Végezetül: minthogy a királyi szent felség nagyságos Herberstein Weichárd Ádám, továbbá Herberstein János-Zsigmond szabad báró urakat, meggondolva ezeknek a hüségét és engedelmességét, meg a különböző helyeken szorgalmatosan teljesitett szolgálataikat, az ő hiveinek, a karoknak és rendeknek kegyelmesen ajánlani méltóztatott:
1. § Ennélfogva a karok és rendek Ő felségének a kegyelmes megkeresésére és ajánlatára őket maguk közé és társaságukba befogadni nem vonakodnak.
2. § Nem kételkedvén a fölött, hogy az országnak jó és hüséges polgárai lesznek.
3. § A mire nézve a szokásos esküt le is tették.
