A társadalmi együttélés általánosan elfogadott szabályait sértő vagy veszélyeztető, a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükséges kockázatokkal és veszélyességgel azonban nem rendelkező kriminális cselekmények elleni hatékony fellépés érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) * Szabálysértés az az e törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. *
(2) * E törvény alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti az Alaptörvény szerinti állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait.
2. § (1) Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti.
(2) * Szabálysértés miatt a felbujtó és a bűnsegéd is felelősségre vonható.
(3) Kísérlet miatt akkor van helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály így rendelkezik.
(4) * Nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy a mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet – az eljárási bírság kivételével – közigazgatási eljárásban kiszabható bírság alkalmazását rendeli el.
(5) Nem lehet a szabálysértési felelősséget megállapítani olyan cselekmény miatt, amelyet jogszabály az elkövetés idején nem rendelt szabálysértésként büntetni.
(6) Nem lehet szabálysértés elkövetése miatt olyan büntetést vagy intézkedést alkalmazni, amelyről jogszabály az elkövetés idején nem rendelkezett.
(7) Szabálysértés miatt nem vonható felelősségre, akivel szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn.
(8) * A Rendőrségről szóló törvényben, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben felsorolt szabálysértés miatt nem vonható felelősségre a megbízhatósági vizsgálatot folytató személy, ha jogszabályban meghatározott feladata ellátása során követi el a szabálysértést.
(9) * Ugyanazon szabálysértés miatt nem büntethető, akinek szabálysértési ügyét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság közvetítői eljárásra utalta és a közvetítői eljárás eredményes volt.
3. § (1) A szabálysértést meghatározó jogszabályt – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a belföldön elkövetett szabálysértésre kell alkalmazni.
(2) Ha nemzetközi szerződés vagy törvény előírja, e törvényt kell alkalmazni a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a szabálysértést meghatározó jogszabály szerint szabálysértés.
4. § A szabálysértést az elkövetése idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a cselekmény már nem minősül szabálysértésnek vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni. *
5. § A diplomáciai és a nemzetközi jog alapján büntető joghatóság alóli mentességet élvező személyek szabálysértési felelősségre vonására nemzetközi szerződés az irányadó.
6. § (1) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértés elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés).
(2) Az elévülés határidejének kezdő napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér.
(3) * Ha a szabálysértés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával vagy kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll, illetve amíg a kötelesség jogszerűen teljesíthető lett volna.
(4) * Ha az elkövetéstől számított hat hónapon belül a cselekmény miatt büntetőeljárás indul, de a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az ügyet átteszi a szabálysértési hatósághoz vagy a szabálysértés miatt eljáró bírósághoz, az (1) bekezdés szerinti elévülés az áttételt elrendelő határozatnak a szabálysértési hatósághoz, illetve a szabálysértés miatt eljáró bírósághoz érkezése napjával újrakezdődik.
(5) * A szabálysértés miatt az eljárás alá vont személy ellen a szabálysértési hatóság, a fegyelmi jogkör gyakorlója, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újrakezdődik.
(6) A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak.
7. § (1) A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések:
a) a szabálysértési elzárás,
b) a pénzbírság,
c) a közérdekű munka.
(2) * A büntetések önállóan és – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – egymás mellett is kiszabhatók.
(3) A szabálysértési elzárás mellett nem szabható ki közérdekű munka.
(4) * E törvény megállapíthatja egyes szabálysértési tényállások esetén
a) a büntetés, intézkedés kiszabásának további törvényi feltételeit,
b) az egyes büntetések, valamint a helyszíni bírság kiszabásának kizártságát,
c) * az alkalmazható kényszerintézkedésekre, a helyszíni eljárásra, az előkészítő eljárásra, a bírósági eljárásra, valamint a büntetés, intézkedés végrehajtására vonatkozó eltérő szabályokat.
8. § (1) A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések:
a) a járművezetéstől eltiltás,
b) az elkobzás,
c) a kitiltás,
d) a figyelmeztetés.
(2) Figyelmeztetés mellett csak elkobzás alkalmazható, az intézkedések egyéb esetekben önállóan, egymás vagy büntetés mellett is alkalmazhatók.
9. § (1) Szabálysértési elzárást csak bíróság szabhat ki.
(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a szabálysértési elzárás legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap.
(3) A szabálysértési elzárás tartamába a szabálysértési elzárás alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt szabálysértési őrizet teljes idejét, valamint a szabálysértési elzárás alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt, négy órát meghaladó tartamú előállítás tartamát be kell számítani. A szabálysértési őrizet, illetve a négy órát meghaladó tartamú előállítás minden megkezdett óráját egy óra tartamú szabálysértési elzárásként kell beszámítani.
10. § * Nincs helye szabálysértési őrizetnek és szabálysértési elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy
a) * a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve napi rendszeres, életfenntartó vagy fekvőbeteg-ellátásban részesül,
b) * a várandósság tizenkettedik hetét elérő nő,
c) * tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, gyám,
d) fogyatékos, vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, gondozást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.
11. § (1) * A pénzbírság legalacsonyabb összege – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – hatezerötszáz forint, legmagasabb összege kettőszázezer forint, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén négyszázezer forint.
(2) * A pénzbírság összegébe a pénzbírság alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt szabálysértési őrizet teljes idejét, valamint a pénzbírság alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt, négy órát meghaladó tartamú előállítás tartamát be kell számítani. A szabálysértési őrizet, valamint a négy órát meghaladó tartamú előállítás minden megkezdett órája helyébe háromszáz forint pénzbírságot kell beszámítani.
(3) A XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott egyes szabálysértések esetén a Kormány – a pénzbírság legalacsonyabb és legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezés keretei között – rendelettel megállapíthatja a pénzbírság kötelező mértékét.
12. § (1) * A pénzbírságot meg nem fizetése esetén a bíróság szabálysértési elzárásra változtatja át. E törvény eltérő rendelkezése hiányában az átváltoztatás során hatezerötszáz forintonként egy napi szabálysértési elzárást kell számítani. A meg nem fizetett pénzbírságnak hatezerötszázzal nem osztható részét nem kell figyelembe venni.
(2) Nem lép a meg nem fizetett pénzbírság helyébe szabálysértési elzárás, ha az eljárás alá vont személy
a) * a 10. §-ban meghatározott feltételek valamelyikének megfelel,
b) azt a 13. §-ban meghatározottak szerint közérdekű munkával megváltotta.
(3) A meg nem fizetett pénzbírság helyébe lépő szabálysértési elzárás tartama eltérhet a szabálysértési elzárás tartamára vonatkozó e törvény szerinti előírástól.
13. § (1) * A szabálysértési hatóság a határozatában, illetve a bíróság a végzésében tájékoztatja az eljárás alá vont személyt a meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkával történő megváltásáról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy az eljárás alá vont személy a meg nem fizetett pénzbírságot milyen tartamú közérdekű munkával válthatja meg, valamint arra is, hogy a közérdekű munka végrehajtása céljából az állami foglalkoztatási szervnél jelentkezhet.
(2)–(3) *
14. § (1) Közérdekű munka kiszabása esetén az eljárás alá vont személy köteles a számára meghatározott munkát elvégezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható.
(2) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a közérdekű munka legkisebb mértéke hat, legmagasabb mértéke száznyolcvan óra.
(2a) * A közérdekű munka tartamába a közérdekű munka alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt szabálysértési őrizet teljes idejét, valamint a közérdekű munka alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt, négy órát meghaladó tartamú előállítás tartamát be kell számítani. A szabálysértési őrizet, valamint a négy órát meghaladó tartamú előállítás minden megkezdett óráját egy óra tartamú közérdekű munkaként kell beszámítani.
(3) * Közérdekű munka nem szabható ki abban az esetben, ha az eljárás alá vont személy a 10. §-ban meghatározott feltételek valamelyikének megfelel.
15. § Ha az eljárás alá vont személy a munkakötelezettségének nem tesz eleget, a bíróság a közérdekű munka, illetve annak hátralévő részét hat óránként számítva egy nap szabálysértési elzárásra változtatja át. Nem változtatható át a közérdekű munka hátralévő része szabálysértési elzárássá, ha az nem éri el a hat órát.
16. § (1) Az eljárás alá vont személy eltiltható, illetve az e törvényben meghatározott esetben az eljárás alá vont személyt el kell tiltani a járművezetéstől, ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte el.
(1a) * Közveszély színhelyén, a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, valamint e járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel
a) az úton való haladásra,
b) az előzésre és kikerülésre, valamint
c) a lezárt útszakaszra történő behajtásra
vonatkozó szabályok megszegésével elkövetett szabálysértés miatt járművezetéstől eltiltást alkalmazni kell.
(2) A vezetői engedély visszaadása külön jogszabályban meghatározott feltétel teljesítésétől tehető függővé.
(3) A járművezetéstől eltiltás meghatározott járműkategóriára, illetve járműfajtára is vonatkozhat.
(4) A járművezetéstől eltiltás – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama egy év.
17. § * (1) A járművezetéstől eltiltás hatálya a szabálysértési határozat jogerőre emelkedésével kezdődik.
(2) * A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az eljárás alá vont személy vezetői engedélyét – a járművezetéstől eltiltás intézkedést megelőzően – a szabálysértéssel összefüggésben a helyszínen elvették, azt a hatóságnál leadta, vagy a vezetési jogosultságának azonnali felfüggesztését az engedély-nyilvántartásba a helyszínen bejegyezték.
18. § (1) El kell kobozni azt a dolgot:
a) amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak,
b) amelynek a birtoklása jogszabályba ütközik, vagy amely veszélyezteti a közbiztonságot,
c) amely szabálysértés elkövetése útján jött létre,
d) amelyre a szabálysértést elkövették, vagy amelyet a szabálysértés befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak,
e) amelyet az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott.
(2) Az elkobzás önállóan és akkor is alkalmazható, ha az eljárás alá vont személy nem vonható felelősségre.
(3) Az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében
a) az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az eljárás alá vont személy tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott,
b) az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az az eljárás alá vont személyre vagy a dolog tulajdonosára a szabálysértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene,
feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki.
(4) Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.
(5) Nincs helye elkobzás elrendelésének, ha a cselekmény elkövetése óta két év eltelt, kivéve, ha az elkobzás tárgyának birtoklása jogellenes.
(6) * Nincs helye az elkobzás foganatosításának a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvény szerinti védelem esetén a különleges védelem időtartama alatt.
19. § (1) A sportrendezvényen való részvétellel, az odautazással vagy az onnan történő távozással összefüggő szabálysértés miatt az eljárás alá vont személy kitiltható bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvényről, valamint bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgáló sportlétesítményből.
(2) A kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabálysértés miatt, e tevékenysége folytatásának megakadályozása érdekében az eljárás alá vont személy kitiltható a kereskedelmi létesítményből vagy kereskedelmi tevékenység helyéül szolgáló egyéb helyszínről.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kitiltás legrövidebb tartama hat hónap, leghosszabb tartama két év.
20. § (1) Figyelmeztetés alkalmazásának akkor van helye, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható.
(2) A figyelmeztetéssel a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a rosszallását fejezi ki és felhívja az eljárás alá vont személyt arra, hogy a jövőben tartózkodjon szabálysértés elkövetésétől.
21. § (1) A büntetést és az intézkedést – e törvény, vagy törvény felhatalmazásán alapuló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a szabálysértés súlyához. Az eljárás alá vont személy személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatóak.
(2) Büntetés kiszabásakor és az intézkedés alkalmazásakor – e törvény, vagy törvény felhatalmazásán alapuló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – figyelembe kell venni a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző két éven belül az eljárás alá vont személy szabálysértés miatt történt felelősségre vonását. Enyhítő körülményként kell figyelembe venni az eljárás alá vont személy hatóságokkal való együttműködését.
(3) Ha e törvény szabálysértési elzárás büntetés kiszabását lehetővé teszi, a bíróság elzárás helyett az e törvényben meghatározottak szerint más büntetést is kiszabhat és más intézkedést is alkalmazhat.
(4) Ha e törvény a szabálysértési elzárás büntetés kiszabását nem teszi lehetővé, a szabálysértési hatóság – szabálysértési elzárás kivételével – az e törvényben meghatározottak szerint bármely büntetést kiszabhat, illetve bármely intézkedést alkalmazhat. Amennyiben az egységes jogalkalmazás kialakítása érdekében ez szükséges, a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter rendelet megalkotásával gondoskodik arról, hogy a szabálysértési hatóságok és a helyszíni bírság kiszabására jogosult szervek és személyek az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása során értékelendő szempontokat azonos módon vegyék figyelembe.
(5) A közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével elzárás, pénzbírság és közérdekű munka alkalmazása esetén nyomatékos enyhítő körülményként kell figyelembe venni, ha az eljárás alá vont személy a sértettnek a szabálysértéssel okozott kárt a szabálysértési hatóság határozatának vagy a bíróság első fokú határozatának meghozataláig megtérítette.
22. § (1) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt vonják felelősségre, a szabálysértési elzárás leghosszabb tartama kilencven nap, a pénzbírság felső határa a kiszabható pénzbírság felével emelkedik.
(2) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több, szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés miatt vonják felelősségre, a pénzbírság felső határa a kiszabható legmagasabb pénzbírság felével emelkedik.
(3) * Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban a közlekedési szabálysértésekre kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó több szabálysértés miatt vonják felelősségre, az elbírált szabálysértésekhez rendelt legmagasabb pénzbírság mértékének felével növelt összeget kell megállapítani, de az nem haladhatja meg az elbírált szabálysértésekhez rendelt pénzbírságok együttes összegét.
(4) * Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban elzárással nem büntethető szabálysértés miatt és a közlekedési szabálysértésekre kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés miatt vonják felelősségre, a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a kiszabott pénzbírság nem lehet kevesebb az elbírált szabálysértések közül a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértéshez rendelt legmagasabb pénzbírság összegénél.
23. § * (1) Ha az eljárás alá vont személyt – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző hat hónapon belül
a) szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértési ügyben a szabálysértési elzárás leghosszabb tartamára és a pénzbírság felső határára a 22. § (1) bekezdésben írt szabály az irányadó,
b) szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatt hetvenöt napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki,
c) pénzbírsággal sújtható szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt hetvenöt napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki,
d) pénzbírsággal sújtható szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatt hatvan napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki,
e) * szabálysértési elzárással büntethető és pénzbírsággal sújtható szabálysértés elkövetése miatt jogerősen felelősségre vonták, az újabb szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt hetvenöt napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki;
f) * szabálysértési elzárással büntethető és pénzbírsággal sújtható szabálysértés elkövetése miatt jogerősen felelősségre vonták, az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatt hatvan napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki.
(2) Az (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott, az ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha *
a) a szabálysértés miatt helyszíni bírságot szabtak ki,
b) a cselekmény a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértésnek minősül,
c) az eljárás alá vont személyt a b) pontban meghatározott szabálysértés miatt korábban jogerősen elmarasztalták.
(3) Akit a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott, engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértés miatt hat hónapon belül legalább két ízben jogerősen felelősségre vontak, az újabb – a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott, engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett – szabálysértés miatt a szabálysértési hatóságnak járművezetéstől eltiltást is alkalmazni kell.
(4) * Ha a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó, a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont személyt az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés miatt jogerősen felelősségre vonták, akkor a 11. § (1) bekezdésben meghatározott bírságmaximum figyelembe vételével
a) a második, kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű pénzbírság kétszeresét kell kiszabni,
b) a legalább harmadik, kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű pénzbírság háromszorosát kell kiszabni.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor nem lehet figyelembe venni, ha szabálysértés elkövetése miatt helyszíni bírságot szabtak ki.
24. § (1) * Nem lehet végrehajtani a szabálysértési elzárás büntetést, a pénzbírságot, a közérdekű munkát, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárást és a nem teljesített közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárást, ha az alaphatározat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt.
(2) * Az elévülési időbe nem számít be a szabálysértési elzárás elhalasztására, a közérdekű munka esetében a halasztásra és félbeszakításra, illetve a pénzbírság esetében a halasztásra és a részletfizetésre engedélyezett idő.
(3) * Az elévülést félbeszakítja a szabálysértési elzárás, a közérdekű munka, a meg nem fizetett pénzbírság végrehajtása iránt tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje újrakezdődik. A határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak.
(4) A helyszíni bírság végrehajtás elévülési idejének számítására az e §-ban meghatározott rendelkezések az irányadók.
25. § Az olyan hátrányos jogkövetkezmények alól, amelyeket jogszabály a szabálysértés miatti felelősségre vonáshoz fűz, az eljárás alá vont személy a büntetést vagy intézkedést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két év elteltével mentesül.
26. § E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra és a katonákra az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
27. § (1) E törvény alkalmazásában fiatalkorú az, aki a szabálysértés elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem.
(2) * Fiatalkorú esetén
a) a szabálysértési elzárás leghosszabb tartama harminc nap, halmazati büntetés esetén negyvenöt nap,
b) * a pénzbírság legmagasabb összege hatvanötezer forint, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén százharmincezer forint,
c) * a helyszíni bírság legmagasabb összege harminckettőezer-ötszáz forint.
(2a) * Kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal vagy helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén, ha
a) a kormányrendeletben meghatározott kötelező mérték nem haladja meg a (2) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott legmagasabb összeget, akkor a kormányrendeletben meghatározott mértékű;
b) a kormányrendeletben meghatározott kötelező mérték meghaladja a (2) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott legmagasabb összeget, akkor a (2) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott összeghatáron belüli
pénzbírságot vagy helyszíni bírságot kell kiszabni.
(3) * Fiatalkorúval szemben pénzbírságot vagy helyszíni bírságot csak akkor lehet kiszabni, ha a fiatalkorú annak megfizetését vállalja. Helyszíni bírság törvényes képviselő jelenléte nélkül nem szabható ki.
(4) A 23. §-ban foglalt rendelkezés a fiatalkorúakkal szemben nem alkalmazható.
(5) * Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, illetve a 142. § (1) bekezdése akkor alkalmazható, ha a határozat meghozatalakor betöltötte a tizenhatodik életévét.
27/A. § * (1) A fiatalkorúval szemben kiszabott szabálysértési elzárás büntetés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha – különösen a fiatalkorú körülményeire és a cselekménye tárgyi súlyára figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.
(2) A próbaidő tartama egy hónaptól hat hónapig terjedhet, amit hónapokban kell meghatározni.
(3) A szabálysértési elzárás végrehajtása nem függeszthető fel azzal a fiatalkorúval szemben,
a) akit a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző három hónapon belül szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértés elkövetése miatt jogerősen elmarasztaltak,
b) aki a szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértést a szabálysértési elzárás felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.
(4) Ha a fiatalkorút többször marasztalták próbaidőre felfüggesztett szabálysértési elzárásra, és a szabálysértési elzárások próbaideje még nem telt el, valamennyi próbaidő párhuzamosan telik.
(5) A felfüggesztett szabálysértési elzárást foganatosítani kell, ha
a) a próbaidő alatt megállapítják, hogy a szabálysértési elzárás végrehajtását a (3) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,
b) a fiatalkorúval szemben a próbaidő alatt elkövetett szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési elzárás büntetést szabtak ki.
(6) A végrehajtásában felfüggesztett szabálysértési elzárás büntetés foganatosítását az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben az azt kiszabó bíróság, az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a próbaidő alatt elkövetett szabálysértés miatt eljáró bíróság rendeli el.
(7) A fiatalkorúval szemben kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabálysértési elzárást a próbaidő leteltének napját követően a 21. § (2) bekezdés szempontjából nem kell figyelembe venni.
(8) A fiatalkorúval szemben kiszabott szabálysértési elzárás büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről, illetve a szabálysértési elzárás büntetés foganatosításáról értesíteni kell a fiatalkorú védelembe vétele esetén az ügyében eljárt gyámhatóságot, és – ha a fiatalkorú megelőző pártfogás alatt áll – a gyámhatóság útján a megelőző pártfogót.
(9) A próbaidő eredményes leteltével a végrehajtásában felfüggesztett szabálysértési elzárás büntetést kitöltöttnek kell tekinteni, kivéve, ha az (5) bekezdés alapján az elzárás foganatosítása szükséges.
28. § (1) * E törvény alkalmazásában katona a honvéd, a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja.
(2) A katona által a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést – a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével – fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. Ha a katona szolgálati viszonya a fegyelmi eljárás befejezése előtt megszűnt, a szabálysértést a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság bírálja el.
(3) Katonával szemben elkobzást, valamint járművezetéstől eltiltást bíróság, illetve szabálysértési hatóság szabhat ki. Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója elkobzás vagy járművezetéstől eltiltás szükségességét észleli, értesíti az eljárása eredményéről a szabálysértési hatóságot.
(4) * Ha katonával együtt polgári személlyel szemben is szabálysértési eljárást kell indítani, vagy a polgári személy a szabálysértés sértettje és az ügy elkülönítésére nincs lehetőség, az eljárást a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság folytatja le. A tényállás megállapítását követően a szabálysértési hatóság a fegyelmi eljárás lefolytatása végett megkeresi a katona erre hatáskörrel rendelkező elöljáróját.
(4a) * A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárásban hozott, jogerős határozatának megküldésével értesíti a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot, amely ez alapján határoz a szabálysértési költség viselésének tárgyában.
(5) * Az (1) bekezdésben meghatározott katona által elkövetett, fegyelmi eljárás keretében el nem bírálható szabálysértés esetén a rendőrség, illetve a szabálysértési hatóság értesíti az eljárás alá vont személy állományilletékes parancsnokát
a) az őrizetbe vételről, illetve annak meghosszabbításáról,
b) a szabálysértési elzárás büntetés kiszabásáról, valamint
c) a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság, illetve a közérdekű munka helyébe lépő elzárásra átváltoztatásról.
29. § (1) * E törvény eltérő rendelkezésének hiányában
a) a szándékosság és a gondatlanság fogalmára,
b) a kísérlet fogalmára,
c) a társtettes és a közvetett tettes fogalmára,
d) a felbujtó és a bűnsegéd fogalmára,
e) a hozzátartozó fogalmára,
f) a csoportos elkövetés fogalmára,
g) a nagy nyilvánosság fogalmára,
h) a büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okokra,
i) a magánindítványra,
j) a folytatólagosság fogalmára,
k) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 370. § szerinti lopás, a Btk. 371. § szerinti rongálás, a Btk. 372. § szerinti sikkasztás, a Btk. 373. § szerinti csalás, a Btk. 376. § szerinti hűtlen kezelés és a Btk. 378. § szerinti jogtalan elsajátítás tényállásoknak megfelelő szabálysértési tényállásokra, valamint
l) a kár és a vagyoni hátrány fogalmára
a Btk. által – az a)–d) és h)–j) pont esetén az általános részben, az e)–g) és l) pont esetén a záró részben, valamint a k) pont esetén a különös részi tényállásokban – meghatározottakat a szabálysértések tekintetében is alkalmazni kell.
(2) E törvény alkalmazásában:
a) közterület a tulajdonos személyétől, illetve a tulajdonformától függetlenül minden olyan közhasználatra szolgáló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül vagy azonos feltételek mellett igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét is,
b) nyilvános hely a közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely,
c) helyszínről elmenekültnek minősül az a személy is, aki a szabálysértés helyszínét a rendőrség kiérkezése előtt elhagyja, feltéve, hogy a rendőrség által a szabálysértés helyszínén beszerzett bizonyítékok alapján a személyazonossága és a holléte valószínűsíthető,
d) * médiatartalom-szolgáltató a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató,
e) * gyűlés a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlés,
f) * nyilvános rendezvény a gyűlés kivételével olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll,
g) * szexuális szolgáltatásra felajánlkozás: a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvény szerinti szexuális szolgáltatásra felajánlkozás,
h) * a kár megtérítése, megfizetése vagy teljesítése alatt, ahol a tényállás vagyoni hátrányt említ, azon a vagyoni hátrány megtérítését, megfizetését vagy teljesítését is érteni kell.
(3) * E törvény
a) * 132/B. alcímének alkalmazásában korlátozott robbanóanyag-prekurzor a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról, az 1907/2006/EK rendelet módosításáról, valamint a 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1148 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EU Rendelet) I. és II. MELLÉKLETÉBEN,
b) 136/A. alcímének alkalmazásában korlátozott robbanóanyag-prekurzor az EU Rendelet I. MELLÉKLETÉBEN
foglalt – az ott meghatározott határértéket meghaladó koncentrációjú – anyag vagy keverék.
30. § A szabálysértési eljárást a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő törvény eljárási szabályai szerint kell lefolytatni.
31. § A szabálysértési hatóság és a bíróság az e törvényben megállapított feltételek fennállása esetén köteles a szabálysértési eljárást lefolytatni.
32. § (1) Senki sem tekinthető szabálysértés elkövetésében felelősnek mindaddig, amíg szabálysértési felelősségét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
(2) A szabálysértési felelősség bizonyítása a szabálysértési hatóságot terheli. Senki sem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására.
(3) A helyszíni bírság kiszabása esetén a szabálysértés elkövetésének elismerése bizonyítékként értékelendő.
33. § Senki sem kötelezhető arra, hogy önmagára terhelő vallomást tegyen és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.
34. § (1) Az eljárás alá vont személyt megilleti a védekezéshez való jog.
(2) A szabálysértési hatóság és a bíróság köteles biztosítani, hogy az eljárás alá vont személy az e törvényben meghatározott módon védekezhessen.
35. § * (1) A szabálysértési hatóság határozata, a bíróság végzése ellen, valamint a szabálysértési hatóság és bíróság egyéb intézkedése ellen, valamint intézkedésének elmulasztása miatt – ha e törvény kivételt nem tesz – jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslatra jogosult a jogorvoslati jogáról írásban vagy a tárgyaláson szóban lemondhat.
(2) Jogorvoslatok a kifogás, a fellebbezés és a panasz. E törvény eltérő rendelkezésének hiányában
a) a szabálysértési hatóság büntetést vagy intézkedést megállapító határozata ellen kifogásnak, egyéb határozata vagy intézkedése, illetve az intézkedés elmulasztása ellen panasznak,
b) a bíróság végzése ellen fellebbezésnek
van helye.
(3) Jogorvoslati kérelem benyújtására – ha e törvény kivételt nem tesz – az jogosult, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz, vagy akit az intézkedés érint.
(4) A jogorvoslati határidő – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a közléstől, az intézkedés elmulasztása esetén az erről való tudomásszerzéstől számított nyolc nap.
(5) A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, az elkésett vagy az ismételten azonos tartalommal benyújtott jogorvoslati kérelmet a szabálysértési hatóság, az ügyész vagy a bíróság elutasítja. A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, valamint az ismételten azonos tartalommal benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasító határozat vagy végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye; az ilyen jogorvoslati kérelem elbírálását a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság mellőzi, és erről a kérelem előterjesztőjét öt napon belül értesíti.
36. § (1) A szabálysértési eljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit sem érhet hátrány.
(2) * A szabálysértési eljárásban mind szóban, mind írásban mindenki anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben nemzetiségi nyelvét, vagy – ha a magyar nyelvet nem ismeri – az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja.
37. § Abban a kérdésben, hogy az eljárás alá vont személy követett-e el és milyen szabálysértést, a szabálysértési hatóságot és a bíróságot a büntetőeljárásban hozott határozat és az abban megállapított tényállás kivételével nem köti a más eljárásban, így különösen a polgári vagy a fegyelmi eljárásban hozott határozat és az abban megállapított tényállás.
38. § (1) * Általános szabálysértési hatóságként a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervének szabálysértési hatósági feladatok ellátására kijelölt szervei járnak el.
(2) * Az e törvény által a hatáskörébe utalt szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság jogkörében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve, a Kormány által kijelölt szerv, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv jár el.
(3) * Szabálysértési elzárással is büntethető, valamint e törvényben meghatározott szabálysértés miatt első fokon a járásbíróság jár el.
39. § (1) A rendőrség az e törvényben meghatározott feltételek esetén bármely szabálysértés miatt kiszabhat helyszíni bírságot. E törvény eltérő rendelkezése hiányában szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt csak a rendőrség szabhat ki helyszíni bírságot.
(2) Törvényben meghatározott esetben szabálysértés észlelése esetén – amennyiben ezt e törvény külön említi – helyszíni bírságot szabhat ki:
a) *
b) * a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve,
c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv arra felhatalmazott ügyintézője,
d) a közlekedési hatóság ellenőre,
e) a közterület-felügyelő,
f) a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr,
g) * az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője,
h) a halászati őr,
i) a mezőőr.
(3) * A (2) bekezdés g)–i) pontja esetén feltétel, hogy a helyszíni bírságot kiszabó személy a közigazgatási szerv alkalmazottja vagy önkormányzati köztisztviselő, közalkalmazott vagy kormánytisztviselő legyen.
40. § (1) A szabálysértési eljárás lefolytatására az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság illetékes.
(2) Ha a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, az eljárás alá vont személy tartózkodási helye, munkahelye, az elkövetés helye, továbbá a szabálysértés felderítésének helye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat.
(3) Ha több eljárás alá vont személy van és különböző szabálysértési hatóságok illetékességi területén laknak vagy tartózkodnak, az a szabálysértési hatóság jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett (megelőzés).
(4) A megelőzés dönt akkor is, ha az eljárás alá vont személy, illetve az eljárás alá vont személyek több cselekményét egy szabálysértési eljárásban bírálják el és a (2) bekezdés alapján a cselekmények elkövetésének vagy felderítésének a helye szerint több szabálysértési hatóság is illetékes.
(5) * Ha vitás, hogy több szabálysértési hatóság közül melyik köteles eljárni, a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságot
a) * rendőrkapitányság esetén a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság, Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szerve esetén a Központi Irányítás,
b) * több rendőr-főkapitányság illetékességi területe esetén az Országos Rendőr-főkapitányság,
c) az a) és b) pontban foglaltak hiányában a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter
jelöli ki.
(6) A szabálysértési hatóság és a bíróság között felmerülő hatásköri vita esetén a bíróság határozata a döntő.
(7) A szabálysértési hatóság kijelöléséről hozott határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
40/A. § * A vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság vezetője az illetékességi területén a szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírság és helyszíni bírság végrehajtása iránti eljárásra illetékes szabálysértési hatóság helyett más szabálysértési hatóság illetékességét is megállapíthatja.
41. § (1) * Szabálysértési elzárással is büntethető, valamint e törvényben meghatározott szabálysértés miatt első fokon az elkövetés helye szerint illetékes járásbíróság jár el.
(2) Ha a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, az eljárás alá vont személy lakóhelye, tartózkodási helye, munkahelye, továbbá a szabálysértés felderítésének helye szerint illetékes bíróság is eljárhat.
(2a) * Ha a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, a bíróság a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt indult eljárásban eljár az ezen cselekménnyel szorosan összefüggő, a szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozó még el nem bírált szabálysértés tekintetében is.
(3) Ha több eljárás alá vont személy van, vagy ha az eljárás alá vont személy, illetve az eljárás alá vont személyek több cselekményét egy szabálysértési eljárásban bírálják el és különböző bíróságok illetékessége állapítható meg, az a bíróság jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett (megelőzés).
42. § (1) Az első fokú bíróság végzése ellen benyújtott fellebbezést másodfokon a törvényszék tanácsülésen bírálja el.
(2) * A szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogást az ügyben érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóság székhelye szerinti járásbíróság bírálja el.
(3) * A szabálysértési hatóság eljárása, határozatai és intézkedései ellen az ügyész e törvényben meghatározott intézkedését – ha azzal a szabálysértési hatóság nem ért egyet – a szabálysértési hatóság székhelye szerinti járásbíróság bírálja el.
(4) * E törvény alkalmazásában járásbíróság alatt a kerületi bíróságot is érteni kell.
(5) * E törvény alkalmazásában a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben – a 216/A. § (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés kivételével – a bírósági titkár is eljárhat.
(5a) * E törvény alkalmazásában a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben – a 216/A. § (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés kivételével – kormányrendeletben meghatározott esetekben, tárgyaláson kívül, bíró vagy bírósági titkár irányítása és felügyelete mellett bírósági ügyintéző is eljárhat.
(6) Ha vitás, hogy több bíróság közül melyik köteles eljárni, az eljáró bíróságot a törvényszék másodfokú tanácsa határozatban jelöli ki. Ha az illetékességi összeütközés különböző törvényszékek területén lévő bíróságok között merül fel, akkor a magasabb szintű bíróság jár el. E határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
42/A. § * A törvényszék elnöke a törvényszék területén valamennyi szabálysértési ügyben való eljárásra, valamint a szabálysértési elzárásra történő átváltoztatás iránti eljárásra az általános illetékességű járásbíróságtól eltérő más járásbíróság illetékességét is megállapíthatja.
43. § (1) Az ügyész ellenőrzi a szabálysértési hatóságok eljárásának és intézkedésének törvényességét, valamint törvényességi felügyeletet gyakorol a szabálysértési nyilvántartási rendszer felett.
(2) Ha a szabálysértési hatóság az ügyészi felhívást alaposnak tartja, a törvénysértő rendelkezést köteles nyolc napon belül az ügyészi indítványnak megfelelően visszavonni vagy módosítani és erről egyidejűleg az intézkedése megküldésével az ügyészt értesíteni.
(3) * A felhívás eredménytelensége esetén az ügyész harminc napon belül a jogerős határozatot a bíróság előtt megtámadja és erről egyidejűleg a szabálysértési hatóságot értesíti. A szabálysértési hatóság az ügyészi fellépésről való tudomásszerzést követő nyolc napon belül az ügy iratait megküldi a szabálysértési hatóság székhelye szerint vagy a kijelölés alapján illetékes járásbíróságnak.
(4) * Az ügyész fellépése esetén a bíróság egyesbíróként, az iratok alapján, harminc napon belül indokolt végzéssel határoz, amelyben az ügyészi indítványnak helyt ad vagy azt elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, de nyolc napon belül tárgyalás tartása kérhető. A bíróság tárgyaláson hozott végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(5) A bíróság döntését követően az ügy iratait, határozatának kiadmányaival együtt visszaküldi a szabálysértési hatóságnak. A bíróság határozatának egy kiadmányát közvetlenül az ügyésznek küldi meg.
44. § (1) * Ha ugyanazon eljárás alá vont személlyel szemben, ugyanannál a szabálysértési hatóságnál vagy ugyanannál a bíróságnál több szabálysértési, vagy ugyanannál a rendőri szervnél több előkészítő eljárás indul, azokat az ügyeket, amelyekben még nem született érdemi határozat, egyesíteni kell.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül egyesíteni lehet azokat az ügyeket is, amelyek együttes elbírálása az eljárás tárgyára vagy az eljárásban részt vevő személyekre tekintettel, illetve egyéb okból célszerű.
(3) * A (2) bekezdés szerint eljárva
a) az általános szabálysértési hatóság az előtte folyó szabálysértési eljáráshoz egyesítheti az ugyanazon eljárás alá vont személy ellen a hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt indult eljárást is, kivéve a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértést, a bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó szabálysértést, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Kormány által kijelölt szerv és az egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó szabálysértéseket;
b) a bíróság az előtte folyó szabálysértési eljáráshoz egyesítheti az ugyanazon eljárás alá vont személy ellen a hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt indult eljárást is.
(4) Ha a szabálysértési eljárásban több eljárás alá vont személy van, velük szemben rendszerint egy eljárást kell folytatni.
(5) * Az egyesítést mellőzni lehet, illetve az ügyeket el lehet különíteni, ha a szabálysértések együttes elbírálása a felelősségre vonást jelentősen késleltetné, vagy az eljárás alá vont személlyel szemben folyamatban lévő ügyet közvetítői eljárás lefolytatása céljából már felfüggesztették, továbbá az ügyeket el kell különíteni a 82/B. § (3) bekezdésben foglalt esetben.
(6) Az ügyek egyesítését, illetve elkülönítését fel kell jegyezni az érintett ügyek irataiba.
(7) * Az ügyek egyesítése és elkülönítése tárgyában hozott határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
45. § * Ha a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak az ügyben nincs hatásköre vagy illetékessége, az ügyet – a szabálysértési hatóság határozattal, a bíróság végzéssel – haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz vagy bírósághoz. A 23. § (1) bekezdés b), d) és f) pontja esetén a döntésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő áttételre a tényállás tisztázását követően kerülhet sor. Az áttételt elrendelő döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.
46. § (1) A szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság és bíróság tagjaként nem járhat el:
a) aki az ügyben, mint eljárás alá vont személy vagy az eljárás alá vont személy képviselője, továbbá mint sértett, feljelentő vagy mint ezek képviselője vesz vagy vett részt, valamint a felsoroltak hozzátartozója;
b) aki az ügyben, mint tanú vagy szakértő vesz vagy vett részt;
c) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható;
d) * aki az ügyben közvetítőként jár vagy járt el.
(2) Nem kizárási ok, ha a szabálysértési hatóság tagja a hivatali hatáskörében tudomására jutott szabálysértés miatt tesz feljelentést.
(3) Nem járhat el az ügyben az a szabálysértési hatóság és bíróság, amelynek vezetőjével szemben az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok áll fenn.
47. § (1) A szabálysértési hatóságnak és a bíróságnak az a tagja, aki a kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének elbírálásáig az ügyben nem járhat el.
(2) A kizárásról hivatalból vagy bejelentésre a szabálysértési hatóságnál a kifogásolt személy közvetlen felettese, bíró esetében a bíróság elnöke dönt. Ha helyt ad a bejelentésnek, kijelöli az eljáró személyt.
(2a) * Ha a kizárási ok a szabálysértési hatóság vezetőjével szemben áll fenn, a kizárásról és az eljáró szabálysértési hatóság kijelöléséről a 40. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szerv dönt.
(3) A kizárás elbírálásáról határozatot kell hozni.
(4) A kizárást kimondó határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak, a kizárás megtagadását az ügydöntő határozat elleni jogorvoslatban lehet sérelmezni.
(5) A kizárás e törvényben nem szabályozott eseteire a büntetőeljárásról szóló törvény kizárásra vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
48. § (1) A szabálysértési hatóság tagjaként az sem járhat el, aki az ügy elbírálásában, mint bíró vett részt, illetve e személy hozzátartozója.
(2) A kizárás indokoltságáról a szabálysértési hatóság vezetője dönt. Ha helyt ad a kizárási bejelentésnek, határozatban kijelöli a továbbiakban eljáró személyt is.
49. § (1) Szakértőként nem járhat el,
a) aki az ügyben, mint bíró, ügyész vagy szabálysértési hatóság tagja járt vagy jár el, valamint ezek hozzátartozója,
b) a szakértői intézmény és a szervezet szakértője, valamint a szakértői testület tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a szakértői intézmény, a szervezet vagy a szakértői testület vezetőjével szemben áll fenn,
c) a gazdasági társaság tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a gazdasági társaság vezetőjével, vezető tisztségviselőjével szemben áll fenn, illetve, aki olyan gazdasági társaság tagja vagy alkalmazottja, amelynek tagja vagy alkalmazottja az ügyben már korábban eljárt.
(2) A szakértő kizárására az eljáró hatóság tagjának kizárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
50. § (1) Ügyészként nem járhat el, aki az ügyben, mint a szabálysértési hatóság tagja vagy mint bíró járt el, illetve ezek hozzátartozója.
(2) Ha az ügyész a kizárási okot nem maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig eljárhat az ügyben.
(3) * A kizárás indokoltságáról a helyi ügyészségi ügyész esetében a helyi vezető ügyész, a helyi vezető ügyész és a vármegyei főügyészségi ügyész esetében a vármegyei főügyész dönt. Ha helyt ad a kizárási bejelentésnek, kijelöli a továbbiakban eljáró ügyészt is.
51. § (1) Bíróként az sem járhat el, aki az ügyben, mint a szabálysértési hatóság tagja vagy mint ügyész járt el, illetve ezek hozzátartozója.
(2) A másodfokú eljárásban nem vehet részt az a bíró, aki az ügy első fokú elbírálásában részt vett.
(3) A perújítási eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a perújítási kérelemmel támadott határozatot hozta.
(4) Ha a bíró a kizárási okot nem maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig eljárhat az ügyben és a 46. § (1) bekezdés c) pontjára alapított kizárási ok esetében érdemi döntést is hozhat.
(5) A kizárás indokoltságáról a bíróság elnöke igazgatási jogkörben vagy a bíróság másik tanácsa tárgyaláson kívül dönt. Az elnök igazgatási jogköre az esetben áll fenn, ha a bíró a kizárási okot maga jelentette be vagy a bíró a kizárásához hozzájárult. Ha az elnök helyt ad a kizárási bejelentésnek, kijelöli a továbbiakban eljáró bírót. Ha a kizárás iránti bejelentés elnöki igazgatási jogkörben nem intézhető el, a bíróság másik tanácsa tárgyaláson kívül dönt. A bíróság elnökének, illetve másik tanácsának döntésével szemben önálló fellebbezésnek nincs helye, az az érdemi határozat ellen bejelentett fellebbezésben támadható.
(6) * Ha a kizárási ok a bíróság elnökével szemben merül fel, továbbá, ha a bíróságnak nincs olyan bírája, akire nem vonatkozik kizárási ok, a kizárásról a törvényszék tanácsülésen határoz. Ha helyt ad a kizárási bejelentésnek, az illetékességi területén működő másik járásbíróságot jelöl ki.
52. § (1) Eljárás alá vont személy az, akivel szemben szabálysértési eljárás folyik.
(2) Az eljárás alá vont személy jogosult megismerni, hogy mely cselekmény miatt, milyen tények és bizonyítékok alapján folyik ellene szabálysértési eljárás.
(3) * Az eljárás alá vont személy – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – jogosult az eljárási cselekményeknél jelen lenni, az eljárás bármely szakaszában észrevételt, indítványt tehet, kérdést intézhet, a szabálysértési hatóságtól és a bíróságtól felvilágosítást kérhet, megtekintheti az ügy iratait, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet. A minősített adatot tartalmazó másolatot a hatóság épületéből nem viheti ki.
(4) * Az eljárás alá vont személy köteles a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, telefonos elérhetőségét, elektronikus levelezési címét vagy más elektronikus elérhetőségét, valamint ezek megváltozását − a változást követő három munkanapon belül – a szabálysértés miatt eljáró bírósággal vagy szabálysértési hatósággal közölni.
53. § * (1) * Az eljárás alá vont személy érdekében a szabálysértési eljárás bármely szakaszában törvényes képviselője vagy az általa, törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója által írásban meghatalmazott nagykorú személy (a továbbiakban együtt: az eljárás alá vont személy képviselője) járhat el.
(1a) * A szabálysértési eljárásban a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti rendelkezési nyilvántartásban (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) az eljárás alá vont személy képviselőjének meghatalmazására vonatkozó nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett meghatalmazás az eljáró bíróságnak, illetve szabálysértési hatóságnak történő bejelentéstől hatályos.
(2) Nem járhat el az eljárás alá vont személy képviselőjeként az, aki az ügyben, mint eljárás alá vont személy, sértett, tanú vesz vagy vett részt.
(3) Az eljárás alá vont személy a meghatalmazást az általa vagy a törvényes képviselője által meghatalmazott képviselőtől az eljárás során bármikor megvonhatja.
(4) Az eljárás alá vont személy képviselőjének jogaira az 52. § (3) bekezdését kell alkalmazni. A képviselő az eljárás során az általa képviselt eljárás alá vont személlyel ellenőrzés nélkül kapcsolatot tarthat.
54. § (1) Sértett az, akinek a szabálysértés sértette vagy veszélyeztette a jogát vagy a jogos érdekét.
(2) * A sértett az eljárás bármely szakaszában észrevételt, indítványt tehet, kérdést tehet fel, jogairól és kötelességeiről a szabálysértési hatóságtól, az ügyésztől és a bíróságtól felvilágosítást kérhet, megtekintheti az őt érintő iratokat, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet.
(3) A sértett – az e törvényben meghatározott feltételek mellett – kérheti az eljárás alá vont személytől a szabálysértés folytán keletkezett kárának megtérítését.
(4) A sértett az őt megillető jogokat képviselője útján is gyakorolhatja.
55. § (1) * A sértett érdekében a szabálysértési eljárás bármely szakaszában törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által írásban meghatalmazott nagykorú személy (a továbbiakban együtt: a sértett képviselője) járhat el.
(1a) * Nem járhat el a sértett képviselőjeként az, aki az ügyben, mint eljárás alá vont személy, tanú vesz vagy vett részt.
(1b) * A rendelkezési nyilvántartásban a sértett vagy törvényes képviselője által adott, nagykorú személy meghatalmazására vonatkozó nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett meghatalmazás az eljáró bíróságnak, illetve szabálysértési hatóságnak történő bejelentéstől hatályos.
(2) A sértett képviselőjének kérdezési, indítványtételi és irat megtekintési jogaira az 54. § (2) bekezdése az irányadó.
56. § (1) * A szabálysértési hatóság az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket köteles tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. A tényállás tisztázási kötelezettség a 23. § (1) bekezdés b) és d) pontja esetén azt a szabálysértési hatóságot terheli, amely az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatti eljárás lefolytatására az ismételt elkövetés nélkül jogosult lenne.
(2) Nem kell bizonyítani a köztudomású tényeket és azokat a tényeket, amelyekről a szabálysértési hatóságnak, illetve a bíróságnak hivatalos tudomása van.
(3) * A bíróság, valamint a szabálysértési hatóság az ismeretlen helyen tartózkodó eljárás alá vont személy vagy tanú lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének felkutatása érdekében adatot igényel
a) a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásból,
b) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 28. §-a alapján vezetett nyilvántartásból.
(4) * Ha az adatigénylés nem vezetett az eljárás alá vont személy vagy tanú feltalálásához, a bíróság, a szabálysértési hatóság az eljárás alá vont személy vagy tanú utolsó ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőri szerv közreműködését kéri. A megkeresett rendőri szerv jogosult felvilágosítást kérni az eljárás alá vont személy vagy tanú hollétéről az utolsó ismert lakóhelyén vagy tartózkodási helyén. Amennyiben a megkeresett rendőri szervnek hivatalból tudomása van a keresett személy lakó-, tartózkodási helyéről, azt közli a megkereső szervvel.
56/A. § * (1) A bíróság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv az ismeretlen személlyel szemben elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt indított szabálysértési eljárás során a szabálysértés felderítése érdekében állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot kereshet meg, ha az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv rendelkezik. A megkeresés teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidő állapítható meg. A megkeresett a megállapított határidő alatt – ha törvény másképp nem rendelkezik – köteles a megkeresést térítésmentesen teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.
(2) * A bíróság és a szabálysértési hatóság a kiemelt közlekedési szabálysértések, a közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések és a szellemi tulajdon elleni szabálysértések elkövetése miatt indított szabálysértési eljárás során az elkövető személyének megállapítása és a tényállás tisztázása érdekében állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet és civil szervezetet kereshet meg, ha az ügy elbírálásához olyan adat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv, köztestület, gazdálkodó szervezet és civil szervezet rendelkezik. A megkeresés teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidő állapítható meg.
(3) Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetet-lenül szükséges. A megkeresésben a bíróságnak vagy a szabálysértési hatóságnak az ügy számát, az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölnie. Köztestülettől, gazdálkodó szervezettől vagy civil szervezettől történő adatkérésben meg kell jelölni azt a jogszabályi rendelkezést is, amely a megkeresett szervet a kért adatok kezelésére kötelezi vagy feljogosítja.
(4) Ha a megkeresés eredményeként olyan személyes adat jut a megkereső tudomására, amely a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot törölni kell.
(5) Ha a megkeresett szerv a (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő megkeresést a megállapított határidőn belül nem teljesíti, vagy annak teljesítését jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható.
(6) Ha a megkeresett szerv a megkeresést azért nem teljesíti, mert azt törvény kizárja, a megkeresett birtokában lévő adat megszerzése érdekében a megkeresettet érintően további eljárási cselekmény nem végezhető.
57. § (1) A szabálysértési hatóság a törvényi keretek között szabadon választhatja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt.
(2) A szabálysértési eljárásban bizonyítékként felhasználhatóak azok a bizonyítási eszközök is, amelyeket az arra feljogosított hatóságok törvényes eljárásuk keretében szereztek meg.
(3) * Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a szabálysértési hatóság, a bíróság, a helyszíni bírság kiszabására jogosult személy bűncselekmény útján, más tiltott módon, vagy az eljárás alá vont személy eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg.
58. § (1) * A tényállás tanú vallomásával is bizonyítható. Tanúként az hallgatható meg, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet.
(2) A tanú idézésre köteles megjelenni és – ha e törvény másképp nem rendelkezik – vallomást tenni.
(3) A tanú kérelmére a megjelenésével felmerült költséget a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság megtéríti. Erre a tanút meghallgatásának befejezésekor figyelmeztetni kell.
59. § (1) Nem hallgatható meg tanúként:
a) az, akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás,
b) minősített adatról az, aki a titoktartási kötelezettség alól az arra jogosult szervtől vagy személytől nem kapott felmentést.
(2) Nem lehet tanúként meghallgatni azt, aki foglalkozásánál, hivatásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomásával e kötelezettségét megsértené.
(3) A felmentésre irányuló megkeresésben azonosításra alkalmas módon meg kell jelölni azokat a kérdéseket, amelyekre a felmentést kérik.
60. § A tanúvallomást megtagadhatja az, aki
a) az eljárás alá vont személy hozzátartozója,
b) magát vagy hozzátartozóját szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben,
c) * médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az ezzel kapcsolatos kérdésben.
60/A. § * A 60. § c) pontjában foglalt mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.
61. § Nem használható fel bizonyítékként az 59. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével felvett tanúvallomás, továbbá az olyan tanúvallomás, amelynek megtétele előtt a tanút nem figyelmeztették a 60. §-ban meghatározott jogára.
62. § * (1) A tanúk meghallgatása egyenként – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – lehetőség szerint az eljárás alá vont személy jelenlétében történik. A szabálysértési hatóság által foganatosított meghallgatás esetében a szabályszerűen értesített eljárás alá vont személy távolmaradása nem akadálya a tanú meghallgatásának.
(2) A meghallgatást megelőzően meg kell állapítani a tanú személyazonosságát, valamint azt, hogy az eljárás alá vont személynek vagy a sértettnek hozzátartozója-e, továbbá, hogy az ügyben más okból érdekelt vagy elfogult-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt megtagadhatja.
(3) A tanút a vallomás megkezdése előtt figyelmeztetni kell jogaira, kötelezettségeire és a hamis tanúzás, valamint a hamis vád jogkövetkezményeire.
(4) A tizennegyedik életévét be nem töltött személyt csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték más bizonyítási eszközzel nem pótolható.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott figyelmeztetéseket a tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú korára és érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell megfogalmazni. A tizennegyedik életévét be nem töltött személy meghallgatása esetén mellőzni kell a hamis tanúzás és a hamis vád jogkövetkezményeire való figyelmeztetést.
(6) A tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú meghallgatásán törvényes képviselője is részt vehet.
(7) * A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az eljárás alá vont személy, más tanú és a szakértő meghallgatásakor. A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az eljárás alá vont személy és az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú minősített adatról tesz vallomást. Ha elrendelték a tanú adatainak zártan kezelését, az eljárás alá vont személy a tanú meghallgatásán csak akkor lehet jelen, ha a tanú ehhez hozzájárul. Az így kizárt eljárás alá vont személyt a meghallgatást követően értesíteni kell arról, hogy a meghallgatás során távollétében történteket megismerheti.
(8) * A kiskorút a törvényes képviselője útján kell idézni, illetve értesíteni, idézés esetén azzal a felhívással, hogy a törvényes képviselő a megjelenéséről gondoskodjék.
62/A. § * (1) A bíróság, a szabálysértési hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a szóbeli meghallgatását követően vagy helyette írásban tegyen vallomást. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy utóbb a tanút a meghallgatása céljából a bíróság, a szabálysértési hatóság idézze. *
(2) * Az írásbeli vallomástétel engedélyezése esetén a tanú
a) a vallomását papíralapú okiratban saját kezűleg leírja és aláírja,
b) papíralapú okiratba foglalt vallomásán lévő aláírását vagy kézjegyét bíróval, közjegyzővel hitelesítteti,
c) elektronikus okiratban foglalt vallomását minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával látja el, vagy
d) a vallomását elektronikus kapcsolattartás útján teszi meg.
(3) Ha a tanú szóbeli meghallgatás nélkül vagy a szóbeli meghallgatást követően írásban tesz vallomást, az írásbeli vallomásból ki kell tűnnie, hogy a tanú a vallomást a vallomástétel akadályainak, valamint a hamis tanúzás következményeinek ismeretében tette meg. Erre a tanút az írásbeli vallomás megtételének engedélyezésével egyidejűleg, a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismertetésével figyelmeztetni kell.
63. § * (1) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a tanú kérelmére elrendeli vagy hivatalból elrendelheti, hogy a tanú nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, személyazonosító okmányának számát, lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, illetve elektronikus elérhetőségét zártan kezeljék.
(2) A tanú (1) bekezdés szerinti adatait zártan kell kezelni, ha ugyanazon tényállás alapján párhuzamosan zajló, illetve jogerősen vagy véglegesen lezárt más eljárásban a tanú adatainak zárt kezelését rendelték el.
(3) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság
a) az adatok zárt kezeléséről szóló végzést kizárólag azzal közli, akinek adatai zárt kezelését elrendelte,
b) a természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli és
c) biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé.
(4) A tanú zártan kezelt adatait csak a szabálysértési hatóságnak az ügyben eljáró tagja, az ügyész, illetve a bíró ismerheti meg.
(5) A személyes adatok zártan kezelésének megszüntetésére csak a tanú beleegyezésével kerülhet sor.
64. § (1) Ha a szabálysértési felelősségre vonás szempontjából jelentős, bizonyítást igénylő tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság – hivatalból vagy kérelemre – szakértőt rendel ki.
(2) A szabálysértési hatóság a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, illetve szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot (a továbbiakban: gazdasági társaság), szakértői intézményt vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet (a továbbiakban: szervezet), ha ez nem lehetséges, kellő szakértelemmel rendelkező személyt vagy intézményt (a továbbiakban: eseti szakértő) rendel ki szakértőként.
(3) * A szabálysértéssel okozott kár, illetve vagyoni hátrány értékének megállapításához szakértő hivatalból nem rendelhető ki. Ha a szakértő kirendelését az eljárás alá vont személy vagy a sértett indítványozza és a szakértő várható költségét megelőlegezi, a szakértő kirendelése kötelező.
(4) A szakértő jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának teljesítéséhez szükségesek. E célból az ügy iratait megtekintheti, az eljárási cselekményeknél jelen lehet, az eljárás alá vont személytől, a sértettől és a tanútól felvilágosítást, a kirendelő hatóságtól további adatokat, iratokat és felvilágosítást kérhet. A szakértő a kirendelő hatóság felhatalmazása alapján a neki át nem adott tárgyat is megtekintheti, megvizsgálhatja, abból mintát vehet.
(5) Az eljárás alá vont személy és a sértett – a műtét és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárás kivételével – köteles alávetni magát a szakértői vizsgálatnak, illetve beavatkozásnak.
(6) * Ha a szakvélemény hiányos, önmagával ellentmondó megállapításokat tartalmaz, a kirendelő hatóság felhívására a szakértő köteles a kért felvilágosítást megadni, a szakvéleményt kiegészíteni. Ha a szakvélemény hiányossága így sem pótolható, illetve ellentmondásai nem oldhatók fel, kérelemre vagy hivatalból más szakértő is kirendelhető; e döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(7) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szakértőkre az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény rendelkezései irányadók.
65. § A szakértő kirendeléséről határozatot kell hozni, amelynek meg kell felelnie az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényben a kirendelés tartalmára vonatkozó rendelkezéseknek. A szakértő kirendeléséről hozott határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
66. § (1) A szakvélemény előadása előtt meg kell állapítani a szakértő személyazonosságát, tisztázni kell, hogy az ügyben érdekelt vagy elfogult-e. A szakvélemény előadása után a szakértőhöz kérdések intézhetők.
(2) * A szakértőt a kirendelés alól a szabálysértési hatóság, bíróság fontos okból határozattal felmentheti, a felmentő rendelkezés ellen nincs helye jogorvoslatnak. A szakértő – gazdasági társaság, szakértői intézmény, illetve szervezet kirendelése esetén annak vezetője útján – a szabálysértési hatóságot, bíróságot értesíti, ha
a) a szakkérdés nem tartozik a szakismereteinek körébe,
b) a szakkérdésben külön jogszabály alapján meghatározott intézmény vagy testület jogosult szakvéleményt adni,
c) a szakértői tevékenység ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha a tevékenység zavartalan ellátásának vagy a részvizsgálatok elvégzésének a feltételei nincsenek meg.
67. § (1) Ha a nem magyar anyanyelvű személy az eljárás során az anyanyelvét kívánja használni vagy e törvény szabályai szerint más nyelv használatát kéri, tolmácsot kell igénybe venni.
(2) Ha a meghallgatandó személy hallássérült, siketvak, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni. Ha a meghallgatandó személy beszédfogyatékos, kérésére a meghallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot.
(3) * Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a tolmácsra e törvénynek a szakértőre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy vehető igénybe tolmácsként; ha ez nem lehetséges, a kellő nyelvismerettel rendelkező más személy (eseti tolmács) is kirendelhető. Tolmácson – az (5) bekezdés kivételével – a szakfordítót is érteni kell.
(4) *
(5) * Ha a bírósági eljárásban, illetve a rendőrség 117. § szerinti előkészítő eljárásában kirendelt tolmács fordításának minősége sérti az eljárás alá vont személy jogát vagy jogos érdekét, a bíróság hivatalból, vagy az eljárás alá vont személynek vagy képviselőjének a tárgyaláson előterjesztett kérelmére, a rendőrség pedig hivatalból, vagy az eljárás alá vont személynek vagy képviselőjének az eljárási cselekményen előterjesztett kérelmére másik tolmácsot rendelhet ki.
(6) * Ha a bírósági eljárásban, illetve a rendőrség 117. § szerinti előkészítő eljárásában kirendelt szakfordító fordításának minősége sérti az eljárás alá vont személy jogát vagy jogos érdekét, a bíróság hivatalból, vagy az eljárás alá vont személynek vagy képviselőjének a lefordított irat kézhezvételét követő nyolc napon belül, a 125–126. §-ban foglalt bírósági eljárásban a tárgyaláson előterjesztett kérelmére, a rendőrség pedig hivatalból, vagy az eljárás alá vont személynek vagy képviselőjének a lefordított irat kézhezvételét követően azonnal előterjesztett kérelmére másik szakfordítót rendelhet ki. A másik szakfordító kirendelése tárgyában hozott határozat, illetve végzés ellen – annak tartalmától függetlenül – nincs helye jogorvoslatnak.
(7) * A bíróság lehetőség szerint tizenöt napon belül beszerzi az ügy szempontjából lényeges iratoknak az eljárás alá vont személy által használt nyelvre történő fordítását. A rendőrség a 117. § szerinti előkészítő eljárásában a (10) bekezdés a), b) és f) pontjában meghatározott, a rendőrség eljárása során keletkezett lényeges iratok fordítását az irat keletkezését követően lehetőség szerint haladéktalanul beszerzi.
(8) * Az eljárás alá vont személy az iratok lefordításához való jogáról az eljárás során bármikor írásban, vagy a tárgyaláson, illetve a rendőrség 117. § szerinti előkészítő eljárásában foganatosított eljárási cselekményen szóban, önkéntes, kifejezett nyilatkozatával lemondhat. Az eljárás alá vont személyt a lemondás következményeiről az első tárgyaláson, illetve eljárási cselekményen előzetesen tájékoztatni kell. A tájékoztatás elmulasztása esetén a lemondó nyilatkozatot nem lehet érvényesnek tekinteni.
(9) * Ha az eljárás alá vont személy a (8) bekezdés szerinti lemondás jogával él, a lemondó nyilatkozat az eljárás során bármikor – írásban vagy szóban – visszavonható. A visszavonásról szóló nyilatkozatot megelőző eljárási cselekményeket nem kell megismételni, azonban az eljárás alá vont személy kérheti a visszavonást megelőzően keletkezett lényeges iratok lefordítását.
(10) * A (7) bekezdés vonatkozásában lényeges irat:
a) az eljárás alá vont személy őrizetbe vételével kapcsolatban keletkezett valamennyi irat,
b) a feljelentés,
c) az eljárás során hozott érdemi döntés,
d) az eljárás alá vont személy terhére bejelentett fellebbezés,
e) az ügyész által benyújtott perújítási kérelem, továbbá
f) mindaz, amelyet a tisztességes eljáráshoz és a védekezéshez való jog szempontjából a bíróság, a rendőrség hivatalból vagy az eljárás alá vont személy, továbbá a képviselője indokolt kérelme alapján az ügyben lényegesnek tekint.
(11) * A bíróság, illetve a rendőrség a 117. § szerinti előkészítő eljárásában elrendelheti a lényeges iratok szóban történő lefordítását vagy szóbeli összefoglalását, ha ahhoz az eljárás alá vont személy írásban, vagy a tárgyaláson, illetve a rendőrség 117. § szerinti előkészítő eljárásában foganatosított eljárási cselekményen szóban hozzájárult.
(12) * A bíróság, illetve a rendőrség a 117. § szerinti előkészítő eljárásában – ha az ahhoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak – a tolmácsolást videokonferencia, telefon vagy internet alkalmazásával is biztosíthatja, ha a tolmács fizikai jelenléte nem indokolt vagy akadályba ütközik.
(13) * Az e § rendelkezéseinek alkalmazása során a másik tolmács kirendelését, valamint a lényeges irat lefordítása iránti kérelmet részben vagy egészben elutasító döntés a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
68. § (1) Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan dolog, amely a szabálysértés elkövetésének nyomait hordozza, amely a szabálysértés elkövetése útján jött létre, amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a szabálysértést elkövették.
(2) Ha a tárgyi bizonyítási eszköz nem alkalmas lefoglalásra, akkor a szabálysértéssel kapcsolatos egyedi tulajdonságainak leírását rögzítő iratot, fényképet vagy más felvételt kell az iratokhoz csatolni.
(3) * A bíróság, illetve a szabálysértési hatóság elrendelheti annak az ismeretlen helyen lévő, egyedi azonosításra alkalmas tárgynak a körözését, amely a törvény értelmében lefoglalható. Az így elrendelt körözést legkésőbb az ügy érdemi lezárásakor vissza kell vonni.
69. § * (1) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a tényállás megállapítása céljából valamilyen tény vagy körülmény igazolására kiállított okiratot vagy más iratot bizonyítási eszközként használhat, ha az a szabálysértési eljárásban valamely bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas.
(2) Az okiratra vonatkozó rendelkezések irányadók az okiratból készült kivonatra és az olyan tárgyra is, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít.
70. § (1) * Ha a tényállás tisztázásához személy, tárgy vagy helyszín közvetlen megtekintése, illetve megfigyelése szükséges, a szabálysértési hatóság, a 39. § (1) bekezdése alapján helyszíni bírság kiszabására jogosult, továbbá a bíróság szemlét tart.
(2) A szemle tárgyának birtokosa köteles lehetővé tenni a tárgy, illetve a helyszín megtekintését, megfigyelését.
(2a) * Ha a szemletárgy birtokosa médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, nem terheli a (2) bekezdés szerinti kötelezettség, ha ezzel a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné. Ez a mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.
(3) A szemle alkalmával a bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket kell rögzíteni. Ha a bizonyításhoz szükséges, a szemle tárgyáról fényképet vagy más felvételt, rajzot kell készíteni és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(4) * Ha a szemlét a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy folytatta, a (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet haladéktalanul meg kell küldeni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságnak.
70/A. § * (1) Ha az eljárás alá vont személyek, a tanúk, illetve az eljárás alá vont személy és a tanú vallomásai egymással ellentétesek, az ellentétet szükség esetén szembesítéssel lehet tisztázni. A szembesítettek a vallomásukat egymással élőszóban közlik. Megengedhető, hogy egymásnak az üggyel kapcsolatban kérdéseket tegyenek fel.
(2) Ha a tanú vagy az eljárás alá vont személy védelme ezt szükségessé teszi, a tanú, illetve az eljárás alá vont személy szembesítését mellőzni kell.
70/B. § * (1) A szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv, illetve a bíróság felismerésre bemutatást tart, ha az személy vagy tárgy felismerése céljából szükséges. Az eljárás alá vont személynek vagy a tanúnak felismerésre legalább három személyt vagy tárgyat kell bemutatni. Az eljárás alá vont személynek vagy a tanúnak – ha más lehetőség nem áll rendelkezésre – felismerésre személy vagy tárgy fényképen, illetőleg más adathordozón rögzített kép-, illetőleg hangfelvétele is bemutatható.
(2) A felismerésre bemutatás előtt azt, akitől a felismerés várható, meg kell hallgatni arról, hogy a kérdéses személyt vagy tárgyat milyen körülmények között észlelte, milyen kapcsolata van vele, milyen ismertetőjeleiről tud.
(3) Személyek bemutatása esetén az ügytől független és a felismerést végző által nem ismert, továbbá a kérdéses személlyel a fő ismertetőjegyekben megegyező tulajdonságú – így különösen vele azonos nemű, hasonló korú, testalkatú, bőrszínű, ápoltságú és öltözetű – személyeket kell a kérdéses személlyel egy csoportba állítani. Tárgyak bemutatása esetén a kérdéses tárgyat hasonló tárgyak között kell elhelyezni. A kérdéses személynek vagy tárgynak a csoporton belüli elhelyezkedése a többitől jelentősen nem térhet el, és nem lehet feltűnő.
(4) A bemutatást több felismerő személy esetében is külön-külön, egymás távollétében kell végezni.
(5) Ha a tanú védelme szükségessé teszi, a felismerésre bemutatást úgy kell végezni, hogy a felismerésre bemutatott a tanút ne ismerhesse fel, illetőleg ne észlelhesse. Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték el, erről a felismerésre bemutatásnál is gondoskodni kell.
(6) A felismerésre bemutatásra a szemle szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
(7) A felismerésre bemutatás lefolytatását jegyzőkönyvben kell rögzíteni, továbbá – amennyiben erre lehetőség van – a jegyzőkönyvön kívül kép- vagy hangfelvevővel is rögzíthető.
71. § (1) A meghallgatás megkezdése előtt – a még ki nem hallgatott eljárás alá vont személy és az eljárás többi résztvevőjének távollétében – meg kell állapítani az eljárás alá vont személy személyazonosságát.
(2) * Az eljárás alá vont személyt meghallgatásának megkezdésekor tájékoztatni kell arról, hogy mely cselekmény miatt indult vele szemben szabálysértési eljárás, valamint figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, illetve azt bármikor megtagadhatja, továbbá, hogy amit mond, az bizonyítékként felhasználható. A tájékoztatást, a figyelmeztetést és az eljárás alá vont személy válaszát jegyzőkönyvbe kell foglalni. A figyelmeztetés elmaradása esetén az eljárás alá vont személy vallomása nem vehető figyelembe bizonyítékként.
(3) Ha az eljárás alá vont személy a vallomás tételét megtagadja, figyelmeztetni kell arra, hogy ez az eljárás folytatását nem akadályozza. Ha az eljárás alá vont személy vallomást tesz, figyelmeztetni kell, hogy a vallomásában mást hamisan nem vádolhat. Arra a szabálysértési cselekményre nézve, amelyre az eljárás alá vont személy a vallomás tételét megtagadta, hozzá további kérdések nem intézhetők, és nem szembesíthető, kivéve, ha előtte úgy dönt, hogy vallomást tesz. A vallomás tételének megtagadása nem érinti az eljárás alá vont személy kérdezési, észrevételezési és indítványtételi jogát.
(4) Az eljárás alá vont személyt nyilatkoztatni kell azokról a személyi körülményeiről, amelyek az alkalmazandó joghátrány megállapítása szempontjából jelentősek lehetnek, így különösen vagyonáról, jövedelméről, családi körülményeiről, foglalkozásáról, végzettségéről, képzettségéről, munkahelyéről, egészségi állapotáról. Az eljárás alá vont személy figyelmét fel kell hívni arra, hogy e körülményeket a szabálysértési hatóság, bíróság csak akkor veszi figyelembe a joghátrány megállapításánál, ha ezekről tudomása van.
(5) * A (2)–(4) bekezdésben meghatározott figyelmeztetéseket a fiatalkorú korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell megfogalmazni.
72. § (1) * A szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezése alapján azt az eljárás alá vont személyt vagy tanút, aki a szabálysértési hatóság, a bíróság, illetve a szakértő előtt a szabályszerű idézésre nem jelenik meg és távolmaradását előzetesen, alapos okkal nem menti ki, a rendőrség útján – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtt folyamatban lévő eljárásban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve útján – elő lehet vezetni. Az elővezetés – az elrendelő hatóság rendelkezése alapján – útba-indítással is foganatosítható.
(2) * A szabálysértési hatóság elővezetését rendeli el annak az elkövetőnek, aki a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére a büntetésként kiszabott szabálysértési elzárás vagy a nem teljesített közérdekű munka, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtására kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben a megadott határnapon nem jelenik meg.
(3) * Az elővezetést határozattal kell elrendelni. A nem teljesített közérdekű munka, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtása esetében a határozatnak azt is tartalmaznia kell, hogy az eljárás alá vont személy mentesül az elővezetés foganatosítása, illetve a szabálysértési elzárás végrehajtása alól, ha az eljárás alá vont személy vagy más személy a pénzbírságot az elővezetés megkezdésekor vagy annak foganatosítása alatt hiánytalanul megfizeti és ezt igazolja.
(4) A szabálysértési hatóság által elrendelt elővezetés esetén az elrendelés és az elővezetés között negyvennyolc órának el kell telnie.
(5) * A szabálysértési hatóságnak az elővezetés elrendeléséről az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell. Az ügyész az elővezetést elrendelő határozatba, a szabálysértési eljárás irataiba elektronikus úton tekint be. Ha az ügyész az elővezetéssel nem ért egyet, az elővezetés napját megelőző napig határozattal az elővezetési határozatot hatályon kívül helyezi.
(6) Az idézett személy távolmaradásának igazolása esetén a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság hatályon kívül helyezi az elővezetést elrendelő határozatát.
(7) * Az elővezetés – a Rendőrségről szóló törvény alapján a foganatosító szerv által igazolt – költségének megfizetésére az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt kell kötelezni. Eredménytelen elővezetés esetén az elővezetést elrendelő hatóság a kötelezettet az elővezetési költséget megállapító határozat kézhezvételétől számított három napon belül benyújtott kérelmére, különös méltánylást érdemlő okból mentesítheti az elővezetés költségének megfizetése alól, ebben az esetben az elővezetés költségét az állam viseli.
73. § (1) A rendőrség szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés esetén a tetten ért eljárás alá vont személyt gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából őrizetbe veheti. A tettenérésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szabálysértés helyszínéről elmenekült elkövetőt a rendőrség az elkövetéstől számított negyvennyolc órán belül elfogja.
(1a) * A szabálysértési őrizetet rendőrségi fogdán kell végrehajtani. Az őrizetbe vett eljárás alá vont személy a szabálysértési eljárás során őt megillető jogokat korlátozás nélkül gyakorolhatja.
(1b) * A rendőrség ügyvédet rendel ki, ha az eljárás alá vont személynek nincsen meghatalmazott ügyvédje. Az ügyvéd kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak, de az eljárás alá vont személy – indokoltan, egy alkalommal – más ügyvéd kirendelését kérheti.
(1c) * Az őrizetbe vétel feltételeinek fennállása esetén az őrizetet elrendelő szerv
a) az elkövetett cselekmény tárgyi súlyának,
b) az elkövetés körülményeinek,
c) az eljárás alá vont személy személyi körülményeinek, valamint
d) az eljárás alá vont személynek a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző két éven belül történt felelősségre vonására vonatkozó adatainak
mérlegelését követően dönt az eljárás alá vont személy őrizetbe vételéről.
(2) * A szabálysértési őrizet a bíróság érdemi végzésének meghozataláig, de – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb hetvenkét óráig tart, amelybe a szabálysértési őrizetet megelőző előállítás teljes ideje beleszámít. Az eljárás alá vont személyt nyomban szabadon kell bocsátani, ha a szabálysértési őrizet tartama alatt a bíróság a gyorsított eljárást nem folytatta le vagy nem szabott ki szabálysértési elzárást.
(3) Ha a szabálysértési elzárást kiszabó végzés nem emelkedett jogerőre és alappal feltehető, hogy az eljárás alá vont személy szabadlábon újabb, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértést követne el, a bíróság a szabálysértési őrizet tartamát a másodfokú végzés meghozataláig indokolt határozattal meghosszabbíthatja.
(4) A szabálysértési őrizet a (3) bekezdésben meghatározott esetben a másodfokú bíróság végzésének meghozataláig, illetve a nem jogerősen kiszabott szabálysértési elzárás tartamáig, de legfeljebb a meghosszabbítástól számított tíz napig tart.
(5) * A szabálysértési őrizettel és az annak tartamát meghosszabbító végzéssel szemben az eljárás alá vont személy és az eljárás alá vont személy képviselője a kihirdetéskor fellebbezést jelenthet be. A szabálysértési őrizettel szemben benyújtott fellebbezést a járásbíróság a tárgyaláson bírálja el. A szabálysértési őrizet tartamának meghosszabbítása miatt bejelentett fellebbezést a törvényszék az érdemi végzés ellen bejelentett fellebbezéssel együtt bírálja el.
(6) A szabálysértési őrizet elrendeléséről az eljárás alá vont személy által megjelölt hozzátartozót, ennek hiányában az eljárás alá vont személy által megjelölt más személyt a rendőrség haladéktalanul értesíti.
(7) * A katona szabálysértési őrizetbe vételéről az elöljáróját, továbbá a fiatalkorú szabálysértési őrizetbe vételéről a törvényes képviselőjét is értesíteni kell.
(8) * A tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt bárki visszatarthatja, köteles azonban őt a rendőrségnek haladéktalanul átadni.
(9) * Az a rendőrségi fogda, ahol az őrizetet végrehajtják, az őrizet határidejének lejártát nap, óra és perc megjelöléssel nyilvántartja.
(10) * A magyar nyelv nem tudása miatt a szabálysértési őrizetest a fogvatartás során nem érheti hátrány. A szabálysértési őrizetes a rendőrségi fogdában mind szóban, mind írásban anyanyelvét, nemzetiségi nyelvét, vagy – ha a magyar nyelvet nem ismeri – az általa ismert más nyelvet használhatja.
(11) * Az őrizetet elrendelő szerv az őrizetbe vételkor a szabálysértési őrizetes részére írásban, egyszerűen, közérthető módon, a fogvatartott anyanyelvén, nemzetiségi nyelven, vagy az általa ismert más nyelven tájékoztatást ad *
a) * a szabálysértési eljárás során az őt megillető védelemhez való jogról, valamint arról, hogy a rendőrség ügyvédet rendel ki, ha nincs meghatalmazott ügyvédje,
b) a szabálysértési eljárás folytatásának alapjául szolgáló cselekmény lényegének, valamint ezek változásának a megismeréséhez való jogáról,
c) az anyanyelvhasználat jogáról,
d) a vallomástétel megtagadásának jogáról,
e) az ellene folyamatban lévő szabálysértési ügy irataiba való betekintési jogról,
f) a konzuli hatóságok, továbbá a szabálysértési őrizetes által megjelölt hozzátartozó vagy az általa megjelölt más személy értesítéséhez való jogról, valamint
g) a szabálysértési őrizetnek az elrendeléséről szóló határozat szerinti, illetve törvényben meghatározott lehetséges végső tartamáról, a szabálysértési őrizet meghosszabbításáról, a szabálysértési őrizet elrendelését és a meghosszabbítását tartalmazó határozatokkal szembeni jogorvoslatról.
(12) * Ha az őrizetbe vett eljárás alá vont személy hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy – beszámítási képességre tekintet nélkül – kóros elmeállapotú, a (11) bekezdés szerinti tájékoztatást az állapotára figyelemmel kell megadni.
(13) * Az őrizetbe vett eljárás alá vont személyt, ha
a) az őrizet tartama alatt a bíróság a gyorsított eljárást nem folytatta le, az őrizet tartamának elteltével,
b) a bíróság a gyorsított eljárás eredményeként nem szabott ki szabálysértési elzárást, a bírósági határozat átadását követően helyben
haladéktalanul szabadítani kell. A szabadításról az őrizetet elrendelő rendőrséget, az ügydöntő határozatot hozó járásbíróságot, továbbá katona esetén a parancsnokát értesíteni kell.
(14) * A szabálysértési őrizet e törvényben nem szabályozott kérdéseire a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvénynek az őrizet végrehajtására vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a rendelkezési jogkör gyakorlója az őrizetet elrendelő szerv vezetője.
74. § (1) * A rendőrség, illetve – a hatáskörébe tartozó szabálysértések esetében – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve átvizsgálhatja annak a személynek a ruházatát, a csomagját, illetve a helyszínen lévő járművét, akiről feltehető, hogy tárgyi bizonyítási eszközt tart magánál. Nem magyar állampolgárságú eljárás alá vont személy esetén az előre láthatólag kiszabásra kerülő pénzbírság, illetve szabálysértési költség fedezetére szolgáló összeg lefoglalása érdekében is helye van az átvizsgálásnak.
(2) Az átvizsgálás megkezdése előtt az érintett személyt fel kell szólítani, hogy a keresett tárgyat önként adja át.
(3) A ruházat átvizsgálását csak az átvizsgálandó személlyel azonos nemű személy végezheti.
(4) * A 39. § (2) bekezdés e)–f) és h)–i) pontja szerint helyszíni bírság kiszabására jogosult az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározottak szerint jogosult a ruházat, csomag és jármű átvizsgálására.
75. § (1) * A szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv, valamint – azon szabálysértés vonatkozásában, amely miatt törvény rendelkezése alapján helyszíni bírságot kiszabhat – a helyszíni bírság kiszabására jogosult lefoglalhatja, valamint ideiglenesen elveheti azt a dolgot,
a) amely tárgyi bizonyítási eszköz,
b) amelynek elkobzását e törvény elrendeli.
(1a) * A helyszíni bírság kiszabására jogosult személy a feladatának teljesítése során azt a dolgot, amely e törvény alapján általa lefoglalható, a szabálysértési vagy előkészítő eljárás lefolytatására jogosult hatóságnak történő átadásáig átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti.
(2) Ha a nem magyar állampolgárságú eljárás alá vont személy nem helyezi letétbe az előreláthatólag kiszabásra kerülő pénzbírság, illetve a szabálysértési költség fedezetéhez szükséges összeget, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság az összeg erejéig az eljárás alá vont személy vagyontárgyait – a nélkülözhetetlen vagyontárgyak kivételével – lefoglalhatja. A meghallgatás során tájékoztatni kell a letétbe helyezés, illetve ennek elmulasztása esetén a lefoglalás lehetőségéről.
(2a) * A lefoglalást akkor is el kell rendelni, ha az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.
(3) Postai küldeményt, táviratot – a címzettnek történő kézbesítése előtt – csak az ügyész írásbeli határozata alapján lehet lefoglalni, az ügyészi határozat meghozataláig csak visszatartásuk iránt lehet intézkedni.
(4) A szabálysértési hatóság gondoskodik a hozzá megküldött lefoglalt dolog őrzéséről. Ha a dolog használatához az érintettnek különös érdeke fűződik, a lefoglalt dolgot az őrizetére lehet bízni.
(5) A gyorsan romló, bomló, tárolhatatlan dolgot a szabálysértési hatóság értékesíti vagy megsemmisíti.
(6) A lefoglalás elrendeléséről és megszüntetéséről határozatot kell hozni.
76. § (1) * A lefoglalás érdekében a dolog birtokosát fel kell szólítani, hogy a keresett dolgot adja át. Az átadás megtagadása nem akadálya annak, hogy a keresett dolgot az ügykörében lefoglalásra jogosult ruházat, csomag, vagy jármű átvizsgálása útján megszerezze. Erre az érintettet figyelmeztetni kell.
(1a) * Nem köteles a dolog átadására az, aki a 60. § c) pontja alapján a tanúvallomást megtagadhatja, ha a számára információt átadó személy kilétét a dolog átadásával felfedné. Ez a mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.
(2) A lefoglalást haladéktalanul meg kell szüntetni, ha arra az eljárás érdekében már nincs szükség. Ebben az esetben a dolgot, illetve az értékesítésből befolyt ellenértéket annak kell visszaadni, akitől a dolgot lefoglalták.
(3) * A lefoglalt dolgot az eljárás alá vont személy részére csak akkor lehet kiadni, ha a kiadás iránt más nem jelentett be igényt. Ha a lefoglalt dolog kiadása iránt más is jelent be igényt, a szabálysértési hatóság – a dologra való jogosultság elbírálása nélkül – határoz a lefoglalt dolog elhelyezéséről.
(4) * A lefoglalt dolog az állam tulajdonába kerül, ha kétséget kizáróan mást illet, de a jogosult kiléte nem állapítható meg. A később jelentkező jogosult a szabálysértési hatóságtól kérheti a dolog visszaadását, illetve értékesítés esetén a dolog lefoglaláskori ellenértékét.
(5) Ha a lefoglalt dolog értéktelen és arra senki sem tart igényt, a lefoglalás megszüntetése után azt meg kell semmisíteni.
77. § (1) 77. § (1) A szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv, illetve a bíróság az e törvény által előírt eljárási kötelességek teljesítése érdekében, továbbá az eljárás rendjének megzavarása miatt rendbírsággal sújthatja különösen *
a) a szemle tárgyának birtokosát, ha nem teszi lehetővé a tárgy, illetve helyszín megtekintését, megfigyelését,
b) az eljárás alá vont személyt, az eljárás alá vont személy képviselőjét, a sértettet, a sértett képviselőjét, ha nyilvánvalóan alaptalanul jelent be kizárási okot vagy ugyanabban az ügyben a hatóság ugyanazon tagja ellen ismételten tesz kizárásra irányuló alaptalan bejelentést,
c) az eljárás alá vont személyt és a sértettet, ha – a műtét és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárás kivételével – nem veti magát alá a szakértői vizsgálatnak, illetve beavatkozásnak,
d) a tanút és a szakértőt, ha a vallomástételt, illetve a közreműködést és a véleménynyilvánítást a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja,
e) * az eljárás alá vont személy kivételével azt, aki a lefoglalást, a ruházat, csomag vagy jármű átvizsgálását akadályozza,
f) azt, aki a meghallgatás, illetve tárgyalás rendjét megzavarja,
g) * a tanút, a kiskorú tanú törvényes képviselőjét, vagy a szakértőt, ha szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg és ezt előzetesen, vagy mihelyt az akadály a tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, illetve az eljárási cselekményről engedély nélkül eltávozik,
h) * a kiskorú törvényes képviselőjét, ha a 62. § (8) bekezdése szerint idézett kiskorú nem jelenik meg és törvényes képviselője nem igazolja, hogy a kiskorú távolmaradásában vétlen,
i) * az e törvény rendelkezései szerint az előkészítő eljárást lefolytató szerv, a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság által megkeresett szervet vagy személyt, ha a megkeresés teljesítésével kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti.
(2) A rendbírság legalacsonyabb összege ötezer, legmagasabb összege százezer – ha a rendbírság kiszabására ugyanabban az eljárásban ismételten kerül sor, százötvenezer – forint. Bírósági eljárásban a legmagasabb rendbírság százötvenezer, ismételt esetben kétszázezer forint.
(3) A rendbírság összegének megállapításánál a kiszabására okot adó cselekmény súlyát és következményét kell figyelembe venni.
(4) A szabálysértési hatóság által kiszabott rendbírság ellen halasztó hatályú panasznak, a bíróság által kiszabott rendbírság ellen a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül benyújtott halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.
78. § (1) * A szabálysértési eljárás feljelentés, vagy a szabálysértési hatóság vagy a bíróság hivatali hatáskörében szerzett tudomása, a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy általi észlelelés, illetve a közlekedési baleset helyszínén folytatott szemle alapján indul meg.
(2) * A feljelentést – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti. A szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy arról feljegyzést kell készíteni.
(3) * A feljelentésnek tartalmaznia kell a feljelentett cselekmény helyének és idejének, továbbá az elkövetés körülményeinek a leírását, a bizonyítási eszközök megjelölését, továbbá, az eljárás alá vont személy ismert személyi adatait. Ha lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a feljelentéshez.
79. § (1) Magánindítványra üldözendő szabálysértés miatt csak a sértett kívánságára indítható meg a szabálysértési eljárás. A magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az eljárás alá vont személy szabálysértési felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni.
(2) Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha pedig cselekvőképtelen, törvényes képviselője terjesztheti elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult.
(3) A magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a szabálysértési eljárás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető.
(4) A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítvány előterjesztésére jogosult az eljárás alá vont személy kilétéről tudomást szerzett. A (2) bekezdésben meghatározott esetben ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett. Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt.
(5) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(6) A magánindítvány a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság érdemi határozatának meghozataláig visszavonható.
80. § A feljelentést határozattal nyolc napon belül el kell utasítani, ha a feljelentésből vagy az előkészítő eljárás során beszerzett adatokból megállapítható, hogy
a) * a feljelentett cselekmény nem szabálysértés,
b) * a büntethetőséget kizáró ok áll fenn,
c) ugyanazon szabálysértés miatt szabálysértési eljárás van folyamatban,
d) * a cselekményt szabálysértési vagy büntetőeljárás, illetve közigazgatási hatósági eljárás keretében jogerősen elbírálták,
e) elkobzás alkalmazása szükséges felelősségre vonás nélkül,
f) * halál vagy elévülés folytán a büntethetőség megszűnt,
g) * a magánindítványra üldözendő szabálysértés esetében a magánindítvány hiányzik,
h) * a feljelentéssel vagy a szabálysértési eljárás lefolytatásának feltételeként meghatározott nyilatkozattal szemben támasztott valamely törvényi követelmény nem teljesül.
81. § (1) * Ha a feljelentés, illetve az előkészítő eljárás adatai alapján nem került sor a feljelentés elutasítására, a szabálysértési eljárást meg kell indítani. A szabálysértési eljárás kezdőnapja a feljelentésnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatósághoz, vagy a 123/A. § szerinti eljárás esetén a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz érkezését követő nap, illetve az előkészítő eljárás befejezését követő nap. A szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelelése vagy tudomása alapján induló eljárás kezdő napja megegyezik az észlelés vagy tudomásra jutás, a helyszíni bírság kiszabására jogosult által foganatosított szemle esetén a szemle napjával.
(2) A szabálysértési eljárást a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a megindulásától számított harminc napon belül be kell fejezni.
(3) Ha az ügy bonyolultsága vagy más elháríthatatlan akadály indokolttá teszi, az ügyintézési határidőt a szabálysértési hatóság vezetője egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
82. § (1) * A szabálysértési eljárást – határozatban – fel kell függeszteni, ha
a) az ügy érdemi elbírálása olyan előzetes kérdés eldöntésétől függ, amelyben a döntés más szerv hatáskörébe tartozik,
b) az eljárás alá vont személy ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik és távollétében az ügy érdemi elbírálása nem lehetséges,
c) a szabálysértési hatóság vagy a bíróság az ügyet közvetítői eljárásra utalja,
d) az eljárás alá vont személy tartós, súlyos betegsége vagy a szabálysértés elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt,
e) * a szabálysértési eljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével járna.
(2) A bíróság az eljárást hivatalból vagy indítványra felfüggeszti és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy közjogi szervezetszabályozó eszközt, illetve jogegységi határozatot kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét vagy nemzetközi szerződésbe ütközését észleli.
(3) Ha az eljárás felfüggesztését követően az eljárás alá vont személy lakó-, illetve tartózkodási helye ismertté válik, az elévülési időn belül az eljárás folytatásának van helye.
(3a) * A szabálysértési hatóság vagy a bíróság az (1) bekezdés c) pontja alapján elrendelt felfüggesztés időtartamát legfeljebb 30 nappal meghosszabbítja, ha annak szükségességéről a közvetítő a 82/H. § (6) bekezdése szerint értesítette.
(3b) * Ha az eljárásnak az (1) bekezdés c) pontja alapján elrendelt felfüggesztése során a közvetítő a közvetítői eljárás eredménytelen lezárásáról tájékoztatja a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot, az eljárást folytatni kell.
(4) Az eljárás felfüggesztésének ideje az elévülés tartamába nem számít be, azonban a cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével a rendelkezésre álló adatok alapján be kell fejezni az eljárást.
(5) * A szabálysértési eljárást felfüggesztő határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
82/A. § * (1) A közvetítői eljárás célja, hogy a szabálysértés következményeinek jóvátételét és az eljárás alá vont személy jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy az eljárás alá vont személy és a sértett között a közvetítői eljárás céljának elérését elősegítő megállapodás jöjjön létre.
(2) Az ügy közvetítői eljárásra utalásának a szabálysértési eljárás alatt egy alkalommal van helye. Nem akadálya az ügy közvetítői eljárásra utalásának, ha az eljárás alá vont személy a szabálysértéssel okozott kárt részben vagy egészben már önként megtérítette.
(3) * Ha a szabálysértési hatóság vagy a bíróság az elsőfokú érdemi döntés meghozataláig a (4) bekezdés a) és c) pontjában foglalt feltételek fennállását megállapítja és az eljárás más okból történő felfüggesztésének vagy megszüntetésének nincs helye, továbbá a közvetítői eljárást kizáró ok nem áll fenn, haladéktalanul, 8 napos határidő tűzése mellett nyilatkozattételre hívja fel az eljárás alá vont személyt és a sértettet, feltéve, hogy a nyilatkozatok nem állnak rendelkezésre. A felhívásban tájékoztatást ad a közvetítői eljárás lehetőségéről, annak szabályairól és feltételeiről, a lehetséges költségekről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat vezető közvetítőjének elérhetőségéről.
(4) * A szabálysértési hatóság vagy a bíróság az eljárás alá vont személy vagy a sértett indítványára a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés, a XXVII. és XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértések, valamint a fiatalkorú által elkövetett szabálysértés miatt indult eljárást 45 napi időtartamra felfüggeszti és az ügyet közvetítői eljárásra utalja, ha
a) az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért való felelősségét elismerte, valamint vállalja a szabálysértéssel okozott sérelmet a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenni,
b) az eljárás alá vont személy és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, és
c) a szabálysértés jellegére, az elkövetés módjára és az eljárás alá vont személyre tekintettel a szabálysértési eljárás lefolytatása mellőzhető.
(5) Nem alkalmazható a közvetítői eljárás olyan eljárás alá vont személy ügyében, aki ellen korábban szabálysértési eljárás indult, az annak során alkalmazott közvetítői eljárás eredményes volt, és az eredményes közvetítői eljárás befejezésének időpontja óta egy év még nem telt el.
82/B. § * (1) Ha a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértéssel halmazatban az eljárás alá vont személy más szabálysértést is elkövetett, a közvetítői eljárás akkor alkalmazható, ha az elkövetésben a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés a meghatározó.
(2) Ha a szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés elkövetésében az eljárás alá vont fiatalkorú mellett nagykorú személy is részt vett, valamennyi eljárás alá vont személy ügyében alkalmazható a közvetítői eljárás, kivéve a (3) bekezdésben foglalt esetet.
(3) Ha a fiatalkorú eljárás alá vont személy mellett a szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés elkövetésében olyan nagykorú személy is részt vett, akivel szemben a közvetítői eljárás kizáró oka áll fenn, a közvetítői eljárásban résztvevő, valamint az abból kizárt eljárás alá vont személyek ügyét el kell különíteni. Ha a fiatalkorúval szemben áll fenn a közvetítői eljárásra vonatkozó kizáró feltétel, az ügyek elkülönítésének és a közvetítői eljárás lefolytatásának nincs helye.
82/C. § * (1) A közvetítői eljárás tárgyában hozott valamennyi határozatot a sértettel, a feljelentővel és a magánindítvány előterjesztőjével közölni kell. Az ügy közvetítői eljárásra utalásáról és – eredményes közvetítői eljárást követően – a szabálysértési eljárás megszüntetéséről szóló döntést a szabálysértési hatóság vagy a bíróság kézbesíti a 82/D. § (1) bekezdés szerinti pártfogó felügyelői szolgálat részére is.
(2) Az eljárást felfüggesztő és a közvetítői eljárást elrendelő határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
82/D. § * (1) A közvetítői eljárást a szabálysértési hatóság vagy a bíróság székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője (a továbbiakban: közvetítő) folytatja le.
(2) A közvetítő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők méltóságát, és arra kell törekednie, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el.
(3) A szabálysértési hatóság vagy a bíróság a közvetítői eljárásra utalásról szóló döntésének kézbesítésével egyidejűleg a közvetítő rendelkezésére bocsátja az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges iratokat.
(4) A közvetítőt – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra és körülményre vonatkozóan, amelyről közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.
(5) Közvetítőként nem járhat el
a) a szabálysértési hatóság és a bíróság tagja,
b) a 46. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott személy,
c) az a pártfogó felügyelő, aki pártfogó felügyelőként az eljárás alá vont személy vagy a sértett büntetőügyében három éven belül eljárt,
d) annak a pártfogó felügyelői szolgálatnak a tagja, amelynek vezetőjével szemben a 46. § (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennáll.
(6) A közvetítő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a pártfogó felügyelői szolgálat vezetőjének haladéktalanul bejelenteni.
(7) A kizárási okot a sértett, az eljárás alá vont személy, valamint ezek képviselője is bejelentheti és indítványozhatja a közvetítő kizárását. E személyek a 46. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott kizárási okot a közvetítői megbeszélés megkezdése után csak akkor érvényesíthetik, ha valószínűsítik, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a megbeszélés megkezdése után szereztek tudomást, és ha azt nyomban bejelentik.
(8) A pártfogó felügyelői szolgálat vezetője a tudomására jutott kizárási ok miatt a közvetítő kizárásáról, és új közvetítő kijelöléséről a tudomásszerzést követően nyomban, hivatalból határoz. A közvetítő kizárásáról a pártfogó felügyelői szolgálat vezetője a kizárásra vonatkozó bejelentés kézhezvételétől számított három munkanapon belül határoz, és szükség esetén új közvetítőt jelöl ki.
(9) A kizárást kimondó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A kizárás megtagadása ellen bejelentett jogorvoslatra e törvénynek a panaszra és a fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy mind a panasz, mind a fellebbezés elbírálására a közvetítői eljárást elrendelő szerv jogosult.
(10) A kizárásra vonatkozó bejelentés elintézéséig a közvetítő az ügyben nem járhat el.
82/E. § * (1) A közvetítői eljárás
a) a szabálysértési hatóságnak az eljárás felfüggesztéséről és az ügy közvetítői eljárásra utalásáról szóló határozatával, vagy
b) a bíróságnak a szabálysértési eljárást – a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott – felfüggesztő végzésével
indul meg.
(2) Az eljárásban a sértett és az eljárás alá vont személy egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk.
(3) * A sértett és az eljárás alá vont személy jogosult arra, hogy jogi képviselőt hatalmazzon meg, aki az eljárásban részt vehet, de a megállapodásnak az általa képviselt fél nevében történő megkötésére nem jogosult. A szabálysértési ügyben adott meghatalmazás – ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki – hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra is.
(4) * Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a közvetítői eljárásban a törvényes képviselő részvétele kötelező. Ha a sértett cselekvőképtelen kiskorú vagy a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság hatálya alatt áll, a közvetítői eljárásban nem vehet részt, helyette törvényes képviselője jár el, érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
(5) A közvetítői eljárás nyelve a magyar. Az anyanyelv használatára és a tolmács igénybevételére e törvénynek a szabálysértési eljárásra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
(6) Ha a közvetítői eljárás során a közvetítő a szabálysértési hatóság vagy a bíróság hatáskörébe tartozó intézkedés vagy eljárási cselekmény elvégzésének szükségességét észleli, erről a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot haladéktalanul tájékoztatja.
82/F. § * (1) A közvetítői eljárást úgy kell megszervezni, hogy azt a szabálysértési eljárás felfüggesztésének időtartamán belül be lehessen fejezni és a megállapodásról szóló okirat, valamint a jelentés a szabálysértési eljárás felfüggesztése határidejének letelte előtt megérkezzen a szabálysértési hatósághoz vagy a bírósághoz.
(2) Ha a sértett vagy az eljárás alá vont személy a szabályszerűen kézbesített idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, de legfeljebb az elmulasztott határnapot követő 3 munkanapon belül alapos okkal nem igazolja, úgy kell tekinteni, mint aki a hozzájárulását visszavonta.
(3) Az igazolási kérelemről a kérelem beérkezését követő 3 munkanapon belül a közvetítő határoz. Az igazolási kérelmet elbíráló határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az igazolási kérelemnek helyt adó határozatban a közvetítő az ismételt közvetítői megbeszélés időpontját az (1) bekezdésben meghatározott határidő betartása mellett határozza meg.
(4) A közvetítői eljárásban az idézésre és a kézbesítésre e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A megjelenésre kötelezett sértett és eljárás alá vont személy a 87. § (7) bekezdésében foglaltak szerint köteles eljárni.
(5) A megjelenési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos költségek viselésére a sértett nem kötelezhető.
82/G. § * (1) * A közvetítői eljárás során az első közvetítői megbeszélést a közvetítői eljárást elrendelő döntés pártfogó felügyelői szolgálathoz érkezésének napját követő naptól számított tizenöt napon belül kell összehívni. Indokolt esetben – a 82/F. § (1) bekezdésében meghatározott határidő betartása mellett – ismételt közvetítői megbeszélés is összehívható.
(2) A közvetítői megbeszélésről a közvetítő feljegyzést készít.
82/H. § * (1) A közvetítői eljárásban a megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és az eljárás alá vont személy között a szabálysértéssel okozott kár megtérítésében vagy a szabálysértés káros következményeinek egyéb módon való jóvátételében azonos álláspont alakul ki.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy
a) az eljárás alá vont személy az e törvényben meghatározott határidőig a szabálysértéssel okozott kárt megfizeti vagy más módon jóvátételt nyújt,
b) az eljárás költségeit ki viseli.
(3) A megállapodásban vállalt kötelezettségeknek meg kell felelniük a jogszabályoknak, ésszerűnek kell lenniük és nem ütközhetnek a jó erkölcsbe.
(4) A közvetítő az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő megállapodást jóváhagyja. A jóváhagyott megállapodásról okiratot állít ki, amelyet a sértett – ha a törvényes képviselet kötelező, a törvényes képviselő is – és az eljárás alá vont személy is aláír. A közvetítő az okiratot a sértettnek, az eljárás alá vont személynek és a jelen lévő képviselőjüknek átadja, ha a képviselő nincs jelen, részére az okiratot kézbesíti. A megállapodásról kiállított okirat közokirat.
(5) A megállapodást a közvetítő akkor hagyja jóvá, ha az eljárás alá vont személy az okozott kár megfizetését vagy más módon történő jóvátételt olyan határidővel vállalja, amely a közvetítői eljárás 82/F. § (1) bekezdésében meghatározott lezárását nem késlelteti.
(6) Kivételesen, ha azt az eljárás alá vont személy vagyoni és jövedelmi helyzete indokolja, a közvetítő az (5) bekezdésben meghatározottnál hosszabb időtartamú teljesítési kötelezettségvállalást tartalmazó megállapodást is jóváhagyhat, amennyiben az a közvetítői eljárásnak a 82/F. § (1) bekezdésében meghatározott lezárását legfeljebb 30 nappal hosszabbítja meg. A közvetítő a szabálysértési eljárás felfüggesztése meghosszabbításának szükségességéről a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot értesíti.
(7) A közvetítői eljárásban keletkezett iratok – a közvetítés eredményeként létrejött megállapodást tartalmazó okirat és a közvetítő jelentése kivételével –, valamint az eljárás alá vont személynek és a sértettnek a közvetítői eljárás során tett, az eljárás alapjául szolgáló cselekményre vonatkozó nyilatkozata abban a szabálysértési eljárásban, amelyben a közvetítői eljárásra sor került, bizonyítási eszközként nem használható fel. A közvetítői eljárás eredményét nem lehet az eljárás alá vont személy terhére értékelni.
(8) A közvetítői eljárásban létrejött, írásba foglalt megállapodás a közvetítői eljárás célján túlmenően joghatás kiváltására nem alkalmas.
(9) A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a sértettnek azt a jogát, hogy a szabálysértési eljáráson kívül a szabálysértésből származó igényét bírósági, választottbírósági vagy egyéb eljárás keretében érvényesítse.
(10) Az e törvény szerinti közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági, választottbírósági vagy egyéb eljárásban a felek nem hivatkozhatnak
a) a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben az e törvény szerinti közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és
b) a másik félnek az e törvény szerinti közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.
82/I. § * (1) A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor
a) a közvetítő által jóváhagyott megállapodás alapján az eljárás alá vont személy a szabálysértéssel okozott kárt a sértettnek megtérítette vagy a szabálysértés káros következményeit egyéb módon jóvátette,
b) a sértett vagy az eljárás alá vont személy részére küldött idézés kézbesítésének abból eredő eredménytelenségéről szerez tudomást a közvetítő, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik,
c) a sértett vagy az eljárás alá vont személy haláláról a közvetítő hivatalos tudomást szerez,
d) a sértett vagy az eljárás alá vont személy kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését,
e) a sértett vagy az eljárás alá vont személy a közvetítői eljáráshoz adott hozzájárulását visszavonta, vagy mulasztását e törvény értelmében a hozzájárulás visszavonásának kell tekinteni,
f) a közvetítői megbeszélést úgy zárják le, hogy annak során a sértett és az eljárás alá vont személy nem kötött megállapodást vagy azt a közvetítő nem hagyta jóvá,
g) az eljárás alá vont személy a közvetítő által jóváhagyott megállapodás szerinti kötelezettségének még jogszerűen eleget tehetett volna.
(2) A megállapodás teljesítését a közvetítői eljárásban a közvetítő ellenőrzi.
(3) A közvetítői eljárás eredményes, ha a közvetítői eljárás az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint fejeződik be.
82/J. § * (1) A közvetítői eljárás befejezését követően a közvetítő a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet az eljárás befejezésére alapot adó okirattal együtt megküld a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak, és ezzel egyidejűleg a megküldés tényéről írásban tájékoztatja a sértettet, a magánindítvány előterjesztőjét, az eljárás alá vont személyt és képviselőiket.
(2) A jelentés tartalmazza
a) a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, az ügy számát, az eljárás alá vont személy és a sértett nevét,
b) az ügyet közvetítői eljárásra utaló szabálysértési hatóság vagy bíróság megnevezését és ügyszámát,
c) a közvetítő eljárás megindulásának és befejezésének időpontját,
d) a közvetítői eljárás eredményét,
e) ha a megállapodás a sértett magatartása miatt nem volt teljesíthető.
82/K. § * (1) A közvetítői eljárás során felmerült költség nem szabálysértési költség, azt eltérő megállapodás vagy e törvény eltérő rendelkezése hiányában az eljárás alá vont személy viseli. A sértett viseli a saját érdekkörében felmerült költségeket, kivéve, ha erről a sértett és az eljárás alá vont személy másképp állapodik meg.
(2) * Az állam viseli azt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy az eljárás alá vont személy vagy a sértett hallássérült, beszédfogyatékos, vak, a magyar nyelvet nem ismeri, vagy az eljárás során nemzetiségi nyelvét használta.
83. § (1) A szabálysértési eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha
a) a cselekmény nem szabálysértés,
b) az eljárás adatai alapján nem állapítható meg
ba) szabálysértés elkövetése,
bb) az eljárás alá vont személy kiléte,
bc) az, hogy a szabálysértést az eljárás alá vont személy követte el,
és az eljárás folytatásától egyik esetben sem várható eredmény,
c) a szabálysértést nem az eljárás alá vont személy követte el,
d) az eljárás alá vont személy meghalt,
e) büntethetőséget kizáró ok áll fenn,
f) * a cselekményt szabálysértési vagy büntetőeljárás, illetve közigazgatási hatósági eljárás keretében jogerősen elbírálták,
g) * ugyanazon cselekmény miatt szabálysértési vagy büntetőeljárás, illetve közigazgatási hatósági eljárás van folyamatban,
h) elévülés miatt nincs helye felelősségre vonásnak,
i) elkobzás alkalmazása szükséges az eljárás alá vont személy felelősségre vonása nélkül,
j) * a közvetítő a közvetítői eljárás eredményes lefolytatásáról tájékoztatta a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot,
k) * a magánindítványra üldözendő szabálysértés esetében a magánindítvány hiányzik és az már nem pótolható,
l) * megállapítható, hogy e törvény rendelkezései szerint a feljelentés elutasításának lett volna helye,
m) * a 10. § szerinti elzárást kizáró ok kerül a 178/B. § (11) bekezdése tekintetében megállapításra.
(2) Az elkobzás alkalmazásáról szóló megszüntető határozatban a szabálysértési hatóság szabálysértési költséget állapíthat meg.
(3) * Az (1) bekezdés a)–c), e), f), h) és k) pontja alapján a szabálysértési hatóság által hozott határozat egy példányát egyidejűleg elektronikus úton – amennyiben ennek technikai feltételei nem állnak fenn, a kézbesítés szabályai szerint – az ügyésznek is meg kell küldeni.
84. § (1) Az órákban megállapított határidőbe minden megkezdett óra egész órának számít. A napokban megállapított határidőbe nem számít bele az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik (kezdőnap). A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amelynek száma a kezdőnapnak megfelel, ha a hónapban nincs ilyen nap, akkor a hónap utolsó napján.
(2) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
(3) * A szabálysértési hatósághoz vagy a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésének és az előttük teljesíthető cselekménynek a határideje a hivatali munkaidő végével jár le. Nem számít a határidő elmulasztásának, ha a beadványt a határidő utolsó napján postára adták. E bekezdés alkalmazásában hatósági hivatali munkaidő a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen alapuló általános munkarend szerinti munkaidő.
(4) A határnap az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott időpont. A határnapot a szabálysértési hatóság vagy a bíróság állapítja meg.
85. § (1) Aki önhibáján kívül nem jelent meg a kitűzött határnapon vagy elmulasztott valamilyen határidőt, igazolási kérelmet nyújthat be.
(2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az eljárás alá vont személynek, a tanúnak, a szakértőnek később jutott tudomására vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik.
(3) Az elmulasztott határnaptól (határidő utolsó napjától) számított három hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
(4) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell. Az igazolási kérelmet méltányosan kell elbírálni.
(5) Az igazolási kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni, hogy az eljárás alá vont személy élt-e a 87. § (7) bekezdésében foglaltakkal és az ott meghatározottakat betartotta-e.
86. § (1) * Az igazolási kérelemről – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az a bíróság, szabálysértési hatóság határoz, amelynek eljárása során a mulasztás történt.
(2) Ha a mulasztás a kifogással kapcsolatos, az iratokat a kifogás elbírálására illetékes bíróságnak kell megküldeni.
(3) * Ha az igazolási kérelem megalapozott, a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság az eljárás folytatását rendeli el, és – az eljárás eredményétől függően – a korábbi határozatot hatályában fenntartja, vagy hatályon kívül helyezi és új határozatot hoz.
(4) Az igazolási kérelemnek sem az eljárás folytatására, sem a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya; indokolt esetben azonban a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
(5) * Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat vagy végzés ellen, valamint a határozat végrehajtását felfüggesztő rendelkezés ellen nincs helye jogorvoslatnak.
87. § (1) * Akit a szabálysértési hatóság, a bíróság, valamint a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy az eljárási cselekményre idéz, köteles megjelenni. A szabálysértési hatóság, a bíróság, valamint a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy azt idézi, akinek a meghallgatása indokolt vagy jelenléte kötelező. Az idézés ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(2) * Az e törvényben foglalt kivételekkel az idézést, illetve az értesítést írásban kell közölni úgy, hogy azt a címzett legkésőbb az eljárási cselekmény időpontja előtt öt nappal megkapja.
(2a) * Az idézésben, illetve értesítésben meg kell jelölni
a) az idézést, illetve értesítést kibocsátó bíróság vagy szabálysértési hatóság megnevezését, az ügy számát,
b) azt, hogy az idézettnek hol, mikor, milyen minőségben kell megjelennie,
c) azt, hogy az értesített hol, mikor, milyen minőségben jelenhet meg,
d) a távolmaradás következményeire való figyelmeztetést.
(2b) * Az idézett az idézésben felhívható arra, hogy az ügyre vonatkozó iratain kívül a bizonyításnál felhasználható feljegyzéseit vagy egyéb tárgyait hozza magával.
(3) Ha az idézés kézbesítésére a (2) bekezdésben meghatározott tartamnál rövidebb idő alatt kerül sor, az idézett személy beleegyezése esetén az eljárási cselekményt foganatosítani lehet.
(4) * A tanú, a szakértő meghallgatásának, illetve a szemlének a helyéről és időpontjáról az eljárás alá vont személyt és a sértettet értesíteni kell. A szemle helyéről és időpontjáról szóló értesítés kivételesen mellőzhető, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy az a szemle eredményességét veszélyeztetné.
(5) Az írásbeli idézéssel azonos hatályú, ha a szabálysértési hatóság, a bíróság, valamint a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy a jelen levő személyt meghatározott időpontban történő megjelenésre szóban kötelezi és ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
(6) Ha az idő hiánya vagy más nyomós ok indokolttá teszi, a (2) bekezdésben említetten kívül más alkalmas módon vagy eszközzel – különösen telefonon, telefaxon, elektronikus úton – való idézésnek vagy értesítésnek is helye van.
(7) Ha az idézett személy a megadott időpontban az idézésnek nem tud eleget tenni, minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy mulasztását úgy hozza a hatóság tudomására, hogy az a mulasztás okát még a határnap előtt megismerje és új határnapot tűzhessen ki.
(8) * Katonát rendszerint az elöljárója útján kell idézni, illetve értesíteni. Az idézés, illetve az értesítés az elöljáró egyidejű értesítése mellett közvetlenül is történhet, ha a megidézettnek, illetve az értesítettnek az idézés, illetve az értesítés küldőjének a székhelyén nincs elöljárója és a késedelem az eljárási cselekmény elvégzését veszélyeztetné.
88. § (1) Ha az idézett személy az idézésre nem jelenik meg és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki vagy önhibájából meghallgatásra alkalmatlan állapotban jelenik meg, illetve a meghallgatását megelőzően engedély nélkül távozik a meghallgatás helyéről, a meghallgatásának elmaradásával okozott költségek megtérítésére kell kötelezni.
(2) A költségtérítésre kötelezésről határozatot kell hozni.
89. § (1) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság hivatalos iratának az érintett személy részére történő átadása (kézbesítés)
a) személyesen,
b) postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint,
c) szabálysértési jogsegély keretében,
d) * az (5) bekezdésben meghatározott esetben hirdetményi úton,
e) * elektronikus úton a Dáptv. szerinti hivatalos elérhetőségre
történhet.
(2) Joghatás csak a szabályszerű kézbesítéshez kapcsolódik. A kézbesítés akkor szabályszerű, ha annak megtörténtét a jogszabályban jogosultként megjelölt személy aláírásával ellátott tértivevény, illetve jegyzőkönyv vagy határozatpéldány igazolja. A kézbesítés akkor is szabályszerű, ha az arra jogosult a jegyzőkönyv vagy határozatpéldány aláírását megtagadja és a szabálysértési hatóság, bíróság ennek tényét az iratra feljegyzi.
(3) * A postai úton kézbesítendő iratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni
a) a kézbesítés megkísérlésének napján, ha a címzett vagy a postai küldemények átvételére jogszabály szerint meghatalmazott személy az átvételét megtagadja,
b) a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy az iratot nem vette át, ezért az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, vagy
c) a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert az irat a címzett értesítési címéről, tényleges tartózkodási helyéről, és lakcíméről „a cím nem azonosítható”, „címzett ismeretlen”, „elköltözött” vagy „kézbesítés akadályozott” jelzéssel érkezett vissza.
(4) Az elővezetést elrendelő határozatot a foganatosításkor kell átadni a határozatban megnevezett személynek.
(5) * Az ismeretlen helyen tartózkodó eljárás alá vont személy, valamint az elkövető részére a hivatalos iratot hirdetményi úton is lehet kézbesíteni. Hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény tartalmazza az ügy számát és tárgyát, az eljárás alá vont személy nevét és utolsó ismert lakcímét, a kifüggesztés napját, továbbá, hogy a címzett az iratot melyik szabálysértési hatóságnál vagy bíróságnál veheti át.
(6) * A hirdetményt tizenöt napra ki kell függeszteni az azt küldő szabálysértési hatóság vagy bíróság, valamint – ha ilyen van – a címzett utolsó ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat hirdetőtáblájára. A hirdetmény útján közölt hivatalos iratot a hirdetménynek az eljáró szabálysértési hatóságnál vagy a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.
90. § (1) A kézbesítési vélelem megdöntése iránt a címzett terjeszthet elő kérelmet, ha
a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy
b) a hivatalos iratot nem az a) pontban meghatározott okból, önhibáján kívül nem vette át.
(2) A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított három hónapos jogvesztő határidőn belül terjesztheti elő annál a szabálysértési hatóságnál, illetve bíróságnál, amely a kézbesítésről intézkedett.
(3) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy a kérelmező részéről az önhiba hiányát valószínűsítik.
(4) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemről annak beérkezését követő nyolc napon belül – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – az a szabálysértési hatóság, illetve bíróság határoz, amely a kézbesítésről intézkedett.
(5) Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemnek a szabálysértési hatóság vagy a bíróság helyt ad, a vélelmezett kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok és a kézbesítést, illetve a már megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket a szükséges mértékben meg kell ismételni.
(6) Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem a kifogással kapcsolatos, az iratokat a kifogást elbíráló bíróságnak kell megküldeni.
(7) * A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet elutasító rendelkezés ellen jogorvoslatnak van helye.
91. § (1) Az eljárási cselekményekről – ha e törvény másként nem rendelkezik – jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni
a) * a szabálysértési hatóság, a helyszíni bírság kiszabására jogosult, illetve a bíróság megnevezését,
b) az eljárás alapjául szolgáló szabálysértés megjelölését,
c) az eljárási cselekmény helyét, valamint kezdő és záró időpontját,
d) * a szabálysértési hatóság tagja, a helyszíni bírság kiszabására jogosult személy, a bíró, az eljárásban részt vevő személy és képviselője, a szakértő, továbbá – ha a tanú adatainak zártan kezelését a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság nem rendelte el – a tanú nevét.
(3) A jegyzőkönyvben a szükséges részletességgel és oly módon kell leírni az eljárási cselekményt, hogy a jegyzőkönyv alapján az eljárási szabályok megtartását is nyomon lehessen követni. A szabálysértési hatóság tagja, illetve a bíró, valamint a jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyvet aláírja.
(4) A szabálysértési hatóság előtt folyó eljárásban a jegyzőkönyvet felolvasás után – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az eljárási cselekmény résztvevőinek alá kell írniuk. Ha a jegyzőkönyv aláírását bármelyik résztvevő megtagadja, azt a megtagadás okának megjelölésével a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(5) * Az eljárás alá vont személynek a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság előtt tett vallomását, nyilatkozatait a szükséges részletességgel, indokolt esetben szó szerint kell jegyzőkönyvbe foglalni.
(6) Az eljárási cselekmény hangfelvevővel vagy egyéb berendezéssel is rögzíthető. A rögzítés ilyen módja kifogás vagy panasz benyújtása esetében a jegyzőkönyvet nem pótolja.
92. § (1) Szabálysértési költség
a) mindaz a költség, amelyet az állam a szabálysértés bizonyítása érdekében a büntetés, illetve az intézkedés végrehajtásának befejezéséig, továbbá a perújítási eljárás során előlegezett,
b) * az eljárás alá vont személynek, a sértettnek, továbbá az eljárás alá vont személy, illetve a sértett képviselőjének az ügyben felmerült indokolt készkiadása és díja, akkor is, ha azt az állam nem előlegezte,
c) *
d) * a meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság közérdekű munkával történő megváltása esetén a közérdekű munka végzéséhez beszerzett foglalkoztathatósági szakvélemény költsége.
(1a) * A büntetésként kiszabott közérdekű munka végzéséhez beszerzett foglalkoztathatósági szakvélemény költségét az állam viseli. A szakvélemény költségét
a) a bíróság által kiszabott közérdekű munka esetén az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság,
b) egyéb esetben a büntetést kiszabó szabálysértési hatóság
téríti meg.
(2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az eljárás alá vont személy viseli a szabálysértési költséget, ha vele szemben szabálysértés elkövetése miatt joghátrányt alkalmaztak.
(3) * Az állam viseli azt a költséget, amely annak következtében merült fel, hogy az eljárás alá vont személy a magyar nyelvet nem ismeri, hallássérült, siketvak, beszédfogyatékos.
(3a) * Ha az eljárás alá vont személy a cselekmény elkövetésekor fiatalkorú volt, az állam viseli a kirendelt ügyvéd eljárása során felmerült költséget.
(4) A feljelentés elutasítása és a szabálysértési eljárás megszüntetése esetén a szabálysértési költség az államot terheli, az eljárás alá vont személyt kötelezni kell annak a költségnek viselésére, amely a mulasztása folytán merült fel.
(5) Ha az eljárás alá vont személy a jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a szabálysértési költséget előreláthatóan nem tudja megfizetni és ezt a közigazgatási hatósági eljárásokban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló kormányrendeletben meghatározottaknak megfelelően igazolta, az eljárás alá vont személy vagy képviselője kérelmére a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság határoz arról, hogy az eljárás alá vont személy részére személyes költségmentességet engedélyez.
(6) A szabálysértési költség viselését határozatban kell megállapítani.
93. § (1) Ha az eljárás alá vont személy és a sértett a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság előtt megállapodik a szabálysértéssel okozott kár összegében és megtérítésének módjában, vagy ha a kár összege a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján aggálytalanul megállapítható és azt az eljárás alá vont személy a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság határozatának meghozataláig megtéríti, a 21. § (5) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(2) * Ha a sértett a szabálysértési eljárásban kérte a szabálysértés folytán keletkezett kárának megtérítését és az eljárás alá vont személy a szabálysértési hatóság határozatának, illetve a bíróság első fokú határozatának meghozataláig – a közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével – az okozott kárt nem térítette meg, a szabálysértési határozatban – a (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – kötelezni kell annak megtérítésére. A kár értékét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság határozza meg az eljárás adatai alapján.
(2a) * A sértettet a (2) bekezdésben írt jogáról az előkészítő eljárást lefolytató szervnek, a szabálysértési hatóságnak és a bíróságnak tájékoztatnia kell.
(3) Az eljárás alá vont személy a sértettel szemben követelést nem érvényesíthet és beszámítási kifogással nem élhet.
(4) * Ha az eljárás alá vont személy és a sértett az okozott kár összegében, megtérítésének módjában nem állapodik meg, illetve a kár összege vitatott, a bíróság a kárigény érvényesítését egyéb törvényes útra utasíthatja.
93/A. § * A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges mértékben és időtartamban megismerheti a szabálysértési eljárás iratait.
94. § (1) A határozatot jegyzőkönyvbe – vagy más módon írásba – kell foglalni. Külön íven kell megszövegezni a határozatot, ha azt kézbesítés útján közlik.
(2) A jegyzőkönyvbe foglalt vagy az ügyiratra feljegyzett határozatban nem kell feltüntetni a szabálysértési hatóság nevét, az ügyszámot, valamint a határozathozatal helyét és idejét, ha azok az iratból kitűnnek.
95. § (1) * A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a határozatát azzal közli, akire az rendelkezést tartalmaz. Az eljárás alá vont személlyel közölt határozatot képviselőjével is közölni kell. Ha az eljárásban a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 11. §-ában meghatározott igazolást állítottak ki, az eljárást lezáró határozatot az áldozatsegítő szolgálattal is közölni kell.
(2) * A szabálysértési hatóság a sértettel és képviselőjével közli az eljárás alá vont személy felelősségét megállapító, a feljelentést elutasító vagy az eljárást megszüntető jogerős határozatot, illetve a bíróság hatályban tartó vagy megváltoztató végzését.
(3) Az elkobzott dolog tulajdonosával is közölni kell a nem az eljárás alá vont személy tulajdonát képező dolog elkobzásáról rendelkező határozatot.
96. § (1) A határozatnak tartalmaznia kell
a) a szabálysértési hatóság megnevezését, az ügy számának és tárgyának a megjelölését;
b) a rendelkező részben az eljárás alá vont személy természetes személyazonosító adatait, a szabálysértés megnevezését, a kiszabott büntetést, illetve az alkalmazott intézkedést;
c) a kiszabott büntetés, illetve az alkalmazott intézkedés teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit és mértékét;
d) a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást;
e) rövid indokolást, utalva a megállapított tényekre, az ezek alapjául szolgáló bizonyítékokra, továbbá a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása során figyelembe vett körülményekre;
f) utalást az érdemi döntés alapját képező jogszabályra;
g) * a határozathozatal helyét, idejét, a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy aláírását és az eljáró hatóság bélyegző vagy elektronikus bélyegző lenyomatát.
(2) A szabálysértési hatóság egyéb határozatainak alaki és tartalmi követelményeire az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően irányadóak.
97. § (1) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a határozatát név-, szám-, számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén kijavítja.
(2) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a határozatát kiegészíti, ha valamely lényeges kérdésről nem rendelkezett.
(3) * A kijavítás tényét, illetve a kiegészítésről szóló határozatot azzal kell közölni, akivel az eredeti határozatot közölték, illetve akire nézve a kiegészített határozat rendelkezést tartalmaz.
(4) * Ha a kijavítás a határozat rendelkező részét érinti – ha e törvény a kijavított határozat ellen jogorvoslatot enged –, a szabálysértési hatóság határozata ellen a kijavítással érintett rész vonatkozásában panasznak, a bíróság végzése ellen fellebbezésnek van helye.
(5) * A határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon túl nincs helye a hivatalból történő kiegészítésnek. Akinek kiegészítésre okot adó mulasztás törvényben meghatározott jogát vagy jogos érdekét sérti, a jogsérelemről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül kérheti a határozat kiegészítését. A jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon túl a határozat kiegészítésének nincs helye.
(6) * A kiegészítést elrendelő határozat vagy végzés elleni jogorvoslatra a kiegészített határozat vagy végzés elleni jogorvoslati szabályokat kell alkalmazni.
98. § (1) * A szabálysértési hatóságnak az elővezetés kivételével a kényszerintézkedés tárgyában hozott, a feljelentést elutasító, illetve a szabálysértési eljárást megszüntető, valamint a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet elutasító határozatával, intézkedésével szemben vagy az intézkedés elmulasztása miatt az eljárás alá vont személy és képviselője, a sértett és képviselője, valamint a rendbírsággal sújtott személy, továbbá egyéb, nem az ügy érdemében hozott határozatával, intézkedésével szemben – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – panasszal élhet az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, illetve akit az intézkedés érint vagy érintett volna.
(2) A kényszerintézkedés tárgyában benyújtott panaszt a határozat közlésétől számított három, egyéb esetekben nyolc napon belül kell szóban vagy írásban megtenni a szabálysértési hatóságnál.
(2a) * Ha a szabálysértési hatóság a panaszt alaposnak találja, annak három napon belül helyt ad és a sérelmezett határozatát visszavonja vagy módosítja, továbbá a sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést megteszi. Döntéséről a panaszt tevőt, továbbá a határozat visszavonása vagy módosítása esetén azokat értesíti, akikkel a panasz alapjául szolgáló határozatot közölte. A változatlan tartalommal ismételten benyújtott panasz alapján visszavonásnak, illetve módosításnak nincs helye.
(3) Amennyiben a szabálysértési hatóság a panasznak nem ad helyt, az iratokat három napon belül az illetékes ügyészségnek küldi meg.
(4) Az ügyész a kényszerintézkedés tárgyában benyújtott panaszt három, egyéb esetekben nyolc napon belül elbírálja és
a) a panaszt, mint alaptalant elutasítja, vagy
b) a határozatot hatályon kívül helyezi, indokolt esetben a szabálysértési hatóságot az eljárás folytatására utasítja.
(5) A (4) bekezdés a) pontja esetében az ügyész a panasztevőt, a b) pont esetében pedig azokat értesíti, akikkel a panasz alapjául szolgáló határozatot korábban közölték.
99. § (1) Helyszíni intézkedés során a szabálysértés elkövetését elismerő személlyel szemben helyszíni bírság kiszabásának van helye.
(2) * A helyszíni bírság összege – a (2a) bekezdés kivételével – hatezerötszáz forinttól hatvanötezer forintig, hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén kilencvenezer forintig terjedhet.
(2a) * A helyszíni bírság összege
a) a védelmi intézkedés megszegése szabálysértés (239/A. §) esetén megegyezik a 11. § (1) bekezdése szerinti pénzbírság összegével,
b) * közérdekű üzem működésének megzavarása szabálysértés (177/A. §) esetén – ha azt az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (1) bekezdése alapján bevezetett járványügyi készültség ideje alatt követik el – hatezerötszáz forinttól kettőszázezer forintig terjedhet.
(3) Ha az eljárás alá vont személy a helyszíni bírság kiszabását – a helyszíni bírság meg nem fizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után – aláírásával igazoltan tudomásul veszi, a helyszíni bírság ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(4) Az eljárás alá vont személy a helyszíni bírságot
a) ha annak feltételei adottak, a helyszínen erre alkalmas, erre a célra a hatóság által rendszeresített elektronikus eszközön teljesítve, készpénz-kímélő fizetési mód alkalmazásával is teljesítheti,
b) ha az a) pontban meghatározott lehetőség nem vehető igénybe vagy az eljárás alá vont személy azzal nem él, a részére átadott csekkszelvényen vagy banki átutalással a helyszíni bírság összegének az e törvényben meghatározott határidőn belül történő megfizetésével, átutalásával teljesítheti.
(5) Ha az elkövető a megadott határidőn belül nem fizeti meg a helyszíni bírságot, a meg nem fizetett helyszíni bírság végrehajtására a 12. §-ban foglaltak az irányadók.
(6) * A XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott egyes szabálysértések esetén a Kormány – a helyszíni bírság legalacsonyabb és legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezés keretei között – rendelettel megállapíthatja a helyszíni bírság kötelező mértékét.
(7) * Ha a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó, a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont személyt az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés miatt helyszíni bírsággal sújtották, akkor a (2) bekezdés szerinti, a hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén meghatározott bírságmaximum figyelembevételével
a) a második, kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű helyszíni bírság kétszeresét kell kiszabni,
b) a harmadik, illetve az azt követő, kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése az ahhoz rendelt kötelező mértékű helyszíni bírság háromszorosát kell kiszabni.
(8) * A helyszíni bírság kiszabása során, ha kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó több szabálysértés elbírálására kerül sor, az elkövetett szabálysértésekhez rendelt helyszíni bírságok közül a legmagasabb bírságot kell alkalmazni.
(9) * Ha kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés és más szabálysértés egyidejű elbírálására kerül sor, a kiszabható helyszíni bírság nem lehet kevesebb, mint a kötelező mértékű helyszíni bírság, de az nem haladhatja meg az hatvanötezer forintot, ismételt elkövetés esetén a kilencvenezer forintot.
(10) * A (2) bekezdésben meghatározott ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezés alkalmazásánál nem lehet figyelembe venni a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértéseket.
(11) * A (2) és (7)–(9) bekezdésben meghatározott ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor nem lehet figyelembe venni a szabálysértési eljárás során történt felelősségre vonást.
99/A. § * (1) Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy hivatalból eljárva megállapítja hogy a döntés a (3) bekezdésben foglaltak szerint jogszabályt sért, a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy a döntését módosítja vagy visszavonja. A döntést közölni kell azzal, akivel szemben a helyszíni bírságot kiszabták.
(2) A helyszíni bírsággal sújtott személy is kérheti – a döntéstől számított harminc napon belül –, hogy a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy az (1) bekezdés szerint hivatalból vizsgálja felül a döntését, ha utóbb észleli, hogy a döntés a (3) bekezdésben foglaltak szerint jogszabályt sért. Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy ez alapján megállapítja, hogy a döntés a (3) bekezdésben foglaltak szerint jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy azt állapítja meg, hogy a döntés módosításának vagy visszavonásának nem állnak fenn a feltételei, a helyszíni bírsággal sújtott személyt tájékoztatja álláspontjáról. A helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy az erre vonatkozó bejelentés megtételétől számított tizenöt napon belül módosítja vagy vonja vissza a döntését, illetve tájékoztatja a helyszíni bírsággal sújtott személyt.
(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására – az Alkotmánybíróság határozata alapján indított eljárás kivételével – a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy csak egy ízben, a döntés közlésétől számított hat hónapon belül jogosult, ha döntése
a) * a 2. § (4), (5), (7) és (8) bekezdésébe, a 27. § (2) bekezdés c) pontjába vagy a (2a) bekezdésébe, a 27. § (3) bekezdésébe, a 39. § (2) bekezdésébe, a 83. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjába, valamint a 99. § (2) és (7)–(9) bekezdésébe ütközik,
b) kormányrendeletben meghatározott, a helyszíni bírság kötelező mértékére vonatkozó rendelkezésbe ütközik, feltéve, hogy a kiszabott bírság a kormányrendeletben meghatározottnál magasabb összegben került megállapításra.
(4) A helyszíni bírság módosítására a (3) bekezdés b) pontjában és a 99. § (7)–(9) bekezdésében foglalt esetben és kizárólag a meghatározott összegnek megfelelő bírságösszeg megállapítására van lehetőség.
(4a) * Ha a helyszíni bírsággal érintett cselekmény bűncselekmény, a helyszíni bírságot megállapító döntés közlésétől számított hat hónapon belüli ügyészségi kezdeményezésre a helyszíni bírságot megállapító döntést vissza kell vonni.
(5) A helyszíni bírság módosításáról vagy visszavonásáról hozott döntés ellen, illetve a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás ellen nincs helye jogorvoslatnak.
100. § (1) * A gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében is ki lehet szabni. Ilyenkor a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartó részére a 89. § (1) bekezdés e) pontja szerinti módon elektronikus kapcsolattartás útján, ennek hiányában a üzemben tartó címére kell postai úton a kiszabott összeget tartalmazó csekkszelvényt megküldeni.
(2) Ha a gépjármű üzemben tartója a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, a szabálysértési eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Így kell eljárni akkor is, ha a gépjármű üzemben tartójának megküldött csekkszelvényen vagy banki átutalással a helyszíni bírságot az e törvényben meghatározott határidőn belül nem fizetik meg.
(3) * Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy a helyszíni bírság tudomásul vételének, illetve a bírság befizetésének hiányában szabálysértési feljelentést tesz, az ezt követően befizetett helyszíni bírságot vissza kell téríteni. A visszatérítésről az elkövetés helye szerinti általános szabálysértési hatóság gondoskodik.
100/A. § * Helyszíni intézkedés során a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy a szabálysértés elkövetését elismerő személlyel szemben szóbeli figyelmeztetést alkalmazhat, ha az elkövetett cselekmény oly csekély mértékben veszélyes a társadalomra, hogy még a helyszíni bírság kiszabása is szükségtelen. *
101. § (1) * Az e törvény szerint helyszíni bírság kiszabására, illetve jogszabály alapján ellenőrzésre jogosult szerv vagy személy a szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés tetten ért elkövetőjét, ha a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, vagy ha a helyszíni bírság kiszabása e törvény szerint kizárt, a szabálysértési eljárás azonnali lefolytatása érdekében az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósággal egyeztetett, de legkésőbb öt napon belüli időpontra a helyszínen a szabálysértési hatóság elé idézheti.
(1a) * Az (1) bekezdés szerinti helyszíni idézés a XXVII. és XXVIII. Fejezet szerinti szabálysértések esetén akkor is alkalmazható, ha a cselekmény elkövetése miatt eljárás alá vonható személy az e törvény szerint helyszíni bírság kiszabására, illetve jogszabály alapján ellenőrzésre jogosult szerv vagy személy helyszínen tett helyszíni intézkedése során válik ismertté.
(2) A helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy beszerzi a helyszínen fellelhető, az eljárás lefolytatásához szükséges bizonyítékokat és a helyszínen tartózkodó tanúkat idézi. A beszerzett bizonyítékokról és a tanúkutatás eredményéről feljegyzést készít, amelyben a szabálysértési hatóság által történő döntéshozatalhoz szükséges mértékben részletezi a szabálysértést.
(3) * Az idézést az idézett személy személyi adatainak, a szabálysértési hatóság megnevezésének, a meghallgatás helyének és idejének, az idézés kézbesítője nevének, valamint a szabálysértés megnevezésének, továbbá a megjelenés elmulasztása következményeinek a megjelölésével a (2) bekezdésben írt feljegyzésbe kell foglalni.
(4) A feljegyzést haladéktalanul meg kell küldeni az eljárásra illetékes szabálysértési hatóságnak, valamint gondoskodni kell arról, hogy a bizonyítási eszközök a szabálysértési hatóság rendelkezésére álljanak.
(5) Az eljárásra illetékes szabálysértési hatóság a meghallgatás során az intézkedést foganatosító személyt tanúként hallgathatja meg.
(6) Ha az eljárásra illetékes szabálysértési hatóság a meghallgatást követően megállapítja az eljárás alá vont személy szabálysértési felelősségét, büntetést szab ki, illetve intézkedést alkalmaz, ellenkező esetben megszünteti a szabálysértési eljárást. Amennyiben arra lehetőség van, a határozatát két órán belül írásba foglalja és közli az érintettekkel.
(7) Ha az idézést az eljárás alá vont személy nem veszi át vagy annak átadása előtt a helyszínről eltávozik, a meghallgatáson történő meg nem jelenése az eljárás lefolytatásának nem akadálya.
(8) * Ha az (1) és (2) bekezdésben megjelölt személy az idézésre nem jelenik meg, a szabálysértési hatóság a feljegyzés alapján a 102. § (1) bekezdésében meghatározott döntésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával jár el. Ha erre nincs lehetőség, az idézett személy elővezetését kell elrendelni.
(9) E § vonatkozásában a feljegyzés tartalmi elemeire a jegyzőkönyv tartalmi elemeit megfelelően kell alkalmazni.
102. § (1) * Ha a tényállás tisztázott és az eljárás alá vont személy vagy az eljárásban részt vevő más személy meghallgatása, valamint egyéb bizonyíték megszerzése nem szükséges, a szabálysértési hatóság – a (3) bekezdésben meghatározottak szerint – büntetést szab ki, illetve önállóan vagy büntetés mellett intézkedést alkalmaz.
(2) A szabálysértési hatóság a határozatát – a határozatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően – a szabálysértési eljárás megindítását követő tizenöt napon belül kizárólag a szabálysértési eljárás iratai alapján hozza meg.
(3) A szabálysértési hatóság (1) bekezdés szerinti határozatával büntetésként pénzbírságot szab ki, illetve járművezetéstől eltiltás, figyelmeztetés, elkobzás vagy kitiltás intézkedést alkalmaz.
(4) A szabálysértési hatóság rendelkezik a szabálysértési költség viseléséről és – ha annak e törvényben meghatározott feltételei fennállnak – az eljárás alá vont személyt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezi.
103. § (1) * A 102. § (1) bekezdése szerinti döntéssel szemben nincs helye kifogás benyújtásának, azonban az eljárás alá vont személy vagy képviselője, annak kézbesítésétől számított nyolc napon belül kérheti, hogy a szabálysértési hatóság hallgassa meg. A szabálysértési hatóság elutasítja az elkésett vagy nem a jogosult által előterjesztett meghallgatás tartására irányuló kérelmet.
(2) * A kérelem alapján a szabálysértési hatóságnak – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – meg kell hallgatnia az eljárás alá vont személyt. A meghallgatásra az erre irányuló kérelem érkezésétől számított öt napon belül idézést kell kibocsátani. Az eljárás alá vont személy a kérelmet a meghallgatás megkezdéséig visszavonhatja, ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha nem terjesztett volna elő kérelmet.
(3) Ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson nem jelenik meg és magát alapos okkal, előzetesen, illetve az akadály felmerülésekor haladéktalanul nem menti ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kérelmét visszavonta.
(4) * A szabálysértési hatóság a 102. § (1) bekezdése szerinti döntésében tájékoztatja az eljárás alá vont személyt, hogy a meghallgatás tartása iránti kérelmében vallomását írásban is megteheti. Az eljárás alá vont személy írásbeli vallomása nem zárja ki, hogy utóbb a meghallgatása céljából a szabálysértési hatóság idézze.
(5) * Az írásbeli vallomástétel esetén az eljárás alá vont személy
a) a vallomását papíralapú okiratban saját kezűleg leírja és aláírja,
b) papíralapú okiratba foglalt vallomásán lévő aláírását vagy kézjegyét bíróval, közjegyzővel hitelesítteti,
c) elektronikus okiratban foglalt vallomását minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával látja el, vagy
d) a vallomását elektronikus kapcsolattartás útján teszi meg.
(6) * Ha az eljárás alá vont személy a (4) bekezdésben foglalt tájékoztatás alapján a meghallgatási kérelmében írásban tesz vallomást, abból ki kell tűnnie, hogy a vallomást a hamis vád következményeinek ismeretében tette, valamint annak, hogy az írásbeli vallomása mellett a meghallgatását a kérelme alapján nem kéri. Erre az eljárás alá vont személyt a (4) bekezdés szerinti tájékoztatásban figyelmeztetni kell.
104. § (1) * Ha nincs helye a 102. § (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalának, a szabálysértési hatóság a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást folytat le, valamint szükség esetén felhívja a feljelentőt további adatok közlésére.
(2) Ha a szabálysértési hatóság a 102. § (1) bekezdése szerinti határozat ellen előterjesztett kérelem alapján tart meghallgatást, a szabálysértési hatóság a 102. § (1) bekezdése szerinti határozatát visszavonja és a megállapított tényállás alapján meghozza a határozatát azzal, hogy a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozatban megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést akkor hozhat, ha a meghallgatáson új bizonyíték merül fel.
(3) * A meghallgatás során az eljárás alá vont személyt – ha a közérdekű munka végrehajtásához szükséges feltételek fennállnak – nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e a közérdekű munka kiszabásához. A hozzájárulás megtagadása kizárja a közérdekű munka kiszabását.
(4) * Ha a szabálysértési hatóság a meghallgatás során megállapítja, hogy a közvetítői eljárásra utalás feltételei fennállnak, az ügyet közvetítői eljárásra utalja.
105. § (1) * Az érdemi határozattal szemben az eljárás alá vont személy és képviselője, továbbá az okozott kár megtérítésére kötelezés esetén, kizárólag e rendelkezéssel szemben a sértett az érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kifogást nyújthat be. Amennyiben a pénzbírság összegét külön jogszabály állapította meg, a pénzbírság mértéke miatt nincs helye kifogás benyújtásának.
(2) A kifogásban elő kell adni annak okát. Az ok téves megjelölése vagy hiánya miatt a kifogás érdemi elbírálását nem lehet megtagadni. A kifogásban egyértelműen meg kell jelölni, hogy a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el.
(3) Ha a kifogásban olyan új tényt állítanak vagy olyan új bizonyítékra hivatkoznak, amelyet a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozat meghozatala során nem ismert, a szabálysértési hatóság ezen új tényre, illetve bizonyítékra figyelemmel a kifogás alapján a határozatát visszavonhatja, vagy az eljárás alá vont személy javára megváltoztathatja.
(4) A szabálysértési hatóság kifogás alapján megváltoztatott határozata ellen az eljárás alá vont személy és képviselője a közléstől számított nyolc napon belül ismételt kifogást nyújthat be. Az ismételt kifogásban csak a határozat megváltoztatással érintett megállapításait lehet sérelmezni.
(5) A szabálysértési hatóság elutasítja az ismételt kifogást, ha az nem a megváltoztatással érintett megállapítások ellen irányul. Az elutasítás ellen nincs helye jogorvoslatnak.
106. § (1) A szabálysértési hatóság elutasítja az elkésett vagy nem a jogosult által előterjesztett kifogást. E határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(2) * Ha a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozatát nem változtatja meg, a kifogás hatósághoz történő beérkezését követő nyolc – a bizonyítási eljárás lefolytatása esetén tizenöt – napon belül az iratokat a kifogás elbírálására megküldi a 42. § (2) bekezdése szerinti járásbíróságnak. Az ismételt kifogást a szabálysértési hatóság haladéktalanul megküldi a járásbíróságnak.
107. § (1) A bíróság a szabálysértési ügyben egyesbíróként jár el.
(2) A bíróság szabálysértési ügyben az iratok beérkezését követő harminc napon belül végzéssel határoz, amely rendelkező részből és indokolásból áll. Az ügydöntő végzés indokolása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – tartalmazza a tényállást, a bizonyítékok értékelését, a végzés rendelkezéseinek indokait és megjelöli a végzés alapjául szolgáló jogszabályokat.
(2a) * Ha a bíróság tárgyaláson hozott, kihirdetés útján közölt ügydöntő végzése a jogosultak jogorvoslati jogról való lemondása miatt nyomban jogerőre emelkedik, a végzés indokolása csupán a tényállásból és az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat. Ebben az esetben a bíróság a tárgyalásról rövidített jegyzőkönyvet készíthet, amelynek kizárólag a 91. § (2) bekezdésében írt adatokat, valamint a bírósági tárgyalás menetét is kell tartalmaznia oly módon, hogy a jegyzőkönyv alapján az eljárási szabályok megtartása nyomon követhető legyen.
(2b) * A határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel szemben, valamint, ha e törvény kivételt nem tesz, pervezető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.
(3) A pervezető végzést nem kell indokolni. A bizonyítási indítvány elutasításának indokait az ügydöntő végzésben kell kifejteni.
(4) * A bíróság az ügy elbírálását követően végzésének kiadmányait kézbesíti és a szabálysértési ügy iratait végzése kiadmányával együtt visszaküldi a szabálysértési hatóságnak.
108. § (1) A bíróság a 106. § (2) bekezdése szerint megküldött kifogás beérkezését követően öt napon belül megvizsgálja, hogy helye van-e
a) az ügy áttételének,
b) az eljárás felfüggesztésének,
c) az eljárás megszüntetésének,
és a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszi.
(2) A bíróság a szabálysértési hatóság határozatát hatályon kívül helyezi és az iratokat a szabálysértési hatóságnak megküldi, ha
a) a határozatot a szabálysértési hatóságnak törvényben kizárt tagja hozta,
b) a szabálysértési hatóság – a bíróság hatáskörébe tartozó szabálysértés kivételével – nem a hatáskörében járt el, illetve a hatáskörét túllépte,
és új eljárás lefolytatására kötelezi a szabálysértési hatóságot.
(3) Ha a bíróság azt észleli, hogy a szabálysértési hatóság a bíróság hatáskörébe tartozó szabálysértés miatt hozott határozatot, a bíróság a szabálysértési hatóság határozatát hatályon kívül helyezi és az eljárást e törvény rendelkezései szerint folytatja le.
(4) * A bíróság eljárást megszüntető határozatával szemben jogorvoslatnak nincs helye.
109. § Ha a 108. §-ban írt intézkedésnek nincs helye és a kifogásban nem kérték az ügy tárgyaláson történő elbírálását, a bíróság a kifogást tizenöt napon belül tárgyalás tartása nélkül, az iratok alapján bírálja el, feltéve, hogy az eljárás az iratok alapján lefolytatható.
110. § (1) * A bíróság tárgyalást tart, ha a kifogásban a jogosult kifejezetten kérte az ügy tárgyaláson történő elbírálását, vagy ha a bíróság tárgyalás tartását szükségesnek tartja. A bíróság nem köteles tárgyalást tartani, ha az iratok alapján azt állapítja meg, hogy a kifogás alapos és a bíróság döntése a kérelemben foglaltakkal megegyezik, vagy azt az elkövető javára meghaladja.
(2) A bíróság tárgyalása nyilvános.
(3) * A bíróság a tárgyalásra idézi
a) az eljárás alá vont személyt, ha
aa) a tárgyalást az eljárás alá vont személy kérte, vagy
ab) a bíróság az eljárás alá vont személy jelenlétét egyéb okból szükségesnek tartja, vagy
b) az eljárás alá vont személy képviselőjét, ha a bíróság megítélése szerint az a) pont ab) alpontja szerinti esetben a tárgyalás ilyen módon is megtartható.
(3a) * A (3) bekezdésben nem szabályozott esetekben a bíróság az eljárás alá vont személyt értesíti.
(4) Ha az eljárás alá vont személy a szabályszerű értesítésre nem jelent meg, távollétében a tárgyalás megtartható, erre őt az értesítésben figyelmeztetni kell.
(5) Ha a tárgyaláson a tárgyalás tartását kérő személy nem jelenik meg és elmaradását alapos indokkal előzetesen nem mentette ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kifogását visszavonta.
(6) Ha a kifogásban nem kérték tárgyalás tartását, de a bíróság a tárgyalás tartását szükségesnek tartja és a kifogást előterjesztő ezen nem jelenik meg és elmaradását alapos indokkal előzetesen, illetve az akadály felmerülésekor haladéktalanul nem mentette ki, a bíróság a kifogást az iratok alapján bírálja el.
(7) Az eljárás alá vont személy a szabálysértési tárgyaláson képviselővel is képviseltetheti magát, ha jelenléte nem kötelező.
(7a) * A (3) bekezdés b) pontja szerint idézett képviselő jelenlétének hiánya csak abban az esetben akadálya a tárgyalás megtartásának, ha a tárgyaláson az eljárás alá vont személy sem jelenik meg, így a kifogás tárgyában megalapozott döntés nem hozható.
(8) * A bíróság a tárgyalásról értesíti az eljárás alá vont személy képviselőjét és a sértettet, valamint – amennyiben a szabálysértési hatóság a felterjesztés során részvételi szándékát kifejezetten jelezte – a szabálysértési hatóságot. Ha a szabálysértési hatóság képviselője a részvételi szándékát bejelentette, távollétében a tárgyalás nem tartható meg.
111. § (1) A tárgyalást a bíró az ügy megjelölésével nyitja meg, majd a megidézettek és az értesítettek számbavételét követően – amennyiben a tárgyalás megtartásának nincs akadálya – felhívja a tanúkat a tárgyalóterem elhagyására, az igazolatlan eltávozás következményeire való figyelmeztetés mellett.
(2) A bíró ismerteti a szabálysértési hatóság határozatának, valamint az ellene emelt kifogásnak a lényegét, a tárgyalás tartására irányuló kifejezett kérelmet, továbbá az iratok tartalmából mindazt, amit az ügy eldöntése szempontjából lényegesnek tart.
(3) Az eljárás alá vont személy, a képviselője, valamint a szabálysértési hatóság képviselője az ismertetés kiegészítését kérhetik.
112. § (1) A bizonyítás felvételének sorrendjét és terjedelmét a bíró állapítja meg.
(2) A bizonyítási eljárást az eljárás alá vont személy meghallgatásával kell kezdeni. Amennyiben az eljárás alá vont személy nincs jelen a tárgyaláson és jelenléte nem kötelező, az üggyel kapcsolatos korábbi nyilatkozatát kell felolvasni.
(3) Az eljárás alá vont személyt – személyi adatai felvételét követően – figyelmeztetni kell, hogy nem köteles vallomást tenni, majd ezt követően a még meg nem hallgatott eljárás alá vont személyek távollétében kell meghallgatni.
(4) Az eljárás alá vont személy a tárgyalás rendjének zavarása nélkül a tárgyalás alatt is értekezhet képviselőjével.
(5) * Ha az eljárás alá vont személy, a képviselő, illetve a sértett a tárgyaláson vagy azon kívül a kifogást visszavonja, a bíróság a szabálysértési ügy iratait visszaküldi a szabálysértési hatóságnak. Ez esetben a szabálysértési hatóság határozata a visszavonás bejelentésének, illetve a bírósághoz érkezésének napján jogerőre emelkedik. Az eljárás alá vont személy képviselője kifogását csak az eljárás alá vont személy egyetértésével vonhatja vissza.
113. § (1) A szabálysértési hatóság képviselője és az eljárás alá vont személy képviselője az eljárás alá vont személyhez, a tanúkhoz és a szakértőkhöz kérdést intézhet, bizonyítási indítványokat terjeszthet elő.
(2) A bíróság a bizonyítási indítványok felől külön indokolás nélkül dönt, elutasításukat csak az ügydöntő végzésben kell indokolni.
(3) Ha a bizonyítás felvétele a tárgyaláson jelentős nehézségbe ütközne, a bíróság kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján jár el.
(4) * Amennyiben a tárgyalás adataiból bűncselekmény gyanújára lehet következtetni, a bíróság az ügyet haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészséghez.
114. § (1) A bíróság az ügyet lehetőleg egy tárgyalási napon befejezi.
(2) * Ha az ügy terjedelme, a bizonyítás kiegészítése miatt, vagy egyéb fontos okból szükséges, a bíró a tárgyalást legfeljebb tizenöt napra elnapolhatja. Az elnapolt tárgyalást a tárgyalás korábbi részéről felvett jegyzőkönyv lényegének ismertetésével kell kezdeni, feltéve, hogy az eljárás alá vont személy vagy a képviselője ezt szükségesnek tartja.
(3) Ha a tárgyalás megtartásának akadálya van, a bíró a tárgyalást legfeljebb harminc napra elhalasztja, a tárgyalás új határnapját nyomban kitűzi.
115. § (1) * Amennyiben a bizonyítási eljárást a bíróság befejezetté nyilvánította, először a szabálysértési hatóság jelenlévő képviselője, majd az eljárás alá vont személy jelenlévő képviselője, illetve az eljárás alá vont személy fejtheti ki álláspontját az ügy lényegéről, majd a sértett szólalhat fel.
(2) A nyilatkozatokat követően a bíróság zárt ülésen meghozza a végzését, amelyet nyomban nyilvánosan kihirdet.
116. § (1) A bíróság a szabálysértési hatóság határozatát végzésében
a) hatályban tartja, ha a kifogás alaptalan,
b) az eljárás alá vont személy javára megváltoztathatja, ha a kifogásban olyan új tényt állítanak vagy olyan új bizonyítékra hivatkoznak, amelyet a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozat meghozatala során nem ismert,
c) megváltoztatja, ha a szabálysértési hatóság jogszabályt helytelenül alkalmazott.
(1a) * A bíróság a 122. § (2) bekezdésében meghatározottak megfelelő alkalmazásával az eljárás alá vont személy terhére a szabálysértési hatóság határozatában megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést akkor hozhat, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni.
(2) A bíróság a kifogást elbíráló végzésében rendelkezik a szabálysértési költség viseléséről.
(3) A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(4) *
117. § (1) A szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt a feljelentést a rendőrségnél kell megtenni. Ha a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt a feljelentést máshol tették, vagy ha a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértésről egyéb módon szereztek tudomást, a feljelentést, illetve az egyéb jelzést a rendőrséghez kell haladéktalanul továbbítani.
(2) * A rendőrség a szabálysértési elzárással is büntethető – a 23. § (1) bekezdés b), d) illetve f) pontja kivételével – szabálysértés tényállásának felderítése, az elkövető kilétének megállapítása, valamint a bizonyítási eszközök felkutatása és biztosítása érdekében a bírósági eljárást előkészítő eljárást folytat le. A rendőrség előkészítő eljárására a szabálysértési hatóság eljárására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy azt harminc napon belül be kell fejezni, kivéve, ha az előkészítő eljárást lefolytató rendőri szerv vezetője annak időtartamát újabb harminc nappal meghosszabbítja.
(3) A rendőrség az előkészítő eljárás során elrendelheti lakás, egyéb helyiség vagy azokhoz tartozó bekerített hely átvizsgálását, ha alaposan feltehető, hogy az tárgyi bizonyítási eszköz megtalálására vezet. Az elrendelő határozatban meg kell jelölni azokat a bizonyítási eszközöket, amelyek megtalálására az intézkedés irányul. A határozatot az intézkedés megkezdése előtt az érintettel közölni kell. Végrehajtásától el kell tekinteni, ha a keresett dolgot az érintett előadja. Az intézkedés csak az érintett vagy képviselője jelenlétében hajtható végre.
(4) A (3) bekezdés rendelkezése alapján nem kutatható át közjegyzői és ügyvédi iroda, valamint egészségügyi intézmény.
(4a) * Ha az előkészítő eljárás során mind a sértett, mind az elkövető kiléte megállapítható és a közvetítői eljárással összefüggő, a 82/A. § (5) bekezdésében meghatározott kizáró feltétel nem áll fenn, a rendőrség a sértettet és az eljárás alá vont személyt tájékoztatja a szabálysértési eljárásban alkalmazható közvetítői eljárás szabályairól, valamint arról, hogy a közvetítői eljárásra utaláshoz szükséges jognyilatkozatok az előkészítő eljárásban is előterjeszthetők. Az előkészítő eljárás során a közvetítői eljárással összefüggésben a szabálysértési hatóság alatt az előkészítő eljárást lefolytató szervet is érteni kell.
(5) Az előkészítő eljárás befejezését követően a rendőrség az előkészítő eljárás során keletkezett iratokat, adatokat, megállapításokat tartalmazó jelentését – a (7) bekezdésben foglalt eseten kívül – haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
(6) A rendőrség az (5) bekezdésben foglalt jelentésnek a bírósághoz történő megküldését megelőzően – az érték-egybefoglalás megállapíthatósága érdekében – ellenőrzi, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben tulajdon elleni szabálysértés elkövetése miatt folyik-e másik előkészítő eljárás.
(7) * Az előkészítő eljárás során az eljárás felfüggesztésére a 82. §-ban, az eljárás megszüntetésére a 83. §-ban, valamint a panasszal kapcsolatban a 98. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(8) * Ha a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés elkövetésével gyanúsítható személy lakóhelye, illetve tartózkodási helye ismeretlen, lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének megállapítása, valamint előállítása érdekében a bíróság vagy az előkészítő eljárást folytató szerv a körözését rendelheti el. A körözést vissza kell vonni, ha az elrendelésének oka megszűnt. A körözés elrendeléséről szóló határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(9) * Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés elkövetésével gyanúsítható személy személyazonosságának megállapítása érdekében, amennyiben az elkövető ismeretlen, a bíróság vagy az előkészítő eljárást lefolytató szerv az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét veheti igénybe.
118. § (1) * Ha az előkészítő eljárás iratai alapján megállapítható, hogy a tényállás tisztázott és az eljárás alá vont személy vagy a tanú, sértett, szakértő meghallgatása nem szükséges, valamint a közvetítői eljárásra utalás feltételei nem állnak fenn, a bíróság határozatban büntetést szab ki, illetve önállóan vagy büntetés mellett intézkedést alkalmaz, továbbá rendelkezik a szabálysértési költség viseléséről, illetve – a 93. § figyelembevételével – az okozott kár megtérítéséről.
(2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti döntését az előkészítő eljárásról készített jelentés megérkezését követő tizenöt napon belül, kizárólag a szabálysértési eljárás iratai és az előkészítő eljárásról szóló jelentés alapján meghozza.
(3) Ha az eljárás alá vont személy őrizetbe vételére került sor, az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalának nincs helye.
(4) * Az (1) bekezdésben foglalt esetben a bíróság nem szabhat ki közérdekű munka és szabálysértési elzárás büntetést.
(5) * Az áttételről, az eljárás felfüggesztéséről, illetve az eljárás megszüntetéséről a bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján tárgyalás tartása nélkül is határozhat.
119. § (1) A 118. § (1) bekezdése szerinti döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek, azonban az eljárás alá vont személy vagy képviselője annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti tárgyalás tartását.
(2) Az eljárás alá vont személy a kérelmet a tárgyalás megkezdéséig visszavonhatja, ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha nem terjesztett volna elő kérelmet. Ha az eljárás alá vont személy nem kérte tárgyalás tartását, a döntés jogerőre emelkedik és végrehajtható.
(3) Ha az eljárás alá vont személy a tárgyaláson nem jelenik meg és magát alapos okkal, előzetesen, illetve az akadály felmerültekor haladéktalanul nem menti ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kérelmét visszavonta.
120. § (1) A bíróság tárgyalást tart, ha a 118. § (1) bekezdése szerinti döntésnek nincs helye, vagy ha az ügy elbírálása érdekében egyébként tárgyalás tartását tartja szükségesnek, továbbá, ha az eljárás alá vont személy vagy képviselője a 119. § (1) bekezdése szerint tárgyalás tartását kérte. Ez utóbbi esetben a bíróság a tárgyalásra az erre irányuló kérelem kézhezvételétől számított öt napon belül idézést bocsát ki.
(1a) * Ha a bíróság a tárgyalás során megállapítja, hogy a közvetítői eljárásra utalás feltételei fennállnak, az ügyet közvetítői eljárásra utalja.
(2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti tárgyalás során a szabálysértési tárgyalásra vonatkozó, e törvényben meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával jár el.
(3) A bíróság, ha a rendelkezésére álló iratok alapján lehetséges, haladéktalanul határoz az áttételről, az eljárás felfüggesztéséről, illetőleg az eljárás megszüntetéséről.
(4) A bíróság, ha az iratok tartalma alapján nem lehetséges az ügy érdemi elbírálása, a tényállás tisztázása érdekében
a) meghallgatja az eljárás alá vont személyt, szükség esetén a sértettet, a feljelentőt, illetve más tanút,
b) felhívja a feljelentőt további adatok közlésére,
c) szakvéleményt szerez be, meghallgatja a szakértőt,
d) iratokat, tárgyi bizonyítási eszközöket szerez vagy szereztet be,
e) külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján más szerveket adatok közlésére hív fel.
(5) * A meghallgatás során az eljárás alá vont személyt, ha a közérdekű munka végrehajtásához szükséges feltételek fennállnak, nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e a közérdekű munka kiszabásához. A hozzájárulás megtagadása kizárja a közérdekű munka kiszabását.
(6) A bíróság az így megállapított tényállás alapján végzéssel megszünteti a szabálysértési eljárást vagy megállapítja az eljárás alá vont személy felelősségét és büntetést szab ki, illetve intézkedést alkalmaz.
(7) * Ha a bíróság a 118. § (1) bekezdése szerinti határozat ellen előterjesztett tárgyalás tartására irányuló kérelem alapján tart tárgyalást, a (4) bekezdésben írt módon állapítja meg a tényállást. Döntésének megfelelően a 118. § (1) bekezdése szerinti határozatát hatályban tartja, megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti azzal, hogy a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozatban megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést akkor hozhat, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel.
(8) A bíróság rendelkezik a szabálysértési költség viseléséről és – ha annak e törvényben meghatározott feltételei fennállnak – az eljárás alá vont személyt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezi.
(9) * A bíróság a tárgyaláson hozott végzését – a jogorvoslati jogról történő lemondás esetét kivéve – a kihirdetését követő 3 munkanapon belül írásba foglalja. A kihirdetéskor a fellebbezésre jogosultat tájékoztatni kell
a) az írásba foglalás határidejéről,
b) a fellebbezés bejelentésének határidejéről,
c) arról, hogy az írásba foglalást követően a végzés a bíróságon megismerhető, illetve azt a bíróság az eljárás alá vont személy indítványára, az általa megjelölt elektronikus levelezési címre is továbbítja,
d) arról, hogy a bíróság az írásba foglalt végzést a fellebbezésre jogosult részére kézbesíti, azonban a kézbesítés a fellebbezés határidejét nem érinti, valamint
e) arról, hogy a fellebbezés bejelentésének határideje alatt a fellebbezés okát, célját és indokait módosíthatja vagy kiegészítheti.
121. § (1) * A bíróság tárgyaláson hozott végzésével szemben az eljárás alá vont személy és a képviselője, valamint a bírósági tárgyaláson jelenlévő előkészítő eljárást lefolytató szerv, az okozott kár megtérítésére kötelezés esetén, kizárólag e rendelkezéssel szemben a sértett is, a végzés közlésétől számított nyolc napon belül halasztó hatályú fellebbezést nyújthat be.
(2) A fellebbezésben elő kell adni annak okát és célját. Az ok téves megjelölése vagy hiánya miatt a fellebbezés elbírálását nem lehet megtagadni.
(3) Az elkésett vagy nem a jogosult által előterjesztett fellebbezést a végzést hozó bíróság elutasítja.
(4) * A bíróság az iratokat a fellebbezés benyújtására előírt határidő leteltét követő öt napon belül megküldi az illetékes törvényszéknek.
122. § (1) A törvényszék a fellebbezést annak kézhezvételétől számított harminc napon belül tanácsülésen bírálja el. Ennek során az eljárás alá vont személy terhére – az előkészítő eljárást lefolytató szerv által az eljárás alá vont személy terhére bejelentett fellebbezés hiányában – nem szabhat ki, illetve nem alkalmazhat a megfellebbezett végzésben kiszabott büntetésnél, illetve alkalmazott intézkedésnél súlyosabbat.
(2) Az eljárás alá vont személy terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami szabálysértési felelősségének megállapítására, szabálysértésének súlyosabb minősítésére, a büntetésének súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedés alkalmazására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés kiszabására irányul.
123. § (1) * A törvényszék a járásbíróság végzését hatályban tartja, a súlyosítási tilalomra vonatkozó rendelkezések megtartásával megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, illetve az eljárt bíróságot új eljárásra utasítja.
(1a) * A törvényszék végzésével szemben nincs helye jogorvoslatnak.
(2) * A törvényszék határozatának kiadmányait kézbesíti és az ügy iratait határozatának kiadmányaival, valamint a határozat kézbesítésének napjáról adott tájékoztatással együtt visszaküldi a járásbíróságnak.
123/A. § * (1) A bíróságnak a 216/A. § (1) bekezdésében meghatározott szabálysértés elkövetése miatt indult eljárására a 120–123. §-ban szabályozott rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az ügyben előkészítő eljárásnak nincs helye és a bíróság tárgyalás tartására köteles.
(2) A bíróság a feljelentés beérkezését követő három napon belül megvizsgálja a feljelentést. Ha a feljelentés áttételének vagy elutasításának nincs helye, a bíróság – az eljárás alá vont személy és szükség esetén a tanúk idézésével egyidejűleg – tizenöt napon belüli időpontra tárgyalást tűz ki.
124. § (1) A szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt őrizetbe vett személyt a rendőrség a gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából a bíróság elé állítja.
(2) A rendőrség a bíróság elé állítás időpontjáról haladéktalanul értesíti a sértettet, valamint gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak. A rendőrség közli az eljárás alá vont személlyel, hogy milyen szabálysértés miatt és milyen bizonyítékok alapján állítja bíróság elé.
(3) * A rendőrség ügyvédet rendel ki, ha az eljárás alá vont személynek nincs meghatalmazott ügyvédje. Az ügyvéd kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak, de az eljárás alá vont személy – indokoltan, egy alkalommal – más ügyvéd kirendelését kérheti.
(3a) * A kirendelés hatályát veszti, amikor az eljárás alá vont érdekében meghatalmazott ügyvéd a meghatalmazását e törvény szerint benyújtotta, vagy a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételét a meghatalmazott ügyvéd vagy az eljárás alá vont személy a bíróságnak, illetve szabálysértési hatóságnak bejelentette.
(4) * A rendőrség az ügyvédet és a képviselőt a tárgyalás időpontjáról értesíti, gondoskodik továbbá arról, hogy az ügyet megismerhesse, illetve az eljárás alá vont személlyel a tárgyalás előtt érintkezhessen.
125. § (1) * A tárgyaláson a rendőrség képviselője az iratokat és a tárgyi bizonyítási eszközöket a bíróságnak átadja, ezt követően a feljelentést szóban terjeszti elő, valamint javaslatot tesz a büntetés mértékére.
(2) * A bíróság nem tart tárgyalást, ha megállapítja, hogy az őrizetbe vétel feltételei nem álltak fenn, a 124. § (3) bekezdése szerinti ügyvéd a bíróságon nem jelent meg, vagy az őrizetbe vételtől több mint hetvenkét óra telt el.
(3) * Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a bíróság a feljelentés előterjesztése után meghallgatja az eljárás alá vont személyt, szükség esetén a sértettet, illetve a tanúkat. Ezt követően végzéssel megszünteti a szabálysértési eljárást, vagy megállapítja az eljárás alá vont személy felelősségét és büntetést szab ki, illetve intézkedést alkalmaz, rendelkezik a szabálysértési költség viseléséről és – ha annak e törvényben meghatározott feltételei fennállnak – az eljárás alá vont személyt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezi.
(3a) * A bíróság a fiatalkorú eljárás alá vont személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése és kímélete érdekében a tárgyalásról vagy annak meghatározott részéről a nyilvánosságot kizárhatja.
(4) A végzés kihirdetése után a rendőrség képviselője, az eljárás alá vont személy, a képviselője nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy az ügydöntő határozattal szemben kíván-e fellebbezéssel élni.
(5) Ha a rendőrség képviselője, az eljárás alá vont személy, illetve a képviselője a szabálysértési elzárás kiszabásával szemben fellebbezést jelent be és a bíróság az őrizetet meghosszabbítja, a bíróság az iratokat haladéktalanul felterjeszti a törvényszékhez.
(6) A fellebbezésre vonatkozó nyilatkozatokat követően a bíróság a végzését nyomban írásba foglalja és kézbesíti az eljárás alá vont személynek, az eljárás alá vont személy képviselőjének, valamint a rendőrség képviselőjének.
(7) * Ha az ügy áttételének nincs helye és a tárgyalás alapján ügydöntő végzés meghozatalára nincs lehetőség, a bíróság a bíróság elé állítás keretében folytatott eljárást befejezi, az eljárást a 120. §-ban foglalt szabályok szerint folytatja le és lehetőség szerint az új tárgyalásra nyomban határnapot tűz.
(8) * Ha a közvetítői eljárásra utalás feltételei fennállnak, a bíróság az ügyet közvetítői eljárásra utalja és a továbbiakban az eljárást a 120. §-ban foglalt szabályok szerint folytatja le.
126. § A végzéssel szembeni fellebbezés elintézésére az e törvényben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell a bíróság elé állítás eredményeként hozott végzés elleni fellebbezés esetében is azzal, hogy a törvényszék a határozatának egy kiadmányát közvetlenül megküldi az eljárást kezdeményező rendőrségnek.
126/A. § * (1) * A 39. § (2) bekezdés e)–i) pontjában meghatározott személy szabálysértési elzárással is büntethető azon szabálysértések esetén, ahol a helyszíni bírság kiszabására jogosult, a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt az elkövetés helye szerint illetékes járásbíróságra előállíthatja. Az előállításnak akkor van helye, ha a tárgyalás megtartásának nincsen akadálya. Előállítás esetén a helyszíni bírság kiszabására jogosult személy a feljelentést szóban előterjeszti, a rendelkezésre álló bizonyítékokat a bíróságnak átadja, valamint javaslatot tesz a büntetés, intézkedés mértékére.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak, továbbá közli az eljárás alá vont személlyel, hogy milyen szabálysértés miatt és milyen bizonyítékok alapján állítja bíróság elé.
(3) A bíróság nem tart tárgyalást, ha megállapítja, hogy az előállítás nem volt jogszerű. Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, akkor a 125. § (3) bekezdése szerint jár el.
(4) * A végzés ellen az (1) bekezdésben meghatározott személy fellebbezéssel élhet.
126/B. § * (1) A bíróság hivatalból vagy az eljárási cselekményen jelenlétre kötelezett vagy jogosult személy által előterjesztett indítványra – a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén – elrendelheti az elkövető telekommunikációs eszköz útján történő meghallgatását. *
(2) A bíróság az előkészítő eljárást lefolytató rendőri szerv útján haladéktalanul közli a telekommunikációs eszköz használatával kapcsolatos döntését.
(3) A telekommunikációs eszköz használata iránti indítvány elutasítása, valamint a telekommunikációs eszköz használatának elrendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(4) Telekommunikációs eszköz használata esetén a bírósági tárgyalás kitűzött, illetve az előkészítő eljárást lefolytató rendőri szerv által megjelölt helyszín (a továbbiakban: elkülönített helyszín) között az összeköttetés közvetlenségét és kölcsönösségét kép- és hangfelvétel továbbítása biztosítja.
(5) * Ha a bíróság elrendelte a tanú adatainak zártan kezelését, a telekommunikációs eszköz használata útján történő meghallgatáson az elkövető csak akkor lehet jelen, ha ehhez a tanú hozzájárul. Az így kizárt elkövető a telekommunikációs eszköz használata útján történő meghallgatást követően, a meghallgatás során távollétében történteket megismerheti.
(6) Telekommunikációs eszköz használata esetén az elkülönített helyszínen kizárólag a következő személyek lehetnek jelen:
a) az elkövető, akinek a jelenlétét a telekommunikációs eszköz útján biztosítják,
b) az a) pontban meghatározott személy jogi képviselője, törvényes képviselője vagy képviselője,
c) a rendőrség képviselője,
d) az elkövető őrzését ellátó személy,
e) a szakértő,
f) a tolmács,
g) a telekommunikációs eszköz működését biztosító személyzet.
(7) A telekommunikációs eszköz útján történt meghallgatásról készült jegyzőkönyvben – a 91. §-ra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával – rögzíteni kell:
a) a telekommunikációs eszköz használatának tényét és módját,
b) annak a személynek a megjelölését, akinek a jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítják,
c) az elkülönített helyszín címét,
d) az elkülönített helyszínen tartózkodó egyéb személyek nevét és azt, hogy az eljárási cselekményen milyen minőségben vannak jelen.
(8) Telekommunikációs eszköz használata esetén a felvételt rögzíteni kell.
127. § (1) A bíróság jogerős végzésével elbírált cselekmény (alapügy) esetén perújításnak van helye, ha
a) az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy
aa) az elkövető szabálysértési felelőssége nem állapítható meg, illetve vele szemben lényegesen enyhébb jogkövetkezményt kell alkalmazni;
ab) *
b) az eljárás alá vont személlyel szemben ugyanazon cselekmény miatt több szabálysértési felelősséget megállapító végzést, vagy ugyanazon cselekmény miatt szabálysértési és büntetőjogi felelősséget megállapító döntést hoztak;
c) * az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel, vagy az elkövetőt nem a valódi nevén vonták felelősségre;
d) az alapügyben a szabálysértési hatóság valamely tagja, illetve a bíróság a kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte;
e) az elkövető által elkövetett bűncselekményt e törvény szerinti eljárásban, szabálysértésként bírálták el;
f) *
(1a) * A bíróság szabálysértési elzárásra történő átváltoztató döntése ellen perújításnak van helye, ha az jogszabályt sért.
(2) Az (1) bekezdés c)–d) pontja esetében perújításnak csak akkor van helye, ha
a) a perújítási okként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította vagy ilyen ítélet meghozatalát nem bizonyítottság hiánya zárja ki és
b) e bűncselekmény a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság határozatát befolyásolta.
(3) * Nincs helye perújításnak, ha a bírósági határozat jogerőre emelkedését követően egy év eltelt.
128. § (1) Az elkövető javára perújítási kérelmet terjeszthet elő
a) az elkövető,
b) az elkövető képviselője, kivéve, ha az elkövető ezt megtiltja,
c) a fiatalkorú elkövető törvényes képviselője, gondozója,
d) * az ügyész.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek által előterjesztett perújítási kérelem alapján a határozatot az elkövető hátrányára nem lehet megváltoztatni.
(3) Az ügyész terjeszthet elő perújítási kérelmet, ha az elkövető által elkövetett bűncselekményt e törvény szerinti eljárásban, szabálysértésként bírálták el.
(4) *
(5) A perújítási kérelmet az előterjesztő mindaddig visszavonhatja, amíg a bíróság a perújítás megengedhetősége kérdésében határozatot nem hozott.
129. § (1) A perújítási kérelmet az alapügyben eljárt bíróságnál kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani. A perújítási kérelemben meg kell jelölni a kérelem okát és bizonyítékait.
(2) A bíróság elutasítja az e törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, az azonos jogosult által ismételten előterjesztett, vagy az elkésett kérelmet.
130. § (1) * Ha a bíróság a perújítási kérelmet megalapozottnak találja, a perújítást elrendeli, egyidejűleg az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggesztheti, illetve félbeszakíthatja.
(1a) * A bíróság tárgyalást tart, ha az a tényállás tisztázása érdekében szükséges, vagy azt az elkövető kéri. Az elkövető a perújításról való tudomásszerzést követő nyolc napon belül kérheti a tárgyalás tartását.
(2) Ha a bíróság a perújítási kérelmet alaptalannak találja, azt végzéssel elutasítja. A végzést közölni kell azzal, aki a kérelmet előterjesztette.
131. § (1) * Ha a bíróság a perújítás elrendelését követően az ügyben tárgyalást tűz, az eljárásra a szabálysértési tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket a perújítás jellegéből folyó értelemszerű eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az elkövetőnek a tárgyalásra szóló idézéssel együtt a perújítási kérelmet és a perújítást elrendelő végzést is kézbesíteni kell, a tárgyaláson a perújítással megtámadott végzést és a perújítást elrendelő végzést kell ismertetni.
132. § (1) * Ha a bíróság megállapítja, hogy a perújítási kérelem alapos, az alapügyben hozott végzést egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és új végzést hoz, ha pedig a perújítási kérelmet alaptalannak találja, azt végzéssel elutasítja.
(2) Az elkövető javára előterjesztett perújítás alapján az alapügyben hozott jogerős végzést nem lehet az elkövető terhére megváltoztatni.
(3) A perújítás elrendelése ellen és a perújítás tárgyában hozott érdemi határozatok ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(4) A perújítás elutasítása ellen a perújítási kérelmet előterjesztő fellebbezhet. A fellebbezést a törvényszék a fellebbezés elbírálására vonatkozó szabályok szerint bírálja el azzal, hogy ha a fellebbezésnek helyt ad, akkor a megfellebbezett végzést hozó bíróságot utasítja a perújítás lefolytatására.
132/A. § *
133. § (1) Perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt a jogerős határozattal befejezett szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendelte el.
(2) A XVIII. Fejezetben meghatározott szabályokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) perújításnak a bírósági határozat jogerőre emelkedését követő egy év eltelte után is helye van,
b) a perújítási kérelem csak az elkövető javára terjeszthető be,
c) a perújítási kérelmet az elkövető halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa is előterjeszthet,
d) az ügyész hivatalból köteles perújítási kérelmet előterjeszteni, ha a felülvizsgálni rendelt szabálysértési ügyben kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtása folyamatban van, illetve az elkövető a felülvizsgálni rendelt ügy miatt a szabálysértési nyilvántartásban szerepel,
e) a bíróság a perújítási kérelmet csak abban az esetben utasíthatja el, ha a perújítási kérelemben hivatkozott alkotmánybírósági döntés nem függ össze az alapüggyel,
f) a perújítás során hozott határozatban az elkövető szabálysértésért való felelősségét valamely cselekmény miatt a 6. § (6) bekezdésében meghatározott határidőre tekintet nélkül is meg lehet állapítani.
(3) Perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján a bíróság jogerős határozatával elbírált szabálysértési ügyben alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabályt megsemmisítette, és ezért az – az Alkotmánybíróság eltérő döntése hiányában – az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható.
(4) Ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján a bíróság jogerős határozatát megsemmisítette, a megsemmisített bírósági határozatot hozó bíróság új eljárást folytat le.
(5) A (4) bekezdés szerinti új eljárást a XVIII. Fejezetben meghatározott szabályok alapján kell lefolytatni a (6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.
(6) A (4) bekezdés szerinti új eljárásban
a) az eljárás hivatalból indul,
b) a bíróság az ügyet az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata okainak és indokainak figyelembevételével bírálja el,
c) a 132. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása helyett a bíróság új határozatot hoz az ügyben azzal, hogy nem lehet a megsemmisített bírósági határozatban kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni vagy az alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni.
(7) Ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján a bíróság határozatával együtt a szabálysértési hatóság azzal felülvizsgált határozatát is megsemmisítette, akkor újabb szabálysértési eljárás a megsemmisített határozatokkal elbírált cselekmény miatt nem indítható.
133/A. § * (1) A kártalanítási igény a kártalanítást igénylő választása szerint egyszerűsített kártalanítási eljárásban vagy kártalanítás iránti vagyonjogi perben (a továbbiakban: kártalanítási per) érvényesíthető. A kártalanítási igény fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető.
(2) A kártalanítási igényt az állammal szemben kell érvényesíteni. Az államot a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter képviseli.
(3) A bíróság jogerős döntése alapján letöltött szabálysértési elzárás büntetésért, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság jogerős döntése alapján elvégzett közérdekű munka büntetésért, az ezek kiszabását megelőzően elrendelt, hetvenkét órát meghaladó őrizetért, valamint a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatás esetén annak végrehajtásáért, illetve közérdekű munkával történő megváltásáért az elkövetőnek kártalanítás jár, ha az Alkotmánybíróság határozata, a perújítás, az ügyészi felhívás, illetve indítvány, valamint a helyszíni bírságolás felülvizsgálata (a továbbiakban együtt: jogerős döntést követő felülvizsgálat) folytán
a) az eljárást vele szemben megszüntették,
b) a helyszíni bírságot megállapító döntést visszavonták,
c) az elkövetővel szemben jogerősen enyhébb büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak, vagy
d) a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatása esetén annak végrehajtása alaptalan volt.
(4) Az elkövetőnek nem jár kártalanítás, ha a bíróság a szabálysértési eljárást a 127. § (1) bekezdés e) pontja szerinti perújítás folytán a 83. § (1) bekezdés a) pontja szerint szünteti meg és az elkövető büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapítják, továbbá ha a szabálysértési büntetés a Btk. alapján beszámítható.
133/B. § * (1) Az elkövető a jogerős döntést követő felülvizsgálat eredményeképpen hozott jogerős döntés vele történő közlésétől számított hat hónapon belül a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróságnál, szabálysértési hatóságnál, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szervnél vagy személynél terjeszthet elő kártalanítási igényt. E határidő elmulasztása jogvesztő.
(2) A kérelemben meg kell jelölni a kártalanítási igény összegét, valamint az igényt megalapozó bizonyítékokat.
(3) Az elkövetőt kártalanítási igényének jogalapjáról, az igény érvényesítésének határidejéről, a határidő kezdő időpontjáról és a határidő elmulasztásának jogvesztő jellegéről, valamint arról, hogy választása szerint igényét egyszerűsített kártalanítási eljárásban vagy kártalanítási perben érvényesítheti az (1) bekezdés szerinti döntés közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell.
133/C. § * (1) Az egyszerűsített kártalanítási eljárás keretében a kártalanítást igénylő a szabadság alaptalan korlátozásáért, illetve elvonásáért járó, kormányrendeletben meghatározottak szerint számított összegű kártalanítást igényelhet. Az egyszerűsített kártalanítási eljárás célja, hogy a kártalanítást igénylő és a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter között megállapodás jöjjön létre, amely alapján a kártalanítást teljesíteni kell.
(2) Egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelem ugyanabban az eljárásban egy alkalommal terjeszthető elő a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróságnál, szabálysértési hatóságnál, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szervnél vagy személynél.
(3) Az ugyanabban az eljárásban ismételten előterjesztett egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy nem küldi meg a szabálysértési szabályozásért felelős miniszternek, és a kérelem érdemi vizsgálata nélkül a kérelem benyújtóját erről tájékoztatja.
(4) A kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy az egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – annak beérkezését követő egy hónapon belül, érdemi vizsgálat nélkül a szabálysértési ügy irataival együtt a szabálysértési szabályozásért felelős miniszternek küldi meg.
(5) A szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a kérelem hozzá való beérkezésétől számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a 133/A. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján a kártalanítási igény megalapozott-e, illetve, hogy nem áll-e fenn kártalanítást kizáró ok. Ha a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem megalapozott, megállapítja a szabadság alaptalan korlátozásáért, illetve elvonásáért járó, kormányrendeletben meghatározottak szerint számított kártalanítási összeget és erről a kártalanítást igénylőt írásban tájékoztatja. A tájékoztatás tartalmazza azt is, hogy a kártalanítási összeg elfogadása esetén az egyszerűsített kártalanítási eljárás írásbeli megállapodással zárul.
(6) Ha a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem nem megalapozott, erről a kártalanítást igénylőt írásban tájékoztatja.
(7) A megállapodást a kérelem benyújtását követő öt hónapon belül kell írásban megkötni.
(8) Ha a kártalanítást igénylővel a megállapodás létrejön, további kártalanítási igény érvényesítésének nincs helye.
(9) A kártalanítási összeget a megállapodás írásbeli megkötését követő tizenöt napon belül kell kifizetni.
133/D. § * (1) Ha az egyszerűsített kártalanítási eljárás során a kérelem benyújtását követő öt hónapon belül megállapodás nem jön létre, vagy a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem nem megalapozott, a kártalanítást igénylő a határidő lejártát, illetve a kérelem elfogadhatatlanságáról való tájékoztatást követő két hónapon belül a 133/E. és 133/F. § szerinti kártalanítási pert indíthat. Ez a határidő jogvesztő.
(2) A kártalanítási per (1) bekezdés szerinti megindítása esetén a kártalanítást igénylő a keresetlevelet a kártalanítási perre a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál terjeszti elő.
(3) A szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a 133/C. § (4) bekezdése alapján megküldött ügyiratokat a (2) bekezdés szerinti bíróság megkeresésére haladéktalanul megküldi.
133/E. § * (1) Kártalanítási igényként a szabadság alaptalan korlátozása, elvonása vagy alaptalanul elvégzett közérdekű munka miatt bekövetkezett
a) kár megtérítése, illetve
b) nem vagyoni sérelemért járó sérelemdíj
követelhető.
(2) A kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyvnek a kártalanításra és a sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A kártalanítás a jogerős döntést követő felülvizsgálat eredményeképpen hozott határozat jogerőre emelkedésével válik esedékessé.
133/F. § * (1) A kártalanítási perben a polgári perrendtartásról szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A kártalanítási pert keresetlevéllel kell megindítani. A keresetlevél tartalmazza
a) a kártalanítást igénylő természetes személyazonosító adatait,
b) ha jogi képviselővel jár el, akkor a jogi képviselő nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét,
c) a kártalanítási igény összegét,
d) az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,
e) az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket, és
f) a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat.
(3) A keresetlevelet – a 133/D. § (2) bekezdése szerinti kivétellel – a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróságnál, szabálysértési hatóságnál, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szervnél vagy személynél kell előterjeszteni.
(4) A kártalanítási per iránti keresetlevelet a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy annak beérkezését követő tizenöt napon belül érdemi vizsgálat nélkül a szabálysértési eljárás ügyirataival együtt a szabálysértési szabályozásért felelős minisztérium székhelye szerint illetékes, a perre hatáskörrel rendelkező járásbíróságnak vagy törvényszéknek küldi meg.
133/G. § * Ha az államnak kártalanítást kell fizetnie és a kártalanítási eljárás során adat merült fel arra, hogy a kártalanítást igénylőt a szabálysértési hatóság, illetve a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság – a közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével – az okozott kár megtérítésére kötelezte, amelyet a kártalanítás kifizetéséig nem teljesített, a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a kártalanítási összeget visszatartja. Ilyen esetben a szabálysértéssel okozott kárt a kártalanítás összegéből kell teljesíteni.
133/H. § * (1) A pénzbírság, a helyszíni bírság és a szabálysértési költség címén megfizetett összeget a megfizetéstől a visszafizetés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt az elkövetőnek vissza kell fizetni, ha a jogerős döntést követő felülvizsgálat eredményeképpen az eljárást megszüntették vagy a helyszíni bírságot megállapító döntést visszavonták.
(2) Ha a jogerős döntést követő felülvizsgálat alapján a pénzbírság, helyszíni bírság vagy szabálysértési költség megfizetésére kötelezés alacsonyabb mértékű, akkor a befizetett összeg és az alacsonyabb mértékű kötelezés közötti különbözetet kell az elkövetőnek visszafizetni a megfizetéstől a visszafizetés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt.
(3) A visszafizetést
a) az eljárást megszüntető bíróság vagy szabálysértési hatóság,
b) a helyszíni bírságot megállapító döntést visszavonó helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy,
c) a helyszíni bírságot megállapító döntést a 141. § (13) bekezdés e) pontja alapján hatályon kívül helyező bíróság, továbbá
d) az alacsonyabb mértékű pénzbírság, helyszíni bírság vagy szabálysértési költség megfizetésére kötelezésről rendelkező bíróság, szabálysértési hatóság, illetve helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy
rendeli el, amely ellen nincs helye jogorvoslatnak.
134. § * (1) A fiatalkorúval szemben a szabálysértési eljárást az életkori sajátosságainak figyelembevételével és úgy kell lefolytatni, hogy elősegítse a fiatalkorúnak a törvények iránti tiszteletét. A fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés vagy intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjék és a társadalom hasznos tagjává váljék.
(2) Ha az eljárás adatai alapján a fiatalkorúval szemben előreláthatólag szabálysértési elzárás, közérdekű munka vagy pénzbírság kiszabására kerül sor, a meghallgatásától nem lehet eltekinteni.
(3) A fiatalkorú törvényes képviselőjét, gondozóját a meghallgatásról, illetve a tárgyalásról azzal a felhívással kell értesíteni, hogy a fiatalkorú megjelenéséről gondoskodjék. Amennyiben a törvényes képviselő megjelenésének akadálya van, a gyámhatóság képviselőjét kell a fiatalkorú meghallgatásának időpontjáról értesíteni.
(4) A fiatalkorú meghallgatására a törvényes képviselője jelenlétében kerül sor, kivéve, ha:
a) a törvényes képviselő a szabálysértést a fiatalkorúval együtt követte el, illetve az érdekei a fiatalkorú érdekeivel egyébként ellentétesek,
b) a törvényes képviselő a jogainak gyakorlásában akadályozva van,
c) * a fiatalkorúnak nincs törvényes képviselője, vagy nem állapítható meg, hogy ki a törvényes képviselője. Ezekben az esetekben a gyámhatóság eseti gyámot rendel ki. A tárgyaláson megjelent gondozót a fiatalkorú életviszonyaira nézve minden esetben meg kell hallgatni, aki ezekre a körülményekre nézve a nyilatkozatot nem tagadhatja meg.
(5) * A fiatalkorú törvényes képviselője vagy gondozója részére a végzést, illetve határozatot kézbesíteni kell azzal, hogy a határozattal szemben jogorvoslattal élhet.
(6) Ha az eljárás alapján a szabálysértési hatóság indokoltnak tartja, a fiatalkorú védelembe vételét kezdeményezheti az erre hatáskörrel rendelkező szervnél.
(6a) * Elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont fiatalkorú, vagy elzárással is sújtható szabálysértési tényállást megvalósított gyermekkorú esetében a szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv, vagy a bíróság a fiatalkorú, illetve gyermekkorú védelembe vételét kezdeményezi az erre hatáskörrel rendelkező szervnél.
(7) Fiatalkorúval szemben a 102. § (1) bekezdése, valamint a 118. § (1) bekezdése szerinti eljárás alapján csak intézkedés alkalmazható.
(8) * A tizennegyedik életévét be nem töltött, valamint fiatalkorú személyt törvényes képviselőjének jelenlétében és csak akkor lehet szembesíteni, ha a szembesítés benne nem kelt félelmet.
135. § Kölcsönösen elkövetett becsületsértés esetén az egyik fél sérelmére elkövetett szabálysértés miatt megindult eljárásban a másik fél abban az esetben is jogosult a magánindítvány előterjesztésére, ha ennek határideje lejárt, feltéve, hogy a cselekmény még nem évült el. Erről a jogáról a másik felet legkésőbb a meghallgatás kezdetekor tájékoztatni kell.
136. § (1) * A szabálysértési hatóság az eljárás alá vont személyt és a sértettet – a (3a) bekezdés kivételével – meghallgatásra megidézi, képviselőjüket értesíti. Ha az ügyben több sértett van, valamennyit meg kell idézni.
(2) Az idézésben a sértettet figyelmeztetni kell arra, hogy a kellő időben ki nem mentett távolmaradását a szabálysértési hatóság a magánindítvány visszavonásának fogja tekinteni.
(3) A meghallgatás során a szabálysértési hatóság megkísérli az eljárás alá vont személy és a sértett kibékítését. Ha a békítés eredménytelen marad, az általános szabályok szerint kell lefolytatni az eljárást.
(3a) * Ha a sértett vagy az eljárás alá vont személy a meghallgatást megelőzően úgy nyilatkozik, hogy a kibékítés megkísérlését nem kívánja, a szabálysértési hatóság az eljárás alá vont személy és a sértett erre irányuló meghallgatását mellőzi, és a kibékítést annak megkísérlése nélkül eredménytelennek tekinti.
(4) Ha az eljárás alá vont személy utólag magánindítványt terjeszt elő, a szabálysértési hatóság a sértettet eljárás alá vont személyként is meghallgatja.
137. § (1) A szabálysértési hatóság az eljárást akkor is megszünteti, ha a sértett
a) a meghallgatáson nem jelent meg és magát alapos okkal nem menti ki, vagy azért nem volt idézhető, mert lakcímének változását nem jelentette be;
b) a magánindítványt visszavonta.
(2) Az (1) bekezdés esetében az utólag előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárást is meg kell szüntetni, feltéve, hogy a magánindítvány előterjesztésének határideje a meghallgatás napjáig már lejárt.
138. § (1) * A határozat, illetve a végzés jogerős
a) * a meghozatala napján, ha ellene nincs helye jogorvoslatnak,
b) a jogorvoslat benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő napon, ha ellene határidőben nem terjesztettek elő jogorvoslatot,
c) a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat esetén, a meghallgatás kérésére nyitva álló határidő leteltét követő napon, amennyiben az eljárás alá vont személy nem kéri meghallgatását,
d) a visszavonásról szóló nyilatkozat szabálysértési hatósághoz, illetve bírósághoz történő érkezésének napján, ha a jogosult a meghallgatás iránti kérelmet, a kifogást, a panaszt, illetve a fellebbezést visszavonja,
e) a lemondásról szóló nyilatkozat szabálysértési hatóság, illetve bíróság által történő kézhezvételének napján.
(2) A helyszíni bírság a tudomásulvétele napján jogerős.
139. § (1) * A büntetésként kiszabott szabálysértési elzárást és az egyéb büntetés helyébe lépő szabálysértési elzárást is – az e törvényben meghatározott kivétellel – büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.
(1a) * A szabálysértési elzárást a szabálysértési őrizetet foganatosító rendőrség székhelye szerinti rendőrségi fogdában kell végrehajtani, ha az elkövető a rendőrség őrizetében van, és a 9. § (3) bekezdése szerinti beszámítást követően az elzárás hátralevő tartama a két napot nem haladja meg. Ha az elkövető rendőrségi fogdába történő befogadására férőhely hiányában nincs lehetőség, az elkövetőt büntetés-végrehajtási intézetbe kell szállítani.
(1b) * A szabálysértési elzárás végrehajtását
a) az elfogás helye szerinti illetékes rendőrségi fogdában kell megkezdeni, ha az elkövető büntetés-végrehajtási intézetbe történő előállítására,
b) a szabálysértési őrizetet foganatosító rendőrség székhelye szerinti rendőrségi fogdában kell megkezdeni az (1a) bekezdésben foglaltakon kívül abban az esetben is, ha az elkövető büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállítására
a büntetés-végrehajtási intézet hivatali munkarendjén kívül kerülne sor. Ha az elkövető rendőrségi fogdába történő befogadására férőhely hiányában vagy az elkülönítési szabályok betartása miatt nincs lehetőség, az elkövetőt büntetés-végrehajtási intézetbe kell szállítani, amelynek az elkövetőt a hivatali munkarendjén kívül is be kell fogadnia.
(1c) * Az (1b) bekezdés szerint megkezdett szabálysértési elzárást a rendőrségi fogdán kell végrehajtani, ha a szabálysértési elzárás hátralévő ideje a büntetés-végrehajtási intézetbe történő befogadáskor kevesebb lenne, mint két nap.
(1d) * A szabálysértési elzárást a szabálysértési őrizetet foganatosító rendőrség székhelye szerinti rendőrségi fogdában lehet végrehajtani, ha az elkövető a rendőrség őrizetében van, és a 9. § (3) bekezdése szerinti beszámítást követően a szabálysértési elzárás hátralévő tartama a tíz napot nem haladja meg.
(1e) * Az (1b) bekezdés szerint megkezdett szabálysértési elzárást a rendőrségi fogdán lehet végrehajtani, ha a szabálysértési elzárás hátralévő tartama a büntetés-végrehajtási intézetbe történő befogadáskor kevesebb lenne, mint tíz nap.
(2) *
(3) * A szabálysértési elzárás végrehajtásáról, valamint a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülővel, gyámmal szemben elrendelt szabálysértési elzárás esetén a gyámhatóság értesítéséről az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik.
(4) *
(5) * Ha az elkövető a felhívásban megjelölt határnapon a szabálysértési elzárás büntetés, valamint a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság, a nem teljesített közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtása érdekében a büntetés-végrehajtási intézetben nem jelent meg és az elővezetése sem vezetett eredményre, a szabálysértési hatóság az elkövető kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe történő előállítása céljából körözését rendeli el. A körözést vissza kell vonni, ha elrendelésének oka megszűnt. A körözés elrendeléséről szóló határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(6) * Az (5) bekezdésben meghatározott esetben az ismeretlen helyen tartózkodó elkövető körözése az elővezetésének előzetes elrendelése nélkül elrendelhető.
140. § (1) * A szabálysértési elzárást kiszabó, illetve az átváltoztatásról rendelkező bíróság kérelemre, egészségi, családi vagy más fontos okból a szabálysértési elzárás, illetve a pénzbírság, a helyszíni bírság, valamint a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtását egy alkalommal legfeljebb hat hónappal elhalaszthatja. A kérelem előterjesztésének a szabálysértési elzárás megkezdésére előírt időpontig van helye.
(2) A halasztást elutasító végzés ellen az elkövető és képviselője, fiatalkorú esetén a törvényes képviselő is a végzés közlésétől számított három napon belül fellebbezhet. A fellebbezést a törvényszék a beérkezéstől számított három napon belül tanácsülésen bírálja el.
(3)–(5) *
141. § * (1) * A pénzbírságot, a helyszíni bírságot, a rendbírságot, a szabálysértési költséget és az okozott kárt a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni. A pénzbírság, a helyszíni bírság, a rendbírság, valamint a szabálysértési költség befizetéséből származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi, amelyet a kincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlára kell beszedni.
(1a) * A központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóságok, személyek hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárások során kiszabott, önkéntesen megfizetett helyszíni bírságból származó bevételt a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott központi bírságkezelő szerv (a továbbiakban: központi bírságkezelő szerv) a kincstárnál vezetett központosított beszedési számlán kezeli.
(1b) * Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi szervei az általános szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárások során kiszabott vagy végrehajtott pénzbírságból, szabálysértési költségből, rendbírságból, helyszíni bírságból származó, valamint a bíróság által kiszabott pénzbírságból, rendbírságból, szabálysértési költségből származó bevételt a kincstárnál vezetett központosított beszedési számlákon kezelik.
(2) * Az általános szabálysértési hatóság által kiszabott pénzbírság, rendbírság, megállapított szabálysértési költség, valamint a rendőrség által kiszabott helyszíni bírság végrehajtásáról az általános szabálysértési hatóság gondoskodik.
(2a) *
(2b) * A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve által kiszabott pénzbírság, valamint helyszíni bírság végrehajtásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve gondoskodik.
(2c) * A helyszíni bírság és a pénzbírság végrehajtásáról azon szerv gondoskodik, amelyik
a) az elkövető lakóhelye,
b) tartózkodási helye,
c) a végrehajtás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása érdekében az elkövetés helye, valamint
d) a felderítés helye
szerint illetékes.
(2d) * A központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóságok, személyek által kiszabott és önkéntesen befizetett helyszíni bírság befizetésének ellenőrzését és azonosítását a központi bírságkezelő szerv végzi. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi szervei ellátják az általános szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárások során kiszabott vagy végrehajtott pénzbírság, szabálysértési költség, rendbírság, helyszíni bírság, valamint a bíróság által kiszabott pénzbírság, rendbírság, szabálysértési költség befizetésének ellenőrzését és azonosítását.
(2e) *
(2f) * A bíróság az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi szerve részére a (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében a rendelkezésére álló,
a) a 151. § (2) bekezdés a) pont aa), ab), ad), ae) és ah) alpontja szerinti,
b) a 153. § (2) bekezdés c) pontjában szereplő adatokból az eljárt bíróság megnevezésére, határozatának számára, a határozat jogerőre emelkedésének napjára vonatkozó,
c) a 153. § (2) bekezdés d) pontjában szereplő adatokból a pénzbírság, továbbá a kiszabott rendbírság, megállapított szabálysértési költség összegére vonatkozó,
d) a 153. § (2) bekezdés f) pontjában szereplő
adatokat elektronikus formában automatikusan továbbítja.
(2g) * A központi bírságkezelő szerv a (2f) és (2i) bekezdésben meghatározott adatokról a bevételekkel kapcsolatos követelésekkel és kötelezettségekkel összefüggő jelentési kötelezettség teljesítése érdekében nyilvántartást vezet. A központi bírságkezelő szerv a nyilvántartásban az adatokat a nyilvántartásba vételüktől számított nyolc évig kezeli. A nyilvántartásból – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – adattovábbításnak nincs helye.
(2h) * A központi bírságkezelő szerv, valamint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi szerve a (2d) bekezdésben meghatározott feladat elvégzése során összeveti a feladatellátásával összefüggésben rendelkezésére álló adatokat. Az összevetés eredményeként kapott adatokat a központi bírságkezelő szerv a szabálysértési nyilvántartásokba történő rögzítés, illetve annak kezdeményezése érdekében elektronikus formában automatikusan megküldi a szabálysértési nyilvántartásokban ezen adatokat rögzítő illetékes hatóságnak.
(2i) * A központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott helyszíni bírság kiszabására jogosult a központi bírságkezelő szerv részére a (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében – ide értve a gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírságot is –
a) a 153. § (2) bekezdés o) pontjában szereplő adatokat,
b) a helyszíni bírságoláshoz használt nyomtatvány alapján kitöltött készpénz-átutalási megbízás azonosítóját, valamint
c) a gépjárművel történő elkövetés esetén – ha rendelkezésre áll – a gépjármű rendszámát
elektronikus formában automatikusan továbbítja.
(2j) * A bíróság a döntéshozatalt követően azonnal, de legkésőbb 3 napon belül köteles gondoskodni a pénzbírságról, rendbírságról, szabálysértési költségről hozott döntéseknél a befizetés azonosításához szükséges adatok megadásáról a központi bírságkezelő szerv részére.
(3) * A bíróság által kiszabott pénzbírság, szabálysértési költség, rendbírság befizetésének ellenőrzéséről és végrehajtásáról, a 39. § (2) bekezdés c)–i) pontjában meghatározottak által kiszabott helyszíni bírság végrehajtásáról az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik.
(3a) * Az eljárás alá vont személy a pénzbírság, a szabálysértési költség, a rendbírság, valamint az okozott kár összegét
a) ha annak feltételei adottak, erre a célra a hatóság által rendszeresített elektronikus eszközön teljesítve, készpénz-kímélő fizetési mód alkalmazásával is teljesítheti, illetve
b) a részére átadott csekkszelvényen vagy banki átutalással az összegnek az e törvényben meghatározott határidőn belül történő megfizetésével, átutalásával – a döntés számára való hivatkozással – is teljesítheti.
(4) * A bíróság a kiszabott pénzbírságról, rendbírságról, megállapított szabálysértési költségről – a jogerős határozat kiadmányának megküldésével – értesíti a (3) bekezdésben meghatározott általános szabálysértési hatóságot.
(5) * A 39. § (2) bekezdés c)–i) pontjában meghatározott helyszíni bírságot kiszabó személy a nála keletkezett iratok megküldésével – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – akkor értesíti az elkövető lakóhelye szerinti általános szabálysértési hatóságot, ha a helyszíni bírság a kiszabását követő harmincötödik napon sem folyt be.
(6) * Ha az elkövető a pénzbírságot, a helyszíni bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított határidőn belül nem fizeti meg, a végrehajtást foganatosító szabálysértési hatóság a meg nem fizetett bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatásának szükségessége esetén az ügy iratait haladéktalanul megküldi
a) bíróság által kiszabott pénzbírság esetén annak a járásbíróságnak, amelyik az ügyben érdemi határozatot hozott,
b) egyéb esetekben a végrehajtást foganatosító szabálysértési hatóság székhelye szerint illetékes járásbíróságnak.
(7) * Ha az iratok alapján a bíróság az átváltoztatás törvényi feltételének hiányát állapítja meg, a bíróság tárgyalás tartása nélkül hozott végzésével az átváltoztatást mellőzi, ha pedig az alapeljárásban vagy a végrehajtás során törvénysértés merült fel, végzésében egyúttal a (13) bekezdés d), illetve e) pontjában foglaltak szerint rendelkezik. A helyszíni bírság hatályon kívül helyezésének kizárólag a 99/A. § (3) bekezdésében foglalt jogsértés esetében van helye.
(8) Ha a (7) bekezdés szerinti döntés meghozatalának nincs helye, a bíróság a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatásáról az iratok bíróságra érkezésétől számított negyvenöt napon belül dönt. A bíróság e végzésével szemben nincs helye jogorvoslatnak.
(9) A bíróság az iratok bíróságra érkezésétől számított öt napon belül végzést hoz, amelyben közli az elkövetővel az átváltoztatás iránti indítvány tényét, egyúttal az önkéntes megfizetés teljesítése érdekében
a) tájékoztathatja az elkövetőt az átváltoztatásra vonatkozó szabályokról és arról, hogy a meg nem fizetett bírságot hány nap szabálysértési elzárásra kell átváltoztatni,
b) tájékoztathatja az elkövetőt arról, hogy mely esetekben nincs helye az átváltoztatásnak,
c) felhívhatja az elkövetőt az esetleges átváltoztatást kizáró ok nyolc napon belül történő bejelentésére,
d) felhívhatja az elkövetőt annak nyolc napon belül történő bejelentésére, hogy az ügyben tárgyalás tartását kéri-e, egyben figyelmezteti, hogy tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában a bíróság az átváltoztatásról tárgyalás tartása nélkül határoz.
(10) A (9) bekezdés d) pontjában meghatározott határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem és a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésének nincs helye.
(11) A bíróság (9) bekezdésben foglalt végzésével szemben nincs helye jogorvoslatnak.
(12) Ha az elkövető tárgyalás tartását kéri, vagy a bíróság azt más okból szükségesnek tartja, a bíróság az elzárásra átváltozatásról tárgyaláson dönt, egyébként az ügyet a (14) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával tárgyalás tartása nélkül bírálja el.
(13) A tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a bíróság az elkövetőt és képviselőjét a tárgyalásról értesíti, ha az értesítettek szabályszerű értesítés ellenére nem jelentek meg, a tárgyalást távollétükben is meg kell tartani, erre az érintetteket az értesítésben figyelmeztetni kell,
b) a tárgyalás elmulasztása esetén az igazolási kérelmet az elmulasztott tárgyalási naptól számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni, e határidő elmulasztása jogvesztő,
c) a bíró a tárgyaláson az iratokat a szükséges mértékben ismerteti, az iratok ismertetésétől az elkövető és a képviselője kérelmére eltekinthet,
d) a bíróság megvizsgálja a végrehajtási eljárás törvényességét, és ha a végrehajtás során törvénysértés merült fel, a végrehajtó szervet a végrehajtási eljárás folytatására utasítja,
e) ha a bíróság a végrehajtási eljárás törvényességének vizsgálata során azt észleli, hogy a törvénysértés az alapeljárásban merült fel, a bíróság a szabálysértési hatóság által az alapügyben hozott határozatot hatályon kívül helyezi és a szabálysértési hatóságot új eljárásra, illetve új határozat meghozatalára kötelezi, a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy által jogszabálysértően kiszabott helyszíni bírságot hatályon kívül helyezi,
f) a bíróság meghallgatja az elkövetőt a pénzbírság meg nem fizetésének körülményeiről és a pénzbírság végrehajtásának törvényességét érintő körülményekről,
g) a szabálysértési elzárásra átváltoztatás tárgyában hozott határozattal szemben nincs helye jogorvoslatnak,
h) a bíróság az ügy elbírálását követően az ügy iratait és indokolt határozatának egy kiadmányát visszaküldi a szabálysértési hatóságnak.
(14) * Ha az elkövető vagy helyette más a pénzbírságot, a helyszíni bírságot, illetve a szabálysértési elzárásra átváltoztatott pénzbírságnak vagy helyszíni bírságnak a még le nem töltött napoknak megfelelő összegét igazoltan megfizeti,
a) a szabálysértési elzárás nem foganatosítható, illetve
b) a szabálysértési elzárás foganatosítását követően az elkövetőt nyomban szabadon kell bocsátani.
(15) A szabálysértési elzárás letöltéséről, illetőleg az azonnali szabadításról a büntetésvégrehajtási intézet a szabálysértési hatóságot haladéktalanul értesíti.
(16) * Ha a szabálysértési költséget, a rendbírságot, az elővezetési költséget, valamint a körözött személy előállításával kapcsolatos költséget az arra kötelezett határidőn belül nem fizeti meg, azt adók módjára kell behajtani, az okozott kár értékének megtérítését pedig a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint kérelmezheti a károsult.
(17) Ha az elkövető a pénzbírságot, a helyszíni bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül nem fizeti meg, azt adók módjára kell behajtani, ha nincs helye elzárásra történő átváltoztatásnak, valamint közérdekű munkával sem váltotta azt meg.
142. § * (1) * A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság – gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírság kivételével – közérdekű munkával történő megváltása érdekében az elkövető – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a pénzbírság, helyszíni bírság befizetésére rendelkezésre álló határidő lejártát követő nyolcadik napig személyesen jelentkezhet a lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervnél. A határidőben történő személyes jelentkezés elmulasztása esetén a meg nem fizetett pénzbírságot, helyszíni bírságot – a 141. § (17) bekezdés kivételével – szabálysértési elzárásra kell átváltoztatni.
(2) A pénzbírságot vagy helyszíni bírságot nem lehet közérdekű munkával megváltani, ha az eljárás alá vont személy
a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül,
b) a várandósság tizenkettedik hetét elérő nő.
(3) * A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság helyébe lépő közérdekű munka végrehajtásában az állami foglalkoztatási szerv működik közre. A meg nem fizetett pénzbírság helyébe hatezerötszáz forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A meg nem fizetett pénzbírságnak hatezerötszázzal nem osztható részét nem kell figyelembe venni. Az állami foglalkoztatási szerv, illetve a kijelölt munkahely a 144. § (5), (7)–(11), (14), (16) és (18) bekezdésekben foglaltak szerint köteles az elkövető részére közérdekű munkát – a nyilvántartása alapján – felajánlani, illetve az elkövetőt foglalkoztatni.
(4) * A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság helyébe lépő közérdekű munka tartama eltérhet a közérdekű munka tartamára vonatkozó e törvény szerinti előírástól, azonban a végrehajtás időpontjára és időtartamára a 144. § (12)–(13) és (15) bekezdése az irányadó.
(5) Az elkövető végrehajtás során tanúsított 144. § (17) bekezdésben foglalt mulasztása esetén az abban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(6) * Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság a fennmaradó pénzbírság vagy helyszíni bírság összegét elzárásra változtatja át azzal, hogy a pénzbírság, illetve helyszíni bírság összegének számításakor egy óra ledolgozott közérdekű munka ezer forintnak felel meg.
(6a) * A szabálysértési elzárásra átváltoztatás tárgyában hozott végzés indokolása a szükséges mértékben tartalmazza a joghátrányt kiszabó jogerős határozatra utalást, az alkalmazott jogszabályok megjelölését és a további végrehajtással kapcsolatos jogszabályi tájékoztatást.
(7) A meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság közérdekű munkával történő megváltása esetén az elkövető saját költségén, a közérdekű munkára történő jelentkezéstől számított tizenöt munkanapon belül köteles a foglalkoztathatósági szakvéleményt az illetékes állami foglalkoztatási szervnél bemutatni.
143. § (1) A szabálysértési hatóság a pénzbírság és a szabálysértési költség megfizetésére a megfizetésre nyitva álló határidőben előterjesztett kérelemre egy alkalommal legfeljebb hat havi halasztást adhat vagy engedélyezheti a pénzbírság, a szabálysértési költség legfeljebb hat hónapon keresztül, részletekben történő megfizetését. A halasztás, illetve a részletfizetés tárgyában hozott határozat ellen nincsen helye jogorvoslatnak.
(2) A halasztás határidejének elmulasztása esetén a pénzbírságot, a szabálysértési költséget, illetve meg nem fizetett részét az e törvényben írtak szerint kell végrehajtani. Részletfizetés engedélyezése esetén bármely részlet megfizetésének elmulasztásakor az egész pénzbírság, szabálysértési költség, illetve az abból még fennmaradó összeg egésze azonnal esedékes. Ennek elmulasztása esetén a pénzbírságot, a szabálysértési költséget, illetve meg nem fizetett részét az e törvényben írtak szerint kell végrehajtani.
(3) A bíróság által kiszabott pénzbírság vonatkozásában az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakat az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság végzi.
144. § * (1) A bíróság és az általános szabálysértési hatóság által kiszabott közérdekű munka végrehajtásáról az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik.
(2) *
(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve által kiszabott közérdekű munka végrehajtásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve gondoskodik.
(4) * A közérdekű munka végrehajtásáról azon szerv gondoskodik, amelyik
a) az elkövető lakóhelye,
b) tartózkodási helye,
c) a végrehajtás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása érdekében az elkövetés helye, valamint
d) a felderítés helye
szerint illetékes.
(5) A közérdekű munka végrehajtásában az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv közreműködik.
(6) * Közérdekű munka kiszabása esetén az elkövető köteles a határozat jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül az illetékes állami foglalkoztatási szervnél jelentkezni.
(7) A közérdekű munka végrehajtása érdekében az állami foglalkoztatási szerv elsősorban az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti település területén működő, vagy olyan közérdekű munka végzésére alkalmas munkahelyet jelöl ki, amelynek a megközelítése – az elkövető lakóhelyétől vagy tartózkodási helyétől – tömegközlekedési eszközzel az egy órát nem haladja meg. A közérdekű munka végrehajtása során az állami foglalkoztatási szerv – a foglalkoztathatósági szakvélemény figyelembevételével, a munkáltató beleegyezésével – foglalkoztatót jelöl ki a közérdekű munka végrehajtásának helyéül.
(8) Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka végzésére szolgáló munkahely kijelölésekor figyelembe veszi
a) hogy a foglalkoztatót a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) alapján közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyként kijelölték-e, valamint
b) a településen rendelkezésre álló, közfoglalkoztatottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek munkaerőigényét.
(9) Ha az állami foglalkoztatási szervet a pártfogó felügyelő a Bv. tv. 284. § (1) bekezdése alapján értesítette arról, hogy a 144/A. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban is szereplő foglalkoztatót közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyként jelölte ki, és a foglalkoztató által igényelt létszám alapján a foglalkoztatónál több elkövető nem állítható munkába, a foglalkoztatót a (7) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén sem lehet kijelölni közérdekű munka végrehajtásának helyéül.
(10) Közérdekű munkavégzésre alkalmas munkahely hiányában a munkahely kijelölés ismételt megkísérlése érdekében harminc napon belül ismételt megjelenésre kell felszólítani az elkövetőt mindaddig, ameddig közérdekű munkavégzésre alkalmas munkahely kijelölésére nem kerül sor.
(11) Közérdekű munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elkövető a jelentkezéstől számított tizenöt munkanapon belül beszerzett foglalkoztathatósági szakvélemény alapján előreláthatóan képes elvégezni.
(12) A közérdekű munkát az elkövető hetenként legalább egy napon – a heti pihenőnapon vagy szabadidejében – díjazás nélkül végzi. A munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony.
(13) A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra, legfeljebb nyolc óra, azzal, hogy a közérdekű munka tartama havonta nem lehet kevesebb huszonnégy óránál.
(14) A kijelölt munkahely köteles
a) az elkövetőt közérdekű munkával foglalkoztatni,
b) a közérdekű munkavégzésről nyilvántartást vezetni és az elkövetővel kapcsolatban kért felvilágosítást a szabálysértési hatóságnak, illetve az állami foglalkoztatási szervnek megadni. A kijelölt munkahely az állami foglalkoztatási szervet arról is haladéktalanul értesíti, ha az elkövető büntetésének végrehajtására más munkahely kijelölése azért indokolt, mert a közérdekű munka lehetősége a közérdekű munka időtartamának kitöltése előtt megszűnt.
(15) A kijelölt munkahely – lehetőség szerint az elkövető munkavégzésre vonatkozó igényének figyelembevételével – meghatározza a közérdekű munka megkezdésének időpontját.
(16) A kijelölt munkahely haladéktalanul értesíti az állami foglalkoztatási szervet, ha az elkövető nem kezdi meg a közérdekű munka végzését, vagy munkakötelezettségének nem tesz eleget.
(17) Ha az elkövető
a) a foglalkoztathatósági szakvéleményt határidőben nem adta le,
b) munkakötelezettségének nem vagy részben, vagy az állami foglalkoztatási szerv előtti megjelenési vagy ismételt megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint
c) esetében a 142. § (2) bekezdésében meghatározott körülmény következik be,
a b) és c) pontok esetében a teljesített munkaórák megjelölésével az állami foglalkoztatási szerv haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül erről értesíti a végrehajtásért felelős szabálysértési hatóságot. Az a) és b) pont esetében az értesítést a szabálysértési hatóság – az ügyben keletkezett iratokkal együtt – szabálysértési elzárásra történő átváltoztatás érdekében tizenöt napon belül megküldi a bíróságnak. A bíróság a fennmaradó közérdekű munkát a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság vagy a büntetésként kiszabott közérdekű munka szabálysértési elzárásra történő átváltoztatására vonatkozó szabályok alkalmazásával szabálysértési elzárásra változtatja át.
(18) Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka végzését ellenőrizheti.
(19) A szabálysértési hatóság a büntetésként kiszabott közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az elkövető kérelmére – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb két havi halasztást engedélyezhet, ha az elkövető egészségi állapotában olyan változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé. A halasztás tárgyában hozott határozat ellen panasznak nincs helye. A szabálysértési hatóság a foglalkoztatói nyilvántartás részére a határozat meghozatalát követő három napon belül közli a 144/A. § (2a) bekezdés g) pontjában meghatározott adatokat.
(20) A szabálysértési hatóság a büntetésként kiszabott közérdekű munka végrehajtását indokolt esetben hivatalból vagy az elkövető kérelmére félbeszakíthatja, a döntése előtt meghallgathatja az elkövetőt. A félbeszakítás tárgyában hozott határozat ellen panasznak nincs helye. A félbeszakítás tartama évente a harminc napot nem haladhatja meg, amelynek tartama a közérdekű munka tartamába nem számít be. A szabálysértési hatóság a foglalkoztatói nyilvántartás részére a határozat meghozatalát követő három napon belül közli a 144/A. § (2a) bekezdés h) pontjában meghatározott adatokat.
144/A. § * (1) * Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka végzésére kijelölhető foglalkoztatókról, valamint a közérdekű munkával sújtott és a 142. § (1) bekezdése alapján közérdekű munkát vállalt elkövetőkről, a közösségellenes magatartás miatt az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásban kiszabott, meg nem fizetett bírságot közérdekű munkával megváltó természetes személy elkövetőkről, a közérdekű munka megszervezése és a végrehajtás feltételeinek biztosítása, valamint a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet (a továbbiakban: foglalkoztatói nyilvántartás).
(2) * A foglalkoztatói nyilvántartás a közérdekű munka végzésére kijelölhető foglalkoztatók vonatkozásában tartalmazza
a) a foglalkoztató megnevezésére, elérhetőségére,
b) a közérdekű munka jellegére (FEOR), a munkakör megnevezésére, leírására, a foglalkoztatónak a közérdekű munkával érintett tevékenységére (TEÁOR),
c) a foglalkoztató által igényelt létszámra,
d) a munkavégzés helyére,
e) a munkavégzés napi időtartamára (tól-ig),
f) a napi munkaidő legkisebb és legmagasabb mértékére,
g) az arra vonatkozó adatokra, hogy a közérdekű munka szabad- és munkaszüneti napokon végezhető-e,
h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb számára, valamint
i) a munka végzéséhez szükséges iskolai végzettségre, szakképesítésre
vonatkozó adatokat.
(2a) * A foglalkoztatói nyilvántartás közérdekű munka végrehajtására jelentkező elkövető vonatkozásában tartalmazza
a) az elkövető 151. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személyazonosítására,
b) * az elvégzendő közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,
c) a (2) bekezdés e)–g) pontokban foglaltak meghatározására,
d) az elvégzett közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,
e) az elkövető iskolai végzettségére, szakképesítésére,
f) a foglalkoztathatósági szakvélemény szerint korlátozó, illetve kizáró tényezőkre,
g) a halasztás kezdetére és végére, valamint
h) a félbeszakítás kezdetére és végére
vonatkozó adatokat.
(3) * Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka végzésére kijelölhető foglalkoztatókra vonatkozó, foglalkoztatói nyilvántartásban rögzített adatokat a honlapján közzéteszi.
(4) * Az állami foglalkoztatási szerv a (2a) bekezdésben foglalt adatokat és a kijelölt foglalkoztató (2) bekezdés szerinti adatait a határozat, illetve végzés vagy a helyszíni bírság jogerőre emelkedésétől számított két évig kezeli.
(5) A foglalkoztatói nyilvántartásba közérdekű munka végzésére kijelölhető foglalkoztatóként
a) a helyi önkormányzat, valamint az önkormányzati társulás,
b) a költségvetési szerv,
c) az állami, az önkormányzati fenntartású oktatási, szociális és egészségügyi intézmény,
d) * az egyházi intézmény, valamint
e) a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (3) bekezdés f)–j) pontjában meghatározott közfoglalkoztató
vehető nyilvántartásba.
(6) * Az (5) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott foglalkoztatók kötelesek bejelenteni, az (5) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott foglalkoztatók bejelenthetik az állami foglalkoztatási szerv részére a (2) bekezdésben foglalt adatokat. Az adatszolgáltatást a közérdekű munkalehetőség megteremtésével egyidejűleg kell teljesíteni.
(6a) * Az állami foglalkoztatási szerv a pártfogó felügyelő Bv. tvr. 64. § (1) bekezdése szerinti értesítése alapján, a munkahely kijelölésének megfelelően haladéktalanul módosítja a foglalkoztatói nyilvántartásban nyilvántartott adatokat.
(7) A foglalkoztatói nyilvántartásból a 157. § (1) bekezdésében meghatározott szervek, az ott meghatározott célból jogosultak adatot átvenni.
145. § A járművezetéstől eltiltást a külön jogszabály szerint meghatározott hatóság hajtja végre.
146. § Az elkobzást a szabálysértési szabályozásért felelős miniszternek az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglaltak szerint kell végrehajtani.
147. § (1) * Az elkövető, az elkövető törvényes képviselője, valamint az elkövető vagy az elkövető törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója által, kifejezetten e kérelem benyújtására írásban meghatalmazott nagykorú személy méltányossági kérelmet nyújthat be a szabálysértési hatóság vagy a bíróság által kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés elengedése, mérséklése iránt. Egy adott méltányossági kérelmet kizárólag az annak alapjául szolgáló büntetés vagy intézkedés tárgyában lehet benyújtani. Az elkobzott dolog visszaadása érdekében az elkobzást elszenvedő is előterjeszthet méltányossági kérelmet. Figyelmeztetés és helyszíni bírság ellen nincs helye méltányossági kérelem benyújtásának.
(1a) * A méltányossági kérelem benyújtására vonatkozó meghatalmazás iránti nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett meghatalmazás tényét a méltányossági kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell jelenteni a bíróságnak, illetve szabálysértési hatóságnak.
(2) * A kérelmet a határozat, illetve a végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. Méltányossági kérelmet egy alkalommal lehet előterjeszteni.
(3) * A méltányossági jogkör gyakorlása – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter hatáskörébe tartozik.
(4) * Ha az elkövetővel szemben a bíróság szabálysértési elzárás büntetést – ide nem értve a pénzbírság helyébe lépő szabálysértési elzárást –, közérdekű munkát vagy pénzbírságot szabott ki, vagy a büntetéssel egyidejűleg intézkedést is alkalmazott, a méltányossági jogkört a köztársasági elnök gyakorolja.
(5) A méltányossági kérelmet az ügyben érdemi határozatot hozó bíróságnál, vagy a határozatot hozó szabálysértési hatóságnál kell előterjeszteni, amely a kérelmet az ügy irataival együtt soron kívül felterjeszti a szabálysértési szabályozásért felelős miniszterhez.
(5a) * Ha a méltányossági kérelem elbírálásához szükséges, úgy a méltányossági kérelmet elbíráló szerv, illetve a köztársasági elnök által gyakorolt méltányossági jogkör esetén az előkészítést végző szerv a kérelem alátámasztását igazoló iratokat beszerzi, valamint a személyi körülmények tisztázásához szükséges adatok feltárására az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat jegyzőjét kérheti fel.
(5b) * A már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedése iránt méltányossági kérelem nem nyújtható be.
(6) * A szabálysértési elzárás elengedése vagy mérséklése iránti kérelem esetén legfeljebb a köztársasági elnök döntéséig a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter is elhalaszthatja, illetve félbeszakíthatja a szabálysértési elzárás végrehajtását.
(7) * A méltányossági kérelmet a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter – a (7a) bekezdésben foglalt kivétellel – a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha annak tartalmával nem ért egyet.
(7a) * A nem az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően előterjesztett, valamint az elkésett, a nem a jogosult által előterjesztett, vagy az egyazon ügyben ismételten előterjesztett méltányossági kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, továbbá a határidőn túl előterjesztett méltányossági kérelem esetében az igazolási kérelemről a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter dönt, amely ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(7b) * Nem minősül méltányossági kérelemnek, ha az elkövető olyan tárgyban nyújtja be a kérelmét, amellyel szemben méltányossági kérelem nem terjeszthető elő. Az ilyen kérelmet a szabálysértési hatóság vagy bíróság nem terjeszti fel a méltányossági jogkör gyakorlójának, és a kérelem benyújtóját, a kérelem érdemi vizsgálata nélkül, erről tájékoztatja.
(8) A méltányossági döntésről az értesítést az elkövetőnek az (5) bekezdésben meghatározott szabálysértési hatóság, illetve bíróság kézbesíti.
(9) A szabálysértési szabályozásért felelős miniszter akkor gyakorolhat méltányosságot, ha az ügyet érdemben elbíráló döntés jogerőre emelkedését követően olyan, az ügy elbírálása során nem ismert körülmény merül fel, amely miatt a jogkövetkezmény végrehajtása az elkövető számára a méltányosság gyakorlása nélkül az e törvényben írtakkal össze nem egyeztethető hátrányt okozna.
(10) A bíróság hivatalból vagy kérelemre egy ízben elrendelheti határozata végrehajtásának felfüggesztését, ha
a) a rendelkezésre álló adatok alapján annak megváltoztatása vagy megsemmisítése várható, vagy ezt különleges méltánylást igénylő körülmény indokolja, legfeljebb harminc napra,
b) a jogerős határozatával szemben alkotmányjogi panaszt nyújtottak be, annak befejezéséig.
(11) Az Alkotmánybíróság felhívására a bíróság határozata végrehajtását felfüggeszti, melyről értesíti az Alkotmánybíróságot, úgyszintén értesíti a (10) bekezdés b) pontja esetén. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
148. § Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet terjesztettek elő és a kérelemben előadott tények és körülmények a kérelem elfogadását valószínűsítik, a végrehajtás kérelemre vagy hivatalból felfüggeszthető.
149. § * (1) A törvényben meghatározott közjogi tisztséget betöltő személy szabálysértési ügyében a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt – a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság megkeresése alapján – a legfőbb ügyész terjeszti elő a mentelmi jog felfüggesztésére vagy – ha a külön törvény ilyet meghatároz – az arra való javaslat megtételére jogosult személyhez, illetve szervhez.
(2) Az eljárás alá vont személy köteles a mentelmi jogot megalapozó jogviszony fennállásáról legkésőbb a szabálysértési eljárás megindulásáról való tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatni az eljáró hatóságot. Az eljárás alá vont személy ezen tájékoztatásra akkor is köteles, ha a mentelmi jogáról a szabálysértési ügyben önként lemondott.
150. § (1) * A szabálysértési nyilvántartási rendszer a személyazonosító adatok nyilvántartásából, a szabálysértési nyilvántartásokból, valamint a szabálysértési nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásából áll.
(2) * A szabálysértési nyilvántartási rendszer részét képező szabálysértési nyilvántartások közhiteles, hatósági nyilvántartások.
(3) A szabálysértési nyilvántartási rendszer tekintetében az adatkezelői feladatokat a Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: szabálysértési nyilvántartó szerv) látja el. A szabálysértési nyilvántartó szerv a szabálysértési nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint egyedi felmentést kap.
(4) A szabálysértési nyilvántartási rendszer részét képező nyilvántartások törvényességi felügyeletét a Legfőbb Ügyészség látja el.
(5) * A nyilvántartott személy személyazonosító adatait a szabálysértési nyilvántartó szerv által képzett alfanumerikus azonosító (a továbbiakban: kapcsolati kód) rendeli hozzá a szabálysértési nyilvántartásokban kezelt adataihoz.
151. § (1) A személyazonosító adatok nyilvántartásának célja azon személyek azonosítása, akikről a szabálysértési nyilvántartások adatot tartalmaznak.
(2) * A személyazonosító adatok nyilvántartása tartalmazza
a) a nyilvántartott
aa) családi nevét és utónevét (neveit),
ab) születési családi és utónevét (utóneveit), továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevét (neveit),
ac) nemét,
ad) születési helyét és idejét,
ae) anyja születési családi és utónevét (utóneveit), továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevét (neveit),
af) személyi azonosítóját, külföldi személy esetén tartózkodásra jogosító igazolvány vagy útlevél számát,
ag) állampolgárságát, hontalanságát,
ah) lakcímét és értesítési címét, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímét, értesítési címét (címeit),
b) a kapcsolati kódot, valamint
c) a nyilvántartott elhalálozásának tényét és időpontját.
(3) A szabálysértési nyilvántartó szerv a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok nyilvántartásba vételekor kapcsolati kódot képez.
(4) A szabálysértési nyilvántartó szerv a személyazonosító adatok nyilvántartásában szereplő adatokat addig kezeli, amíg a nyilvántartott adatai a szabálysértési nyilvántartásokban szerepelnek.
(5) A szabálysértési nyilvántartó szerv a személyazonosító adatok nyilvántartásában szereplő adatokat – azok változásának nyomon követése céljából – az adatok bejegyzésekor, módosításakor vagy javításakor, valamint az adatigénylés alapján vagy a kérelmező saját adatairól történő adattovábbítást megelőzően, elektronikus úton összehasonlítja
a) * a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyek esetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv által kezelt adatokkal,
b) az idegenrendészeti nyilvántartások hatálya alá tartozó személyek esetében a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv által kezelt adatokkal.
(6) Az adatváltozást az adategyeztetés után a személyazonosító adatok nyilvántartásában haladéktalanul át kell vezetni.
(7) * A személyazonosító adatok nyilvántartása számára a (2) bekezdésben meghatározott adatokat az a szerv közli, amely a szabálysértési nyilvántartások tekintetében adatközlésre köteles.
152. § (1) * A szabálysértési nyilvántartások
a) a gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartása,
b) a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartása,
c) a szabálysértési eljárás hatálya alatt állók nyilvántartása,
d) a helyszíni intézkedés alá vontak nyilvántartása.
(2) A szabálysértési nyilvántartásokban kezelt adatok kezelésének a célja a szabálysértési eljárás gyors lefolytatása, a szabálysértési végrehajtási rendszer megerősítése, továbbá a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás útján az érintett jogai gyakorlásának biztosítása, valamint mások jogainak és biztonságának védelme.
152/A. § * (1) A gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartásában annak a gépjárműnek az egyedi azonosító adatát kell nyilvántartani, amelynek üzembentartójával szemben a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy a gépjárművezető távollétében helyszíni bírságot szabott ki, vagy feljelentést tett.
(2) A gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartása tartalmazza
a) a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy által megállapított szabálysértés
aa) megnevezését,
ab) elkövetésének helyét,
ac) elkövetésének idejét,
ad) bizonyítékául szolgáló képfelvételt, valamint
b) a gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírság kiszabása esetén
ba) a helyszíni bírság kiszabására jogosult megnevezését,
bb) a döntés számát és keltét,
bc) a helyszíni bírság összegét,
c) feljelentés esetén
ca) az intézkedésre jogosult megnevezését,
cb) az alkalmazott helyszíni intézkedés megnevezését.
(3) A gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartásában a (2) bekezdésben meghatározott adatokat jogszabályban meghatározott formában és módon rögzíti
a) a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy,
b) a feljelentés megtételére jogosult személy.
153. § * (1) A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában annak a személynek az adatait kell nyilvántartani, akit a szabálysértési hatóság vagy a bíróság szabálysértés elkövetése miatt jogerősen elmarasztalt, vagy akivel szemben helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy – a gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírság kivételével – helyszíni bírságot szabott ki.
(2) A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartása tartalmazza
a) a kapcsolati kódot,
b) a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerős döntésében megállapított szabálysértés megnevezését, elkövetésének helyét, idejét, valamint annak tényét, hogy a szabálysértés kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal vagy helyszíni bírsággal sújtandó, közlekedési szabálysértés esetén az arra vonatkozó adatot, hogy a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követték el,
c) az eljárt szabálysértési hatóság, első- és másodfokon eljárt bíróság, valamint perújítás során eljáró bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját,
d) * a kiszabott büntetés nemét és mértékét, valamint beszámításokkal csökkentett mértékét, illetve a szabálysértési elzárás büntetés végrehajtásának próbaidőre való felfüggesztése tényét,
e) az alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, járművezetéstől eltiltás esetén a járműkategóriát és járműfajtát, sportrendezvények látogatásától történő kitiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését, kereskedelmi helyiségek látogatásától történő kitiltás esetén a kereskedelmi létesítmény megnevezését, vagy egyéb helyszínt,
f) a kiszabott pénzbírság megfizetése esetén annak tényét és időpontját,
g) a pénzbírság, a helyszíni bírság helyébe lépő közérdekű munkára jelentkezés időpontját,
h) a pénzbírság, helyszíni bírság helyébe lépő közérdekű munka időtartamát, teljesítésének kezdő és befejező időpontját, vagy nem teljesítésének tényét,
i) a pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatásának tényét, az e tényt megállapító bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, valamint a szabálysértési elzárás tartamát,
j) a kiszabott büntetés, alkalmazott intézkedés elengedésének, illetve mérséklésének tényét, az erről szóló határozatot hozó szerv megnevezését, határozatának számát és keltét,
k) * a szabálysértési elzárás, illetve a pénzbírság, a helyszíni bírság, a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás elhalasztásának, felfüggesztésének vagy félbeszakításának tényét, az erről szóló határozat számát és keltét,
l) * a szabálysértési elzárás, illetve a pénzbírság, a helyszíni bírság, a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás tényleges kezdő és utolsó napját, az azonnali szabadítás elrendelésének az időpontját, az elzárás felfüggesztésének tényét és a próbaidő tartamát,
m) a közérdekű munka büntetésre jelentkezés időpontját, teljesítésének kezdő és befejező időpontját, vagy nem teljesítésének tényét,
n) a közérdekű munka szabálysértési elzárásra átváltoztatásának tényét, az e tényt megállapító bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, valamint a szabálysértési elzárás tartamát,
o) a helyszíni bírság – kivéve a gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírság – kiszabása esetén
oa) a helyszíni bírság kiszabására jogosult megnevezését,
ob) a döntés számát és keltét,
oc) a helyszíni bírság összegét,
od) a helyszíni bírság megfizetése esetén annak tényét és időpontját,
oe) az elkövetett szabálysértés megnevezését, az elkövetés helyét és idejét, valamint kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű bírság tényét.
(3) A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában a (2) bekezdésben meghatározott adatokat jogszabályban meghatározott formában és módon rögzíti:
a) * a bíróság az előtte indult szabálysértési eljárásokban a (2) bekezdés b)–e) pont esetén,
b) a szabálysértési hatóság a (2) bekezdés b)–f), i) és n) pontok esetén,
c) a (2) bekezdés j) pontja esetén a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter,
d) a (2) bekezdés k) pontja esetén az engedélyező szerv,
e) * a (2) bekezdés l) pontja esetén – kivéve a (3a) és a (3b) bekezdésben foglaltakat – a büntetés-végrehajtási intézet, valamint a szabálysértési elzárás, illetve a pénzbírság, a helyszíni bírság, a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás rendőrségi fogdán történő végrehajtásakor a szabálysértési hatóság,
f) a (2) bekezdés o) pontja esetén az a szerv vagy személy, amelyik vagy aki a helyszíni bírságot kiszabta,
g) a (2) bekezdés g), h) és m) pontja esetén az állami foglalkoztatási szerv,
h) *
(3a) * A (2) bekezdés l) pontjában az elzárás felfüggesztésének tényére és a próbaidő tartamára vonatkozó adatot a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában – jogszabályban meghatározott módon és formában – a bíróság rögzíti.
(3b) * A 139. § (1a) bekezdése esetén a (2) bekezdés l) pontjában a szabálysértési elzárás tényleges kezdő- és utolsó napjára vonatkozó adatot az előkészítő eljárást lefolytató szerv rögzíti.
(4) Ha
a) az Alkotmánybíróság határozata,
b) a perújítás,
c) az ügyészi felhívás, illetve indítvány, valamint
d) a helyszíni bírságolás felülvizsgálata
eredményeként a jogerős határozat megváltoztatására, vagy hatályon kívül helyezésére kerül sor, a döntést hozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy közli azokat az adatokat, amelyek eltérnek a 153. § (2) bekezdés alapján közölt adatoktól.
(5) A (3) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott adatokat az előkészítő eljárást lefolytató szerv vagy a szabálysértési hatóság is közölheti.
(6) * Ha a bíróság a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 573. § (1) bekezdése szerint jár el, akkor a (3) bekezdés a) pontja, valamint a 154. § (3) bekezdése szerinti adatrögzítési kötelezettségének az általános szabálysértési hatóság útján tesz eleget.
154. § (1) A szabálysértési eljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben szabálysértési eljárás indult.
(2) A szabálysértési eljárás – ideértve az előkészítő eljárást, a perújítást – hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza *
a) a kapcsolati kódot,
b) a szabálysértési eljárás alapjául szolgáló szabálysértés gyanú szerinti
ba) * megnevezését, tulajdon elleni szabálysértés esetén az elkövetési érték, kár, illetve okozott vagyoni hátrány mértékét,
bb) elkövetési helyét, idejét,
c) a szabálysértési eljárás megindításának időpontját,
d) a szabálysértési ügy iktatószámát,
e) a szabálysértési ügyek egyesítésének, elkülönítésének tényét,
f) * az eljáró bíróság, szabálysértési hatóság megnevezését, áttétel esetén az eljáró szervet és az áttétel időpontját,
g) a nyilvántartottal szemben elrendelt elővezetés, illetve őrizet tényét, az őrizet tartamát,
h) * a szabálysértési eljárás felfüggesztésének tényét, időpontját, a felfüggesztett szabálysértési eljárás továbbfolytatásának időpontját, továbbá
i) * a szabálysértési eljárás megszüntetésének tényét, időpontját,
j) * a közvetítői eljárásra utalás időpontját, a közvetítői eljárást folytató pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, az eredményes közvetítői eljárás tényét és az eredményes közvetítői eljárás befejezésének az időpontját.
(3) A szabálysértési eljárás hatálya alatt állók nyilvántartása számára, jogszabályban meghatározott formában és módon, adatot az a szabálysértési hatóság, valamint bíróság közöl, amely előtt a szabálysértési eljárás folyamatban van.
155. § (1) A szabálysértési nyilvántartó szerv a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásába felvett adatokat a büntetést vagy intézkedést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől, illetve a helyszíni bírság kiszabásától számított három évig kezeli.
(2) A szabálysértési nyilvántartó szerv a szabálysértési eljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat a szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig kezeli.
(2a) * A szabálysértési nyilvántartó szerv a helyszíni intézkedés alá vontak nyilvántartásába felvett adatokat a helyszíni intézkedéstől számított 90 napig, vagy a szabálysértési eljárás megindításáig kezeli.
(2b) * Ha az ügyben eredményes közvetítői eljárást folytattak le, a szabálysértési nyilvántartó szerv a 154. § (2) bekezdés c), d), f), h), i) és j) pontjában meghatározott adatokat az eredményes közvetítői eljárás befejezését követő egy évig kezeli.
(2c) * A szabálysértési nyilvántartó szerv a gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartásába felvett adatokat az intézkedéstől számított három napig kezeli.
(3) * Törölni kell a szabálysértési nyilvántartásokból annak a személynek az adatait, akire vonatkozóan az (1)–(2b) bekezdésben meghatározott nyilvántartási idő eltelt.
(3a) * Automatikusan törölni kell a szabálysértési nyilvántartásokból azokat az adatokat, amelyre vonatkozóan a (2c) bekezdésben meghatározott nyilvántartási idő eltelt.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott időpontban törölni kell az érintett adatait a személyazonosító adatok nyilvántartásából is.
(5) Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, akinek ügyében az Alkotmánybíróság a bíróság jogerős határozatát megsemmisítette. Az ezzel kapcsolatos adatokat a megsemmisített jogerős bírósági határozatot hozó bíróság küldi meg a szabálysértési nyilvántartás részére.
156. § Ha az érintett adatait a szabálysértési eljárás alatt állók nyilvántartásából e törvény szerint törlik, a törölt adatok közül azokat az adatokat, amelyeknek a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásba való felvételéhez előírt feltételek bekövetkeztek, átmeneti adatállományba kell helyezni úgy, hogy a szabálysértési eljárás hatálya alatt állók nyilvántartásával a kapcsolat ne legyen helyreállítható. A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásába az adatokat az átmeneti adatállományból huszonnégy órán belül kell felvenni és az adatfelvétellel egyidejűleg az átmeneti adatállományt törölni kell.
156/A. § * (1) A szabálysértési nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásának célja a szabálysértési nyilvántartó szerv, az adatközlésre kötelezettek, az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) történő adatátvételre jogosultak, valamint a közvetlen hozzáféréssel történő adatigénylésre jogosultak hozzáféréshez szükséges adatainak tárolása, valamint az adatkezelés jogszerűsége ellenőrzésének biztosítása.
(2) A szabálysértési nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartása tartalmazza a szabálysértési nyilvántartó szerv, a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre jogosult szervek, a közvetlen hozzáféréssel történő adatigénylésre jogosult szervek, valamint az adatközlésre kötelezett szervek
a) megnevezését,
b) levelezési címét,
c) telefonszámát,
d) telefaxszámát,
e) elektronikus levélcímét,
f) hozzáférési jogosultságának típusát, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,
g) a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy (a továbbiakban: hozzáférésre felhatalmazott személy)
ga) családi és utónevét (neveit),
gb) személyi azonosítóját,
gc) beosztását,
gd) szervezeti egységét,
ge) hozzáférési jogosultságának terjedelmét és körét, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,
gf) egyedi azonosítóit.
(3) * Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a szabálysértési nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét a szabálysértési nyilvántartó szerv, a törvényességi felügyeletet ellátó ügyész, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv közvetlen adathozzáféréssel történő adatátvétellel jogosult átvenni.
(4) A szabálysértési nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adatokat a jogosultság törlésétől számított öt évig kell megőrizni.
156/B. § * (1) A szabálysértési nyilvántartási rendszerbe történő adatközléshez, a szabálysértési nyilvántartási rendszerhez történő közvetlen hozzáférés gyakorlásához, valamint a szabálysértési nyilvántartási rendszerből közvetlen hozzáféréssel történő adatigényléshez szükséges egyedi azonosítókat az adatközlésre kötelezett szerv, a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv, valamint az közvetlen hozzáféréssel történő adatigénylésre jogosult szerv a szabálysértési nyilvántartó szervhez benyújtott kérelemben (a továbbiakban: egyedi azonosító iránti kérelem) igényli.
(2) Az egyedi azonosító iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 156/A. § (2) bekezdés a)–f) pontjában és g) pont ga)–ge) alpontjában meghatározott adatokat.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásról az adatközlésre kötelezett szerv, a közvetlen hozzáférés igénybevételével történő adatigénylésre jogosult szerv – az adatváltozást követő három munkanapon belül – értesíti a szabálysértési nyilvántartó szervet.
156/C. § * A szabálysértési nyilvántartó szerv az egyedi azonosító iránti kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja
a) az adatközlésre kötelezett szervet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóiról, valamint az adatközlési kötelezettség teljesítéséhez szükséges technikai ismeretekről,
b) a közvetlen hozzáférésre jogosult szervet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóiról, valamint a közvetlen hozzáférés gyakorlásához szükséges technikai ismeretekről,
c) a közvetlen hozzáféréssel történő adatigénylésre jogosult szervet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóiról, valamint az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatigényléshez szükséges technikai ismeretekről.
156/D. § * (1) A helyszíni intézkedés alá vontak nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben – a 178/B. § szerinti szabálysértés miatt – helyszíni intézkedésre került sor.
(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedésről a szabálysértési eljárás megindítása esetén nem kell adatot közölni.
(3) A helyszíni intézkedés alá vontak nyilvántartása tartalmazza
a) a kapcsolati kódot,
b) a szabálysértési eljárás alapjául szolgáló szabálysértés gyanú szerinti elkövetési helyét, a helyszíni intézkedés kezdő és befejező időpontját.
(4) A helyszíni intézkedés alá vontak nyilvántartása számára, jogszabályban meghatározott formában és módon, adatot a rendőrség közöl.
157. § (1) A személyazonosító adatok nyilvántartásából és a szabálysértési nyilvántartásokból törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel a szabálysértési nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni *
a) a bíróság, a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából,
b) az ügyészség, az ügyész szabálysértési eljárásban történő részvételével összefüggő feladatok ellátása érdekében,
c) * a rendőrség, az e törvényben foglalt feladatai ellátása, valamint a törvényben meghatározott engedélyezési, illetve a fegyver jogszerű használatához előírt feltételek kiskorú számára történő igazolására vagy ellenőrzésére irányuló eljárás során az engedély kiadásához, illetve a fegyver jogszerű használatához előírt feltételek megállapítása és ellenőrzése céljából,
d) * a szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy, az állami foglalkoztatási szerv, a büntetés-végrehajtási szerv, valamint a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a szabálysértési méltányossági eljárás során az e törvényben foglalt feladataik ellátása céljából,
e) * a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv a büntetőeljárás lefolytatása céljából,
f) * a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetbiztonsági ellenőrzés, belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzés, kifogástalan életvitel ellenőrzés, illetve megbízhatósági vizsgálat lefolytatása céljából,
g) * a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás lefolytatása céljából, valamint
h) * a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében.
(1a) * A bíróság, a szabálysértési hatóság a közvetítői eljárással összefüggésben a 82/A. § (5) bekezdésében foglalt feltétel megállapítása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a szabálysértési nyilvántartásokból a 155. § (2b) bekezdése szerint kezelt adatokat.
(2) * A szabálysértési nyilvántartó szerv
a) a sportrendezvényről történő kitiltás hatálya alatt álló személy családi és utónevére, születési helyére és idejére, valamint anyja születési családi és utónevére,
b) a kitiltás tényére és mértékére, valamint
c) a kitiltással érintett sportlétesítmény megnevezésére, valamint sportrendezvények körére vonatkozó adatokat, amelyre a kitiltás hatálya kiterjed
a sportról szóló törvényben meghatározott sportrendészeti nyilvántartás részére továbbítja.
(2a) * Az állami foglalkoztatási szerv a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4a) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok fennállásának ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni
a) a személyazonosító adatok nyilvántartásából a 151. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő adatok közül az aa)–ae) és ag)–ah) alpontban szereplő, az érintett személyre vonatkozó adatokat,
b) a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásából a 153. § (2) bekezdés h) pontjában szereplő, a szabálysértés megnevezésének, valamint az elkövetés helyének, idejének adatai közül az arra vonatkozó adatokat, hogy az érintett személyt a 247. § c) pontjában meghatározott szabálysértés miatt az adatátvételt megelőző három hónapon belül jogerősen elmarasztalták-e.
(2b) * Az erdészeti hatóság jogszabályban meghatározott feladata ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni
a) a személyazonosító adatok nyilvántartásából a 151. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő adatok közül az aa)–ae) és ag)–ah) alpontban szereplő, az érintett személyre vonatkozó adatokat,
b) * a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásából a 153. § (2) bekezdés b) pontjában a szabálysértés megnevezésére, c) pontjában a döntés jogerőre emelkedésének időpontjára, d) pontjában a szabálysértés miatt kiszabott büntetés nemére, o) pont ob) és oc) alpontjában a helyszíni bírság kiszabására vonatkozó adatok közül az arra vonatkozó adatokat, hogy az érintett személyt a 243. § (1) bekezdésében meghatározott szabálysértés miatt az adatátvételt megelőző három éven belül szabálysértési bírsággal sújtották-e.
(2c) * A természetvédelmi hatóság jogszabályban meghatározott feladata ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni
a) a személyazonosító adatok nyilvántartásából a 151. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő adatok közül az aa)–ae) és ag)–ah) alpontban szereplő, az érintett személyre vonatkozó adatokat,
b) a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásából a 153. § (2) bekezdés b) pontjában a szabálysértés megnevezésére, c) pontjában a döntés jogerőre emelkedésének időpontjára, d) pontjában a szabálysértés miatt kiszabott büntetés nemére, o) pont ob) és oc) alpontjában a helyszíni bírság kiszabására vonatkozó adatok közül az arra vonatkozó adatokat, hogy az érintett személyt a 187. § (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az adatátvételt megelőző három éven belül szabálysértési bírsággal sújtották-e.
(2d) * Az állami adóhatóság jogszabályban meghatározott feladata ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni
a) a személyazonosító adatok nyilvántartásából a 151. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő adatok közül az aa)–ae) és ag)–ah) alpontban szereplő, az érintett személyre vonatkozó adatokat,
b) a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásából a 153. § (2) bekezdés b) pontjában a szabálysértés megnevezésére, c) pontjában a döntés jogerőre emelkedésének időpontjára, d) pontjában a szabálysértés miatt kiszabott büntetés nemére, o) pont ob) és oc) alpontjában a helyszíni bírság kiszabására vonatkozó adatok közül az arra vonatkozó adatokat, hogy az érintett személyt a 177. §-ban meghatározott, a 191. §-ban meghatározott, vagy pénzügyi vagy kereskedelmi szabálysértés miatt az adatátvételt megelőző három éven belül szabálysértési bírsággal sújtották-e.
(3) * A szabálysértési nyilvántartó szerv
a) a kereskedelmi létesítményből vagy kereskedelmi tevékenység helyéül szolgáló egyéb helyszínről kitiltás hatálya alatt álló személy családi és utónevére, születési helyére és idejére, anyja születési családi és utónevére,
b) a kitiltás tényére és mértékére, valamint
c) a kitiltással érintett kereskedelmi létesítmény megnevezésére vagy egyéb helyszínére vonatkozó adatokat
a kitiltással érintett kereskedelmi létesítmény, illetve kereskedelmi tevékenység helyéül szolgáló egyéb helyszín ellenőrzésére jogosult szerv részére átadhatja.
(3a) *
(4) Az (1)–(3) bekezdésben felsoroltakon kívül a szabálysértési nyilvántartásokból adatigénylésre jogosult az is, akit a hatáskörébe tartozó feladat ellátása érdekében törvény feljogosít a szabálysértési nyilvántartások adatainak megismerésére.
(5) * A 39. § (2) bekezdés f)–i) pontjában meghatározott helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy esetében – amennyiben számukra a közvetlen elektronikus úton történő hozzáférés feltételei nem adottak – az (1) bekezdés d) pontja szerinti közvetlen adathozzáféréssel történő adatátvétel keretében az adatok átvétele rövid úton is végezhető.
158–159. § *
160. § (1) * A közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel teljesítéshez – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel – meg kell jelölni:
a) a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv megnevezését,
b) a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóját,
c) a közvetlen hozzáférés célját jogalapját,
d) * a közvetlen hozzáféréssel érintett, a szabálysértési nyilvántartási rendszerben nyilvántartott személynek a 151. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatkörből legalább
da) az aa), ab), ad), ae), vagy
db) az ab) és af), vagy
dc) az aa) és af) alpontok szerinti adatokat.
(1a) * A gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartásából közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel teljesítéséhez meg kell jelölni
a) az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatokat, valamint
b) az adatátvétellel érintett gépjármű egyedi azonosító adatát.
(2) A szabálysértési nyilvántartó szerv a közvetlen hozzáférést gyakorló szerv részére haladéktalanul, elektronikus úton továbbítja azokat az adatokat, amelyek tekintetében a közvetlen hozzáférésre való jogosultság fennáll, ezzel egyidejűleg adatvédelmi záradékban hívja fel a figyelmet az adatok jogszerű felhasználásának követelményére.
(3) * A 157. § (5) bekezdése szerinti esetben az adatokat a szabálysértési nyilvántartó szerv – az adathozzáféréshez való jogosultság ellenőrzését követően – telefonon továbbítja, ilyen esetben szóban hívja fel a figyelmet az adatok jogszerű felhasználásának követelményére.
161. § (1) A szabálysértési nyilvántartó szerv adatigénylés alapján kizárólag annak az adatigénylőnek és abban a körben továbbíthat adatot a szabálysértési nyilvántartásokból, amely adatigénylő tekintetében törvény
a) az adatok átvételét és kezelését az adatkezelés céljának és az átvehető adatok körének pontos meghatározásával, valamint
b) az adatoknak a szabálysértési nyilvántartásokból a szabálysértési nyilvántartó szerv adattovábbítása alapján történő átvételének lehetővé tételével
előírja.
(2) * Adatigénylés alapján – a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylő közölte a következő adatokat:
a) annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik
aa) a családi és utónevét (utóneveit),
ab) a születési családi és utónevét (utóneveit),
ac) a születési helyét és idejét,
ad) az anyja születési családi és utónevét,
ae) az állampolgárságát,
af) *
b) az adatigénylő pontos megnevezését és címét.
(2a) * A gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartásából történő adatigénylés teljesítéséhez
a) az adatigénylő pontos megnevezését és címét,
b) a gépjármű egyedi azonosító adatát
kell közölni.
(3) * A szabálysértési nyilvántartó szerv az érintett kérelmére a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában, valamint a szabálysértési eljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatokra tekintettel, a kérelemben megjelölt körben, célra hatósági bizonyítványt állít ki.
(4) * A szabálysértési nyilvántartó szerv az adatigénylésben megjelölt személy adatait kizárólag akkor továbbítja, ha a kérelemben megjelölt személy egyértelműen azonosítható.
(5) * A szabálysértési nyilvántartásokból adatigénylés alapján történő adattovábbításra jogosultak a technikai feltételek megléte esetén kérelmüket közvetlen hozzáférés útján is előterjeszthetik.
(6) * A közvetlen hozzáférés útján előterjesztett adatigénylésre az adatokat a szabálysértési nyilvántartó szerv elektronikus úton továbbítja. A közvetlen hozzáférés útján előterjesztett adatigénylésre a 160. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.
162. § (1) A szabálysértési nyilvántartó szerv a szabálysértési nyilvántartásokból
a) az ott meghatározott adatok kezelésére feljogosított adatkezelő részére adatigénylésre az adatokat – törvény rendelkezése alapján – akkor továbbíthatja, ha az adatigénylő pontosan megjelöli az adatátvétel célját, továbbá azt az adatkört és azt a törvényi rendelkezést, amely tekintetében és amely rendelkezés szerint az igényelt adatok kezelésére törvény feljogosította, valamint
b) e törvény rendelkezése alapján adatokhoz való közvetlen hozzáférést kizárólag akkor biztosíthat, ha a közvetlen hozzáférést gyakorló személy a (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazással rendelkezik.
(2) Közvetlen hozzáféréssel csak az a személy vehet át adatokat, akinek a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv erre felhatalmazást adott.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv – a felhatalmazás kiadását, változását követően haladéktalanul – értesíti a szabálysértési nyilvántartó szervet.
(4) *
163. § Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése érdekében a szabálysértési nyilvántartásokba a szabálysértési nyilvántartó szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó ügyész tekinthet be.
164. § * (1) A szabálysértési eljárásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók és felhasználhatók.
(2) A szabálysértés miatt eljáró hatóságok, a bíróságok és a helyszíni bírság kiszabására jogosultak a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter által rendeletben meghatározottak szerint végzik a szabálysértési statisztikai adatok gyűjtését és szolgáltatását.
165. § (1) * A szabálysértési nyilvántartásokból teljesített adatszolgáltatásokról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. Az adattovábbítási nyilvántartás a kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását és az adattovábbítás célját tartalmazza.
(2) Az adattovábbítási nyilvántartást a szabálysértési nyilvántartó szerv vezeti.
(3) A szolgáltatott adatok nem képezik az adattovábbítási nyilvántartás részét.
(4) * Az adattovábbítási nyilvántartásból az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e. Ez a jogosultság a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok részére történt adatszolgáltatás esetén korlátozható vagy kizárható.
(5) Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül
a) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
b) * büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv,
c) az adattovábbításban érintett szabálysértési hatóság vezetője,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok,
e) *
(6) Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.
166. § (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére, vagy megtévesztéssel bemegy, vagy ott bennmarad, úgyszintén aki mást akadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, szabálysértést követ el.
(1a) * Aki pilóta nélküli légijármű jogosulatlan használata során más lakásáról, egyéb helyiségéről, vagy ezekhez tartozó bekerített helyről jogosulatlanul hang- vagy képfelvételt készít, szabálysértést követ el.
(2) Magánlaksértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye.
167. § * Aki a lakásbérletre vagy a helyiséggazdálkodásra vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó üres lakást vagy nem lakás céljára szolgáló üres helyiséget elfoglal, vagy abba önkényesen beköltözik anélkül, hogy arra a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv vagy személy, illetve az elhelyezésre jogosult szerv jognyilatkozatával, vagy intézkedésével feljogosította volna, szabálysértést követ el.
168. § Aki a külön törvényben meghatározott ideiglenes megelőző távoltartó határozatban, vagy a megelőző távoltartó határozatban meghatározott szabályokat megszegi, szabálysértést követ el.
168/A. § * Aki a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet időtartama alatt nem a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben, vagy a menedékjogról szóló törvényben meghatározott kötelező tartózkodási hely kijelölésére vonatkozó hatósági döntésben számára meghatározott helyen tartózkodik, szabálysértést követ el.
169. § (1) Aki
a) verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív,
b) rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít,
c) * a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó sportrendezvényen az arcát olyan módon eltakarva jelenik meg vagy tartózkodik, amely alkalmas arra, hogy meghiúsítsa a személyének a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy által történő azonosítását,
szabálysértést követ el.
(2) Aki nyilvános rendezvényen
a) * működőképes lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetve az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg,
b) a rendező szerv, illetve a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának, rendelkezésének nem tesz eleget,
szabálysértést követ el.
(3) *
170. § Aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, szabálysértést követ el.
171. § Aki közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenység látszatát kelti, szabálysértést követ el.
172. § * (1) Aki törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján hozott önkormányzati rendeletben a szexuális szolgáltatással összefüggő korlátozást, illetve tilalmat megszegi, szabálysértést követ el.
(2) Nem büntethető a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás tilalmának megszegése miatt az elkövető, ha a cselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be.
(3) Ha a helyszínen kétséget kizáróan megállapítást nyer, hogy a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás tilalmát megszegő személy a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, a szabálysértési eljárás megindításának vele szemben nincs helye.
(4) A szexuális szolgáltatásra felajánlkozás tilalmát megszegő, a (2) bekezdés alapján nem büntethető személyt, ha a tényállás tisztázásához szükséges, előkészítő eljárásban tanúként kell meghallgatni.
(5) Ha a (3) vagy a (4) bekezdés alapján megállapítást nyer, hogy a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás tilalmát megszegő személy a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, a rendőrség – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján – a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás tilalmát megszegő személy védelmében azonnal végrehajtható általános védelmi intézkedést hoz, amely döntéséről értesíti a gyámhatóságot, valamint gondoskodik az elhelyezéséről vagy a szállításáról.
173. § Aki mást félelemkeltés céljából a megfenyegetett személyre vagy annak hozzátartozójára vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tény nagy nyilvánosság elé tárásával komolyan megfenyeget, szabálysértést követ el.
174. § * Aki
a) a bíróság által egyesület feloszlatásáról hozott döntésben jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez,
b) a bíróság által feloszlatott egyesület működésében a feloszlatás után részt vesz,
c) nyilvános rendezvényen a bíróság által feloszlatott egyesület egyenruháját vagy formaruháját viseli, továbbá aki nyilvános rendezvényen olyan egyenruhát vagy formaruhát visel, amelyről – annak jellegzetes tulajdonságai miatt – bíróság által feloszlatott egyesület egyenruhája, formaruhája ismerhető fel,
szabálysértést követ el.
175. § (1) Aki a hatóságnál vagy közfeladatot ellátó szervnél vészhelyzetről vagy rendzavarásról valótlan bejelentést tesz, szabálysértést követ el.
(2) Szabálysértés az is, ha a hamis bejelentés alapján a hatóság vagy a közfeladatot ellátó szerv szükségtelenül a bejelentésben megjelölt helyszínre vonul vagy egyéb intézkedésre kényszerül.
175/A. § * Az a vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy, aki a valóságnak meg nem felelő statisztikai adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad, szabálysértést követ el.
176. § * (1) Aki vasúti járművet, légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetve a közúti forgalomban gépi meghajtású járművet úgy vezet, hogy annak vezetésére hatósági engedéllyel nem rendelkezik, szabálysértést követ el.
(2) Aki vasúti jármű, légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, úszó munkagép, illetve a közúti forgalomban gépi meghajtású jármű vezetését olyan személy részére átengedi, aki annak vezetésére hatósági engedéllyel nem rendelkezik, szabálysértést követ el.
176/A. § * Akit a Btk. 52. § (3) bekezdése alapján a foglalkozás gyakorlásától eltiltottak, ha a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó foglalkozást úgy gyakorol, hogy a foglalkoztatót tévedésbe ejti vagy tévedésben tartja, szabálysértést követ el.
177. § (1) Aki
a) * ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást,
b) * ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva csalást, szándékos rongálást,
c) ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést
követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, szabálysértést követ el.
(1a) * Aki lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból vagy jogtalan elsajátításból származó dolgot vagyoni haszonszerzés végett ötvenezer forintot meg nem haladó értékben megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik, szabálysértést követ el.
(2) Aki idegen, nem gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, szabálysértést követ el.
(2a) * Aki földmérési jelet vagy az államhatár megjelölésére szolgáló jelet elvisz, áthelyez vagy elmozdít, szabálysértést követ el.
(3) * Aki a kulturális örökség védett elemeit, a vármegye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet vagy létesítményt, tömegközlekedési vagy távközlési eszközt, közúti jelzést, parkot vagy ahhoz tartozó felszerelést, természetvédelmi hatósági és tájékoztató táblát vagy egyéb közérdeket szolgáló jelet vagy létesítményt gondatlanul megsemmisít, megrongál, elvisz, áthelyez vagy elmozdít, szabálysértést követ el.
(4) * Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, a halászati őr, valamint a mezőőr, a természeti, védett természeti és Natura 2000 területeken a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.
(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója.
(6) * Az elkövetési érték, kár, illetve okozott vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdés a)–c) pontjában, valamint az (1a) bekezdésben meghatározott ugyanolyan cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el, és ezeket együttesen bírálják el. Nincs helye érték-egybefoglalásnak, ha az üzletszerű elkövetés megállapítható.
177/A. § * (1) Aki közérdekű üzem működését megzavarja, szabálysértést követ el. *
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közérdekű üzem:
a) a közmű,
b) a közösségi közlekedési üzem,
c) az elektronikus hírközlő hálózat,
d) az egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett logisztikai, pénzforgalmi és informatikai központok és üzemek,
e) a hadianyagot, haditechnikai eszközt termelő üzemet, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.
177/B. § * Az a korlátozott robbanóanyag-prekurzorral kapcsolatos tevékenység végzésétől jogszabályban meghatározottak szerint eltiltott gazdasági szereplő, aki az eltiltás hatálya alatt a korlátozott robbanóanyag-prekurzorral kapcsolatos tevékenységet folytat, szabálysértést követ el.
178. § Aki idegen vadászterületen jogosulatlanul, vad elejtésére használható és arra alkalmas állapotban lévő eszközzel tartózkodik, szabálysértést követ el.
178/A. § * Aki közterületen a tulajdonos vagy a rendelkezésre jogosult hozzájárulása nélkül építményt épít, szabálysértést követ el.
178/B. § * (1) Aki életvitelszerűen közterületen tartózkodik, az szabálysértést követ el.
(2) Mellőzni kell a szabálysértési eljárás megindítását és helyszíni figyelmeztetést kell alkalmazni, ha
a) az elkövető a rendőr felszólítására az elkövetés helyét elhagyja, vagy
b) az elkövető a jelenlévő hatóság vagy más szerv vagy szervezet felajánlott segítségét elfogadva együttműködik a hajléktalan személyek részére fenntartott ellátások igénybevétele érdekében.
(3) A helyszíni figyelmeztetéssel egyidejűleg a rendőr az elkövetőt tájékoztatja a (4) bekezdésben foglalt jogkövetkezményekről.
(4) Akit 90 napon belül 3 alkalommal a (2) bekezdés szerint a szabálysértés elkövetése miatt a helyszínen figyelmeztettek, azzal szemben az újabb elkövetéskor a szabálysértési eljárás megindítása nem mellőzhető.
(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában életvitelszerű tartózkodásnak tekinthető minden olyan magatartás, amely alapján megállapítható, hogy a közterületen való életvitelszerű tartózkodás a lakó- és tartózkodási hely, valamint egyéb szállásra való visszatérés szándéka nélkül, a közterületen való huzamos tartózkodás érdekében valósul meg, és a közterületen való tartózkodás körülményeiből, vagy a magatartásból arra lehet következtetni, hogy a jellemzően lakóhelyül szolgáló közterületen végzett tevékenységet – így különösen alvás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés, állattartás – az elkövető a közterületen rövid időnként visszatérően és rendszeresen végzi.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés
a) miatt pénzbírság nem szabható ki,
b) elkövetésén tetten ért személlyel szemben helyszíni bírság kiszabásának nincs helye.
(7) A bíróság elé állítás érdekében az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjét a rendőrségre elő kell állítani, meg kell hallgatni és – a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel – szabálysértési őrizetbe kell venni.
(8) A rendőrség a szabálysértési őrizet ideje alatt gondoskodik az elkövető tisztálkodásáról és tiszta ruhával történő ellátásáról.
(9) Az (1) bekezdés szerinti szabálysértés elkövetőjének előállítása során azon ingóságokat, amelyeket az elkövető nem vesz magához, de úgy nyilatkozik, hogy azokra igényt tart, valamint amelyek vonatkozásában a nyilatkozat a helyszíni intézkedés során nem szerezhető be, a Kormány rendeletében meghatározott szerv ideiglenes tárolásba veszi.
(10) A Kormány rendeletében meghatározott szerv a (9) bekezdés szerinti ingóságot 6 hónapig őrzi meg. A megőrzési idő leteltét követően az általános szabálysértési hatóság intézkedik az ingóságok megsemmisítése iránt. Ha az ingóság gyorsan romló, bomló, tárolhatatlan dolog, akkor azt haladéktalanul meg kell semmisíteni.
(11) Akivel szemben a 10. §-ban meghatározott elzárást kizáró ok áll fenn, azzal szemben az eljárást az előkészítő eljárást folytató szerv megszünteti.
(12) Ha a meghallgatás során az elkövető úgy nyilatkozik, hogy a közérdekű munka végzését vállalja, akkor az előkészítő eljárást lefolytató szerv a szabálysértési őrizet ideje alatt intézkedik a foglalkoztathatósági szakvélemény beszerzése iránt.
(13) Az (1) bekezdés szerinti szabálysértés elkövetőjével szemben a szabálysértési őrizet a bíróság jogerős döntéséig, de legfeljebb a nem jogerősen kiszabott szabálysértési elzárás tartamáig tart. Az elsőfokú bíróság által nem jogerősen kiszabott közérdekű munka büntetés esetén a szabálysértési őrizet a 14. § (2a) bekezdésében meghatározott beszámítás szerinti tartamig tart. Ha az elsőfokú bíróság figyelmeztetés intézkedést alkalmaz, az elkövetőt haladéktalanul szabadítani kell.
(14) A bíróság az elsőfokú döntését az őrizetbe vételtől számított 72 órán belül hozza meg. Az elsőfokú döntés elleni fellebbezést a végzés kihirdetését követően a tárgyaláson be kell jelenteni, amelyet a bíróságnak írásba kell foglalnia. A bíróság az iratokat haladéktalanul felterjeszti a törvényszékhez.
(15) A bíróság a másodfokú döntését az elsőfokú döntést követő 30 napon belül hozza meg.
(16) Ha a technikai feltételek biztosítottak, akkor a bírósági eljárásban az elkövető jelenléte telekommunikációs eszköz útján is biztosítható.
(17) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az e törvényben foglalt feltételek fennállása esetén figyelmeztetés intézkedés, közérdekű munka vagy elzárás szabható ki. Ha az elkövető a közérdekű munka elvégzését nem vállalja, elzárás szabható ki.
(18) Ha a bíróság elzárás büntetést szab ki, ennek azonnali foganatba vételét rendeli el.
(19) A (17) bekezdés szerint kiszabott közérdekű munka végrehajtására az elkövetés helye szerinti településen kerül sor.
(20) Ha az eljárás alá vont személyt az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző hat hónapon belül már két ízben jogerősen felelősségre vonták az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt, az ismételten elkövetett (1) bekezdés szerinti szabálysértés miatt közérdekű munka büntetés nem szabható ki, valamint figyelmeztetés intézkedés nem alkalmazható.
(21) * Ha az elkövető a (17) bekezdésben meghatározott közérdekű munka büntetést vállalja, de azt nem teljesíti, és a közérdekű munka büntetés elzárásra történő átváltoztatása érdekében megtartott bírósági eljárásban az elkövető személyes jelenlétének a biztosítása szükséges, akkor ennek céljából az általános szabálysértési hatóság az elkövető körözését rendeli el.
179. § E törvény XXIII. Fejezetében foglalt szabálysértések miatt szabálysértési elzárás büntetés kiszabásának is helye van.
179/A. § *
180. § (1) Aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, szabálysértést követ el.
(2) Becsületsértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye.
181. § (1) Aki valótlan tények állításával a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényben meghatározott – szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősülő – hozzátartozók közötti erőszak miatt megelőző távoltartás elrendelését kezdeményezi, ha azt a valótlan tények alapján elrendelik, szabálysértést követ el.
(2) *
182. § (1) Aki a polgári felhasználású robbanóanyagok előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására és megsemmisítésére vonatkozó előírásokat megszegi, továbbá robbanóanyagot vagy robbanó szerkezetet talál, vagy annak hollétéről tudomást szerez és ezt a tényt haladéktalanul a rendőrségnek nem jelenti be, illetve engedély nélkül pirotechnikai tevékenységet végez, szabálysértést követ el.
(2) Aki a pirotechnikai termékek előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására, megsemmisítésére, birtoklására vonatkozó előírásokat megszegi, szabálysértést követ el.
(3) *
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.
182/A. § * Aki a korlátozott robbanóanyag-perkurzor birtoklására, behozatalára, illetve felhasználására vonatkozóan jogszabályban meghatározott előírásokat megszegi, szabálysértést követ el.
183. § (1) * Aki
a) a tűzfegyver kategóriájának, illetve alkategóriájának a megváltozását eredményező átalakításra, a lőfegyver bejelentésére, a lőfegyver vagy a lőszer gyártására, tartására, kereskedelmére, javítására, használatára vagy szállítására, illetve a lőfegyver, lőfegyverdarab megsemmisítésére vonatkozó szabályokat megszegi,
b) lőfegyverdarabot vagy lőszerelemet engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz, illetve központi gyújtású félautomata tűzfegyverhez való, 20 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőszerkezetet vagy hosszú tűzfegyverhez való, 10 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőszerkezetet engedély nélkül megszerez,
szabálysértést követ el.
(1a) * Aki
a) kézilőfegyverhez, vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedély nélkül megszerez vagy tart,
b) az engedéllyel tartott kézilőfegyveréhez, vadászlőfegyveréhez vagy sportlőfegyveréhez tartozó csekély mennyiségű lőszert engedéllyel nem rendelkezőnek átad,
szabálysértést követ el.
(2) Aki
a) * a légfegyver, a gáz- és riasztófegyver, a muzeális fegyver, a festéklövő fegyver, a hatástalanított lőfegyver, a flóberttöltény, a gáztöltény, a riasztótöltény, illetve a vaktöltény gyártására, forgalmazására, javítására, megszerzésére, birtoklására, viselésére, tartására vagy használatára, illetve a hatástalanított tűzfegyver behozatalára vagy kivitelére vonatkozó szabályokat megszegi,
b) a lőtér üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el.
(2a) * Aki a visszavont hatósági engedélyben meghatározott lőfegyveréhez tartozó, gondatlanságból hatósági engedély nélkül továbbtartott csekély mennyiségű lőszer szabályszerű elidegenítéséről vagy hatósági tárolásba vételéről a hatóság felhívása ellenére három munkanapon belül nem gondoskodik, szabálysértést követ el.
(2b) * E § alkalmazásában csekély mennyiség a legfeljebb tíz darab lőszer.
(3) *
183/A. § * (1) * Aki mások előtt
a) – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott cím kivételével – őt meg nem illető címet használ,
b) kitüntetést vagy egyenruhát jogosulatlanul visel,
c) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott szakképzettséget, tudományos fokozatot, címet vagy rövidítést szándékosan, megtévesztésre alkalmas módon jogosulatlanul használ,
d) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott szakképzettséggel, tudományos fokozattal, címmel vagy rövidítéssel összetéveszthető szakképzettséget, tudományos fokozatot, címet vagy rövidítést szándékosan, megtévesztésre alkalmas módon használ,
szabálysértést követ el.
(2) Aki közterületen, mások előtt
a) a rendvédelmi szervek, illetve a Magyar Honvédség rendszeresített egyenruháját, azonosításra szolgáló jelvényét, ezek megtévesztésre alkalmas utánzatát jogosulatlanul viseli, továbbá az e szervekre utaló feliratot, matricát ruháján vagy járművén jogosulatlanul feltüntet,
b) a vöröskereszt-mozgalomhoz tartozó vagy más humanitárius, illetve egészségügyi szervezetek jelvényeit jogosulatlanul használja, továbbá az e szervekre utaló feliratot, matricát ruháján vagy járművén jogosulatlanul feltüntet,
szabálysértést követ el.
(2a) * Aki a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 106. § (12) bekezdése szerinti, a Honvédséghez köthető megjelölést jogosulatlanul használ, szabálysértést követ el.
(3) *
184. § (1) Aki a külön jogszabály szerint meghatározott védett övezetben ellenszolgáltatást felajánlva mást szexuális szolgáltatás nyújtására felhív, illetve más személy szexuális szolgáltatásának felajánlását elfogadja, szabálysértést követ el.
(2) *
185. § (1) Aki gyermekkorú személy társaságában koldul, szabálysértést követ el.
(2) Aki közterületen vagy nyilvános helyen, olyan módon koldul, hogy a járókelőket, illetve a nyilvános helyen jelenlévőket pénz átadása céljából leszólítja, továbbá az is, aki házról házra, illetve lakásról lakásra járva kéreget, szabálysértést követ el.
(3) * A szabálysértési hatóság, valamint a helyszíni bírságolásra jogosult szerv vagy személy haladéktalanul értesíti az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés tényéről, az érintett gyermek és az elkövető adatairól a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.
186. § *
187. § (1) Aki
a) a természetvédelmi államigazgatási szerv engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, vagy bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
b) * természeti területen – beleértve a védett természeti, Natura 2000 területet is – a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, engedély nélkül tüzet rak,
c) védett élő szervezet egyedét, származékát vagy barlangi képződményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavar,
szabálysértést követ el.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.
187/A. § * (1) Aki fémkereső műszert engedély vagy bejelentés nélkül, illetve engedélytől eltérően használ, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjére
a) a természetvédelmi őr,
b) az önkormányzati természetvédelmi őr,
c) az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, valamint
d) a mezőőr
is szabhat ki helyszíni bírságot.
188. § * Aki templomban vagy vallásgyakorlásra rendelt más helyen nyilvánosan botrányt okoz, illetve a vallási tisztelet tárgyát vagy a szertartások végzésére szolgáló tárgyat a szertartásokra rendelt helyiségben vagy azon kívül meggyaláz, szabálysértést követ el.
189. § (1) Aki
a) * a bejelentési kötelezettség alá eső gyűlést bejelentési kötelezettsége elmulasztásával szervez,
b) *
c) * a gyülekezési hatóság által tudomásul vett bejelentésben megjelölttől eltérő helyszínre, útvonalra vagy időpontra szervezi a rendezvényt, vagy a résztvevőket a bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre hívja fel,
d) * közterületnek nem minősülő helyszínre, az ingatlan tulajdonosának vagy használójának hozzájárulása nélkül gyűlést szervez,
szabálysértést követ el.
(2) * Aki a gyülekezési jogról szóló törvény erre vonatkozó rendelkezését megsértve a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül szervez gyűlést, szabálysértést követ el.
(3) Aki
a) * a gyűlés szervezésével összefüggő bejelentési kötelezettségét a gyülekezési jogról szóló törvényben erre meghatározott határidő megsértésével teljesíti,
b) a gyülekezési jogról szóló törvényben foglalt tájékoztatási kötelezettségét a határidő megsértésével teljesíti,
szabálysértést követ el.
(3a) * Aki
a) a gyülekezési hatóság által megtiltott gyűlésen megjelenik,
b) a gyűlés szervezőjeként vagy vezetőjeként megakadályozza a rendőrség képviselőjének a gyűlésen való jelenlétét,
c) a gyűlés szervezőjeként vagy vezetőjeként a gyűlés vezetője vagy a rendezők előtt magát újságíróként igazolt személyt a gyűlésről kizár,
d) a gyűlést szervezőként vagy vezetőként – a spontán gyűlés esetét kivéve – bejelentés nélkül tartja meg,
e) a gyűlés szervezőjeként a nyilvános felhívásban nevét nem tünteti fel
szabálysértést követ el.
(4) * Nem valósul meg szabálysértés az (1) bekezdés c) pontja alapján, ha a gyülekezési hatóság által tudomásul vett bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre a gyűlés megtartásától független külső ok miatt kerül sor.
(5) *
(6) *
190. § (1) * Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában jogtalanul akadályoz, szabálysértést követ el.
(2) *
191. § (1) Aki közterületen vagy nyilvános helyen tiltott szerencsejátékot szervez, szabálysértést követ el.
(2) Aki közterületen vagy nyilvános helyen tartott tiltott szerencsejátékban részt vesz, szabálysértést követ el.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.
192. § * (1) Aki a közterületen, nyilvános helyen vagy közforgalmú közlekedési eszközön a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsít, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.
193. § (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát
a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,
b) * természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen – a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével – póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,
c) * szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön – segítő kutya kivételével – szállítja,
d) * vendéglátó üzlet kivételével élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre – segítő kutya kivételével – beengedi, illetve beviszi,
szabálysértést követ el.
(2) * Aki veszélyes ebét nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a veszélyes ebre utaló megfelelő figyelmeztető táblát, szabálysértést követ el.
(2a) * E § alkalmazásában segítő kutya a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló rendelet szerinti segítő kutya.
(3) * Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, továbbá a mezőőr is szabhat ki helyszíni bírságot.
194. § (1) Aki abból a célból, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartottal kapcsolatot teremtsen,
a) a büntetés-végrehajtási intézetbe történő bekiabálással,
b) feliratok vagy fényjelzések alkalmazásával,
c) a büntetés-végrehajtási intézetbe tárgyak bedobálásával vagy annak megkísérlésével vagy
d) az a)–c) pontban meghatározott magatartásokhoz hasonló más módon
a közterület használatának, vagy a lakó- vagy más épületben tartózkodók nyugalmának megzavarására alkalmas magatartást tanúsít, szabálysértést követ el.
(2) *
194/A. § * Aki a fogvatartás rendjét szándékosan megsértve olyan tárgyat juttat be a büntetés-végrehajtási intézet területére, amely alkalmas a fogvatartás biztonságának veszélyeztetésére, szabálysértést követ el.
195. § (1) Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr és helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.
196. § * (1) Aki
a) * a közterületet, a közforgalom céljait szolgáló épületet, vagy a közforgalmú közlekedési eszközt beszennyezi,
b) a felügyelete alatt lévő állat által az a) pontban megjelölt helyen okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik,
szabálysértést követ el.
(2) *
(2a) * Köztisztasági szabálysértés miatt nem vonható felelősségre az a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékos személynek minősülő személy, aki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekményt a felügyelete alatt lévő vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutyára vonatkozóan követi el.
(3) * Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, az önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó termőföldeken a mezőőr is szabhat ki helyszíni bírságot.
197. § (1) Aki
a) épületen, építményen tárgyat másokat veszélyeztető módon helyez el,
b) tárgyat másokat veszélyeztető módon dob el,
szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.
198. § (1) Aki a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök birtoklására, szállítására, forgalmazására vonatkozó szabályokat megszegi, szabálysértést követ el.
(2) *
199. § (1) Aki
a) * a kábítószerekkel, a pszichotrop anyagokkal vagy az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos engedély-, illetve bejelentésköteles tevékenységek végzésének szabályait, továbbá az ezen anyagokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat megszegi,
b) kábítószer-prekurzornak minősülő vegyi anyagokkal (jegyzékben szereplő anyagok) kapcsolatos engedély-, illetve bejelentés-köteles tevékenységek végzésének szabályait megszegi,
szabálysértést követ el.
(2) *
a) * hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt indokolatlan mennyiséget el nem érő mennyiségben kínál, átad, megszerez vagy tart,
b) Magyarországon orvosi rendelvényre kiadható gyógyszernek minősülő anyagot, készítményt indokolatlan mennyiségben tart,
c) * gyógyszernek minősülő – az ellenőrzött anyagokról szóló 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 3. vagy 4. jegyzékén szereplő pszichotróp anyagot nem tartalmazó – anyagot, készítményt jogosulatlanul forgalomba hoz vagy azzal kereskedik,
szabálysértést követ el.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik.
(3) * Az (1) bekezdés alkalmazásában indokolatlan mennyiség alatt olyan mennyiséget kell érteni, amelyről megállapítható, hogy nem valamely meghatározott beteg személyes szükségleteinek kielégítését célozza.
199/B. § * (1) Aki csekély mennyiséget meg nem haladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart, szabálysértést követ el.
(2) * E § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a Btk.-ban meghatározott, az adott vegyületcsoportra vagy anyagra irányadó csekély mennyiséget nem haladja meg. Só formában előforduló vegyületek esetén tiszta hatóanyag-tartalom alatt a bázis formában megadott hatóanyag-tartalmat kell érteni.
(3) *
199/C. § * (1) Aki az egészségügyről szóló törvény és annak végrehajtására kiadott jogszabály szerinti nem-konvencionális eljárás alkalmazása során az egészségügyről szóló törvény szerinti tájékoztatási kötelezettségét megszegi, szabálysértést követ el.
(2) *
200. § (1) Aki
a) * a szeszes ital árusítására vagy a közterületen történő fogyasztására vonatkozó – törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott – tilalmat megszegi,
b) vendéglátó üzletben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére szeszes italt szolgál ki,
c) a szeszes ital eladása során közterületen vagy nyilvános helyen szemmel láthatóan részeg állapotban lévő személynek szeszes italt szolgál ki,
d) közterületen vagy nyilvános helyen fiatalkorút szándékosan lerészegít,
szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.
200/A. § * (1) * Aki közterületen a közterület tulajdonosának hozzájárulása nélkül árusít, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.
201. § (1) Aki olyan helységben, vagy az ország területének olyan részében tartózkodik, ahonnan a bíróság kitiltotta, szabálysértést követ el.
(2) * Aki a bíróság jogerős határozatával elrendelt sportrendezvények látogatásától való eltiltás, vagy a szabálysértés miatt szabálysértési hatóság, illetve bíróság által elrendelt kitiltás szabályait megszegi, szabálysértést követ el.
(3) * Aki olyan sportrendezvényen vagy sportlétesítményben tartózkodik, ahonnan a sportról szóló törvényben, a sportrendezvényen történő részvételből kizárták, szabálysértést követ el.
(4) * Aki az államhatárról szóló törvény 5. § (1c) bekezdése szerinti tartózkodás szabályait megszegi, szabálysértést követ el.
(5) *
202. § (1) Aki a szabad vizek jegén való tartózkodás szabályait megszegi, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, a halászati őr és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.
202/A. § * (1) Aki tiltott helyen fürdik, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a halászati őr is szabhat ki helyszíni bírságot.
203. § (1) Aki számszeríjat, szigonypuskát a jogszabályban meghatározott rendelkezésektől eltérően vagy jogszabályi tiltás ellenére használ, szabálysértést követ el.
(2) *
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a halászati őr is szabhat ki helyszíni bírságot.
204. § (1) Aki Magyarország államhatárát engedély nélkül vagy meg nem engedett módon lépi át, vagy ezt megkísérli, szabálysértést követ el.
(2) Aki az útiokmánnyal kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el.
(3) *
205. § (1) Aki
a) a határterületen fekvő ingatlan használatára vonatkozó jogszabály alapján elrendelt korlátozó vagy egyéb intézkedésnek nem tesz eleget,
b) az államhatár rendjével és őrzésével vagy a határforgalom ellenőrzésével összefüggő tiltó vagy korlátozó rendelkezést megszegi,
szabálysértést követ el.
(2) *
206. § (1) Aki
a) a minősített adatot a feladatának ellátása során jogszabályellenes módon készíti, sokszorosítja, minősíti, nyilvántartja, kezeli vagy őrzi,
b) a minősített adat felhasználására jogosultak kijelölésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat megszegi,
c) a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok megsértésével kapcsolatos, a minősítő és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet részére törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének nem, vagy késedelmesen, a tudomására jutásától számított tíz napon túl tesz eleget,
d) a minősített adat kezelésének jogszabályban előírt ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,
e) jogszerűen jutott minősített adat birtokába és megkísérli azt jogszabályellenes módon külföldre vinni, vagy a jogszabályoknak megfelelően külföldre vitt vagy ott készített minősített adatot onnan jogszabályellenes módon visszahozni vagy behozni,
f) a minősítő hatáskörét jogosulatlanul elvonja, vagy
g) hatáskörének gyakorlása során elmulasztja az adatok minősítésére, a minősítési jelölés megismétlésére, vagy a minősítés felülvizsgálatára vonatkozó – a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott – intézkedések megtételét,
szabálysértést követ el.
(2) *
206/A. § * (1) Aki a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti közérdekű bejelentés vagy visszaélés-bejelentés miatt a közérdekű bejelentővel vagy a visszaélés bejelentőjével szemben a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti hátrányos intézkedést tesz, szabálysértést követ el.
(2) Aki a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti visszaélés-bejelentés megtételét akadályozza vagy megkísérli akadályozni, szabálysértést követ el.
206/B. § * (1) Aki a valóságnak meg nem felelő statisztikai adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabálysértés nem valósul meg, ha azt vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy követi el.
206/C. § * (1) Aki az egységes európai segélyhívó számot, illetve a nemzeti segélyhívó számot annak rendeltetésétől eltérő célból, szándékosan felhívja, illetve elektronikus, képi vagy szöveges üzenetküldési szolgáltatás alkalmazásával, vagy a segítségkérés érdekében létrehozott webfelületről a rendeltetéstől eltérő célból, szándékosan, segélyhívásnak nem minősülő szöveges vagy képi üzenetet küld, szabálysértést követ el.
(2) Az a vagyonvédelmi rendszerek programozását végző vállalkozás vagy gazdasági társaság vezetője vagy ilyen tevékenységet végző személy, aki a vagyonvédelmi riasztórendszer programozását, kivitelezését úgy hajtja vagy hajtatja végre, hogy a vagyonvédelmi rendszer bármilyen formában segélyhívásnak nem minősülő, automatikus jelzést vagy üzenetet küld az egységes európai segélyhívó számra, illetve bármely nemzeti segélyhívó számra szabálysértést követ el.
(3) *
(4) E § alkalmazásában segélyhívás a segélyhívásokat fogadó szerv hatásköréről, feladatairól, továbbá feladatai ellátásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti segélyhívás.
207. § (1) * Aki személyazonosító igazolványra vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségét megszegi, az igazoltatásra feljogosított személy felszólítására személyi adatainak bemondását, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott digitális okmány vagy adattároló kód hozzáférhetővé tételét vagy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány átadását megtagadja, vagy az említett adatokra vonatkozólag az intézkedés során valótlant állít, szabálysértést követ el.
(2) *
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.
208. § (1) * Aki a külföldiek bejelentésére, jelentkezésére vagy az ország területén tartózkodására vonatkozó szabályokat megszegi – ideértve azt az esetet is, ha a külföldi a kiutasító határozatban, illetve a bírói kiutasítás végrehajtásáról rendelkező végzésben meghatározott határnapot követő napig Magyarország területét nem hagyta el, attól függetlenül, hogy kitoloncolásra sor került-e –, szabálysértést követ el.
(2) *
208/A. § * (1) Aki olyan sajtóterméket terjeszt, amelynek lefoglalását vagy elkobzását rendelték el, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Kormány által kijelölt szerv hatáskörébe tartozik. *
209. § (1) * Aki nem uniós árut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámtartozás, az egyéb terhek, illetve a biztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, feltéve, hogy a vagyoni hátrány az ötszázezer forintot nem haladja meg, úgyszintén, aki e cselekmények bármelyikét megkísérli, szabálysértést követ el.
(2) * Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a vagyoni hátrány mértékére tekintet nélkül gondatlanul követi el, szabálysértést követ el.
(3) * Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve is szabhat ki helyszíni bírságot.
(3a) * A vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el.
(4) E § alkalmazásában
a) * biztosíték alatt a vámtartozás, illetve az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott egyéb terhek megfizetésének – vámjogszabályok által meghatározott formában történő – biztosítását,
b) * vagyoni hátrány alatt a vámtartozás, illetve a nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést
kell érteni.
210. § (1) Aki a vámszabálysértés elkövetőjének segítséget nyújt azáltal, hogy a vámszabálysértésből származó haszon elérésében közreműködik, vagy elősegíti, hogy az elkövető a szabálysértési eljárás alól mentesüljön, szabálysértést követ el.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve is szabhat ki helyszíni bírságot.
211. § (1) Aki vámszabálysértésből származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik – értékre tekintet nélkül –, szabálysértést követ el.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve is szabhat ki helyszíni bírságot.
212. § (1) Aki a nemesfémtárgyak árusításával és fémjelzésével kapcsolatos kötelességét megszegi, szabálysértést követ el.
(2) Az elkobzott nemesfémtárgyat díszítő drágakövek és gyöngyök mentesek az elkobzás alól.
213. § (1) Aki a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, illetve forgalomba hozott és forgalomban lévő bankjegyről vagy érméről, valamint euro-bankjegyről vagy -érméről engedélyhez kötött utánzatot jogosulatlanul készít, megszerez, tart, azt az országba behozza, vagy utánzatként forgalomba hozza, szabálysértést követ el.
(2) Aki az utánzatok nyilvántartására, őrzésére, megsemmisítésére vagy bejelentésére vonatkozó előírásokat megsérti, szabálysértést követ el.
(3) * Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve is szabhat ki helyszíni bírságot.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szempontjából utánzatnak minősül:
a) a magyar törvényes fizetőeszköz és az euro utánzatáról szóló rendelet,
b) az eurobankjegyek címleteiről, technikai jellemzőiről, utánzatai készítéséről, cseréjéről és bevonásáról szóló, 2003. március 20-i 2003/205/EK európai központi banki határozat,
c) az euro-érmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet
szerinti utánzat, illetve euro-érmékhez hasonló érem és zseton.
214. § * A 209–213. §-ban meghatározott szabálysértések miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik.
215. § (1) Aki a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggésben elrendelt általános vadászati, halászati, legeltetési tilalmat megszegi, szabálysértést követ el.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője, a mezőőr, a halászati őr is szabhat ki helyszíni bírságot.
215/A. § *
215/B. § * Az a hadköteles személy, aki törvényben meghatározott személyes adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési kötelezettségének vagy az akadályoztatásával kapcsolatos jelentési kötelezettségének nem tesz eleget, szabálysértést követ el.
215/C. § *
a) közveszély,
b) baleset,
c) bűncselekmény,
d) szabálysértés, vagy
e) * közigazgatási hatósági eljárás hatálya alá tartozó szabályszegés
helyszínén a rendőr vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottjának helyszín biztosítására vonatkozó jogszerű intézkedésének, illetve a helyszín elhagyására vagy az ott tartózkodásra vonatkozó jogszerű utasításának nem tesz eleget, szabálysértést követ el.
(2) * Aki a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott személyvédelmi és létesítménybiztosítási intézkedés helyszínén a helyszín elhagyására vagy az ott tartózkodásra vonatkozó jogszerű rendőri utasításának nem tesz eleget, szabálysértést követ el.
(3) * Aki a gyűlés feloszlatását követően a helyszínt nem hagyja el, szabálysértést követ el.
(4) *
216/A. § * (1) Aki a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti ténymegállapító vizsgálat során
a) adatszolgáltatási kötelezettségének,
b) megjelenési kötelezettségének, illetve
c) nyilatkozattételi kötelezettségének
önhibájából nem tesz eleget, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.
(3) A feljelentés megtételére kizárólag a ténymegállapító vizsgálat időtartama alatt, továbbá a ténymegállapító vizsgálat befejezését követő nyolc napon belül a ténymegállapító vizsgálatot folytató bizottság elnöke vagy tagja jogosult.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetésén tetten ért személlyel szemben helyszíni bírság kiszabásának nincs helye.
217. § Aki
a) vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetve nem gépi meghajtású vízi járművet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, vagy
b) vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, úszó munkagép, illetve közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését olyan személynek engedi át, akinek a szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van,
szabálysértést követ el.
218. § Annak a járműnek a vezetője, aki az elsőbbségre vagy az előzésre vonatkozó szabályokat megszegi, szabálysértést követ el.
219. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályait megszegi és ezzel másnak vagy másoknak életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy könnyű testi sértést okoz, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem tekinthetők közúti közlekedési szabálynak a gyalogosra és az utasra vonatkozó rendelkezések.
220. § *
221. § Aki érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel, illetve olyan járművel vesz részt a közúti forgalomban, amelynek a műszaki érvényességi ideje lejárt, szabálysértést követ el.
222. § Az a járművezető vagy állathajtó, aki járművével vagy állatával (állataival) a közlekedési szabályok szerinti tilalom ellenére a vasúti átjáróba hajt, vagy azon áthajt, szabálysértést követ el.
223. § Aki a megkülönböztető fényjelzést vagy a hangjelzést adó készüléket
a) gépjárműre jogosulatlanul felszerel (felhelyez),
b) közterületen lévő gépjárműben engedély nélkül birtokol,
szabálysértést követ el.
224. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendeletben (a továbbiakban: KRESZ) meghatározott közúti közlekedés szabályait megszegi, ha a 217–222. §-a szerinti szabálysértés nem valósul meg, szabálysértést követ el.
(2) A KRESZ 40–41. §-ának, valamint más megállási, várakozási vagy táblával jelzett behajtási tilalom vagy korlátozás megszegése esetén a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.
225. § (1) Aki a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési igazgatási szabályokat megsérti, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.
225/A. § * (1) Aki
a) vasútállomásnak, illetve megállóhelynek az utasok használatára meg nem nyitott részébe engedély nélkül belép, vasúti pályaudvaron a vágányokon átjár, az utasforgalom számára meg nem nyitott vasúti pályahálózaton, vasúti pályán, vasúti pálya tartozékán, kiszolgáló létesítményen gyalog közlekedik vagy tartózkodik, kivéve, ha ezt a vonat megközelítése vagy elhagyása teszi szükségessé,
b) a vasút területének közúti járműforgalomra meg nem nyitott részén kerékpárral vagy egyéb járművel közlekedik,
c) a vasúti kocsiba nem a felszállásra szolgáló helyen száll be vagy onnan nem a leszállásra szolgáló helyen távozik,
d) mozgó vasúti járműre fel-, illetve mozgó vasúti járműről leugrik,
e) vasúti járművön nem az utazásra kijelölt helyen tartózkodik,
f) a vasúti területen állatot jogosulatlanul, őrizetlenül vagy szabadon hagy,
g) a veszélyes áruk kézi- vagy úti poggyászként történő szállítására vonatkozó előírásokat nem tartja be,
szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.
226. § (1) * Aki
a) a vízi közlekedés rendjére,
b) a hajózási tevékenység végzésére – ide nem értve a jogszabály által engedélykötelesnek minősített hajózási tevékenység szabályait –,
c) a vízi rendezvényekre
vonatkozó szabályokat megszegi, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.
227. § Aki
a) a légi jármű parancsnokának a repülés biztonságát érintő intézkedését nem teljesíti,
b) a légi járművön repülés közben nem a kijelölt helyen tartózkodik,
c) a légi jármű fedélzetére olyan anyagot vagy tárgyat visz fel, amelynek felvitelét megtiltották,
d) a légi jármű fedélzetén engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon mérőkamerával fényképez, filmez,
e) a légi jármű parancsnokának engedélye nélkül rádióadót, rádióvevőt vagy más, a fedélzeti rendszerekben zavart okozó rádiófrekvenciás jelet kibocsátó eszközt üzemeltet, vagy bekapcsolt (üzemkész) állapotban tart,
f) a légi jármű fedélzetéről repülés közben engedély nélkül tárgyat ledob,
ha ezzel a légi közlekedés biztonságát nem veszélyezteti, szabálysértést követ el.
228. § (1) Aki a légiközlekedés biztonságát vagy védelmét szolgáló szabályokat megszegi vagy a repülés biztonságát szolgáló létesítmények, illetőleg berendezések működését zavarja, szabálysértést követ el.
(2) Aki a repülőtér rendeltetésszerű használatával és üzemben tartásával kapcsolatos szabályokat megszegi, szabálysértést követ el.
(3) Aki a repülőtér szigorított védelmi területén a légiközlekedés védelme szempontjából tiltott eszközök birtoklására vagy használatára vonatkozó szabályokat megsérti, szabálysértést követ el.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.
229. § * (1) Aki lakott terület felett pilóta nélküli légijárművet jogosulatlanul használ, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.
230. § Aki szmogriadó elrendelése esetén vagy annak megelőzése érdekében bevezetett, a mozgó légszennyező forrás használatára vonatkozó forgalomkorlátozásokat vagy intézkedéseket megsérti, szabálysértést követ el.
231. § (1) * Aki a versenytárs hozzájárulása nélkül árut olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs, vagy annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetőleg forgalomba hoz, feltéve, hogy az áru értéke a százezer forintot nem haladja meg, szabálysértést követ el.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik.
(3) * Az áru értékének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el.
232. § * Aki áruért a hatósági árnál vagy a rá nézve egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat kér, köt ki vagy fogad el, szabálysértést követ el.
233. § Aki
a) az általa előállított termék vagy szolgáltatás hatósági árának, díjának megállapításához az árhatóság részére nem a rendelkezéseknek megfelelő adatot közöl,
b) jogszabály ellenére a fogyasztói árakat (díjakat), az áruk minőségi osztályát vagy minősítését, illetve az üzlet osztályba vagy kategóriába sorolását nem, vagy nem az előírt módon tünteti fel,
c) a vendéglátóipar értékesítő helyein a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségét megszegi,
szabálysértést követ el.
234. § (1) Aki a termék minőségének tanúsítását elmulasztja, illetve a vásárlási tájékoztató adására vonatkozó kötelességét megszegi, vagy a minőséget tanúsító okiratban a termék minőségéről valótlan adatot tanúsít, szabálysértést követ el.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést építési termékkel (építési anyag, szerkezet, berendezés) kapcsolatban követi el, illetőleg építési terméket hazai megfelelőség igazolása nélkül hoz forgalomba, szabálysértést követ el.
(3) *
235. § (1) Aki megfelelőségi jelölést jogosulatlanul használ vagy megfelelőségi jelöléssel összetéveszthető jelölést használ, szabálysértést követ el.
(2) *
236. § * (1) Aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként értékesít, használatba ad, illetve forgalomba hoz, feltéve hogy a termék értéke a százezer forintot nem haladja meg, szabálysértést követ el.
(2) A termék értékének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában rossz minőségű a termék, ha a jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt biztonságossági vagy minőségi követelményeknek nem felel meg, ilyen előírás hiányában akkor, ha a termék rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent.
237. § * (1) Aki az árunak közvetlenül a fogyasztók részére történő forgalomba hozatala során hamis méréssel, számolással vagy az áru minőségének megrontásával a vásárlót megkárosítja, szabálysértést követ el.
(2) Aki az (1) bekezdésben felsorolt cselekményeket gazdasági jellegű szolgáltatás során a megrendelők sérelmére követi el, szabálysértést követ el.
238. § * Aki élelmiszer-előállítási vagy -forgalmazási tevékenységet engedély vagy bejelentés nélkül végez, szabálysértést követ el.
238/A. § * (1) Aki
a) másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva megsérti,
b) a szerzői jogról szóló törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető, százezer forintot meg nem haladó üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja,
szabálysértést követ el.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik.
(3) Nem valósítja meg az (1) bekezdés a) pontja szerinti szabálysértést, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.
(4) * Az üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el.
238/B. § * (1) Aki a jogosultnak törvény, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy európai uniós jogi aktus alapján fennálló szabadalmi oltalom, növényfajta-oltalom, kiegészítő oltalmi tanúsítvány, védjegyoltalom, földrajziárujelző-oltalom, formatervezésiminta-oltalom, használatiminta-oltalom, topográfiaoltalom alapján fennálló jogát
a) az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével,
b) az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével előállított áru forgalomba hozatalával, vagy az ilyen áru forgalomba hozatal céljából való megszerzésével vagy tartásával
megsérti, és ezzel százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okoz, szabálysértést követ el.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik.
(3) * A vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el.
238/C. § * A szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerinti esetekben a 238/A. §-ban és a 238/B. §-ban meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye.
239. § (1) Aki
a) a védőoltásra, a fertőző betegségekre, a fertőző betegekre vagy a fertőzésre gyanús személyekre – ideértve a gümőkóros, a nemibeteg, a trachomás vagy erre gyanús személyeket is –, továbbá a járványügyi megfigyelésre vagy ellenőrzésre és a fertőtlenítésre vonatkozó egészségügyi jogszabályt, vagy az ilyen jogszabály alapján kiadott egészségügyi rendelkezést, továbbá *
b) a rágcsáló és rovarirtásra vonatkozó egészségügyi jogszabályt, vagy az ilyen jogszabály alapján kiadott egészségügyi rendelkezést
megszegi, szabálysértést követ el.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik. *
(3) * Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.
239/A. § * (1) Aki az egészségügyi válsághelyzet során *
a) kormányrendeletben meghatározott védelmi intézkedést,
b) a települési önkormányzat területén működő piac, vásár, illetve a piac, vásár területén működő üzletek nyitva tartásának önkormányzati rendeletben meghatározott szabályait
megszegi, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelmi intézkedés megszüntetését követően a 4. §-tól eltérően a folyamatban lévő szabálysértési eljárást az elkövetés idején hatályban lévő szabályok szerint kell elbírálni.
240. § Aki a mák és kender termesztésére, forgalmazására, valamint az ipari mákkal és magas THC tartalmú kenderrel végezhető egyéb tevékenységekre vonatkozó előírásokat megszegi, szabálysértést követ el.
241. § (1) Aki más földjén jogtalanul legeltet, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a mezőőr is szabhat ki helyszíni bírságot.
242. § (1) Aki erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen, vagy erdészeti létesítmény területén gazdasági vagy műszaki célt, valamint a fenntartható erdőgazdálkodást, az erdő védelmét, illetve az erdészeti kutatást szolgáló jelet, tárgyat jogtalanul megsemmisít, megrongál vagy eredeti helyéről eltávolít, szabálysértést követ el.
(2) Aki olyan erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen, vagy erdészeti létesítmény területén jár, vagy járművel közlekedik, ahol a forgalmat jogszabály tiltja, vagy azt jogszabály felhatalmazása alapján korlátozzák vagy megtiltják, szabálysértést követ el.
(2a) * Aki erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen, fásításban vagy erdészeti létesítmény területén a tűzgyújtási előírásokat megszegi, közvetlenül vagy közvetve tüzet okozó tárgyat helyez el, vagy a gyújtott tűz őrzéséről, valamint annak a – helyszínről való távozás előtti – biztonságos eloltásáról nem gondoskodik, szabálysértést követ el.
(2b) * Aki az erdőgazdálkodásért felelős miniszter vagy az erdészeti hatóság által elrendelt tűzgyújtási tilalom hatálya alatt a tűzgyújtási, tűzvédelmi előírásokat megszegi, szabálysértést követ el.
(3) * Az (1)–(2b) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, természeti, védett természeti és Natura 2000 területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.
243. § (1) Aki
a) * erdőben, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen a külön jogszabályban meghatározott erdei haszonvételeket – a fakitermelés, a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása, valamint az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetve elhalt, száraz ág nyesése kivételével – jogszerűtlenül gyakorolja,
b) * az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott erdei faválasztékot az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szállítójegy nélkül szállít,
szabálysértést követ el.
(1a) * Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt kiszabott pénzbírságról, helyszíni bírságról a szabálysértési hatóság, valamint a helyszíni bírságolásra jogosult szerv vagy személy haladéktalanul értesíti az erdészeti hatóságot.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, a természeti, védett természeti és Natura 2000 területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.
244. § * Aki a természeti területek a védett természeti területek és értékek, az erdő, valamint a vadállomány őrzésével, védelmével kapcsolatban a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi, erdészeti és vadászati hatósági feladatokat ellátó személy, az erdészeti szakszemélyzet, a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a mezőőr, illetve a halászati őr jogszabályban előírt felhívásának nem tesz eleget, vagy intézkedését akadályozza, szabálysértést követ el.
245. § (1) Aki
a) vízilétesítménybe, illetve felszíni vagy felszín alatti vízbe közvetlenül vagy közvetve szennyező anyagot juttat és ezáltal a vízkészletet felhasználásra alkalmatlanná teszi, vagy a felhasználást veszélyezteti, ha környezetkárosítás egyébként nem állapítható meg,
b) a szennyvíz vagy a szennyezőanyag ártalommentes elhelyezését, illetve a felszíni vagy felszín alatti vízbe történő bevezetését nem a jogszabályban, a jogszabály alapján kiadott hatósági előírásban meghatározott módon valósítja meg, vagy olyan létesítményt üzemeltet, amely a vizek fertőzését vagy szennyezését okozhatja,
c) az ivóvízellátást, ásvány- vagy gyógyvízhasznosítást szolgáló, vagy ilyen célra kijelölt vizek, vízilétesítmények védőterületére, védőidomára, védősávjára a jogszabályban, a hatósági előírásokban meghatározott rendelkezéseket megszegi, vagy a védőterületet, védőidomot, védősávot érintő korlátozásokkal ellentétes tevékenységet folytat vagy ingatlan-használatot gyakorol,
szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a hivatásos katsztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője, a mezőőr vagy a halászati őr helyszíni bírságot szabhat ki.
246. § (1) Aki
a) az ár- vagy belvízvédelmi biztonságot, az árvízvédelmi vagy belvízvédelmi védőmű megóvását, vagy a vízfolyások és természetes tavak medrének épségét biztosító szabályokat vagy hatósági előírásokat megszegi,
b) az ár- vagy belvízvédelmi védműveket, eszközöket rongálja,
c) a vizek medrébe olyan tárgyat vagy anyagot juttat, építményt helyez el, vagy ott olyan tevékenységet folytat, amely a víz lefolyását akadályozza vagy megváltoztatja,
d) a part mentén fekvő ingatlanának művelésével, az azon levő létesítmények kezelésével vagy fenntartásával a vizek természetes folyását, a meder és a part, valamint a parti és part menti létesítmények állapotát és üzemelését veszélyezteti, vagy ezek fenntartási munkáinak végzését akadályozza,
e) az árvízvédelmi töltést vagy a vízkárelhárítási célú tározó töltését jogszabálytól eltérő módon veszi igénybe, járművel engedély nélkül közlekedik, a töltés menti sávot, a nagyvízi meder területét vagy a parti sávot a jogszabálytól eltérő módon használja, továbbá a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területre vonatkozó rendelkezéseket megszegi,
szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.
247. § * (1) Az a szülő vagy törvényes képviselő
a) aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeket kellő időben az óvodába, illetve az iskolába nem íratja be,
b) aki nem biztosítja, hogy súlyos és halmozottan fogyatékos gyermeke a fejlődését biztosító nevelésben, nevelés-oktatásban vegyen részt,
c) * akinek a szülői felügyelete vagy gyámsága – kivéve a gyermekvédelmi gyámsága – alatt álló gyermeke ugyanabban az óvodai nevelési évben az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokról vagy ugyanabban a tanévben az iskolai kötelező tanítási óráról, illetve foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértéket vagy annál többet mulaszt,
szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési felelősségre vonásnak egy nevelési évben, egy tanítási évben egyszer van helye.
248. § (1) Aki
a) * az iskolai végzettséget igazoló, illetve az államilag elismert szakképesítést vagy szakképzettséget igazoló bizonyítványok vagy oklevelek kiállítására, nyilvántartására, tárolására vonatkozó előírásokat megszegi,
b) * jogszabályban előírt engedély hiányában oktatást, képzést vagy kollégiumi nevelést folytat,
szabálysértést követ el.
(2) Aki
a) * a gyermeket, a tanulót, a képzésben részt vevő személyt, a hallgatót, a szülőt vagy jogszabály alapján a nevelési-oktatási, a szakképzési vagy a felsőoktatási tevékenységgel összefüggésben létrehozott szervezeteiket jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza,
b) anélkül, hogy a pedagógiai szakszolgálatra, pedagógiai-szakmai szolgáltatásra, Országos szakértői névjegyzékre vonatkozó rendelkezésekben meghatározottak szerint erre jogosult lenne, szakértői véleményt készít,
c) a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően készített szakvéleményben foglaltakat szándékosan figyelmen kívül hagyja,
szabálysértést követ el.
(3) * Aki
a) a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény tevékenységét a tanév rendjétől eltérően szervezi meg,
b) a tanítási hetek szervezésére, a tanítás nélküli pihenőnapok kiadására, az egy tanítási napon szervezhető tanítási órákra, foglalkozásokra vonatkozó rendelkezéseket megszegi,
c) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésére vonatkozó előírásokat szándékosan megszegi,
d) * a köznevelési intézményben tartható foglalkozások tartására, vagy azok törvényessége ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi,
szabálysértést követ el.
(4) Aki
a) * a köznevelés információs rendszerében, illetve a szakképzés információs rendszerében a bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, a változásjelentést, az adatszolgáltatást nem teljesíti,
b) * az állami vizsgát a jogszabályban foglaltaktól szándékosan eltérően szervezi meg,
c) az osztály, csoport szervezésére, létszámának meghatározására vonatkozó előírásokat megszegi,
d) a jogszabályban meghatározott kötelező tanügyi okmányokat nem vezeti,
szabálysértést követ el.
(5) * Aki a gyermeket, tanulót, a képzésben részt vevő személyt, illetve a hallgatót szándékosan hátrányosan megkülönbözteti, szabálysértést követ el.
249. § * Aki a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú képzésére vonatkozó jogszabályban meghatározott kötelezettségét megsérti, vagy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára előírt juttatásokat nem biztosítja, szabálysértést követ el.
249/A. § * Aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott, a gyermek befogadásának jelzésére vonatkozó szabályokat megszegi, szabálysértést követ el.
250. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) * kijelölje a központi bírságkezelő szervet, és megállapítsa annak feladat- és hatáskörét,
b) kijelölje a szabálysértési nyilvántartási rendszer tekintetében az adatkezelői feladatokat ellátó szervet, *
c) meghatározza a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben foglalt egyes szabálysértések esetén a pénzbírság, illetve a helyszíni bírság kötelező mértékét, *
d) * meghatározza a bírósági ügyintézők által szabálysértési eljárásban ellátható feladatokat,
e) * meghatározza a szabálysértési nyilvántartás kezelésével, valamint az abból történő adatigényléssel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó kiegészítő és eltérő szabályokat, *
f) * meghatározza az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése szabálysértés vonatkozásában azt a szervet vagy szervezetet, amely segítségének elfogadása a 178/B. § (2) bekezdés b) pontja szerinti együttműködésnek minősül, és e szerv vagy szervezet segítségnyújtással összefüggő feladatait, *
g) * meghatározza az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése szabálysértés elkövetőjének tulajdonában álló ingóságok ideiglenes tárolását végző szervet, illetve az ingóságok tárolására és megsemmisítésére vonatkozó részletes szabályokat, *
h) * meghatározza az egyszerűsített kártalanítási eljárás keretében kifizethető összeget, a kiszámítás módját, illetve a megállapodás megkötésével és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatos szabályokat. *
(2) Felhatalmazást kap a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter, hogy
a) * a törvény végrehajtásával összefüggő feladatok ellátásának rendjét, a szabálysértési eljárás, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a közérdekű munka végrehajtásának, *
b) * a szabálysértési nyilvántartások részére történő adatközlés formájának és módjának, valamint az adatközlés rendjének, *
c) * a szabálysértési nyilvántartó szerv által teljesített adatszolgáltatás rendjének,
d) * az adópolitikáért felelős miniszter, a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, a közlekedésért felelős miniszter, a halgazdálkodásért felelős miniszter, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, a természetvédelemért felelős miniszter, az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével a helyszíni bírságolás végrehajtásának, a helyszíni bírságolást igazoló nyomtatvány kialakításának, *
e) *
f) * az igazságügyért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – ide nem értve az előállítás és elővezetés költsége mértékének megállapítását – a szabálysértési eljárásban elrendelt előállítás, valamint elővezetés végrehajtásával felmerült költség megtérítésének, *
g) az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a szabálysértési eljárás során lefoglalt és elkobzott dolgok kezelésének és értékesítésének, *
h) a szabálysértési statisztikai adatgyűjtés, adatfeldolgozás és adatszolgáltatás, *
i) a szabálysértési hatóságok és a helyszíni bírság kiszabására jogosult szervek és személyek részére a jogkövetkezmények alkalmazása során értékelendő szempontok,
j) * az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével a szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás, a lefolytatott közvetítői megbeszélés, valamint a közvetítői eljárás befejezéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez kapcsolódó közvetítői tevékenység *
részletes szabályait rendeletben szabályozza.
(3) * Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a pénzügyi és kereskedelmi szabálysértések eljárási szabályait, valamint felderítése és elbírálása végrehajtásának részletes szabályait rendeletben szabályozza. *
(3a) *
(4) *
251. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2012. április 15-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után elkövetett szabálysértésekre kell alkalmazni.
(2) A 253. § (8) és (9) bekezdése a törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(3) * E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Szabs. tv.
252. § (1) * Az e törvény hatályba-lépése előtt elkövetett szabálysértéseket, illetve a folyamatban levő szabálysértési eljárásokat és azok végrehajtását a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény alapján kell lefolytatni, illetve végrehajtani.
(2) Az e törvény hatálybalépésekor a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény szerinti központi szabálysértési nyilvántartásban kezelt, az e törvény alapján a szabálysértési nyilvántartási rendszerben nyilvántartandó adatokat a szabálysértési nyilvántartási rendszerben kell kezelni.
(3) Az e törvény hatálybalépése előtt elkövetett szabálysértéseket nem lehet figyelembe venni a törvény hatálybalépése után elkövetett és a visszaesés szabályai alá tartozó szabálysértések esetén.
(3a) * Az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 67. § (3) és (5)–(13) bekezdését, valamint 91. § (5) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő szabálysértési eljárásokban is alkalmazni kell.
(4) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2012. április 15-én hatályba lépő, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról szóló 2012. évi II. törvény 253. § (3) bekezdése szerinti módosítása miatt azon szabálysértéseket, amelyek 2012. április 15-től közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés hatálya alá esnek, de 2012. április 15. előtt követték el, a szabálysértésekről szóló törvény szerint kell elbírálni.
(4a) * Azokat a 2012. április 15-e előtt elkövetett cselekményeket, amelyek a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 138/A. §-ának a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról szóló 2012. évi II. törvény 253. § (2) bekezdésével megállapított a) pontja alapján nem minősülnek bűncselekménynek, e törvény szerint szabálysértésként kell elbírálni.
(5) * A (4) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt 2012. április 15. napján folyamatban lévő büntetőeljárás megszüntetésével egyidejűleg az ügyet a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az előkészítő eljárást lefolytató szervhez vagy – ha a cselekmény miatt szabálysértési elzárás büntetés nem szabható ki – a szabálysértési hatósághoz kell áttenni. Ilyen esetben az előkészítő eljárást lefolytató szerv, illetve a szabálysértési hatóság, valamint a bíróság felhasználhatja mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a büntető ügyben eljárt bíróság a büntetőeljárás során szerzett be.
(5a) * E törvény szerint – a 2. § (5) bekezdése figyelmen kívül hagyásával – szabálysértésként kell elbírálni azokat a 2013. július 1-je előtt elkövetett cselekményeket, amelyek a Btk. alapján 2013. július 1-jét követően már nem bűncselekménynek, hanem szabálysértésnek minősülnek, az ezek miatt folytatott büntetőeljárás megszüntetésével egyidejűleg az ügyet a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az előkészítő eljárást lefolytató szervhez vagy a szabálysértési hatósághoz áttették, és a szabálysértési eljárás megszüntetésére 2014. január 1-je előtt nem került sor.
(6) * A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 65. §-ával megállapított a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 99. § (3a) bekezdés, 99/A. §, 141. § (13) bekezdés, valamint 153. § (4) bekezdés rendelkezéseit a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény hatálybalépése előtt kiszabott helyszíni bírságok vonatkozásában is alkalmazni kell.
(7) * Az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: 2013. évi XCIII. törvény) 43. §-ával megállapított, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 133/A. § és 133/B. § rendelkezéseit a 2013. évi XCIII. törvény hatálybalépése előtt végrehajtott ügyekben is alkalmazni kell.
(8) * A 141. § (2d)–(2h) bekezdése szerinti feladatok ellátása érdekében az általános szabálysértési hatóság a jogerősen kiszabott, de 2017. január 1-jéig be nem fizetett pénzbírságokról, rendbírságokról, megállapított szabálysértési költségekről és helyszíni bírságokról a 141. § (2f) bekezdésében meghatározott adatok elektronikus úton történő biztosításával, az egységesen használt ügyfeldolgozást támogató rendszer adatainak feltöltésével, jóváhagyásával, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve által meghatározott módon, az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXVI. törvény hatálybalépését követő 30 napon belül tájékoztatja az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervét.
(9) *
(10) * A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvénnyel megállapított 38. § (1) bekezdése alapján a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának állományából az általános szabálysértési hatóság személyi állományába kerülő állomány alapilletménye a jogviszonyváltáskor nem lehet kevesebb, mint a jogviszonyváltást megelőző napon a járási (fővárosi kerületi) hivatalnál érvényes illetménye. E tekintetben a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 289. § (4) bekezdésétől eltérően a rendvédelmi igazgatási alkalmazott illetménye meghaladhatja a munkakör besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó felső határt és az ehhez szükséges különbözetet korrekciós díjként kell folyósítani. A korrekciós díj a Hszt. 289/A. § (3) bekezdésének alkalmazása során nem változtatható meg.
253. § * (1) E törvény
a) 67. §-a és 91. §-a a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) 71. § (2) bekezdése és 73. § (10)–(12) bekezdése a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
c) 53. § (1), (3) és (4) bekezdése, 57. § (3) bekezdése, valamint 73. § (7) bekezdése a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló, 2013. október 22-i 2013/48/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) * a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
e) * az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) * E törvény
a) * 177/B. §-a és 182/A. §-a a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról, az 1907/2006/EK rendelet módosításáról, valamint a 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1148 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikkének, valamint
b) 238/C. §-a a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
254. § (1) *
(2) Az önkormányzatok 2012. május 31-ig kötelesek hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket.
(3) * Az önkormányzatok 2018. október 15-ig hatályon kívül helyezik azokat az önkormányzati rendeleteiket, amelyek a közterületek azon részének kijelölésére vonatkoznak, ahol a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást jogellenessé minősítik.
