Az Országgyűlés az állam szerencsejáték monopóliumának gyakorlásával kapcsolatos feladatok meghatározása, a szerencsejátékok szervezése iránt jelentkező igények kielégítése, az engedély nélküli, illetve a jó erkölcsbe ütköző szerencsejátékok megelőzése, a szerencsejáték szervező tevékenység ellenőrzése, a pénznyerő automaták kizárólag játékkaszinókban történő üzemeltethetőségének lehetősége, valamint a szerencsejátékokból származó jövedelmek egy részének közcélra fordítása érdekében a következő törvényt alkotja: *
1. § * (1) Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.
(2) * E törvény alkalmazásában szerencsejátéknak minősül a fogadás is. E törvényt kell alkalmazni – a törvényben külön szabályozott esetekben – a játékautomatára is.
(3) * Szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységnek minősül
a) sorsolásos játék szervezése,
b) *
c) * szerencsejátékok lebonyolítására létrejött szervezet (a továbbiakban: játékkaszinó és online kaszinó) működtetése,
d) * kártyaterem üzemeltetése,
e) * távszerencsejáték szervezése,
f) *
g) * a lóversenyfogadás és az a)–f) pontok alá nem tartozó, e törvényben meghatározott egyéb, szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenység (a továbbiakban együtt: szerencsejáték szervező tevékenység).
(4) * Magyarország területéről hírközlő eszköz és rendszer által részvételi jogosultságot biztosító szerencsejáték szervezési tevékenység kizárólag e törvény előírásainak megfelelően folytatható.
(5) * Hírközlő eszközök és rendszerek által szervezett szerencsejátékban való részvételre ajánlatok közzétételéhez a szerencsejáték-felügyeleti hatósági jogkörben eljáró Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) engedélye szükséges.
(5a) * A szerencsejáték-szervező az e törvény hatálya alá tartozó tevékenysége során a felelős játékszervezés elvének megfelelően köteles eljárni. A felelős játékszervezés elvének megfelelő szervezői tevékenységnek minősül különösen
a) a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmairól és a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeiről szóló tájékoztatás,
b) a sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozása,
c) kitiltás esetén megfelelő panaszkezelési eljárás alkalmazása,
d) a figyelmeztető és önkorlátozó játékfunkciók széles körű biztosítása, illetve
e) a szerencsejáték káros mentális, pszichikai és szociális hatásainak megelőzésére és csökkentésére szolgáló intézkedések alkalmazása.
(5b) * Szerencsejátékban – a 16. § szerinti nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék kivételével – 18 éven aluli személyek nem vehetnek részt. A szerencsejáték-szervezőnek a játékosok részére a szerencsejátékban való részvétel biztosítása során az e törvényben és külön jogszabályban meghatározottak szerint figyelemfelkeltő módon tájékoztatást kell nyújtania a 18 éven aluli személyek játéktilalmáról, és a felelős játékszervezés elvének megfelelően el kell végeznie az e törvényben és külön jogszabályban előírt vagy az önkéntesen vállalt, a 18 éven aluli személyek játéktilalmának biztosítását szolgáló intézkedéseket.
(5c) * A szervező a szerencsejátékban való részvételre létrejött szerződést súlyosan megszegő játékossal szemben a belépés, online bejelentkezés és a szerencsejátékban való részvétel megtagadása (a továbbiakban: kitiltás) hatékony végrehajtása céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban a szervező a játékos 29/H. § (1) bekezdés szerinti adatait, a kitiltás tényét, indokát, elrendelésének időpontját, továbbá eseti jellegét vagy határozott, legfeljebb 5 éves időtartamát tünteti fel. A szervező a nyilvántartás adatait a kitiltás elrendelésétől számított 6 évig kezelheti. A kitiltással kapcsolatos nyilvántartásba a kitiltott játékos a játékost érintő kitiltás adatai vonatkozásában tekinthet be. A játékos a betekintéssel egyidejűleg a nyilvántartott adatokról okirat kiállítását igényelheti, amelyet a szervező a betekintéssel egyidejűleg, de legfeljebb az azt követő munkanapon térítésmentesen köteles teljesíteni.
(6) * Játékkaszinóban és kártyateremben szervezett szerencsejátékban, valamint hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett kaszinójátékban (a továbbiakban: online kaszinójáték) és távszerencsejátékban nem vehet részt az a személy, akit a bíróság a cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett, vagy akinek cselekvőképességét a bíróság a szerencsejátékokkal összefüggő jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozta. E követelményt a szerencsejáték-szervező a felelős játékszervezés elvének megfelelően, külön jogszabályban meghatározott módon köteles biztosítani.
(6a) * Ha a bíróság a személyt cselekvőképességet teljesen korlátozó vagy a szerencsejátékokkal összefüggő jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezi, az elsőfokú határozatot hozó bíróság e tényről, valamint a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról a jogerő beálltától – másodfokú eljárás esetén az iratoknak az elsőfokú bírósághoz való érkezésétől – számított 8 napon belül értesíti a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot.
(6b) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adó személyekről és a (6) bekezdés szerinti személyekről a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet (a továbbiakban: játékosvédelmi nyilvántartás). A nyilvántartás célja az e bekezdés szerinti személyek szerencsejátékban történő részvételének korlátozása. A (6) bekezdés szerinti szervező a játékosvédelmi nyilvántartás adatait kizárólag az e bekezdés szerinti személyek szerencsejátékban történő részvételének korlátozása érdekében szerezheti meg, kezelheti és használhatja fel.
(6c) * A játékosvédelmi nyilvántartásba kizárólag a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével rendelkező szerencsejáték-szervezők tekinthetnek be, ideértve az elektronikus úton történő adatlekérdezést is.
(6d) * A játékosvédelmi nyilvántartás tartalmazza
a) * elkülönítve a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adó személyek, valamint a (6) bekezdés szerinti személyek személyes azonosító adatait (családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve, születési hely és idő, azonosító okmány típusa és száma, lakcím),
b) az adatkezelés jellegét (önkéntes elhatározáson vagy bírósági határozaton alapuló korlátozás),
c) a megszűnés időpontját (az adatkezelés határozott vagy határozatlan időtartamú jellegét).
(7) *
(7a) * Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a szervező a szerencsejáték-szervezéssel összefüggő, az e törvény, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály alapján rendelkezésére álló adatokat az adat keletkezésétől számított 6 évig köteles megőrizni és kérésre a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére – papír alapon, elektronikusan vagy adathordozó eszközön – hozzáférhetővé tenni.
(7b) * Az (5a) bekezdés b) pontjához kapcsolódó jelentős önkorlátozó nyilatkozat tételével és annak hatósági nyilvántartásával kapcsolatban a sérülékeny személyt igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség nem terheli.
(7c) * A felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló jogszabály szerinti, az ajánlott felelős játékszervezői minősítés megállapításához szükséges, ezen jogszabály szerinti szervezet tevékenységének támogatására vonatkozó feltételt a szerencsejáték szervező a 29/J. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet támogatásával is teljesítheti.
(8) * A nyereményre jogosult játékos kérésére a szerencsejáték-szervező köteles a 2 millió forintot, illetve ennek megfelelő valutaösszeget meghaladó nyereményről annak jogcímét és értékét (forint/deviza) tanúsító igazolást adni. A valutaösszeg átváltása tekintetében a nyeremény kifizetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. A nyereményigazolásnak tartalmaznia kell a szerencsejáték-szervező és a játékos azonosító adatait, a nyerés és a nyeremény átvételének helyét és időpontját, a szerencsejáték-szervező által a nyereményből levont személyi jövedelemadó összegét. A nyereményigazolás a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített és hitelesített bizonylaton, vagy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jóváhagyásával – amennyiben a szerencsejáték-szervező a játékos személyes adatai, valamint egyéb, személyiségi jogai védelmét biztosítja – zárt számítástechnikai rendszeren keresztül is kiállítható. A szerencsejáték-szervező köteles valamennyi kérelmet a nyereményigazolás kiállításának általa választott módján egységesen teljesíteni.
(9) * Játékkaszinó és kártyaterem esetében a (8) bekezdés szerinti nyereményigazolás csak a játékosnak a játékkaszinóban, illetve kártyateremben való folyamatos tartózkodása alatt, kizárólag a játékban ténylegesen elért nyereményéről, a játékkaszinóból, kártyateremből történő eltávozásakor adható, amennyiben a nyeremény összege minden kétséget kizáróan megállapítható.
(10) * Távszerencsejáték és online kaszinójáték esetében a (8) bekezdésben meghatározott összegű kifizetéskor nyereményigazolás akkor állítható ki, ha figyelemmel a játékosi egyenlegről történt kifizetések és az egyenlegre történt befizetések különbözetére, a játékosnak kiadott utolsó nyereményigazolás kiadásától számított időszakra vonatkozóan, illetve az első nyereményigazolás kiadása esetén a játékos nyilvántartásba vételétől számított időszakra vonatkozóan a tényleges nyeremény a 2 millió forintot, illetve az ennek megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank által az egyes nyereményfizetések napján közzétett középárfolyam alapján meghatározott valutaösszeget meghaladja. A nyereményigazolásnak tartalmaznia kell a vizsgált időszak megjelölését is.
(11) * A játékos részére a szervező által létrehozott közös, vagy több játékosi egyenleg esetében a (10) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell. Több egyenleg esetén a különbözet számításakor a különböző játékosi egyenlegek számadatait összesítetten kell figyelembe venni.
(12) * A nyereményigazolások zárt számítástechnikai rendszeren keresztül történő kiállításának jóváhagyása iránt a szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon terjeszthet elő kérelmet. A kérelemhez csatolni kell valamely, az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett, hírközlő eszközök és rendszerek auditálására jogosult cég által kiadott, a rendszer auditálását igazoló okiratot.
1/A. § * (1) A szerencsejáték felügyeleti hatóság szerencsejáték ügyben, illetve e törvény hatálya alá tartozó egyéb ügyben rendelkezésre álló személyes adatokat, valamint az egyéb államigazgatási feladatainak ellátásához az ügyfelek, egyéb érintettek, eljárás alá vontak, egyéb közreműködők személyes adatait kezeli.
(2) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság megkeresésre tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot a szerencsejáték ügyben, valamint az e törvény hatálya alá tartozó egyéb ügyben rendelkezésére álló adatról vagy információról, ha az az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges.
1/B. § * (1) A kötelező hitelesítésű szerencsejáték eszközök típusvizsgálatát és hitelesítését – a mérésügyi és a szerencsejáték eszközökre vonatkozó jogszabályok alapján – a mérésügyi szerv végzi.
(2) * A mérésügyi szerv – a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül – a hitelesítési vizsgálat alapján hitelesítési bizonyítványt állít ki. A hitelesítési bizonyítvány kiállításával egyidejűleg a mérésügyi szerv a pénznyerő automatán elhelyezett hitelesítő kártyát külön jogszabályban meghatározott törvényes tanúsító jellel (öntapadó matricával) látja el. A hitelesítési bizonyítvány – az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló, a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározottakon túl – a pénznyerő automata üzemeltetésével kapcsolatos hitelesítői megjegyzéseket is tartalmazhat.
(3) A Vhr. szerinti törvényes tanúsító jel olyan maradandó lenyomat, amely típusától függően lyukasztással vagy egyéb módon a hitelesítés évét és hónapját tartalmazza.
(4) A mérésügyi szerv a hitelesítési kártyán a hitelesítési bizonyítvány adatai közül
a) a pénznyerő automata mérésügyi szerv által adott azonosító számát,
b) a pénznyerő automata típusát,
c) a gyártási évét,
d) a gyártási számot,
e) a játék(ok) nevét,
f) a legmagasabb tétet,
g) a legnagyobb nyeremény összegét alapesetben és halmozottan,
h) a nyereménykifizetés módját,
i) az egy kreditponthoz tartozó forintértéket,
j) a játékhelyek számát,
k) egy számlálólépés forintértékét,
l) a levonóképes bélyegek sorszámát,
m) a függőhuzalos biztosítások darabszámát,
n) a hitelesítési bizonyítvány érvényességi idejét, és
o) a játékjog szerzés módját
jelöli meg.
2. § (1) * Liberalizált tevékenység az 1. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységek közül a 16. §-ban, valamint az 1. § (3) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott tevékenység.
(2) * Szerencsejáték-szervező tevékenység folytatásához – az e törvényben meghatározott kivétellel – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye szükséges. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyesekről – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.
(2a) * A szerencsejáték szolgáltatásokra e törvény hatálya abban az esetben terjed ki, ha
a) a szerencsejátékot Magyarország területén szervezik,
b) a szolgáltatás igénybe vevője Magyarország területén vesz részt a szerencsejátékban, vagy
c) a szolgáltatás Magyarország területén lévő igénybe vevők felé irányul, különösen olyan esetekben, amikor a szolgáltatás magyarul hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén reklámozzák.
(3) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt annak adja ki, aki a szerencsejáték biztonságos, szakszerű lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik.
(4) Nem adható meg az engedély, ha
a) a folytatni kívánt tevékenység sértené a jóérzést, a közbiztonságot, a közszemérmet, illetőleg gyermek vagy ifjúságpolitikai érdekeket,
b) * a kérelmező, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szervezése esetén a kérelmezőnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti tényleges tulajdonosa (a továbbiakban: tényleges tulajdonos), illetve vezető tisztségviselője vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a székhelye vagy lakóhelye szerinti állam joga vagy a magyar jog alapján büntetett előéletű,
ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti közélet tisztasága elleni (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. cím), közbizalom elleni (1978. évi IV. törvény XVI. Fejezet III. cím), gazdasági (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet), vagyon elleni (1978. évi IV. törvény XVIII. fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét,
bb) korrupciós [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezet], közbizalom elleni (Btk. XXXIII. Fejezet), vagyon elleni erőszakos (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XXXVI. Fejezet), szellemi tulajdonjog elleni (Btk. XXXVII. Fejezet), a pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni (Btk. XXXVIII. Fejezet), a költségvetést károsító (Btk. XXXIX. Fejezet), a pénzmosás (Btk. XL. Fejezet), a gazdálkodás rendjét sértő (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő (Btk. XLII. Fejezet), a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni (Btk. XLIII. Fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét
követte el és ezért a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül jogerősen elítélték,
c) * távszerencsejáték esetében a kérelmező gazdasági társaság, a kérelmező gazdasági társaság vezető tisztségviselője által képviselt más gazdasági társaság, illetve a kérelmező gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett tulajdonosa által tulajdonolt más gazdasági társaság a távszerencsejáték szervezésének engedélyezésére irányuló kérelem benyújtását megelőző öt éven belül szerencsejátékot engedély nélkül szervezett, és ezt EGT-állam közigazgatási hatósága vagy egyéb hatáskörrel rendelkező szerve az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 82. § (1) bekezdése szerinti véglegessé vált, illetve azzal egyenértékű határozatával, vagy EGT-állam bírósága jogerős döntésével megállapította,
d) * a kérelmező, illetve vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam joga alapján tiltott szerencsejáték-szervező tevékenységet folytatott, vagy a kérelmező vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja olyan gazdálkodó szervezetben volt vezető tisztségviselő, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tag, amely a vezető tisztségviselői vagy tagsági jogviszonyának fennállása alatt, a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül tiltott szerencsejáték-szervező tevékenységet folytatott, és a tiltott szerencsejáték-szervező tevékenység folytatását jogerős bírósági ítélet állapította meg,
e)–f) *
g) a kérelmezett tevékenység jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,
h) a kérelmező a jogszabályban meghatározott feltételeket nem vállalja.
i) *
(5) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagjának a székhelye, vagy lakóhelye szerinti államban 10 millió forintot meghaladó 30 napon túli köztartozása vagy adótartozása van.
(6) * A hírközlő eszköz és rendszer által történő szerencsejáték szervezési tevékenység engedélyezéséhez a (3)–(5) bekezdésekben foglalt feltételek teljesítésén túl a szervezőnek igazolnia kell, hogy
a) * az adott tevékenység kockázati tényezőiről a játékosokat hírközlő eszközön és rendszeren keresztül megfelelően tájékoztatja,
b) * a játékosok személyes adatai, valamint egyéb, személyiségi jogai védelmét biztosítja,
c) a véletlen elemeket az elektronikus játékrendszerek auditálása alapján biztosítja.
(7) * Nem folytatható belföldön, külföldön vagy nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejátékban történő részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére a szerencsejáték-felügyeleti hatóság nem adott engedélyt.
(7a) * Szerencsejátékot népszerűsítő reklám kizárólag a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdésének és 21. §-ának megfelelően tehető közzé Magyarországon. A külön jogszabályban meghatározott hatóság az e rendelkezések megsértésével közzétett szerencsejáték tárgyú reklám (a továbbiakban: tiltott reklám) esetén a reklámozót, a reklámszolgáltatót, a reklám közzétevőjét és a reklámban szereplő személyt egyetemlegesen a tiltott reklámmal elért vagyoni előny tízszeresének megfelelő, de legalább 10 millió forint összegű közigazgatási bírsággal sújthatja. Ha nem állapítható meg a reklámozó, a reklámszolgáltató vagy a reklámban szereplő személy, a külön jogszabályban meghatározott hatóság a közigazgatási bírságot a reklám közzétevőjével szemben állapítja meg.
(8) * A szerencsejáték-szervező a (4) bekezdés b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelőségének folyamatosan fenn kell állnia, ennek érdekében azt a szervező háromévente igazolni köteles, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság pedig a személyi megfelelőség meglétét köteles ellenőrizni. A személyi megfelelőség meghosszabbítására irányuló kérelmet a személyi megfelelőség érvényességéig kell benyújtani a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz, a határidőben benyújtott kérelem esetén annak végleges döntéssel történő elbírálásáig a szerencsejáték-felügyeleti hatóság vélelmezi a személyi megfelelőség fennállását.
(9) * A nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejáték engedélyezésére, felügyeletére, valamint a szervezői tevékenység folytatására – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az e törvény sorsolásos játékra, illetve totalizatőri fogadásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
3. § * (1) Az online kaszinójáték szervezés kivételével a nem liberalizált szerencsejátékok szervezését *
a) * a 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában lévő, szerencsejáték-szervező tevékenység rendszeres folytatására létrehozott gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: állami játékszervező), továbbá az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet végezheti,
b) e tevékenység gyakorlásának jogát az állam koncessziós szerződésben időlegesen másnak átengedheti.
(1a) *
(1b) * Online kaszinójátékot kizárólag a Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja által a kaszinójáték szervezésére létrehozott vagy működtetett koncessziós társaság szervezhet.
(2) * A Magyar Állam képviseletét
a) a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos pályázati és pályázat nélküli ajánlattételi eljárásban, valamint a koncessziós szerződések megkötése során a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv,
b) * a koncessziós szerződések végrehajtása, teljesítése, ellenőrzése során a szerencsejáték-szabályozásért felelős miniszter, a koncesszióköteles tevékenység gyakorlásának ellenőrzése során a Hatóság
látja el.
(2a) * A Hatóság feladatainak ellátása során együttműködik – amelynek keretében különösen adatot szolgáltat, egyéb tájékoztatást nyújt, véleményt nyilvánít, állásfoglalást ad ki – a szerencsejáték-szabályozásért felelős miniszterrel.
(2b) * A szerencsejáték-szervezéshez kapcsolódó nemzetközi szerződés esetén a szerencsejáték-szabályozásért felelős miniszter, az egyéb, szerencsejáték-szervezéshez kapcsolódó két- vagy többoldalú szerződés esetén a szerencsejáték-szabályozásért felelős miniszter vagy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője jár el a szerződés előkészítése, megkötése, módosítása, megszüntetése során és felel a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért.
(2c) * Az állami adóhatóság megkeresésre tájékoztatja
a) a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet a (2) bekezdés a) pontja szerinti,
b) * a szerencsejáték-szabályozásért felelős minisztert a (2) bekezdés b) pontja szerinti
hatásköréhez kapcsolódóan a megbízható szervezői minőség 37. § 30. pont a)–b) alpontja szerinti ellenőrzéséhez szükséges adó-, illetve vámtitkot képező adatról vagy információról.
(2d) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság megkeresésre tájékoztatja a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásköréhez kapcsolódóan a megbízható szervezői minőség 37. § 30. pont c)–e) alpontja szerinti ellenőrzéshez szükséges adatról vagy információról.
(3) * A számsorsjáték és – a lóversenyfogadás, a távszerencsejáték és a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével – a fogadás szervezésére kizárólag az állami játékszervező jogosult.
4. § (1) * A koncessziós szerződés megkötésére a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázatot a kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter írja ki. A koncessziós pályázat kiírásához – országos pályázat kivételével – az érintett települési önkormányzat képviselő-testületének, Budapesten a Fővárosi Közgyűlés egyetértése is szükséges. Országos pályázattal elnyert koncessziós jog tekintetében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt azokra a településekre adja ki, amelyek önkormányzatának képviselő-testülete – Budapesten a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése is – hozzájárult a tevékenység területén történő gyakorlásához.
(2) A pályázat eredményeit ugyanazokban az országos napilapokban közzé kell tenni, amelyekben a pályázati kiírás megjelenik.
(3) * A Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós szerződést egy alkalommal – eredeti időtartamának legfeljebb felével – meghosszabbíthatja.
(3a) * Ha a hatályos koncessziós szerződés eredeti időtartamának fele eltelt, a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv kiemelt nemzetgazdasági érdekből – így különösen az állami bevételek hosszú távú biztosítása érdekében – a koncessziós szerződés alapján végzett szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységre vonatkozóan a Ktv. 10/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ajánlattételi eljárást folytat le, illetve koncessziós pályázatot ír ki a koncessziós szerződés eredeti időtartamának elteltét követő időszakra. Ilyen esetben a hatályos koncessziós szerződés eredeti időtartama a (3) bekezdés szerint nem hosszabbítható meg.
(3b) * A (3a) bekezdés szerinti kiemelt nemzetgazdasági érdek fennállásáról a Kormány rendelettel dönt.
(4) A Ktv. 8. §-ában foglaltakon kívül a pályázati kiírásoknak tartalmazniuk kell,
a) a szerencsejáték szervező tevékenység gyakorlásához szükséges gazdasági követelményeket, jogi, személyi, tárgyi feltételeket,
b) a szerencsejáték szervező tevékenységgel összefüggő azon tevékenységek felsorolását, amelyek a szerencsejáték szervező tevékenység mellett gyakorolhatók,
c) a pályázat benyújtásának határidejét és helyét.
(5) A pályázati kiírásnak szükség esetén tartalmaznia kell a szerencsejáték szervező tevékenységre alapított gazdasági társaságra vonatkozó különös előírásokat (pl. a kibocsátott részvények, illetőleg üzletrészek korlátozott forgalomképességét).
(6) * A koncessziós szerződést a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a Ktv. 10/C. § (1) bekezdés b) pontja alapján az e törvény szerinti megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül, a Ktv. 10/C. § szerinti ajánlattételi eljárás keretében, a Ktv. 10/C. § (2)–(4), (6), (9) és (12) bekezdésében foglaltak szerint is megkötheti.
5. § (1) * A Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázat kiírása esetén a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a pályázat nyertesével kötheti meg a koncessziós szerződést.
(2) * Koncessziós szerződés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben meghatározott határozott időtartamra köthető.
(3) Koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról, illetőleg az ellentételezésről a koncessziós szerződésben kell rendelkezni.
6. § (1) * A koncesszióköteles tevékenység folytatására a koncessziós szerződést aláírónak e törvény különös rendelkezéseiben meghatározott olyan gazdasági társaságot kell alapítania vagy működtetnie, amelyben a társaság megalakulásakor és tevékenysége alatt is a részvények, üzletrészek, illetőleg a szavazatok többségével rendelkezik és kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a gazdasági társaságban tulajdonosként érvényesíteni fogja.
(2) * A koncessziós díjat a koncessziós szerződés aláírója vagy az (1) bekezdés szerinti koncessziós társaság, illetve a koncesszióba adó hozzájárulásával harmadik fél teljesíti. A koncessziós társaság a koncessziós díj 35. § (3) bekezdés szerinti levonására a koncessziós díjnak a koncessziós társaság, a koncessziós szerződés aláírója, illetve a harmadik fél általi teljesítése esetén is jogosult.
(3) * A szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós eljárásra – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) * Ha a megbízható szerencsejáték szervezővel megkötött koncessziós szerződést aláíró által az (1) bekezdés és a Ktv. 20. § (1) bekezdése szerint megalapított koncessziós társaság tagja olyan koncessziós társaság, amely koncesszió-köteles tevékenység folytatására jogosultként koncesszió-köteles tevékenységet folytat, a Ktv. 26. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetében a későbbi koncessziós szerződésben meghatározott időtartam lejártakor kell a végelszámolást lefolytatni.
(4a) * Ha a koncesszióba vevő a koncesszió-köteles tevékenységet olyan koncessziós társaság útján kívánja végezni, amely a koncessziós szerződés aláírásának időpontjában koncessziós társaságként koncesszió-köteles tevékenységet folytat, a Ktv. 26. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ezen koncessziós társaság esetében a végelszámolást a későbbi koncessziós szerződésben meghatározott időtartam lejártakor kell lefolytatni.
(5) * Az 1. § (3) bekezdés c) és e) pontja szerinti tevékenység tekintetében a megbízható szerencsejáték szervező által megalapított koncessziós társaságra a Ktv. 22. §-át nem kell alkalmazni.
7. § * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték-szervezés és e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek hatósági felügyeletét látja el, tevékenységének célja a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes működésének, a játékosok érdekei védelmének, továbbá a szerencsejáték-piaccal szembeni bizalom erősítésének érdekében a szerencsejáték-szervezők joggyakorlásának elősegítése és a szerencsejáték-piac folyamatos felügyelete.
7/A. § * (1) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság szerencsejáték ügyben és – a koncessziós pályázati eljárás kivételével – az e törvény hatálya alá tartozó egyéb ügyben az e törvényben és a Hatóság elnöke által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel az Ákr. szerint jár el.
(2) *
(2a) * Az ügyfél személyes jelenléte nélkül nem lefolytatható, az (1) bekezdés szerinti ügyben – különösen a szerencsejáték-szervezői tevékenység engedélyezése, illetve a játékautomata-üzemeltetés bejelentése iránti eljárásban – a kapcsolattartási forma ügyfél által történő megválasztásának nincs helye.
(2b) * Az e törvényben meghatározott ügyben hozott döntés ellen – a bírságot kiszabó döntés kivételével – benyújtott keresetlevélnek halasztó hatálya van, kivéve, ha a hatóság a döntést azonnal végrehajthatóvá nyilvánította.
(3) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül a szerencsejáték-felügyeleti hatóság intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról. Hiánypótlási felhívásnak több ízben is helye van.
(4) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság
a) a szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról – a b) pontban foglalt kivétellel – hetvenöt napon belül,
b) a távszerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról százhúsz napon belül,
c) a Magyarországon kívüli EGT-államban bejegyzett kérelmezőt távszerencsejáték szervezésére irányuló engedélyezési eljárásban képviselő személy nyilvántartásba vételéről és nyilvántartásból történő törléséről hetvenöt napon belül
dönt.
(5) *
(6) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a 7. §-ban megjelölt feladatok ellátása érdekében a következők szerint jogosult a szerencsejáték-szervező tényleges tulajdonosának, vezető tisztségviselőjének, tagjának, a szerencsejáték-szervezővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, továbbá a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfél személyes adatainak kezelésére és feldolgozására: a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az eljárásban olyan személyes adatokat kezelhet, amelyek a feladatai ellátása céljából elengedhetetlenek, így az érintett természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, bejelentett lakóhelyének, illetve azon tartózkodási helyének adatait, ahol 3 hónapnál tovább tartózkodik. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a személyes adatokat az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.
(7) * A szerencsejátékszervező-tevékenység folytatásának engedélyezése, valamint a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező, a kérelmező tényleges tulajdonosa, illetve vezető tisztségviselője és tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn vele szemben vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére – annak az engedély megadása, valamint a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a (8) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(8) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejátékszervező-tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szerencsejáték-szervezővel, a szerencsejáték-szervező tényleges tulajdonosával, vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szerencsejáték-szervezővel, a szerencsejáték-szervező tényleges tulajdonosával, vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok.
(9) * A (7) és (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a szerencsejáték-felügyeleti hatóság
a) * az engedélyezési eljárás során az eljárás befejezéséig,
b) * a személyi megfelelőség megállapítására irányuló eljárás során az eljárás befejezéséig, vagy
c) * a tevékenység hatósági ellenőrzés során a hatósági ellenőrzés időtartamára, de legfeljebb a jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárás befejezéséig
kezeli.
7/B. § * (1) A szerencsejáték-szervező tevékenységre irányuló engedélyezési eljárás kérelemre indul, az egyes szerencsejátékokra külön-külön kérelmet kell előterjeszteni. Játékkaszinó engedélyezéséhez a 37. § 11. pontja szerinti egységenként, kártyaterem engedélyezéséhez kártyatermenként kell a kérelmet előterjeszteni.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a tervezett szerencsejáték megjelölését,
b) a tervezett szerencsejáték lebonyolításának földrajzi, közigazgatási területét, és
c) a tervezett szerencsejáték szervezésének időtartamát.
(3) * Ha e törvény másként nem rendelkezik, a kérelemhez csatolni kell
a) a játéktervet,
b) a részvételi szabályzatot,
c) a költségvetést (gazdaságossági számítások tervezetét),
d) a létesítő okiratot, és
e) a szervező személyi megfelelőségének igazolásához szükséges kérelemhez csatolandó, jogszabályban meghatározott egyéb okiratokat, adatokat.
(4) * A kérelmező külföldi tényleges tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy tagja esetén a szervező személyi megfelelőségének igazolásához szükséges kérelemhez csatolandó, jogszabályban meghatározott okiratokkal egyenértékű külföldi okiratot és annak alapjául szolgáló kérelmet, valamint ezek hiteles magyar nyelvű fordítását kell benyújtani.
(5) * A szerencsejáték-szervező tevékenység megkezdésekor a szervezőnek személyi megfelelősége megállapítása és hatósági bizonyítvány kiállítása iránt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kérelmet kell benyújtania. A szervezőnek kérelméhez csatolnia kell a személyi megfelelőség igazolásához szükséges, jogszabályban meghatározott okiratokat és adatokat, valamint a létesítő okiratot. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a személyi feltételek vizsgálatát követően a szervező személyi megfelelőségét az annak igazolásául szolgáló legkésőbb kiállított okirat keltezésétől számított három évig állapítja meg, valamint hatósági bizonyítványt állít ki, amely a kiállítás napjától három évig érvényes.
(6) * A szervező személyi megfelelőségének ismételt megállapítására irányuló kérelméhez csatolnia kell a személyi megfelelőség igazolásához szükséges, jogszabályban meghatározott iratokat, valamint a létesítő okiratot.
7/C. § * (1) * A szerencsejáték-szervező tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárás során a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megvizsgálja, hogy a kérelmező a szerencsejáték-szervező tevékenységhez szükséges, az e törvényben és jogszabályban előírt személyi, tárgyi és gazdasági feltételeknek megfelel-e. Az engedély iránti kérelem elbírálásakor a szerencsejáték-felügyeleti hatóság ellenőrzi, hogy a szervező rendelkezik-e a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által megállapított személyi megfelelőséggel és alkalmas-e a kérelmezett szerencsejáték-szervező tevékenység folytatására.
(2) * A személyi feltételek vizsgálata kiterjed a kérelmezőre, tényleges tulajdonosára, vezető tisztségviselőjére és tagjára vonatkozóan az e törvényben előírt feltételekre, illetve mindezen személyeknek a kérelem benyújtását megelőzően folytatott szerencsejáték-szervező tevékenységére.
(3) A tárgyi feltételek vizsgálata kiterjed:
a) a szerencsejáték eszközök tulajdoni körülményeire,
b) arra, hogy a kártyaterem, a fogadóiroda és a játékkaszinó megfelel-e a jogszabályokban előírt feltételeknek,
c) a 2. § (6) bekezdésében foglalt követelmények teljesítésére.
(4) A gazdasági feltételek vizsgálata kiterjed a kérelmezett szerencsejáték-szervező tevékenység biztonságos folytatásához szükséges gazdasági feltételek meglétére.
8. § (1) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője és helyettesei, valamint szerencsejáték-felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai sorsolásos játék kivételével szerencsejátékban nem vehetnek részt.
(2) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság szerencsejáték szervező tevékenységet nem folytathat.
(3) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője és helyettesei, valamint a szerencsejáték-felügyeleti hatóság szerencsejáték-felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai szerencsejáték-szervezőnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthetnek, vezető tisztségviselők, valamint felügyelőbizottság tagjai nem lehetnek.
(4) * A (3) bekezdésben felsoroltak nem vehetnek részt olyan ügy elbírálásában, amelyben ők vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójuk érdekelve van.
(5) * A (3) bekezdésben felsoroltak munkavégzésre irányuló jogviszonyának a Hatóságnál történő megszűnését követő 1 évig szerencsejáték szervező társaságnál vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, illetve korlátlanul felelős vagy többségi befolyással rendelkező tagok nem lehetnek.
8/A. § * (1) Ha az e törvény szerinti közigazgatási hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hatósági eljárás) tárgya olyan közigazgatási szabályszegés, amely esetén
a) a tiltott szerencsejátékot szervező személlyel, szervezettel, vagy a vele együttműködő pénzforgalmi szolgáltatóval szemben a 13/C–13/E. § vagy a 36/G–36/J. § szerinti közigazgatási szankció alkalmazásának lehet helye,
b) az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton történő kézbesítés kizárt, és
c) az egyetemes postai szolgáltatás szerinti kézbesítés időtartama az eljárás sikerességét veszélyezteti
a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a hatósági eljárás során keletkezett végzését vagy egyéb iratát a honlapján közzétett hirdetménnyel vagy a kézbesítés tényének és időpontjának utólag történő igazolására alkalmas, az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatás útján is közölheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hirdetmény vagy az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatás útján történő közlés a hivatalos iratként történő kézbesítéssel való közléssel azonos joghatással bír.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti hirdetményi közlés feltételei fennállnak, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a vizsgált tevékenységgel összefüggésben az ügyfelet az általa közzétett vagy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által feltárt elektronikuspostafiók-címen – az Ákr. 104. § (3) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével – tájékoztatja
a) a hatósági eljárás megindításáról,
b) arról, hogy a hatósági eljárás iratai hirdetményi úton kerülnek közlésre, és
c) arról, hogy minden hirdetményi úton közölt végzést, egyéb iratot az ügyfélnek tájékoztatásul megküld az ügyfél által közzétett vagy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által feltárt elektronikuspostafiók-címre, vagy az ügyfél által megadott egyéb elektronikuspostafiók-címre.
8/B. § *
9. § (1) * Szerencsejáték csak jóváhagyott játékterv alapján szervezhető. A szerencsejáték-szervezőnek biztosítania kell a szerencsejátékkal összefüggő valamennyi tudnivaló (különösen a szerencsejáték lebonyolításának módja, a nyerési esélyek, a nyeremények felosztásának módja, feltételei, át nem vett nyeremények kezelése) játékosok számára való nyilvánosságát. A szerencsejáték-szervezőnek fel kell hívnia a figyelmet a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira, a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyére. A szerencsejáték-szervező az értékesítőhelyen köteles ilyen tartalmú tájékoztató hirdetmények elhelyezésére.
(2) * Az engedély kizárólag az abban foglalt, illetőleg az engedélyben meghatározott tagokból álló szerencsejáték szervezőre, az ott meghatározott időtartamra, az abban foglalt feltételekkel és jóváhagyott játéktervre, a játékkaszinó, kártyaterem és bingójáték esetén – a 27. § (3) bekezdés figyelembevételével – az engedélyben meghatározott épületre, vagy helyiségre vonatkozik. Az engedély másra át nem ruházható. A játéktervtől csak a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével lehet eltérni. Az eltérés a játékosok érdekeit vagy mások jóhiszeműen szerzett jogait nem sértheti.
(3) * A szerencsejáték szervező tevékenység körébe tartozó, az engedély kiadásánál figyelembe vett tény vagy körülmény változásáról a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot harminc napon belül köteles értesíteni.
10. § (1) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejátékból származó nyeremények, játékosokat megillető egyéb kifizetések, a szerencsejáték-felügyeleti díj, illetve a szerencsejátékügyben kiszabott közigazgatási bírság fedezetének biztosítása céljából a szerencsejáték-szervezőt terhelő biztosítéknyújtási kötelezettséget írhat elő.
(1a) * Távszerencsejáték esetén a szerencsejátékból származó nyeremények, játékosokat megillető egyéb kifizetések, a szerencsejáték-felügyeleti díj, a szerencsejátékügyben kiszabott közigazgatási bírság, a távszerencsejáték szervezésidíj-fedezetének biztosítása érdekében a szerencsejáték-szervezőnek biztosítékot kell nyújtania. A kötelezően nyújtandó biztosíték legalacsonyabb mértékét a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg.
(1b) * A biztosítéknyújtási kötelezettség megsértése vagy a (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása az engedély visszavonásával jár.
(2) A biztosíték igénybevétele esetén a szerencsejáték szervező köteles annak pótlásáról 8 napon belül gondoskodni.
(3) * A biztosíték formáját és mértékét – e törvény és a Hatóság elnökének (1a) bekezdés szerinti rendelete különös rendelkezései figyelembevételével – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság állapítja meg, különösen a játék jellegére, lebonyolítására és biztonsági előírásaira tekintettel. A biztosíték felett rendelkezni csak a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével lehet. A biztosíték hozadéka a szerencsejáték-szervezőt illeti meg.
(4) Az engedélyben foglalt időtartam lejárta, az engedélyezett szerencsejáték lebonyolítása, valamint az engedély visszavonása esetén a biztosíték a szerencsejáték szervezőnek visszajár.
(1a) *
(2) *
(3) *
(4) A szerencsejáték szervezésére kiírt koncessziós pályázaton való részvételért fizetendő díjat a koncessziós pályázat benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.
(5) * Távszerencsejátékban a játékos a játékosi egyenlegre befizetést
a) a Magyar Nemzeti Bank által az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) vagy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) alapján kiadott engedéllyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájáról átutalással,
b) az a) pont szerinti fizetési számlájához kapcsolódó fizetési kártyával lebonyolított online fizetéssel,
c) a Hpt. szerinti elektronikus pénzzel (a továbbiakban: elektronikus pénz),
d) az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtója által lebonyolított fizetési művelettel, vagy
e) ha ezt a szerencsejáték-szervező jóváhagyott játékterve lehetővé teszi, a szervező értékesítőhelyén, fogadóirodájában
teljesíthet.
(5a) * Az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben a távszerencsejáték-szervező a fizetési számlához kapcsolódó név és a játékosnak a távszerencsejáték-szervező nyilvántartásában szereplő neve összevetésével állapítja meg a fizetési számla játékoshoz kötődését. A távszerencsejáték-szervező befizetést kizárólag a fizetési számlához kapcsolódó névnek és a játékos szerencsejáték-szervező nyilvántartásában szereplő nevének egyezése esetén írhat jóvá a játékosi egyenlegen. Ha a távszerencsejáték-szervező lehetőséget biztosít a játékosok részére az átutalásban közreműködő fizetési szolgáltató igénybevételével történő átutalásra, a távszerencsejáték-szervező a játékosi egyenlegen befizetést akkor írhat jóvá, ha a játékos nyilatkozik arról, hogy azt saját nevére szóló fizetési számláról kezdeményezi.
(5b) * Az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a távszerencsejáték-szervező befizetést akkor írhat jóvá a játékosi egyenlegen, ha a játékos nyilatkozik arról, hogy az a) pont szerinti fizetési számlájához kapcsolódó fizetési kártyát használ.
(6) * A távszerencsejáték szervezője a játékos részére kifizetést – a játékosi egyenleg megszüntetése kivételével – az Fsztv. vagy a Hpt. alapján kiadott engedéllyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájáról, a játékos (5) bekezdés a) pontja szerinti – a játékos előzetes nyilatkozata alapján a tulajdonában álló – fizetési számlájára történő átutalással teljesíthet. A játékosi egyenleg megszüntetése esetén a játékossal történő elszámolás keretében a távszerencsejáték szervezője – ha a játékos (5) bekezdés a) pontja szerinti fizetési számlájának adatai nem állnak rendelkezésre – a játéktervben meghatározott egyéb módon is teljesíthet kifizetést.
(7) * Az (5) és (6) bekezdésben foglaltakat a távszerencsejátéknak minősülő játék mellett más szerencsejáték szervezésére is engedéllyel rendelkező szervező által a távszerencsejáték szervezése során alkalmazott közös játékosi egyenlegre is alkalmazni kell.
(7a) * A nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére a jóváhagyott játéktervben meghatározottak szerint, a sorsolás, illetve a fogadási esemény napját követő 90 napos jogvesztő határidőn belül van lehetőség. A szervező a nyeremény igénylését követően a nyeremény átadása érdekében haladéktalanul köteles a szükséges intézkedéseket megtenni és a nyeremény átadását a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül biztosítani.
(7b) * Ha a szervező az át nem vett nyeremények újbóli felhasználását sorsolás formájában biztosítja a nyeremények céljára, a (7a) bekezdés szerinti, a nyeremény igénylésére vonatkozó jogvesztő határidő időtartama 40 nap.
(8) * A játékost megillető, de át nem vett nyeremények összegét a szervező köteles a nyeremény igénylésére nyitva álló határidő lejárta utáni 30 nap elteltét követő hónap 20. napjáig játékadó címén bevallani és a központi költségvetésbe befizetni. Tárgynyeremény-sorsolás esetén a szervező a nyereménytárgy forgalmi értékét fizeti be.
(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a kisorsolt, de át nem vett nyeremények újbóli felhasználását jogszabály meghatározott határidőn belül lehetővé teszi. Ebben az esetben a (8) bekezdés szerinti adókötelezettségeket a felhasználásra nyitva álló határidőt követő, de legkésőbb a játék megszűnését követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni.
(10) * A játékosok részére meghirdetett, de a (7a)–(9) bekezdésekben foglaltaktól eltérő, bármely okból részükre át nem adott, vagy nyeremények céljára fel nem használt nyeremények értékét vagy összegét a nyereményalap felhasználására vonatkozó határidő lejártát, illetve a játék megszűnését követő hónap 20. napjáig a szervezőnek játékadó címén be kell vallania és be kell fizetnie.
(10a) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a nemzetközi együttműködésben szervezett, a 28/A. § (7) bekezdése szerinti totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére rendelkezésre álló határidőt a valamennyi részt vevő szerencsejáték-szervező által közösen kialakított és elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi, ennek során a (7a) bekezdésben foglaltaktól eltérő, de minimum 60 napos jogvesztő határidő engedélyezhető. Ha a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére rendelkezésre álló határidőt minden résztvevő szerencsejáték-szervező szabadon alakíthatja ki, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt a (7a) bekezdés alkalmazásával adja ki.
(11) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a nemzetközi együttműködésben szervezett szerencsejáték esetén az át nem vett nyeremények felhasználását a valamennyi részt vevő szerencsejáték-szervező által közösen kialakított és elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi, ennek során a (7b)–(10) bekezdésben foglaltaktól eltérő játékszabályok is engedélyezhetők. Ha az át nem vett nyeremények felhasználását minden részt vevő szerencsejáték-szervező szabadon alakíthatja ki, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt a (7b)–(10) bekezdés alkalmazásával adja ki.
12. § (1) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték-szervezővel, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bármely szervezettel vagy személlyel, valamint a szervezetek vezetőjével vagy vezető tisztségviselőjével szemben a (2)–(3) bekezdésekben foglaltak szerinti közigazgatási bírságot szabhat ki.
(2) * A közigazgatási bírság összege a 6. § (1) bekezdésében foglalt szabályok megszegése esetén
a) a fogadást szervezővel szemben 200 ezer forinttól 4 millió forintig,
b) a játékkaszinó üzemeltetőjével szemben 1 millió forinttól 10 millió forintig
terjedhet.
(3) * A közigazgatási bírság
a) * 50 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet az 1. § (8) bekezdésébe, 9. § (3) bekezdésébe, a 16. § (2) bekezdésébe, a 17. § (1) bekezdésébe, a 18. § (1) bekezdésébe, a 36. § (3) bekezdésébe, 36/C–E. §-ba,
b) * 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet az 1. § (5a)–(6d) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (7a)–(10) bekezdésébe, a 17. § (4) bekezdésébe, a 26. § (4) bekezdésébe, a 26/B. § (5) bekezdésébe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, a 29/A. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (2), (5)–(8) bekezdéseibe, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezéseibe,
c) * 200 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet az 1. § (7a) bekezdésébe, a 9. § (1) bekezdésébe, az ellenőrzési díj meg nem fizetése esetén a 11. § (1) bekezdésébe, a 13. § (1) bekezdésének b)–d) pontjaiba, a 18. § (2) bekezdésébe, a 19. § (1) bekezdésébe, a 28. § (1)–(2) bekezdéseibe, 29/B. § (9) bekezdésébe, a 30. § (4) bekezdésébe és a 30/B. §-ba,
d) * 500 ezer forinttól 100 millió forintig terjedhet az 1. § (4)–(5) bekezdésébe, a 2. § (2) és (7) bekezdéseibe, a 26. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (3) bekezdésébe, 29/C–V. §-ba és a 30. § (3) bekezdésébe ütköző tevékenység vagy mulasztás esetén.
(3a) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság 1 millió forinttól 5 millió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja azt a pénzforgalmi szolgáltatót, amely a 13/C–13/K. §-ban foglalt valamely kötelezettségének nem tesz eleget. A közigazgatási bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt 60 napos időközönként ismételten is kiszabható. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a döntését megküldi a felügyeleti jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank részére.
(4) * Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megállapítja, hogy az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató szervezet vagy személy a (2) és (3) bekezdésben foglalt előírásokat megsértette, közigazgatási szankció alkalmazása mellett kötelezheti a jogsértőt a jogsértés abbahagyására, illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését.
(4a) * Kizárt a figyelmeztetés szankció alkalmazása engedély nélküli szerencsejáték-szervezés esetén. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a tényállás összes körülményére figyelemmel a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott bírság alsó mértékénél alacsonyabb összegű közigazgatási bírság kiszabásáról, vagy annak mellőzéséről is dönthet.
(5) * Nem lehet közigazgatási bírságot kiszabni a mulasztásnak vagy a kötelezettségszegésnek a szerencsejáték-felügyeleti hatóság tudomására jutásától számított hat hónapon, illetve az elkövetéstől, illetve az új eljárás elrendelése esetén az új eljárás lefolytatását elrendelő ítélet jogerőre emelkedésétől számított két éven túl.
(6) * A közigazgatási bírság kiszabásánál figyelembe kell venni a mulasztás vagy a kötelezettségszegés súlyát, és azt, hogy a jogsértővel szemben a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a jogsértést megelőző 2 éven belül – sorsolásos játék és fogadás esetén azonos értékesítőhelyhez, fogadóirodához köthetően – hasonló jogsértés miatt végleges döntésével szabott-e ki közigazgatási bírságot.
(7) * A közigazgatási bírság együttesen, illetve a 13. § (1)–(3) bekezdéseiben foglalt intézkedés vagy közigazgatási szankció mellett is kiszabható. Több közigazgatási bírság együttes kiszabása esetén a bírságok együttes összege meghaladhatja a (3) bekezdés pontjaiban meghatározott egyes bírságösszegek felső határát.
13. § (1) * A szerencsejáték-szervező engedélyét a szerencsejáték-felügyeleti hatóság legfeljebb 3 éves időtartamra vagy az akadályok elhárulásáig felfüggesztheti, ha a szerencsejáték-szervező
a) az engedélyben foglaltaktól eltér, vagy a jóváhagyott játéktervtől engedély nélkül eltér,
b) a szerencsejáték lebonyolításának tisztaságát veszélyezteti,
c) az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti,
d) a számára előírt nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak nem tesz eleget, vagy hamis adatot tüntet fel,
e) * a szerencsejáték-felügyeleti hatóság felhívása, illetve hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg,
f) * nem teljesíti a játékadó bevallásával vagy megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét.
(1a) * A szerencsejáték-szervező engedélyét a szerencsejáték-felügyeleti hatóság visszavonhatja, ha a szerencsejáték-szervező nem teljesíti a játékosvédelmi cselekvési terv készítésével és Hatósághoz történő benyújtásával, a játékosvédelmi cselekvési terv végrehajtásáról történő beszámolással kapcsolatos, a 11. § (5)–(7) bekezdése vagy a 31. § (3a) bekezdése szerinti kötelezettségét.
(1b) * A szerencsejáték-szervező engedélyét a szerencsejáték-felügyeleti hatóság visszavonhatja, ha a szerencsejáték-szervező nem teljesíti a távszerencsejáték-szervezési díj megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét, vagy ha a szerencsejáték-szervező, a szerencsejáték-szervező vezető tisztségviselője által képviselt más gazdasági társaság, illetve a szerencsejáték-szervező közvetlen vagy közvetett tulajdonosa által tulajdonolt más gazdasági társaság EGT-állam közigazgatási hatósága, egyéb hatáskörrel rendelkező szerve az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerinti véglegessé vált, illetve azzal egyenértékű határozata vagy EGT-állam bíróságának jogerős döntése szerint az engedély kiadását megelőző öt évben vagy az engedély időtartama alatt szerencsejátékot engedély nélkül szervezett.
(2) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték-szervezőt, annak vezetőit vagy vezető tisztségviselőit a szerencsejáték-szervező tevékenységtől legfeljebb 5 éves időtartamra, meghatározott feltétel bekövetkezéséig vagy akár véglegesen is eltilthatja, ha
a) * a szerencsejáték-szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság ismételt felhívása, illetve hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg,
b) a szerencsejáték-szervező súlyos jogszabálysértést követ el, amellyel a játék tisztaságát sérti,
c) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedélykérelem elutasításának lett volna helye,
d) a szerencsejáték-szervező az állammal szembeni kötelezettségét súlyosan megszegi, vagy az állammal szembeni kötelezettségének ismételten nem tesz eleget,
e) * 5 000 000 forintot meghaladó összegű játékadóra, vagy ismételten nem teljesíti a játékadó bevallásával, vagy megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét.
(2a) * Az eltiltás pénznyerő automaták és kártyaterem üzemeltetése esetén meghatározott játékkaszinóban, illetve kártyateremben folytatott szerencsejáték-szervezői tevékenységre vonatkozóan is alkalmazható.
(3) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékkaszinó és kártyaterem működtetőjével, valamint a fogadás, távszerencsejáték és online kaszinójáték szervezőjével, vagy előbbiek vezető tisztségviselőjével szemben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben és az e §-ban meghatározott intézkedéseket, valamint közigazgatási szankciókat alkalmazhatja.
(4) * Ha a szerencsejáték szervező a működését az engedély megadásától számított hat hónapon belül nem kezdi meg, továbbá ha azt engedély nélkül szünetelteti, az engedély visszavonható.
(5) * Abban a kérdésben, hogy valamely játék szerencsejátéknak tekinthető-e a szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság véleménye az irányadó a szerencsejátékok fajtájának (14. §) meghatározására vonatkozóan is.
(6) * Ha az ügyfél a hivatalból indított eljárásban a szerencsejáték-felügyeleti hatóság felhívása ellenére nem közli az érdemi döntéshez szükséges adatot vagy valótlan adatot közöl, vele szemben az Ákr. szerinti eljárási bírság szabható ki vagy az engedély visszavonható. A bírság ismételt alkalommal is kiszabható.
(7) * Ha a szerencsejáték-szervező a személyi megfelelőség meghosszabbítása iránti kötelezettségének jogszabályban meghatározott határidőben nem tesz eleget, vagy személyi megfelelősége nem áll fenn, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték-szervező részére kiállított engedélyek érvénytelenségét és a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnését megállapítja. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnéséig benyújtott engedély iránti kérelmek alapján indult eljárásokat megszünteti. A személyi megfelelőség hivatalból indult vizsgálata esetében a 2. § (4) bekezdésének d) pontjában és a 2. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamokat az eljárás hivatalból történő megindításától kell számítani.
13/A. § * (1) A pénzforgalmi szolgáltató nem működhet közre az e törvény szerint tiltott szerencsejáték szervezést megvalósító tevékenységhez kapcsolódó tét befizetésének és nyeremény kifizetésének teljesítésében.
(2) *
13/B. § * (1) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a hatósági eljárás keretében tudomására jutott információk alapján a tiltott szerencsejátékot szervező személlyel, szervezettel együttműködő, azonosítható elnevezéssel és székhellyel vagy elektronikus levélcímmel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatót, elektronikus hírközlési szolgáltatót, elektronikus honlap üzemeltetőt, valamint a tiltott szerencsejáték szervezővel egyéb módon nem szervezőként együttműködő személyt, szervezetet írásban felhívja a tiltott szerencsejátékkal összefüggő tevékenységének felhagyására. *
(2) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az (1) bekezdés szerinti felhívást pénzforgalmi szolgáltató esetén a Magyar Nemzeti Bank, elektronikus hírközlési szolgáltató esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére, egyéb szervezet esetén az ismert magyarországi felügyeleti szerv részére is megküldi.
13/C. § * (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság határozatban elrendeli az e törvény szerint tiltott szerencsejáték-szervezéssel összefüggő pénzforgalmi korlátozását annak a fizetési számlának, amely tiltott szerencsejáték szervezéssel kapcsolatban tét befizetésére vagy nyeremény kifizetésére szolgál (a továbbiakban: tiltott fizetési számla).
(2) * Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hatósági ellenőrzés során az (1) bekezdés szerinti jogsértő tevékenység megvalósulását észleli és a jogsértő tevékenység folytatásának megszakítása érdekében az szükséges, a hatósági eljárás befejezéséig hatósági intézkedésként végzésben elrendeli a tiltott fizetési számlának az e törvény szerint tiltott szerencsejáték-szervezéssel összefüggő ideiglenes pénzforgalmi korlátozását. A végzés annak a tiltott szerencsejáték-szervezést végzővel való közlésére tekintet nélkül, azonnal végrehajtható.
(3) * Az ideiglenes pénzforgalmi korlátozást elrendelő végzés hatályát veszti az eljárást befejező döntés véglegessé válásával.
(4) * Az ideiglenes pénzforgalmi korlátozást elrendelő végzés közigazgatási perben támadható meg.
(5) * A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozása és ideiglenes pénzforgalmi korlátozása esetén a tiltott fizetési számla terhére vagy javára teljesítendő fizetési megbízás vagy fizetési művelet – ide nem értve a hatósági átutalást és az átutalási végzés alapján történő átutalást – haladéktalanul visszautasításra vagy visszautalásra kerül a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó pénzforgalmi szolgáltató (a továbbiakban: pénzforgalmi szolgáltató) részéről.
(6) * A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozását és ideiglenes pénzforgalmi korlátozását a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által – a 13/E. § (1) bekezdése szerint – közzétett tiltott fizetési számla száma alapján hajtja végre a tiltott fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató. A külföldi pénzforgalmi szolgáltató által vezetett tiltott fizetési számla javára indított vagy terhére fogadott, határon átnyúló fizetési művelet teljesítését a belföldi pénzforgalmi szolgáltató a tiltott fizetési számla adatai alapján végrehajtott szűrés vagy azzal megegyező eredményt elérő technikai megoldás révén akadályozza meg, a tiltott fizetési számla javára teljesítendő fizetési megbízás visszautasításával, illetve a tiltott fizetési számla terhére fogadott fizetési művelet visszautalásával.
(7) * A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozását a szerencsejáték-felügyeleti hatóság határozatlan időtartamra, azonnal végrehajtható határozatban rendeli el.
(8) * A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozásáról, valamint ideiglenes pénzforgalmi korlátozásáról hozott döntésben a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megjelöli a tiltott szerencsejáték-szervezést végző nevét, lakcímét, székhelyét, adószámát, ha ezen adatok a tiltott szerencsejáték-szervezéshez használt honlap tartalma alapján azonosíthatók. A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozása, valamint ideiglenes pénzforgalmi korlátozása elrendelésének nem feltétele, hogy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a tiltott szerencsejáték-szervezést végző személyét azonosítsa.
13/D. § * (1) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság 13/C. § (1) bekezdése szerinti pénzforgalmi korlátozást elrendelő határozatának és a 13/C. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes pénzforgalmi korlátozást elrendelő végzésének a kötelezettje – annak a döntésben való megjelölése nélkül – a pénzforgalmi szolgáltató, Magyarországon vezetett tiltott fizetési számla esetében a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató.
(2) A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozásához kapcsolódó hatósági eljárásban hozott döntését a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 munkanapig kell a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétenni. A határozat közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap. A hirdetmény tartalmazza
a) a döntés számát, a hatóság elnevezését és székhelyét,
b) az ügy tárgyát és rövid ismertetését,
c) a tiltott szerencsejáték-szervezéshez használt márkanevet,
d) a tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozása végrehajtása érdekében, ha azonosítható, a tiltott szerencsejáték-szervezést végző nevét, lakcímét, székhelyét, ezek hiányában a tiltott szerencsejáték-szervezéshez használt honlapon kapcsolattartásra megjelölt elérhetőséget,
e) a tiltott fizetési számla számát, és
f) tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba.
(3) * A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozását és ideiglenes pénzforgalmi korlátozását a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megszünteti, ha az elrendelés oka megszűnt. A határozatra és a pénzforgalmi korlátozással összefüggő egyéb döntésre – a 13/H. § szerinti mentesítési eljárás során hozott döntés kivételével – az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.
(4) *
13/E. § * (1) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozása és ideiglenes pénzforgalmi korlátozása végrehajtásának biztosítása érdekében vezeti és honlapján közzéteszi a tiltott fizetési számlák nyilvántartását.
(2) * A tiltott fizetési számlák nyilvántartása az ideiglenes pénzforgalmi korlátozást elrendelő végzés és a pénzforgalmi korlátozást elrendelő végleges és végrehajtható határozat alapján tartalmazza:
a) a tiltott fizetési számla számát,
b) ha azonosítható, a tiltott szerencsejáték-szervezést végző nevét, lakcímét, székhelyét, adószámát, ezek hiányában a tiltott szerencsejáték-szervezéshez használt honlapon kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét és a tiltott szerencsejáték-szervezéshez használt márkanevet és
c) az a) és b) pont szerinti adatok honlapon történő közzétételének időpontját év, hónap, nap bontásban.
(3) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az ideiglenes pénzforgalmi korlátozást elrendelő végzés vagy a pénzforgalmi korlátozást elrendelő határozat végrehajthatóságának bármely okból történő átmeneti vagy végleges megszűnése esetén ennek tényét – az átvezetés időpontjának év, hónap, nap bontásban történő megjelölésével – a tiltott fizetési számlák nyilvántartásában átvezeti.
(4) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a tiltott fizetési számlák nyilvántartásának adattartalmát a az ideiglenes pénzforgalmi korlátozást elrendelő végzés kiadmányozását követő második munkanapon, illetve a pénzforgalmi korlátozást elrendelő határozat véglegessé válását követő második munkanapon aktualizálja és közzéteszi honlapján. A szerencsejáték felügyeleti hatóság a (3) bekezdés szerinti esetben az ideiglenes pénzforgalmi korlátozást elrendelő végzés vagy az ideiglenes pénzforgalmi korlátozást elrendelő végzés vagy a pénzforgalmi korlátozást elrendelő határozat végrehajthatósága átmeneti vagy végleges megszűnéséről való tudomásszerzést követő munkanapon vezeti át ennek tényét a tiltott fizetési számlák nyilvántartásában.
(5) * A pénzforgalmi szolgáltató köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a tiltott fizetési számlák nyilvántartását és módosításait a tiltott fizetési számla ideiglenes pénzforgalmi korlátozásának és pénzforgalmi korlátozásának (6) bekezdés szerinti időpontban történő és teljes körű végrehajtása érdekében a 13/C. § (3) bekezdése szerint. A tiltott fizetési számla ideiglenes pénzforgalmi korlátozásának és pénzforgalmi korlátozásának végrehajtása során keletkezett adatokat a pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtástól számított 8 évig köteles megőrizni, valamint a 13/C. § (2) bekezdése szerinti intézkedéseiről nyilvántartást vezetni.
(6) * A pénzforgalmi szolgáltató a tiltott fizetési számla ideiglenes pénzforgalmi korlátozásának és a pénzforgalmi korlátozásának végrehajtása során az (1) bekezdés szerint közzétett, (2) bekezdés a) pontja szerinti adatot a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján történő közzétételt követő második munkanapon – ide nem értve a bankszünnapot – 11 órától alkalmazza.
(7) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítése során a tiltott szerencsejáték-szervezést végző nevét, lakcímét, kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét – az illegális szerencsejáték-szervezők pénzforgalmi korlátozása céljából – a tiltott fizetési számlák nyilvántartásából történő törlését követő 8 évig jogosult kezelni.
(8) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak a tiltott fizetési számlák nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó foglalkoztatottja a feladatellátás során a tiltott szerencsejáték-szervezést végző nevét, lakcímét, kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét kizárólag az illegális szerencsejáték-szervezők ideiglenes pénzforgalmi korlátozása és pénzforgalmi korlátozása érdekében végrehajtandó feladatai céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.
13/F. § * A pénzforgalmi szolgáltató az általa kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt – használatával összefüggésben annak birtokosa terhére vagy javára teljesítendő
a) szerencsejáték-szervezéssel érintett kereskedelmi kategória kódhoz,
b) 348 országkódtól eltérő országkódhoz, és
c) interneten keresztül nyújtott pénzforgalmi szolgáltatáshoz
kapcsolódó, autorizációs előzménnyel rendelkező fizetési műveletet a teljesítés felfüggesztése vagy egyéb módon történő késeltetése nélkül, haladéktalanul visszautasítja.
13/G. § * (1) A pénzforgalmi szolgáltató az írásbeli nyilatkozatuk szerint szerencsejáték-szervezést végző személyek, szervezetek közül – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által engedélyezett és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett közhiteles hatósági nyilvántartásban szereplő szerencsejáték-szervezővel köthet és tarthat fenn fizetési számla vezetésére irányuló keretszerződést, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kezdeményezett fizetési műveletre vonatkozó fizetésikártya-elfogadói szerződést.
(2) A pénzforgalmi szolgáltató fizetési számla vezetésére irányuló keretszerződést köthet az engedélyes szerencsejáték-szervezők közhiteles hatósági nyilvántartásában nem szereplő olyan gazdasági társasággal, amelynek főtevékenysége a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott TEÁOR’08 nómenklatúra szerinti „92.00 Szerencsejáték, fogadás”, ha az írásban nyilatkozik a pénzforgalmi szolgáltatónak, hogy szerencsejáték szervező tevékenység engedélyezése iránti kérelmet nyújt be a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számla vezetésére irányuló keretszerződést azonnali hatállyal felmondja, ha a gazdasági társaság a szerencsejáték szervezésére vonatkozó jogosultságát a szerződés megkötésétől számított 6 hónapon belül a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyének bemutatásával nem igazolja.
(3) A szerencsejáték-szervezést végző személlyel (szervezettel) megkötött fizetési számla vezetésére irányuló keretszerződést vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kezdeményezett fizetési műveletre vonatkozó fizetésikártya-elfogadói szerződést a pénzforgalmi szolgáltató azt követő 30 napon belül azonnali hatállyal felmondja, hogy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétételre kerül, hogy a szerencsejáték-szervezést végző személy (szervezet) szerepel a tiltott fizetési számlák nyilvántartásában.
(4) A kártyaelfogadói szerződésben lévő fizetési számla számának módosítását a szerencsejáték-szervezést végző személy (szervezet) kérésére a pénzforgalmi szolgáltató abban az esetben végezheti el, ha a szerencsejáték-szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett, az engedélyesek közhiteles hatósági nyilvántartásában szerepel.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat az EGT-államban bejegyzett gazdasági társaság magyarországi fióktelepe részére történő pénzforgalmi számlanyitásra is alkalmazni kell azzal, hogy a szerencsejáték szervezésére vonatkozó jogosultságot a fióktelep a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által az EGT-állami gazdasági társaság részére kiadott engedéllyel igazolja.
(6) * A pénzforgalmi szolgáltató (1)–(2) bekezdés szerinti kötelezettsége nem áll fenn a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által engedélyezett szerencsejáték-szervezői tevékenységhez kapcsolódóan értékesítési vagy közvetítő tevékenységet szerződéses jogviszony alapján végző személyre, szervezetre vonatkozóan, ha az ilyen személy, szervezet ezen jogviszony fennállását a pénzforgalmi szolgáltató felé írásban igazolja.
13/H. § * (1) A kedvezményezett a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz benyújtott, bizonyítékokkal alátámasztott kérelmében kezdeményezheti annak megállapítását, hogy a tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozás vagy a 13/F. §-a szerinti visszautasítás alapjául szolgáló esemény nem tartozik e törvény hatálya alá.
(2) A kedvezményezett a kérelemben megjelöli a tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozás vagy a 13/F. §-a szerinti visszautasítás alapjául szolgáló eseményhez kapcsolódóan kezdeményezett fizetési megbízás összegét, jogcímét, a pénzforgalmi szolgáltatóját, a fizetési számláját, valamint a visszautasítási előzménnyel rendelkező fizetési megbízás esetén a fizetési megbízás megadásának a napját.
13/I. § * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a 13/H. § (1) bekezdése szerinti kérelem tárgyában hozott, mentesítést megállapító végleges határozatáról a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját és belföldi kedvezményezett esetén a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatóját
a) a határozat száma és véglegessé válásának napja,
b) az ügyfél neve (elnevezése) és lakóhelye (székhelye),
c) a fizetési megbízás összege és jogcíme, valamint
d) a fizetési számla száma
megjelölésével elektronikus úton értesíti.
13/J. § * A pénzforgalmi szolgáltató mentesül az e törvényben foglalt felelőssége alól, ha
a) a tiltott szerencsejáték szervezésével összefüggő fizetési művelet teljesítéséhez olyan fizetési rendszert vesznek igénybe, amely a pénzforgalmi szolgáltatón kívül álló okból nem alkalmas a fizető fél vagy a kedvezményezett haladéktalan azonosítására,
b) a tiltott szerencsejáték szervezésével összefüggő fizetési műveletet olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy szolgáltatás útján – így különösen elektronikus pénzzel – kezdeményezik, amely fizetési eszköz birtokosa megbízását nem a fizetési számlája terhére adja, vagy
c) ügyfele valótlan nyilatkozata, vagy visszaélésszerű magatartása miatt nem tud megfelelni a 13/E. § és 13/F. §-ban foglaltaknak.
13/K. § * A 13/C–13/J. §-ban foglaltak pénzforgalmi szolgáltatók általi végrehajtását a szerencsejáték-felügyeleti hatóság felügyeli.
14. § * A szerencsejátékok fajtái:
a) sorsolásos játék,
b) nem sorsolásos játék,
c) *
d) * kaszinójáték, online kaszinójáték,
e) fogadás,
f) * kártyajáték,
g) * távszerencsejáték.
h) *
15. § (1) Sorsolásos játék: olyan szerencsejáték, amelyben a szerencsejáték szervező a játékosnak pénzfizetés fejében vagyoni ellenszolgáltatást helyez kilátásba
a) meghatározott szám, számsor, jel, ábra stb. (a továbbiakban: szám) eltalálása vagy
b) nyerésre jogosító érvényes befizetési bizonylat, szelvény, jegy, tanúsítvány (a továbbiakban: sorsjegy) kihúzása esetén. A nyerés vagy vesztés kizárólag a szám nyilvános húzásának, vagy a sorsjegy azonosítására alkalmas más módszernek (a továbbiakban: sorsolás) az eredményétől függ.
(2) * A Hatóság elnöke a sorsolások lebonyolítását, ellenőrzését, közhitelű tanúsítását, a nyereményekre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a végelszámolás rendszerét külön szabályozza.
(3) A sorsolásos játék szervezésére irányuló kérelemhez játéktervet, részvételi szabályzatot, költségvetést és a jogszabály által előírt okiratokat kell mellékelni.
(4) A folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetében az engedély legfeljebb 5 évre adható. Az engedély meghosszabbítására az engedélyezésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
16. § * (1) A tombolajáték olyan nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék, amelynél a sorsjegyet kizárólag a rendezvény helyszínén jelen lévők között árusítják, a sorsolást a rendezvény helyszínén és annak ideje alatt tartják meg és
a) a kibocsátott sorsjegyek száma (az árusítani tervezett sorsjegyek összessége) az 5 ezer darabot vagy összértéke a 2 millió forintot nem haladja meg és
b) a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja.
(2) Tombolajáték a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye nélkül szervezhető, azonban a tombolajáték szervezését a szerencsejáték-szervező legalább 10 nappal a tombolajáték meghirdetése előtt bejelenti a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a tombola lebonyolítását ellenőrizheti.
(3) A sorsolás alatt át nem vett nyereményeket a rendezvény helyszínén és ideje alatt ismételten ki kell sorsolni mindaddig, amíg azokat a jelenlévő nyertes át nem veszi. A sorsolási eseményről közjegyzői okiratot kell kiállítani, vagy a szerencsejáték-szervező a sorsolást az általa kijelölt, a sorsolás lebonyolításáért felelős, legalább háromtagú sorsolási bizottság részvételével bonyolítja le, amely a sorsolás lebonyolításáról jegyzőkönyvet vesz fel.
(4) Egy bejelentés alapján kizárólag egy tombolajáték bonyolítható le. Tilos készpénz-nyeremény tombolajáték keretében történő sorsolása.
(5) Tombolajáték hírközlő eszköz és rendszer útján nem szervezhető.
(6) Tombolajáték bejelentési és végelszámolási kötelezettség nélkül szervezhető bölcsődei ellátást biztosító intézmény és nevelési-oktatási intézmény rendezvényén, ha az eladott sorsjegyek összértékét teljes egészében és igazoltan a játékosok részére előzetesen meghirdetett célra fordítják.
(7) A (6) bekezdés szerint lebonyolított tombolajátékra az (1) bekezdés b) pontját és a (2) bekezdést nem kell alkalmazni azzal, hogy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a tombola lebonyolítását ellenőrizheti.
16/A. § * A szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz benyújtott, a 16. § (2) bekezdése szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a szervező nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), fizetési számlaszámát,
b) a sorsjegyek árát,
c) a kibocsátásra kerülő sorsjegyek darabszámát, a sorsjegyek egyedi azonosítására alkalmas jelzését (különösen a sorozatot és a sorszámot),
d) a sorsolásos játék nyereményalapját,
e) a sorsolásos játék nyerőosztályait, a nyeremények leírását és értékét, a nyeremény azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módját, és
f) a sorsolás helyét, idejét és lebonyolításának szabályait.
17. § (1) A szerencsejáték szervező a sorsolásnak, a nyertes sorsjegyeknek és a nyereményeknek a sorsjáték meghirdetésével azonos nyilvánosságot köteles biztosítani.
(2) *
(3) *
(4) * A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a kisorsolt, de át nem vett nyereményeket a szerencsejáték-szervező nyeremények céljára használja fel, vagy azok összegét a 11. § (8) bekezdésében foglaltak szerint játékadó címén bevallja és a központi költségvetésbe befizeti.
18. § * (1) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a sorsolásos játék játékterv szerinti lebonyolítását ellenőrzi. Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyben eltérően nem rendelkezik, a sorsolásnál közjegyző jelenléte kötelező. A közjegyző jelenlétéről a szerencsejáték szervező gondoskodik.
(2) * Ha a sorsjátékot nem a játéktervnek megfelelően bonyolítják le, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megbízottja a sorsolásos játék folytatását felfüggeszti és kezdeményezi a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál a 12. §-ban, illetőleg a 13. § (1) és (2) bekezdésében foglalt szankciók alkalmazását. A játékosok kártalanításáról a szerencsejáték szervező gondoskodik.
19. § (1) * A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a 11. § (7a) és (7b) bekezdésében meghatározott időpontot követő 30 napon belül a szerencsejáték szervező köteles végelszámolást készíteni és azt a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak megküldeni.
(2) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék biztosítékának mértéke a kisorsolásra kerülő nyeremények összértékének legalább 50%-a.
20. § A sorsolásos játék fajtái:
a) * sorsjáték, (16. § és 21. §)
b) számsorsjáték, (22. §)
c) *
d) egyéb sorsolásos játék. (24. §)
21. § * Sorsjáték az az esemény, amelynek keretében a sorsjáték szervezője ellenérték fejében folyamatos számozással megjelölt vagy az esetleges nyeremény összegét megjelölő sorsjegyet bocsát ki, és kötelezettséget vállal arra, hogy az előre meghatározott helyen és időben nyilvánosan megtartott sorsoláson, vagy a sorsjegy megvásárlásával egy időben a véletlenszerűen kihúzott számot vagy nyereményösszeget megjelölő sorsjegy birtokosát meghatározott vagyoni értéket képviselő nyereményhez juttatja. Sorsjátéknak minősül a kaparós sorsjegy is.
21/A. § * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szervező kérelmére engedélyezi – a 16. § szerinti tombolajáték kivételével – több, a 21. § szerinti sorsjátékhoz kapcsolódó együttes különsorsolás szervezését az érintett sorsjátékok át nem vett nyereményei terhére.
22. § * (1) Számsorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a szerencsejáték-szervező a meghatározott pénzösszegért megvásárolt sorsjegy birtokosának előre meghatározott nyereményt ad, ha a sorsjegy számsorában megjelölt egy vagy több szám azonos a nyilvános sorsoláson kihúzott számmal.
(2) A bingójáték olyan bingóteremben folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos által a helyszínen megvásárolt sorsjegyen lévő számok felhasználásával felépített számvariációk vagy számsorok helyszínen történő eltalálása jogosít nyereményre.
(3) A kenó olyan számsorsjáték, melyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen meghatározott nyereményre válik jogosulttá.
(4) A joker olyan folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen vagy arányosan meghatározott nyereményre válik jogosulttá. A joker – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye alapján – más szerencsejátékokkal együtt is szervezhető. Ebben az esetben a jokerben való részvétel a kapcsolt másik játékban való részvételtől függővé tehető.
23. § *
23/A. § * A bejelentésköteles játékok megbízás alapján történő lebonyolításakor a megbízási szerződés egy eredeti példányát is mellékelni kell a bejelentéshez. A megbízási szerződés hiányában a bejelentési kötelezettség teljesítőjét kell a bejelentésköteles játékok szervezőjének tekinteni.
24. § * A 21. és 22. §-ban nem szabályozott sorsolásos játék (a továbbiakban: egyéb sorsolásos játék) a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével szervezhető. Egyéb sorsolásos játék minden olyan folyamatosan szervezett sorsolásos játék, amely esetében a sorsjátéktól és a számsorsjátéktól különböző, az egyéb sorsolásos játék szerencsejáték-felügyeleti hatóság által jóváhagyott játéktervében rögzített azonosítási módszer alapján kerülnek meghatározásra azok a sorsolási körülmények, amelyek fennállásától vagy bekövetkezésétől a nyerés vagy a vesztés függ. A nyeremény vagy nyereményhányad előre meghatározott az azonosítási módszer és a sorsolás eredményének függvényében.
24/A. § * (1) * A szerencsejáték szervező a folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén az engedélyben meghatározott időszakonként és meghatározott formában időközi elszámolást, a játék megszűnése esetén végelszámolást készít. A szerencsejáték szervező a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék lebonyolításáról – a sorsolási eseménytől számított százötven napon belül – végelszámolást készít. A szerencsejáték szervező a végelszámolást megküldi a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt az engedélyezett sorsolásos játék végelszámolásának jóváhagyásáról.
(2) A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyertes és nem értékesített sorsjegyeinek megsemmisítését a szerencsejáték-felügyeleti hatóság külön – legfeljebb ötévenként egy alkalommal előterjeszthető – kérelem alapján végelszámolás benyújtása nélkül is engedélyezheti, ha a legalább ötéves megőrzési idő már eltelt. A kérelem érdemi elbírálásáról a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a megsemmisítéssel érintett időszak átfogó vizsgálattal történő ellenőrzését követően dönt. A megsemmisítés csak akkor engedélyezhető, ha az átfogó vizsgálat nem tárt fel olyan hiányosságot, amely a további megőrzést indokolná.
(3) A végelszámolás szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz történő előterjesztése során a közjegyzői okiratot a végelszámolással együtt kell benyújtani.
25. § (1) E törvény alkalmazásában nem sorsolásos játék az olyan szerencsejáték, amely pénzgyűjtő bevonásával történik és a tét 2 Ft-nál magasabb összegű vagyoni értéket képvisel.
(2) *
26. § (1) * Pénznyerő automatának minősül a tétfizetés fejében játék céljára alkalmas mechanikusan vagy elektronikusan vezérelt berendezés, ha nyerés esetén a játékos bármely formában vagyoni értékű nyereményre válhat jogosulttá. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés pénznyerő automatának minősül-e.
(1a)–(2) *
(3) * Pénznyerő automata kizárólag játékkaszinóban üzemeltethető. Egy játékkaszinó-egységben kizárólag egy gazdasági társaság üzemeltethet pénznyerő automatákat. Egy II. kategóriájú játékkaszinóban legfeljebb 300 pénznyerő automata üzemeltethető.
(4) * A pénznyerő automatának
a) 100 000 játékonként az összes tét legalább 80%-át, vagy
b) a normális eloszlás sűrűségfüggvényének megfelelően, az összes tét legalább 85%-át legalább 95%-os valószínűséggel
nyereményként ki kell adnia.
(5) * Ha a játékkaszinó üzemeltetője több játékkaszinó-egységet üzemeltet, akkor az általa üzemeltetett játékkaszinó-egységekben működtetett pénznyerő automaták egységes jackpot rendszerbe köthetőek.
(6)–(10) *
(11) *
(12)–(17) *
(18) *
(19) *
(20)–(25) *
26/A. § * Ha megállapítást nyer, hogy az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek, akkor a települési önkormányzat jegyzője köteles az üzletet legalább 30 napra – ismételt jogsértés esetén legalább 90 napra – ideiglenesen bezáratni.
26/B. § *
27. § * (1) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékkaszinót I. vagy II. kategóriába sorolja be. I. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amelyben legalább 100 db játék és/vagy kártyaasztal, valamint legalább 1000 db pénznyerő automata üzemel. II. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amely nem minősül I. kategóriájúnak. II. kategóriájú játékkaszinóban a játék- és kártyaasztalok, valamint a pénznyerő automaták üzemeltetésén kívül más kaszinójáték nem szervezhető.
(2) * I. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott legalább 1 milliárd forint, II. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott legalább 100 millió forint, a fővárosban és Pest vármegyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság és/vagy koncessziós társaság működtethet.
(3) * Játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet, ahol a játék- és kártyaasztalok, pénznyerő automaták, a szerencsejáték céljára szolgáló eszközök és egyéb berendezések biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenőrzése folyamatosan biztosítható. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság eseti jelleggel, legfeljebb 30 napos időtartamra engedélyezheti egyes, a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott kártyajátékok más helyszínen történő szervezését. Játékkaszinó hírközlő eszköz és rendszer útján is működtethető. A játékkaszinó működtetése során kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján is folytatható.
(4) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyben meghatározza a játékkaszinó kategóriáját, helyét, működési, látogatási feltételeit, az egyes játékfajtákat, azok szabályait, az egyes játékoknál alkalmazható legmagasabb téteket, a tétek és a nyeremények arányát, valamint minden tényt, körülményt vagy feltételt, amely a játékkaszinó biztonságos üzemeltetéséhez szükséges.
(5)–(7) *
(8) * A Hatóság elnöke a játékkaszinónak a játékban érdemi feladatot ellátó alkalmazottai (a továbbiakban: a játékkaszinó alkalmazottai) összetételére, a képesítés feltételeire, az egyes játékok játékszabályaira, a látogatás feltételeire, a játékkaszinó biztonságának, valamint pénzkezelésének ellenőrzésére külön szabályokat állapít meg.
(9) * A szerencsejáték-szervezők közül kizárólag – az e törvényben előírtaknak megfelelően – a játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós joggal rendelkező szerencsejáték-szervező, illetve koncessziós társaság és állami játékszervező jogosult a kereskedelmi kommunikációjában a kaszinó elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét szerepeltetni. E korlátozás nem vonatkozik a szerencsejáték-szervezők szakmai és érdek-képviseleti szervezeteire.
(10) * Játékkaszinó működtetése során a 29/H. § (2)–(3b) bekezdése megfelelően alkalmazandó.
(11) A játékkaszinót 18 éven aluliak nem látogathatják.
(12) * Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott egyes tervezési-statisztikai régiókban a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv egyidejűleg egy koncesszióba vevőnek, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetnek vagy az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságnak engedheti át az I. kategóriába sorolt játékkaszinó működtetésének jogát.
(13) * 500 000 lakosonként legfeljebb egy játékkaszinó üzemeltethető azzal, hogy a fővárosban és Pest vármegyében együtt legfeljebb öt, Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyében együtt legfeljebb négy és Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében együtt legfeljebb három játékkaszinó üzemeltethető.
27/A. § * (1) * A játékkaszinóban a játékosok vendéglátásához és pénzváltásához szorosan kapcsolódó tevékenységen kívül más tevékenység nem folytatható. Pénzváltási tevékenység, mint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, kizárólag a Hpt.-ben előírt engedély birtokában végezhető.
(2) * Ha a szerencsejáték-szervező tevékenységét konvertibilis pénznemben végzi, a téteket konvertibilis pénznemben tünteti fel.
27/B. § * (1) A játékkaszinó üzemeltetésére a 3. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet, koncessziós társaság a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz a játékkaszinó működésére vonatkozó engedély iránti kérelmet nyújt be.
(2) A kérelemhez – a 7/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – csatolni kell
a) * pénzváltási tevékenység végzése esetén az ehhez szükséges – a Hpt.-ben előírt – engedélyt,
b) a játékkaszinó 1:200 léptékű építési és berendezési tervét, építészeti műleírását,
c) az épület, illetve helyiség jogszerű birtoklását igazoló okmányt, három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,
d) a kaszinóban működtetni kívánt szerencsejáték-eszközök hitelesítéséről készült bizonyítványok egy-egy eredeti példányát, valamint azok jogszerű birtoklását igazoló okiratot, továbbá az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett informatikai rendszerek auditálására jogosult cég által kiállított, a játékkaszinó minden elsődleges adatforrásként működő számítógépes rendszerének megfelelőségét igazoló okiratot, továbbá az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett informatikai rendszerek auditálására jogosult cég által kiállított, a játékkaszinó minden elsődleges adatforrásként működő számítógépes rendszerének megfelelőségét igazoló okiratot, amelynek ki kell terjednie a Vhr. szerinti számítógépes elszámolási rendszer auditálására is, amennyiben a szervező ilyen rendszert üzemeltet,
e) a bevezetni kívánt értékzsetonok és érmék valamennyi fajtájából egy-egy érvénytelenített példányt,
f) az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését igazoló okiratot,
g) *
h) a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelmező esetén a koncessziós szerződés egy eredeti példányát és az esedékes koncessziós díj befizetéséről szóló igazolást,
i) a számítógépes elszámolási rendszer leírását (amennyiben a szervező elszámolásai elkészítése során használ ilyen rendszert).
(3) * A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelmező kérelmét a Hatóság elnökének a játékkaszinó üzemeltetéséhez – meghatározott időszakra, helyszínre, valamint egyéb feltételekkel – való előzetes hozzájárulásának birtokában nyújthatja be.
27/C. § * (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékkaszinó üzemeltetésére engedéllyel rendelkező szervező kérelmére, naptári évenként legfeljebb 5 alkalommal, esetenként legfeljebb 30 napos időtartamra engedélyezheti egyes, a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott kártyajátékok más helyszínen történő szervezését (a továbbiakban: játékkaszinó kitelepülése).
(2) A kérelemhez csatolni kell a játékkaszinó kitelepülésének helyszíne szerinti épület, helyiség jogszerű birtokolását igazoló okmányt, valamint az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését igazoló okiratot.
27/D. § * A szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jóváhagyásával, legfeljebb a belépődíj összegének mértékéig – a játékasztaloknál használatos és az ajándékzsetonoktól különböző – belépőzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amely tétnek minősül és a pénztárnál nem váltható be.
27/E. § * A szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jóváhagyásával a játékkaszinóban a forgalom növelése érdekében szervezett akció (promóció) keretében – a szerencsejáték eszközöknél felhasználható – a belépőzsetonoktól különböző meghatározott értékű ajándékzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amelynek értéke a pénztárnál nem váltható be, és a bevételek elszámolásában befizetett tétnek minősül. Az erre vonatkozó kérelmet promóciónként kell a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az akció kezdő és befejező időpontját, a személyenként biztosított ajándékzsetonok értékét és számát, az akció részletes leírását, valamint az ajándékzsetonok elszámolásának részletes szabályait.
27/F. § * (1) * A játéktervtől történő, a 9. § (2) bekezdés szerinti eltérés engedélyezésére és a módosított játékterv (ideiglenes módosítás esetén a módosítással érintett oldalak) jóváhagyására irányuló kérelmet – pénznyerő automaták kivételével – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni és ahhoz csatolni kell jóváhagyás és hitelesítés céljából a módosított játéktervet. A szervezőnek külön kell kérelmeznie a pénznyerő automatáknak a Vhr.-ben meghatározott játéktervi adatai közül a játék megnevezését, játékszabályait, a minimális és maximális tét nagyságát és a tétek és nyeremények arányát érintő változások jóváhagyását. Ez esetben a vonatkozó játéktervi adatokat a mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítvány, annak érvényességi ideje lejártáig pótolja. A jóváhagyáshoz csatolni kell a pénznyerő automata érvényes, a mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítványát és – a szervező által korábban nem üzemeltett pénznyerő automata esetén – a jogszerű birtoklást igazoló okiratot.
(2) * A szervezőnek a Vhr. szerinti, játéktervtől történő időleges eltérésre vonatkozó kérelmét eltérésenként külön kell benyújtania a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon. A kérelemhez csatolnia kell az eltéréssel érintett játéktervi előírásokat (oldalakat) jóváhagyási záradékkal történő ellátása és hitelesítés céljából.
28. § (1) A gazdasági társaság tagjai (részvényesei), vezető tisztségviselői, felügyelő bizottságának tagjai, valamint alkalmazottai, továbbá ezek hozzátartozói a játékkaszinóban, amelyet a gazdasági társaság működtet, nem játszhatnak.
(2) A játékkaszinó alkalmazottai a játékkaszinóban a (3) bekezdés kivételével borravalót nem fogadhatnak el.
(3) * Amennyiben a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az alkalmazottak számára borravaló elfogadását az engedélyben lehetővé teszi, erre a célra közös tartókat kell elhelyezni. Az alkalmazottnak közvetlenül felajánlott borravaló elfogadása tilos.
(4) * A (3) bekezdésben meghatározott esetben a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyben a közös tartókba helyezett borravaló legfeljebb 50%-ának felosztását engedélyezheti.
28/A. § * (1) * Fogadási esemény az a jövőbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülő kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervező semmilyen befolyással nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy – a (8) bekezdésben foglalt eltéréssel – egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék. Nem köthető fogadás akkor, ha ez harmadik személy érdekét sértené.
(2) * Lóversenyfogadás kivételével totalizatőri rendszerű fogadást kizárólag az az állami játékszervező szervezhet, amely legalább 1 milliárd forint alap-(törzs-)tőkével rendelkezik és a fogadás szervezését megelőzően legalább 5 évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték(ok) szervezésével foglalkozott.
(3) * A 24/A. § (2) bekezdését és a 29/H. § (2)–(3b) bekezdését a fogadásszervezőre is alkalmazni kell.
(4) * Fogadás esetén a fogadásszervező a fogadót megillető, de át nem vett nyereményeket nyeremények céljára használja fel. Az át nem vett nyeremények sorsolás útján is visszajuttathatók a fogadók részére a sorsolásos játékok nyereményeire vonatkozó szabályok szerint, ennek hiányában az át nem vett nyereményekre a 11. § (8) bekezdését kell alkalmazni.
(5) * Lóversenyfogadás kivételével a bukmékeri rendszerű fogadás szervezéséhez a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő jogi személynek legalább 1 milliárd forint alap- vagy törzstőkével és legalább ötéves szerencsejáték-szervezői gyakorlattal kell rendelkeznie. Lóversenyfogadás kivételével a bukmékeri rendszerű fogadásra kiírt koncessziós pályázat nyertese csak az a személy lehet, aki a pályázat kiírása előtt legalább öt évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szervezésével foglalkozott, és a bukmékeri rendszerű fogadási tevékenység folytatására legalább 1 milliárd forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaságot alapít. Ha többen közösen nyújtanak be pályázatot, vagy olyan pályázó nyújt be pályázatot, amelynek egyik tagja (részvényese) a szavazatok többségével rendelkezik, a legalább ötéves szerencsejáték-szervezői gyakorlattal kapcsolatos feltételt elegendő, ha legalább a pályázók egyike vagy a szavazatok többségével rendelkező tag (részvényes) teljesíti.
(6) * A kiadott koncessziók száma egyidejűleg legfeljebb 2 lehet.
(7) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a nemzetközi együttműködés keretében szervezett totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén sorsolás alkalmazását a nemzetközi együttműködés keretében valamennyi szerencsejáték-szervező által kialakított és elfogadott játékszabályoknak megfelelően engedélyezi.
(8) * A szerencsejáték-szervező lehetőséget biztosíthat a fogadónak arra, hogy a tétfizetést követően – a tét egésze, vagy egy része vonatkozásában –, a fogadási esemény kimenetelének bekövetkezése előtt, a játéktervben meghatározott esetekben korai kifizetésre váljon jogosulttá. A korai kifizetésre a nyereménykifizetésre vonatkozó szabályok irányadók.
28/B. § * (1) A fogadás szervezésére jogosult kérelmező tevékenységének engedélyezése iránt kérelmet nyújt be a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság folyamatosan szervezett totalizatőri, illetve bukmékeri rendszerű fogadás (a továbbiakban együtt: fogadási formák) szervezésére adhat engedélyt.
(2) Az engedély iránti kérelemhez a 7/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell:
a) a szervezőnek a 3. § szerinti jogosultságát igazoló okiratot, illetve a koncessziós szerződés egy hitelesített másolatát,
b) fogadási formánként a technikai és módszerbeli lebonyolítás leírását,
c) a fogadások megkötésére kijelölt helyek (a továbbiakban: fogadóirodák) megnevezését és címét,
d) a fogadási formák szerinti egyes fogadószelvény-mintákat,
e) az engedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj, illetve a koncessziós szerződésben meghatározott koncessziós díj megfizetését igazoló okiratot,
f) * a hírközlő eszközök és rendszerek igénybevételével szervezett fogadások engedélyezése esetén a 2. § (6) bekezdésben foglalt követelmények teljesítését igazoló, az EGT területén bejegyzett, hírközlő eszközök és rendszerek auditálására jogosult cég által kiadott okiratot.
(3) * A fogadásokról a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által az engedélyben meghatározott időszakonként és meghatározott formában időszaki, a fogadás megszűnését követő százhúsz napon belül pedig végelszámolást kell készíteni. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt a végelszámolás jóváhagyásáról. A 24/A. § (2) bekezdését, valamint a Vhr. sorsolásos játékok nyertes és el nem adott sorsjegyei, a külön engedélyezett sorsolásos játékok bevételének és költségének elszámolására, végelszámolására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
29. § (1) * Lóversenyfogadás szervezéséhez a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő jogi személynek legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével kell rendelkeznie. A lóversenyfogadás szervezésére kiírt koncessziós pályázat nyertese csak az a személy lehet, aki a lóversenyfogadási tevékenység folytatására legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaságot alapít.
(2) *
(3) * A kiadott koncessziók száma egyidejűleg legfeljebb 2 lehet.
29/A. § * (1) * Játékautomatának minősül az az elektronikusan vagy mechanikusan vezérelt játék folytatására alkalmas, szórakoztató szolgáltatást nyújtó berendezés, amely nem tartozik a 26. § (1) bekezdésének hatálya alá. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés játékautomatának minősül-e.
(2) *
(3) * Az üzemeltető köteles – nyilvántartásba vétel céljából – a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz bejelenteni az általa működtetni kívánt játékautomatát. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékautomatát a kérelemben foglalt időtartamra, de legfeljebb hitelességének időtartamára veszi nyilvántartásba. A játékautomata a bejelentési kötelezettség megfelelő teljesítése nélkül nem üzemeltethető.
(3a) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a (3) bekezdés alapján bejelentett játékautomatákról – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.
(4) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság csak azokat a játékautomatákat veszi nyilvántartásba, amelyek a jogszabályban a játékautomatákra előírt műszaki követelményeknek megfelelnek.
(5) A (3) bekezdés szerint bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a 26/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(6) * A játékautomata üzemeltetésének nyilvántartás céljából történő bejelentését játékautomatánként a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon kell teljesíteni. A bejelentést a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével kell kitölteni és előállítani. A kérelmet elektronikus úton vagy a kinyomtatott iratot aláírva kell személyesen vagy postai úton a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak benyújtani.
(7) * A kérelemhez elektronikus úton történő előterjesztés esetén meg kell küldeni, illetve kinyomtatott és aláírt bejelentés esetén egyidejűleg mellékelni kell:
a) a játékautomata hitelesítési bizonyítványának egy eredeti példányát,
b) az első féléves játékadó befizetésének igazolását.
(8) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékautomata nyilvántartásba vételéről a Vhr. szerinti tartalmi és formai elemeket tartalmazó nyilvántartásba-vételi igazolást állít ki a kérelmező részére.
29/B. § * (1) Kártyajátékot játékkaszinóban és kártyateremben lehet szervezni.
(2) * Kártyateremben kizárólag totalizatőri, készpénzes és/vagy verseny rendszerben lebonyolított, póker típusú kártyajáték szervezhető, továbbá a játékosok számára vendéglátás nyújtható. Készpénzes lebonyolítás esetén a kezdő tét az 500, illetve az 1000 forintot, az egy játékos által egyidejűleg beváltható összeg a 100 ezer forintot, verseny rendszerű lebonyolítás esetén pedig a nevezési díj (tét) mértéke az 50 ezer forintot nem haladhatja meg. A nevezési díjat a játékos több részletben is teljesítheti.
(3) Kártyateremben kártyajátékot a kizárólag e célból alapított gazdasági társaság szervezhet. Egy kártyateremben kizárólag egy gazdasági társaság szervezhet kártyajátékot.
(4) A kártyatermet üzemeltető gazdasági társaságnak legalább 25 millió forint alap- vagy törzstőkével kell rendelkeznie.
(5) Kártyaterem kizárólag a közterület felől saját bejárattal rendelkező épületben, vagy külön bejárattal rendelkező építészetileg zárt helyiségben létesíthető. A kártyateremben legalább 5 kártyaasztalnak kell üzemelnie és legfeljebb 10 kártyaasztal helyezhető el. Egy kártyaasztalnál legfeljebb 10 játékos játszhat. A kártyaterem alapterületének akkorának kell lennie, hogy kártyaasztalonként legalább 16 m2 álljon a játékosok rendelkezésre, melybe a vendéglátásra szolgáló terület nem számítható be.
(6) * Ifjúsági, gyermek, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, egészségügyi intézmény, nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet ellátó egyházi jogi személy e célt szolgáló ingatlana,, továbbá kártyaterem engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor már engedélyezett játékkaszinó 200 méteres körzetében kártyaterem nem működhet. A kártyatermet 18 éven aluliak nem látogathatják.
(7) A kártyateremben a játék tisztasága, biztonságos lebonyolítása, a rend és a vagyonvédelem, továbbá a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt feladatok végrehajtása érdekében videotechnikai ellenőrzési rendszert kell üzemeltetni.
(8) * A kártyateremben működő videotechnikai ellenőrzési rendszer által készített videofelvételeket a szervező a rögzítéstől számított 45 napig köteles megőrizni. Akinek jogát, vagy jogos érdekét a videofelvétel érinti, illetve akit a kártyateremben történt rendkívüli események, különösen a játékosi panasszal érintett események, illetve a játékosokkal szemben alkalmazott intézkedések érintenek a rögzítéstől számított húsz napon belül kérheti, hogy a videofelvételt a szervező panasza kivizsgálásáig ne törölje.
(9) * Ha a kártyaterem üzemeltetése nem felel meg a játéktervnek és az engedélynek, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a kártyaterem működését felfüggeszti. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság akkor is köteles a kártyaterem működtetését felfüggeszteni, ha az engedély a helyszínen nem található. Ha a kártyateremben az engedélyezett kártyajátékon túl más szerencsejáték szervező tevékenység folyik, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a kártyaterem engedélyét visszavonja.
(10) * A kártyaterem jogszerű birtoklásának igazolását a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték-szervezőtől a kártyaterem működtetésének engedélyezett időtartama alatt bármikor kérheti. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt visszavonhatja.
(11) *
(12) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékterv jóváhagyásával lehetővé teheti az alkalmazottak számára borravaló elfogadását. A kártyateremben adott borravalóra egyebekben a játékkaszinóban adott borravalóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(13) * A 29/H. § (2)–(3b) bekezdését a kártyatermet üzemeltető szerencsejáték-szervezőre is alkalmazni kell.
(14) * A kártyaterem működtetése iránti kérelmet a (3) bekezdés szerinti társaság a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon nyújtja be.
(15) * A kérelemhez a 7/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell:
a) a kártyaterem 1:200 léptékű berendezési tervét,
b) a kérelmező nyilatkozatát a kártyaterem alapterületére és a vendéglátásra szolgáló helyiség alapterületére vonatkozóan,
c) * a kártyateremben működtetni kívánt szerencsejáték-eszközök jogszerű birtoklását igazoló okiratot, valamint a Vhr. szerint hitelesítendő eszközök esetében a hitelesítéséről készült bizonyítványok egy-egy eredeti példányát, továbbá az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett informatikai rendszerek auditálására jogosult cég által kiállított, a kártyaterem minden elsődleges adatforrásként működő számítógépes rendszerének megfelelőségét igazoló okiratot, amelynek ki kell terjednie a Vhr. szerinti számítógépes elszámolási rendszer auditálására is, amennyiben a szervező ilyen rendszert üzemeltet.
d) a bevezetni kívánt zsetonok valamennyi fajtájából egy-egy érvénytelenített példányt, továbbá
e) a 27/B. § (2) bekezdés c) és f) pontjában foglaltakat,
f) a számítógépes elszámolási rendszer leírását (amennyiben a szervező elszámolásai elkészítése során használ ilyen rendszert).
(16) * Amennyiben a szervező el akar térni a jóváhagyott játéktervtől, a módosított játékterv jóváhagyására irányuló kérelmet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni, és ahhoz csatolni kell jóváhagyás és hitelesítés céljából a módosított játéktervet.
29/C. § * Távszerencsejáték a fogadás, ha azt kizárólag hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik. A fogadási esemény fogalmára a 28/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
29/D. § * (1) A távszerencsejáték szervezését a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő gazdasági társaság végezheti.
(2) A távszerencsejáték szervezésére jogosult a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben meghatározott mértékű távszerencsejáték-szervezési díjat fizet. A távszerencsejáték-szervezési díjat a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben foglaltak szerint, az engedély teljes időtartamára előre, egy összegben kell megfizetni, annak megfizetése tekintetében részletfizetés nem engedélyezhető.
(3) A távszerencsejáték szervezője a távszerencsejáték-szervezési tevékenységével kapcsolatban a felelős játékszervezés elvének megfelelő szervezői eljárás és a játékosok védelme érdekében a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben foglaltak szerint éves játékosvédelmi cselekvési tervet készít és annak végrehajtásáról tájékoztatja a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot.
29/E. § * (1) Az EGT-állami gazdasági társaság a távszerencsejáték szervezésének engedélyezésére irányuló kérelmét az általa közokiratban meghatalmazott és a Hatóság által nyilvántartásba vett képviselője útján nyújthatja be. Az EGT-állami gazdasági társaság az eljárás során érvényes jognyilatkozatot képviselője útján tehet.
(2) Az EGT-állami gazdasági társaság képviselőjének a nyilvántartásból kérelem alapján történő törlése esetén a képviseleti jog megszűnése a szerencsejáték-felügyeleti hatósággal szemben a kérelem szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz történő beérkezésétől hatályos azzal, hogy a kérelem beérkezésének napján a képviselőt még az EGT-állami gazdasági társaság képviseletére jogosult személynek kell tekinteni.
29/F. § * (1) * A távszerencsejáték szervezés engedélyezése iránti kérelmet a gazdasági társaság a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon terjesztheti elő a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.
(1a) * A kérelemhez a 7/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell
a) az auditálásra jogosult szervezet által kiállított auditálási okiratot,
b) távszerencsejáték szervezésen belül sporteseményre fogadás szervezésére irányuló kérelem esetén nyilatkozatot arról, hogy a (4) bekezdés szerinti felhasználási szerződés megkötésre került,
c) az igazgatási-szolgáltatási díj befizetését igazoló okiratot.
(1b) * Az engedélyezési eljárásban a nem magyar nyelven kiállított okirat magyar nyelvű fordítását csatolni kell. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a fordítás megfelelőségének ellenőrzése céljából hiteles fordítás benyújtását kérheti.
(2) A távszerencsejáték-szervező a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelését a külön jogszabályban meghatározott módon igazolja.
(3) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyezési eljárás során és az engedély érvényességi időtartama alatt a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer megfelelőségének ellenőrzése céljából a szervezőtől és a szervező hozzájárulása esetén a szervező részére műszaki vagy informatikai szolgáltatást nyújtó személytől vagy szervezettől kiegészítő információkat kérhet és ezeket az információkat a hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználhatja.
(4) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt – ha a kérelem az e törvényben, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel és a kérelmező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére igazolta, hogy az általa szervezni kívánt játékokban érintett vagyoni értékű jogokra vonatkozóan a jogosultakkal felhasználási szerződést kötött – legfeljebb a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben meghatározott időtartamra adja ki.
(5) * A módosított játékterv jóváhagyására irányuló kérelmet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni.
(6) * A végelszámolást a 29/K. § (1) és (2) bekezdéseiben és a Vhr. szerinti adattartalommal kell teljesíteni a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.
(7) * A végelszámolás jóváhagyásáról a szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt.
(8) * A szervezőnek a Vhr. szerinti, távszerencsejáték közterületen, közönség számára nyitva álló épületben vagy a szervező által biztosított helyszínen történő ideiglenes szervezésének, közvetítésének engedélyezése iránti kérelmét alkalmanként külön kell benyújtania a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon. A kérelemhez csatolnia kell két példányban az eltéréssel érintett játéktervi előírásokat jóváhagyás céljából.
29/G. § * (1) * A szervező a szerverhez a távoli hozzáférés lehetőségét a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére folyamatosan köteles biztosítani.
(2) * A szervert Magyarországon kell elhelyezni.
(3) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a távszerencsejáték-szervezési engedélyt – jogorvoslatra, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajtható döntésével – a kötelezettség teljesítéséig, illetve az akadály elhárításáig, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra haladéktalanul felfüggesztheti, ha a szervező az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettségének az engedély érvényességi időszaka alatt nem tesz eleget.
(4) * Ha a szervező a (3) bekezdés szerinti felfüggesztés esetén a kötelezettség teljesítéséről, illetve az akadály elhárításáról 6 hónapon belül nem gondoskodik, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt – jogorvoslatra, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajtható döntésével – visszavonja.
29/H. § * (1) * A szervező a játékost a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése, valamint a játékosvédelem biztosítása érdekében a következő adatok rögzítésével nyilvántartásba veszi:
a) családi és utónév, születési családi és utónév, anyja születési neve,
b) lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely,
c) állampolgárság,
d) azonosító okmány típusa, száma,
e) születési hely és idő.
(2) * A szervező az (1) bekezdésben meghatározott természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a megadott adatok nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és az okmány érvényességének megállapítása céljából megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a központi útiokmány-nyilvántartást, illetve a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartását. Az ellenőrzés elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatszolgáltatás útján valósul meg. Ha az ellenőrzés eredménye az egyezőséget és az érvényességet nem támasztja alá, vagy a személy a nyilvántartásban nem szerepel, a szervező az ügyfél-azonosítást a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 17. §-a szerint végzi el.
(3) A szervező a személyiadat- és lakcímnyilvántartást a (2) bekezdés szerinti személyazonosságot igazoló ellenőrzés keretében az alábbi adatokkal kapcsolatban keresheti meg:
a) * családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve,
b) lakcím,
c) állampolgárság,
d) személyazonosító igazolvány száma,
e) születési hely és idő.
(3a) * A szervező a központi útiokmány-nyilvántartást a (2) bekezdés szerinti személyazonosságot igazoló ellenőrzés keretében az alábbi adatokkal kapcsolatban keresheti meg:
a) családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve,
b) lakcím,
c) állampolgárság,
d) úti okmány száma,
e) születési hely és idő.
(3b) * A szervező a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartását a (2) bekezdés szerinti személyazonosságot igazoló ellenőrzés keretében az alábbi adatokkal kapcsolatban keresheti meg:
a) családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve,
b) lakcím,
c) állampolgárság,
d) vezetői engedély okmányazonosítója,
e) születési hely és idő.
(4) Játékosként kizárólag természetes személy vehető nyilvántartásba. Ha a játékos életkora nem állapítható meg, vagy a 18. életév betöltése egyébként kétséges, a szervező a játékos nyilvántartásba vételét megtagadja.
(5) * A szervező a játékos nyilvántartásba vételének megkezdésekor a játékos részére játékosi egyenleget hoz létre. Egy játékban történő részvétel céljából egy szervezőnél egy játékosi egyenleg nyitható. Egy játékosnak különböző játékokra egy szervezőnél több játékosi egyenlege is lehet, beleértve a több közös játékosi egyenleget is. A játékosi egyenleget a szervező a felelős játékszervezés elvének tiszteletben tartásával, az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint vezeti. A szervező a kifizetésre alkalmas (ajándék bónuszok, bónusznyeremények és speciális bónuszok nélküli) játékosi egyenlegek fedezetét egy minden egyéb pénzügyi eszköztől elkülönített magyarországi bankszámlán tartja. Az elkülönített bankszámlán elhelyezett összegnek fedeznie kell az összes kifizetésre alkalmas játékosi egyenleg összegét. Ha a kifizetésre alkalmas játékosi egyenlegek összege meghaladja az elkülönített bankszámlán található összeget, a szervező 30 napon belül pótolja a különbözetet. A játékosi egyenlegen a szervező az engedély felfüggesztésének időtartama alatt csak a felfüggesztés napját megelőző játékügyletek elszámolásával kapcsolatos terheléseket, jóváírásokat vezetheti át és csak ilyen játékügyletekkel kapcsolatos kifizetéseket teljesíthet. A játékosi egyenleg megszüntetése esetén, valamint abban az esetben, ha a játékos végleges nyilvántartásba vételére nem kerül sor, a szervező a játékügyletekkel kapcsolatban a játékossal az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint elszámol.
(6) * A távszerencsejáték szervezője ajánlatot ajándék bónusz vagy speciális bónusz igénybevételére akkor tehet, ha annak részleteit a játéktervben világos és érthető módon szabályozza. Ha ezt a szervező jóváhagyott játékterve lehetővé teszi, az ajándék bónusz és speciális bónusz nem növeli a bevételt.
29/I. § * (1) A szervező távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatban használt honlapján az e törvény szerint nyújtott szerencsejáték-szolgáltatással kapcsolatban magyar nyelven kell feltüntetni legalább a következő információkat:
a) a szerencsejátékban való részvétel feltételei és a játék szabályai,
b) a játékosi egyenleg kezelésének, a tétek befizetésének, a nyeremények kifizetésének szabályai,
c) a játékosi panaszok kezelésének rendje,
d) a szerencsejáték-szervező a)–c) pontban foglaltakkal kapcsolatos elérhetősége,
e) a 18 éven aluli személyek játéktilalmára vonatkozó figyelmeztetés,
f) a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira, szenvedélybetegség kialakulására vonatkozó figyelmeztetés,
g) Magyarországon szerencsejáték játékfüggőség kezelésével foglalkozó legalább egy szervezet elnevezése, elérhetősége,
h) * a szerencsejáték-felügyeleti hatóság mint engedélyező és felügyeleti hatóság megnevezése és elérhetősége játékosi bejelentésekkel, felügyeleti eljárással kapcsolatban,
i) * a távszerencsejáték engedély meglétére utalás, az engedély felfüggesztése esetén ennek ténye és időtartama.
(2) * A szervező a játékos részére legalább az alábbi önkorlátozó intézkedések igénybevételét biztosítja:
a) a játékos kérésére a játékos által meghatározott időszakra az önkizárás lehetőségét,
b) a játékosi egyenlegre teljesített befizetés maximális összegének meghatározását,
c) a tétként megtehető összeg maximumának meghatározását,
d) a veszteség maximális összegének meghatározását,
e) a játékban való részvétel figyelmeztetés nélküli maximális időtartamának meghatározását,
f) a játékban töltött időről figyelmeztető jelzés ismétlődő vagy folyamatos megjelenítését.
(2a) * A szervező a játékos részére a játéktervben és a részvételi szabályzatban meghatározott további önkorlátozó intézkedéseket biztosíthat.
29/J. § * (1) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján – a jogkövető magatartás elősegítése és a játékosok védelme érdekében – közzéteszi a következő információkat:
a) az érvényes távszerencsejáték-szervezési engedéllyel rendelkező távszerencsejáték-szervező cégneve (elnevezése), székhelye, az engedély érvényességi ideje, a szervező távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatban használt és engedélyezett honlapjának (honlapjainak) címe, valamint az engedély felfüggesztése esetén ennek ténye és időtartama,
b) legalább egy, Magyarországon szerencsejáték-függőség kezelésével foglalkozó szervezet elnevezése, elérhetősége,
c) * a szerencsejáték-felügyeleti hatóság elektronikus, telefonos és postai elérhetősége távszerencsejáték-szervezés esetén játékosi bejelentésekkel, felügyeleti eljárással kapcsolatban.
(2) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az (1) bekezdés szerinti közzététel adatait legkésőbb a változást követő munkanapon módosítja.
29/K. § * (1) * A szervező a távszerencsejáték szervezői tevékenységéről e tevékenység hatékony hatósági felügyelete érdekében a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig elektronikus úton – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített űrlapon vagy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által jóváhagyott adathordozó eszköz felhasználásával – adatszolgáltatást teljesít a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.
(2) Az adatszolgáltatásban a szervező a játékügyletek és a játékosi egyenlegen vezetett ügyletek alakulásával kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott adatokat tünteti fel.
(3) *
29/L. § * (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a 3. § (1b) bekezdése szerinti koncessziós társaság részére az online kaszinójáték szervezését a koncessziós időszakban, a kaszinójáték szervezésére kiadott engedély időtartamára engedélyezheti.
(2) A kaszinójáték szervezéséért megfizetendő koncessziós díj teljesítése esetén a koncessziós szerződés aláírója, illetve a koncessziós társaság az online kaszinójáték szervezéséért egyéb jogcímen koncessziós díjat nem fizet.
29/M. § * Online kaszinójáték kizárólag magyarországi IP-címről kapcsolódó játékos számára tehető hozzáférhetővé. A játékszervező gondoskodik az IP-címek törvényi megfelelőségének folyamatos ellenőrzéséről.
29/N. § * (1) Az online kaszinójáték szervezésére szolgáló szervert EGT-államban kell elhelyezni. A szervező a szerverhez a távoli hozzáférés lehetőségét a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére folyamatosan biztosítja. A 29/G. § (3) és (4) bekezdését az online kaszinójáték esetében is alkalmazni kell.
(2) Az online kaszinójáték szervezője az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer e törvényben és a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott feltételeknek való megfelelését a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott módon igazolja.
29/O. § * (1) Az online kaszinójáték típusai:
a) a játékkaszinóban vagy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által – eseti vagy állandó jelleggel – engedélyezett más helyen folyó kaszinójátékban hírközlő eszköz vagy rendszer útján történő részvétel,
b) az online kaszinó által üzemeltetett szerver közvetítésével a játékos rendelkezése alatt álló informatikai eszközzel a szerveren található játékprogramokkal történő játék,
c) az online kaszinó által üzemeltetett szerver közvetítésével a játékos rendelkezése alatt álló informatikai eszközzel más játékosok elleni kártyajáték, vagy
d) az a)–c) pontban felsorolt játéktípusok kombinációja.
(2) A játékkaszinóban – az (1) bekezdés c) pontja szerinti játéktípus kivételével – online kaszinó elérését biztosító informatikai eszköz is üzemeltethető.
29/P. § * (1) A 29/O. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti játékok egységes jackpot rendszerbe köthetőek, ha
a) az online kaszinó üzemeltetője több online kaszinót üzemeltet, vagy
b) erről más jogszerűen működő online kaszinó üzemeltetőjével megállapodik.
(2) Magyarországi online kaszinó üzemeltetője külföldi szolgáltató által üzemeltetett jackpot rendszerhez csak akkor csatlakozhat, ha a külföldi szolgáltató a saját joga szerint jogszerűen működik.
(3) A 29/O. § (1) bekezdés c) pontja szerinti játékos elleni kártyajátékok egységes rendszerbe köthetőek, ha
a) az online kaszinó üzemeltetője több online kaszinót üzemeltet, vagy
b) erről más jogszerűen működő online kaszinó üzemeltetőjével megállapodik.
(4) Magyarországi online kaszinó üzemeltetője külföldi szolgáltató által üzemeltetett, játékos elleni kártyajátékhoz csak akkor csatlakozhat, ha a külföldi szolgáltató a saját joga szerint jogszerűen működik.
29/Q. § * A külföldi jackpot rendszerbe történő befizetés nem növeli a bevételt, azonban a külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség alá esik. Az online kaszinó üzemeltetője az adóelőleget levonja és az állami adóhatóság részére megfizeti.
29/R. § * (1) Az online kaszinó üzemeltetője ajánlatot ajándék bónusz vagy speciális bónusz igénybevételére akkor tehet, ha annak részleteit a játéktervben világos és érthető módon szabályozza.
(2) * Ha ezt a szervező jóváhagyott játékterve lehetővé teszi, az (1) bekezdés szerinti ajándék bónusz és speciális bónusz nem növeli a bevételt.
29/S. § * Az online kaszinó üzemeltetője az online kaszinóban elnyert nyereményt abban a pénznemben fizeti ki, amelyben az keletkezett.
29/T. § * Egyazon koncessziós társaság által üzemeltetett játékkaszinók és online kaszinók esetében a koncessziós társaság egységes beléptető és azonosító rendszer alkalmazására jogosult.
29/U. § * Online kaszinó üzemeltetése esetén a 29/F. §-ban, a 29/G. § (1) bekezdésében, a 29/H–J. §-ban, valamint a 29/K. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy az online kaszinó szervezésének engedélyezésére irányuló kérelemhez a koncessziós szerződés egy eredeti példányát és a koncessziós díj teljesítéséről szóló igazolást is csatolni kell.
29/V. § * Kétszázmillió forintot vagy – a nyeremény keletkezése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyam szerint – ennek megfelelő összegű devizaösszeget meghaladó nyeremény esetén az online kaszinó szervezője a nyereményt 30 napon belül a játékosi egyenlegen jóváírja.
30. § (1) * E törvény alkalmazása szempontjából a sorsolásos játékoknál nyereményalapnak minősül a kibocsátott sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata. Folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében nyereményalapnak minősül a játéktervben jóváhagyott játékra jogosító sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata.
(2) * Az e törvény 16. §-a szerinti sorsolásos játék kivételével a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyereményalapjának legalább 55%-át nyeremények céljára kell fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott időszakon belüli halmozódását. Nemzetközi együttműködés keretében szervezett sorsolásos játékok esetében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a nyereményre fordítandó összegek halmozódását a közösen kialakított és valamennyi résztvevő által elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi.
(2a) * Az egyéb sorsolásos játék esetén a nyereményalap legalább 48%-át kell nyeremények céljára fordítani.
(3) * Az e törvény 21. §-a szerinti sorsjáték havi nyereményalapja a tárgyhóban a játékosok részére értékesített sorsjegyek jóváhagyott játékterv szerinti árának megfelelő tétek összessége. Sorsjáték esetén a nyereményalap legalább 60%-át nyeremények céljára kell fordítani.
(4) * A számsorsjátékoknál – a bingójáték és a kenó kivételével – a nyereményalap legalább 40%-át nyeremények céljára kell fordítani. A bingójáték esetén az e törvény 30. §-ának (1) bekezdése szerinti nyereményalap legalább 68%-át, kenó játék esetén pedig a nyereményalap legalább 48%-át kell nyeremények céljára fordítani.
(5) * A számsorsjáték havi nyereményalapjának minősül a tárgyhónapban játékra jogosított sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata.
30/A. § * (1) * A fogadás nyereményalapja a fogadásra fizetett tétek összessége. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén a nyereményalapnak legalább 75%-át, az állami játékszervező által szervezett totalizatőri rendszerű fogadásnál a nyereményalap legalább 45%-át, a lóversenyfogadás nyereményalapjának legalább 68%-át nyeremények céljára kell fordítani. E feltételeknek a bukmékeri rendszerű fogadás esetén évente kell megfelelni. A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadás esetében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyezheti a nyeremények halmozódását, annak kezdő időpontjától számított egy évig.
(2) Nemzetközi együttműködés keretében szervezett sorsolásos játék és totalizatőri rendszerű fogadás esetében a nyeremény visszafizetési hányadnak a közös nyereményalapra vonatkozóan kell érvényesülnie.
(3) * Nemzetközi együttműködés keretében szervezett, a 28/A. § (7) bekezdése szerinti totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén a nyereményalap nyereményre fordítandó minimumhányada a valamennyi részt vevő szerencsejáték-szervező által kialakított és elfogadott játékszabályok szerint minimum 62%-os mértékig engedélyezhető, ennek hiányában a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt az (1) bekezdés szerint adja ki.
30/B. § * A kártyateremben szervezett készpénzes lebonyolítási rendszerű kártyajáték esetén nyereményalapnak az első tét megtétele és a nyereményjogosultság megállapítása között megtett tétek összege minősül. A verseny rendszerű kártyajáték esetén nyereményalapnak a nevezési díjak összege minősül. A nyereményalap legalább 80%-át nyeremény céljára kell fordítani.
31. § (1) * A szerencsejáték-szervező – ideértve a játékautomata üzemeltetőjét is – az e fejezetben foglalt szabályok szerint játékadót fizet.
(2) A játékadót a vállalkozási nyereségadó kiszámításánál különféle ráfordítások között kell figyelembe venni.
(3) A szerencsejáték szervező a játékadót megállapítja, bevallja és megfizeti (önadózás).
(3a) * Az a szerencsejáték-szervező, amelyet az állami adóhatóság valamely adónem hatálya alá tartozó adózóként nem vett nyilvántartásba, a szerencsejáték-szervező tevékenység megkezdését követő 15 napon belül köteles bejelentkezni az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.
(4) * Az adózással kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni.
32. § * (1) * A játékadó mértéke a sorsolásos játékok esetében:
a) a 16. §-ban foglaltak kivételével, más, nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap 16%-a;
b) a sorsjáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 30%-a;
c) a lottójáték játékadója a 30. § (5) bekezdése szerinti havi nyereményalap 24%-a;
d) a bingójáték játékadója a havi nyereményalap 7%-a;
e) a jokerjáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a;
f) a c)–e) pontban fel nem sorolt más számsorsjáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a;
g) a kenójáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 24%-a;
h) az egyéb sorsolásos játék játékadója a havi tiszta játékbevétel 24%-a.
(2) A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója a havi nyereményalap 17%-a, a nem folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója pedig a nyereményalap 17%-a.
(3) * A bukmékeri rendszerű fogadás tiszta játékbevételét csökkenteni kell az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével. A bukmékeri rendszerű fogadás játékadója az így csökkentett tiszta játékbevétel 20%-a.
(4) * A 16. § szerinti sorsolásos játék, valamint a lóversenyfogadás a játékadó fizetési kötelezettség alól mentes.
(5) * A távszerencsejáték havi gyakorisággal teljesítendő játékadója a 37. § 2.1. pontja szerint meghatározott tiszta játékbevétel 15%-a.
(6) * A szerencsejáték-szervező a sorsolásos játékok, a fogadások és a távszerencsejáték havi gyakoriságú játékadójának megállapítása keretében kiszámítja az (1)–(5) bekezdés szerinti játékadó tárgyhavi összegét szerencsejátékonként (a továbbiakban: számított tárgyhavi játékadó). Ezt követően a számított tárgyhavi játékadó figyelembevételével a szervező a külön jogszabályokban a sorsolásos játékok, fogadások, távszerencsejáték játékadójának célhoz kötött felhasználására vonatkozó előírások szerinti, tárgyhavi összegét szerencsejátékonként kiszámítja (a továbbiakban: tárgyhavi célhoz kötött felhasználású tételek). A számított tárgyhavi játékadó és a tárgyhavi célhoz kötött felhasználású tételek különbözetét a szervező szerencsejátékonként megállapítja, és a pozitív különbözetből jogosult levonni a sportról szóló törvény szerinti vagyoni értékű jog szerződéses ellenértéke időarányos összegének szerencsejátékonként a pozitív különbözet összege szerint arányosított részét (fizetendő tárgyhavi játékadó). Ha a sportról szóló törvény szerinti vagyoni értékű jog szerződéses ellenértéke időarányos összegének levonása a tárgyhónapban nem vagy csak részben lehetséges, a levonandó összeg az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül a játékadóval szemben elszámolható.
33. § *
33/A. § * (1) A játékautomata éves adója gépenként 60 000 forint. A játékautomata üzemeltetője köteles az első féléves adóösszeget a gép nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően, a további időszakokra vonatkozó adóösszeget pedig félévente előre bevallani, és ezzel egyidejűleg megfizetni. Ha a nyilvántartásba vétel a hitelesítési bizonyítvány érvényessége miatt nem lehetséges teljes 6 hónapra, akkor a játékadó arányos részét kell bevallani és megfizetni.
(2) * Az üzemeltető játékadó-fizetési kötelezettsége mindaddig fennáll, ameddig a játékautomata a szerencsejáték-felügyeleti hatóság nyilvántartásában szerepel. Az adóbefizetési kötelezettség elmulasztása esetén a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékautomatát törli a nyilvántartásból.
34. § * (1) A kártyaterem játékadója a tiszta játékbevétel 40%-a.
(2) * A tiszta játékbevételt növeli a tárgyhónapban elfogadott borravaló 50%-a.
35. § * (1) A játékkaszinó és online kaszinó – ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is – játékadója, ha az adóév első napjától elért, göngyölített módon számított tiszta játékbevétel összege:
0–10 milliárd forint 30 százalék,
10 milliárd 1 forinttól 3 milliárd forint és a 10 milliárd forinton felüli rész 10 százaléka.
(2) A tiszta játékbevételt növeli az adóév első napjától elfogadott borravaló 50%-a.
(3) A szervező a játékadó tárgyhónapban fizetendő összegét a következők szerint állapítja meg: a szerencsejáték-szervező a (2) bekezdés figyelembevételével összesíti az adóév első napjától a tárgyhó utolsó napjáig elért tiszta játékbevételt, ezután az (1) bekezdésben foglaltak alapján megállapítja a játékadó tárgyhó utolsó napjáig terjedő időszakra számított adóévi összegét, ebből levonja a tárgyhót megelőző hónap utolsó napjáig terjedő tárgyadóévi időszakra, a koncessziós díj figyelembe vétele nélkül számított játékadó összegét, majd ezt követően levonja a tárgyév vonatkozásában fizetendő bruttó koncessziós díjnak a tárgyhónapra arányosan jutó összegét.
(3a) Ha az online kaszinó(k) tiszta játékbevétele meghaladja a szervező által üzemeltetett játékkaszinó-egység(ek) összesített tiszta játékbevételét, a pozitív különbözetet az (1)–(3) bekezdéstől függetlenül, további 15% játékadó terheli. E bekezdés alkalmazásában a játékkaszinók tiszta játékbevételének számításakor a (2) bekezdést nem lehet alkalmazni.
(4) A játékkaszinók és online kaszinók játékadójának 3%-át játékosvédelmi vagy karitatív célra kell fordítani. E rendelkezés alkalmazásában játékosvédelmi célnak minősül különösen a játékosok által ingyenesen, 0–24 óra között hívható telefonos ügyfélszolgálat (zöld szám) fenntartása, a játékosok részére a szociális ellátórendszer keretében elérhető közösségi ellátásokról szóló figyelemfelhívó, illetve folyamatos tájékoztatás biztosítása, valamint a szerencsejátékkal kapcsolatos, esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális hatások megelőzése, kezelése. *
35/A. § * (1) A szerencsejáték-szervező tevékenység engedélyezéséért és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott mértékű igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni.
(2) A szerencsejáték-szervező tevékenységre jogosító engedély akkor adható ki, ha a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
36. § (1) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság hatósági felügyeletet gyakorol a szerencsejátékok szervezése felett. Ennek keretében folyamatosan ellenőrzi, hogy a tevékenység a jogszabályoknak, az engedélyeknek, a játéktervnek megfelel-e.
(1a) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az ellenőrzés típusa szerint
a) folyamatos célellenőrzés,
b) átfogó ellenőrzés,
c) célvizsgálat,
d) témavizsgálat,
e) utóvizsgálat
útján végzi.
(1b) * Az ellenőrzés módjai a helyszíni ellenőrzés, a táv-adatszolgáltatás, a távoli hozzáférés, okiratok bekérése és ellenőrzés a szerencsejáték-felügyeleti hatóság nyilvántartásai alapján.
(1c) * A folyamatos célellenőrzés esetén a szerencsejáték-felügyeleti hatóság időszaki rendszerességgel visszatérő vizsgálatot végez, amely az ellenőrzött szervezet vagy személy tevékenységének adott időszakát érinti.
(1d) * Az átfogó ellenőrzés esetén a szerencsejáték-felügyeleti hatóság egy időszakra vonatkozóan a vizsgált tevékenység egészére folytat olyan ellenőrzést, amely keretében a tevékenység szerencsejáték-szervezésre vonatkozó jogszabályokkal összefüggő vizsgálatára kerül sor abból a célból, hogy a vizsgált szervezet vagy személy tevékenysége és működése átfogóan megítélhető legyen. Az átfogó ellenőrzést külön az e célból kiállított megbízólevélnek az ellenőrzött szervezet vezetője, vagy távollétében az általa megbízott személy részére történő bemutatása után lehet megkezdeni.
(1e) * A megbízólevél tartalmazza
a) az ellenőrző szerv nevét és címét,
b) az ellenőrzés időpontját,
c) az ellenőrzött szervezet vagy személy nevét, székhelyét (lakcímét),
d) az ellenőrök nevét, és
e) az ellenőrzés alá vont időszakot.
(1f) * A célvizsgálat keretében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság egy vagy több ellenőrzési szempont alapján folytatja le az ellenőrzést.
(1g) * A témavizsgálat esetén a szerencsejáték-felügyeleti hatóság több ellenőrzött szervezet vagy személy szerencsejáték-szervező tevékenységének, illetve székhelyükön ugyanazon szempontok alapján végez ellenőrzési cselekményt, figyelemmel az összehasonlításra és a későbbi részletesebb vizsgálatok megalapozásának elősegítésére.
(1h) * Az utóvizsgálat keretében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az ellenőrzések során feltárt hiányosságok, eltérések megszüntetésének, illetve a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által előírt intézkedések megtételének ellenőrzését végzi.
(2) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az ellenőrzési feladatok ellátására könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt bízhat meg. A megbízottnak meg kell felelnie a 8. § (1) és (3) bekezdésében leírtaknak. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság alkalmazottja valamint a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által megbízott könyvvizsgáló, illetőleg a szakértő az ellenőrzési eljárás során hivatalos személynek minősül.
(3) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság jogosult az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet érintő kimutatásokat, adatokat, bizonylatokat, vizsgálati anyagokat bármikor bekérni, azokba betekinteni, illetve helyszíni vizsgálatot tartani. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság ellenőre a helyszíni ellenőrzés során jogosult azokba a helyiségekbe belépni, amelyek esetében valószínűsíthető, hogy azok az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésével érintettek, jogosult az ilyen tevékenységgel összefüggő helyiségeket, helyszínt, eszközöket átvizsgálni. Ha az ügyfél az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni a szerencsejáték-felügyeleti hatóság helyszíni ellenőrzését. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az ellenőrzést vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában is elvégezheti abban az esetben, ha valószínűsíthető, hogy a lakásban az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet, így különösen engedély nélküli szerencsejáték szervezést folytatnak.
(3a) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az ellenőrzés helyszínén jelenlévő személyeket tanúként hallgathatja meg. Amennyiben az ellenőrzés helyszínen az ellenőrzött nincs jelen, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a tanút az ellenőrzött előzetes értesítése mellőzésével is meghallgathatja.
(3b) * Az ellenőrzött szervezet vagy személy köteles a tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra, valamint köteles biztosítani a tevékenységre vonatkozó hatósági jelzések ellenőrzésének lehetőségét. Az ellenőrzött szervezet vagy személy köteles továbbá a szerencsejáték-felügyeleti hatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés során biztosítani.
(3c) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az e törvényben előírt feladatainak teljesítése érdekében jogosult a magánszemélyt személyazonosságának igazolására felhívni akkor, ha a körülmények arra utalnak, hogy e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, abban közreműködik, közvetít, vagy e törvény hatálya alá tartozó játékban részt vesz. Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosság igazolására elsősorban a személyi igazolvány szolgál, elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként. A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén a személyazonosság megállapítására a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a rendőrség közreműködését veheti igénybe. Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatottal az igazoltatás során közölni kell annak okát.
(3d) * Az ellenőrzés során az ellenőrzött köteles felszólításra ruházatát kiüríteni és a birtokában lévő tárgyakat az ellenőröknek átadni.
(3e) * Ha a helyszíni ellenőrzés zavartalan lefolytatása másképpen nem biztosítható, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, vagy a NAV pénzügyőri munkakört betöltő, jelen lévő foglalkoztatottja útján az eljárás zavartalan lefolytatását biztosíthatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával.
(3f) * A helyszíni ellenőrzés esetében az ellenőrzési jogosultságot a szerencsejáték-felügyeleti hatóság alkalmazottja a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által kiállított arcképes igazolvánnyal és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője által kiállított, az e törvény hatálya alá tartozó játékok ellenőrzésére jogosultságot biztosító megbízólevéllel köteles igazolni. A helyszíni ellenőrzést legalább két ellenőr együttesen végzi.
(3g) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság jogosult a helyszíni ellenőrzést a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartásához telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő távadat-szolgáltatás útján lefolytatni.
(3h) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a helyszíni ellenőrzés során jogosult próbajátékot lefolytatni. A próbajáték keretében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által megszerzett nyeremény a központi költségvetés bevétele, amelyet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság annak megszerzésétől számított 30 napon belül köteles befizetni.
(3i) * Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy a pénznyerő automatát engedély nélkül vagy a játékautomatát a 29/A. § szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül működtetnek, a 26/A. §-ában meghatározott intézkedés kezdeményezése céljából jegyzőkönyvet készít, és azt a települési önkormányzat jegyzőjének továbbítja.
(4) * A szerencsejáték felügyeleti hatóság ellenőrei az adatgyűjtésre irányuló, illetve a játékban való részvétel útján történő ellenőrzés esetén az eljárási cselekmény befejezésekor igazolják az ellenőrzési jogosultságot. Ha a tényállás további tisztázása szükséges és az ellenőrzés felfedése az eljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság ellenőrei az eljárási cselekmény befejezésekor sem igazolják ellenőrzési jogosultságukat és az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság legkésőbb a hatósági eljárás megindításáról szóló értesítéssel egyidejűleg küldi meg az ügyfélnek, amennyiben a feltárt adatok alapján jogsértés állapítható meg és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hatósági eljárást indított. A szerencsejáték felügyeleti hatóság ellenőrei az ellenőrzött szerencsejátékban büntetőjogi, illetve szabálysértési jogkövetkezmények terhe nélkül vehetnek részt.
(5) *
36/A. § * (1) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság ellenőrző tevékenysége során köteles vizsgálni az e törvényben foglalt rendelkezések betartását.
(2) * Az e törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén – az (1) bekezdésben megjelölt állami szerven kívül –
a) a rendőrség,
b) a fogyasztóvédelmi hatóság,
c) az adó- és vámhatóság, illetve
d) azokon a településeken, ahol van, a közterület felügyelet
is köteles hatáskörében eljárni, vagy jogszabálysértés bizonyítékait írásban rögzíteni és az intézkedésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot megkeresni.
(3) *
36/B. § * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság felé bármilyen jogcímen teljesített 1 ezer forint alatti túlfizetést a szerencsejáték-felügyeleti hatóság nem utalja vissza.
36/C. § * (1) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság felügyeleti tevékenységéért a szerencsejáték szervező és a játékautomata-üzemeltető (a továbbiakban együtt: kötelezett) a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott mértékű szerencsejáték felügyeleti díj (a továbbiakban: felügyeleti díj) fizetésére köteles.
(2) A felügyeleti díjat a kötelezett a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott időpontban fizeti meg a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz a felügyeleti díj megfizetéséről szóló nyilatkozat (a továbbiakban: nyilatkozat) egyidejű benyújtása mellett. A felügyeleti díj megfizetése a nyilatkozattételi kötelezettség teljesítését nem pótolja.
(3) A nyilatkozattételi kötelezettséget a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni.
(4) A nyilatkozatban feltüntetett adatok, jognyilatkozatok módosítását a kötelezett a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz előterjesztett kérelemben kezdeményezheti.
36/D. § *
36/E. § * (1) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a nyilatkozattételi vagy díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a felügyeleti díjat határozattal állapítja meg és annak megfizetésére kötelez.
(2) * A felügyeleti díj késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlékot a szerencsejáték-felügyeleti hatóság határozattal állapítja meg a felügyeleti díjfizetés esedékességének napjától a teljesítés napjáig tartó időtartamra. A késedelmi pótlék alapja az esedékességkor nem teljesített felügyeleti ellenőrzési díj, mértéke naptári naponként az esedékesség napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
(3) * Ha a kötelezett az előírtnál nagyobb összegű felügyeleti díjat fizetett be a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz (túlfizetés), a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a túlfizetés összegét a kötelezett kérelmére a kötelezett más felügyeleti díjfizetési kötelezettségére számolja el, vagy kérelemre visszatéríti.
36/F. § * (1) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság elkobozza azt a dolgot
a) amelyet engedély nélküli szerencsejáték szervezés eszközéül használtak,
b) amelyet az engedély nélkül szervezett szerencsejátékban való részvételhez használtak fel (tét),
c) amely az engedély nélkül szervezett szerencsejátékban nyereményt képezett,
d) * amely engedély nélkül végzett szerencsejáték szervezés eszközéül használt berendezésben található.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában dolognak minősül a birtokba vehető ingó dolog, valamint a pénz és az értékpapír.
(3) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság elrendelheti a dolog zár alá vételét, amennyiben a rendelkezésére álló adatok alapján megalapozottan feltehető, hogy az e törvény értelmében elkobozható.
(4) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az elkobzást akkor is elrendelheti, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona. Ha az (1) bekezdés szerint elkobzás alá eső dolog tulajdonosa nem ismert, az elkobzást elrendelő döntést – a tulajdonos megjelölése nélkül – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 15 napig kell a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétenni. Az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az a jogsértőre vagy a dolog tulajdonosára a jogsértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene. Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.
(5) * Ha az elkobzott dolog értékesítését vagy megsemmisítését követően a szerencsejáték-felügyeleti hatóság vagy a bíróság megállapítja, hogy az elkobzás elrendelése jogszabálysértő volt, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az elkobzott dolog tulajdonosa részére visszafizetés elrendeléséről intézkedik. A visszafizetés keretében
a) tőkeösszegként értékesítés esetén az értékesítés során ténylegesen befolyt ellenértéket, megsemmisítés esetén a dolog elkobzását elrendelő határozat meghozatalakor fennálló értéket és
b) * késedelmi kamatként az a) pont szerinti összeg után az elkobzást elrendelő határozat véglegessé válásától, vagy jogerőre emelkedésétől a visszatérítést elrendelő határozat meghozatala napjáig terjedő időszakra, naptári naponként ez utóbbi határozat meghozatala napján érvényes jegybanki alapkamat kétszerese 365-öd részének megfelelő összeget kell visszatéríteni.
(6) * Az elkobzott dolgot az állami adóhatóság az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény értékesítésre vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával értékesíti vagy megsemmisíti.
(7) *
(8) * Az állami adóhatóság az elkobzott dolog értékesítését vagy megsemmisítését követően az értékesítés vagy megsemmisítés költségeiről végzést hoz. Az (1) bekezdés szerint elkobzás alá eső dolog tulajdonosa az állam javára elkobozni rendelt dolog értékesítéséért vagy megsemmisítéséért 20 000 forint összegű költségátalány fizetésére köteles. E személyt a költségátalányon túlmenően az állami adóhatóság végzésben kötelezi az értékesítéshez vagy megsemmisítéshez kapcsolódó számszerűsíthető és számlával igazolt költségek megfizetésére. Ha az elkobzás elrendelésére irányuló eljárásban az elkobzás alá eső dolog tulajdonosának személye nem volt megállapítható, az elkobzott dolog elkobzásának foganatosításával kapcsolatban felmerült költségeket az állam viseli.
(9) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az (5) bekezdés szerinti esetben végzésben rendeli el a (8) bekezdés szerinti költségek visszatérítését.
36/G. § * (1) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság határozatban elrendeli a hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele
a) tiltott szerencsejáték szervezését,
b) tiltott szerencsejátékban való részvételre ajánlat közzétételét,
c) tiltott reklám közzétételét vagy
d) közvetítő szolgáltatás keretében tiltott szerencsejáték közvetítését
valósítja meg.
(2) * A hozzáférhetetlenné tétel kiterjed valamennyi olyan elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozására, amelyet az (1) bekezdés szerinti jogellenes tevékenységet megvalósító azonos tartalommal tesznek hozzáférhetővé vagy közzé. Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét a szerencsejáték-felügyeleti hatóság határozatlan időtartamra rendeli el. Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozat azonnal végrehajtható.
(3) * Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétenni. A határozat közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap.
(4) * Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hatósági ellenőrzés során az (1) bekezdés szerinti jogsértő tevékenység megvalósulását észleli és a jogsértő tevékenység folytatásának megszakítása érdekében az szükséges, a hatósági eljárás befejezéséig hatósági intézkedésként végzésben az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendeli el. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő végzést a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétenni. A végzés közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap. A végzés annak a tiltott szerencsejáték-szervezést végzővel való közlésére tekintet nélkül, azonnal végrehajtható.
(5) * Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt elrendelő végzés közigazgatási perben támadható meg.
(6) * Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt elrendelő végzés hatályát veszti az eljárást befejező döntés véglegessé válásával.
36/H. § * (1) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság 36/G. § (1) és (4) bekezdése szerinti döntésének kötelezettje – annak döntésben történő megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.
(2) * A hozzáférhetetlenné tétel és az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.
(3) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság 1 millió forinttól 5 millió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely a 36/G. § és e § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A közigazgatási bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható.
(4) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóságot, az NMHH-t és az elektronikus hírközlési szolgáltatót nem terheli felelősség azért a kárért, amely abból származik, hogy a hozzáférhetetlenné tett elektronikus adat a 36/G. § (1) bekezdésében foglaltak mellett olyan egyéb tartalmat is magában foglal, amelynek technikai elválasztására nincs lehetőség, vagy nem várható el a hozzáférhetetlenné tétel végrehajtása során.
36/I. § * (1) A hozzáférhetetlenné tételt, illetve az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megszünteti, ha
a) az elrendelés oka megszűnt,
b) a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása alapján az elektronikus adattal kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés elrendelése vagy végrehajtása van folyamatban, vagy
c) a rendelkezés elektronikus hírközlési szolgáltatók általi végrehajtása a megadott adattartalommal kétséges lehet.
(2) A megszüntető döntésre a 36/G. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
36/J. § * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a jogkövető magatartás elősegítése, valamint a játékosok és a pénzforgalmi szolgáltatók tájékoztatása érdekében a honlapján az ezen alcím szerinti intézkedés és döntés végrehajtásának időtartama alatt közzéteszi a hozzáférhetetlenné tétel és az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett elektronikus adat elérhetőségét, valamint – amennyiben az megállapítható – a hozzáférhetetlenné tétel és az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett elektronikus adattal tiltott szerencsejáték-szervezést megvalósító szervezet vagy személy elnevezését.
36/K. § * (1) Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a 36/G. § (1) bekezdése alapján elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, és a határozat véglegessé válását követően megállapítja, hogy a határozatban foglalt elektronikus adat közzétételével megvalósult jogellenes tevékenység a jogellenesség megállapítása szempontjából azonos tartalommal más elektronikus adat – így különösen más IP-cím, domain-domain vagy domain-aldomain – hozzáférhetővé tételével vagy közzétételével is megvalósul, akkor ismételt hatósági eljárás és – a 36/G. § (1) bekezdése szerinti – döntéshozatal mellőzésével a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok megküldésével elektronikus úton, biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján értesíti az NMHH-t (a továbbiakban: egyszerűsített utánkövetés), amely ezen adatokat kizárólag elektronikus úton közli a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókkal. Az egyszerűsített utánkövetésre tekintettel megküldött, a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok szerinti elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét az elektronikus hírközlési szolgáltatók a kapcsolódó, 36/G. § (1) bekezdése szerint hozott határozat végrehajthatósága fennállásáig kötelesek biztosítani.
(2) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a honlapján közzéteszi az egyszerűsített utánkövetéssel érintett elektronikus adat elérhetőségének adatait, valamint – ha az megállapítható – a tiltott szerencsejáték-szervezést megvalósító szervezet vagy személy elnevezését.
36/L. § * (1) * Az EGT államok szerencsejáték szabályozó és felügyeleti hatóságai közötti, az online szerencsejátékkal összefüggő Együttműködési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) végrehajtása során az Ákr. megkeresésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) * A Megállapodás végrehajtása során hatáskörrel rendelkező hatóság (a továbbiakban: magyar hatóság) a Hatóság, amely e hatásköre gyakorlásához kapcsolódóan az adópolitikáért felelős minisztertől és a szerencsejáték-szabályozásért felelős minisztertől adatszolgáltatást, tájékoztatást kérhet.
(3) A másik EGT állam hatáskörrel rendelkező hatósága (a továbbiakban: EGT társhatóság) megkeresésének teljesítését a magyar hatóság megtagadhatja abban az esetben is, ha a megkeresés teljesítése
a) a szerencsejáték szervezési tevékenység hatékony szakmai irányítását vagy hatósági felügyeletét, ellenőrzését, illetve a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes működését sérti vagy veszélyezteti, vagy
b) a magyar hatóság részére jelentős költséggel vagy indokolatlan adminisztratív teherrel járna és az EGT társhatóság a költségek viseléséről vagy az adminisztratív teher csökkentéséről szóló írásbeli egyeztetéstől elzárkózik vagy az írásbeli egyeztetés egyéb okból nem vezet ésszerű időben eredményre.
(4) A magyar hatóság a Megállapodás végrehajtása során nem online kaszinójátékra vagy nem távszerencsejátékra vonatkozó megkeresést erre vonatkozó viszonosság esetén teljesít és kizárólag abban az esetben kezdeményez, ha az EGT társhatóság a nem online kaszinójátékra vagy a nem távszerencsejátékra vonatkozó megkeresés teljesítését a Megállapodás részét képező nemzeti kapcsolódási pontokról szóló dokumentumában viszonosságra hivatkozással vagy más módon lehetővé teszi.
(5) A Megállapodás végrehajtása során
a) a magyar hatóság kizárólag írásbeli, magyar vagy angol nyelvű megkereséseket kezdeményez és teljesít, az egyéb EGT tagállami hivatalos nyelv használatára a magyar hatóság és az EGT társhatóság írásbeli egyeztetése alapján kerülhet sor,
b) a megkereséseket elsősorban elektronikus úton kell kezdeményezni és teljesíteni, megkeresés papír alapú vagy egyéb formájú kiadására és teljesítésére a megkereséssel érintett információ jellegére tekintettel, vagy a magyar hatóság és az EGT társhatóság írásbeli egyeztetése alapján kerülhet sor.
(6) A megkeresés teljesítéséért – a jelentős költséggel járó megkeresés kivétel – a magyar hatóság az EGT társhatósággal szemben igényt nem érvényesít és az EGT társhatóság megkeresés teljesítésével összefüggő költségigényét nem teljesíti. A jelentős költséggel járó megkeresés esetén a költségek viseléséről előzetesen írásban egyeztetni kell. Előzetes írásbeli egyeztetés és a jelentős költségek viseléséről szóló eseti megállapodás hiányában az EGT társhatóság megkeresését a (3) bekezdés b) pontja szerint el kell utasítani, a magyar hatóság megkeresését vissza kell vonni.
36/M. § * (1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) a jogsértés miatt alkalmazott bírság megfizetésére kötelezett személy kérelmére a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által kiszabott bírságra engedélyezhető.
(2) Fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható volt, továbbá
b) átmeneti jellegű, tehát a bírság későbbi megfizetése valószínűsíthető.
(3) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
(4) * Nem engedélyezhető fizetési könnyítés, ha a kérelmezővel szemben a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a fizetési könnyítési kérelemmel érintett jogsértést megelőző 2 éven belül – sorsolásos játék és fogadás esetén azonos értékesítőhelyhez, fogadóirodához köthetően – hasonló jogsértés miatt véglegesen közigazgatási bírságot szabott ki.
(5) Magánszemély vagy egyéni vállalkozó esetében a fizetési könnyítés a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy a bírság azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent.
(6) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti.
(7) A fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetőleg a kérelem teljesítése esetén az alábbi pótlékot kell felszámítani, valamint az a) pont alkalmazásakor a határozatban közölni:
a) a kérelem teljesítése esetén késedelmi pótlékot a bírság határozat teljesítési határidejének lejártától a fizetési könnyítés engedélyezéséig,
b) a kérelem elutasítása esetén a késedelmi pótlék fizetésére vonatkozó kötelezettség a bírság határozat teljesítési határidejének lejártától a teljesítésig az általános szabályok szerint áll fenn.
37. § 1. * Tét: a szerencsejátékban részvételre jogosító pénzösszeg, vagy más vagyoni érték.
2. * Tiszta játékbevétel: a tárgyhónapban befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete.
2.1. * Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyidőszakban befizetett téteknek a kifizetett nyereményekkel és az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével csökkentett összege, kivéve, ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadáscsere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik.
2.2. Tiszta játékbevétel online kaszinójáték esetén: a tárgyhónapban befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete; ha a magyarországi online kaszinó üzemeltetője más szolgáltató által üzemeltetett, a 29/O. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, más játékos elleni kártyajátékhoz csatlakozik az ilyen játékok esetében a tiszta játékbevétel a játékosok felé a magyarországi online kaszinó üzemeltetője által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok összege azzal, hogy a játékadó alapjának megállapítása során a kétféle módon keletkezett tiszta játékbevétel összegét kell figyelembe venni.
3. * Bukmékeri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a fogadásszervező a fogadási ajánlatában meghatározott fogadási esemény bekövetkezésére, kimenetelére – beleértve a 28/A. § (8) bekezdésében foglaltakat is – a fogadó játékos részére – nyereményszorzó alapján – pénzösszeget ajánl fel, és azt nyerés esetén a megállapodásban rögzítettek szerint fizeti ki.
4. * Totalizatőri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a tétek összeadódnak és ezen összegnek a játéktervben meghatározott hányada az ugyanott meghatározottak szerint kerül nyereményként szétosztásra.
5. Közérdekű cél: a szerencsejáték szervező tevékenységi körét meghaladó, saját, vagy alkalmazottai érdekein túli, közösségi érdekeket szolgáló cél. A közösségi érdek meghatározásához a közérdekű célként meghatározott tevékenység felügyeletét ellátó szerv egyetértése szükséges. Lóversenyfogadás esetében közérdekű célnak minősül a versenyló tenyésztés is.
6. Játékos: aki a tét befizetésével a szerencsejátékra jogot szerzett.
7. * Gazdasági társaság: korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság.
8. * Nyereményszorzó (odds): a nyeremény kiszámításának a bukmékeri fogadásnál alkalmazott azon eszköze, amely megmutatja, hogy a szervező a feltett tét hányszorosát fogja nyereményként kifizetni a nyertes fogadónak.
9. * Lottójáték: a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által ilyen elnevezéssel engedélyezett, azonos időszakonként szervezett számsorsjáték, amelyben adott számhalmazból előre meghatározott számú elem eltalálása jogosít nyereményre.
10. * Totófogadás: olyan totalizatőri rendszerben szervezett fogadás, amelyben a fogadónak a labdarúgó-csapatok mérkőzéseinek eredményét kell eltalálnia.
11. * Egység: koncessziós szerződéssel működtetett egy játékkaszinó.
12. Pénzgyűjtő: a tétek és a nyeremények kezelésével megbízott személy.
13. Folyamatosan szervezett szerencsejáték: olyan, a törvény különös rendelkezéseiben meghatározott szerencsejáték, amelyre a szerencsejáték szervező engedélye meghatározott időszakon belül többszöri alkalommal történő szerencsejáték szervezést tesz lehetővé.
14. * Tiltott szerencsejáték: az e törvény szerint engedélyköteles szerencsejáték, amelyet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye nélkül szerveznek.
15. * Szerencsejáték-szervező:
a) * az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenység folytatására jogosult gazdasági társaság, illetve annak koncessziós társasága, az állami játékszervező, a 100%-ban az állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság és az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, a liberalizált tevékenység gyakorlására létrehozott gazdasági társaság, valamint
b) * a 16. §-ban meghatározott tevékenységet folytató szervezet vagy személy.
16. * Fogadási ajánlat: a fogadásszervező nyilvánosságra hozott ajánlata, amely tartalmazza a meghatározott fogadási esemény lefogadható bekövetkezését, kimeneteleit, valamint a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a nyereményre fordítandó összeg meghatározásának módját, a bukmékeri rendszerű fogadás esetén pedig a nyereményszorzót.
17. * Hírközlő eszköz és rendszer: bármely olyan eszköz és rendszer, amelynek alkalmazásával a játékos a törvény hatálya alá tartozó játékokban részvételi jogosultságot keletkeztető nyilatkozatot vagy cselekményt tehet. Ilyen különösen a címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlapja, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, a videotex (mikroszámítógép-képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az Internet, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és televízió.
18. * Kaszinójáték: a játékkaszinó esetében a játéktervben jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet kizárólag a játékkaszinóban, az ott jelenlévők részvételével, azonnali tét- és nyereményfizetés mellett szerveznek. Online kaszinó esetében a játéktervben jóváhagyott, nyilvántartásba vett játékosok részvételével szervezett szerencsejáték.
19. * Lóversenyfogadás: agár- és lóversenyre történő totalizatőri és bukmékeri rendszerű fogadás.
20. * Kaparós sorsjegy: az a sorsjegy, amelynek a nyerésre jogosító jelzései
a) megjelenítésére a játékmenetben virtuálisan kerül sor, vagy
b) biztonságos – virtuális vagy fizikális – módszerrel eltakartak, és az eltakarás eredményeként csak különleges – virtuális vagy fizikális – eljárással ismerhetők meg, és amelynek előállítása előre meghatározott nyerőosztályok és azokhoz tartozó nyereményösszegek szerint történik.
21. * Szerencsejáték ügy: a szerencsejáték-szervezés hatósági felügyeletének ellátása során lefolytatott hatósági engedélyezési, nyilvántartásba vételi, ellenőrzési és jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárás.
22. * Kártyajáték: kizárólag a jelenlévők – online kaszinójáték esetén a nyilvántartásba vett játékosok – részvételével szervezett, kártyával lebonyolított szerencsejáték.
23. *
24. * EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.
25. * Biztosíték: EGT-állam területén székhellyel rendelkező hitelintézetnél vagy befektetési szolgáltatónál elhelyezett pénz vagy állampapír, EGT-állam területén székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény.
26. * Nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejáték: különböző államokban székhellyel rendelkező szerencsejáték szervezők által közösen szervezett sorsolásos játék, illetve totalizatőri rendszerű fogadás, amely esetén a különböző államban székhellyel rendelkező szerencsejáték szervezők mindegyike rendelkezik a székhelye szerinti államban az adott szerencsejáték szervezésére vonatkozó engedéllyel és a szervezők az együttműködés keretében az általuk önállóan gyűjtött tétekből közös nyereményalapot képeznek.
27. * Távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer: a távszerencsejáték-szervezés esetén a játékmenetet, a játékosazonosítást, a játékosi egyenlegek kezelését és az egyéb pénzügyi folyamatokat biztosító műszaki-informatikai berendezés és szoftver.
28. * Szerver: a szerencsejáték műszaki-informatikai rendszer részét képező, adattárolásra és feldolgozásra szolgáló eszköz.
29. * Játékosi egyenleg: a játékos részére szerencsejátékkal kapcsolatos tétek, nyeremények és egyéb játékügyletek elszámolása és nyilvántartása céljából a szervező által vezetett egyenleg. Amennyiben a szervező több szerencsejáték szervezésére is engedéllyel rendelkezik, a játékos részére egy vagy több közös játékosi egyenleg is létrehozható.
30. * Megbízható szerencsejáték-szervező: a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szerencsejáték-szervező, továbbá az a szerencsejáték-szervező, aki a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet és *
a) valamennyi, az állami adóhatóság által nyilvántartott, 10 000 000 Ft-ot meghaladó közteherre vonatkozó bevallási és fizetési kötelezettségének eleget tett, és ilyen kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot meghaladó késedelembe,
b) egyik bankszámláján sem volt 10 000 000 Ft-ot meghaladó azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során az állami adóhatóság nem indított ellene 10 000 000 Ft-ot meghaladó érték tekintetében végrehajtási eljárást,
c) * működése során, azzal összefüggésben, nem történt olyan jogsértés, amely miatt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság esetenként ötmillió forint összeget meghaladó közigazgatási bírsággal sújtotta volna,
d) legalább 5 éven keresztül folytatott a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével a koncessziós szerződés alapján gyakorolni kívánt tevékenység szerinti szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet Magyarországon,
e) *
31. *
32. * Sérülékeny személy: a 18 év alatti személy, az 1. § (6) bekezdés szerinti személy, valamint az egy vagy több szerencsejáték-játékfajtára, vagy több szervezőre kiterjedően önkorlátozó vagy önkizáró intézkedéssel érintett játékos.
38. § (1) * E törvény kihirdetése napján lép hatályba.
(1a) * Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy a felelős játékszervezés elvének megfelelő szervezői tevékenységgel kapcsolatban *
a) a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmairól és a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeiről szóló tájékoztatás, *
b) a sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozása, *
c) a kitiltás és a kitiltáshoz kapcsolódó panaszkezelési eljárás, *
d) a figyelmeztető és önkorlátozó játékfunkciók, *
e) a szerencsejáték káros mentális, pszichikai és szociális hatásainak megelőzésére és csökkentésére szolgáló intézkedések, *
f) a játékosvédelmi nyilvántartás, és *
g) további önkorlátozó intézkedések bevezetésének, valamint a 29/I. § (2) bekezdésében szabályozott önkorlátozó intézkedések igénybevételének *
részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
(1b) *
(1c) * Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy a személyi megfelelőség megállapítására és meghosszabbítására vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg. *
(1d) * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 4. § (3a) bekezdés szerinti ajánlattételi eljárás, illetve koncessziós pályázat kiírását rendelettel kiemelt nemzetgazdasági érdeknek minősítse. *
(2) * Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy *
a) a szerencsejátékok személyi, tárgyi és gazdasági feltételeivel,
b) az egyes szerencsejátékok lebonyolításával, ellenőrzésével,
c) a játéktervvel,
d) a sorsolásos játékokkal és a fogadásokkal,
e) a pénznyerő automaták, a játékautomaták, a kártyatermek és a játékkaszinók üzemeltetésével,
f) a gazdátlan, szerencsejáték keretében használt játékeszköznek a Polgári Törvénykönyvben foglaltaktól eltérő tulajdonszerzésével,
g) * a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezésének engedélyezésével, ellenőrzésével, a szervezés személyi, tárgyi-műszaki, gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, így a távszerencsejáték-szervezés engedélyezéséhez szükséges alap-(törzs-)tőke és távszerencsejáték, online kaszinójáték területén szerzett szerencsejáték-szervezői gyakorlat mértékével, a távszerencsejáték-szervező által nyújtandó biztosíték legalacsonyabb mértékével, az engedélyezéshez szükséges személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételekkel, a Magyarországon kívüli EGT-államban bejegyzett gazdasági társaságot a távszerencsejáték-szervezés engedélyezésére irányuló eljárásban képviselő személy nyilvántartásba vételével, a nyilvántartásba vétel feltételeivel, az ilyen gazdasági társaság fióktelepére, a fióktelep képviseletét ellátó személyre vonatkozó követelményekkel, a távszerencsejáték szervezésére jogosító engedély leghosszabb időtartamának mértékével, a távszerencsejátékban és az online kaszinójátékban való részvétel feltételeivel, a távszerencsejáték szervezésére vonatkozó játékosvédelmi cselekvési terv kötelező tartalmi elemeivel, elkészítésének gyakoriságával, Hatósághoz történő benyújtásával, a játékosvédelmi cselekvési tervben foglaltak végrehajtásáról történő szervező általi beszámolással, az engedély nélküli szerencsejáték szolgáltatásában közreműködő személyek kötelezettségeivel, a távszerencsejáték-szervezési díj mértékével, megfizetésével, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével,
h) * a pénzforgalmi szolgáltató 13/A. § (1) bekezdés szerinti eljárásával és ezen eljárás ellenőrzésével
kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.
(3) * Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter a lóversenyek és az agárversenyek szabályainak rendeletben történő megállapítására.
(4) * Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy a szerencsejáték felügyeleti díj mértékére, megfizetésére, beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa. *
39. § * (1) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított 33. § (1), (4)–(5), (7)–(8) bekezdéseit első alkalommal 2011. november tárgyhónapra kell alkalmazni.
(2) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított 33. § (2), (3), (6) bekezdéseit 2012. január 1. napjától és első alkalommal a 2012. január–március tárgynegyedévre kell alkalmazni.
40. § * (1) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított 2. §-a (4) bekezdésének b) és d) pontját és 2. §-a (5) és (8) bekezdését a 2012. január 1. napját követően megindított engedélyezési, illetve személyi megfelelőség megállapítására irányuló eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A 2011. december 31-én távszerencsejátéknak minősülő szerencsejáték szervezésére engedéllyel rendelkező szervező tevékenységét a részére kiadott engedély érvényességéig a korábbi jogszabályi feltételek és játékterv alapján végezheti.
(3) *
(4) * E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 33. § (2) bekezdését és 33. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontját 2012. január 1-jétől és első alkalommal 2012. január-március tárgynegyedévre kell alkalmazni.
(5) * E törvénynek a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 33. § (2) bekezdésének rendelkezéseit 2012. január 1-től és első alkalommal 2012. január–március tárgynegyedévre kell alkalmazni.
(6) *
(7) * E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 35. §-át az e § hatálybalépése napját követő tárgyhónapra kell első alkalommal alkalmazni.
(8) * E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 36/C–36/E. §-át a 2012. december 31. napját követően keletkező szerencsejáték felügyeleti díjfizetési kötelezettséggel kapcsolatban kell alkalmazni.
(9) * E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 36/F. §-át a 2012. december 31. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
40/A. § * (1) * Az e törvény alapján a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését megelőzően kiállított játékterem-engedélyek, valamint a pénznyerőautomata üzemeltetésére jogosító engedélyek a Módtv. hatálybalépését követő napon hatályukat vesztik. Az engedélyeket a szerencsejáték szervező a Módtv. hatálybalépését követő 15 napon belül köteles leadni a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak. E törvénynek a Módtv.-nyel megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A Módtv. hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó, e törvény szerinti adófizetési, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettséget e törvény a Módtv. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint kell teljesíteni. E törvény a Módtv.-nyel hatályon kívül helyezett rendelkezéseibe ütköző jogsértésekkel kapcsolatos hatósági eljárás lefolytatására, valamint az esetleges jogkövetkezmények megállapítására e törvény a Módtv. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) * Az e törvény alapján a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.3.) hatálybalépését megelőzően megkötött koncessziós szerződések, valamint kiadott engedélyek hatályosságát a Módtv.3. hatálybalépése nem érinti.
(4) * Nem veszti hatályát a szerencsejáték-szervező tevékenység folytatására jogosító, a Módtv.3. hatálybalépését megelőzően kiadott engedély (a továbbiakban: korábbi engedély), ha az engedélyes a koncesszió megszűnése előtt a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál igazolja, hogy a Módtv.3. hatálybalépését megelőzően létrejött koncessziós szerződés szerinti koncesszió jogosultja (a továbbiakban: korábbi koncesszió jogosult) az engedély szerinti tevékenységre vonatkozóan
a) a szerencsejáték szervezésére irányuló koncessziós szerződés megkötésére irányuló koncessziós pályázati kiírás alapján pályázatot nyújtott be, vagy
b) a koncessziós szerződés Ktv. 10/C. § (1) bekezdés b) pontja alapján az e törvény szerinti megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül történő megkötésére irányuló ajánlattételi felhívás alapján ajánlatot tett.
(5) * Ha a (4) bekezdés szerinti koncessziós pályázati vagy ajánlattételi eljárás eredményeként a korábbi engedély szerinti tevékenységre vonatkozóan a korábbi koncesszió jogosulttal jön létre koncessziós szerződés, az engedélyes a koncessziós szerződés hatálybalépését követő hat hónapon belül köteles a szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelmet benyújtani a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A kérelem benyújtásának elmulasztása esetén a korábbi engedély a koncessziós szerződés hatálybalépését követő hatodik hónap utolsó napján hatályát veszti.
(6) * Ha a (4) bekezdés szerinti koncessziós pályázati vagy ajánlattételi eljárás eredményeként a korábbi engedély szerinti tevékenységre vonatkozóan nem a korábbi koncesszió jogosulttal jön létre koncessziós szerződés, a korábbi engedély a koncessziós szerződés hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti, melynek időpontját a szerencsejáték-felügyeleti hatóság állapítja meg a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv tájékoztatása alapján.
40/B. § * A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.2.) 295. §-ával megállapított 1. § (3) bekezdés c) pontját, 6. § (4) és (5) bekezdését, valamint 37. § 30. pontját a Módtv.2. hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
40/C. § * E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 7/A. § (1) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
40/D. § * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság és az állami adó- és vámhatóság közötti adatátadás kiépítéséig, de legkésőbb 2018. június 30-ig a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a hatósági feladatellátáshoz szükséges mértékig használhatja az állami adó- és vámhatóság informatikai rendszereit és hozzáférhet az informatikai rendszerekben tárolt azon adatokhoz (ideértve az adó- és vámtitkot is), amelyek törvényben meghatározott feladatai ellátáshoz szükségesek.
40/E. § * (1) A 40/D. §-ban meghatározott átmeneti időszakot követően az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot az adó- és vámtitkot képező adatról vagy információról, ha az a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hatósági feladatának ellátásához szükséges.
(2) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) módosított 3. § (2) és (2c) bekezdését, 4. § (1) bekezdését, valamint a Módtv4.-gyel megállapított 3. § (2d) bekezdését az e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban levő koncessziós pályázati és ajánlattételi eljárásokban is alkalmazni kell.
(3) * Az e törvény alapján 2023. január 1. napját megelőzően kiadott engedélyek hatályosságát az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Módtv5.) hatálybalépése nem érinti.
(4) * E törvénynek a Módtv5.-tel megállapított 13/G. §-át a 2023. január 1. napján fennálló szerződésekre is alkalmazni kell azzal, hogy a szerencsejáték szervezésére vonatkozó jogosultságot 2023. január 1. napjától számított 6 hónapon belül kell igazolni.
(5) * E törvénynek a Módtv5.-tel megállapított 12. § (3a) bekezdését, 13/C–13/F. §-át, 13/G. § (1), (3) és (4) bekezdését, valamint 13/H–13/I. §-át 2023. július 1. napját követően kell alkalmazni.
(6) * 2023. január 1. napján a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megszünteti a 2023. január 1-jét megelőzően bejelentett és 2022. december 31-ét követő ajándéksorsoláshoz kapcsolódó sorsolási eseményre vonatkozó eljárásokat. Az eljárás megszüntetéséről a szerencsejáték-felügyeleti hatóság 15 napon belül tájékoztatja a szervezőt. A 2023. január 1. napját megelőzően lebonyolított sorsolási esemény esetében, illetve, ha folyamatosan szervezett ajándéksorsolás esetén az utolsó sorsolásra 2022. december 31-ét követően kerül sor, az ajándéksorsolás végelszámolását e törvény 2022. december 31-én hatályos rendelkezései alapján kell a szervezőnek teljesítenie.
(7) * E törvénynek a szerencsejáték-szervezéssel és az elektronikus ügyintézéssel összefüggő, valamint egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2023. évi LX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv6.) megállapított 21/A. §-ában foglaltakat alkalmazni kell a már engedélyezett sorsjátékok jóváhagyott játékterve alapján lebonyolítható különsorsolásokra is.
(8) * E törvénynek a Módtv6.-tal megállapított 8/A. §-át és 29/F. § (1b) bekezdését az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
40/F. § * E törvény 2. § (4) és (8) bekezdése, 7/A. § (7) és (8) bekezdése, 7/B. § (3)–(6) bekezdése és 7/C. § (1) és (2) bekezdése a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
41. § * Az 1. § (3) bekezdés e) pontja, (6) bekezdése, (11) bekezdése, 2. § (1) bekezdése, 2. § (4) bekezdés c) pontja, 3. § (1), (1b) bekezdése, 7/A. § (4) bekezdése, 10. § (1)–(1b) bekezdése és (3) bekezdése, 11. § (5)–(7) bekezdése, 12. § (3a) bekezdése, 13. § (1a) és (1b) bekezdése, 13/B. § (1) bekezdése, 13/C–13/K. §-a, 21. §-a, 22. § (1)–(4) bekezdése, 24. §-a, 26. § (3)–(5) bekezdése, 27/A. § (2) bekezdése, 28/A. § (1) és (8) bekezdése, 29/C–29/V. §-a, 30. § (2a) bekezdése, 30. § (4) bekezdése, 32. § (1) bekezdése, 36/G–36/J. §-a, 37. § 3., 18., 20–22., 27–29. pontja, 38. § (2) bekezdés g) pontja és 40/E. § (3)–(5) bekezdése tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
