A karok és rendek tapasztalják, hogy a peres feleknek nem minden visszaélése nélkül történik az, hogy az országlakók közül némelyeket, még azokat is, a kik az ország felső részeiben laknak, a többi országlakók gyakori alkalmatlan zaklatásaikkal, a rendes birák engedélyét arra megnyervén, első folyamodásban még az esztergomi érseki szentszék elibe is vonják perbe; ezért helyénvalónak itélik, hogy a peresfelek eme visszaélésének utját vágják az által, hogy a peres ügyeket jövőre az első folyamodásu birósághoz utalják és innen a peresügyeknek a felsőbb biróság elibe vitele fölebbezés utján történjék; a melyek pedig eljárás alatt állanak, a szerint maradjanak.
1. § Az ország rendes birái átterelő parancsainak is, az 1618-ik évi 70-ik és az 1630-ik évi 13-ik czikkelyekhez képest az összes peresügyekben (csupán a házasságiakat véve ki) helyet adjanak.
2. § Továbbá a káptalanok és conventek, meg a vármegyei birák, a pénzek után, a melyeket hüséges megőrzés végett kezükhez tettek le, az 1609-ik évi 74-ik czikkely utolsóelőtti §-ához képest, a huszaddal egyszer s mindenkorra megelégedjenek.
3. § Ugy ezeket a czikkelyeket, mint az azokat közvetlenül megelőző és a levelek taksájára nézve kiadott 72-ik és 73-ik czikkelyeket, sértetlenül megtartsák.
4. § És hogy az elhunytak végrendeletei közül csak azoknak adjanak helyet, a melyek szokott ünnepélyességgel keltek vagy fognak kelni.
