1715. évi IX. törvénycikk

az eddig elkobzott javak jelen állapotukban maradjanak, a panaszkodó károsultakat azonban meg kell hallgatni s felségsértés vagy árulás bünében a fiuk részei is elveszszenek

Az eddig végrehajtott elkobzásokat mostani állapotukban kell hagyni.

1. § A kik mindazáltal mégis, ha ez okból különös megkárosodásukat panaszolnák s panaszuk méltányosságát bebizonyitanák, Ő császári és királyi felsége beleegyezésével megállapitották, hogy számukra az 1687:7. tc. értelmében is, igazságot szolgáltassanak.

2. § Hogy pedig a részeik elvesztéséből fiaikra is kiterjedő büntetés félelméből az atyák a felségsértés bünétől még jobban elrettenjenek, semmint akkor, ha a büntetés csak őket érné, s ezt az átkos és undoritó gonoszságot annál inkább elkerüljék, s a közjóllét és béke, melynek sértetlennek kell lennie, állandó maradjon: elhatározták, hogy az ilyen felségsértés vagy árulás bünébe eső atyának, ha őt felségsértési bünben találták s a törvény rendes utján elmarasztalták, minden ingó és ingatlan, habár ősi javait mint, a melyek teljes valódi uralma alatt állanak és különben is némely esetekben, a fiuk részeire nézve is elidegenithetők, minden koru s rendü fiak s atyai és anyai ágbeli rokonok kizárásával, a királyi fiscus foglalja el; (épen tartván azonban s előre levonván a mások jogát s kölcsön adott pénzt, és a hüségben megmaradottak hasonló jogait).

3. § De az atya bünébe nem keveredett gyermekekre, nem ugyan a törvény parancsából, hanem királyi kegyelemből, érdemeikhez s állásukhoz mérten s személyes és vagyoni körülményeikhez képest, fiui teljes részük meghagyása mellett, különös tekintetet s figyelmet fognak forditani.

4. § Ellenben pedig, ugyanazon okból, tudniillik a Hármaskönyv első részének 49., 52. s 59. czimei szerint az atyjukkal osztatlan állapotban levő, felségsértés bünébe esett fiuk részeit az ártatlan atyától osztály utján el nem vétethetik, s a királyi fiscus meg nem szerezheti; a mi még inkább áll a hütlenséget maga után vonó egyéb esetekre nézve.

5. § Az ártatlan s a vétkessel osztatlan állapotban levő testvérek részei azonban, valamint a törvényes hitvesi jog, s az anyai és anyáról való ősi javak és jogok, az atya bünébe nem keveredett fiuk illetőségére nézve, mindig épségben maradnak.

6. § Az ország törvényeit egyébiránt az atyai javak tekintetében, minden más esetekben, a hütlenséget magokban foglalókban is, az egyetlen felségsértési vagy árulási bünön kivül, erejükben meghagyják.