Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelete

a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában állólakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének egyes feltételeiről

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói jogkörében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 36. § (2) bekezdésében, 54. § (1) és (3) bekezdésében és 58. § (2) és (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:

a) Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló épületben lévő, bérbeadott

aa) lakásra,

ab) nem lakás céljára szolgáló helyiségre,

b) társasházban lévő önkormányzati tulajdonú

ba) lakásra,

bb) az ingatlan-nyilvántartásban az Önkormányzat tulajdonában lévő önálló ingatlanként bejegyzett nem lakás céljára szolgáló helyiségre,

ha elidegenítésük adásvétel jogcímén történik.

(1a) *  Ezt a rendeletet kell alkalmazni az osztatlan közös tulajdonban lévő helyiségek értékesítése esetén.

(2) Ezt a rendeletet kell alkalmazni az elhelyezésre jogosult által lakott lakás és elhelyezésre jogosult által használt nem lakás céljára szolgáló helyiség adásvétel útján történő elidegenítésére. Az elhelyezésre jogosultat a rendelet alkalmazása során úgy kell tekinteni, mintha az általa használt lakás vagy helyiség bérlője volna.

(3) Ezt a rendeletet kell alkalmazni az üres nem lakás céljára szolgáló helyiségre is, ha a bérleti jogviszony létesítésével egyidejűleg adásvételi előszerződés megkötésére kerül sor.

(4) *  A rendeletnek a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a társasházban található, az Önkormányzat külön tulajdonában lévő tetőtér eladására.

2. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) elidegenítésére e rendeletben nem szabályozott kérdésekben, ideértve a helyiségek nem adásvétel úján történő elidegenítését is, az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: vagyonrendelet) szabályait alkalmazni kell kivéve azokat az eseteket, ha e rendelet szerint az Önkormányzat tulajdonában álló lakások vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeit szabályozó rendeleteket (a továbbikaban: bérleti rendeletek) kell alkalmazni.

II. Fejezet

A lakás és helyiség elidegenítés közös szabályai

1. Hatásköri szabályok

3. § (1) *  A lakás megvásárlása iránti kérelemről, a helyiség eladásra való kijelöléséről, valamint a lakásra és a helyiségre vonatkozó adásvételi szerződés jóváhagyásáról tulajdonosi jogkörben az Önkormányzat:

a) Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) dönt, ha a döntéssel érintett lakás, illetve helyiség forgalmi értéke a 100 millió Ft-ot meghaladja,

b) Gazdasági Bizottsága dönt az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben.

(1a) *  Az osztatlan közös tulajdonban lévő helyiség értékesítése során a tulajdonostársat, társasházak és lakásszövetkezetek esetén a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát megillető jogok gyakorlásakor,

a) ha a döntéssel érintett osztatlan közös tulajdon önkormányzatra eső tulajdoni hányadának értéke a 10 millió Ft-ot nem haladja meg, a polgármester,

b) ha a döntéssel érintett osztatlan közös tulajdon önkormányzatra eső tulajdoni hányadának értéke az 50 millió Ft-ot nem haladja meg, a Gazdasági Bizottság

c) ha a döntéssel érintett osztatlan közös tulajdon értéke az 50 millió Ft-ot meghaladja, az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt az elidegenítésről.

(2) Ha e rendelet szerint a bérbeadásról és az eladásra való kijelölésről a döntést egyidejűleg kell meghozni, a hatáskörre a bérleti rendeletnek a helyiségek bérbeadásával kapcsolatos tulajdonosi jogköröket meghatározó szabályait kell alkalmazni az eladásra való kijelölésre is.

(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó lakás és helyiség elidegenítésével kapcsolatos önkormányzati feladat végrehajtásáért a polgármester a felelős.

(4) A lakás és helyiség tekintetében a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jog, továbbá a közigazgatási és a bírósági eljárásban az ügyfél és a peres fél jogának a gyakorlása a polgármester hatáskörébe tartozik.

4. § (1) A lakás elidegenítésének az előkészítése és végrehajtása a Polgármesteri Hivatal feladata.

(2) A helyiség elidegenítésének előkészítése és végrehajtása a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Zuglói Zrt.) feladata.

(3) *  A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló épület társasházzá alakíttatása, valamint az 5. § (1)–(4) bekezdéseiben írt feladatok ellátása akkor is a Zuglói Zrt. feladata, ha lakás eladása érdekében történik.

(4) *  Ha e rendelet a Zuglói Zrt. bérbeadói nyilatkozatát vagy a vele kötött megállapodást említi, ez alatt érteni kell a polgármester és Polgármesteri Hivatal, valamint a XIV. kerületi Ingatlanközvetítő Vállalat és jogelődjének, a vagyonkezelői jogokat gyakorló szervezet, illetve jogelődje írásbeli nyilatkozatát és a tárgykörben velük kötött írásbeli megállapodást is.

2. Társasházzá alakítás és műszaki állapot rögzítése

5. § (1) Ha az épületet legalább két önálló bérlő használja, és a lakás vagy a helyiség olyan épületben van, amely nem társasház, a lakás vásárlása iránti kérelemről és a helyiség eladásra való kijelöléséről akkor hozható döntés, ha az épület társasházzá van alakítva és a társasház alapító okiratát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

(2) Ha az épületben csak egy lakás vagy csak nem lakás céljára szolgáló helyiség van, és azoknak egy bérlőjük van, ideértve a bérlőtársi jogviszonyt is, az eladásra való kijelöléshez nem kell az épületet társasházzá alakítani.

(3) *  Ha a lakás vagy a helyiség olyan épületben van, amely kizárólag az Önkormányzat tulajdona, a társasházi alapító okirat mellett műszaki állapotot rögzítő okiratot is kell készíteni, ha pedig az épület már társasházzá van alakítva, és a társasházzá alakításkor nem készült műszaki állapotot rögzítő okirat, a még önkormányzati külön tulajdonokra az értékbecslésben, vagy az értékbecslés kiegészítésében szükséges rögzíteni az épület és az albetét műszaki állapotát. Ha társasházzá alakításkor készült műszaki állapotot rögzítő okiratot az értékbecslésben vagy az értékbecslés kiegészítésében a még önkormányzati külön tulajdonokat illetően aktualizálni kell. Az értékbecslésnek vagy az értékbecslés kiegészítésének a műszaki állapotot akkor is tartalmaznia kell, ha az épületet nem kell társasházzá alakítani, de eladásra kijelölésre került.

(4) *  Az értékesítés során vizsgálni kell, hogy a kerületi építési szabályzat és hatósági kötelezés végrehajtása érdekében kell-e, és milyen munkálatokat (a továbbiakban: kötelező építési munkák) végezni az épületen és a kerület területére megállapított kerületi építési szabályzat szerint szükség van-e telekalakítási vagy útlejegyzési eljárásra.

(5) * 

(6) *  Ha a lakás vagy helyiség az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő épületben van és az épülethez tartozó telek a kerület területére megállapított kerületi építési szabályzatban meghatározott legkisebb telekméretet meghaladja, amennyiben telekalakítással új telek alakítható, a telekalakítást a főépítész támogató állásfoglalása alapján az első adásvételi szerződés megkötése előtt kell elvégezni.

(7) A vevőnek az adásvételi szerződés megkötésének feltételeként nyilatkoznia kell, hogy ellenérték nélkül tűri az adásvételi szerződés megkötését követően az épületen elvégzett kötelező építési munkákat, a telekalakítást és útlejegyzést.

3. Önkormányzati ráfordítások megtérítése a vevő által

6. § (1) Ha az Önkormányzat a lakást vagy helyiséget magába foglaló épületen a pályázat útján elnyelt vagy más forrásból származó visszafizetendő pénzeszközből felújítást tervezett, ideértve azt a társasház által tervezett felújítást is, ahol az Önkormányzat tulajdonostárs, a vevőnek az e rendelet alapján megállapított vételáron túlmenően meg kell fizetnie az Önkormányzat által visszafizetendő összegnek az eladott lakásra és helyiségre jutó hányadát, ha a munkákat még nem végezték el. Az Önkormányzat által visszafizetendő hányadot a vevő ugyanolyan részletekben köteles az Önkormányzatnak megfizetni, mint ahogyan az Önkormányzat teljesíti a visszafizetést.

(2) A vevőnek a vételáron felül – a vételár esedékességével egyidőben – meg kell térítenie az Önkormányzatnak annak az összegnek az eladott lakásra és helyiségre jutó hányadát, amit a társasház tulajdonostársaként nem közös költségként, hanem felújításra vagy rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokra fizetett a társasháznak, ha az adásvételi szerződés megkötéséig a társasház még nem fordította arra a célra, mint amire a befizetés szolgált.

(3) Az Önkormányzat ráfordításainak fizetési késedelme esetére a vevőnek a Ptk. alapján megállapított késedelmi kamat fizetésére kell kötelezettséget vállalnia.

4. A vevő fizetési kötelezettségének biztosítékai

7. § (1) Az adásvételi szerződésben a részletekben teljesítendő vételárrész és az önkormányzati ráfordítás [6. §] megfizetésének biztosítására a vételárhátralék és megfizetendő önkormányzati ráfordítás összege, valamint járulékainak erejéig az Önkormányzat javára jelzálogjogot és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell az eladott ingatlan tulajdoni lapjára bejegyeztetni, amelyek törléséhez akkor lehet hozzájárulni, ha a vevő fizetési kötelezettségét hiánytalanul teljesítette.

(2) *  A vételárhátralék kiegyenlítéséig a polgármester – az adásvételi szerződésben is – hozzájárulhat a ranghely sorrendjének a megváltoztatásához.

(3) Az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez való hozzájárulást a Polgármester a felújítási hitelre megadhatja az olyan társasházban lévő lakás és helyiség esetén, ahol felújítási alapot létesítettek.

(4) Az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez és a ranghely sorrendjének a megváltoztatásához a Polgármester hozzájárulhat, ha ezt a kérelmező igazolt családi és szociális körülményei indokolják.

5. Döntések felülvizsgálata

8. § *  A lakás megvásárlása iránti, és a helyiség eladásra való kijelölésére vonatkozó előterjesztés elutasítása, vagy a kijelölés visszavonása, továbbá a helyiség adásvételi szerződése jóváhagyásának megtagadása esetén a bérlő az elutasító, illetve a kijelölést visszavonó döntés meghozatalától, valamint a megtagadástól számított egy év elteltével adhat be ismételt kérelmet.

6. Adatkezelés

9. § (1) A Polgármesteri Hivatal és a Zuglói Zrt. illetékes dolgozója a lakás és helyiség elidegenítéséből eredő jogok és kötelezettségek érvényesítése céljából jogosult kezelni az elővásárlási jog jogosultja, a vevő, illetve jogutódja természetes személyazonosító adatait (családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve) és lakcímét.

Az adatkezelés jogalapja a természetes személyek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK Irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. rendelet (a továbbiakban: GDPR) 6. cikk (1) bekezdés e) pontja, mely szerint az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.

7. Adásvételi szerződés hatósági jóváhagyása

10. § (1) Ha az adásvételi szerződés hatóság jóváhagyására szorul, az adásvételi szerződés a jóváhagyással válik hatályossá. Jóváhagyásra az adásvételi szerződésnek az Önkormányzat és a vevő részéről egyaránt elfogadott szövegét kell megküldeni.

(2) Ha az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyásra szorul, a vevőt értesíteni kell a hatóság döntéséről. Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell, hogy a vevőnek a jóváhagyásról szóló döntésről való értesítését követő 10 napon belül esedékes a vételár megfizetése, ha pedig bankhitelt vesz igénybe, az első vételárrész teljesítése.

(3) *  A bankhitel igénybe vételével fizetett vételárrészt a vevőnek helyiség esetén a hatósági jóváhagyásról szóló döntésről történő értesítését követő 90 napon belül, lakás esetén a hatósági jóváhagyásról szóló döntésről történő értesítését követő 120 napon belül teljesítenie kell.

MÁSODIK RÉSZ

A lakások eladása

III. Fejezet

8. A lakás bérlők elővásárlási jogának érvényesítése

11. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás vásárlására jogosult az elővásárlási joga alapján a bérlő, a bérlőtársak egyenlő arányban, a társbérlő, valamint a felsoroltak hozzájárulásával azok egyenesági rokona, örökbefogadott gyermeke.

(2) Bérlőtársak esetén az elővásárlási jog csak a lakás egészére gyakorolható.

(3) Társbérlet esetén a lakás tulajdonjogát a társbérlők az általuk kizárólagosan használt lakásrész arányában szerezhetik meg.

(4) Tartási szerződés fennállása esetén az eltartott a lakást csak akkor vásárolhatja meg, ha az eltartó ahhoz írásban hozzájárult.

12. § (1) A lakás megvásárlása iránti kérelmet a bérlő írásban nyújthatja be a Polgármesteri Hivatalhoz.

(2) *  A kérelmet a tulajdonosi döntésre jogosult részére a Gazdasági Bizottság elnöke, a polgármester, vagy kiadmányozási jogosultság átruházása esetén az arra kijelölt személy terjesztheti elő (alpolgármester).

13. § (1) A kérelem elbírálásáról’ szóló döntésről a kérelmezőt a Polgármesteri Hivatal tájékoztatja. A kérelemnek helyt adó döntés esetén a tájékoztatás az eladási ajánlat megküldésével történik, amely tartalmazza:

a) a lakás címét és ingatlan-nyilvántartási adatait,

b) a lakás 6 hónapnál nem régebbi értékbecslésen alapuló forgalmi értékét,

c) a vételárat,

d) a fizetési feltételeket,

e) a nyilatkozattétel határidejét és az ajánlati kötöttség időtartamát, valamint

f) a vevőt terhelő költségek megjelölését és mértékét.

(2) A vevőt terheli az adásvételi szerződés megkötésével összefüggő minden költség, továbbá a tulajdonosváltozás, a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlannyilvántartási bejegyzésének a költsége.

14. § (1) A vásárlási kérelemmel érintett lakásra tett eladói ajánlati kötöttség időtartama 90 nap.

(2) Az eladói vételár az ajánlati kötöttség időtartama alatt köti az eladót.

(3) Ha a bérlő az ajánlatot elfogadja, a szerződést az erről szóló nyilatkozat megtételétől számított 60 naptári napon belül kell megkötni.

(4) Ha az adásvételi szerződést a bérlő nem köti meg az ajánlati kötöttség időtartama alatt, akkor ismételt kérelmet csak a korábbi ajánlati kötöttség lejártától számított 1 év eltelte után lehet újból beadni.

15. § *  Ha a bérlő az írásbeli felhívásra az abban foglalt – 5 napnál nem rövidebb időtartamban megállapított – határidőn belül nem nyilatkozik, vagy az adásvételi szerződés megkötésére kitűzött határidőt elmulasztja, úgy kell tekinteni, hogy a vételi szándékától elállt.

9. A lakás vételára, a vételár megfizetésének a feltételei és a vételárengedmény

16. § (1) *  A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni az elővásárlásra jogosult bérlőnek a lakásra fordított előzetesen jóváhagyott, igazolt és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.

(2) *  Az elővásárlásra jogosult bérlő esetén a lakás vételára a lakás (1) bekezdés szerinti beköltözhető forgalmi értékének 95%-a.

(3) Az elővásárlásra jogosult vevő részére, kérelmére engedélyezhető részletfizetés időtartama legfeljebb 15 év, elővásárlásra nem jogosult vevő esetén ezen időtartam legfeljebb 10 év.

(4) Részletfizetés esetén az adásvételi szerződés megkötésekor fizetendő első vételárrészlet a vételár 20%-a.

(5) Az első vételárrészlet megfizetését követően fennmaradt összegből a havi törlesztőrészlet összegét egyenlő mértékben kell megállapítani.

(6) A vételárhátralékot kamatfizetési kötelezettség terheli.

(7) A kamat és késedelmi kamat mértékére a Ptk-ban meghatározott kamat és késedelemi kamat szabályai az irányadók.

(8) *  Ha az elővásárlásra jogosult bérlő a vételárat az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg megfizeti, a vételárból 5% engedmény illeti meg.

(9) Ha a vevő a vételárhátralékot egyösszegben megfizeti, az engedmény mértéke a vételárhátralék összegének 10%-a.

(10) Ha a vevő a törlesztési kötelezettségét a 15 éves törlesztési időnél rövidebb futam idővel, magasabb havi törlesztőrészlettel vállalja az engedmény mértéke a többletfizetés 10%-a.

17. § (1) Ha a vevő olyan bérlő, aki szociálisan rászorult:

a) részletfizetés esetén az adásvételi szerződés megkötésekor fizetendő első vételárrészlet a vételár 5%-a,

b) a vételár hátralék fizetésére vonatkozó kötelezettsége felfüggeszthető, amelynek feltételeit minden év március 31-ig igazolnia kell,

c) a hátralék fizetésére vonatkozó kötelezettségének felfüggesztése idejére a hátralék után kamat nem számítható fel.

(2) A szociális rászorultságra és igazolására Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló rendeletét kell alkalmazni.

(3) A vételárból 5% engedmény illeti meg a vevőt, ha a szerződés megkötését közvetlenül megelőző két éven keresztül folyamatosan a megvásárolni kívánt lakásban a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szól törvénynek megfelelően lakóhelyenkénti bejelentéssel lakott és a szerződés megkötésekor:

a) nyugdíjas, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, vagy

b) saját háztartásában orvos szakértői bizottsági határozattal igazolt munkaképtelen, vagy korlátozottan munkaképes fogyatékkal élő eltartásáról gondoskodik, vagy

c) saját háztartásában legalább 3 kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik.

(4) A (3) bekezdésben szabályozott vételárengedmény mértéke több feltétel együttes fennállása estén sem haladhatja meg az 5%-ot.

(5) Ha a lakást többen, közösen vásárolják meg, az (3) bekezdés szerinti vételár engedmény csak az ott meghatározott személyek által megvásárolt tulajdoni hányadra alkalmazható.

HARMADIK RÉSZ

A helyiségek elidegenítése

IV. fejezet

A helyiségek eladására vonatkozó közös szabályok

10. A Zuglói Zrt. feladatai

18. § (1) A Zuglói Zrt. az Önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés keretei között végzi * 

a) *  a társasházi alapító okiratok és a műszaki állapotot tartalmazó értékbecslés elkészíttetését,

b) a helyiségek megvásárlására tett ajánlatok értékelését,

c) helyiségek eladásra való kijelölésére vonatkozó javaslatok kidolgozását,

d) nyilvántartja az eladásra kijelölt helyiségeket és a nyilvántartásból törli az eladott és azon helyiségeket, amelyek eladásra való kijelölése megszűnt,

e) az eladó oldaláról az adásvételi szerződés tartalmának e rendelet keretei között történő meghatározását,

f) az adásvételi szerződés tervezetének jogi elkészítését és a vevővel való egyeztetését,

g) *  az adásvételi szerződés megkötésének előkészítését, Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeivel való véleményeztetések előkészítését, szervezi az adásvételi szerződések aláírását,

h) *  az adásvételi szerződések hatósági jóváhagyásával kapcsolatos és – amennyiben az eladásra kijelölt helyiség bérlet útján hasznosításra került – a más személy által a helyiség bérlőjét megelőzően gyakorolható elővásárlási joggal kapcsolatos nyilatkozatok beszerzését, az állam elővásárlási jogával kapcsolatos nyilatkozatok beszerzését,

i) *  a feladatok egyeztetését az Önkormányzattal; ellenőrzi az adásvételi szerződésekben rögzített vevői kötelezettségek teljesítését, az Önkormányzattól beszerzi és kiadja az ezzel kapcsolatos nyilatkozatokat,

j) *  előkészíti és véleményezésre megküldi a tulajdonos felé az Önkormányzat javára a vételár megfizetésének biztosítékaként bejegyezett jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom törlésével kapcsolatos, a jogosult által megfelelő okirati formában kiállított nyilatkozatokat, ha a vevő fizetési kötelezettségét maradéktalanul teljesítette, ideértve a vevőt más jogcímen terhelő fizetési kötelezettséget is,

k) az eladott helyiségek közüzemi mérőóráinak vevő nevére való átírásával kapcsolatos eladóra hámló feladatokat,

l) a vagyonkataszter naprakész vezetéséhez szükséges adatszolgáltatást,

m) végzi azokat a teendőket, amelyek az adásvételi folyamatban a helyiséget magában foglaló társasházzal és a vevővel kapcsolatban jelentkeznek,

n) *  az osztatlan közös tulajdonban lévő helyiségek elidegenítésének előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

(2) Az adásvételi szerződéshez a helyiség forgalmi értékét a Zuglói Zrt. által megbízott ingatlanforgalmi értékbecslő állapítja meg.

12. A helyiségek eladásra való kijelölése

19. § (1) Az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába ellenérték nélkül került helyiség forgalmi értékétől függetlenül, ha pedig a helyiség ellenérték fejében került az Önkormányzat tulajdonába és a forgalmi értéke nem haladja meg a bruttó 25 millió forint forgalmi értéket, a helyiség bérlőnek való eladására vonatkozó adásvételi szerződés előkészítése akkor kezdhető meg, ha a helyiség eladásra kijelölésre került.

(2) A helyiség bérlőjével – tekintet nélkül arra, hogy bérleti jogviszonya milyen jogcímen keletkezett – akkor köthető adásvételi szerződés, ha a bérleti szerződése vele való megkötése óta legalább egy év a bérleti időből már eltelt.

(3) Az eladásra való kijelölésről szóló döntés a bérlő vásárlási szándékának bejelentése és a bérlő vásárlási szándékának bejelentése nélkül egyaránt hozható.

(4) Ha a helyiség bérlőjét a helyiséggel rendelkező szerv jogosult kijelölni, a helyiséget a jogosult hozzájárulásával lehet eladásra kijelölni.

20. § (1) Kijelölhetők eladásra az épületben lévő egyes helyiségek is. Az eladásra való kijelölésről akkor is döntést kell hozni, ha a helyiség olyan épületben van, amelyben lakás vagy helyiség már eladásra került.

(2) *  Ha a bérlő vételi szándékot jelent be, az eladásra való kijelölésről a vételi szándék bejelentésétől számított 12 hónapon belül határozatot kell hozni.

21. § (1) A helyiség eladásra való kijelölése során mérlegelni kell:

a) a helyiség alapterületét és fekvését, a helyiségben folytatott tevékenységet,

b) a kerület közigazgatási területére készült kerületi településfejlesztési koncepció, valamint kerület közigazgatási területére vonatkozó integrált településfejlesztési stratégia, a kerület területére megállapított kerületi építési szabályzat helyiséget (épületet) érintő előírásait,

c) a helyiséggel (épülettel) kapcsolatos építésügyi hatósági, Képviselő-testületi és a Képviselő-testület bizottságától származó döntéseket, ha még nincsenek végrehajtva,

d) a helyiség bérleti szerződés szerinti éves bérleti díját 10 évre számítva,

e) az Önkormányzatot terhelő 10 évre becsülhető költségeket,

f) a Zuglói Zrt.-t és az Önkormányzatot, mint társasházi tulajdonostársat terhelő várható egyéb, becsülhető fizetési kötelezettségek összegét 10 évre előre becsülve, különösen a társasház által már elhatározott azon munkákat, amelyeket nem a közös költség, hanem az egyéb forrás terhére finanszíroznak,

g) függetlenül attól, hogy a helyiség bérbe van-e adva, különösen a helyiség külső és belső műszaki és esztétikai állapotára, a korszerűsítésének lehetőségeire, a településképben betöltött jelentőségére tekintettel az eladásra való kijelölés során feltételként kell-e támasztani bérlői értéknövelő munkák elvégzéséről való megállapodást és ezért adásvételi szerződést csak az értéknövelő munkák elvégzése után lehet megkötni.

(2) Ha az eladásra való kijelöléséhez szükséges, a döntésre jogosult előírhatja a helyiség forgalmi értékbecslését.

(3) A bérlőt az általa bérelt helyiség eladásra való kijelöléséről – a döntéstől számított – 30 napon belül értesíteni kell.

(4) Attól a bérlőtől, aki (amely) vásárlási szándékot nem jelentett be, de a bérelt helyiség eladásra ki lett jelölve, nyilatkozatot kell kérni, hogy adásvételi szerződést kíván-e kötni a helyiségre. A bérlő nyilatkozatát 30 napon belül a helyiség megvásárlása iránti bérlői szándék bejelentésére vonatkozó szabályok szerint tegye meg.

22. § (1) Az eladásra kijelölés hatályát veszti, ha:

a) az eladásra való kijelölésről értesített helyiség bérlője bejelenti, hogy nem kíván élni a vásárlás lehetőségével vagy a felhívásától számított 30 napon belül nem nyilatkozik,

b) a helyiség bérlőjével nem jön létre az adásvételi szerződés,

c) az üres helyiségre nem jött létre adásvételi előszerződés,

d) pályázat nyertesével nem jött létre az adásvételi szerződés.

(2) Ha a kijelölés hatályát veszti, a helyiségre akkor köthető adásvételi szerződés, ha eladásra ismételten kijelölésre kerül.

(3) Az eladásra ismételten kijelölt helyiség esetében az adásvételi szerződés megkötésére ugyanazon eljárási rend érvényes, mint az első eladásra való kijelölés esetében, kivéve ha az eladásra való kijelölésről szóló döntés alapján a vevő versenyeztetés keretében történő kiválasztására pályázatot kell kiírni.

13. A bérlő vételi szándékának bejelentése

23. § (1) A helyiség bérlője vásárlási szándék nyilatkozatban kérheti, hogy az általa bérelt helyiség kerüljön eladásra kijelölésre. A bérlő vételi szándékát a Zuglói Zrt.-hez jelentheti be.

(2) A helyiség megvásárlása iránti szándék bejelentésében közölni kell, hogy:

a) a bérlő mely helyiséget (helyiségcsoportot) kívánja megvásárolni,

b) az Önkormányzattal, mint bérbeadóval vagy az Önkormányzat megbízásából bérbeadói feladókat ellátó Zuglói Zrt.-vel (a továbbiakban együtt: bérbeadó), való megállapodás alapján történt-e olyan 10 éven belül elvégzett értéknövelő beruházás a helyiségen, amelyet a bérlő vagy jogelődje finanszírozott, és a Zuglói Zrt-vel való elszámolása megtörtént-e,

c) *  van-e a bérbeadó által elismert bérbeszámítási igénye, amelyből fakadóan a helyiség tulajdonosának a bérlővel szemben még tartozása áll fenn, illetve tartozás fennállása esetén mekkora a tárgyi összeg,

d) *  kíván-e a tulajdonossal történő megállapodás alapján a helyiségben értéknövelő beruházást eszközölni, amennyiben igen, hogy mennyi azok tervezett költsége,

e) *  van-e az Önkormányzattal szemben bármely jogcímen fennálló lejárt bérleti díj-, illetve közüzemi díj-, közös költség-, adótartozása; a tulajdonos, illetve a Zuglói Zrt. és a bérlő között jogvita.

(3) A helyiség megvásárlása iránti szándék bejelentéséhez mellékelni kell:

a) a bérleti szerződést és módosításait,

b) a megállapodás alapján elvégzett értéknövelő beruházás iratait,

c) a bérbeadó által elismert bérbeszámítási igény iratait.

(4) *  Ha a bérlőnek az Önkormányzattal szemben bármely jogcímen fennálló lejárt bérleti díj-, illetve közüzemi díj-, közös költség-, adótartozása van; a tulajdonos, illetve a Zuglói Zrt. és a bérlő között jogvita van, a helyiségre vele nem lehet adásvételi szerződést kötni.

(5) Ha nincs az adásvételi szerződés megkötését kizáró ok, az eladásra kijelölt helyiség bérlőjével akkor lehet megkezdeni az adásvételi szerződés feltételeiről való egyeztetést, ha az eladásra kijelölt helyiségre nyújtott be vételi szándékot vagy a helyiség eladásra való kijelöléséről történt értesítése alapján úgy nyilatkozott, hogy a helyiségre adásvételi szerződést kíván kötni.

(6) Ha a bérlő vásárlással kapcsolatos nyilatkozata hiányos és a hiánypótlási felhívásra nem vagy nem teljes körűen nyilatkozik, vele az adásvételi szerződés feltételeiről való egyeztetést nem lehet megkezdeni. Az ismételt hiánypótlás eredménytelenségét úgy kell tekinteni, hogy a bérlő nem kívánja a helyiséget megvásárolni.

(7) *  A (2) bekezdés c), d), e) pontjaiban előírt adatok tényszerűségéről a vételi szándék benyújtását követően a Zuglói Zrt. egyeztet a bérlővel.

14. A helyiség bérlőtársaknak történő eladása

24. § (1) Ha a bérlőtársaknak a helyiség megvásárlásával kapcsolatos nyilatkozatai nem egybehangzóak, azt úgy kell tekinteni, hogy egymás között nem tudtak a helyiség megvételéről megállapodni.

(2) A bérlőtársak – ellenkező megállapodásuk hiányában – együttesen gyakorolhatják a helyiség megvásárlásával kapcsolatos jogukat. Ha a bérlőtársak egybehangzó nyilatkozata eltérő közlést nem tartalmaz, azt úgy kell tekinteni, hogy a helyiségen egyenlő arányú tulajdont kívánnak szerezni.

15. A helyiség vételára

25. § (1) Ha a rendelet másként nem rendelkezik, a helyiség vételára azonos a forgalmi értékkel.

(2) A rendelet alkalmazásában a vételál’ meghatározásánál a helyiség forgalmi értéke alatt – a helyiségre vonatkozó bérleti jogot figyelmen kívül hagyva megállapított – beköltözhető, tehermentes forgalmi értéket kell érteni, amely az általános forgalmi adót (a továbbiakban: ÁFA) nem tartalmazza.

(3) A forgalmi érték alapján meghatározott vételárat csökkenteni a bérlő által végzett – a 27-28. § rendelkezései szerinti – értéknövelés elszámolása és a profil kötöttség vállalása esetén lehet.

(4) A vevőnek az Önkormányzat felé teljesítendő fizetési kötelezettségét növelik a Önkormányzati ráfordítások megfizetése címén felmerülő 6. §-ban meghatározott összegek.

(5) Az adásvételi szerződést szerkesztő és ellenjegyző ügyvéd munkadíját kivéve a vevőt terheli az adásvételi szerződés előkészítésével felmerülő értékbecslés és esetleges szakértői díj, valamint a megkötésével összefüggő minden költség, továbbá a tulajdonosváltozás ingatlannyilvántartási bejegyzésének a költsége. A vevőt terhelik az adásvételi jogügylet közterhei, illetékei.

(6) *  A vevőnek a helyiség vételára után számítva, a vételáron felül a mindenkori jogszabályban előírt áfát is kell fizetnie.

(7) *  E rendeletben meghatározott kivételekkel a vevőnek a vételárat és a vételár alapján számított, a mindenkori jogszabályban előírt áfát egy összegben az adásvételi szerződés megkötésekor kell megfizetnie.

(8) *  A vételár megfizetésére magánszemély vevő kérése esetén 36 hónapot meg nem haladó részletfizetés engedélyezhető, ha a vevő a profil kötöttséget vállalja. Az első, a szerződés létrejöttekor esedékes vételárrész a forgalmi érték a mindenkori jogszabályban előírt áfával növelt összegének legalább negyven százaléka, a vételár fennmaradó részét a vevő havonta egyenlő összegekben köteles teljesíteni.

(9) A vételár bankhitel igénybevételével történő megfizetése esetén a vételár bankhitelből fizetendő részének teljesítésére az adásvételi szerződés megkötésétől számított legfeljebb 90 napos teljesítési határidő határozható meg azzal, hogy a vételárnak legalább 20%-át az adásvételi szerződés megkötésekor kell megfizetni.

(10) Az adásvételi szerződésben a megkötésekor meg nem fizetett vételárrészre a Ptk-ban meghatározott kamatot, késedelmes fizetése esetére pedig a Ptk.-ban meghatározott késedelemi kamatot kell kikötni.

(11) *  Az Önkormányzat a teljes vételár – és amennyiben a vevő az Önkormányzat felé köteles a mindenkori jogszabályban előírt áfát fizetni, akkor a vételár alapján fizetendő Áfa – hiánytalan megfizetése esetén járul hozzá a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséhez, kivéve a vételár vevő általi részletekben történő megfizetését. Ezen utóbbi esetben a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez a hozzájárulás megadására kizárólag a (8) bekezdésben meghatározott első vételárrész és a mindenkori jogszabályban előírt Áfa teljesítését követően kerül sor a 7. §-ban meghatározott jelzálogjog egyidejű bejegyzése, valamint elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzése mellett.

(12) *  A vételár – részletekben történő megfizetése esetében bármely vételárrészlet tekintetében – 60 napot meghaladó fizetési késedelme esetére ki kell kötni az Önkormányzat adásvételi szerződéstől való elállási jogát az eredeti állapot helyreállítása mellett. Amennyiben a jelen bekezdés szerint az Önkormányzat elállási jogával él, az Önkormányzat jogosult az ingatlan használatának ellenértékére. Az elállás okán a vevő jogcím nélküli használónak minősül és köteles megfizetni a hasonló adottságú ingatlan bérleti díjának megfelelő használati díjat.

16. A bérlő által végzett értéknövelés elszámolása

26. § (1) *  Amennyiben a bérbeadó nem zárta ki a bérlői értéknövelés megtérítését, és a helyiséget olyan bérlő veszi meg, aki – vagy jogelődje – a bérbeadóval való megállapodás alapján, vagy a bérbeadó hozzájárulásával az eladásra való kijelölésről szóló döntést megelőzően 5 éven belül olyan, a Bérbeadó által jóváhagyott értéknövelő munkát végzett, aminek az elszámolása még nem történt meg, az adásvételi szerződés előkészítése során meg kell állapítani a bérlői értéknövelő ráfordítások bérbeadó által elismert összegét.

(2) * 

(3) Meg kell állapítani azt is, hogy a bérbeadó az (1) bekezdés szerinti bérlői értéknövelő munkák máshonnan meg nem térült összegét bérbeszámítás útján vagy más módon megtérítette-e és milyen mértékben.

(4) *  Felhívás esetén a bérlőnek kell szolgáltatni azokat az iratokat, melyek az (1) bekezdés szerinti bérlői értéknövelő munkálatokról történt bérbeadóval való megállapodást, valamint a munkálatok műszaki tartalmát és a bérbeadó által elismert bérlői értéknövelő ráfordítás összegét bizonyítják.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásban a bérlő jogelődjének azt kell tekinteni, akitől a bérlő a bérleti jogot megszerezte, valamint a társasági jogi jogutódlás esetén a jogelőd gazdasági társaságot. Jogelőd alatt érteni kell a gazdasági társaságot alapító természetes személyt is, ha korábban ő volt a bérlő.

27. § (1) Ha a bérbeadó nem zárta ki az értéknövelés megtérítését, és a vele való megállapodás alapján vagy a hozzájárulásával végzett értéknövelő munkákat bérbeszámítással vagy más módon megtérítette, a vételár bérlői értéknövelő munkák végzése címén nem csökkenthető.

(2) A bérlő számára máshonnan megtérült összeggel nem lehet csökkentem a vételárat. A bérlőnek a máshonnan való megtérülés kérdésében nyilatkoznia kell, melynek során külön meg kell jelölnie, hogy a bérlő adójának alapját az értéknövelő munkák ellenértéke milyen mértékben csökkentette, továbbá a munkákhoz állami vagy önkormányzati pénzügyi eszközökből jutott-e vissza nem térítendő támogatáshoz.

(3) Ha a bérbeadó nem zárta ki az értéknövelés megtérítését, és a bérbeadó a vele való megállapodás alapján vagy a hozzájárulásával végzett értéknövelő munkák összegét bérbeszámítással vagy más módon teljes egészében nem térítette meg, az értéknövelő munkák bérebadó által elismert és az adásvételi szerződés megkötéséig meg nem térített összege a vételárat csökkenti.

(4) Ha a bérlő az Önkormányzat bérleti rendeletéi alapján olyan értéknövelő munkát végzett, amelynek ellenértékét – a bérleti rendelet alapján – a Zuglói Zrt-vel való megállapodás nélkül bérbeszámítás útján érvényesítheti, az ilyen értéknövelő munka bérbeszámítással meg nem térített összege csökkenti a vételárat.

17. Profilkötöttség vállalása

28. § (1) Ha a helyiséget a bérlője veszi meg, a vevővel olyan megállapodás is köthető, amelyben a vevő – jogutódjára is kiterjedő hatállyal – vállalja, hogy az adásvételi szerződés megkötésétől számított öt évig a megvásárolt helyiségben a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytatja. Ebben az esetben a forgalmi értéknek megfelelő összeget a tíz százalékával csökkenteni kell.

(2) A következő TEAOR’08 számmal jelzett tevékenységek vállalásáról köthető megállapodás a helyiség vevőjével:

a) Elektronikus, optikai eszköz javítása (3313)

b) Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (4711)

c) Könyv-kiskereskedelem (4761)

d) Újság-, papíráru-kiskereskedelem (4762)

e) Gyógyszer-kiskereskedelem (4773), ideértve a gyógynövény-árusítást is,

f) Gyógyászati termék kiskereskedelme (4774)

g) Fodrászat, szépségápolás (9302)

h) Lábbeli, egyéb bőráru javítása (9523)

i) Szórakoztatóelektronikai cikk javítása (9521)

j) Óra-, ékszerjavítás (9525)

k) Egyéb személyi-, háztartási cikk javítása (9529)

l) Textil, szőrme mosása, tisztítása (9601)

m) Textilkikészítés (1330)

n) Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem (4724)

o) Italszolgáltatás (5630) (kizárólag a szeszesital mentes üzletek)

(3) A (2) bekezdésben meghatározott tevékenységet a megvásárolt bérlemény (csoport) legalább kétharmad részén kell folytatni, figyelmen kívül hagyva a kiszolgáló helyiségek (mosdó, WC, konyha) alapterületét. Az adott tevékenység folytatására meghatározott alapterület nagyságát az adásvételi szerződésben rögzíteni kell.

(4) *  Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell, hogy az (1)–(3) bekezdésben foglaltak betartását az Önkormányzat a helyszínen ellenőrizheti. Az adásvételi szerződésben továbbá rögzíteni kell, hogy ha a helyiség vevője – ideértve azt is, aki a helyiség tulajdonjogát a vevőtől megszerzi – a megállapodásban foglalt kötelezettségét megszegi vagy az Önkormányzat ellenőrzését ismételten megakadályozza, a vevő vállalja, hogy kötbér jogcímén köteles megfizetni az Önkormányzatnak annak az összegnek a kétszeresét, amellyel a vételár az (1) bekezdés alapján csökkentésre került.

18. Az adásvételi szerződésre vonatkozó rendelkezések

29. § (1) A bérlővel az adásvételi szerződés tervezetét egyeztetni kell. Ha a tervezet bérlővel való egyeztetése után vélemény eltérés maradt fenn, a tervezetben a bérlő és a Zuglói Zrt. álláspontját is fel kell tüntetni. A bérlővel közölni kell, hogy az Önkormányzat nevében a döntésre jogosult testület által jóváhagyott szöveggel lehet aláírni adásvételi szerződést.

(2) *  Ha más személynek a bérlőt megelőző elővásárlási joga van, ezen személy részére az adásvételi szerződés valamennyi fél által aláírt, ellenjegyzett példányát meg kell küldeni, és fel kell hívni arra, hogy nyilatkozzon, miszerint elővásárlási jogát gyakorolni kívánja-e. Az elővásárlásra jogosult nyilatkozatát annak kézhezvételétől számított követő 15 napon belül kell megküldeni a vevőnek. Amennyiben a nyitva álló határidőben az elővásárlásra jogosult nyilatkozatot nem tett, akkor az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó felhívást, valamint annak a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény szerinti kézbesítését vagy a kézbesítés megkísérlését igazoló okiratot (pl. tértivevény) a nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő lejártát követő 15 napon belül kell megküldeni a vevőnek. Ha a jogosult él az elővásárlási jogával, a bérlőt erről 15 napon belül kell tájékoztatni.

(3) Az adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell a tulajdonos változás ingatlannyilvántartásban való átvezetéséhez szükséges jogszabályban megkövetelt adatokat.

(4) *  A bérlővel egyeztetett adásvételi szerződés tervezetnek tartalmaznia kell:

a) a helyiség pontos megjelölését, ingatlan-nyilvántartási adatait, a vevő nyilatkozatát az adásvétel tárgyának műszaki, fizikai és jogi adottságai megismeréséről és ezek elfogadásáról, az eladói szavatossági nyilatkozatokat, a birtokátruházásra való kötelezettség vállalást,

b) a bérlő által a szerződés megkötéséig érvényesített és még nem érvényesített értéknövelő munkálatainak összegét, ideértve

ba) az adásvételi előszerződés megkötésével összefüggésben aláírt bérleti szerződés módosításában rögzített, beérbeadóval való megállapodás alapján elvégzett értéknövelő munkálatok igazolt és bérbadó által elismert máshonnan meg nem térülő költségét is,

bb) azt is, ha az Önkormányzat bérleti rendelete alapján a bérlő olyan értéknövelő munkát végzett, amelyet a rendelet alapján a Zuglói Zrt.-vel való megállapodás nélkül bérbeszámítás útján érvényesíthet,

c) a megállapított vételárat, vételár csökkentése esetén ennek jogcímét, a fizetendő teljes – a mindenkori jogszabályban előírt áfát is magában foglaló – vételárat, valamint a vételár nettó összegét a mindenkori jogszabályban előírt áfával terhelten,

d) a szerződés létrejöttekor fizetendő vételárrészt, valamint a vételár fennmaradó, hitelből történő része megfizetésének összegét és határidejét, részletfizetés esetén a vételárrészletek összegét és fizetési határidejét,

e) kamatra és késedelmi kamatra vonatkozó előírásokat,

f) a vevőnek az adás-vétellel kapcsolatban a vételáron felül felmerülő fizetési kötelezettségét az Önkormányzat felé,

g) a vevői tartozás megfizetésének ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő biztosítékait,

h) ha az adásvételi szerződés harmadik személy vagy hatóság jóváhagyására szorul, valamint ha más személynek a vevőt megelőző elővásárlási joga van,

i) amit a jelen rendelet a szerződésben rögzítendőként további követelményként előír.

(5) * 

(6) Az Önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama 120 nap, amely az eladási ajánlatként megküldött adásvételi szerződés tervezet bérlő általi kézhezvételekor kezdődik.

19. A bérlőt megelőző elővásárlási jog gyakorlásának biztosítása

30. § (1) Ha más személynek a bérlőt megelőző elővásárlási joga van, az adásvételi szerződés ezen harmadik személy tekintetében nem lép hatályba, amíg az elővásárlási joga gyakorlásáról nem nyilatkozik.

(2) A Magyar Állam elővásárlási jogának biztosítása érdekében az elővásárlási jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett, a helyiség eladására irányuló szerződést az MNV Zrt. részére kell megküldeni.

(3) Ha a helyiség a kulturális örökség védetté nyilvánított eleme és emiatt a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg, az adásvételi szerződést a kormányrendeletben kijelölt örökségvédelmi szervnek kell megküldeni az abban meghatározott módon.

(4) Az 1998. január 1-je előtt hatályos jogszabályok alapján műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű kategóriában védett ingatlanok tekintetében az elővásárlási joga gyakorlásáról a Fővárosi Önkormányzat nyilatkozatát is be kell szerezni.

(5) A vallási közösség működését biztosító, illetve hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, továbbá kulturális célú, egyházi használatban lévő műemlék épület esetében a használó nyilatkozatát kell beszerezni elővásárlási joga gyakorlásáról.

(6) Ha államosított ingatlanban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség kerül eladásra, a kárpótlásra jogosult volt tulajdonos nyilatkozatát kell beszerezni elővásárlási joga gyakorlásáról.

V. Fejezet

20. A helyiség eladása a bérlőjének

31. § (1) Ha a helyiség az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába ellenérték nélkül került, az Önkormányzat a helyiség bérlőjének törvényben biztosított elővásárlási joga gyakorlását, függetlenül a forgalmi értéktől úgy teszi lehetővé, hogy a helyiséget eladásra kijelöli és – az e rendeletben szabályozott eljárás keretében – a bérlőnek felajánlja megvásárlásra.

(2) Ha a helyiség nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá és forgalmi értéke nem haladja meg a bruttó 25 millió forintot, az Önkormányzat a bérlőjének olyan eljárási rendben és szerződési feltételekkel adja el, mintha a bérlőnek elővásárlási joga volna.

(3) * 

(4) *  Az (1) és (2) bekezdés esetében a helyiség vevőjének kiválasztására nem kell a vagyonrendelet szerinti versenyeztetési eljárást lefolytatni.

(5) A bérlőnek a megvásárlásra való felajánlás akkor történhet, ha a bérlő a helyiség eladásra való kijelölésről szóló döntése előtt a helyiségre nyújtott be vásárlási szándékot vagy nem nyújtott be ilyen szándékot, de a helyiség eladásra való kijelölésre történt értesítése alapján úgy nyilatkozott, hogy a helyiségre adásvételi szerződést kíván kötni.

(6) A bérlőnek az általa bérelt helyiség vásárlásra való felajánlása a helyiségre vonatkozó, jóváhagyott adásvételi szerződés tervezetének megküldésével történik (továbbiakban: eladási ajánlat). Fel kell hívni a bérlőt, hogy 15 napon belül írásban nyilatkozzon a szerződés elfogadásáról. A nyilatkozat tétel elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bérlő nem kíván adásvételi szerződést kötni az ajánlat szerinti tartalommal.

(7) Ha elővásárlásra jogosult nyilatkozatát kell beszerezni, az eladási ajánlat azzal küldhető meg a bérlőnek, hogy annak elfogadása esetén is csak akkor jön létre vele az adásvételi szerződés, ha az elővásárlásra jogosult e jogával nem él.

32. § *  (1) Ha a vételárat csökkentő tényezők nem módosítják, a helyiség bérlője által fizetendő vételár azonos a helyiség forgalmi értékével, amely után a mindenkori jogszabályban előírt áfát is kell fizetni.

(2) Ha a helyiséget a XIV. kerületi Ingatlankezelő Vállalat vagy jogelődje kezelésében lévő, illetve az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon a helyiség bérlője a kezelő, a Zuglói Zrt. vagy az Önkormányzat hozzájárulásával létesítette, és a helyiséget az azt létesítő bérlő vásárolja meg, a vételár a forgalmi érték hetven százalékának a mindenkori jogszabályban előírt áfával növelt összege, feltéve, hogy a helyiség létesítésének költségeit az Önkormányzat vagy jogelődje, illetve a XIV. kerületi Ingatlankezelő Vállalat vagy jogutódja részben sem térítette meg.

21. Fennálló bérlet esetén köthető adásvételi előszerződés

33. § (1) A bérlő vételi szándéknyilatkozatában kezdeményezheti adásvételi előszerződés megkötését. Előszerződés megkötését a helyiség eladásra való kijelölésekor az Önkormányzat is kezdeményezheti tekintet nélkül arra, hogy a bérlő tett-e vételi szándéknyilatkozatot.

(2) Az (1) bekezdés a helyiség forgalmi értékétől függetlenül akkor alkalmazható, ha a helyiség az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába ellenérték nélkül került, ha pedig a helyiség ellenérték fejében került az Önkormányzat tulajdonába akkor, ha a forgalmi értéke nem haladja meg bruttó 25 millió forintot.

(3) Az Önkormányzat a helyiség eladásra való kijelölésekor kezdeményezi előszerződés megkötését, ha a helyiség külső és belső műszaki és esztétikai állapota, a korszerűsítésének lehetőségei, a településképben betöltött jelentősége alapján a bérlő vállalja a bérlői értéknövelő munkák elvégzését.

(4) Ha a helyiség eladásra kijelölésre kerül, abban az esetben köthető adásvételi előszerződés, ha a bérlő az előszerződéssel egyidejűleg létrejött bérleti szerződés kiegészítésben vállalja, hogy a Zuglói Zrt.-vei történt – Gazdasági Bizottság által jóváhagyott – megállapodás szerinti értéknövelő munkálatokat saját költségén elvégzi.

(5) *  Az adásvételi előszerződésben rögzíteni kell, hogy akkor köthető adásvételi szerződés, ha a bérlő az értéknövelő munkákat – a Zuglói Zrt.-vel való megállapodás szerinti összegben, terjedelemben, módon és határidőben – elvégzi, és nem következik be az eladást kizáró, jogszabályban meghatározott ok.

(6) Ha a bérebadó nem zárta ki az értéknövelés megtérítését, a vele való megállapodás alapján vagy a hozzájárulásával az adásvételi előszerződés megkötése előtt végzett értéknövelő munkákat bérbeszámítással vagy más módon nem térítette meg, az értéknövelő munkák Zuglói Zrt. által elismert és az adásvételi előszerződés megkötéséig meg nem térített összegét rögzíteni kell az előszerződésben.

(7) Az előszerződésben rögzíteni kell azt is, ha az Önkormányzat bérleti rendelete alapján a bérlő olyan értéknövelő munkát végzett, amelynek ellenértékét a bérleti rendelet alapján a Zuglói Zrt.-vel való megállapodás nélkül bérbeszámítás útján érvényesítheti, feltéve, hogy az ilyen értéknövelő munkák bérbeszámítással még nem térültek meg.

(8) A bérlőnek tudomásul kell vennie, hogy az adásvételi előszerződés megkötése után a bérbeadó által a (6) bekezdésben meghatározott, az adásvételi előszerződés megkötéséig még meg nem térített összeg és a (7) bekezdésben meghatározott bérbeszámítással még meg nem térített összeg az Önkormányzattal szemben nem érvényesíthető, kivéve az adásvétel során a forgalmi érték alapján megállapított vételár ezen összegekkel való csökkentését.

(9) A helyiség vételárát az adásvételi szerződés megkötése előtt meghatározott forgalmi érték alapján a bérbeadó által a (6) bekezdésben meghatározott, az adásvételi előszerződés megkötéséig még meg nem térített összeggel és (7) bekezdésben meghatározott bérbeszámítással térített összeggel csökkenteni kell.

(10) Ha a bérlőt megelőzően gyakorolható elővásárlási jog jogosultja veszi meg a helyiséget, a bérbeadó által a (6) bekezdésben meghatározott, az adásvételi előszerződés megkötéséig még meg nem térített összeget és (7) bekezdésben meghatározott bérbeszámítással még meg nem térített összeget, valamint a bérlőnek az előszerződéssel egyidejűleg megkötött bérleti szerződés kiegészítésében meghatározott munkák bérbeadó által elismert értékét az Önkormányzat az azt követő 30 napon belül a bérlőnek megfizeti, amikor a teljes vételár megfizetésre került.

(11) A bérlő számára máshonnan megtérült összeggel nem lehet csökkenteni a vételárat.

(12) Az adásvételi előszerződést e rendeletnek a helyiség eladására vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazva kell megkötni.

22. Vevő pályázati eljárásban való kiválasztása bérbeadott helyiség esetén

34. § (1) *  Bérleti jogviszony fennállása esetén, ha a bérlővel nem jött létre adásvételi szerződés, csak a vagyonrendeletben meghatározott eljárás útján kiválasztott vevővel köthető adásvételi szerződés.

(2) *  A vevő – vagyonrendelet alapján történő – kiválasztásáról akkor lehet dönteni, ha a bérlő a helyiség eladásra való kijelöléséről szóló értesítés kézhezvételét követően úgy nyilatkozott, hogy nem kívánja a helyiséget megvásárolni vagy a helyiségre eladási ajánlatot kapott, azonban az ajánlatot a meghatározott határidőn belül nem fogadta el.

(3) A pályázati eljárásban kiválasztott vevőnek az adásvételi szerződésben vállalnia kell, hogy az Önkormányzatnak teljesítendő fizetési kötelezettségen felül a bérlő számára legkésőbb a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésekor megtéríti a Zuglói Zrt. által meg nem térített értéknövelő beruházásai ellenértékét. Ha erről a bérlő és a vevő között nem jön létre megállapodás, a helyiség a harmadik személynek nem adható el.

VI. fejezet

23. Üres helyiségekre vonatkozó szabályok

35. § (1) Olyan üres helyiség, amelyre nem áll fenn bérleti jogviszony és a bérlőjét jogszabály előírása alapján nem versenyeztetés útján kell kiválasztani, úgy is eladható, hogy a bérleti rendelet alapján bérleti szerződés és egyidejűleg adásvételi előszerződés megkötésére kerül sor a bérbevételi és vételi ajánlatot tevővel.

(2) Olyan üres helyiség, amelyre nem áll fenn bérleti jogviszony és a bérlőjét jogszabály előírása alapján versenyeztetés útján kell kiválasztani, a vevő kiválasztására olyan – a bérleti rendelet alapján lebonyolított – pályázat is kiírható, amelynek alapján a helyiségre bérleti rendelet szerint bérleti szerződés és egyidejűleg a jelen rendelet alkalmazásával adásvételi előszerződés megkötésére kerül sor a pályázat nyertesével.

(3) Az (1)–(2) bekezdés akkor alkalmazható, hogy ha bérbeadásról és az eladásra való Iájelölésről döntésről egyidejűleg született döntés.

(4) A bérleti szerződést a bérleti rendelet alkalmazásával kell megkötni és bérleti szerződés megkötésének feltételeként a bérlő számára meg kell határozni, hogy a bérbeadó milyen értéknövelő munkák elvégzését és milyen határidőre válj a el. Bérbeszámítási és megtérítési igény a bérbeadóval szemben nem támasztható. Az értéknövelő ráfordítások bérbeadó által elismert összegéről a Zuglói Zrt-nek az adásvételi szerződés megkötését megelőzően kell nyilatkozni.

(5) *  Az adásvételi előszerződésben rögzíteni kell, hogy akkor köthető adásvételi szerződés, ha a bérlő az értéknövelő munkákat – a bérbeadóval való megállapodás szerinti terjedelemben, módon és határidőben, valamint a bérbeadó által elismert összegben – elvégzi, és nem következik be az eladást kizáró, jogszabályban meghatározott ok. Az adásvételi előszerződést e rendeletnek a helyiség eladására vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazva kell megkötni.

(6) A helyiség vételárát az adásvételi szerződés megkötése előtt megállapított forgalmi érték alapján kell meghatározni azzal, hogy a forgalmi értékből le kell vonni a bérbeadóval való megállapodás alapján elvégzett értéknövelő munkálatok igazolt és Zuglói Zrt. által elismert máshonnan meg nem térülő költségét.

ZÁRÓ RÉSZ

24. Jogharmonizációs záradék

36. § (1) Ha az Önkormányzat e rendelet szerint a gazdasági társaság részére profilkötöttség vállalása miatt vételárkedvezményt nyújt, és ez az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: EU bizottsági rendelet) alapján csekély összegű állami támogatásnak minősül, az adásvételi szerződés tartalmazza az EU bizottsági rendeletben meghatározott követelményeket is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti gazdasági társaság esetében a fizetési kedvezmény az EU bizottsági rendelet alapján csekély összegű állami támogatásnak minősül, ezért az csak az EU bizottsági rendelet szabályai szerint nyújtható.

(3) Az EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az EUMSZ 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeletnek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

(4) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.

(5) Az (1) bekezdés szerinti gazdasági társaságnak nyilatkoznia kell:

a) a bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben részére nyújtott csekély összegű támogatások tartalmáról és

b) arról, hogy – az EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdése kivételével – a támogatást nem használja az EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.

(6) A (1) bekezdés szerinti gazdasági társaságnak és a Zuglói Zrt.-nek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizniük, és a Zuglói Zrt. ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére a Zuglói Zrt. a megkeresés beérkezésétől számított 20 munkanapon belül információt szolgáltat.

(7) E rendelet 25. §-a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet végrehajtását szolgálja.

25. Hatálybalépés

37. § Ez a rendelet 2020. július 1-jén lép hatályba.

26. Átmeneti rendelkezések

38. § (1) Az e rendelet hatálybalépése előtt kötött adásvételi szerződés változatlan tartalommal érvényes.

(2) E rendelet nem érinti a hatályba lépése előtt megtett eladási ajánlatot, ha a rendelet hatályba lépéséig a bérlő kézhez vette.

(3) E rendelet hatályba lépése előtt megtett vételi ajánlatokat a jelen rendelet alapján kell elbírálni.

27. * 

39–40. § * 

Horváth Csaba dr. Tiba Zsolt
polgármester jegyző

1. melléklet a 26/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez *