesülhet, aki különösen

a) rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül,

b) hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű,

c) speciális szükségletű gyermek, különösen;

ca) mentális, egészségi állapota miatt,

cb) értelmi, testi fogyatékossága miatt, vagy

cc) speciális nevelési igényű.

d) három vagy annál több gyermeket nevelő család gyermeke, vagy

e) gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám gyermeke,

(3) A (2) bekezdés c)–e) pontjai esetén a gyermek abban az esetben részesülhet ellátásban, ha a gyermeket gondozó családban az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelem nem haladja meg a 85 500 Ft-ot.

(4) A Családsegítő Központ javaslata alapján egy családból több gyermek is támogatható.

(5) A tábor megszervezéséről a Családsegítő Központ gondoskodik.

(6) A Családsegítő Központ javaslatát

a) a szülő/törvényes képviselő írásbeli nyilatkozatával,

b) a gyermek táboroztatási költségével, és

c) a táboroztatás helyszíne és időpontjának megjelölésével

együtt legkésőbb tárgyév május 10-ig küldi meg a polgármesternek

(7) A Családsegítő Központ a javaslatához csatolja a (2) bekezdés c)–e) pontjában foglalt esetben a család jövedelemigazolását.

(8) A polgármester tárgyévenként május 31-éig dönt a rászoruló gyermekek természetbeni ellátásként nyújtott táboroztatási támogatásáról.

(9) * 

20b. * 

54/B. § * 

IV. fejezet

Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások

21. A szociális szolgáltatások formái

55. § (1) Az önkormányzat által nyújtott szociális alapszolgáltatások

a) az étkeztetés,

b) a házi segítségnyújtás,

c) a családsegítés és

d) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

(2) Az önkormányzat személyes gondoskodást nyújtó nappali ellátásának formái:

a) az idősek klubja és

b) a fogyatékosok nappali ellátása.

(3) Az (1) bekezdés a), b) és d) pontjaiban és a (2) bekezdésben meghatározott feladatokat a Zuglói Szociális Szolgáltató Központ látja el. Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feladatot az önkormányzat a Családsegítő Központon keresztül látja el.

(4) Az önkormányzat ellátási szerződések útján biztosítja

a) az utcai szociális munka,

b) a hajléktalan nappali melegedő és

c) a közösségi ellátások

alapellátást.

22. Gyermekjóléti szolgáltatások

56. § (1) Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:

a) a gyermekjóléti szolgáltatás,

b) *  a gyermekek napközbeni ellátása:

ba) bölcsődei ellátás,

bb) időszakos gyermekfelügyelet,

bc) játszócsoport vagy

bd) óvodai ellátás

c) a gyermekek átmeneti gondozása:

ca) helyettes szülői ellátás,

cb) családok átmeneti otthona,

cc) gyermekek átmeneti otthona.

(2) Az Önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat az alábbiak szerint biztosítja:

a) Az Önkormányzat által fenntartott napközbeni ellátást biztosító intézmények közreműködésével:

aa) a gyermekjóléti szolgálat (családsegítő szolgálat részeként),

ab) bölcsődékben,

ac) óvodákban vagy

ad) * 

b) szolgáltatási, ellátási szerződéssel:

ba) a helyettes szülői hálózatban,

bb) a családok átmeneti otthonában,

bc) a gyermekek átmeneti otthonában.

(3) Az (2) bekezdés b) pontjában ellátást nyújtó intézmények esetén az ellátást igénybevételére a Családsegítő Központ előzetes javaslata alapján vehető igénybe.

57. § *  A szociális szolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások biztosításáról az ellátást nyújtó intézmény vezetője dönt.

57/A. § *  (1) *  A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként időszakos gyermekfelügyelettel és játszócsoporttal segítheti a családokat.

(2) Az időszakos gyermekfelügyelet a bölcsődei ellátásban nem részesülő 3 éven aluli gyermek ellátását szolgálja a szülő elfoglaltsága idejére, munkanapokon 8 és 16 óra között, a szülő általa igényelt, legfeljebb összesen napi 6 órai időtartamban.

(2a) *  A játszócsoport gyermeknevelést segítő alternatív szolgáltatás, amelyben a bölcsődei ellátásban nem részesülő gyermek és a szülő/törvényes képviselő vagy a kísérő személy közösen vesz részt – a kisgyermeknevelő, bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy segítségével – munkanapokon 8–13 óra között.

(2b) *  Ha a szülőn/törvényes képviselőn kívül a gyermeket más nagykorú személy kíséri, akkor teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni, hogy a kísérő a gyermek felügyeletére jogosult.

(2c) *  A játszócsoport szolgáltatást a bölcsődei ellátást nyújtó bölcsődei csoporton kívül, önálló csoportban kell biztosítani. Egy játszócsoportban maximum 10 gyermek és a gyermekhez kapcsolódóan egy szülő vagy kísérő jelenléte megengedett.

(3) *  Az érintett telephely vezetőjénél kell benyújtani az időszakos gyermekfelügyelet vagy játszócsoport iránti kérelmet, amelyről a telephely vezetője dönt az igények beérkezésének sorrendjében.

(4) A Mesevonat Bölcsőde telephelyén az időszakos gyermekfelügyeletet biztosítani kell akként, hogy az időszakosan gondozott kisgyermek az erre a célra létrehozott csoportba vehető fel.

(5) Az időszakos gyermekfelügyelet az intézmény többi telephelyein az üres férőhelyek terhére, az engedélyezett létszám erejéig biztosítható,

(6) *  Az időszakos gyermekfelügyelet és a játszócsoport igénybevételét kérő szülőnek/törvényes képviselőnek a szülő és a gyermek személyes adatait tartalmazó adatlapot kell kitölteni, továbbá a gyermek egészségügyi könyvét az igénybevétel minden napján be kell mutatni a kötelező védőoltások meglétének igazolása céljából. Ha az időszakos gyermekfelügyelet vagy a játszócsoport igénybevétele több napon át folyamatos, akkor az első alkalommal a szülőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a gyermek egészséges és közösségben gondozható.

(7) Az időszakos gyermekfelügyelet esetén az ellátás megkezdésekor a telephely vezetője megállapodást köt az ellátást igénybe vevő törvényes képviselőjével.

(8) *  A Mesevonat Bölcsőde telephelyén az időszakos gyermekfelügyelet mellett a nyújtott nyitva-tartást is biztosítani kell. A nyújtott nyitva-tartás keretében a Mesevonat Bölcsőde, a bölcsődei ellátásban részesülő kisgyermek részére, munkanapokon, bármely szülő kérésére, 19 óráig biztosítja az ellátást, és a szülő kérésére köteles gondoskodni a kisgyermek vacsoráztatásáról is.

(9) *  Az időszakos gyermekfelügyelet vagy játszó csoport és a nyújtott nyitvatartási szolgáltatások igénybevétele esetén fizetendő személyi térítési díj összegét az intézményvezető állapítja meg e rendelet 13/a. melléklete szerint, azzal, hogy az időszakos gyermekfelügyelet vagy játszó csoport igénybevétele esetén amennyiben az étkezési időt is érint, a szolgáltatás díján felül a bölcsődei ellátásra vonatkozó térítési díjat kell alkalmazni.

58. § (1) Szociális étkezésre jogosult különös az a személy, aki

a) korhatár előtti ellátásban, rehabilitációs-, rokkantsági ellátásban, fogyatékossági támogatásban, aktív korú személyek ezen belül egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesül (korábban: egészségkárosodottak rendszeres szociális segélye), házi segítségnyújtásban részesül,

b) pszichiátriai beteg,

c) hajléktalan személy, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik – kivéve akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás és egészségügyi állapota miatt a népkonyhát nem tudja igénybe venni,

d) öregségi nyugdíjban részesül,

e) reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte,

f) időskorúak járadékában részesül, vagy

g) akinek egészségi állapota ezt egyébként indokolja.

(2) A szociális szolgáltatások tekintetében egészségi állapota miatt szociálisan rászoruló az a személy, aki

a) mozgásában korlátozott,

b) krónikus vagy akut betegségben szenved,

c) fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról nem tud gondoskodni,

d) pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, és fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel,

e) terminális egészségügyi állapotú,

f) reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és önmaga ellátására részben képes,

g) *  regisztrált munkanélküli és öt éven belül eléri a reá irányadó nyugdíjkorhatárt,

(3) Az egészségi állapot szerinti rászorultságot a (2) bekezdés a) – e) pontontok esetében, szakorvosi, vagy kórházi igazolással, az f) pont esetében házi orvosi igazolással kell igazolni. Ha az étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslata alapján az ellátást igénybevevő részére cukormentes étkeztetés biztosítható.

(4) A szociális szolgáltatások tekintetében szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki

a) jövedelemmel nem rendelkezik,

b) * 

c) a sérelmére elkövetett bűncselekmény áldozata,

d) közeli hozzátartozóját haláleset miatt elvesztette,

e) elemi kárt szenvedett,

f) rendszeres pénzbeli ellátás megállapításáig terjedő időszakra ellátatlan,

g) életvitelében jelentősen akadályoztatott, vagy

h) hátrányt okozó esemény ért.

(5) A szociális rászorultságot minden esetben a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell

a) jövedelem nélküli esetén az önkormányzat, a kormányhivatal vagy az állami foglalkoztatási szerv által kiadott igazolással,

b) a sérelemre elkövetett bűncselekményt a rendőrkapitányságon tett feljelentés jegyzőkönyvével vagy az áldozatsegítésért felelős szerv javaslatával,

c) az elemi kárt a biztosító jegyzőkönyvével, vagy a kárfelmérést végző szerv vagy személy hivatalos szakvéleményével,

d) a rendszeres pénzbeli ellátás igénylésének tényét a folyósító szerv igazolásával, valamint

e) a jelentős hátrányt okozó eseményt valamely szociális ellátást az igénylő számára nyújtó szolgáltató javaslatával.

(6) A (4) bekezdésben foglalt szociális rászorultság esetén az étkeztetésre való jogosultságot minden esetben határozott időre, a rászorultságra való okok fennállásáig, legfeljebb három hónapra lehet megállapítani,

(7) Azon igénybevevő részére, aki egészségi állapota miatt otthonát nem tudja elhagyni, vagy egészségi állapota, szociális helyzete miatt rászorult, vagy házi segítségnyújtásban részesül, részére naponta reggeli, ebéd és uzsonna is biztosítható, munkanapokon és munkaszüneti napokon is.

(8) *  Az étel házhozszállítását annak a személynek lehet biztosítani, aki

a) 75. életévét betöltötte, vagy

b) szakorvos igazolása szerint pszichiátriai beteg,

c) terminális egészségi állapotú,

d) házi segítségnyújtásban részesül,

e) valamint a gondozási csoportvezető környezettanulmánya szerint mozgásában gátolt, háztartásában segítség nélkül, egyedül élő személy.

(9) Amennyiben az ellátott hozzátartozója ápolási díjban részesül, abban az esetben az ételt az elvitel lehetőségével kell biztosítani.

23. Az ellátások igénybevételének módja

59. § (1) Az Szt. 93. §-a szerinti szociális ellátások igénybevételét a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon, a kérelmezett ellátás igénybevételéhez szükséges dokumentumok és nyilatkozatok csatolásával lehet kérelmezni.

(2) Az étkezés, a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a gondozási csoportok csoportvezetőinél, az Idősek Klubjába történő felvétel iránti kérelmet a klubvezetőnél lehet előterjeszteni.

(3) *  A Zuglói Szociális Szolgáltató Központban biztosított fogyatékosok nappali ellátása és a fejlesztő foglalkoztatás iránti kérelmet a „Patrónus” Nappali Otthon vezetőjénél kell előterjeszteni.

23/A. *  Eljárási szabályok

59/A. § *  (1) Az e rendeletben szabályozott személyes gondoskodás külön eljárás nélkül történő nyújtásáról a váratlanul fellépő, a létfenntartást veszélyeztető súlyos krízishelyzetben az intézmény vezetője jogosult intézkedni.

(2) Az intézmény vezetője a külön eljárás keretében biztosíthatja az ellátást, ha a kérelmező

a) önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni, és nincs olyan hozzátartozója, aki az ellátásáról gondoskodna,

b) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely az azonnali ellátást igényli, vagy

c) kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és az igénylő az életet vagy testi épséget veszélyeztető helyzetbe került.

(3) Az e rendeletben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásról az ellátást nyújtó intézmény vezetője és az ellátott között létrejött megállapodást írásban kell megkötni.

(4) A (3) bekezdés szerinti megállapodás módosítására az intézmény vezetője és az ellátást igénybe vevő közös megegyezése alapján kerülhet sor.

24. Az ellátások megszüntetésének módja, esetei

60. § (1) A szociális alapszolgáltatás megszűnik:

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

b) a jogosult halálával,

c) határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha az meghosszabbítható, vagy

d) a megállapodás felmondásával.

(2) Az ellátottakkal megkötött megállapodás felmondható, ha

a) az ellátott, illetve törvényes képviselője által bármikor indoklás nélkül, írásban,

b) az intézményvezető által, ha az ellátott személy

ba) esetében a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,

bb) a házirendet súlyosan megsérti,

bc) lakóhelye, vagy életvitelszerű tartózkodási helye már nincs Budapest főváros XIV. kerület közigazgatási területén,

bd) * 

be) jogosulatlanul és rosszhiszeműen járt el az ellátás igénybevételekor.

(3) Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.

V. fejezet

25. Térítési díjak

61. § A szociális szolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások térítési díja megfizetésére az ellátott, kiskorú ellátott esetén a szülő vagy törvényes képviselő köteles.

62. § Az Önkormányzat tényleges önköltségétől alacsonyabb intézményi térítési díjat állapíthat meg a szociális alapszolgáltatásokban.

63. § (1) *  Az Önkormányzat az ellátást igénybevevők kedvezményes személyi térítési díját e rendelet 12. melléklete szerint állapítja meg.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében az Szt. 65. § (4) bekezdése szerint a nem szociálisan rászorulók az intézményi térítési díjat fizetik.

(3) A szociális alapszolgáltatások személyi térítési díját – havonta – utólag kell megfizetni.

(4) Ha az ellátásra jogosult tartási- vagy Öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartási és a gondozást szerződésben vállaló személy kötelezett, ebben az esetben a személyi térítési díj összege azonos az intézményi térítési díjjal.

26. A szociális alapellátás személyi térítési díja csökkentésének, és elengedésének esetei

64. § (1) *  Az Önkormányzat térítésmentesen biztosítja az étkeztetést, és annak a szállítását, a házi segítségnyújtást, a nappali ellátást vagy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást ha az igénybevevő ellátott személy a 90. életévét betöltötte.

(2) Az Önkormányzat térítésmentesen biztosítja a fogyatékos személyek és idősek nappali ellátását.

(3) *  A Népjóléti Bizottság az intézményvezető javaslatát figyelembe véve 50%-kal csökkentheti a megállapított személyi térítési díj összegét, ha a * 

a) *  kérelmező jövedelme egyedül álló személy esetében nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 600%-át, és jövedelmének 30%-át meghaladják a lakásfenntartási kiadások (lakbér vagy albérleti díj, távhőszolgáltatási díj, a közös költség, csatorna használati díj, szemétszállítás, villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költsége) és a havi gyógyszerköltség együttes összege, vagy

b) *  családban élők esetén a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 500%-át és a család jövedelmének 50%-át meghaladják a lakásfenntartási kiadások (lakbér vagy albérleti díj, távhőszolgáltatási díj, közös költség, csatorna használati díj, szemétszállítás, villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költsége) és a havi gyógyszerköltség együttes összege.

(4) A csökkentést alátámasztó körülményeket igazoló irat

a) lakásfenntartási kiadások igazolására a kérelem benyújtását megelőző három hónap közüzemi számlái,

b) a gyógyszerköltség igazolására a házi orvos által kiállított havi gyógyszer szükséglet igazolás a gyógyszerek gyógyszertári árának egyidejű igazolásával.

(5) A személyi térítési díj csökkentése vagy elengedése iránti kérelmeket az intézmény vezetőjénél kell benyújtani, a csökkentést vagy elengedést alátámasztó körülményt igazoló irat mellékelésével.

(6) *  Az intézmény vezetője a benyújtott kérelmeket a soron következő Népjóléti Bizottság ülésére terjeszti elő.

65. § (1) Az ellátotton túl az intézményvezető is kezdeményezheti a megállapított személyi térítési díj hátralék elengedését vagy részletekben történő megfizetését.

(2) A díjhátralék elengedése során a döntést hozónak különösen azt kell megvizsgálnia, hogy a díj megfizetése a hátralékos létfenntartását veszélyezteti-e. Létfenntartását veszélyeztető helyzetben van az aki a díjhátralék kifizetése mellett létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy a családban illetve egyszemélyes háztartásban az alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt a díj megfizetésére nem képes.

(3) A díjhátralék elengedéséről a Polgármester dönt.

66. § *  A gyermekétkeztetés keretében biztosított étkeztetés Gyvt. szerinti intézményi térítési díjait e rendelet 13/a. melléklete tartalmazza.

67. § *  A rendelet 13/b. mellékletében számított bölcsődei gondozási intézményi térítési díjat az ellátást igénybe vevő szülőnek nem kell megfizetni, a bölcsődei gondozás napi intézményi térítési díja nulla forint.

27. A gyermekellátásra vonatkozó személyi térítési díj csökkentésének esetei és módja

68. § *  (1) A gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott általános iskolai és a középiskolai gyermekétkeztetést biztosító intézmény vezetője, egyéni rászorultság alapján kedvezményt állapít meg a gyermekétkeztetés térítési díjának megfizetésére. A személyi térítési díj összege szociális alapon csökkenthető a kötelezett jövedelmi viszonyai alapján.

(2) *  Szociális alapon a térítési díj mértékét az alábbiak szerint lehet csökkenteni:

a) annak a személyi térítési díj fizetésére kötelezettnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 165% és 180%-a közé esik, annak a fizetendő térítési díj összegét 70%-kal lehet csökkenteni,

b) annak a személyi térítési díj fizetésére kötelezettnek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 181% és 200%-a közé esik, annak a személyi térítési díj összegét 50%-kal lehet csökkenteni,

c) annak a személyi térítési díj fizetésére kötelezettnek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 201% és 210%-a közé esik, annak a személyi térítési díj összegét 30%-kal lehet csökkenteni.

(3) *  Annak a személyi térítési díj fizetésére kötelezettnek, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem a szociális vetítési alap 210%-át meghaladja 100%-os térítési díjat kell fizetnie.

(4) *  Szociális alapon a térítési díj mértékét 50%-kal lehet csökkenteni a bölcsődei és az óvodai ellátás igénybe vétele esetén annak a személyi térítési díj fizetésére kötelezettnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 700% és 710%-a közé esik.

(5) *  Gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a szociális alapon történő csökkentésnél a (2) és (4) bekezdésekben meghatározott egy főre jutó jövedelem 75%-át kell figyelembe venni.

69. § A 68. §-ban szabályozott térítési díjkedvezmény megállapításához a kötelezettnek be kell nyújtania: * 

a) a gyermeket gondozó család jövedelemnyilatkozatét, melyhez csatolni kell a jövedelem megfelelő típusának igazolást így különösen a munkáltatói igazolást, nyugdíjszelvényt – a kérelem benyújtását megelőző hónapról,

b) az egyedül élő szülőnek az a) ponton túl a bontóperi ítélet, gyermektartásdíj megállapításáról szóló végzést, ezek hiányában az ezekre irányuló bírósági eljárás megindításáról szóló iratot.

70. § (1) *  Budapest Főváros XIV. kerület közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, de nem Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata által fenntartott vagy 2013. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban működtetett gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben elhelyezett gyermekek, személyi térítési díj csökkentése iránti kérelmét a személyi térítési díj fizetésére kötelezett Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatalnál nyújthatja be.

(2) A benyújtott kérelemről a Polgármester dönt.

(3) *  Az (1) bekezdés iránti kérelemhez mellékelni szükséges:

a) a 69. §-ban meghatározottakat, és

b) igazolást az étkezési napok számáról.

(4) Ismételt kérelem esetén a kötelezett köteles az előzőleg kapott térítési díjkedvezmény összegével elszámolni.

(5) A térítési díj mértékének csökkentését a 68. § (2) bekezdése alapján kell megállapítani.

(6) A megállapított térítési díjkedvezmény összegét Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal a házipénztárán keresztül fizeti ki.

70/A. § * 

71. § Az intézményi térítési díj összegéről a rendeletalkotást követő 30 napon belül a jegyző tájékoztatja Zugló lakosságát a Zuglói Lapokban és a www.zuglo.hu honlapon történő közzététellel.

28. Az egyes intézményi munkahelyi étkeztetés igénybevételének szabályai

72. § A munkahelyi étkeztetés szabályai a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat által fenntartott:

a) saját főzőkonyhával rendelkező intézményekre (bölcsődék, kollégium)

b) az óvodákra,

c) * 

d) az intézményekkel közalkalmazotti jogviszonyban álló személyekre, valamint az intézmény vezetője által kiadott külön engedély alapján a közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóira, és az intézményből nyugdíjba vonult személyekre terjednek ki.

73. § Az étkezésért a közalkalmazotti jogviszonyban álló személyeknek, és az étkezést külön engedély alapján igénybe vevőknek térítési díjat kell fizetniük. A munkahelyi étkezés térítési díját e rendelet a 14. melléklet tartalmazza.

VI. fejezet

Társadalmi részvétel

29. A jogosultak érdekvédelme

74. § (1) A bölcsödéi ellátásban részesülők érdekeinek védelmére az önkormányzat Érdek- képviseleti Fórumot (a továbbiakban: Fórum) működtet.

(2) A Fórum tagjai:

a) az ellátásban részesülő gyermekek szülei és más törvényes képviselő közül gyermek csoportonként 2 fő,

b) az intézmény dolgozóinak képviseletében 2 fő és

c) a fenntartó képviseletében egy fő.

(3) A Fórum testületként működik. Vezetőjét a tagok maguk közül választják meg.

(4) A Fórum szükség szerinti rendszerességgel ülésezik, az ülések összehívásáról a vezető gondoskodik.

(5) A Fórum döntéseit a jelenlévő tagok többségének egyetértésével hozza meg. A határozatképességhez az összes tag többségének jelenléte szükséges.

30. Szociálpolitikai kerekasztal

75. § *  (1) Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának Képviselő-testülete az Szt. 58/B. § (2) bekezdése alapján Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, amely véleményező és javaslattevő testület.

(2) Kerekasztal feladata: különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban és az esélyegyenlőségi programban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.

(3) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai

a) a Polgármester,

b) a szociális területért felelős Alpolgármester,

c) *  a Népjóléti Bizottság Elnöke,

d) *  ifjúsági és testvérvárosi kapcsolatokért felelős feladatok felügyeletét ellátó tanácsnok,

e) az önkormányzat közigazgatási területén szociális, gyerekjóléti és karitatív tevékenységet ellátó egyházi, valamint egyéb, nem állami fenntartású önkormányzat feladatát átvállaló szervezetek fenntartóinak képviselői,

f) az önkormányzat által fenntartott egészségügyi, gyermekjóléti és szociális intézmények vezetői,

g) az önkormányzat által fenntartott egészségügyi intézmény vezetője,

h) *  esélyegyenlőségi feladatok felügyeletét ellátó tanácsnok

(4) A Szociálpolitikai Kerekasztal elnöke a szociális ügyekkel foglalkozó alpolgármester, aki összehívja az ülést, a feladatok koordinálását a szociális ügyekkel foglalkozó illetékes osztály végzi.

(5) A Szociálpolitikai Kerekasztal szükség szerint, azonban évente legalább egy alkalommal ülésezik.

(6) A kerekasztal döntéseit az ülésén megjelent tagok egyszerű szótöbbségének egyetértésével hozza meg.

30a. *  Zuglói Gyermekjóléti Kerekasztal

75/A. § *  (1) A Képviselő-testület által létrehozott Zuglói Gyermekjóléti Kerekasztal tagjai

a) *  ifjúsági és testvérvárosi kapcsolatokért felelős feladatok felügyeletét ellátó tanácsnok, mint a Zuglói Gyermekjóléti Kerekasztal elnöke,

b) az Önkormányzat Képviselő-testülete részéről

ba) szociális és gyermekvédelmi ügyekért felelős alpolgármester,

bb) civil tanácsnok,

bc) *  esélyegyenlőségi feladatok felügyeletét ellátó tanácsnok,

bd) * 

be) *  Népjóléti Bizottság elnöke,

(2) A Zuglói Gyermekjóléti Kerekasztal munkájában, ülésein történő részvételre felkért szervezetek

a) Zuglói Család- és Gyermekjóléti Szolgálat,

b) Zuglói Egészségügyi Szolgálat,

c) Zuglói Egészségügyi Szolgálat gyermekorvosainak képviseletét ellátó orvos,

d) *  megyei kollegiális védőnői mentor,

e) Zuglói Egyesített Bölcsődék,

f) Zuglói óvodák munkaközösségének vezetője,

g) Budapesti Rendőr-kapitányság XIV. kerületi Rendőrkapitányság vezetője,

h) Gyermekjogi szakértő,

i) Budapest Főváros Kormányhivatala XIV. Kerületi Gyámhivatalának vezetője,

j) Roma önkormányzat elnöke,

k) Zuglói iskolák igazgatóinak munkaközössége vezetője,

l) szükség szerint meghívott szakértők.

(3) A Zuglói Gyermekjóléti Kerekasztal feladata:

a) áttekinti a Zuglóban élő 0–18 éves korosztály helyzetét,

b) elősegíti a gyermeki jogok érvényesülését,

c) hozzájárul a 0–18 éves korosztály helyzetére hatást gyakorló, ügyében képviseletet ellátó, eljáró és beavatkozó intézmények, állami, önkormányzati, non-profit, civil és egyéb társadalmi szervezetek között kooperáció, információáramlás javításához,

d) lehetőségeihez mérten elősegíti e korosztály szolgáltatásokhoz való hozzáférését,

e) megvizsgálja, az eredmények birtokában javaslatot tesz a gyermekszegénység csökkentése érdekében,

f) számba veszi számba azokat az eszközöket és lehetőségeket, amelyek hozzájárulnak a gyermekekkel szembeni rossz bánásmód (elhanyagolás, bántalmazás) megelőzéséhez, az áldozattá váló gyerekek állapotának és helyzetének javításához.

(4) A kerekasztal szükség szerint, azonban évente legalább egy alkalommal ülésezik, az ülések összehívásáról a Zuglói Gyermekjóléti Kerekasztal elnöke gondoskodik.

(5) A kerekasztal ülése nyilvános.

(6) A kerekasztal döntéseit az ülésén megjelent tagok egyszerű szótöbbségének egyetértésével hozza meg.

30b. *  Idősügyi Kerekasztal

75/C. § *  (1) A Képviselő-testület által létrehozott Idősügyi Kerekasztal szavazati joggal rendelkező tagjai

a) Zugló polgármestere,

b) Zugló (8. OEVK) egyéni országgyűlési képviselője,

c) Zugló alpolgármesterei,

d) *  esélyegyenlőségi feladatok felügyeletét ellátó tanácsnok,

e) *  Népjóléti Bizottság elnöke.

(2) *  A testület további, szavazati joggal rendelkező tagjait – a zuglói székhelyű idősekket tömörítő, illetve idősekkel foglalkozó helyi szervezetek javaslatainak figyelem vételével – az elnök kéri fel.

(3) Az Idősügyi Kerekasztal ülésén tanácskozási joggal vesznek részt

a) Zuglói Szociális Szolgáltató Központ vezetője,

b) Zuglói Egészségügyi Szolgálat igazgató főorvosa,

c) Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központ igazgatója,

d) Budapest XIV. Kerületi Rendőrkapitányság vezetője,

e) Zuglói Közbiztonsági non-profit Kft. ügyvezetője,

f) Zuglói Önkormányzati Rendészet vezetője,

g) idősekkel foglalkozó helyi szervezetek képviselői (tag kivételével)

h) szükség szerint meghívottak (szakértők stb.).

(4) A Zuglói Idősügyi Kerekasztal feladata különösen

a) az időseket közvetlenül érintő helyi jogszabályok, képviselő-testületi határozatok, koncepciók és egyéb, a kerület időseit érintő határozatok végrehajtásának figyelemmel kisérése,

b) kerületi idősek problémáinak összegyűjtése, továbbítása a helyi szervek, személyek felé,

c) konzultációk, intézkedések, programok kezdeményezése,

d) kerületi idősek érdekeinek képviselete.

(5) A kerekasztal szükség szerint, azonban évente legalább egy alkalommal ülésezik, az ülések összehívásáról a Zuglói Idősügyi Kerekasztal elnöke gondoskodik.

(6) A kerekasztal ülése nyilvános.

(7) A kerekasztal döntéseit az ülésén megjelent tagok egyszerű szótöbbségének egyetértésével hozza meg.

30c. *  Adatkezelés

75/D. § *  (1) Az Adatkezelő az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 27. § (1) bekezdése szerinti, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az egyes ügyfajtákat szabályozó törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat kezeli. Az adatkezelő a személyes adatokat kizárólag a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása céljából kezeli.

(2) Az adatkezelés részletes szabályait a jelen rendelet 16. mellékletét képező adatkezelési tájékoztató tartalmazza.

30d. *  Zuglói Helyi Esélyegyenlőségi Fórum

75/E. § *  (1) A Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testület (a továbbiakban: képviselő-testület) által létrehozott Zuglói Helyi Esélyegyenlőségi Fórum (a továbbiakban: Fórum) tagjai:

a) az esélyegyenlőségi tanácsnok, mint a Fórum elnöke,

b) a képviselő-testülete részéről

ba) polgármester,

bb) szociális és gyermekvédelmi ügyekért felelős alpolgármester,

bc) civil tanácsnok,

bd) ifjúsági és testvérvárosi kapcsolatokért felelős tanácsnok,

be) Népjóléti Bizottság elnöke,

bf) Népjóléti Bizottság alelnöke,

bg) Zuglói Család- és Gyermekjóléti Szolgálat igazgatója,

bh) Zuglói Szociális Szolgáltató Központ vezetője,

bi) Zuglói Közbiztonsági Non-Profit Kft. prevenciós koordinátora,

bj) Közép-Pesti Tankerületi Központ delegálja,

bk) hajléktalan ellátásban tevékenykedő civil és vallási szervezetek képviselői,

bl) rászorultak ellátásában segítő civil szervezetek képviselői,

bm) kerületben levő fogyatékos személyeket ellátó intézmények képviselői,

c) szükség szerint meghívott szakértők.

(2) A Fórum feladata:

a) a helyi esélyegyenlőségi program intézkedési terve megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása,

b) annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása,

c) a helyi esélyegyenlőségi program intézkedési tervben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások kétévenkénti áttekintése, szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi program intézkedési tervének aktualizálása,

d) a módosított helyi esélyegyenlőségi program intézkedési tervének előkészítése képviselő-testületi döntésre,

e) az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása,

f) a helyi esélyegyenlőségi program intézkedési terve és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása.

(3) A Fórum szükség szerint, azonban évente legalább egy alkalommal ülésezik, az ülések összehívásáról a Fórum elnöke gondoskodik.

(4) A Fórum ülése nyilvános.

(5) A Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. A munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról a Fórum számára.

(6) A Fórum döntéseit az ülésén megjelent tagok egyszerű szótöbbségének egyetértésével hozza meg.

VII. fejezet

31. Átmeneti és záró rendelkezések

76. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2015. március hónap 1. napján lép hatályba.

(2) A 48. § és az 54. § a 2014. december 31. napját követően született és szépkorúvá vált személyre terjed ki.

(2a) *  E rendelet 46. § (6) bekezdésének 2017. szeptember 25. napjától hatályos rendelkezését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) E rendelet 12. – 14. mellékletei 2015. április 1. napján lépnek hatályba.

(3a) *  A 3–1 la. és a 15–15a. mellékletben meghatározott kérelem formanyomtatvány részét képezi a 16. mellékletben meghatározott adatkezelési tájékoztató.

(4) * 

77–78. § * 

79. § * 

80. § * 

Karácsony Gergely Hoffmanné dr. Németh Ildikó
polgármester jegyző

1. melléklet a 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez * 

A juttatások jogosultságának megítélésekor beszámítandó jövedelmek

Jövedelem típus beszámítandó disregard mértéke,
%
Bérjövedelem, kivéve közmunka igen 15
Gyermekek után járó ellátások
Családi pótlék (1998. évi LXXXIV. tv.) Igen 0
Emelt összegű családi pótlék (1998. évi LXXXIV. tv.) Csak az alapösszeg (emelt és alap különbsége nem) 0
Anyasági támogatás (1998. évi LXXXIV. tv) igen 0
Gyermekgondozási segély (GYES) (1998. évi LXXXIV. tv.) igen 0
Gyermeknevelési támogatás (GYET) (1998. évi LXXXIV. tv.) igen 0
Terhességi-gyermekágyi segély (1997. évi LXXXIII. tv.) igen 0
Gyermekgondozási díj (1997. évi LXXXIII. tv.) igen 0
Gyermekápolási táppénz (1997. évi LXXXIII. tv.) igen 0
Táppénz (1997. évi LXXXIII. tv.) igen 0
Baleseti járadék (1997. évi LXXXIII. tv.) igen 20
Gyermektartásdíj megelőlegezése (1997. évi XXXI. tv. (Gyvt) igen 0
Óvodáztatási támogatás (1997. évi XXXI. tv.(Gyvt) nem
Otthonteremtési támogatás (1997. évi XXXI. tv.(Gyvt.) nem
Gyermekétkeztetés normatív kedvezménye (1997. évi XXXI. (Gyvt.) igen 0
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
Időskorúak járadéka (1993. évi III .tv. (Szoc.tv.) igen 0
Ápolási díj (1993. évi III. tv. (Szoc.tv.) igen 0
Rendszeres szociális segély/ egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (1993. évi III. tv. (Szoc.tv.) igen 20
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (1993. évi III. tv (Szoc.tv.) igen 15
1997. évi LXXXI. törvény fontosabb ellátásai: A társadalombiztosítási nyugellátásról + Hozzátartozói ellátások
Öregségi teljes nyugdíj (1997. évi LXXXI. tv) igen 0
Öregségi résznyugdíj (1997. évi LXXXI. tv) igen 0
Korhatár előtti ellátás (1997. évi LXXXI. tv) igen 0
Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj (1997. évi LXXXI. tv) igen 20
Özvegyi nyugdíj (1997. évi LXXXI. tv) igen 0
Árvaellátás (1997. évi LXXXI. tv) igen 0
Szülői nyugdíj (1997. évi LXXXI. tv) igen 0
Özvegyi járadék (1997. évi LXXXI. tv.) igen 0
1993. évi III. törvényben szabályozottakon kívüli ellátások
Rokkantsági járadék 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet igen 20
Átmeneti járadék (387/2007. (XII. 23.) Korm. rend.) igen 20
Rendszeres szociális járadék (387/2007. (XII. 23.) Korm. rend.) igen 20
Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (2011. évi CXCI. tv.) rehabilitációs pénzbeli ellátás: rokkantsági ellátás igen 20
Bányászok egészségkárosodási járadéka (23/1991. (II. 9.) Korm. rend.) igen 20
Házastársi pótlék, házastárs utáni jövedelem pótlék (89/1990. (V. 1.) MT rendelet [187/1997. (X. 31.) Korm. rendelet 12. § (4) bek.]) igen 0
Cukorbetegek támogatása (18/1987. (XII. 24.) EüM rendelet) nem
Álláskeresési járadék (1991. évi IV. tv. 30. §) igen 0
Nyugdíj előtti álláskeresési segély igen 0
Keresetpótló juttatás (1991. évi IV. tv. 14. §) igen 15
Települési támogatás igen 0

2. melléklet a 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez * 

3. melléklet a 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez * 

4. melléklet a 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez * 

4a. melléklet a 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez * 

4b. melléklet a 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez * 

Budapest Főváros XIV. Kerület

Zuglói Polgármesteri Hivatal

1145 Budapest, Pétervárad utca 2.

KÉRELEM
MÉLTÁNYOSSÁGI IDŐSZAKI FŰTÉS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

1. A kérelmező személyére vonatkozó adatok:

Neve:
Születési neve:
Születési helye, ideje (év, hó, nap):
Anyja neve:
Lakóhelye:
Tartózkodási helye:
Társadalombiztosítási Azonosító Jele:
Állampolgársága:
Kérelmező idegenrendészeti státusza (nem magyar állampolgárság esetén):
□ (szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező
□ (bevándorolt/letelepedett
□ (menekült/oltalmazott/hontalan
Telefonszám (megadása nem kötelező):

Kijelentem, hogy életvitelszerűen:

□ lakóhelyemen

□ tartózkodási helyemen

tartózkodom.

(Ezt a nyilatkozatot akkor kell megtenni, ha egyidejűleg bejelentett lakóhellyel és

tartózkodási hellyel is rendelkezik.)

2. Kérem, az időszaki fűtési támogatást részemre banki utalással/postai lakcímre utalással megküldeni.

Fizetési számlaszám (ha a folyósítást fizetési számlaszámra kéri):

......................................................................................................................................

A fizetési számlát vezető pénzintézet neve: .................................................................

3. Nyilatkozom, hogy fogyatékossági támogatásban részesülök: igen nem

(megfelelőt kérem húzza alá)

4. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv megkeresésére az állami adóhatóság köteles közölni a szociális ellátást igénylő, valamint – írásbeli felhatalmazása alapján – az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személy személyi jövedelemadójának az alapját.

Tudomásul veszem, hogy a 2016. évi CL. törvény 64. § (2) bekezdésben foglaltak szerint: ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat, vagy ha a kötelező adatszolgáltatás körében az adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, eljárási bírsággal sújtható. Eljárási bírsággal nem sújtható, ha a tanúvallomás megtagadásának a lehetősége vele szemben fennáll.

Budapest, ............................

................................
Kérelmező aláírása

Tájékoztató
(a kérelem kitöltéséhez)

Kérjük, hogy szíveskedjen a megfelelő választ X-szel jelölni, és a hiányzó adatokat kitölteni.

Kérelemhez csatolandó melléklet:

Kérelmező jövedelemigazolása a kérelem benyújtását megelőző hónapról (a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságától kapott éves összesítő és a kérelem benyújtását megelőző havi nyugdíjszelvény vagy bankszámlakivonat) valamint a fogyatékosságot igazoló szakvélemény.

– Amennyiben a kérelmező képviselő útján nyújtja be a kérelmét, abban az esetben kérjük a képviseletre való jogosultságot igazoló okiratot (gondnokkirendelő határozat, két tanú által aláírt alakszerű meghatalmazás).

Az Önkormányzat december 1. és március 15. közötti időszakra nyújt egyszeri támogatást a téli hónapokban megnövekedett fűtési kiadások enyhítésére.

Támogatásban részesül az az egyedül élő személy, ahol

– a kérelmező Budapest XIV. kerületben lakcímmel rendelkezik,

– kérelmező 65 év feletti,

– fogyatékossági támogatásban részesül,

– a kérelmező jövedelme a 190 000 Ft-ot nem haladja meg.

A kérelem benyújtásakor a kérelmező személyazonosító igazolványának, lakcímkártyájának és TAJ kártyájának a bemutatása szükséges.

5. melléklet a 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez * 

6. melléklet a 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez * 

7. melléklet a 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez * 

8. melléklet 2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez * 

9. melléklet 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez * 

10. melléklet a 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez * 

10/a. melléklet a 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez * 

Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal

1145 Budapest, Pétervárad utca 2.

KÉRELEM
BVSC–BEN TÖRTÉNŐ ÚSZÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE

1. A kérelmező személyére vonatkozó adatok

Neve:
Születési neve:
Születési helye, ideje (év, hó, nap):
Anyja neve:
Lakóhelye:
Tartózkodási helye:
Tartózkodási helyre történő bejelentkezés időpontja:
Társadalombiztosítási Azonosító Jele:
Állampolgársága:
Kérelmező idegenrendészeti státusza (nem magyar állampolgárság esetén):
□ (szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező
□ (bevándorolt/letelepedett
□ (menekült/oltalmazott/hontalan
Telefonszám (megadása nem kötelező):

2. Nyilatkozatok

Felelősségem tudatában kijelentem, hogy

– életvitelszerűen tartózkodási helyemen élek, és

– a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

3. Tudomásul veszem, hogy a 2016. évi CL. törvény 64. § (2) bekezdésben foglaltak szerint: ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat, vagy ha a kötelező adatszolgáltatás körében az adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, eljárási bírsággal sújtható. Eljárási bírsággal nem sújtható, ha a tanúvallomás megtagadásának a lehetősége vele szemben fennáll.

Budapest, ...............

..............................
kérelmező aláírása

IGAZOLÁS USZÁS INDOKOLTSÁGÁRÓL

(A szakorvos aláírása és bélyegző lenyomata nélkül nem tudjuk elfogadni)

Kérelmező neve: ........................................................................

Születési neve: ..........................................................................

Kérelmező születési helye.....................ideje: ...... év .............hónap ......nap

Anyja neve: ................................................

Kérelmező TAJ száma: .................................

Szöveges javaslat az úszás szükségességéről:

.........................................................................................................

..........................................................................................................

.........................................................................................................

...........................................................................................................

Budapest, ............................

.....................................
szakorvos
aláírása, és bélyegzője

Tájékoztató
(a kérelem kitöltéséhez)

Kérjük, hogy szíveskedjen a megfelelő választ X-szel jelölni, és a hiányzó adatokat kitölteni.

A BVSC-ben történő úszás térítésmentes igénybevételére az a kérelmező jogosult, aki

– a kérelem Budapest főváros XIV. kerület területén legalább 1 éve tartózkodási címmel rendelkezik és életvitelszerűen a XIV. kerület közigazgatási területén él, aki

– a 65. életévét betöltötte

– kérelmező jövedelme nem haladja meg a 250 000 Ft-ot, és

– szakorvos által igazolja, azt, hogy egészségi állapotának megőrzése miatt szükséges az úszás igénybevétele.

A kérelemhez csatolni kell:

kérelmező jövedelmének igazolását (nyugdíjösszesítő és a kérelem benyújtását megelőző hónap nyugdíjának igazolása)

szakorvos által kiállított javaslatát.

Tudomásul veszem, hogy valótlan adatközlés esetén a hatósági bizonyítvány visszavonásra kerül sor, és a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett természetben nyújtott juttatás ellenértékét pénzben a hatóság visszaköveteli.

A kérelem benyújtásakor a kérelmező személyazonosító igazolványának, lakcímkártyájának és TAJ kártyájának a bemutatása szükséges.

11. melléklet 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez * 

11/a. melléklet a 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez * 

12. melléklet a 7/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelethez * 

Szociális alapszolgáltatások 2023. évi kedvezményes személyi térítési díjai

a b c e f
Jövedelem (Ft) Szociális étkezés Házi segítségnyújtás gondozási óradíj (1 óra)
Ft
Fogyatékkal élők nappali ellátása étkezéssel 1 x-i Fogyatékkal
élő nappali
ellátása étkezéssel
3 x-i
(reggeli+
3 x-i étkezés
Ft
reggeli
uzsonna
Ft
Ebéd Ft Szállítás
Ft
segítés gondozás (ebéd) Ft ebéd+
uzsonna) Ft
1 1 30 000 20 40 10 300 300 40 60 60
2 30 001 40 000 50 60 20 400 400 60 110 110
3 40 001 50 000 100 120 35 500 500 120 220 220
4 50 001 60 000 110 180 45 600 600 180 290 290
5 60 001 70 000 150 250 75 700 700 250 400 400
6 70 001 80 000 180 350 110 800 800 350 530 530
7 80 001 90 000 200 400 130 1 100 1 100 400 600 600
8 90 001 110 000 220 500 150 1 200 1 200 500 720 720
9 110 001 130 000 400 600 190 1 300 1 300 600 1 000 1 000
10 130 001 150 000 500 800 210 1 500 1 500 800 1 300 1 300
11 150 001 170 000 600 1 000 250 1 700 1 700 1 000 1 600 1 600
12 170 001 190 000 700 1 200 300 1 800 1 800 1 200 1 900 1 900
13 190 001 210 000 800 1 400 400 2 000 2 000 1 400 2 200 2 200
14 210 001 ***** 1 140 1 785 480 2 320 2 320 1 785 2 925 2 925

– A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás havi személyi térítési díja legfeljebb az ellátott havi jövedelmének 2%-a.

– Az étkeztetés térítési díja az általános forgalmi adót tartalmazza.

12/a. melléklet a 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez * 

2023. évi szolgáltatási önköltség és intézményi térítési díj

A B C
Szociális ellátások Szolgáltatási önköltség Intézményi térítési díj
1. Ebéd térítési díja naponta és személyenként 2 081 forint/ellátási nap 1 785 forint/ellátási nap
2. Reggeli, uzsonna térítési díja naponta és személyenként 1 140 forint/ellátási nap 1 140 forint/ellátási nap
3. Napi 3 x-i étkezés 3 221 forint/ellátási nap 2 925 forint/ellátási nap
4. Étel szállítási díja alkalmanként 480 forint/alkalom 480 forint/alkalom
5. Házi segítségnyújtás-személyi gondozás 3 379 forint/gondozási óra 2 320 forint/gondozási óra
6. Házi segítségnyújtás- szociális segítés 3 378 forint/gondozási óra 3 345 forint/gondozási óra
7. Jelzőrendszere s házi segítségnyújtás 278 forint/ellátási nap 205 forint/ellátási nap
8. Nappali ellátás:
– Idősek nappali ellátása
– Fogyatékosok nappali ellátása

3 566 forint/ellátási nap
9 325 forint/ellátási nap

2 430 forint/ellátási nap
6 945 forint/ellátási nap
9. Fogyatékosok nappali ellátása ebéddel együtt 11 406 forint/ellátási nap 8 730 forint/ellátási nap
10. Fogyatékosok nappali ellátása 3x-i étkezéssel együtt 12 546 forint/ellátási nap 8 870 forint/ellátási nap

Az étkezés térítési díja az általános forgalmi adót tartalmazza

13. melléklet 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez * 

13/a. melléklet a 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez * 

Ellátottak intézményi térítési díja
(áfa nélkül)
nettó ár
Óvodai napközis ellátás 595 Ft
Ebből: tízórai 95 Ft
ebéd 405 Ft
uzsonna 95 Ft
Óvodai napközis ellátás (diétás) 695 Ft
Ebből: tízórai 125 Ft
ebéd 460 Ft
uzsonna 110 Ft
Iskolai napközis ellátás 700 Ft
Ebből: tízórai 120 Ft
ebéd 460 Ft
uzsonna 120 Ft
Iskolai napközis ellátás (diétás) 870 Ft
Ebből: tízórai 145 Ft
ebéd 580 Ft
uzsonna 145 Ft
Gimnáziumi ebéd 500 Ft
Gimnáziumi ebéd (diétás) 605 Ft
Bölcsődei ellátás (normál) 640 Ft
Ebből: reggeli 110 Ft
tízórai 50 Ft
ebéd 365 Ft
uzsonna 115 Ft
Óvodai ellátás (normál, az egyes bölcsődékkel azonos épületben működő óvodák tekintetében) 660 Ft
Ebből: reggeli 130 Ft
ebéd 390 Ft
uzsonna 140 Ft
Óvodai ellátás (diétás étkezés az egyes bölcsődékkel azonos épületben működő óvodák tekintetében) 800 Ft
Ebből: reggeli 185 Ft
ebéd 420 Ft
uzsonna 195 Ft
Bölcsődei külön szolgáltatás
Időszakos gyermekfelügyelet vagy játszócsoport
(minden megkezdett óra) 950 Ft/óra
Nyújtott nyitva-tartás
(minden megkezdett óra) 950 Ft/óra
Vacsora (nyújtott nyitva-tartás esetén)
normál nettó ár 365 Ft/adag
diétás nettó ár 400 Ft/adag
Kollégiumi étkeztetés 1125 Ft 1 430 Ft
Ebből: reggeli 153 Ft 195 Ft
tízórai 107 Ft 135 Ft
ebéd 389 Ft 495 Ft
uzsonna 117 Ft 150 Ft
vacsora 359 Ft 455 Ft
Bölcsődei gondozás intézményi térítési díja 0 Ft/nap

13/b. melléklet a 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez * 

Bölcsődei gondozás (gondozás, nappali felügyelet, játszó csoport)
2023. évi
szolgáltatási önköltsége és intézményi térítési díja

A B C
Szolgáltatási
önköltség
Intézményi térítési díj
Bölcsődei gondozás 10 347 forint/ellátott/nap 3 895 forint/ellátott/nap

14. melléklet a 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez * 

Munkavállalók térítési díja
(norma + rezsi + ÁFA)
Óvodai étkezés (normál) 1 165 Ft
Ebből: Tízórai vagy uzsonna: 215 Ft
Ebéd: 950 Ft
Óvodai étkezés (diétás) 1 475 Ft
Ebből: Tízórai vagy uzsonna: 275 Ft
Ebéd: 1 200 Ft
Óvodai étkezés (extra diétás) 1 475 Ft
Ebből: Tízórai vagy uzsonna: 275 Ft
Ebéd: 1 200 Ft
Óvodai felnőtt ebéd 950 Ft
Óvodai felnőtt ebéd (diétás, extra diétás) 1 200 Ft
Bölcsődei étkezés
(a bölcsődékkel azonos épületben működő óvodák tekintetében is)
1 380 Ft
Ebből: Tízórai vagy uzsonna: 440 Ft
Ebéd: 940 Ft
Egyéb étkezők, családi ebéd 940 Ft
Kollégiumi étkezés 2 340 Ft
Reggeli: 320 Ft
Tízórai: 220 Ft
Ebéd: 810 Ft
Uzsonna: 245 Ft
Vacsora: 745 Ft

15/a. melléklet a 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelethez * 

15/b. melléklet a 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez * 

16. melléklet a 7/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelethez * 

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ
A HUMÁNSZOLGÁLTATÁSI FŐOSZTÁLY ÁLTAL KEZELT SZEMÉLYES ADATOKRÓL

Tisztelt Érintett!

Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Főosztálya (székhely: 1145 Budapest, Pétervárad u. 2.) által a szociális és gyermekvédelmi tárgyú támogatás iránti kérelmek elbírálása során az Ön által megadott személyes adatokat a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK Irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. rendelet (a továbbiakban: GDPR) előírásainak betartásával az alábbiak szerint használjuk fel:

1. Adatkezelő adatai, elérhetősége:

Megnevezése: Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal

Székhelye: 1145 Budapest, Pétervárad utca 2.

Elektronikus levélcím: info@zuglo.hu

Adatkezelő képviselője: dr. Tiba Zsolt jegyző

2. Adatvédelmi tisztviselő:

Név: dr. Drávai Bernadett

Cím: Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal, 1145 Budapest, Pétervárad utca 2.

Elektronikus levélcím: adatvedelem@zuglo.hu;

3. A kezelt adatok köre, jogalapja, célja: A GDPR II. fejezet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. A *-gal jelölt adatok esetén az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja, miszerint az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez.

kezelt adatok köre vonatkozó jogszabály, hatáskör, illetékesség az adatkezelés célja


A kérelmező
– természetes személy neve
– születési neve
– anyja neve
– születési helye és ideje
– lakóhelye és tartózkodási helye
– társadalombiztosítási azonosító jele (TAJ szám)
– állampolgársága
– idegenrendészeti státusza nem magyar állampolgár esetében
– fizetési számlaszáma, ahova az utalás történik
– nyilatkozat különélésről és gyermektartásról
– külön élés esetén a különélő házastárs lakcíme
– telefonszáma*
– email címe*
A kérelmezővel egy háztartásban élő természetes személyek
– személyazonosító adatai
– TAJ száma
– a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személy nettó jövedelme
Az egyes ügytípushoz kapcsolódó kérelemhez csatolandó dokumentumban szereplő adatok:
– váratlan krízishelyzetből adódó többletköltséget igazoló irat (pl.: kórházi kezelés igazolása, nyugdíjazás iránt benyújtott kérelem igazolása
– gyermekneveléshez kapcsolódó kiadásokat igazoló irat (pl.: várandósság alatti válsághelyzet igazolása)
– háziorvos/kezelőorvos által felírt gyógyszer költségeinek igazolása
– elhunyt személy temetési költségeit igazoló irat (pl.: halotti anyakönyvi kivonat, temetési számla)
– gyermek hátrányos helyzete miatt támogatás esetén igazoló irat a hátrányos helyzetről
– vagyonnyilatkozat
– jövedelemigazolás
fogyatékosságot igazoló szakvélemény
3 hónapot meghaladó krónikus betegségről szóló orvosi igazolás
szakorvosi igazolás arról, hogy a rendszeres úszás az egészség megőrzése érdekében indokolt és javasolt az érintett részére
– egyéb igazolás:
- 16 éven felüli gyermek esetében iskolalátogatási igazolás
- hallgatói jogviszonyról és ösztöndíj összegéről igazolás
- gyámrendelő határozat/bírósági döntés
- családi állapot igazolása
- képviseleti jogosultságot igazoló irat
Bemutatásra a kérelem benyújtásakor:
– személyi igazolvány
– lakcímkártya
– TAJ kártya

vonatkozó jogszabályok:
– A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
– Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól a társadalombiztosítási és szociális ellátások megállapítása során, továbbá a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2008. évi IV. törvény
– Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)
– A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet
– Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testületének a 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet (Ör.)
– A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gytv.),

– Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk)
– Zuglói gyermekek születésének rendkívüli önkormányzati támogatás szóló Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2020. (III. 2.) önkormányzati rendelete
– A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyer.) 83/A. §
– A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény, valamint végrehajtására vonatkozó 145/1999. (X. 01.) Korm. rendelet,




















a szociális ellátás iránt benyújtott kérelmek elbírálása és a megállapított támogatások, segélyek folyósítása az érintett részére

4. Az adatkezelés időtartama:

Az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 78/2012.(XII.28.) BM rendeletben meghatározott ideig őrzi meg az Adatkezelő az iratokat és az abban szereplő adatokat az alábbiak szerint:

– helyi rendeletben szabályozott rendszeres segélyek: 5 évig

– helyi rendeletben szabályozott átmeneti segélyek:2 évig

– szociális kölcsön egyedi ügyekben:5 évig

– köztemetés: 25 évig

– A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatás nyújtása:5 évig

– gyógyszertámogatás: 5 évig

– intézményi étkeztetés: 10 évig

5. Az adatokhoz való hozzáférés:

A szervezeti egység által kezelt adatokhoz az adott szervezeti egység vezetői, továbbá azon munkatársai férnek hozzá, akiknek feladatkörébe tartozik az adott ügytípushoz tartozó eljárás lefolytatása. Az adatokhoz a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a döntés meghozatala céljából az önkormányzati képviselők is hozzáférnek. Az adattovábbítás esetén az adattovábbítás címzettjeinek feladata és felelőssége a személyes adatok védelme és biztonsága érdekében a szükséges szervezési, technikai intézkedések megtétele.

6. Az adatkezeléssel kapcsolatban az érintett joga:

A GDPR 13. cikk (2) bekezdés alapján:

6.1. A tájékoztatás kéréséhez való jog: Az érintett személy az 1. pontban megadott elérhetőségeken keresztül, írásban tájékoztatást kérhet az adatkezelőtől arról, hogy a) mely személyes adatait, b) milyen jogalapon, c) milyen adatkezelési cél teljesítése érdekében, d) milyen forrásból, e) mennyi ideig kezeli, f) kinek, mikor, milyen jogszabály alapján, mely személyes adataihoz biztosított hozzáférést vagy kinek továbbította a személyes adatait. Az érintett kérelmét legfeljebb egy hónapon belül, az általa megadott elérhetőségen teljesíteni kell.

6.2. A helyesbítéshez való jog: Az érintett az 1. pontban megadott elérhetőségeken keresztül írásban kérheti, hogy az adatkezelő módosítsa a rá vonatkozó pontatlan személyes adatát, kérheti a hiányos személyes adatok kiegészítését.

6.3. A törléshez való jog: Az érintett az 1. pontban megadott elérhetőségeken keresztül írásban kérheti a személyes adatainak a törlését, kivéve, ha az adatkezelés közérdekből valósul meg, jogszabályon alapul, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, védelméhez vagy véleménynyilvánítás szabadságához, tájékozódáshoz való jog gyakorlásához szükséges.

6.4. Adatkezelés korlátozásához (zárolásához) való jog: Az érintett az 1. pontban megadott elérhetőségeken keresztül írásban kérheti, hogy az adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha a) az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen, b) az érintett vitatja az adatok pontosságát, c) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, ehelyett kéri azok felhasználásának a korlátozását, d) az adatkezelőnek már nincsen szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igényei érvényesítéséhez, előterjesztéséhez vagy védelméhez. Az adatkezelés korlátozása az a) pontban foglalt esetben arra az időtartamra szól, amíg az adatkezelő megállapítja, hogy az adatkezelés jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben. A b)–d) pontban foglalt esetben a korlátozás a kérelemben foglaltak szerinti ellenőrzés lefolytatásáig tart.

6.5. A tiltakozáshoz való jog: Az érintett az 1. pontban megadott elérhetőségeken keresztül írásban tiltakozhat az adatkezelés ellen, ha az adatkezelő személyes adatot közérdekű vagy közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához, közvetlen üzletszerzés érdekében vagy tudományos, történelmi kutatás és statisztikai célból kezelné.

Az érintett az adatkezeléssel kapcsolatos jogainak a gyakorlása iránti kérelmet az adatkezelő székhelyén személyesen az Ügyfélszolgálati Irodán, postai úton vagy elektronikusan az 1. pontban megadott elektronikus levélcímen kérheti.

A Hivatal a kérelmet 25 napon belül megvizsgálja, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.

7. Jogorvoslat joga

Az érintett a jogai megsértése esetén:

a) Panaszt jogosult benyújtani a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (Magyarország felügyeleti hatósága), amelynek elérhetősége:

Postacím: 1363 Budapest, Pf.: 9.

Cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9–11.

Telefon: +36 (1) 391–1400

E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu

web oldala: https://www.naih.hu

A jogérvényesítés módjára az Infotv. 22–23. §-a, valamint az 52–58. §-a vonatkozik.

b) Emellett panaszt nyújthat be más tagállam felügyeleti hatóságánál is.

c) A 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) vonatkozó rendelkezései alapján joga van peres eljárást is kezdeményezni.