Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete 15/2019. (XI. 7.) önkormányzati rendelete

a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatáról

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói jogkörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat szervezete

1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának a rendjét, valamint az önkormányzat által alapított elismeréseket és adományozásuk rendjét a képviselő-testület önálló rendeletekben szabályozza.

2. § Az önkormányzat székhelye: 1145 Budapest, Pétervárad utca 2.

3. § Az önkormányzat levelezési címe: 1590 Budapest, Pf. 180.

4. § (1) Az önkormányzat hivatala: Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 1145 Budapest, Pétervárad utca 2.

(3) A Polgármesteri Hivatal levelezési címe: 1590 Budapest, Pf. 180.

5. § (1) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölését, valamint az önként vállalt feladatok meghatározását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat a közfeladatait különösen költségvetési szerve, gazdasági társasága vagy államháztartáson kívüli szervezet bevonásával látja el.

2. A nemzetiségi önkormányzatok

6. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat számára a feladatai ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint megkötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően biztosítja.

(2) A nemzetiségi önkormányzat testületi ülésének az előkészítéséhez és a döntéshozatalhoz kapcsolódó, valamint a nemzetiségi önkormányzat működésével összefüggő nyilvántartási és iratkezelési feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.

7. § A nemzetiségi önkormányzat bevételeire és kiadásaira vonatkozó tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

3. A tanácsnok

8. § (1) Meghatározott önkormányzati feladat ellátásának a felügyeletére a képviselő-testület tanácsnokokat választhat.

(2) Nem választható tanácsnok olyan önkormányzati feladat általános felügyeletére, amelyre az önkormányzat állandó bizottságot hozott létre.

(3) A tanácsnok megbízatása a képviselő-testület megbízatásának az időtartamára vagy ennél rövidebb határozott időre szólhat.

(4) A tanácsnok véleményezi a feladatkörébe tartozó tárgykörben benyújtott előterjesztést, továbbá szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol a képviselő-testületnek a feladata ellátásról.

4. A képviselőcsoport

9. § (1) Az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán mandátumot szerző önkormányzati képviselők (a továbbiakban: képviselő) a képviselői tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot alakíthatnak.

(2) A képviselőcsoport tagjainak a száma legalább három fő.

(3) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja. A független képviselő bármelyik képviselőcsoporthoz csatlakozhat, ha a képviselőcsoport a csatlakozást elfogadja.

(4) A képviselőcsoport a működési rendjét maga alakítja ki, vezetőjét a tagjai közül választja meg.

(5) A képviselőcsoport megszűnik, ha a tagjainak a száma 30 napot meghaladóan három fő alá csökken.

10. § (1) A képviselőcsoport megalakulását, az adatokban bekövetkezett változást, továbbá a képviselőcsoport megszűnését a képviselőcsoport vezetője a megalakulástól, a megszűnéstől vagy a változás bekövetkezésétől számított öt napon belül a polgármesternek írásban bejelenti.

(2) A képviselőcsoport megalakulásáról szóló bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport:

a) elnevezését,

b) vezetőjének a nevét,

c) vezetőhelyettesének a nevét, továbbá

d) a képviselőcsoport tagjainak a nevét.

(3) A képviselőcsoportot a jogai gyakorlásában a képviselőcsoport vezetője képviseli.

5. Képviselői kötelezettségek elmulasztásának a jogkövetkezményei

11. § (1) A képviselő és az állandó bizottság nem képviselő tagja köteles a megbízatásával járó, törvényben meghatározott kötelezettségeit teljesíteni.

(2) A kötelességszegés esetén az önkormányzati képviselő, az állandó bizottság elnöke és tagja, valamint a tanácsnok javadalmazásáról szóló önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: javadalmazási rendelet) meghatározottak szerint megállapított tiszteletdíjat és természetbeni juttatást meg kell vonni, vagy csökkenteni kell.

(3) A kötelezettségszegés megállapítására bármely képviselő vagy az állandó bizottság nem képviselő tagja bejelentést tehet a polgármesterhez. A polgármester a bejelentést, vagy ha a kötelezettségszegést hivatalból észleli, az erről szóló adatokat a Jogi és Ügyrendi bizottság számára a tényállás tisztázására átadja. Ha a Jogi és Ügyrendi bizottság a kötelezettségszegést megalapozottnak találja, az erről szóló határozata alapján a döntési javaslatát a bizottság elnöke terjeszti a képviselő-testület elé.

12. § (1) A tiszteletdíj és a javadalmazási rendeletben meghatározott természetbeni juttatás megvonásának vagy csökkentésének a mértéke ahhoz az időtartamhoz igazodik, amelyen keresztül a képviselő vagy az állandó bizottság nem képviselő tagja a törvényben meghatározott kötelezettségét önhibájából nem teljesítette.

(2) A jogkövetkezmény megállapítását követő hónapban járó tiszteletdíjat és természetbeni juttatást

a) elmulasztott ülésenként számítva a havi tiszteletdíj 15–15%-ával csökkenteni kell, ha a képviselő a képviselő-testületi ülésen, továbbá a képviselő vagy az állandó bizottság nem képviselő tagja annak a bizottságnak az ülésén, amelynek a tagja, nem vett részt, vagy az ülésről a berekesztése előtt eltávozott, és a távollétét vagy a távozását előzetesen nem jelentette be, vagy a távoliét indoka nem megalapozott,

b) a havi tiszteletdíj 25%-ával csökkenteni kell, ha a képviselő a képviselő-testület, továbbá a képviselő vagy az állandó bizottság nem képviselő tagja az állandó bizottság döntéshozatalában személyesen érintett, és a személyes érintettségét nem jelentette be,

c) a havi tiszteletdíj 50%-ával csökkenteni kell, ha a kötelezett vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésére vagy az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba történő bejelentkezésére a rendelkezésre álló határidő elmulasztásával került sor.

(3) A tiszteletdíj és a természetbeni juttatásnak a (2) bekezdés a) pontja szerinti csökkentése alól mentesül, aki a távollétét az ülést megelőző naptári napon a polgármesternek írásban, a távoliét valós indokának a megjelölésével bejelenti. Ha az ülésről való távozást rendkívüli ok indokolja, azt az ülésvezetőnek az ülés időtartama alatt szóban is be lehet jelenteni. A távoliét és az ülésről való eltávozás tényét az ülés jegyzőkönyve igazolja.

II. Fejezet

A képviselő-testület és szervei

6. A képviselő-testület

13. § A képviselő-testület 22 tagból áll.

7. A bizottságok

14. § Állandó bizottságok:

a) a Városfejlesztési Bizottság, képviselő tagjainak a száma: négy, összesen: hét,

b) *  a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság, képviselő tagjainak a száma: négy, összesen: hét,

c) a Gazdasági Bizottság, képviselő tagjainak a száma: négy, összesen: hét,

d) a Jogi és Ügyrendi Bizottság, képviselő tagjainak a száma: három, összesen: öt,

e) a Népjóléti Bizottság, képviselő tagjainak a száma: négy, összesen hét.

15. § (1) Az állandó bizottság a feladat- és hatáskörében:

a) önkormányzati rendeletben meghatározott tárgykörben döntési jogkört gyakorol,

b) előterjesztés benyújtásával kezdeményezheti a képviselő-testület döntéshozatalát, vagy

c) a számára előírt tárgykörben kötelezően vagy az állandó bizottság elnökének a kezdeményezésére kialakított véleményének a megküldésével vagy ismertetésével előkészíti a képviselő-testület döntését.

(2) Az állandó bizottság saját előterjesztésként nyújtja be a működését érintő előterjesztést, valamint azt az előterjesztést, amely feladat- és hatáskör gyakorlására önkormányzati rendelet kötelezte vagy feljogosította.

(3) Az állandó bizottság e rendeletben szabályozott indítványban (a továbbiakban: ajánlás) ad véleményt az előterjesztésről.

16. § (1) A Városfejlesztési Bizottság építési, beruházási, fejlesztési és környezetvédelmi feladatokat ellátó állandó bizottság. A Városfejlesztési Bizottság a képviselő-testület önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabályban meghatározott feladatai közül átruházott feladatkörben:

a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását,

b) érvényesíti a környezetvédelmi követelményeket a fejlesztési feladatok során, elősegíti a környezeti állapotjavítását,

c) a természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében feltárja és értékeli a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településszerkezeti tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait,

d) a helyi közutak fejlesztésére vonatkozó koncepciót dolgoz ki,

e) közparkok fejlesztésére vonatkozó programot és koncepciót dolgoz ki,

f) kialakítja a kerületi közterek fejlesztésére vonatkozó koncepciót,

g) a zuglói ipari és kereskedelmi tevékenység fejlesztésére vonatkozó ösztönző eszközöket alakít ki,

h) programot alakít ki a turizmus fejlesztésére,

i) a kerület arculatára is hatást gyakorló, a közszolgáltatások összehangolt ellátására vonatkozó javaslatokat dolgoz ki,

j) folyamatosan figyelemmel kíséri a környezet- és település-egészségügyi helyzet alakulását,

k) gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásának az összehangolásáról, valamint

l) folyamatosan figyelemmel kíséri a zöldterületek, zöldfelületek használatára, fenntartására, fejlesztésére irányuló döntések végrehajtását és e területek védelmének az érvényesítését.

(2) A Városfejlesztési Bizottságnak a képviselő-testület által átruházott, önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköreit, valamint véleményezési jogköreit a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 120. §-ában foglalt feladatainak ellátásán túl az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságoknak a képviselő-testület döntésén alapuló pénzügyi beszámolási kötelezettsége teljesítésével összefüggő feladatokat ellátó állandó bizottság. A Pénzügyi és Költségvetési Bizottságnak a képviselő-testület által átruházott, önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköreit, valamint véleményezési jogköreit a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A Gazdasági Bizottság az önkormányzat tulajdona használatával és hasznosításával, valamint a közbeszerzéssel összefüggő feladatokat ellátó állandó bizottság. A Gazdasági Bizottságnak a képviselő-testület által átruházott, önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköreit, valamint véleményezési jogköreit a 4. melléklet tartalmazza.

(5) A Jogi és Ügyrendi Bizottság jogi és ügyrendi, valamint közbiztonsági kérdésekkel összefüggő feladatokat ellátó állandó bizottság. A Jogi és Ügyrendi Bizottság:

a) végzi a vagyonnyilatkozatok nyilvántartását és őrzését,

b) lefolytatja a méltatlansági, az összeférhetetlenségi, a képviselő kötelezettségszegése tényének a megállapítására irányuló eljárást, valamint a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére irányuló eljárást, és e feladatkörében előterjesztés benyújtására jogosult és köteles,

c) állást foglal a bizottságok közötti hatásköri összeütközés esetén,

d) állást foglal a közigazgatási hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jogorvoslati kérelem benyújtásáról vagy a jogorvoslati jogról való lemondásról, valamint

e) a képviselő-testület önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabályban meghatározott feladatai közül átruházott feladat- és hatáskörben jóváhagyja a polgármester szabadságolási ütemtervét.

(6) A Jogi és Ügyrendi Bizottságnak a képviselő-testület által átruházott, önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköreit, valamint véleményezési jogköreit az 5. melléklet tartalmazza.

(7) *  A Népjóléti Bizottság a szociális, gyermek és ifjúsági, közművelődési és köznevelési ügyekkel foglalkozó, sport, továbbá idősügyi és egészségügyi feladatokat ellátó bizottság. A Népjóléti Bizottság a képviselő-testület önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabályban meghatározott feladatai közül átruházott feladat- és hatáskörben:

a) elfogadja a Zuglói Egészségügyi Szolgálat működését szabályozó dokumentumokat (Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend, Szakmai Program, Munkaterv) és szakmai tervét,

b) dönt a háziorvosokkal és a fogorvosokkal a feladatellátási szerződés megkötéséről, megszüntetéséről,

c) dönt a feladat-ellátási szerződéssel rendelkező orvosok szakmai munkájáról szóló beszámoló elfogadásáról,

d) kidolgozza az önkormányzat ifjúságpolitikai koncepcióját,

e) fenntartói feladatkörben értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét,

f) jóváhagyja a köznevelési intézmény SZMSZ-ét, pedagógiai programját, éves munkatervét, továbbképzési programját,

g) ellenőrzi a köznevelési intézmény házirendjét,

h) dönt a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,

i) meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát,

j) tanévenként legfeljebb egy alkalommal kötelezheti a köznevelési intézmény vezetőjét arra, hogy az intézmény tevékenységéről beszámoljon,

k) dönt óvodai csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetve a tanítási év indításánál a legfeljebb húsz százalékkal történő átlépéséről,

l) állást foglal a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladata megváltoztatásával, nevének a megállapításával, vezetőjének a megbízásával és megbízása visszavonásával összefüggő fenntartói döntésről, valamint

m) dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai általános felvételi időpontjáról az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról szóló hirdetmény közzétételéről,

n) jóváhagyja a bölcsőde és az óvoda nyári nyitvatartási rendjét,

o) jóváhagyja a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szervezeti és működési szabályzatát és szakmai programját,

p) elbírálja a Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjra benyújtott pályázatokat,

q) tudomásul veszi a térítési díjhátralékokról szóló intézményvezetői tájékoztatást,

r) dönt az önkormányzati feladatot ellátó és a támogatott szervezetek beszámolójának az elfogadásáról.

(8) A Népjóléti Bizottságnak a képviselő-testület által átruházott, önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköreit, valamint véleményezési jogköreit a 6. melléklet tartalmazza.

17. § (1) Az állandó bizottságnak az önkormányzati költségvetés részeként költségkeret áll a rendelkezésére, amelyet jogszabályban foglalt keretek között a helyi közérdeket szolgáló közügy támogatására és – ha a bizottság feladatának az ellátásához ez szükséges – szakértő igénybevételére használhat fel.

(2) Az állandó bizottságot a bizottság elnöke jogosult képviselni.

(3) Az állandó bizottság nem képviselő tagjára a polgármester, az állandó bizottság elnöke, a képviselőcsoport vezetője, továbbá a képviselő tehet javaslatot. Az állandó bizottság nem képviselő tagjának a megválasztására a polgármester terjeszt elő indítványt a képviselő-testületnek.

(4) A Jogi és Ügyrendi Bizottság nem képviselő tagjának olyan személy választható, aki jogász végzettséggel rendelkezik.

(5) Az állandó bizottság nem képviselő tagja a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint a képviselőkkel azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozat őrzésére és ellenőrzésére a képviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bizottsági tagság megszűnik, ha a kötelezett a vagyonnyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségét megszegi.

18. § (1) Az állandó bizottság a működése technikai szabályait az ügyrendjében maga állapíthatja meg.

(2) Az állandó bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol a képviselő-testületnek a rá átruházott feladat- és hatáskörök ellátásáról, az önkormányzati hatósági jogkörök gyakorlásáról, valamint a költségkerete felhasználásáról.

19. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat végrehajtása érdekében ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság határozott ideig vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig működik.

(3) Az ideiglenes bizottság létrehozásáról szóló normatív határozatban rendelkezni kell az ideiglenes bizottság

a) elnevezéséről,

b) feladatköre részletes meghatározásáról,

c) létszámáról, összetételéről, elnökéről és tagjairól,

d) működése időtartamáról,

e) működésének az állandó bizottság működésétől eltérő szabályairól, valamint

f) a jelentéstételi kötelezettségéről.

(4) Az ideiglenes bizottság képviseletére, összehívására, a bizottsági ülés levezetésére, a határozatképességre és a határozathozatalra, a jegyzőkönyv tartalmára, valamint a döntésének végrehajtására egyebekben az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

8. Polgármester, alpolgármesterek

20. § (1) A polgármester a tisztségét főállású polgármesterként, választással létrejövő sajátos közszolgálati jogviszony keretében látja el.

(2) *  Ha a képviselő-testület az ügyben a döntését határozatképtelenség miatt két egymást követő alkalommal nem hozta meg, vagy a Mötv. 68. § (3) bekezdésében foglalt körülmény fennáll, a polgármester a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben – a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügy és a jogorvoslati eljárásban hozott döntés kivételével – döntést hozhat, pályázatot nyújthat be, feltéve, hogy az

a) jogszabályban meghatározott kötelező önkormányzati feladat végrehajtását szolgálja, és a döntés hiányában a feladat ellátása meghiúsulna vagy annak ellátásában mulasztás következne be,

b) olyan önként vállalt önkormányzati feladat ellátását szolgálja, amelyre az önkormányzat tárgyévi költségvetése előirányzatot tartalmaz.

(3) *  A polgármester

a) a jogszabályban számára meghatározott hatásköröket gyakorolja,

b) a képviselő-testület által önkormányzati rendeletben rá átruházott önkormányzati feladat- és hatásköröket látja el,

c) dönt a kötelezettségvállalást nem keletkeztető együttműködési megállapodások megkötéséről,

d) dönt a kerületi szintű gyermek és ifjúsági önkormányzat választásával, működésével kapcsolatos teendők meghatározásáról,

e) fenntartói jogkörben dönt az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény intézményvezetőjének a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott döntése vagy intézkedése tárgyában,

f) dönt a gazdasági szervezettel rendelkező, valamint a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv között a munkamegosztás rendjére vonatkozó megállapodás jóváhagyásáról,

g) közbeszerzési eljárások során dönt az előzetes vitarendezésről, közjegyző igénybevételéről, ha az eljárásban ez törvény szerint kötelező, jogorvoslati eljárás esetén a jogi képviselet ellátásáról, a Közbeszerzési Döntőbizottság ajánlatkérőt marasztaló határozata bírósági felülvizsgálatáról, valamint a közbeszerzési terv módosításairól, ha arra a költségvetésben a fedezet biztosított,

h) közbeszerzési eljárásban gondoskodik a hirdetmény közzétételével kapcsolatos feladatokról, ennek során eleget tesz a Közbeszerzési Hatóság hirdetményellenőrzés során tett esetleges észrevételeinek, felhívásának is,

i) gondoskodik a közbeszerzési dokumentáció karbantartásáról a közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakaszában – különösen, ha kiegészítő tájékoztatás kéréssel összefüggésben – a beszerzési igénnyel összhangban, ha valamely közbeszerzési dokumentum jogszerű, a Kbt. 55. § (6) bekezdésével nem ellentétes módosítása válik szükségessé,

j) a h) és i) pontban elvégzett feladatokról a közbeszerzési eljárás lezárására irányuló előterjesztésben beszámol az eljárást lezáró döntést hozó Képviselő-testületnek vagy Gazdasági Bizottságnak,

k) dönt a háziorvosokkal és a fogorvosokkal kötött feladatellátási szerződés módosításáról,

l) dönt a feladat ellátás átadásáról.

(4) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket, valamint önkormányzati hatósági hatásköröket a 7. melléklet tartalmazza.

(5) A polgármester szükség szerint, de évente legalább kétszer beszámol a képviselő-testületnek a rá átruházott feladat- és hatáskörök ellátásáról, az önkormányzati hatósági jogkörök gyakorlásáról.

21. § (1) Az alpolgármesterek feladat- és hatáskörét, valamint a polgármester hatáskörébe tartozó egyes ügyek kiadmányozásának a rendjét a polgármester normatív utasításban állapítja meg.

(2) A polgármester helyettesítésével a képviselő-testület tagjai közül választott főállású alpolgármestert lehet megbízni.

9. A képviselő-testület hivatala

22. § (1) A Polgármesteri Hivatal főosztály és önálló osztály jogállású szervezeti egységekből áll. A főosztály jogállású szervezeti egység osztályokra tagozódik. A Polgármesteri Hivatal engedélyezett létszámát az önkormányzat éves költségvetési rendelete határozza meg.

(2) A Polgármesteri Hivatal költségvetési szervi adatait, alaptevékenysége kormányzati funkció szerinti megjelölését, általános munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét a 8. melléklet tartalmazza.

(3) A Polgármesteri Hivatal gazdálkodó szervezet tekintetében alapítói, tulajdonosi jogokat nem gyakorol.

(4) A Polgármesteri Hivatal vállalkozási tevékenységet folytathat, a vállalkozási tevékenységének a felső határa az engedélyezett éves kiadási előirányzatának az 5%-a.

23. § *  (1) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását a 10. számú melléklet tartalmazza. A Polgármesteri Hivatal hatékony munkavégzése érdekében a – 22. § (1) bekezdésében foglalt tagozódást nem érintő – további belső szervezeti struktúra (pl. munkacsoport, csoport, stb.) kialakításáról a jegyző rendelkezhet.

(2) A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatát – amely nem lehet ellentétes a jelen rendelet Polgármesteri Hivatalra, annak működésére vonatkozó rendelkezéseivel – a jegyző javaslatára a polgármester adja ki.

10. A jegyző és az aljegyző

24. § (1) A jegyző az előterjesztéseket törvényességi szempontból ellenőrzi.

(2) A jegyző haladéktalanul jelzi a képviselő-testületnek, illetve a képviselő-testület szervének, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel, vagy ha a képviselő-testület vagy a képviselő-testület szervének a működése jogszabálysértő. Az észrevételt az ülésen szóban lehet jelezni, ha a törvénysértés a képviselő-testület vagy a bizottság ülése napirendjének a megtárgyalása során merül fel. Az észrevételt írásban is jelezni kell, és azt az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(3) A jegyző a jogszabálysértés jelzésével egyidejűleg érdemi javaslatot fogalmaz meg a jogszabálysértés orvoslására.

(4) A jegyző

a) a jogszabályban számára meghatározott hatásköröket gyakorolja,

b) a képviselő-testület által rá átruházott önkormányzati feladat- és hatásköröket látja el,

c) dönt a házszám sorszámok megállapításáról, megváltoztatásáról,

d) önkormányzati hatósági ügyben meghozza a nem érdemi döntés meghozatalára irányuló végzést, és elvégzi a döntést nem igénylő eljárási cselekményeket,

e) * 

f) nyilvántartja a polgármester szabadságát.

(5) A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott feladat- és hatásköröket, valamint önkormányzati hatósági hatásköröket a 9. melléklet tartalmazza.

(6) A jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét a jegyző – a polgármester egyetértésével – normatív utasításban határozza meg.

25. § (1) A polgármester egy aljegyzőt nevez ki.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályozottságuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a Polgármesteri Hivatalból a jegyzői feladatok ellátásával – a jegyző vagy aljegyző kinevezéséig – olyan közszolgálati tisztviselőt bíz meg, aki a jegyzői kinevezés törvényi feltételeinek egyébként megfelelne.

III. Fejezet

A testületi működés általános keretei

11. A képviselő-testület ülésezése

26. § (1) A képviselő-testület alakuló ülést tart, további évente legalább hat ülését (a továbbiakban: rendes ülés) két ülésszakban tartja.

(2) A képviselő-testület megalakulását követően a polgármester minden ülésszak végén a következő ülésszakra vonatkozóan tájékoztatja a képviselő-testületet a következő ülésszak rendes üléseinek a várható időpontjáról, helyéről, a képviselő-testület rendes üléseire napirendként tervezett előterjesztések tárgyáról, valamint feltünteti azt az állandó bizottságot, amelynek az előterjesztés véleményezése a feladatkörébe tartozik (a továbbiakban: munkaterv).

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell annak a jogszabályi rendelkezésnek vagy képviselő-testületi döntésnek a megjelölését is, amelyen a képviselő-testület döntési kötelezettsége vagy annak időpontja alapul.

27. § (1) A képviselő-testület évi első ülésszaka február 1-től június 30-ig, a második ülésszaka szeptember 1-jétől december 15-ig tart.

(2) *  A képviselő-testület rendes ülését a polgármester rendszerint a hónap utolsó csütörtökére hívja össze.

(3) A képviselő-testület az ülését a Polgármesteri Hivatal üléstermében tartja. A képviselő-testület az ülését kivételesen a Polgármesteri Hivatal üléstermén kívül is megtarthatja, ha azt rendkívüli körülmény indokolja.

(4) Ha a képviselő-testület rendes ülése határozatképtelenség miatt nem tartható meg, vagy ha az elfogadott napirendeket azért nem lehet megtárgyalni, mert az ülés határozatképtelenné vált, a megismételt ülést ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására a rendes ülés napját követő 10 napon belüli időpontra újra össze kell hívni.

28. § (1) *  A képviselő-testület rendkívüli ülést tart a polgármester kezdeményezésére, illetve a Mötv. szerint a rendkívüli ülés kezdeményezésére jogosultnak a polgármesterhez benyújtott írásbeli indítványára.

(2) *  A rendkívüli ülés kezdeményezése, összehívása az Mötv. szabályai szerint történik.

(3) Ha a soron következő rendes ülés a rendkívüli ülés kezdeményezésére irányuló indítvány benyújtását követő 15 napon belüli időpontra esik, a polgármester – a rendkívüli ülés összehívása helyett – az indítványban szereplő előterjesztést a rendes ülés napirendi javaslatába napirendi pontként felveheti.

12. A képviselő-testületi ülés összehívásának a rendje

29. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a javasolt napirend tárgyának és előterjesztőjének a megjelölését tartalmazó meghívóval kell meghívni.

(2) A polgármester tartós, 30 napon túli folyamatos távolléte esetén az ülést az alpolgármesterek feladat- és hatásköréről szóló normatív utasításban szabályozott helyettesítési rend szerint a polgármester általános helyettesítését ellátó alpolgármester jogosult összehívni. Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség is betöltetlen, illetve a polgármester és a helyettesítésére jogosult alpolgármester is akadályozott, az ülést a legidősebb képviselő mint korelnök hívja össze.

30. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót és a napirendi javaslatban szereplő előterjesztést az ülés napját megelőzően legalább hét nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket pedig legalább három nappal megelőzően az előterjesztések kezelésére szolgáló elektronikus rendszeren meg kell jeleníteni.

(2) Az előterjesztések kezelésére szolgáló elektronikus rendszeren a zárt ülés napirendjére tervezett előterjesztést csak azok számára lehet hozzáférhetővé tenni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

31. § (1) A képviselő-testület ülésének az időpontjáról, tervezett napirendi pontjairól a lakosságot a 30. § (1) bekezdése szerinti határidőnek megfelelően tájékoztatni kell:

a) a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és

b) a www.zuglo.hu internetes honlapon való közzétételével.

(2) A honlapon közzé kell tenni – a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztés kivételével – a tervezett napirendi pont előterjesztését is.

32. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőt,

b) a jegyzőt, az aljegyzőt,

c) azt az alpolgármestert, aki a képviselő-testületnek nem tagja, valamint az állandó bizottság nem képviselő tagját,

d) Budapest Főváros XIV. kerületében székhellyel rendelkező egyéni országgyűlési választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

e) a XIV. kerületi nemzetiségi önkormányzat elnökét,

f) az önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó szerv vezetőjét,

g) a könyvvizsgálót,

h) a kerületi rendőrkapitányt,

i) akinek a meghívását jogszabály kötelezővé teszi,

j) a napirenden lévő előterjesztés előkészítésében részt vett vagy a nyilvános társadalmi vitájában véleményt nyilvánító, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett, zuglói székhellyel vagy telephellyel rendelkező társadalmi szervezetet, továbbá

k) a helyi hírközlő szervek képviselőit.

(2) Az (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti meghívott az ülésen, a f)–j) pont szerinti meghívott az őt érintő napirendi pont tárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt.

(3) A meghívottnak a képviselő-testület ülésére szóló meghívóját az általa az elektronikus kapcsolattartás céljából megadott elektronikus levelezési címére kell kézbesíteni.

(4) Az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti meghívott a napirendi javaslatban szereplő előterjesztéshez az előterjesztések kezelésére szolgáló elektronikus rendszeren is hozzáfér.

33. § (1) Ha zárt ülés elrendelésének a törvényi feltételei fennállnak, a meghívón a napirendi pontnál fel kell tüntetni a „Zárt ülésen tárgyalandó” szöveget.

(2) Ha az önkormányzati vagyonnal való rendelkezési jog gyakorlásakor, az önkormányzati költségvetés előirányzata felhasználására kiírt pályázat feltételeinek a meghatározásakor vagy a pályázat tárgyalásakor a zárt ülés megtartása azért indokolt, mert a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené, a napirendi javaslaton is jelezni kell, hogy a zárt ülés elrendeléséhez minősített többség szükséges.

(3) A nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sérti, ha gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, vagyoni értékű tény, tájékoztatás vagy adat védelme érdekében az önkormányzat vagy az érintett az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.

13. A képviselő-testület napirendje

34. § (1) Az ülés napirendjére az ülésvezető tesz javaslatot.

(2) A rendes ülés napirendi javaslatába azt az önálló indítványt lehet felvenni, amelyet az ülés tervezett időpontja előtt legalább kilenc nappal szabályszerűen benyújtottak. A szabályszerűen benyújtott előterjesztést a soron következő rendes ülés napirendi javaslatára – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – fel kell venni.

(3) Egyebek napirendi pont alatt döntést nem igénylő tájékoztatás vagy bejelentés megtételére van mód.

(4) Azon az ülésen, amelynek napirendje a tárgyévi költségvetés megállapítása, más napirendi pont nem tárgyalható.

35. § (1) Az ülés napirendi javaslatán lévő napirendi pontok tárgyalási sorrendjének a megváltoztatására az ülés megnyitását követően a képviselő javaslatot tehet azzal, hogy az egy napirendi pontot képező előterjesztéssel benyújtott döntési javaslatok és a közérdekű felszólalások napirenden belüli tárgyalási sorrendje nem változtatható meg.

(2) A képviselő a napirendi javaslatban szereplő napirendi pontnak az ülés napirendi javaslatából való törlésére a napirendi javaslat elfogadásáról szóló döntés szavazásra bocsátását megelőzően javaslatot tehet.

(3) A képviselő-testület nem dönthet a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó, jogszabályban foglalt, határidőhöz vagy határnaphoz kötött döntési kötelezettség teljesítéséről szóló napirendi pont, valamint a jegyző által előterjesztett törvényességi észrevétel ismertetésének az elhagyásáról.

36. § (1) *  A képviselő a napirendi javaslat elfogadásáról szóló döntés szavazásra bocsátásáig indítványozhatja a napirendi javaslatban nem szereplő napirendi pontnak az ülés napirendjére történő felvételét (a továbbiakban: sürgősségi javaslat).

(1a) *  A sürgősségi javaslatot a képviselő-testület ülését megelőző napon 12 óráig a polgármesternél elektronikus úton írásban kell benyújtani. A sürgősségi javaslatot meg kell indokolni.

(1b) *  A sürgősségi javaslatról a képviselő-testület a napirend elfogadása előtt vita nélkül határoz. A sürgősségi javaslatról szóló határozatot jegyzőkönyvi határozatként, számozás nélkül kell rögzíteni.

(2) Ha a képviselő-testület a sürgősségi javaslatot elfogadta, az előterjesztést a napirendre fel kell venni.

(3) Ha a napirendre javasolt előterjesztéshez benyújtott sürgősségi javaslatot a képviselő-testület elfogadta, és az előterjesztéssel benyújtott döntési javaslatot a feladatkörrel rendelkező állandó bizottság még nem tárgyalta meg, vagy a tanácsnok még nem véleményezte, a bizottság elnökének a kezdeményezésére az ülésvezető legfeljebb egy óra időtartamban tárgyalási szünetet rendel el.

(4) Ha a feladatkörrel rendelkező állandó bizottság az előterjesztést nem tárgyalta meg, arról nem hozott döntést, vagy a tanácsnok nem nyilvánított véleményt, ennek tényét az ülésvezető a napirend tárgyalásán bejelenti.

(5) A képviselő-testület az ülés napirendjét a benyújtott napirendi javaslat szerint vagy a döntésével módosított tartalommal, a napirendi pontok elfogadott sorrendjében tárgyalja.

37. § (1) * 

(2) A választási eljárásról szóló törvényben meghatározott választási kampányidőszakban rendkívüli ülés napirendjére nem vehető fel olyan előterjesztés, amely szerint a döntési javaslat elfogadása esetén a végrehajtás az önkormányzati költségvetés tervezett kiadási előirányzatait növeli, kivéve, ha a többletforrás igénye az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzet elhárításához vagy a következményeinek a felszámolásához szükséges.

(3) Rendkívüli ülés napirendjére sürgősségi javaslat alapján előterjesztés nem vehető fel.

IV. Fejezet

Az ülés rendje

14. Az ülésvezetés

38. § (1) A polgármester tartós, 30 napon túli folyamatos távolléte esetén az ülést az alpolgármesterek feladat- és hatásköréről szóló hatályos normatív utasításban szabályozott helyettesítési rend szerint a polgármester általános helyettesítését ellátó alpolgármester vezeti.

(2) Ha a polgármester általános helyettesítésére jogosult alpolgármester nincs vagy akadályozott, az ülést a helyettesítés rendje szerint soron következő alpolgármester, ezek hiánya vagy akadályozottsága esetén a legidősebb képviselő mint korelnök vezeti.

39. § (1) Az ülésvezető

a) megnyitja, berekeszti az ülést, biztosítja az ülés zavartalan lefolytatását,

b) megállapítja a határozatképességet vagy a határozatképesség hiányát,

c) előterjeszti a napirendi javaslatot,

d) az elfogadott napirend sorendjében napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatot,

e) szünetet rendelhet el,

f) félbeszakíthatja az ülést,

g) az ülésen felszólalhat, felszólalása során jogait a képviselőkkel azonos módon gyakorolhatja.

(2) Az ülés zavartalan lefolytatása érdekében az ülésvezető

a) a tárgyra térésre hívja fel azt a képviselőt, aki a felszólalásában eltér a napirend tárgyától,

b) figyelmezteti azt a felszólalót, aki ismételten eltér a tárgytól, vagy a hozzászólásában az önkormányzat tekintélyét sértő megfogalmazást vagy illetlen kifejezést használ,

c) rendreutasítja azt a felszólalót, aki

ca) a figyelmeztetés ellenére az arra okot adó magatartásával nem hagy fel,

cb) felszólalásában valamely személyt, csoportot – így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – sértő vagy illetlen kifejezést használ, vagy

cc) az ülésvezetés módját vagy az ülésvezető személyét e minőségében bírálja,

d) megvonja a szót attól a felszólalótól, aki a rendreutasítást követően az arra okot adó magatartásával nem hagy fel, valamint

e) meghatározott időre szünetet rendel el, ha azonban az ülés rendje a szünet időtartama után sem áll helyre, az ülésvezető az ülést berekeszti és elhagyja a helyét.

(3) Ha az ülésvezető megvonta a szót, a képviselő annál a napirendnél, amelynél tőle a szót megvonták, nem szólalhat fel újra.

(4) Ha az ülésvezető az ülést berekesztette, az ülés folytatását a megismételt ülés összehívásának a szabályai szerint újra össze kell hívni.

15. A határozatképesség és a szavazás módja

40. § (1) A képviselő-testület határozatképességét az ülés ideje alatt folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Szavazás előtt meg kell győződni a képviselő-testület határozatképességéről.

(2) Ha az ülés nem határozatképes, az ülésvezető az ülést nem nyitja meg, ha az ülés a megnyitását követően válik határozatképtelenné, azt az ülésvezető berekeszti.

(3) Minősített többséggel történő döntés elfogadásához a képviselő-testület 12 tagjának az egybehangzó támogató döntése szükséges.

41. § (1) A jelenlét rögzítését a szavazás alatt is a szavazógép végzi. A képviselő a jelenlétének vagy a távozásának a szavazógépen annak a kikapcsolásával, szavazógép hiányában a jegyzőkönyvben való rögzítéséről az érkezésének és a távozásának a bejelentésével köteles gondoskodni.

(2) Ha a határozathozatal szavazógép alkalmazásával történik, a szavazás alatt jelen lévő képviselők számába beszámít az a képviselő is, akinek a jelenlétét a szavazatszámláló gép rögzítette, az ülésteremben jelen van, azonban nem szavazott.

(3) A képviselői jelenlétet és annak változását hitelesen a jegyzőkönyv tartalmazza.

42. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) Szavazást a döntési javaslat teljes tartalmáról lehet tartani.

(3) A szavazásban nem vehet részt az, akit vagy akinek a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóját személyesen érintő döntéshozatalból a képviselő-testület kizárt.

(4) A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történik, annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel.

(5) Ha az ülésvezető a szavazás eredményét tévesen hirdette ki, az ülésvezető a kihirdetett eredményt ügyrendi javaslatra felülvizsgálja és helyesbíti.

(6) Ha a szavazási eredmény kihirdetése előtt a képviselő arról tájékoztatja az ülésvezetőt, hogy szavazatát a szavazatszámláló gép nem rögzítette, az ülésvezető ezt a körülményt a szavazás eredményének a kihirdetése során figyelembe veszi.

(7) Ha a nyílt szavazás eredményét illetően kétség merül fel, a szavazási eredmény kihirdetését megelőzően bejelentett ügyrendi indítványra a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni. A megismételt szavazás elrendeléséről szóló határozatot jegyzőkönyvi határozatként, számozás nélkül kell rögzíteni.

(8) Nincs helye a szavazás megismétlésének, ha az eredmény iránti kétséget kizárólag szavazategyenlőség vagy a képviselőnek a szándékával ellentétes tartalommal leadott szavazata okozta. Ha a képviselő a szándékával ellentétes tartalommal szavazott, ezt a tényt az ülésen bejelentett szóbeli vagy az ülést követő három napon belüli írásbeli bejelentésére a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A bejelentés a szavazás eredményét nem változtatja meg.

43. § (1) Név szerinti szavazásnak minősül, ha a képviselők abc sorrendben egyenként, „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A képviselők nevét az ülésvezető olvassa fel, a képviselő a szavazatát a nevét követően az ülésen résztvevők számára hallhatóan adja meg.

(2) Név szerinti szavazást kell tartani, ha

a) jogszabály a döntés meghozatalához név szerinti szavazást ír elő, valamint

b) a 42. § (7) bekezdése szerint megismételt szavazásra kerül sor.

(3) A név szerinti szavazást a képviselő-testület legalább öt tagjának a napirend számát, az előterjesztés számát, a döntési javaslatnak az előterjesztésben megjelölt címét és a döntési javaslat formájának a megjelölését tartalmazó írásbeli indítványára el kell rendelni.

44. § (1) Ha jogszabály alapján a képviselő-testület titkos szavazást tart, a titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület az ülésvezető javaslatára háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ.

(2) A titkos szavazás szavazólappal, a szavazás titkosságát biztosító kijelölt helyen történik. A szavazólap egy döntési javaslatot tartalmazhat. A szavazatszámláló bizottság a szavazólapot lebélyegzi.

(3) A képviselő a kitöltött szavazólapot a szavazatszámláló bizottság tagjai által a lezárást hitelesítő aláírással ellátott zárt urnába helyezi.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a leadott szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, és a titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(5) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazás kezdő és befejező időpontját,

c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak a nevét,

d) a szavazás során felmerült rendkívüli körülményeket,

e) a szavazás során tett megállapításokat és a hozott határozatokat, valamint

f) a szavazás eredményét.

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai írják alá.

(7) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

V. Fejezet

A felszólalások rendje

16. A felszólalás helye és típusai

45. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a képviselő és a Budapest Főváros XIV. kerületében székhellyel rendelkező egyéni országgyűlési választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő az ülésteremben kijelölt állandó helyéről, a bizottság elnöke helyett a bizottsági álláspontot ismertető nem képviselő bizottsági tag, a napirendhez meghívott és a hallgatóság felszólalásra jogosult tagja a számára kijelölt helyről szólalhat fel.

(2) A napirendi ponthoz felszólalásra gombnyomással, a szavazógép meghibásodása esetén kézfelemeléssel lehet jelentkezni az ülésvezetőnél.

(3) A képviselőnek a napirendi pont tárgyalása során történő felszólalására az ülésvezető adja meg a szót, – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a felszólalók jelentkezésének a sorrendjében.

(4) A napirend előtti felszólalásra a felszólalási sorrendet az ülés megnyitását követően, a közérdekű felszólalásra a felszólalási sorrendet a napirend elfogadását követően az ülésvezető ismerteti.

46. § A felszólalások típusai:

a) a képviselő-testület által tárgyalt napirend vagy napirendi pont tárgyalására vonatkozó javaslatot tartalmazó hozzászólás (továbbiakban: ügyrendi javaslat),

b) a képviselőnek a személyéhez címzett vagy rá közvetlenül irányuló felszólalásra adott válasza,

c) a napirend előtti felszólalás,

d) a napirendi pont tárgyalásához kapcsolódó felszólalás, valamint

e) közérdekű felszólalás.

17. Ügyrendi javaslat

47. § (1) A képviselő az ügyrendi javaslat megtételére egy percben jogosult, arra soron kívül kap szót.

(2) Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A határozatot jegyzőkönyvi határozatként, számozás nélkül kell rögzíteni.

(3) Ha a képviselő ügyrendi felszólalása nem ügyrendi tartalmú, a képviselő ugyanazon az ülésnapon ügyrendi kérdésben többször nem kaphat szót.

18. Felszólalás személyes érintettség miatt

48. § (1) A képviselő a személyéhez címzett vagy a személyére közvetlenül irányuló felszólalásra két percben jogosult válaszolni.

(2) A képviselő a személyes érintettsége miatti felszólalásra annak a napirendi pontnak a lezárásáig kérhet szót, amelynek tárgyalása alatt a válaszra okot adó felszólalás elhangzott. A szót a napirend tárgyalásának a végén kell megadni.

49. § (1) A képviselő a maga vagy más képviselőnek a képviselő-testület napirenden szereplő döntésében való személyes érintettségére való hivatkozással legkésőbb a határozathozatal előtt két percben felszólalhat annak a bejelentésére, hogy döntéshozatalból való kizárásnak van helye.

(2) Ha a képviselő kizárására másik képviselő tett javaslatot, az érintett képviselőnek két percben viszontválaszra van joga.

(3) A döntéshozatalból való kizárásról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A kizárásról szóló határozatot jegyzőkönyvi határozatként, számozás nélkül kell rögzíteni.

19. Napirend előtti felszólalás

50. § (1) A képviselő-testület ülésén az ülés megnyitását követően a lakosság széles körét érintő és halaszthatatlan közérdekű ügyben való felszólalásokra ülésenként 30 percet kell biztosítani. A napirend előtti felszólalás közérdekű ügyben a polgármester intézkedését kezdeményező javaslatot is tartalmazhat.

(2) Napirend előtt a képviselőcsoport vezetője által bejelentett képviselő és a független képviselő egyszer felszólalhat. A napirend előtti felszólalások sorrendjét az ülésvezető az ülés megnyitása után jelenti be.

(3) A napirend előtti felszólalási szándékot legkésőbb az ülés megnyitása előtt két órával írásban be kell jelenteni a kozerdeku@,zuglo.hu címre. A bejelentésben közölni kell a felszólalás tárgyát és a felszólalás halaszthatatlanságát alátámasztó tényeket.

(4) A napirend előtti felszólalások elhangzásának a sorrendjét a bejelentés benyújtásának a sorrendje szerint a polgármester az időkeret függvényében határozza meg azzal, hogy egy ülésen egy képviselőcsoport nevében csak egy felszólalás hangzik el.

(5) A napirend előtti felszólalás időtartama legfeljebb két perc, amelyre a polgármester vagy a tárgykör szerint felelős alpolgármester két percben reagálhat.

(6) Ha napirend előtt a polgármester szólal fel, a felszólalás a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a napirend előtti felszólalások között az első helyet foglalja el. A polgármester napirend előtti felszólalására a reagálás joga a képviselőcsoportok vezetőit illeti meg. A polgármesteri felszólalás és az arra való reagálás időtartama legfeljebb öt-öt perc.

(7) Ha az elhangzó napirend előtti felszólalás nem felel meg az (1) bekezdés szerinti tartalmi követelményeknek vagy a tárgya nem azonos a bejelentésben foglaltakkal, az ülésvezető alkalmazhatja az ülés zavartalan lefolytatása érdekében számára biztosított intézkedéseket.

51. § (1) A képviselő a közérdekű kérdését két perces felszólalásban teheti fel, a válaszra két perc áll a rendelkezésére.

(2) A közérdekű kérdésre a címzett vagy az válaszol, akinek a kérdés tárgya a feladatkörébe tartozik. Ha a kérdésre adott válasz több válaszadásra kötelesnek tartozik a feladatkörébe, a polgármester válaszol. Ha a polgármester közfeladat ellátása miatt akadályozott, a választ a helyettesítési rend szerinti alpolgármester adja meg.

20. Napirendi pont tárgyalásához kapcsolódó felszólalás

52. § (1) A napirendi pont tárgyalása a következő sorrendben történik:

a) az előterjesztő szóbeli kiegészítése,

b) a feladatkörében eljáró bizottság ajánlásának a szóbeli ismertetése,

c) a vita és

d) a döntés.

(2) Ha a napirendi pontként tárgyalt előterjesztés több döntési javaslatot tartalmaz, együttes vitát kell tartani.

53. § (1) Az előterjesztő az előterjesztés szóbeli kiegészítésére legfeljebb öt perc időtartamban felszólalhat.

(2) A képviselő napirendi pontonként egy alkalommal, a tárgyévi költségvetési rendelet vitájában három alkalommal kérdést intézhet az előterjesztőhöz.

(3) A kérdés feltevésére két perc áll a képviselő rendelkezésére, amelyre az előterjesztő két percben válaszolhat.

(4) A képviselő napirendi pontonként a vitában kétszer felszólalhat. Első alkalommal legfeljebb öt percig, a második felszólalás alkalmával legfeljebb három percig tarthat a felszólalás.

54. § (1) A képviselőcsoport vezetője a második felszólalást követő további, legfeljebb három perces felszólalás lehetőségének a biztosítását javasolhatja az ülésvezetőnek. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A határozatot jegyzőkönyvi határozatként, számozás nélkül kell rögzíteni.

(2) Ha a képviselő-testület a második felszólalást követő további felszólalás lehetőségének a biztosításáról döntött, a napirendi pont vitájában a képviselő legfeljebb további három percben felszólalhat.

(3) Az a képviselő, aki az előterjesztésben szereplő döntési javaslathoz módosító javaslatot nyújtott be, a módosító javaslatát két perc időtartamban megindokolhatja.

(4) A polgármester a vitában bármikor a vitát értékelő vagy a vitához információt közlő felszólalásra legfeljebb öt percben jogosult. Ez a jog nem érinti a polgármesternek az előterjesztői vagy a képviselői felszólalásra vonatkozó jogait.

(5) A jegyző törvényességi figyelemfelhívás vagy törvényességi észrevétel céljából bármikor szót kérhet, és az ülésvezető a szót köteles a jegyző részére megadni. A felszólalás időtartama nem haladhatja meg az öt percet.

55. § (1) A tanácskozási joggal meghívott számára – a szólásra jelentkezés sorrendjében – napirendi pontonként két alkalommal az ülésvezető ad szót, első alkalommal legfeljebb három perc, második alkalommal legfeljebb két perc időtartamra.

(2) Ha a képviselő-testület a felszólaláshoz hozzájárul, a hallgatóság soraiból legfeljebb három percben lehet felszólalni a napirendhez. A döntésre az ülésvezető tesz javaslatot, a képviselő-testület vita nélkül határoz. A határozatot jegyzőkönyvi határozatként, számozás nélkül kell rögzíteni.

56. § (1) Az előterjesztő a vita lezárása után, a határozathozatal előtt legfeljebb három percben felszólalhat (a továbbiakban: zárszó).

(2) A zárszó elhangzása után további felszólalásnak nincs helye. Az ülésvezető a vitát lezárja.

21. A határozathozatal

57. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása után döntést hoz, vagy a döntéshozatalt elnapolja.

(2) Ha a képviselő-testület a döntéshozatalt elnapolta, az előterjesztésről a vitát nem lehet újra megnyitni.

58. § *  A képviselő-testület minősített többséggel dönt az Mötv. 50. §-ában meghatározott tárgykörökön túl

a) a népszavazás elrendeléséről, ha a népszavazás elrendelése önkormányzati rendeletben foglalt kezdeményezés alapján nem kötelező,

b) a sürgősségi javaslatról, továbbá

c) a vagyontárgy forgalomképességét is érintő besorolásának megváltoztatásáról.

22. Közérdekű felszólalás

59. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének a végén legfeljebb 30 percet kell biztosítani a képviselők számára a közérdekű felszólalásra.

(2) A közérdekű felszólalás célja a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez vagy a tanácsnokhoz címzett közérdekű felvilágosításkérés, amely a felszólalás formája szerint:

a) a címzett feladatkörébe tartozó önkormányzati ügyben benyújtott közérdekű kérdés vagy

b) önkormányzati közügyre vonatkozó, arról magyarázatot igénylő közérdekű hozzászólás.

(3) A közérdekű felszólalásra irányuló indítványnak egyértelműen tartalmaznia kell a kérdést vagy a közérdekű hozzászólás tárgyát. A kérdést és a felszólalás tárgyát a felszólalás tartalmát röviden kifejező mondatba kell szerkeszteni.

(4) A közérdekű kérdéstől és a közérdekű felszólalás tárgyától az elhangzásakor nem lehet eltérni, ellenkező esetben az ülésvezető az ülés rendjének a biztosítására rendelkezésére álló intézkedést alkalmazhat.

60. § (1) Az a közérdekű kérdés, amelynek a szóbeli elhangzását a képviselő kezdeményezte, az ülésen a kérdés benyújtásának a sorrendjében hangzik el.

(2) Kiesik az elhangzási sorrendből az a közérdekű kérdés, amelyet a címzettje a törvényes határidőn belül írásban azt megelőzően megválaszolt, hogy az a benyújtási sorrend szerint elhangozhatott volna. Ez nem akadálya a közérdekű kérdés újbóli benyújtásának.

(3) A képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy az ülésen a képviselőcsoport legalább egy képviselőjének az elhangzási sorrendben álló közérdekű kérdése elhangozzon. A független képviselő számára jelentkezése sorrendjében, az időkeret függvényében áll rendelkezésre a közérdekű kérdés elhangzásának a lehetősége.

(4) A közérdekű kérdés az ülésen akkor hangozhat el, ha azt a képviselő a polgármesterhez az ülést megelőző munkanap 12 óráig írásban – a kozerdeku@,zuglo.hu címre – benyújtotta, amelyben egyidejűleg kezdeményezte a szóbeli kérdés elhangzását. A képviselőcsoport vezetője a szabályszerűen benyújtott közérdekű kérdés elhangzásának a sorrendjére vonatkozó javaslatát az ülést megelőző munkanap végéig teheti meg.

61. § (1) A képviselő a közérdekű kérdését két perces felszólalásban teheti fel, a válaszra két perc áll a rendelkezésére.

(2) A közérdekű kérdésre a címzett vagy az válaszol, akinek a kérdés tárgya a feladatkörébe tartozik. Ha a kérdésre adott válasz több válaszadásra kötelesnek tartozik a feladatkörébe, a polgármester válaszol. Ha a polgármester közfeladat ellátása miatt akadályoztatott, a választ a helyettesítési rend szerinti alpolgármester adja meg.

(3) A közérdekű kérdés és a válasz elhangzása után a képviselőnek és a válaszadónak egy-egy perces viszontválaszra van joga. Utolsóként a közérdekű kérdést feltett képviselőt illeti meg a viszontválasz joga.

62. § (1) A közérdekű felszólalásra a közérdekű kérdésre vonatkozó szabályokat e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A közérdekű felszólalás az ülésen akkor hangozhat el, ha a tárgyát a képviselő a polgármesterhez az ülést megelőző három munkanappal korábban benyújtotta, amelyben egyidejűleg kezdeményezte a közérdekű felszólalás elhangzását.

(3) Közérdekű felszólalásra legfeljebb két perc, a válaszra három perc, a viszontválaszra egy perc áll rendelkezésre.

23. A jegyzőkönyv

63. § (1) A képviselő-testületi ülésen elhangzottakról hangfelvételt kell készíteni.

(2) Az ülés jegyzőkönyve a törvényben előírt kötelező tartalmi elemeken kívül tartalmazza:

a) az ülés sorszámát,

b) a távolmaradt képviselők nevét,

c) az ülés megnyitásának az idejét,

d) a határozathozatal módját,

e) az ülésvezetőnek az ülés zavartalan lefolytatása érdekében tett intézkedéseit,

f) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket és

g) az ülés bezárásának az időpontját.

(3) A képviselőnek a felszólalását megelőzően az ülésvezetőnek bejelentett igényére a jegyzőkönyv a felszólalást szó szerint tartalmazza. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a képviselő az ülésen az ülésvezetőnek írásban átadja a felszólalása szövegét, amely a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

(4) A jegyzőkönyv melléklete:

a) a meghívó,

b) az írásos előterjesztés, önálló indítványok, a felvilágosításkérésre irányuló indítványok,

c) a jelenléti ív,

d) a jegyző törvényességi észrevétele és

e) a név szerinti szavazásról készült névsor.

VI. Fejezet

Az állandó bizottság működése

24. Az állandó bizottságra vonatkozó eltérő rendelkezések

64. § Az állandó bizottság ülésének az összehívására, a bizottság működésére, az ülés nyilvánosságára, a határozatképességre és a határozathozatalra, a döntés végrehajtására, a bizottság tagjainak a kizárására, az ülés jegyzőkönyvére a képviselő-testületre e rendeletben meghatározott szabályokat ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

65. § (1) A bizottság ülését az állandó bizottság elnöke hívja össze. Az ülést a polgármester hívja össze

a) a bizottság elnökének az akadályozottsága esetén, vagy

b) ha a bizottság elnöke a jogosultaknak az ülést kezdeményező indítványára az ülést nem hívja össze.

(2) Az állandó bizottság ülését össze kell hívni a képviselők egynegyede, a bizottsági tagok egynegyede, a polgármester vagy az alpolgármester írásbeli kezdeményezésére.

(3) A (2) bekezdés szerinti indítvány benyújtását követő nyolc napon belüli időpontra a bizottság ülését össze kell hívni.

(4) Az állandó bizottságot össze kell hívni, ha az előterjesztést sürgősségi javaslat alapján a képviselő-testület a napirendjére vette, de azt a feladatkörrel rendelkező állandó bizottság még nem tárgyalta meg. Az állandó bizottság elnöke ebben az esetben az ülést a bizottsági ülés időpontját és napirendjét megjelölve szóban, a képviselő-testület ülésén hívja össze.

66. § (1) Az állandó bizottság ülésére szóló írásbeli meghívót a bizottsági tagok részére a bizottság ülése előtti harmadik napon 12.00 óráig ki kell kézbesíteni, egyidejűleg az ülés napirendi javaslatában szereplő előterjesztéseket az előterjesztések kezelésére szolgáló elektronikus rendszeren meg kell jeleníteni.

(2) Az állandó bizottság ülésére a bizottság tagjain kívül meg kell hívni a napirendi pont előterjesztőjét, valamint a 32. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személyeket. Az előterjesztő a bizottság ülésén a napirendi pont tárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt, ha a bizottságnak nem a tagja.

(3) Az összeférhetetlenségi, a méltatlansági és a vagyonnyilatkozat ellenőrzésére irányuló, tovább a kötelezettségszegés tényének a megállapítására vonatkozó eljárás esetén a Jogi és Ügyrendi bizottság ülésére meg kell hívni az eljárással érintett polgármestert, képviselőt vagy az állandó bizottság nem képviselő tagját.

(4) Az állandó bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti. Ha a bizottság ülését a polgármester hívta össze, az ülést a polgármester nyitja meg és a bizottság tagjai által az ülés vezetésére megválasztott bizottsági tag vezeti.

(5) Az állandó bizottság ülésén napirend előtti felszólalásnak, közérdekű kérdésnek és közérdekű felszólalásnak nincs helye.

VII. Fejezet

Az indítványok típusai és követelményei

25. Az önálló indítványok

67. § (1) A képviselő-testület által önálló napirendi pontként tárgyalható:

a) az önkormányzati rendelet tervezete,

b) a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokra vonatkozó vagy az irányítási jogkörben hozott normatív önkormányzati határozat tervezete (a továbbiakban: határozati javaslat),

c) a személyi döntést kezdeményező javaslat,

d) a beszámoló, valamint

e) a közérdekű felvilágosításkérés

(a továbbiakban együtt: önálló indítvány).

(2) A képviselő-testület által önálló napirendi pontként tárgyalható a megbízás, a megbízás megszüntetése, a kinevezés és a felmentés előtti, valamint a képviselő-testület döntése szerinti szóbeli meghallgatás is.

(3) A jegyző az előterjesztő számára szakmai segítséget nyújtó, a Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőkre kiterjedő hatállyal normatív utasításban állapítja meg az önálló indítvány formai követelményeit és a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei közötti egyeztetésének a rendjét.

68. § (1) A 67. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerint több önálló indítványt az előterjesztés külön-külön mellékletei tartalmazzák. Az előterjesztés külön melléklete a rendelettervezet indokolása is.

(2) Az előterjesztés az előterjesztőjének, a döntéshozatal tárgyának, valamint a döntéshozatal javasolt időpontjának a megjelölése mellett tartalmazza:

a) a döntés előzményeit,

b) a döntéshozatal indokait,

c) az egyeztetési vagy véleményezési kötelezettség teljesítésére vonatkozó tájékoztatást,

d) a döntés meghozatalára vonatkozó javaslatot, valamint

e) a tárgyalás és a döntéshozatal módjára, továbbá a javasolt döntés elfogadásához szükséges szavazattöbbségre vonatkozó jogszabályi hivatkozást.

(3) Rendelettervezet és határozati javaslat előterjesztésében a jegyző törvényességi véleményét fel kell tüntetni.

(4) Ha a rendelettervezet vagy a határozati javaslat elfogadása esetén a végrehajtás az önkormányzati költségvetést érintő forrásigénnyel jár, a rendelettervezet esetén az előterjesztésnek, határozati javaslat esetén a határozati javaslat egy pontjának tartalmaznia kell a forrásigény összegét, valamint annak a költségvetési előirányzatnak a megnevezését, amely a döntés végrehajtásának a fedezetéül szolgál.

69. § (1) Rendelettervezetet a polgármester, a képviselő és a jegyző terjeszthet elő.

(2) A rendelettervezet szakmai tartalmát a jegyző határozza meg, valamint a jegyző gondoskodik arról, hogy a rendelettervezet megfeleljen a jogszabályszerkesztés jogszabályban meghatározott követelményeinek. Ha az előterjesztéssel benyújtott rendelettervezet a szakmai és a jogszabály-szerkesztési követelményeket nem teljesíti, vagy ahhoz a szabályozási tartalomnak megfelelő indokolást nem nyújtottak be, a jegyző az álláspontját törvényességi véleményben foglalja össze.

(3) A rendeletalkotási javaslatot tartalmazó előterjesztés a jogalkotásról szóló törvényben előírt előzetes hatásvizsgálat eredményét, valamint az arra utaló adatot is tartalmazza, hogy a javasolt szabályozás összhangban van-e az európai uniós jogból eredő kötelezettségekkel. A rendelettervezethez indokolást kell benyújtani. Az indokolás az előterjesztés önálló melléklete.

70. § (1) Határozati javaslatot a 69. § (1) bekezdésben meghatározott jogosultak és a jogszabály alapján vagy a feladatkörében eljáró állandó bizottság döntése szerint az állandó bizottság elnöke terjeszthet elő.

(2) Határozati javaslat megjelöléseként a kibocsátója megnevezésére, a határozat számozására utaló adatot, az „önkormányzati határozat” megjelölést és a tartalom rövid megjelölésére szolgáló címet kell tartalmaznia. Ha a határozati javaslat végrehajtást igényel, a felelőst és a határidőt is meg kell jelölni.

71. § (1) A beszámolót a jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján beszámolásra kötelezett írásban készíti el.

(2) Beszámolót az terjeszthet elő, akit erre önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabály kötelez.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a beszámolási kötelezettséget önkormányzati rendelet írja elő, az előterjesztésre – a gazdasági társaság kivételével – jogosult és köteles az, akit erre az önkormányzati rendelet kötelezett. A gazdasági társaság helyett a gazdasági társaság feletti ellenőrzési jogot gyakorló polgármester vagy alpolgármester jogosult és köteles a beszámoló előterjesztésére.

(4) *  Az önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság felügyelő bizottsága külön rendelet szerinti beszámolója elfogadásáról a Képviselő-testület dönt. A napirend tárgyalása során a Képviselő-testület meghallgatja a társaság ügyvezetését ellátó személyt és a felügyelőbizottság elnökét; akik felé kérdés intézhető e rendelet szabályainak betartásával.

26. Nem önálló indítványok

72. § (1) A rendelettervezethez és a határozati javaslathoz kapcsolódó indítvány:

a) * 

b) az ajánlás és

c) a módosító javaslat.

(a továbbiakban: nem önálló indítvány).

(2) Nem önálló indítványt az e rendeletben meghatározott kivételekkel írásban lehet benyújtani.

73. § * 

74. § (1) Az állandó bizottság ajánlása az előterjesztés mellékletét képező döntési javaslatról kialakított véleményt tartalmazza, valamint a rendelettervezethez vagy a határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatok értékelését is tartalmazhatja.

(2) Az állandó bizottság ajánlását az állandó bizottság elnöke nyújtja be a képviselő-testület ülésére, legkésőbb az ülést megelőző munkanap végéig. Az ajánlás az ülésen szóban is előterjeszthető, de a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság a költségvetésről és a zárszámadásról szóló előterjesztésről elfogadott ajánlását írásban terjeszti elő.

75. § (1) A módosító javaslatot a rendelettervezethez és a határozati javaslathoz lehet benyújtani. A módosító javaslat a benyújtott döntési javaslat megváltoztatását vagy kiegészítését tartalmazhatja.

(2) Módosító javaslatot képviselő nyújthat be.

(3) A módosító javaslatot szövegszerű pontossággal úgy kell megfogalmazni és a változást a döntési javaslat szövegében úgy kell megjelölni, hogy az elfogadásra javasolt szöveg a módosítással érintett döntési javaslatba egyértelműen azonosítható szövegként illeszkedjen. A módosító javaslatot indokolni kell.

(4) Módosító javaslatot annak az ülésnek a napját megelőző nap 12 óráig kell írásban, elektronikus úton benyújtani a polgármesterhez, amelynek a napirendjén a döntési javaslatot tartalmazó előterjesztés szerepel. Ettől eltérően

a) a költségvetési rendelet tervezetéhez a módosító javaslatot az ülést megelőző 5. munkanapon 12 óráig,

b) sürgősségi javaslat elfogadása esetén az adott napirend tárgyalásának a megkezdéséig

írásban kell benyújtani.

76. § (1) A módosító javaslatról az előterjesztő nyilatkozik. Ha az előterjesztő úgy nyilatkozik, hogy a módosító javaslatot befogadja, a befogadott módosító javaslatról a képviselő-testület nem szavaz, az a rendelettervezet vagy a határozati javaslat részévé válik.

(2) Az előterjesztő vagy a képviselő az ülésen szóban ismertetett módosító javaslatával a döntési javaslatban nyelvhelyességi hibát vagy elírást javító vagy a döntési javaslat benyújtott szövege és az előterjesztő által befogadott vagy a képviselő-testület által megszavazott módosító javaslat összhangját biztosító szövegpontosítást indítványozhat. Az előterjesztői szövegpontosító módosító javaslatot az ülés végéig írásba kell foglalni, és arról a jegyzőnek állást kell foglalnia.

(3) Ha szövegpontosító módosító javaslatot az előterjesztő nyújtotta be, vagy úgy nyilatkozik, hogy a képviselői szövegpontosító módosító javaslatot befogadja, a képviselő-testület a módosító javaslatról külön nem szavaz.

76/A. § *  Az előterjesztő az adott napirendi pont tárgyalása során történő döntéshozatalt megelőzően benyújtott, illetve előadott előterjesztői kiegészítésével saját előterjesztése, javaslata tartalmát megváltoztathatja.

VII. Fejezet

Helyi közügyekben való részvétel

27. A helyi közösség részvétele a döntések előkészítésében

77. § (1) A lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatásának, a lakosság széles körét érintő döntések előkészítésébe való bevonásának a színtere:

a) a várospolitikai lakossági fórum, valamint

b) a képviselői fogadóóra.

(2) A várospolitikai lakossági fórum összehívásáról a képviselő-testület határoz.

(3) A várospolitikai lakossági fórumon elhangzott vélemények összefoglalóját az önkormányzat honlapján 15 napon belül közzé kell tenni.

(4) Ha a képviselő-testület a várospolitikai lakossági fórumot követő második ülésszak végéig tárgyal a várospolitikai fórum témáját képező helyi közügy tárgyában benyújtott előterjesztést, az előterjesztésben a fórumon kialakított álláspontokat ismertetni, a javaslatokat értékelni kell.

28. A közmeghallgatás

78. § (1) A közmeghallgatás a képviselő-testület ülésének a lakosság közvetlen bevonásával történő sajátos formája, amelyet a helyi közügyeket érintő kérdések és javaslatok megfogalmazásának a fórumaként évente egy alkalommal, az év negyedik negyedévében kell megtartani.

(2) A közmeghallgatást a polgármester a képviselő-testület ülésére meghívandók számára a képviselő-testületi üléssel azonos formában hívja össze. A lakosság számára a közmeghallgatás témáját, helyszínét és időpontját a képviselő-testület üléséről szóló meghívóval azonos módon közzétett meghívóval kell összehívni azzal, hogy a közmeghallgatás meghívóját az időpontját megelőző legalább 15 nappal közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatásra a helyi közügyet érintő kérdést vagy javaslatot a közmeghallgatást megelőző munkanap 12 óráig lehet benyújtani a polgármesterhez. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésre helyben vagy az el nem hangzott kérdésekkel együtt 15 napon belül írásban a polgármester vagy az az alpolgármester ad választ, akinek az ügy a feladatkörébe tartozik.

29. Nyilvánosság

79. § (1) A képviselő-testület munkatervét a benyújtása napján elektronikusan kereshető formátumban közzé kell tenni a zuglo.hu honlap nyitóoldalán, a „Képviselő-testület” linkről elérhető oldalon szereplő „Testületi ülések” linkről elérhető oldalon.

(2) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót, a napirendi javaslatot és az írásos előterjesztéseket – a zárt ülésre javasolt előterjesztés kivételével – legkésőbb a meghívó kiküldésével egyidejűleg elektronikusan kereshető formátumban közzé kell tenni az (1) bekezdésben meghatározott oldalon.

(3) A közérdekből nyilvános adatok kivételével a zárt ülés vagy az ülés zárt része napirendi pontjához készült előterjesztés kivételével az előterjesztésben szereplő személyes adatokat felismerhetetlenné kell tenni. A zárt ülés vagy az ülés zárt része napirendi pontjához készült előterjesztésben a közérdekből nyilvános adatok kivételével csak a képviselő-testület döntéséhez elengedhetetlenül szükséges személyes adat szerepelhet.

(4) A képviselő-testület ülésének nem zárt részéről készített hangfelvételt, valamint az ülés jegyzőkönyvét a Fővárosi Kormányhivatal részére történő megküldéstől számított öt munkanapon belül – a jegyzőkönyv esetében elektronikusan kereshető formátumban – közzé kell tenni az (1) bekezdésben meghatározott oldalon.

(5) A honlapról az (1)–(4) bekezdésben meghatározott adatok a közzétételt követő tíz év elteltével távolíthatóak el.

80. § (1) Az állandó bizottságra a 79. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közzétételi kötelezettséget a zuglo.hu honlap nyitóoldalán, a „Képviselő-testület” linkről elérhető oldalon szereplő „Bizottsági ülések” linkről elérhető oldalon kell teljesíteni.

(2) A zuglo.hu honlap nyitóoldalán a „Közérdekű adatok” linkről elérhető oldalon szereplő „Javadalmazás” linkről elérhető oldalon közzé kell temii a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők és a képviselő-testület állandó bizottsága nem képviselő tagjainak a nevét, az illetményét vagy a tiszteletdíját és egyéb juttatásait.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a honlapról az érintett megbízatása megszűnését követő egy év elteltével távolíthatóak el.

81. § (1) Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni a kihirdetés napjának a feltüntetésével.

(2) A képviselő-testület normatív határozatait a közzététel napjának a feltüntetésével a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni.

(3) A rendeletet és a normatív határozatot az önkormányzat honlapján kereshető formában közzé kell tenni.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

30. Hatályba léptető rendelkezés

82. § Ez a rendelet a kihirdetése napján 12 órakor lép hatályba.

31–32. * 

83–85. § * 

Horváth Csaba dr. Papp Imre
polgármester jegyző

1. melléklet a 15/2019. (XI. 7.) önkormányzati rendelethez * 

I. AZ ÖNKORMÁNYZAT ALAPTEVÉKENYSÉGÉNEK KORMÁNYZATI FUNKCIÓ SZERINTI MEGJELÖLÉSE

Kormányzati
funkciószám
Kormányzati funkció megnevezése
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
011140 Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
031030 Közterület rendjének fenntartása
031060 Bűnmegelőzés
032010 Tűz- és katasztrófavédelem igazgatása
036020 Jogi segítségnyújtás, áldozatsegítés, kárenyhítés, kárpótlás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
045120 Út, autópálya építése
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
045170 Parkoló, garázs üzemeltetése
046020 Vezetékes műsorelosztás, városi és kábeltelevíziós rendszerek
046040 Hírügynökségi, információs szolgáltatás
051060 Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
061020 Lakóépület építése
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
074052 Kábítószer-megelőzés programjai, tevékenységei
074054 Komplex egészségfejlesztő, prevenciós programok
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása
081043 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés
082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
083030 Egyéb kiadói tevékenység
086030 Nemzetközi kulturális együttműködés
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
101145 Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása
101221 Fogyatékossággal élők nappali ellátása
102031 Idősek nappali ellátása
102050 Az időskorúak társadalmi integrációját célzó programok
104012 Gyermekek átmeneti ellátása
104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján
104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsödében történő ellátása
104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
104043 Család és gyermekjóléti központ
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107015 Hajléktalanok nappali ellátása
107052 Házi segítségnyújtás
107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

II. Önként vállalt önkormányzati feladatok:

1. Zugló név, önkormányzati jelkép, zászló használata
2. Önkormányzati elismerések adományozása
3. Testvérvárosi kapcsolatok ápolása
4. Honlap kialakítása és fejlesztése
5. Nemzetiségi önkormányzatok támogatása
6. A lakosság önszerveződő közösségei (társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések) támogatása
7. Egyházak, felekezetek és vallási közösségek támogatása
8. Tanulói képzési támogatás
9. Egyes közművelődési feladatok ellátása vagy támogatása
10. Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat (Bursa Hungarica)
11. Hivatali étkeztetés
12. Közösségi ellátás (alacsony küszöbű ellátás)
13. Hajléktalan ellátás, utcai szociális munka
14. Szociális étkeztetés
15. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások és támogatások
16. Szünidei étkeztetés kiterjesztése
17. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
18. Jóléti támogatások
19. Háziorvosok támogatása
20. Fejlesztő foglalkoztatás nyújtása
21. Köznevelési feladatok fenntartói támogatása
22. Időszaki gyermekfelügyelet
23. Gyermekek táboroztatása
24. Egyes városüzemeltetési, városfejlesztési feladatok
25. Parkolásfejlesztés
26. Közvilágítás-korszerűsítés, díszkivilágítás
27. Köznevelési intézmények energiahatékonysági és biztonságot növelő beruházása, fejlesztése
28. Sportcélú fejlesztések
29. Közterület-felügyelet fenntartása
30. A Rendőrség és a Polgárőrség támogatása
31. Térfigyelő-rendszer fenntartása, működtetése
32. Helyi építészeti-műszaki tervtanács működtetése
33. Településfejlesztés, településképi védelem
34. Környezetvédelmi fenntarthatósági és klímastratégiai fejlesztések
35. Közút építése, fejlesztése
36. Közúti közlekedésfejlesztési tervek, közlekedésbiztonsági fejlesztések
37. Kerékpáros közlekedés fejlesztése
38. Zöldfelület-revitalizációs fejlesztések
39. Helyi értékvédelmi támogatás
40. A rendelkezésre álló pénzügyi-költségvetési keretek figyelembevételével egyes közszolgáltatások és közfeladatok ellátásában résztvevő személyek, valamint az általuk ellátottak, illetve az általuk végzett közszolgáltatást igénybe vevő személyek SARS–COV–2 fertőzés előszűrése, szűrése, egyes további járványügyi védekező intézkedések.

2. melléklet a 15/2019. (XI. 7.) önkormányzati rendelethez * 

A VÁROSFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI

I. Átruházott döntési jogkörök

1. A Városfejlesztési Bizottság dönt:
1.1. a mindenkori költségvetési rendeletben biztosított kereten belül egyedi támogatás nyújtásáról, Az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott forrás átadásáról és államháztartáson kívüli fonás átvételéről szóló 6/2015. (III. 3.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdés d) pont.
1.2. a „Zugló” név használatának engedélyezéséről, az engedélyezés megtagadásáról, az engedély visszavonásáról és a névhasználat megtiltásáról, Zugló név, valamint az Önkormányzat jelképeinek használatáról szóló 2/2011. (I. 27.) önkormányzati rendelet 13. §a.
1.3. a címerhasználat engedélyezéséről, az engedélyezés megtagadásáról, az engedély visszavonásáról és a címerhasználat megtiltásáról, Zugló név, valamint az Önkormányzat jelképeinek használatáról szóló 2/2011. (I. 27.) önkormányzati rendelet 25. § (1) bekezdés.
1.4. a zászló (lobogó) használatára vonatkozó engedély megadásáról, az engedélyezés megtagadásáról, az engedély visszavonásáról, valamint a zászlóhasználat (lobogóhasználat) megtiltásáról, Zugló név, valamint az Önkormányzat jelképeinek használatáról szóló 2/2011. (I. 27.) önkormányzati rendelet 35. § (1) bekezdés.
1.5. a pályázat kiírásáról és eredményéről a piaci mértékű bérleti díj vállalása melletti lakásbérletre vonatkozó pályázat esetén, továbbá minden felújítási, korszerűsítési kötelezettség vállalása melletti pályázat esetén; a pályázat nyertesén túl dönt a többi pályázó sorrendjéről is, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 26. § (2) és (4) bekezdései.
1.6. bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog alapján történő lakás bérbeadása esetén a megállapodás megkötéséről és annak tartalmáról, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 32. § (3) bekezdése.
1.7. elbírálja a lakás korábbi tulajdonosának bérbevételi kérelmét, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) Önkormányzati rendelet 35. § (3) bekezdése.
1.8. előzetes hozzájárulásával a bérlő vagy vele együtt lakó közeli hozzátartozója egyéni vállalkozóként vagy gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként a lakásban székhelyet létesíthet, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 37. § (3) bekezdése.
1.9. arról a megállapodásról, amelyben a bérlő a bérlet fennállása alatt az Ltv. 15, § (1) bekezdésében meghatározott átalakításon, korszerűsítésen felül lakása komfortfokozatát növeli, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) Önkormányzati rendelet 41. § (1) bekezdése b) pontja és (8) bekezdése.
1.10. dönt:
- Szociális vagy költségalapú, határozatlan időtartamra létesített, és legalább már öt éve fennálló tartamú bérleti jogviszony esetén a bérlő kérelméről, amelyben pénzbeli térítés alkalmazását kéri;
- Szociális vagy költségalapú, határozatlan időtartamra létesített, és legalább már öt éve fennálló tartamú bérleti jogviszony esetén a bérlő kérelméről, melyben kisebb, és/vagy kevesebb szobaszámú, és/vagy alacsonyabb komfortfokozatú cserelakás biztosítását kéri;
- Szociális vagy költségalapú, határozatlan időtartamra létesített, és legalább már öt éve fennálló tartamú bérleti jogviszony vagy határozott időtartamú jogviszony esetén a bérlő cserelakás biztosítására irányuló kérelméről,
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 49. § (1)–(3), valamint (11) bekezdései.
1.11. a minőségi és/vagy méltányossági lakáscsere iránti kérelmek elbírálásáról a 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 6. mellékletében foglalt pontrendszer alapján, oly módon, hogy döntésében kellő számú igénylő esetén legalább három igénylő közül választ, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 49. § (12) bekezdése.
1.12. egyedi kérelemre, mérlegelés alapján a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 55. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül, egyedi döntésében engedélyezheti a lakásba a bérlő által más személy befogadását is, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 55. § (3) bekezdése.
1.13. a Zuglói ZRt. által műszakilag előkészített, a Polgármesteri Hivatal által ellenőrzött és jóváhagyott lakáscsatolási kérelemről, Budapest F óváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 57. § (4) bekezdése.
1.14. a közterület-alakítási terv (KÁT) elfogadásáról, amennyiben a KÁT olyan célra irányul, amely az önkormányzati költségvetésben bevételt vagy kiadást nem eredményez, Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 10/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete Zugló városképvédelméről 18. § (5) bekezdése
1.15 telken elhelyezendő rendeltetéshez tartozó parkolóhely közhasználatú területen történő biztosítására vonatkozó városrendezési megállapodás megkötéséről, ha a parkolóhely biztosítása önkormányzati költségvetési bevétel vagy kiadás nélkül történik, Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 13/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete a járműelhelyezési kötelezettségről 2. § (5) bekezdés a) pont
1.16. az együttélés szabályai és követelményei megsértésének megállapításáról, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 9. § (7) bekezdése
1.17. arról, hogy jogerős határozattal igazoltan gondozásra szoruló személy esetén a méltányolható lakásigény mértéke egy szobával növelhető-e, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (3) bekezdése.
1.18. a pályázat kiírásáról és eredményéről a piaci, szociális és költségalapú bérleti díj vállalása melletti lakásbérletre vonatkozó pályázat esetén, továbbá minden felújítási, korszerűsítési kötelezettség vállalása melletti pályázat; a pályázat nyertesén túl dönt a többi pályázó sorrendjéről is, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 26. § (2) és (4) bekezdései.
1.19. Pályázaton kívül, közérdekből megvalósuló bérbeadás alábbi eseteiben a polgármester javaslatára dönt:
- a lakáshasznosítási tervben erre a célra kijelölt lakások tekintetében, a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője, valamint munka-vállalója részére, a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára;
- a lakáshasznosítási tervben erre a célra kijelölt lakások tekintetében az Önkormányzat által fenntartott intézményben, az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban, a Budapesti Rendőr Főkapitányságnál, vagy a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Északpesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség XIV. Kerületi Hivatásos Tűzoltóparancsnokságánál köztisztviselői, közalkalmazotti vagy hivatásos jogviszonnyal rendelkező személy részére, vagy az Önkormányzattal szerződésben álló, kerületi egészségügyi ellátásban résztvevő személy részére, a munkaviszony, a köztisztviselői, közalkalmazotti vagy hivatásos jogviszony fennállásáig;
- kérelmező minőségi vagy méltányossági, illetve mindkét jogcímen lakáscserére jogosult.
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 29. § (1) bekezdése d), e) és g) pontjai, valamint (3) bekezdése.
1.20. „Első fészek”, a fiatal házasok és élettársak részére kijelölt lakások bérbeadására vonatkozó hatáskörök:
- lakás-előtakarékossági szerződés legkisebb összegének a pályázati kiírásban való megállapítása; – a pályázat részletes szabályainak megállapítása;
- a pályázatoknak a benyújtási határidő lejártától számított hatvan napon belüli elbírálása;
- amennyiben a meghirdetett lakásra kellő számú pályázat érkezik – minden lakásra I–III. helyezettet rangsorok. A pályázatok elbírálásakor a meghirdetett lakásokra a pályázatot elnyerő pár mellett meghatározza azt a sorrendben következő két pályázót is, akivel a pályázat nyertesének visszalépése esetén a bérleti szerződést meg kell kötni;
- dönt arról, hogy a pályázatban megjelölt lakásra sorrendben következő, érvényesen pályázó fiatal házasok vagy élettársak számára felajánlja-e egy másik meghirdetett, de érvényes pályázat nélkül maradt lakás bérleti jogát.
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 31. §-a.
1.21. Amennyiben a bérleti szerződést díjhátralék miatt mondja fel az Önkormányzat, abban az esetben egyedi mérlegelés alapján dönt, hogy azt a jogcím nélküli lakáshasználót, akinek a lakáshasználata a kérelem benyújtását megelőzően több mint egy évvel keletkezett, önkormányzati lakás bérlőjévé jelöli-e ki. Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 39. § (1) bekezdése.
1.22. a bérleti szerződés meghosszabbítására irányuló, a 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 7. §-a alapján benyújtott kérelemről, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) Önkormányzati rendelet 42. § (3) bekezdése.
1.23. *  ha a bérlő az új lakásbérleti szerződés létesítését az előírt módon és határidőben nem kezdeményezte – a bérleti jogviszony időtartamának lejáratát követően –, jogcím nélküli lakáshasználóként a jogviszony rendezését kezdeményezheti, mely kéreleméről dönt, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 44. §-a.
1.24. lakáskiürítést elrendelő jogerős határozat végrehajtásáról – amennyiben fővárosi kerületi önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – október 1. és április 30. napjai között Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 47. § (3) bekezdése c) pontja
1.25. a lakáskiürítést elrendelő jogerős határozatot – amennyiben fővárosi kerületi önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – május 1. és szeptember 30. között végre kell hajtani, kivéve, ha a Népjóléti Bizottság másként nem rendelkezik. Budapest Főváros XIV, Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 47. § (4) bekezdése.
1.26. fizetési kedvezmény Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 28. § (3) és (4) bekezdése, 29. § (1) bekezdés, 30. § (2) bekezdés és 30/A. § (1) és (2) bekezdése.
1.27. *  dönt arról, hogy a méltányolható lakásigény mértékére vonatkozó rendelkezéseket különös méltánylást érdemlő esetekben nem kell alkalmazni Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (3) bekezdése.

II. Véleményezi (ajánlást ad ki) az előterjesztésben foglalt döntési javaslatot, amely

1. környezetvédelmi programot vagy koncepciót érint,

2. a településfejlesztési koncepciót és az integrált településfejlesztési stratégiát érinti,

3. a közterület-alakítási terv jóváhagyására vonatkozik, vagy

4. településrendezési eszközök vagy a településképi rendelet készítésére és elfogadására irányul.

3. melléklet a 15/2019. (XI. 7.) önkormányzati rendelethez

A PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI

I. Átruházott döntési jogkörök

1. A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság dönt:
1.1. az illetékes szakbizottság javaslata alapján az esetenként 1 000 000 Ft és 5 000 000 Ft összeg közötti támogatás nyújtásáról, Az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott forrás átadásáról és államháztartáson kívüli forrás átvételéről szóló 6/2015. (III. 3.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdés b) pont.
1.2. a mindenkori költségvetési rendeletben biztosított kereten belül egyedi támogatás nyújtásáról, Az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott forrás átadásáról és államháztartáson kívüli forrás átvételéről szóló 6/2015. (III. 3.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdés d) pont.
1.3. államháztartáson kívüli forrás átvételéről az 5 millió Ft feletti és 150 millió Ft alatti egyedi értékhatárig, Az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott forrás átadásáról és államháztartáson kívüli forrás átvételéről szóló 6/2015. (III. 3.) önkormányzati rendelet 22. § (1) bekezdés b) pont.
1.4. az önkormányzat javára harmadik személyek részéről közérdekű cél megvalósítása érdekében tett pénzben meghatározott összegű közérdekű kötelezettségvállalás elfogadásáról, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 27. § (7) bekezdés.
1.5. bérbe adott lakások, helyiségek, épületek, beépítetlen ingatlanok bérleti díjából jogi személy részére fizetési kedvezményként részletfizetés, halasztás vagy tartozás elengedéséről, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 33. § (1) bekezdés.
1.6. peres eljárásokban, valamint peren kívüli jogvitákban 100 millió forint egyedi értékhatárig egyezség megkötésének lehetőségéről, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 35. § a) pont.
1.7. kárpótlási jegyek, részvények és üzletrészek megszerzéséről, cseréjéről, eladásáról 100 millió forintos egyedi értékhatárig. Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 41. § a) pont.

II. A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság véleményezi (ajánlást ad ki) az előterjesztésben foglalt döntési javaslatot, amely

1. az önkormányzat bevételeinek vagy a kiadásainak a növelésére vonatkozik, vagy azt eredményezi,

2. a vagyonának az értékében növekedést vagy csökkentést eredményez,

3. az önkormányzati költségvetés általános tartalékának a felhasználására irányul, vagy

4. amely előterjesztés véleményezésére a polgármester felkérte.

4. melléklet a 15/2019. (XI. 7.) önkormányzati rendelethez * 

A GAZDASÁGI BIZOTTSÁG FELADAT–ÉS HATÁSKÖREI

I. Átruházott döntési jogkörök

1. A Gazdasági Bizottság dönt:
1.1. a lakás megvásárlása iránti kérelemről és a helyiség eladásra való kijelöléséről, valamint a lakásra és a helyiségre vonatkozó adásvételi szerződés jóváhagyásáról, ha a döntéssel érintett lakás, illetve helyiség forgalmi értéke a 100 millió Ft-ot nem haladja meg, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének egyes feltételeiről szóló 26/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdés b) pont.
1.2. dönt az osztatlan közös tulajdonú helyiség értékesítéséről, ha a döntéssel érintett osztatlan közös tulajdon önkormányzatra eső tulajdoni hányadának értéke az 50 millió Ft-ot nem haladja meg Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének egyes feltételeiről szóló 26/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 3. § (1a)
1.3. a mindenkori költségvetési rendeletben biztosított kereten belül egyedi támogatás nyújtásáról, Az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott forrás átadásáról és államháztartáson kívüli forrás átvételéről szóló 6/2015. (III. 3.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdés d) pont.
1.4. társasházakban és lakásszövetkezetekben lévő osztatlan közös tulajdonra vonatkozó tulajdonosi képviselet körében évente albetétenként 500.000 Ft vagy évente társasházanként és lakásszövetkezetenként 3 000 000 Ft feletti kötelezettségvállalásról, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 19. § (6) bekezdés.
1.5. vagyontárgy ingyenes megszerzéséről 150 millió Ft egyedi értékhatárig, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 27. § (6) bekezdés a) pont.
1.6. az ingatlan értékesítéséről az első érvényes ajánlatot tevő részére, ha 30 napon belül nem érkezett ajánlat, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 36. § (7) bekezdés.
1.7. forgalomképtelen vagyontárgyak egy évet meg nem haladó hasznosításáról, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 38. § (3) bekezdés a) pont.
1.8. 5 millió Ft-tól 50 millió Ft egyedi értékhatárig a forgalomképes ingó vagyontárgyak elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről – ha az nem új társaság alapítása –, követelés, igény engedményezéséről, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 40. § (2) bekezdés b) pont.
1.9. 5 millió Ft-tól 50 millió Ft egyedi értékhatárig a forgalomképes ingó vagyontárgy bérbe, valamint ingyenes vagy ellenérték fejében történő használatba adásáról vagy a tulajdonviszonyok bármilyen változását nem eredményező egyéb jogügyletről, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 40. § (3) bekezdés b) pont.
1.10. 50 millió Ft egyedi értékhatárig a forgalomképes ingatlan megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről – ha az nem új társaság alapítása – , Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 40. § (4) bekezdés a) pont.
1.11. 50 millió Ft egyedi értékhatárig a forgalomképes ingatlan bérbe vagy használatba adásáról vagy a tulajdonviszonyok bármilyen változását nem eredményező egyéb jogügyletről, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 40. § (5) bekezdés a) pont.
1.12. a helyiség bérlője kiválasztásáról nettó 7 milliót Ft. / év bérleti díj alatt Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V. 12.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdés a) pont
1.13. a bérlőkiválasztási eljárás eredménye megállapításáról Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V. 12.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdés b) pont
1.14. nettó 7 millió Ft/év bérleti díj mérték alatt a bérleti jog átruházásához és a helyiség bérleti jogának cseréjéhez való hozzájárulásról, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V. 12.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdés c) pont
1.15. nettó 7 millió Ft. összeg alatt a bérbeszámításról Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V. 12.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdés d) pont
1.16. a helyiségen elvégzendő munkákról, és jóváhagyja az eladásra kijelölt helyiség esetében az adásvételi előszerződéssel egyidejűleg létrejött bérleti szerződés kiegészítésében a bérlő által vállalt, a Zuglói Zrt.-vel történt megállapodás szerinti értéknövelő munkálatok elvégzését, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V. 12.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdés e) pont és Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének egyes feltételeiről szóló 26/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 33. § (4) bekezdés.
1.17. a helyiségen elvégzendő munkákra meghatározott teljesítési határidő második meghosszabbításáról Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V. 12.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdés e) pont
1.18. a bérleti szerződés, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban a bérlővel való más megállapodás jóváhagyásáról. Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V. 12.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdés h) pont
1.19. a helyiség rendeltetése módosításáról, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V. 12.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdés.
1.20. a helyiségben folytatott tevékenység módosítása Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V. 12.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdés.
1.21. annak a személynek bérleti jogviszony létesítéséből kizárásáról, akivel szemben az Önkormányzat a pályázat kiírásától számított 5 éven belül bérleti jogviszonnyal összefüggően jogvitát vagy rendkívüli felmondást kezdeményezett. Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V. 12.) önkormányzati rendelet 6. § (5) bekezdés.
1.22. a tárgyalási eljárást lezáró előzetes megállapodás alapján kidolgozott bérleti szerződés tervezetének a jóváhagyásáról, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V. 12.) önkormányzati rendelet 17. §
1.23. az árverseny nyerteséről, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V. 12.) önkormányzati rendelet 22. §
1.24. ha a hirdetményben meghatározott bérleti díjnál magasabb bérleti díj megfizetését egyik ajánlattevő sem ajánlja fel, az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásáról, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V. 12.) önkormányzati rendelet 23. §
1.25. a helyiség díjkedvezménnyel történő bérbeadásáról, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V. 12.) önkormányzati rendelet 26. § (1) bekezdés.
1.26. az alap bérleti díj, illetve fennálló bérleti jogviszony esetében az érvényes bérleti díj mértékétől való eltérésről, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V. 12.) önkormányzati rendelet 37. § (1) bekezdés.
1.27. helyiség kedvezményes bérleti díjáról, ha a helyiségre a bérbeadási ajánlatról szóló hirdetmény közzétételétől számított 12 hónapig nem tesznek bérbevételi ajánlatot, vagy tesznek ugyan ajánlatot, de az ajánlott bérleti díj nem éri el a hirdetményben közzétett alap bérleti díjat, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V. 12.) önkormányzati rendelet 38. §
1.28. két hónapot meghaladó időtartamra meghosszabbíthatja azt az időtartamot, amelyen keresztül a bérlő nem köteles a bérleti díj és a közös költség fizetésére a helyiség felújításával összefüggésben, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V. 12.) önkormányzati rendelet 42. § (1) bekezdés.
1.29. a folytatni kívánt tevékenységre a fizikai-műszaki állapota miatt nem alkalmas helyiségen elvégzendő munkák jóváhagyásáról, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V. 12.) önkormányzati rendelet 49. § (2) bekezdés.
1.30. helyiségen elvégzendő munkákra adott határidő meghosszabbításáról, ha azt a bérlő neki fel nem róható okból nem tudja teljesíteni, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V. 12.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés.
1.31. helyiségen elvégzendő munkáknak a számlákkal igazolt költségei megtérítéséről, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V. 12.) önkormányzati rendelet 53. § (1) bekezdés.
1.32. az albérletbe adásról, ha azt a bérleti jogviszony kezdetétől számított egy éven belül kezdeményezik Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V. 12.) önkormányzati rendelet 55. § (4) bekezdés.
1.33. a bérleti jog átadásáról, ha azt a bérleti jogviszony kezdetétől számított egy éven belül kezdeményezik Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V. 12.) önkormányzati rendelet 56. § g) pont.
1.34. a közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulásról, Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló közterületek használatáról szóló 22/2020. (VI. 9.) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés.
1.35. településterv (településfejlesztési terv és településrendezési terv), a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet készítésének, módosításának általános eljárásban történő egyeztetési eljárása során beérkezett, a tartalmi előírásoknak megfelelő partneri vélemények, elfogadásáról vagy el nem fogadásáról, a Városfejlesztési Bizottság véleményének ismeretében. A partnerségi egyeztetés szabályairól szóló Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testülete 24/2022. (VII. 13.) önkormányzati rendelet 3. § (4) bekezdés.
1.36. a közterület-alakítási terv elfogadásáról, amennyiben az olyan célra irányul, amely az önkormányzati költségvetésben bevételt vagy kiadást eredményez Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 10/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete Zugló városképvédelméről 18. § (5) bekezdés
1.37. telken elhelyezendő rendeltetéshez tartozó parkolóhely közhasználatú területen történő biztosítására vonatkozó városrendezési megállapodás megkötéséről, ha a parkolóhely biztosítása önkormányzati költségvetési bevételt vagy kiadást eredményez Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 13/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete a járműelhelyezési kötelezettségről 2. § (5) bekezdés b) pont
1.38. az építtető által egyoldalúan aláírt megállapodás tervezet alapján a parkolóhely pénzbeli megváltásának részletes feltételeiről szóló városrendezési megállapodás megkötéséről, ha a pénzbeli megváltás összege a 13/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározottól eltérő összeg. Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 13/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete a járműelhelyezési kötelezettségről 3. § (4) bekezdés
1.39. a Legsikeresebb Zuglói Termelő Vállalkozás, a Legsikeresebb Zuglói Szolgáltató Vállalkozás és a Legsikeresebb Zuglói Kereskedelmi Vállalkozás díj adományozásáról, a vonatkozó pályázati kiírás jóváhagyásáról. Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének az önkormányzati elismerések alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 29/2018. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (5) bekezdése
1.40. A közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatok, hatáskörök és felelősségi rend körében, amennyiben a becsült érték nem haladja meg a nettó 100 millió forintot, úgy dönt az eljárás megindításáról és a tárgyi eljárás lezárásáról. Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Közbeszerzési Szabályzatáról szóló Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete 1/2020. (II. 27.) normatív határozatának III. 2. 1) és 2) pontjai

II. A Gazdasági Bizottság véleményezi (ajánlást ad ki) az előterjesztésben foglalt döntési javaslatot, amely

1. az önkormányzat vagyonának a hasznosítására vonatkozik – ideértve a lakáshasznosítási tervet,

2. a vagyonának az értékében növekedést eredményez, vagy

3. az önkormányzati költségvetés általános tartalékának a felhasználására irányul,

4. az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal, mint ajánlatkérő éves összesített közbeszerzési terve.

5. melléklet a 15/2019. (XI. 7.) önkormányzati rendelethez

A JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI

I. Átruházott döntési jogkörök

1. A Jogi és Ügyrendi Bizottság dönt:
1.1. a mindenkori költségvetési rendeletben biztosított kereten belül egyedi támogatás nyújtásáról, Az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott forrás átadásáról és államháztartáson kívüli forrás átvételéről szóló 6/2015. (III. 3.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdés d) pont.
1.2. a Kiváló Rendőr Elismerő Oklevél, a Kiváló Önkormányzati Rendész Elismerő Oklevél, a Kiváló Tűzoltó Elismerő Oklevél, a Kiváló Önkéntes Tűzoltó Elismerő Oklevél, a Kiváló Polgárőr Elismerő Oklevél önkormányzati elismerések adományozásáról, Az önkormányzati elismerések alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 29/2018. (XI. 23.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdés.
1.3. az önkormányzati elismerésben részesíthető személyek köre, az évente adományozható elismerések száma, leírása, adományozásának a feltételei és rendje, a jelölésre jogosultak, a javaslat előterjesztésére jogosult, az önkormányzati elismeréssel járó jutalom mértéke és formája, valamint az adományozás időpontja megállapításáról. Az önkormányzati elismerések alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 29/2018. (XI. 23.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdés b) pont.

II. A Jogi és Ügyrendi Bizottság véleményezi (ajánlást ad ki) az előterjesztésben foglalt döntési javaslatot, amely

1. a költségvetés, a zárszámadás vagy a pénzmaradvány felhasználása,

2. a képviselő-testület döntési jogkörébe tartozó szerződés vagy alapító okirat,

3. rendelettervezet vagy olyan határozati javaslat, amely az önkormányzat számára jog megszerzése vagy a jogi helyzetét érintő kötelezettség vállalása,

4. a kormányhivatal vagy a jegyző törvényességi észrevétele,

5. a bírósági ülnöki tisztségre történő jelölése vagy

6. amely előterjesztés véleményezésére a polgármester felkérte.

III. A JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁG VAGYONNYILATKOZATOKKAL KAPCSOLATOS FELADATKÖRE

1. A vagyonnyilatkozatok őrzése és ellenőrzése

1. A kötelezettől a saját vagyonnyilatkozatának két példányát egy-egy zárt borítékban, a hozzátartozó/k vagyonnyilatkozatának két példányát szintén egy-egy zárt borítékban kell átvenni úgy, hogy a két-két lezárt borítékot a lezárására szolgáló felületen a kötelezett és az átvevő aláírását és az átvétel időpontját is tartalmazza. A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát tartalmazó borítékra rá kell írni a nyilvántartási azonosító mellé a „HOZZÁTARTOZÓ” szót is.

2. A vagyonnyilatkozatot 7 számjegyből álló nyilvántartási azonosítóval (első 4 számjegy a benyújtás éve, az utolsó 3 számjegy 001-től indul) kell ellátni.

3. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó, nyilvántartási azonosítóval ellátott egyik boríték a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettnél, a másik boríték az átvevőnél marad.

4. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek vagyonnyilatkozatát a Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal kizárólag erre a célra rendszeresített páncélszekrényében kell őrizni. A páncélszekrénybe a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke helyezhet el vagyonnyilatkozatot.

2. A vagyonnyilatkozat kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatok

5. A Jogi és Ügyrendi Bizottság:

5.1. nyilvántartást vezet az átvett vagyonnyilatkozatokról, valamint az ellenőrzési eljárás során a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről,

5.2. hozzáférhetővé teszi (az ellenőrzéshez szolgáltatod azonosító adatok kivételével) a képviselői vagyonnyilatkozatokat,

5.3. a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén felhívja az érintettet az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok közlésére, ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

6. A vagyonnyilatkozatok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

6.1. a kötelezett neve,

6.2. a hozzátartozók neve,

6.3. a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony kezdete,

6.4. a nyilvántartási azonosítók,

6.5. a vagyonnyilatkozat(ok) átvételének az időpontja,

6.6. az esetleges módosított vagyonnyilatkozat leadásának a dátuma,

6.7. a soron következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határideje,

6.8. vagyonnyilatkozat visszaadásának az időpontja,

6.9. vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás ténye, a kezdeményezés benyújtásának az időpontja.

7. A Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke a nyilvántartásba vett nyilvános vagyonnyilatkozatoknak az önkormányzat honlapján történő közzétételéről a nyilatkozattételi határidő lejártát követő egy munkanapon belül a jegyző útján gondoskodik.

3. A betekintési jog gyakorlása

8. A képviselői vagyonnyilatkozatba a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökének a jelenlétében bárki betekinthet. A betekintés során az eljárásban bemutatott, a vagyonnyilatkozatban szereplő adatok igazolására közölt személyes adatokat a betekintő nem ismerheti meg.

9. A képviselő hozzátartozójának a vagyonnyilatkozatába a Jogi és Ügyrendi Bizottság tagja az ellenőrzési eljárásban jogosult betekinteni.

10. A betekintésről nyilvántartást kell vezetni. A betekintési nyilvántartás tartalmazza:

10.1. a betekintő nevét,

10.2. a betekintés időpontját (év, hó nap), valamint

10.3. a betekintő aláírását.

11. A betekintésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv a betekintés időpontját, helyét, a betekintő nevét, lakcímét, valamint a betekintés tényét tartalmazza.

4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

12. A Jogi és Ügyrendi bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményező indítványra ellenőrzési eljárást folytat le. Az eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat pontosan megjelölt részére vonatkozó konkrét tényállítás esetén van helye.

13. Ha az eljárást kezdeményező indítvány nem határozza meg a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a kezdeményezőt hiánypótlásra kell felhívni. Ha a kezdeményező a hiánypótlásnak tizenöt napon belül nem tesz eleget, az eljárást érdemi vizsgálat nélkül meg kell szüntetni.

14. Ha az eljárást kezdeményező indítvány nyilvánvalóan alaptalan, azt érdemi vizsgálat nélkül meg kell szüntetni. Nyilvánvalóan alaptalan a kezdeményezés, ha azt a kezdeményező ismételten, a vagyonnyilatkozat azonos részére azonos tényállítás mellett kéri.

15. Az eljárásra a zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

16. Az ellenőrzési eljárás megindításáról, valamint a meghallgatásának az időpontjáról az eljárás alá vont személyt a bizottság elnöke írásban értesíti.

17. A 16. pont szerinti értesítés felhívást tartalmaz a vagyonnyilatkozat ellenőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges, a kötelezett és a hozzátartozója személyes adatainak, valamint a vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatok ellenőrzéséhez szükséges azonosító adatoknak a bizottság elnökéhez címzett írásbeli bejelentésére. A személyes adatokat és az azonosító adatokat az ellenőrzést követően haladéktalanul törölni kell, azokat továbbítani nem lehet.

18. Azonosító adatok a vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatkörben:

18.1. hozzátartozókra vonatkozóan: születési idő, hely, anyja neve, állandó lakásának címe,

18.2. ingatlanra vonatkozóan: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést tanúsító eredeti okirat vagy az ingatlan helyrajzi száma és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésről rendelkező hatósági döntés száma,

18.3. a gépjárműre vonatkozóan: a gépjárművek országos közhiteles nyilvántartásából az ellenőrzés alá vont személyt vagy a hozzátartozót a saját adatai tekintetében megillető adatigénylésre kiállított közokirat vagy a személygépkocsi, tehergépjármű rendszáma, és alvázszáma,

18.4. a védett műalkotásra, gyűjteményre vonatkozóan: a műalkotás alkotójának a neve, az alkotás címe, a gyűjtemény megnevezése,

18.5. az értékpapírban elhelyezett megtakarításra vagy egyéb befektetésre – így különösen a részvény, a kötvény, a részjegy, a nagy értékű biztosítás – vonatkozóan a sorszám, és ha az értékpapír letétben van, a letétbe helyezésének a helye,

18.6. megtakarításra vonatkozóan: a pénzforgalmi szolgáltatás keretében elhelyezett összeg esetében a szolgáltató megnevezése, valamint az ellenőrzött személy számlaszáma,

18.7. hitelintézeti számlakövetelésre vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelésre vonatkozóan: a pénzkövetelés jogcíme, a kötelezett neve, lakcíme, a követelés összege, a szerződés kelte, lejárati ideje,

18.8. hitelintézettel szembeni tartozásra vonatkozóan: a tartozás jogcímének a megnevezése, összege, kelte, lejárati ideje,

18.9. a magánszeméllyel szembeni tartozásra – ha a magánszemély ehhez hozzájárult – vonatkozóan: a hitelező neve, lakcíme, a tartozás összege, kelte, lejárati ideje,

18.10. a gazdasági társaságban fennálló tisztségére vagy érdekeltségére vonatkozóan: cégbejegyzés száma, a gazdasági társaság székhelye, nyereségből való részesedés.

19. Az eljárás alá vont személyt a Jogi és Ügyrendi Bizottság meghallgatja. A meghallgatást jegyzőkönyvbe kell foglalni.

20. Ha a Jogi és Ügyrendi Bizottság az eljárást lezárta, jelentését 15 napon belül benyújtja a képviselő-testülethez.

5. A vagyonnyilatkozat visszaadása

21. A vagyonnyilatkozatot csak a kötelezett részére vagy akadályoztatása esetén meghatalmazott személy részére lehet átadni.

6. melléklet a 15/2019. (XI. 7.) önkormányzati rendelethez * 

A NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI

I. Átruházott döntési jogkörök

1. A Népjóléti Bizottság dönt:
1.1. a mindenkori költségvetési rendeletben biztosított kereten belül egyedi támogatás nyújtásáról, Az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott forrás átadásáról és államháztartáson kívüli forrás átvételéről szóló 6/2015. (III. 3.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdés d) pont.
1.2. a civil szervezetek, valamint az egyházak támogatására vonatkozó pályázat kiírásáról, Az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott forrás átadásáról és államháztartáson kívüli forrás átvételéről szóló 6/2015. (III. 3.) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdés.
1.3. a Jó Sportoló, Jó Tanuló Díj és a Fiatal Zuglói Sportolók Díj és a Zuglói Ifjúsági Közösségi Díj elnyerésére vonatkozó pályázat kiírásáról, Az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott forrás átadásáról és államháztartáson kívüli forrás átvételéről szóló 6/2015. (III. 3.) önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdés.
1.4. az egyházak által benyújtott pályázatokról, valamint a sportpályázatokról, Az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott forrás átadásáról és államháztartáson kívüli forrás átvételéről szóló 6/2015. (III. 3.) önkormányzati rendelet 19. § (4) bekezdés.
1.5. a Jó Sportoló, Jó Tanuló Díj és a Fiatal Zuglói Sportolók Díj és a Zuglói Ifjúsági Közösségi Díj elnyeréséről, Az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott forrás átadásáról és államháztartáson kívüli forrás átvételéről szóló 6/2015. (III. 3.) önkormányzati rendelet 19. § (5) bekezdés.
1.6. az előírt feltételek hiányában vagy a jogszabályok megsértésével nyújtott szociális ellátás vagy a természetbeni ellátás visszafizetésére kötelezett esetében méltányosságból az ellátás elengedéséről, csökkentéséről vagy a részletfizetésről, A Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdés.
1.7. rendkívüli települési támogatásként az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő, szociálisan rászorult kérelmező részére szociális kölcsön nyújtásáról, A Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 43. § (1) bekezdés.
1.8. szociális kölcsön törlesztésének a szüneteltetéséről vagy a még vissza nem térített összeg részben vagy egészben történő elengedéséről, A Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 45. § (2) bekezdés.
1.9. a zuglói nyugdíjasokat támogató alapból a rendelkezésre álló keretösszeg erejéig támogatás nyújtásáról, A Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 50/B. § (6) bekezdés.
1.10. a szociális alapellátásban a személyi térítési díj 50%-kal történő csökkentéséről, A Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 64. § (3) bekezdés.
1.11. fizetési kedvezményekről, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 28. §, 31. § és 31/B. §
1.12. *3
1.13. –1.22.*2
1.23. elismerések adományozására javaslat kialakításáról, Az önkormányzati elismerések alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 29/2018. (XI. 23.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 18.3., 19., 25., 32., 37.3., 38. 44. 51., 57., 63., 69., 75., 81., 87., 93., 102., 111. pont.
1.24. Határoz az érvényes pályázatok nyerteseinek sorrendjéről, valamint az érvénytelen pályázatokról az E–Co-Housing elnevezésű projektben.
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének az E–Co-Housing elnevezésű projekt megvalósításával kapcsolatos egyes szabályokról szóló Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete 19/2022. (VII. 13.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése.
1.25. a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók támogatásáról a Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 15. alcíme

II. A Népjóléti Bizottság véleményezi (ajánlást ad ki) az előterjesztésben foglalt döntési javaslatot, amely

1. a feladatkörébe tartozó szakterületekkel kapcsolatos program, koncepció megalkotására irányul,

2. az önkormányzatnak a bizottság feladatkörébe tartozó feladatainak az ellátására vonatkozik,

3. a feladatkörbe tartozó intézmények működésével, létszámával függ össze,

4. intézményi kezdeményezéseket – ideértve a pályázati kezdeményezéseket is – tartalmaz,

5. a költségvetéssel, zárszámadással, költségvetési maradvánnyal kapcsolatos.

6. véleményezi az óvodai körzethatárok módosítását,

7. véleményezi az egészségügyi és a személyes gondoskodást nyújtó intézmények megszüntetésével, átszervezésével, feladata megváltoztatásával, nevének a megállapításával, vezetőjének a megbízásával és megbízása visszavonásával összefüggő fenntartói döntést.

7. melléklet a 15/2019. (XI. 7.) önkormányzati rendelethez * 

A POLGÁRMESTER FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI

I. Átruházott önkormányzati hatáskörök

1. A polgármester
1.1. hatósági eljárásban dönt a hangosító berendezés üzemeltetéséhez, élőzene illetve műsor 1 órát meghaladó szolgáltatásának az engedélyezése tárgyában, A zajvédelem helyi szabályozásáról szóló 52/2008. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 5. § (1) és (4) bekezdés.
1.2. nyilvántartást vezet a „Zugló” név használatára kiadott engedélyekről, A Zugló név, valamint az Önkormányzat jelképeinek használatáról szóló 2/2011. (I. 27.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés.
1.3. nyilvántartást vezet a címer használatára kiadott engedélyekről, A Zugló név, valamint az Önkormányzat jelképeinek használatáról szóló 2/2011. (I. 27.) önkormányzati rendelet 25. § (2) bekezdés.
1.4. nyilvántartást vezet a kiadott zászlóhasználati (lobogóhasználati) engedélyekről, A Zugló név, valamint az Önkormányzat jelképeinek használatáról szóló 2/2011. (I. 27.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdés.
1.5. hatósági eljárásban dönt a nem közterület megnevezésű ingatlanon történő fakivágással összefüggő ügyekben, A fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló 62/2012. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdés.
1.6. minimumjövedelem-juttatásra való jogosultságot állapít meg, Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 16. §
1.7. a minimumjövedelem-juttatásra való jogosultságot felülvizsgálja, Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 23. § (1) bekezdés és (6) bekezdés.
1.8. rendszeres lakásfenntartási támogatást állapít meg a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez és a közös költséghez, Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 24. § (2) bekezdés.
1.9. a lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot felülvizsgálja, Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 28/A. § (1) bekezdés.
1.10. dönt a fűtési szezonban történő időszaki támogatás nyújtásáról, Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 30/A. § (3) bekezdés.
1.11. dönt adósságcsökkentési támogatásról, Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 33. § (1) bekezdés.
1.12. rendkívüli települési támogatásként eseti szociális segélyt nyújthat, Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 41. § (1) bekezdés.
1.13. elbírálja a gyógyszertámogatás iránti kérelmeket, Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 46/A. § (7) bekezdés.
1.14. dönt az időskorúak év végi támogatásáról, Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 46/B. § (1) bekezdés.
1.15. dönt a tanévkezdési támogatás megállapítása iránti ügyekben, Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 47. § (5) bekezdés.
1.16. elbírálja a születési támogatás iránti kérelmeket,
Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 48. § (6) bekezdés.
1.17. dönt a pneumococcus elleni védőoltás iránti kérelemről, Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 49/B. (5) bekezdés.
1.18. dönt az eltemetésre kötelezett megtérítési kötelezettsége alóli mentesítéséről, részletfizetés engedélyezéséről, Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 52. § (4) bekezdés.
1.19. dönt a tűzifára való jogosultságról, Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 53. § (5) bekezdés.
1.20. dönt a táboroztatási támogatásról, Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 54/A. § (8) bekezdés.
1.21. dönt a szociális alapellátás személyi térítési díja elengedéséről, Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 65. § (3) bekezdés.
1.22. dönt a meghatározott időszakban működtetett, a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben elhelyezett gyermekek személyi térítési díj csökkentése iránti kérelméről, Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 70. § (2) bekezdés.
1.23. lakások pályázaton kívüli, közérdekből megvalósuló bérbeadásának alábbi eseteiben tulajdonosi döntést hoz a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben:
- az Önkormányzat kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás miatt;
- az elemi csapás, vagy más ok miatt megsemmisült vagy lakhatatlanná vált, vagy az életveszélyes lakás lakójának elhelyezése esetén;
- az önkormányzati rendeletek, valamint határozatok végrehajtásához kapcsolódó járulékos elhelyezési kötelezettségek (szabályozási tervek, tömb rehabilitáció, önkormányzati tulajdonú épületek szanálása stb.) teljesítése esetén;
- kérelmező vele szemben elkövetett családon belüli, vagy kapcsolati erőszak miatt vesztette el korábbi lakhatását, és jelenleg krízisközpontban, titkos menedékházban vagy félutasház-szolgáltatásban lakik.
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 29. § (1) bekezdése a), b), c) és f) pontjai, valamint (2) bekezdése.
1.24. az építési-, az összevont építési- és a fennmaradási engedélyezési eljárást, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszát megelőzően önkormányzati hatósági hatáskörben a Képviselő-testület átruházott jogkörében eljárva – szakmai véleményen alapuló – véleményt ad ki. Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 10/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete Zugló városképvédelméről 81. § (1) bekezdés, 81. § (4) bekezdés
1.25. Önkormányzati hatósági hatáskörben a Képviselő-testület átruházott jogkörében eljárva bejelentési eljárás köteles tevékenység esetén a bejelentésben kérelmezett tevékenységet – szakmai véleményen alapulóan – tudomásul veszi, elutasítja, az eljárást megszűnteti, vagy hatósági bizonyítványt állít ki. Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 10/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete Zugló városképvédelméről 82. § (1) bekezdés, 83. § (3) bekezdés
1.26. településképi kötelezési eljárásban kötelezettség megszegése esetén önkormányzati hatósági hatáskörben a Képviselő-testület átruházott jogkörében eljárva a polgármester:
a) figyelmeztetést és kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki,
b) a kötelezésben foglaltak nem teljesítése esetén a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtását foganatosítja.
Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 10/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete Zugló városképvédelméről 84. § (2) bekezdés
1.27. lefolytatja a bérlőtárssá minősítés iránti eljárást Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 54. § (5) bekezdése.
1.28.
- Amennyiben a szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlők önkormányzati lakbértámogatásra való jogosultságának fennállására irányuló felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy a bérlő már nem jogosult szociális bérleti díj fizetésére, a polgármester tulajdonosi nyilatkozattal megállapítja az új bérleti díjat, és azt a bérlővel írásban, nyolc napon belül közli;
- A bérlő vagy a Polgármesteri Hivatal kezdeményezheti jövedelmi és vagyoni helyzetének időközi felülvizsgálatát is a bérleti díj típusának meghatározása vonatkozásában. A felülvizsgálat által megállapított bérleti díjat a polgármester tulajdonosi nyilatkozattal állapítja meg, és azt a bérlővel írásban, nyolc napon belül közli.
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 47/A. § (5) és (7) bekezdései.
1.29. Amennyiben az Önkormányzat tudomására jut, hogy a szociális helyzet alapján, vagy költségelven történő bérbeadással érintett bérlő (bérlők), vagy a vele együtt költözött, vagy a lakásba befogadott személy (személyek):
a) rendelkeznek az ország területén bárhol, beköltözhető lakás legalább 1/2 arányú tulajdoni hányadával, lakás haszonélvezeti jogával, önkormányzati lakás bérleti jogával, vagy
b) ingó-, ingatlantulajdonuknak, valamint vagyoni értékű jogaiknak együttes forgalmi értéke meghaladja a 3 millió forintot, ide nem értve azt, ha az ingótulajdon a munkavállaláshoz használt gép vagy gépjármű,
kivéve Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 29. § (1) bekezdés b) vagy f) pontjai alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyt, akkor a bérlőnek (bérlőknek) – minden további vizsgálat nélkül – piaci bérleti díjat kell fizetnie.
A lakbér e jogcímen történő megváltozását és összegét a Polgármester tulajdonosi nyilatkozattal állapítja meg, és azt a bérlővel (bérlőkkel) írásban, nyolc napon belül közli.
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások lakbérének megállapításáról szóló 45/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 6. § (5) bekezdése
1.30. megteszi az erről szóló jognyilatkozatot, ha az önkormányzat az elővásárlási jogával élni nem kíván az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016 (III.4.) önkormányzati rendelet 19. § (4) bekezdése
1.31. Ha a jelölt személy nem érdemtelen a díszpolgári címre, díszpolgári címet adományoz annak, az érem megszerzésének időpontjában zuglói lakcímmel rendelkező, vagy zuglói székhelyű egyesületben sportoló természetes személynek, aki olimpián, sakkolimpián, paralimpián, a sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. § g) pontja szerinti speciális világjátékokon, illetve Speciális Olimpián az első divízióban vagy az adott sportág világbajnokságán, fogyatékos sportolók számára rendezett világbajnokságán felnőtt kategóriában első helyezést ér el. Az Önkormányzati elismerések alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 19/2018. (XI. 23.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 1a. pont
1.32. a méltányossági fűtés támogatásról. a Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 10/B. alcíme.
1.33. Uszoda igénybevételéről a Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 17. alcíme.

II. Átruházott önkormányzati feladatok

1. A polgármester
I.1. gyakorolja a lakás és helyiség tekintetében a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és a bírósági eljárásban az ügyfél és a peres fél jogát,
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének egyes feltételeiről szóló 26/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 3. § (4) bekezdés
I.1.1. osztatlan közös tulajdonban lévő helyiség értékesítése esetén dönt az elidegenítésről, ha a döntéssel érintett osztatlan közös tulajdon önkormányzatra eső tulajdoni hányadának értéke a 10 millió Ft-ot nem haladja Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének egyes feltételeiről szóló 26/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 3. § (1a)
I.2. dönt a vételárhátralék kiegyenlítéséig a ranghely sorrendjének a megváltoztatásához történő hozzájárulásról, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének egyes feltételeiről szóló 26/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés
I.2.1. dönt a felújítási hitel esetén az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez való hozzájárulásról az olyan társasházban lévő lakás és helyiség esetén, ahol felújítási alapot létesítettek, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének egyes feltételeiről szóló 26/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 7. § (3) bekezdés
I.2.2. dönt az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez és a ranghely sorrendjének a megváltoztatásához történő hozzájárulásról, ha ezt a kérelmező igazolt családi és szociális körülményei indokolják, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének egyes feltételeiről szóló 26/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 7. § (4) bekezdés.
1.3. egyedi kérelemre esetenként legfeljebb 1 000 000 Ft összegig támogatást nyújt, e körben támogatási szerződést köt,
Az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott forrás átadásáról és államháztartáson kívüli forrás átvételéről szóló 6/2015. (III. 3.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdés, 11. § (3) bekezdés.
1.4. 5 millió Ft egyedi értékhatárig dönt az államháztartáson kívüli forrás átvételéről, Az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott forrás átadásáról és államháztartáson kívüli forrás átvételéről szóló 6/2015. (III. 3.) önkormányzati rendelet 22. § (1) bekezdés.
1.5. a tárgyévben a 80., 85., 90., 95., 100. életévet betöltött és a 100. életév betöltését követően évenként köszönti a szépkorú személyeket, Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 50. § (1) bekezdés.
1.6. a nagykorúvá váló fiatalokat a nagykorúvá válás évében ajándékkal és emléklappal köszönti, Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 54. § (2) bekezdés.
1.7. a szociálpolitikai kerekasztal tagja, Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 75. § (3) bekezdés a) pont.
1.8. az Idősügyi Kerekasztal szavazati joggal rendelkező tagja, Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 75/C. § (1) bekezdés a) pont.
1.9. megállapítja a jegyző jutalékának az összegét, Az önkormányzati adóhatósági feladatokat ellátó köztisztviselők anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 45/2015. (X. 21.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdés.
1.10. dönt önkormányzati tulajdonában álló köznevelési feladatellátást biztosító ingatlan – ebédlő, gondnoki lakás, műfüves focipálya – bérbeadásáról, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 15. § (6a) bekezdés.
1.11. egyedi forgalmi értéktől függetlenül jogosult az önkormányzat követelését biztosító jelzálogjog létesítésére, törlésére vagy ranghelycserére, másik ingatlanra történő átterhelésére, valamint a jelzálogjogot biztosító jogok feljegyzésére, azok törlésére, ranghelycserére vagy másik ingatlanra történő átjegyzésére vonatkozó jognyilatkozat megtételére, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 19. § (5) bekezdés.
1.12. tulajdonosi ellenőrzést gyakorol az önkormányzati tulajdonba tartozó, a vagyonhasználó kezelésében álló ingatlanon, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 21. § (3) bekezdés.
1.13. dönt a lakásbérleti jogviszonyból eredő 800 000 forintot el nem érő lakbér- vagy közműtartozás legfeljebb 18 havi részletfizetés útján történő megfizetéséről, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 30/A. § (1) bekezdés.
1.14. dönt a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerinti adósságkezelési szolgáltatásban az önkormányzat követelésének az elengedéséről, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 31. § (1) bekezdés.
1.15. dönt az általa az önkormányzat fenntartásában álló intézmény alkalmazottja részére nyújtott lakásvásárlási vagy építési célú munkáltatói kölcsön hátralékára vonatkozó fizetési kedvezményről, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 32. § (2) bekezdés.
1.16. kiadja a tulajdonosi hozzájárulást az önkormányzati tulajdonú ingatlan építéséhez, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 38. § (4) bekezdés.
1.17. dönt a közterületen, azok alatt vagy felett elektronikus hírközlési eszközök létesítésével, elhelyezésével, bővítésével és áthelyezésével összefüggésben a közterületnek vagy más önkormányzati ingatlan tulajdonjogának korlátozása miatti kártalanítással és ellenszolgáltatással kapcsolatos kérdésekben, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 38. § (5) bekezdés.
1.18. megköti a közcélú villamoshálózat nyomvonalára és biztonsági övezetére vonatkozó megállapodásokat, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 38. § (6) bekezdés.
1.19. gyakorolja az ingatlant érintő hatósági eljárásban a tulajdonos nyilatkozattételi jogát, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 38. § (7) bekezdés és 39. § (5) bekezdés.
1.20. kiadja a fenntartó nevében a hozzájáruló nyilatkozatot a helyi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény vezetője és a nem helyi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény vezetője által kötött szerződés érvényességéhez, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 39. (3) bekezdés.
1.21. dönt a közüzemi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések megkötéséről, módosításáról, megszüntetéséről, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 39. § (6) bekezdés.
1.22. 5 millió Ft egyedi értékhatárig dönt a kezelésbe nem adott ingó vagyontárgyak elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről – ha az nem új társaság alapítása –, követelés, igény engedményezéséről, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 40. § (2) bekezdés a) és (3) bekezdés a) pont.
1.23. dönt a közüzemi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések megkötéséről, módosításáról, megszüntetéséről, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 40. § (7) bekezdés.
1.24. 100 millió forintos egyedi értékhatárig javaslatot tesz kárpótlási jegyek, részvények és üzletrészek megszerzésére, cseréjére, eladására, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 41. § (1) a) pont.
1.25. hozzájárul az önkormányzat által bérbe adott ingatlannak a bérlő általi albérletbe adáshoz, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 43. § (1) bekezdés.
1.26. lakások esetében, ha a kijelölt bérlő a bérleti szerződést a hozzájárulásban megjelölt határidőn belül önhibáján kívül nem köti meg, és a határidő leteltét követő harminc napon belül mulasztását igazolja, annak elfogadhatóságáról dönt, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 9. § (3) bekezdése.
1.27. az önkormányzati lakások hasznosításának módjára a lakásgazdálkodási ügyekért felelős alpolgármesterrel együttműködve, a tárgyévi költségvetés benyújtásáig lakáshasznosítási tervet készít a tárgyévre vonatkozóan, melyet a Képviselő-testület költségvetést tárgyaló ülését követő ülésére terjeszt elő, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 18. §-a.
1.28. dönt a lakásigénylő névjegyzékbe történő felvételéről vagy a kérelem elutasításáról a kérelem hiánytalan előkészítését követő hatvan napon belül, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 23. § (5) bekezdése.
1.29. azt a lakásigénylőt, aki a névjegyzékbe felvétel feltételeinek megfelel, a polgármester felveszi a névjegyzékbe és erről a lakásigénylőt írásban értesíti. A hivatalos értesítésnek tartalmaznia kell a lakásigénylő pontszámát és a névjegyzékbe történő felvétel pontos dátumát, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 23. § (6) bekezdése.
1.30. dönt a lakásigénylő névjegyzékbe történő felvételéről vagy a kérelem elutasításáról a kérelem hiánytalan előkészítését követő hatvan napon belül, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 23. § (7) bekezdése.
1.31. megállapítja a lakásigénylő jogosultságát a lakásbérleti szerződés megkötésére, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 24. § (3) bekezdése.
1.32. pályázaton kívül, közérdekből megvalósuló bérbeadás alábbi eseteiben a Népjóléti Bizottságnak döntési javaslatot tesz:
- a lakáshasznosítási tervben erre a célra kijelölt lakások tekintetében, a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője, valamint munkavállalója részére, a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára;
- a lakáshasznosítási tervben erre a célra kijelölt lakások tekintetében, az Önkormányzat által fenntartott intézményben, vagy az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban, vagy a Budapesti Rendőr Főkapitányságnál, vagy a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Észak-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség XIV. Kerületi Hivatásos Tűzoltóparancsnokságánál legalább egy éves munkaviszonnyal, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy hivatásos jogviszonnyal rendelkező személy részére, vagy az Önkormányzattal szerződésben álló, kerületi egészségügyi ellátásban résztvevő személy részére, a munkaviszony, a köztisztviselői, közalkalmazotti vagy hivatásos jogviszony fennállásáig, a bérleti díj egyidejű meghatározásával,
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 29. § (1) bekezdése d) és e) pontjai, valamint (3) bekezdése.
1.33. a 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 29. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban előírt bérbeadói kötelezettség esetén a polgármester és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy az Önkormányzat az elhelyezési kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megválthatja, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 30. § (1) bekezdése.
1.34. gondoskodik a jogszabályban, bírósági vagy hatósági határozatban előírt, valamint önkormányzati döntésen alapuló bérbeadási vagy elhelyezési kötelezettség teljesítéséről – a rendelkezésre álló lakatlan és bérbe adható lakások figyelembevételével –, mely esetekben a polgármester és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy az Önkormányzat az elhelyezési kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megválthatja, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 33. § (1) és (2) bekezdései.
1.35. annak a személynek, aki szociális intézménybe utalásakor pénzbeli térítés ellenében mondott le lakásbérleti jogviszonyáról az Önkormányzat javára, az intézményből történő elbocsátását követő öt éven belül benyújtott kérelmére egy szobás lakást adhat bérbe, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 33. § (3) bekezdése.
1.36. az elidegenítés során a társasház közös tulajdonába került házfelügyelői lakásban visszamaradt, jogcím nélküli lakáshasználó részére köteles – a tulajdonostársak vagy az elhelyezésre kötelezett kezdeményezésére – lakást felajánlani bérbevételre. Ha az elhelyezésre jogosult kéri, részére a felajánlott lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítésként az általa eddig lakott lakás lakott forgalmi értékének legfeljebb a 90%-a fizethető meg. Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 33. § (4) bekezdése.
1.37. lefolytatja az alábbi eljárást:
- a lakatlanná vált társbérleti lakrészt a visszamaradt társbérlőnek bérbe adja, ha a teljes lakás nem, vagy 12 m2-nél nem nagyobb mértékben haladja meg a visszamaradt társbérlő és a vele együttlakó személyeknek a 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdésében meghatározott méltányolható lakásigénye mértékének felső határát, és vállalja a megnövekedett alapterület után számított lakbér megfizetését; amennyiben ezek a feltételek nem állnak fenn, a lakásban visszamaradó társbérlő(k) lakásbérleti szerződését cserelakás egyidejű felajánlása mellett felmondja,
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 36. §-a.
1.38. krízistámogatás során nyilatkozatot tesz,
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 40. §-a.
1.39. Előzetes írásbeli bérbeadói hozzájárulás megadására jogosult – az élet- és testi épség sérelmének közvetlen elhárítása esetét kivéve – az alábbi munkák elvégzéséhez:
- a 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 27. §-a szerint a lakást a bérlő pályázóként teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel, vagy
- a bérlet fennállása alatt az Ltv. 15. § (1) bekezdésben meghatározott átalakításon, korszerűsítésen felül lakása komfortfokozatát növeli, vagy
- bentlakó bérlőként végez el az Ltv. által a bérbeadó kötelezettségi körébe rendelt, az előzőek alá nem tartozó műszaki munkálatokat,

Amennyiben a bérlő olyan munkálatokat végez vagy végeztet el a saját költségén, amelyeket az Ltv. nem a bérbeadó kötelezettségévé tesz, ebben az esetben bérbeszámításra nem jogosult, azonban a bérlő ilyen esetben is előzetes írásbeli bérbeadói hozzájárulást köteles kérni a polgármestertől,
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 41. § (1), (4) és (6) bekezdései.
1.40. amennyiben a lakás helyrehozatala lehetetlen vagy aránytalanul nagy költségekkel járna, a bérlő számára döntésével gondoskodik a leromlott műszaki állapotú lakásra kötött bérleti szerződés egyidejű megszüntetése mellett másik, önkormányzati tulajdonban álló, azonos komfortfokozatú és szobaszámú lakás biztosításáról, és arra bérleti szerződés kötéséről, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 49. § (5) és (11) és (14) bekezdései.
1.41. dönt a lakáscsere szerződésről Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 52. §-a.
1.42. A bérlő és az élettársa közös kérelmére – amennyiben a lakásba történő befogadás óta legalább három év eltelt, vagy a kapcsolatból közös gyermek született – hozzájárul a bérlőtársi szerződés megkötéséhez, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 54. § (4) bekezdése.
1.43.
- előzetes írásbeli hozzájárulása esetén a bérlő befogadhatja a testvérét, féltestvérét, az élettársát és az élettárs kiskorú gyermekét, az unokáját, valamint a vele életvitelszerűen együtt élő és befogadott gyermekének a házastársát és annak gyermekét;
- hozzájárul azoknak a személyeknek a befogadásához, akik csere következtében költöznek a lakásba, ha a bérlővel a csereszerződés iránti kérelem benyújtását megelőzően legalább egy éve megszakítás nélkül, jogszerűen együtt laktak,
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 55. § (2) és (4) bekezdései, valamint (8) bekezdése.
1.44. ha a bérlő az Ltv. szerint megjelölt átmeneti lakással rendelkezik, kérelmére a lakásbérleti szerződését a rendeletben foglaltaknak megfelelően határozatlan idejűre módosítja, feltéve, hogy nem esik a 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 43. § hatálya alá. Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 59. §-a.
1.45. a Szabályozási terven „Gyalogút, gyalogos kapcsolat” és „Közhasználat céljára átadott területrész” jellel megjelölt ingatlanok esetén a városrendezési megállapodás megkötését követően az Önkormányzat képviseletében – a megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – eljár a „telki szolgalmi” jog ingatlan-nyilvántartásba feljegyzése érdekében. Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 11/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete Zugló építési szabályzatáról 5. § (2) bekezdés
1.46. a városkép javítása érdekében, az azt rontó állapotú építményekre helyrehozatali kötelezettséget írhat elő hatósági döntésében. Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 10/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete Zugló városképvédelméről 13. § (1) bekezdés
1.47. a cégtábla, cégér, cégfelirat és a vállalkozást népszerűsítő tábla létesítése esetén bejelentési eljárás során a rendelet követelményeitől szakmai véleményen alapulóan eltérést engedélyezhet. Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 10/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete Zugló városképvédelméről 65. § (6) bekezdés
1.48. ünnepekhez köthető időszak idejére a bejelentési eljárás során – szakmai véleményen alapulóan – eltérést engedélyezhet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben, továbbá a Zugló városképvédelméről szóló 10/2021. (III. 26.) önkormányzati rendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól, kivéve, ha az eltérést az önkormányzati rendelet kifejezetten tiltja. Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 10/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete Zugló városképvédelméről 77. §
1.49.
- dönt az építtető által egyoldalúan aláírt megállapodás tervezet alapján a parkolóhely pénzbeli megváltásának részletes feltételeiről szóló városrendezési megállapodás megkötéséről, ha a pénzbeli megváltás összege a 13/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelet 2. melléklete alapján meghatározott összeg,
- a befizetés teljesülését követően a városrendezési megállapodást aláírja és kiadja
Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 13/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete a jármű elhelyezési kötelezettségről 3. § (4) és (5) bekezdés
1.50. a főépítész tartós akadályoztatása esetén a Tervtanács egy tagját felkéri az elnöki feladatok ellátására. Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 14/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete Zugló Tervtanácsáról 4. § (2) bekezdés
1.51. a lefolytatott tervtanácsi eljárás után új tervtanácsi eljárást rendelhet el, ha tag(ok) ellen-, vagy különvéleménye, vagy más körülmény ezt indokolja. Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 14/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete Zugló Tervtanácsáról 7. §
1.52. a Tervtanács állásfoglalását kérheti bármely, az önkormányzatot érintő kérdésben, vagy – a városképvédelmi rendelet szerinti – konzultáció-, véleményezési-, vagy bejelentési eljárásban benyújtott kérelmek esetén. Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 14/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete Zugló Tervtanácsáról 8. § (2)
1.53. eljár az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése, illetve törlése érdekében. Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 12/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete a városrendezési jogintézményekről 2. § (1) bekezdés
1.54. dönt az elővásárlási jog tényleges gyakorlásáról a korábbi önkormányzati döntésekkel összhangban, a szükséges fedezet biztosítása mellett. Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 12/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete a városrendezési jogintézményekről 2. § (2) bekezdés
1.55. eljár az építési szabályzatban meghatározott városrendezési célokkal kapcsolatosan tervezett kisajátítások megvalósítása érdekében az önkormányzat képviseletében. Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 12/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete a városrendezési jogintézményekről 3. § (2) bekezdés
1.56. a képviselő-testület döntésén alapuló kisajátítási eljárás során az Önkormányzat képviseletében:
a) a kisajátítást kérő harmadik személy esetén, a szükséges megállapodást megköti,
b) a kártalanításra jogosult tulajdonos, vagyonkezelő felé eljár, csere, vételi ajánlatot tesz,
c) a kisajátítási terv záradékának érvényességéről gondoskodik,
d) kisajátítási eljárás kérelmét benyújtja a kisajátítási hatósághoz, az eljárás során a hatósággal kapcsolatot tart,
e) tárgyalásokon, szemléken részt vesz, nyilatkozik, vagy részvételről, nyilatkozattevő megbízottról gondoskodik.
Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 12/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete a városrendezési jogintézményekről 3. § (3) bekezdés
1.57. az építési szabályzatban meghatározott kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzési eljárások esetén az önkormányzat képviseletében kérelmet nyújt be és eljár. Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 12/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete a városrendezési jogintézményekről 4. § (2) bekezdés
1.58. eljár a beépítési-, helyrehozatali-, valamint beültetési kötelezettség tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése, illetve törlése érdekében az önkormányzat képviseletében. Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 12/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete a városrendezési jogintézményekről 6. § (1) bekezdés
1.59. eljár az önkormányzat képviseletében a beépítetlen építési telekre elrendelt beépítési kötelezettség határozatában megállapított határidő letelte után az ingatlan kisajátítása érdekében. Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 12/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete a városrendezési jogintézményekről 6. § (2) bekezdés
1.60. a településrendezési kötelezés elrendelésével megállapított határidő eltelte után az önkormányzat képviseletében eljár: vagy a kötelezettség tényét törli, vagy újabb határozatban a határidő meghosszabbításáról dönt. Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 12/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete a városrendezési jogintézményekről 6. § (3) bekezdés
1.61. a városrendezési megállapodás megkötéséről hozott képviselő-testületi döntést követően – a Beruházó ilyen tartalmú vállalása esetén a fizetési kötelezettség szerinti összeg befizetése után – a városrendezési megállapodást aláírja. Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 12/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete a városrendezési jogintézményekről 8. § (4)
1.62. a településrendezési szerződés megkötéséről hozott képviselő-testületi döntést követően a szerződést aláírja. Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 12/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete a városrendezési jogintézményekről 9. § (4)
1.63. települési támogatásként legfeljebb 10 000 Ft összegben tartós élelmiszerekből álló természetbeni ellátást nyújthat, Az évi egyszeri természetbeni juttatásról szóló 47/2016. (XI. 28.) önkormányzati rendelet
3. §
1.64.
1.64.1. elbírálja a várakozási hozzájárulás iránti kérelmeket
1.64.2. dönt méltányosság gyakorlásáról és keletkezett költségek megfizetéséről
1.64.3. engedélyezi az egyedi méltányossági várakozási hozzájárulás iránti kérelem kiadását
A XIV. kerület közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének kialakításáról, és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 26/2017. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 10/E. § (2) f), 15. §, 18. § (1), (2)
1.65. elbírálja a tanulói támogatás iránti kérelmeket, A kerületi képzési támogatásokról szóló 36/2017. (IX. 25.) önkormányzati rendelet
10. §
1.66. elbírálja a felnőttképzési támogatás iránti kérelmeket, A kerületi képzési támogatásokról szóló 36/2017. (IX. 25.) önkormányzati rendelet
15. §
1.67. a helyi közút kezelésével összefüggő feladatok közül a forgalmi rend kialakításra vonatkozó, a forgalomtechnikai kezelő megkeresésére történő nyilatkozat megtétele, A Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában és kezelésében lévő közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 22/2018. (IX. 21.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdés.
1.68. dönt:
1.68.1. a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről,
1.68.2. a bérleti jogviszony rendes felmondásáról, valamint szerződésszegés miatt történő felmondásáról,
1.68.3. a helyiségbe való befogadáshoz, a helyiség albérletbe adásához való hozzájárulás megadásáról,
1.68.4. a helyiségben székhely és telephely bejegyzéséhez szükséges engedély megadásáról,
1.68.5. a helyiségre vonatkozó közüzemi szerződésekkel kapcsolatos nyilatkozatról, valamint
1.68.6. a helyiségen elvégzendő munkákra meghatározott teljesítési határidő első alkalommal való meghosszabbításáról,
1.68.7. a nettó 7 millió Ft összeg alatt a bérbeszámításról,
1.68.8. a bérleti szerződés, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban a bérlővel való más megállapodás jóváhagyásáról
A Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V.12.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdés.
1.69. a tárgyalási eljárást lezáró előzetes megállapodás alapján kidolgozott bérleti szerződés tervezetét a polgármester hagyja jóvá. A Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V.12.) önkormányzati rendelet 17. §
1.70. ha a hirdetményben meghatározott bérleti díjnál magasabb bérleti díj megfizetését egyik ajánlattevő sem ajánlja fel, az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásáról a polgármester dönt A Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V.12.) önkormányzati rendelet 23. §
1.71. Ha az árverseny nyertesével megkötendő bérleti szerződés tervezetét nem hagyja jóvá, a vitás kérdésben meg kell kísérelni az ajánlattevővel való megegyezést. Ha más határidőt nem szab, és a további egyeztetést előíró határozatának meghozatalától számított 60 napon belül nem jön létre megegyezés a bérleti szerződés szövegéről, úgy kell tekinteni, hogy a bérleti szerződés megkötése meghiúsult. A Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2020. (V.12.) önkormányzati rendelet 24. §
1.72. adományozza
1.72.1. a Hónap Egészségügyi Dolgozója Oklevelet,
1.72.2. a Hónap Szociális Dolgozója Oklevelet,
1.72.3. a Hónap Rendőre Oklevelet,
1.72.4. a Hónap Tűzoltója Oklevelet, valamint
1.72.5. a Hónap Önkormányzati Rendésze Oklevelet,
Az önkormányzati elismerések alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 29/2018. (XI. 23.) önkormányzati rendelet 1. § (4) bekezdés.
1.73. átadja az önkormányzati elismerést – a Civil Munkáért Díj esetében a civil tanácsnokkal közösen, Az önkormányzati elismerések alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 29/2018. (XI. 23.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdés.
1.74. dönt Zugló saját halottjává nyilvánításról, Az önkormányzati elismerések alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 29/2018. (XI. 23.) önkormányzati rendelet 14. § bekezdés.
1.75. dönt
1.75.1. a filmforgatásra irányuló közterület-használat jóváhagyásáról,
1.75.2. az átalánydíj megfizetéséhez kötött közterület-használatról, valamint
1.75.3. ha a hatósági szerződés a fizetési kötelezettség teljesítésének határnapját nem tartalmazza, az Önkormányzat által kezdeményezett szerződésmódosításról azokban az ügyekben, amelyekben a közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás iránti kérelem tárgyában a képviselő-testület a Polgármesterre vagy a Gazdasági Bizottságra ruházta át a döntési jogkörét, valamint azokban az ügyekben is, amelyekben a képviselő-testület a döntési jogkörét nem ruházta át.
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló közterületek használatáról szóló 22/2020. (VI. 9.) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdés.
1.76. gondoskodik az önkormányzati költségvetés bevételeinek a beszedéséről, kiadásainak a teljesítéséről, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata 2019. évi költségvetéséről szóló 33/2018. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdés.
1.77. évi 2 milliárd Ft-ig folyószámla hitelkeret-szerződést köthet, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata 2019. évi költségvetéséről szóló 33/2018. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés.
1.78. átmeneti intézkedéseket hozhat, és azokról beszámol a képviselő-testületnek, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata 2019. évi költségvetéséről szóló 33/2018. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 11. § (1) és 11. § (4) bekezdés.
1.79. átcsoportosítást hajthat végre a helyi önkormányzat és az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv költségvetési kiadásainak és bevételeinek a kiemelt előirányzatai között, az önkormányzat és az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv közötti feladatátrendezésből adódó kiadási és bevételi előirányzat-módosítást értékhatár nélkül végrehajthat, átcsoportosíthat az önkormányzat kiemelt előirányzatain belül a rovatok között, az általános tartalék és a céltartalékok költségvetési sorokra történő átcsoportosítás jogát értékhatár nélkül gyakorolhatja, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata 2019. évi költségvetéséről szóló 33/2018. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 14. §
1.78. jogosult a pályázati önerő, projekt- előkészítési alap céltartalék terhére az előirányzatnak megfelelő összegig a pályázat benyújtására és a pályázat benyújtása esetén az önrész biztosítására, az erről szóló nyilatkozat megtételére, az önrész változása esetén annak módosítására, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata 2019. évi költségvetéséről szóló 33/2018. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 15. § (1) bekezdés.
1.80. értékhatár nélkül jogosult a dologi kiadások előirányzatán belül elvégzett, felújításnak minősülő feladatok felújítási címjegyzékbe történő felvételére és a felújítási feladatok között elvégzett karbantartásnak minősülő feladatok dologi kiadások közé történő átcsoportosítására. Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata 2019. évi költségvetéséről szóló 33/2018. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdés.
1.81. megköti az életjáradéki szerződést, Az időskor életjáradékkal történő önkormányzati támogatásáról szóló 6/2019. (IV. 30.) önkormányzati rendelet 9. § bekezdés.
1.82. dönt a településterv, kézikönyv és településképi rendelet készítéséről és módosításáról, a döntése tartalmazza
a) a készítés vagy módosítás tényét,
b) új beépítésre szánt terület kijelölése esetén az építési törvényben foglalt követelményeknek való megfelelést,
c) amennyiben indokolt, a kiemelt fejlesztési területté nyilvánítást és
d) a megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat tartalmát meghatározó feljegyzés elfogadását.
A partnerségi egyeztetés szabályairól szóló Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testülete 24/2022. (VII. 13.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdés

8. melléklet a 15/2019. (XI. 7.) önkormányzati rendelethez * 

A ZUGLÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ALAPÍTÁSÁNAK AZ ADATAI

I. A Zuglói Polgármesteri Hivatal azonosító adatai

1. Adószám: 15514004–2–42

2. KSH statisztikai számjel: 15514004–8411–325–01

3. Törzskönyvi azonosító száma (PIR): 514006

4. Államháztartási egyedi azonosító szám: 729161

5. Alapításának az időpontja: 2006. április 25.

6. Alapító okirata száma, kelte: 2/2017–514006, 2017. február 23.

7. Irányító szerv megjelölése: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete

I. az ellátandó alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti besorolása

A) Kormányzati
funkciószám

B)
Kormányzati funkció megnevezése
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások
1. 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
2. 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
3. 016030 Állampolgársági ügyek
4. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
5. 042180 Állat-egészségügy
6. 045170 Parkoló, garázs üzemeltetése
7. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
8. 041232 Start-munkaprogram – Téli közfoglalkoztatás
9. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményekben
10. 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások

9. melléklet a 15/2019. (XI. 7.) önkormányzati rendelethez * 

A jegyző feladat- és hatáskörei

I. Rész
Átruházott önkormányzati hatáskörök

1. A jegyző

1.1. a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások elkövetőivel szemben hatósági eljárást folytat le, A közösségi együttélés alapvető szabályairól
és azok megsértésének a jogkövetkezményeiről szóló 15/2018. (VI.18.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdés.
1.2. határozattal dönt a szépkorú személy támogatása összegéről, Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 50/A. § (3) bekezdés
1.3. dönt
1.3.1. a közút területének nem közlekedési célú igénybevételéhez való hozzájárulás és az igénybevétel feltételei, valamint az igénybevételi díj meghatározása tárgyában,
1.3.2. vezeti a helyi közútra vonatkozó, a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott adatokat tartalmazó nyilvántartást, valamint
1.3.3. ellátja az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat,
A Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában és kezelésében lévő közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 22/2018. (IX. 21.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés.
1.4. az igénybevételi díj tízszereséig terjedő díj megfizetésére kötelezi azt, aki a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül veszi igénybe, vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő módon veszi igénybe, A Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában és kezelésében lévő közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 22/2018. (IX. 21.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdés.
1.5. Dönt
1.5.1. a 185 naptári napot meg nem haladó építési tevékenység végzésével összefüggésben állványzat, építőanyag és építési törmelék tárolására, tevékenység végzéséhez szükséges terület lehatárolására, továbbá építőanyag-szállítás közterület-foglalásához kapcsolódó közterület-használatra irányuló kérelemről,
1.5.2. a 185 naptári napot meg nem haladó, idény-jellegű zöldség és gyümölcs árusításához kapcsolódó közterület-használatról,
1.5.3. az ünnepek előtti egyedi árusításról, sport-, közösségi, kulturális eseményekkel kapcsolatos egyedi árusításról, a művészeti, vagy kulturális jellegű tevékenységről, a mutatványos tevékenységről, a szórólaposztáshoz kapcsolódó, továbbá a tömegrendezvény biztosítására szolgáló terület igénybevételéhez szükséges közterület-használatról,
1.5.4. üzemképtelen gépjármű mellékútvonalon vagy gépjármű várakozására alkalmas, parkolásra rendszeresített – 10 napot meghaladó, legfeljebb 30 napon belüli – közterületi tárolásáról,
1.5.5. a települési szilárdhulladék-gyűjtő és törmeléktároló konténer 24 órát meghaladó időtartamra a közterületre történő kihelyezéséhez kapcsolódó közterület-használathoz.
1.5.6. ha a hatósági szerződés a fizetési kötelezettség teljesítésének határnapját nem tartalmazza, az Önkormányzat által kezdeményezett szerződésmódosításról azokban az ügyekben, amelyekben a közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás iránti kérelem tárgyában a képviselő-testület a jegyzőre ruházta át a döntési jogkörét.
1.5.7. az elektromos töltőállomás létesítése és fennmaradása céljából történő közterület-használatról.
1.5.8. kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök mikromobilitási pontokon történő elhelyezéséről és tárolásáról
A Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló közterületek használatáról szóló 22/2020. (VI. 9.) önkormányzati rendelet 15. § (4) bekezdés.

II. Rész
Átruházott önkormányzati feladatok

1. A jegyző

1.1. megállapítja az adóügyi ügyintézők és a szervezeti egység vezetője jutalékának az összegét, Az önkormányzati adóhatósági feladatokat ellátó köztisztviselők anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 45/2015. (X. 21.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdés.
1.2. dönt a hivatali lakásvásárlási, vagy építési célú munkáltatói kölcsön hátralékára vonatkozó fizetési kedvezményről,
Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet önkormányzati rendelet 32. § (2) bekezdés.
1.3. megköti a polgármesteri hivatal üzemeltetésére bízott, korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak pótlására és gyarapítására irányuló szerződést, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 39. (4) bekezdés.
1.4. megállapítja a szünidei étkezési csomagra való jogosultságot, A zuglói gyermekek szünidei étkezésének kiegészítő önkormányzati támogatásáról szóló 4/2019. (III. 8.) önkormányzati rendelet 4. § (4) bekezdés.
1.5. megállapítja az életjáradéki szerződés megkötéséhez szükséges feltételek fennállását és a kérelemben megadott adatok valódiságát, Az időskor életjáradékkal történő önkormányzati támogatásáról szóló 6/2019. (IV. 30.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés.
1.6. az értékbecslés kézhezvételét követő 8 napon belül, írásban tájékoztatja az életjáradéki jogosultat az életjáradék mértékéről, Az időskor életjáradékkal történő önkormányzati támogatásáról szóló 6/2019. (IV. 30.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés 7. § (1) bekezdés.
1.7 eljár a településrendezési szerződés megkötése után a településrendezési kötelezettség tényének, a telki szolgalmi jog tényének, és a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése, illetve bejegyzése érdekében az Önkormányzat képviseletében. Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 12/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete a városrendezési jogintézményekről 10. § (6) bekezdése

10. melléklet a 15/2019. (XI. 7.) önkormányzati rendelethez * 

A Polgármesteri Hivatal főosztály jogállású szervezeti egységei, amelyek az alábbiak szerinti osztályokra tagozódnak:

1. Polgármesteri Kabinet

2. Jegyzői Kabinet

– Képviselői Koordinációs Osztály

– Humánpolitikai Osztály o Kontrolling Osztály

3. Gazdasági Főosztály

– Pénzügyi Osztály

– Költségvetési Osztály

– Számviteli Osztály

– Ingatlangazdálkodási Osztály

4. Üzemeltetési Főosztály

– Informatikai Osztály

– Gondnoksági Osztály

– Ügyviteli Osztály

5. Igazgatási és Hatósági Főosztály

– Általános Hatósági Osztály

– Anyakönyvi és Népességnyilvántartási Osztály

– Ügyfélszolgálati Osztály

6. *  Adó Főosztály

– Helyi Adó Osztály

– Ellenőrzési és Végrehajtási Osztály

7. Humánszolgáltatási Főosztály

– Szociális Osztály

– Intézményfelügyeleti Osztály

8. Jogi Főosztály

9. Főmérnökség

– Műszaki és Környezetvédelmi Osztály

– Pályázati Osztály

– Lakáshasznosítási Osztály

10. Főépítészi Iroda

– Városrendezési Osztály

– Városképvédelmi Osztály