A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdése b) pontjának 18. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § * E rendelet alkalmazási köre kiterjed
a) a közúti járművezetők képzésére és vizsgáztatására,
b) a közúti járművezetői szakoktató, továbbá a képző szerv szakmai irányítását ellátó iskolavezető képzésére, továbbképzésére és vizsgáztatására,
c) a közúti járművezetői vizsgabiztos képzésére, továbbképzésére és vizsgáztatására,
d) a b) és c) pontban nem említett, egyéb közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére és vizsgáztatására.
2. § * (1) A rendelet alkalmazásában:
1. alapismeretek: az elméleti tantárgyak és a „biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés” tantárgyak összessége,
2. alapoktatás: a vezetési gyakorlat tantárgy oktatásának azon része, amely a jármű technikai kezelésének, a manőverezési feladatoknak, valamint a jármű biztonsági ellenőrzésének oktatására irányul,
3–4. *
5. együtt tartott tanfolyamok: különböző kategóriás tanfolyamok tanulói számára az azonos tartalmú elméleti tananyag azonos helyen és időben végzett oktatása,
6. főoktatás: a vezetési gyakorlat tantárgy oktatásának azon része, amely a forgalmi feladatok oktatására irányul,
7. gyakorlati vizsga: járműkezelési vagy rutinvizsga, biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsga, valamint forgalmi vizsga (külön-külön is),
8. * havi óra- és vizsga összesítő lap: a szakoktató által kötelezően vezetett nyilvántartás az adott hónapban teljesített oktatással és vizsgával töltött tevékenységről,
9–10. *
11. * járműkezelési vizsga: a jármű technikai kezelésének, a manőverezési feladatok végrehajtásának, valamint a jármű biztonsági ellenőrzésének számonkérése az „A”, „AM”, „A1”, „A2”, és „B1” kategóriák esetében,
12. jelentkezési lap: a bizonylati albumban szereplő nyomtatvány vagy elektronikus űrlap, amely a tanuló képzéséhez és vizsgáztatásához szükséges adatokat tartalmazza,
13. * kategória és kombinált kategória: a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendeletben meghatározott vezetői engedély kategóriái; e rendelet szempontjából a korábban megszerzett „A/1” kategóriát „A1” kategóriának kell tekinteni,
14. kerti traktor: a lassú járműnek külön jogszabályban meghatározott fajtája,
15–17. *
18. különleges felépítmény: a járműre állandó jelleggel felszerelt, külön jogszabályban meghatározott eszköz és berendezés,
19. névjegyzék: a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott engedéllyel rendelkező szakoktatóról, iskolavezetőről és járművezetői vizsgabiztosról a közlekedési hatóság által vezetett nyilvántartás,
20. *
21. rendkívüli esemény: minden olyan zavaró körülmény, amely a vizsgáztatás megszokott menetét megzavarja, előírásszerű lefolytatását gátolja, vagy a vizsgázó teljesítményének objektív megítélését akadályozza,
22. * rutinvizsga: a jármű technikai kezelésének, valamint a manőverezési feladatok végrehajtásának számonkérése a „C”, „D”, „T”, „Trolibusz” kategóriák, valamint a „C1”, „D1” kategóriák, továbbá a „BE”, „CE”, „C1E”, „DE”, „D1E” kombinált kategóriák esetében,
23–25. *
26. tanalváz: a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés tantárgy oktatására alkalmas, az oktatni kívánt kategóriának megfelelő, működőképes szerkezeti elemekkel és tartozékokkal rendelkező jármű szerkezet,
27. tanterem: az olyan elméleti oktatás és vizsgáztatás végzésére alkalmas helyiség, amely fűthető és szellőztethető, falitáblával, a tanulók és az előadó számára elegendő – jegyzetelésre alkalmas – ülőhellyel, természetes és mesterséges világítással rendelkezik, WC és kézmosási lehetőség tartozik hozzá,
28. technikai rendező: a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsgán résztvevő, a vizsgaterem üzemeltetője által megbízott személy, aki a vizsgához szükséges eszközök biztonságos állapotban történő rendelkezésre állásáról gondoskodik,
29. alapfokú iskolai végzettség: a közoktatásról szóló törvény szerinti alapfokú iskolai végzettség, vagy a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény szerint azzal azonos végzettségi szintnek megfelelő külföldön szerzett iskolai végzettség,
30. vezetési karton: a bizonylati albumban szereplő nyomtatvány vagy elektronikus eszköz, amely a tanuló vezetési gyakorlat tantárgyból történő oktatásának bizonylata,
31–32. *
33. vizsgajegyzőkönyv: a közlekedési hatóság által kiállított, nyilvántartási számmal ellátott dokumentum, amely tartalmazza a vizsgázók személyazonosító adatait (név, születési dátum), aláírását és vizsgaeredményeit is,
34. *
35. vizsgarendező: a vizsgabiztos munkájának elősegítése céljából a közlekedési hatóság által kijelölt személy,
36. zárt felépítmény: ponyvás vagy zárt kocsiszekrény,
37. tehergépkocsi és autóbuszvezetők alapképesítése és továbbképzési képesítése: a tehergépkocsival és autóbusszal végzett közúti közlekedési szolgáltatást, illetőleg közúti áru- és személyszállítást végző járművet vezető részére külön jogszabályban meghatározott képesítés,
38. tanterv: a képző szerv képzési tevékenységét meghatározó követelményrendszert tartalmazó pedagógiai dokumentum, az oktatandó tartalom kiválasztásának, elrendezésének, egymásra épülésének, feldolgozásának koncepciója, amely az egyes képzési fajtákra és tantárgyakra bontva magában foglalja az oktatás céljait, az oktatandó ismeretanyagot és azok megszerzésének legcélravezetőbb módszereit, eszközeit,
39. tanrend: tantermi oktatás esetén a tantervnek a tanfolyam időtartamára lebontott ütemezése a hozzá kapcsolódó erőforrások (pl. oktató, tanterem) meghatározásával,
40. *
41. tanuló azonosító: a képző szerv azonosítóját, a tanfolyam képző szerv által meghatározott egyedi azonosítóját, és a tanuló tanfolyamon belüli egyedi sorszámát tartalmazó azonosító,
42. képző szerv azonosító: a közlekedési hatóság által meghatározott, a képző szervet egyértelműen azonosító szám,
43. * foglalkozás: az egyben – legfeljebb egy óra szünetet beiktatva – tartott oktatási órák összessége,
44. * A kézi sebességváltóval rendelkező jármű: az a jármű, amely olyan tengelykapcsoló-pedállal (illetve az „A”, az „A2” és az „A1” kategóriákban kézi váltókarral) van felszerelve, amelynek működtetése a jármű elindításakor, megállításakor és sebességváltáskor a vezetőre hárul,
45. * Automata sebességváltóval rendelkező jármű: a 44. pontban előírt feltételeknek nem megfelelő jármű, amely tengelykapcsoló-pedállal vagy kézi váltókarral nem rendelkezik és ezeknek a működtetése a jármű elindításához nem szükséges,
46. * Érvényes vezetői engedély, igazolvány: a közlekedési hatóság által kiadott jogerős vezetői engedély, igazolvány, annak időbeli hatálya alatt.
(2) E rendeletben az (1) bekezdésben nem meghatározott fogalmak értelmezésekor a közúti közlekedésről szóló törvényben, és a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt értelmező rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
3. § * (1) * Képzés a közlekedési hatóság képzési engedélye (a továbbiakban: engedély) alapján tartható az „A”, „B”, „C”, „D”, „AM”, „T”, „K”, „Trolibusz” kategóriákban, valamint az „A1”, „A2”, „B1”, „C1”, „D1” kategóriákban, továbbá a „BE”, „CE”, „C1E”, „DE”, „D1E” kombinált kategóriákban. *
(2) Az 1. melléklet szerinti képzési engedély – a 37. §-ban említett képző szervek kivételével – nem tagadható meg attól, aki az előírt személyi és tárgyi feltételeknek megfelel, az engedélyezési eljárásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjat igazoltan megfizette, és a 2. mellékletben meghatározott, írásos tájékoztatót és a vállalkozási feltételeit a közlekedési hatóságnak bemutatta. A képző szervnek a jogszabályi változások miatt szükséges módosításokat a vállalkozási feltételeken és az írásos tájékoztatón – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a jogszabály hatálybalépését követő 30 napon belül át kell vezetnie.
(3) A képzési engedély tartalmazza:
a) * azokat a vezetői engedély kategóriákat, kombinált kategóriát, amelyek oktatását a képző szerv végezheti,
b) azokat a képzési formákat (elméleti tantermi, elméleti e-learning, gyakorlati), amelyben a képző szerv az oktatást végezheti.
(4) * A képző szervnek az engedély szerinti kategóriára, kombinált kategóriára, a rendeletben meghatározott elméleti, illetve gyakorlati részből álló képzés feltételeit folyamatosan biztosítania kell.
(5) A képzés felelőse a képzési engedéllyel rendelkező, a tanulóval szerződéses jogviszonyban álló képző szerv iskolavezetője.
(6) * A képzést vagy vizsgáztatást érintő jogszabályokról, valamint ezek változásairól a közlekedésért felelős miniszter tájékoztatást ad.
4. § (1) A képzésre jelentkező (a továbbiakban: tanuló) számára biztosítani kell mindazon ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítását, viselkedésformák kialakítását, amelyek a járművezetés során lehetővé teszik
a) a közlekedés zavartalanságának elősegítése érdekében a jogszabályok megtartásának elsajátítását,
b) a közúti közlekedésben rejlő veszélyek felismerését és helyes megítélését,
c) a jármű feletti uralom birtokában a folyamatos és biztonságos közúti közlekedést, és az esetlegesen kialakuló veszélyhelyzetre a megfelelő módon való reagálást,
d) a közlekedési partnerek – különösen a fokozottan veszélyeztetettek – biztonságának szem előtt tartását,
e) a jármű külön jogszabályban * előírt ellenőrzését, a közlekedésbiztonságot veszélyeztető műszaki hiba felismerését és a továbbhaladás lehetőségéről való helyes döntést.
(2) * A képző szerv a tanulót köteles az általa végzett képzés és a vizsgára bocsátás feltételeiről tájékoztatni.
(3) * Az iskolavezető feladata és felelőssége biztosítani, hogy:
a) a tanuló a hatályos jogszabályoknak és előírásoknak megfelelő képzésben vegyen részt,
b) a képző szerv tevékenysége a hatályos jogszabályoknak és előírásoknak, valamint dokumentációs követelményeknek megfeleljen,
c) * a képző szerv a képzési tevékenységre előírt dokumentumokat a székhelyén 5 évig megőrizze, továbbá hogy ezen dokumentumokat az erre irányuló, a 35. § (1) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzés során a képző szerv székhelyén, vagy előre bejelentett ellenőrzés esetén a képző szerv székhelyétől eltérő helyszínen lévő képviseletén a helyszínen, ügyfélfogadási idejében bemutassa.
(4) Képzésre az vehető fel, aki:
a) * a megszerezni kívánt vezetői engedély kiadásához szükséges, jogszabályban meghatározott életkort betöltötte, vagy
aa) tanfolyami képzés esetén annál legfeljebb 6 hónappal fiatalabb, vagy
ab) közoktatási intézményben végzett képzés esetén annál legfeljebb 12 hónappal fiatalabb, továbbá
b) * megfelel az elméleti vizsgára bocsátás feltételei közül a 10. § (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdésében foglaltaknak, továbbá a vizsgára bocsátás feltételeiről – így különösen a külön jogszabályokban megfogalmazott orvosi, pályaalkalmassági és közlekedésbiztonsági feltételekről – igazoltan tájékoztatásban részesült,
c) * a képzés megkezdésekor nyilatkozik arról, hogy megfelel a 10. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltaknak.
(5) Az iskolavezető a képzés megkezdése előtt mentesíti az egyes tantárgyak foglalkozásain való részvétel alól azt a tanulót, aki a tantárgynak megfelelő szakirányú képesítéssel rendelkezik.
(6) * A mozgáskorlátozott, vagy siket tanulót a képzés elméleti tantárgyainak tantermi foglalkozásain való részvétel alól – kérésére – az iskolavezető mentesíti. A mentesített tanulók felkészítésében a képző szerv a tanulóval kötött külön megállapodás szerint működik közre.
5. § * (1) A képzést e rendelet mellékletei, valamint a közlekedési hatóság által kiadott tanterv szerint kell megtartani. A képzés és a vizsgáztatás során a képzési és vizsgáztatási tevékenység végzéséhez a közlekedési hatóság által előírt dokumentumokat (az ún. „Bizonylati album”-ban szereplő nyomtatványokat) kell alkalmazni.
(2) A képzés keretében tartott elméleti oktatást – az e-learning képzés kivételével – tanteremben kell végezni.
(3) A tanulók számára a képző szerv által – a 2. melléklet alapján – elkészített vállalkozási feltételekben meghatározott óraszámok szerinti tanórákon – az (5) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével – való részvétel és az előírt feladatok képző szerv által igazolt teljesítése kötelező.
(4) A képzés során a képző szerv köteles a tanulók számára a képzésnek megfelelő tansegédletet biztosítani.
(5) E-learning képzés esetén a meghatározott oktatási idő akkor tekinthető teljesítettnek, ha az e-learning képzést a tanuló elvégezte és erről a képző szerv igazolást állított ki.
6. § (1) * A vezetési gyakorlat tantárgy alapoktatási része valamennyi elméleti tárgyból tett sikeres vizsga után, főoktatási része – a „B” kategóriás képzés kivételével – a sikeres járműkezelési, vagy rutinvizsga után kezdhető meg. A „B” kategóriás képzés esetén a vezetési gyakorlat tantárgy főoktatási része a kötelezően teljesítendő alapoktatási órák teljesítését követően kezdhető meg. Amennyiben a tanuló az „A1” kategória megszerzésével kapcsolatos tanfolyami képzésen „B” kategóriában érvényes vezetői engedéllyel vesz részt, a gyakorlati képzésen az elméleti tantárgyakból tett sikeres vizsgát megelőzően is részt vehet.
(2) * A vezetési gyakorlat tantárgyat szakoktatói felügyelet mellett lehet gyakorolni. A gyakorlásra a közlekedési hatóság által hitelesített, a tanuló nevére a képző szerv által a „Bizonylati Albumban” meghatározott módon kiállított vezetési karton jogosít. A vezetési gyakorlat tantárgy oktatása akkor minősül a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet szerinti oktatásnak, ha a vezetési kartont a szakoktató a „Bizonylati Album”-ban előírt szabályok szerint kitöltötte és a tanuló az egyes gyakorlati órák megkezdésekor és befejezésekor – a gyakorlati foglalkozás kezdete és befejezése pontos idejének feljegyzése mellett – saját kezűleg aláírta.
(3) * A vezetési gyakorlat tantárgy oktatása olyan érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel rendelkező járművel végezhető, amely megfelel az 5. mellékletben meghatározott további műszaki feltételeknek, és erről a közlekedési hatóság a 6. melléklet szerinti tartalommal „oktatójármű-igazolás”-t állít ki. A trolibuszra, a motorkerékpárra és a segédmotoros kerékpárra vonatkozóan nem kell „oktatójármű-igazolás”-t kiállítani.
(4) * Az oktatójármű-igazolás a 6. számú mellékletben előírt megvizsgálást követően adható ki. Az igazolás időbeli hatálya azonos a forgalmi engedély hatályával, de ez két évnél nem lehet hosszabb időtartamú.
(5) * A vezetési gyakorlat oktatása során – a járműben kialakított ülőhelyek számának megfelelően – a tanuló, a szakoktató, a tolmács, a szakfelügyelő és az ellenőrzésre jogosult személyek, a képzés ellenőrzésének akadályozása nélkül az iskolavezető, a megfigyelő szakoktató, a szakoktató jelölt, valamint az iskolavezető engedélyével a tanuló hozzájárulásával megjelölt más személy tartózkodhat. Tehergépkocsi és pótkocsi rakfelületén, továbbá motorkerékpár hátsó ülésén oktatás közben személy nem szállítható.
(6) A vezetési gyakorlat tantárgy feladatainak teljesítése abban az esetben igazolható, ha a tanuló a tantervi óraszámnak megfelelő időtartamot ténylegesen járművezetéssel töltötte.
(7) * A havi óra- és vizsgaösszesítő lapot az adott hónapot követő 10. napig a közlekedési hatóság által a Bizonylati Albumban meghatározott módon a szakoktató a közlekedési hatóságnak elektronikus úton megküldi.
7. § * A vizsgára jelentkezés feltételeként előírt képzési rész teljesítését a képző szerv igazolja.
7/A. § * (1) Állami alap- és középfokú oktatási intézményben végzett képzés esetén e rendelet 4–6. §-ait és a 3. mellékletet az oktatási intézményre is megfelelően kell alkalmazni.
(2) Állami alap- és középfokú oktatási intézményben történő képzés esetén az iskolavezető feladatait és felelősségét az oktatási intézmény intézményvezetője teljesíti, illetve viseli.
8. § (1) * A tanuló vizsgára bocsátásának feltételeit a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(2) * A közúti járművezetők vizsgáztatását a közlekedési hatóság végzi. A vizsgát a közlekedési hatóság szervezi. A vizsgára bejelentett tanuló (a továbbiakban: vizsgázó) vizsgáztatásában – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a közlekedési hatóság vizsgabiztosi névjegyzékében szereplő, a közlekedési hatóság által szakmai szempontok figyelembevételével vezényelt vizsgabiztos működik közre.
(2a) * Vizsgabiztosi tevékenységet nem végezhet az a szakoktató, aki gyakorlati szakoktatóként tevékenykedik, vagy képző szervvel a járművezetők gyakorlati oktatására irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
(3) * A vizsgán a vizsgabiztos nem működhet közre, ha:
a) * a vizsgázó vagy a b) pontban megjelölt személyek Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója,
b) ha a képző szervvel – amely a vizsgázót a vizsgára jelentette vagy felkészítette – munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy a képző szerv tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, vagy a képző szervben tulajdonrésszel rendelkezik,
c) ha a vizsgázó teljesítményének objektív megítélése egyéb okból nem várható el (elfogultság).
(4) * A közlekedési hatóság gondoskodik a vizsgán olyan vizsgabiztos részvételéről, aki a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a vizsgát lebonyolítja. A kizárási okot a vizsgabiztos haladéktalanul köteles bejelenteni a közlekedési hatóság vezetője részére.
(5) * A vizsga érvénytelen, ha a vizsgán a vizsgabiztos a vele szemben fennálló kizárási ok ellenére vizsgáztatott.
(6) * A vizsgabiztos a vizsga során meggyőződik arról, hogy a vizsgázó a 7. számú mellékletben meghatározott ismereteket elsajátította-e.
9. § * (1) Az elméleti és gyakorlati vizsgáztatással kapcsolatos eljárást a 8. mellékletben meghatározottak szerint kell lefolytatni.
(2) * A vizsgáztatás során a képzésre előírt – a 3., és 5. mellékletben meghatározott – szakmai feltételeket a vizsgáztatás sajátosságainak megfelelően kell alkalmazni.
(3) A közlekedési hatóságnak biztosítania kell minden megyében a vizsgázás lehetőségét.
(4) A közlekedési hatóság a székhelyén – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – minden munkanapon tart vizsgát.
(5) A vizsgák helyét és időpontját a közlekedési hatóság jelöli ki.
(6) Az adott kategóriás vezetői engedély megszerzésére irányuló ezen rendeletben előírt összes vizsgakövetelmény teljesítéséről az utolsó vizsgát követően a közlekedési hatóság vizsgaigazolást állít ki.
(7) A vizsgatárgyra vonatkozó vizsgakötelezettség teljesítése alól felmentést – kérelemre – megfelelő képesítés, végzettség esetén a közlekedési hatóság ad.
(7a) * Az első gyakorlati vizsgát megelőzően a tanuló kérelmére a jelentkezési lapon feltüntetett, eredetileg megszerezni kívánt vezetői engedély kategóriát a közlekedési hatóság módosítja, amennyiben a kérelmezett vezetői engedély kategória elméleti képzési és vizsgakövetelményei az eredetileg megszerezni kívánt vezetői engedély kategóriával azonosak. E tekintetben azokat a vezetői engedély kategóriákat kell azonosnak tekinteni, amelyeknek
a) a kötelezően előírt elméleti óraszámai,
b) az elméleti vizsga során számon kért vizsgatárgyak száma és megnevezése és
c) az elméleti vizsgatárgyanként a kérdések száma
megegyezik. Az a)–c) pont tekintetében a 3. számú melléklet 3.2.1. pontjában és a 8. számú melléklet 6.1.1. pontjában foglalt táblázatok rendelkezéseit kell figyelembe venni.
(8) Aki a vizsgán valamely vizsgatárgyból nem felelt meg, legkorábban három munkanap eltelte után tehet újabb vizsgát.
(9) * Az e rendeletben meghatározott, a közlekedési hatóság önhibáján kívül eső feltételek hiánya miatt meghiúsult vizsgaesemény esetében a vizsgázó új vizsgát kizárólag a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló miniszteri rendeletben meghatározott vizsgadíj ismételt befizetése után tehet.
(10) * A tanuló az alapfokú iskolai végzettségét legkésőbb az első vizsga napján a 10. § (4) bekezdésben meghatározottak szerint igazolja a közlekedési hatóság részére.
(11) * Ha a tanuló alapfokú iskolai végzettségét a (10) bekezdésben meghatározott módon nem igazolta, annak teljesítéséig a következő vizsgára nem bocsátható, illetve részére vizsgaigazolás nem állítható ki.
10. § (1) Elméleti vizsgára az bocsátható, aki
a) * a tanfolyam elméleti részét az 5. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elvégezte és az első vizsgaeseményig az adott tanfolyam megkezdésétől számított kevesebb, mint kilenc hónap telt el, továbbá a 7. § szerinti igazolást a közlekedési hatóság részére a jelentkezési lapon bemutatta vagy annak elvégzése alól a 4. § (6) bekezdésében foglaltak alapján mentesült, továbbá aki a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendelet alapján tanfolyammentes vizsgát tehet,
b) megfelel a külön jogszabályokban * meghatározott egészségügyi és pályaalkalmassági, valamint – írásbeli nyilatkozata alapján – a külön jogszabályban * meghatározott közlekedésbiztonsági feltételeknek,
c) * nem gépjármű vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzésére irányuló vizsga esetén, írni, olvasni tud,
d) * a megszerezni kívánt vezetői engedély kiadásának feltételéül – a „K” kategóriás jármű vezetője kivételével – a jogszabályban előírt életkornál
da) tanfolyami képzés esetén legfeljebb három hónappal fiatalabb,
db) közoktatási intézmény által végzett képzés esetén legfeljebb 6 hónappal fiatalabb,
e) * a gépjármű vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzésére irányuló vizsga esetében az alapfokú iskolai végzettség meglétéről a jelentkezési lapon nyilatkozik,
f) * a vizsgára való jelentkezésig – a Bizonylati Album szerinti azonosítók szerepeltetésével – a külön jogszabályban meghatározott módon az igazgatási szolgáltatási díjat képző szerv útján vagy közvetlenül megfizette.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetében is kizárólag az bocsátható elméleti vizsgára, akinek a közlekedési igazgatási hatóság vagy külön jogszabályban * meghatározott külföldi hatóság által kiállított:
a) * „C” kategóriás vizsgához „B” kategóriára érvényes vezetői engedélye van;
b) „D” kategóriás vizsgához „B” és „C” kategóriára érvényes vezetői engedélye van;
c) * a kombinált kategóriás vizsgákhoz a vonó jármű kategóriájára érvényes vezetői engedélye van, és a külön jogszabályban * meghatározott kezdő vezetői minősítés megszűnt;
d) a „Trolibusz” kategóriás vizsgához „B” kategóriára érvényes vezetői engedélye van;
e) * „C1” kategóriás vizsgához „B” kategóriára érvényes vezetői engedélye van;
f) * „D1” kategóriás vizsgához „B” kategóriára érvényes vezetői engedélye van.
(3) * A (2) bekezdésben előírt, érvényes vezetői engedély helyett – a képzés és a vizsgáztatás tekintetében – egy évig el kell fogadni a feltételként meghatározott kategória megszerzését tanúsító, a közlekedési hatóság által kiállított, a forgalmi vizsga teljesítéséről szóló vizsgaigazolást. Az egy évet az adott kategóriára vonatkozó utolsó sikeres vizsga letételének időpontjától kell számítani.
(4) * A 9. § (10) bekezdésében meghatározott feltétel igazolható:
a) személyazonosító okmányokba Magyarországon bejegyzett, saját jogon szerzett doktori címmel,
b) az iskolai végzettség igazolására szóló okmány
ba) eredeti példányával,
bb) a közjegyző vagy a kiállító által hitelesített példányával,
bc) külföldi bizonyítvány és oklevél esetén az eredeti okmánnyal és annak hiteles fordításával, (a hiteles fordítás nem kötelező, ha az oklevél vagy bizonyítvány adott tartalmában és formájában szerepel a közlekedési hatóság által létrehozott „Bizonyítvány és oklevél mintatár”-ban), vagy
bd) külföldi bizonyítvány és oklevél esetén olyan – hatáskörrel rendelkező – magyar hatóság által hozott elismerő határozattal, honosítási záradékkal, hatósági bizonyítvánnyal, hatósági igazolással, tájékoztatással vagy három hónapnál nem régebbi Magyarországon felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony igazolással, amely kimondja, hogy az adott bizonyítvány vagy oklevél legalább alapfokú végzettséget igazol, vagy annak meglétét előfeltételezi.
(5) * Amennyiben a tanuló a tanfolyam kezdetétől számított tizenkét hónapon belül nem teszi le sikeresen az elméleti vizsgáit, akkor csak a teljes tanfolyam megismétlését követően jelenthető ismét elméleti vizsgára. *
11. § (1) Gyakorlati vizsgára az bocsátható, aki
a) * a 10. § (1) bekezdés b)–c) pontjában, valamint (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel,
b) * a jogszabályban a vezetői engedély kiadásának feltételéül előírt életkort betöltötte; „AM” kategóriás járműkezelési vizsgát tehet az is, aki az előírt életkort még nem töltötte be, forgalmi vizsgára azonban csak a 14. életév betöltése után bocsátható. Közoktatási intézmény által végzett képzés esetén gyakorlati vizsgára bocsátható az is, aki a jogszabályban meghatározott életkornál legfeljebb 3 hónappal fiatalabb, azonban forgalmi vizsgára csak a jogszabályban meghatározott életkor betöltése után bocsátható,
c) az összes elméleti vizsgatárgyból sikeresen vizsgázott, vagy a 9. § (7) bekezdése alapján a vizsgakötelezettség alól mentesült és a közlekedési alapismeretek vizsgája érvényes, továbbá
d) * a tanfolyam vizsgatárgyhoz kapcsolódó gyakorlati részét az 5. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elvégezte és az erről szóló 7. § szerint kiállított igazolást a közlekedési hatóság részére bemutatta; ez a követelmény nem vonatkozik arra, aki a tanfolyam vizsgatárgyhoz kapcsolódó gyakorlati részének az elvégzése alól felmentést kapott, továbbá aki a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendelet alapján tanfolyammentes vizsgát tehet,
e) * a 3. számú melléklet 3.2.1. táblázatában meghatározott kötelező óraszámokat és menettávolságokat igazoltan teljesítette,
f) * a vizsgára való jelentkezésig – a Bizonylati Album szerinti azonosítók szerepeltetésével – a külön jogszabályban meghatározott módon az igazgatási szolgáltatási díjat képző szerv útján vagy közvetlenül megfizette.
(1a) * Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően „C” vagy „D” kategóriás rutinvizsgát, valamint biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsgát tehet az is, aki az előírt életkort még nem töltötte be, azonban forgalmi vizsgára „C” kategória esetén csak a 18. életév, „D” kategória esetén csak a 21. életév betöltése után bocsátható.
(2) * Forgalmi vizsga – a „B” kategóriás képzés kivételével – sikeres járműkezelési, vagy rutin és biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsga után tehető.
(3) Elméleti vizsga és tanfolyam nélkül is gyakorlati vizsgára bocsátható az, aki
a) * automatikusan működtetett tengelykapcsolóval, illetőleg sebességváltóval felszerelt jármű vezetésére korlátozott vezetői engedélyét hagyományosan működtetett erőátvitelű jármű vezetésére terjeszti ki, vagy
b) mint mozgássérült, meghatározott jármű vezetésére jogosító érvényes vezetői engedélyét más – de ugyanabba a kategóriába tartozó – jármű vezetésére kívánja érvényesíttetni, vagy
c) a meglévő lassú jármű vezetésére jogosító vezetői engedélyét (járművezetői igazolványát) „T” kategóriára kívánja kiterjeszteni, vagy
d) számára a bíróság – külön jogszabály alapján * – a járművezetés újbóli gyakorlását a járművezetéshez szükséges jártasság igazolásától tette függővé.
(4) * A 10. § (2) bekezdésének a) és e) pontjaiban foglalt kategóriás forgalmi vizsgára abban az esetben bocsátható a közúti járművezető, ha az előfeltételként meghatározott kategóriából már minden vizsgakötelezettségének sikeresen eleget tett.
(5) * Mentesül az elméleti tanfolyam és vizsga alól és gyakorlati vizsgára bocsátható az is, aki *
a) „A2” kategóriás vizsgához – két évnél nem régebben szerzett – „A1” kategóriás vezetői engedéllyel rendelkezik és két éven belül „A1” kategóriára sikeres elméleti vizsgát tett;
b) „A” kategóriás vizsgához – két évnél nem régebben szerzett – „A2” vagy „A1” kategóriás vezetői engedéllyel rendelkezik és két éven belül „A1” vagy „A2” kategóriára sikeres elméleti vizsgát tett;
c) „C” kategóriás vizsgához – két évnél nem régebben szerzett – „C1” kategóriás vezetői engedéllyel rendelkezik.
(6) * A 10. § (2) bekezdésében előírt vezetői engedély helyett egy évig el kell fogadni a feltételként meghatározott kategória megszerzését tanúsító – a közlekedési hatóság által kiállított – a forgalmi vizsga teljesítéséről szóló vizsgaigazolást. Az egy évet az adott kategóriára vonatkozó utolsó sikeres vizsga letételének időpontjától kell számítani.
(7) * Amennyiben a tanuló a (3) vagy (5) bekezdésben foglaltak alapján mentesült az elméleti tanfolyam és vizsga alól, gyakorlati vizsgáit a vezetési karton hitelesítésétől számított 12 hónapon belül kell sikeresen teljesítenie. A 12 hónapon túl kizárólag a (3) bekezdés alapján mentesülők esetében a teljes gyakorlati képzés, az (5) bekezdés alapján mentesülők a teljes képzés megismétlését követően jelenthető újabb vizsgára. *
12. § * (1) Az elméleti vizsga írásbeli, szóbeli, vagy számítógépes elméleti vizsga lehet. Az egyes vizsgatárgyak típusát a vonatkozó jogszabályok alapján a közlekedési hatóság határozza meg.
(2) A közlekedési hatóságtól kapott engedély alapján az írásbeli, vagy a számítógépes elméleti vizsga helyett:
a) a magyar nyelvet nem anyanyelvi szinten beszélő, értő (a továbbiakban: magyar nyelvet nem beszélő) külföldi állampolgár, amennyiben nem áll rendelkezésre vizsgaanyag a vizsgázó állampolgársága szerinti hivatalos nyelven, tolmács közreműködésével szóbeli vizsgát tehet,
b) * az egészségi állapotából következően – a tanulási képességet vizsgáló magyar szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított szakértői szakvéleménnyel igazoltan – szövegértési vagy szövegolvasási nehézséggel küzdő személy szóban is vizsgázhat,
c) * az a – szakorvosi igazolással rendelkező – hallássérült személy, aki a magyar jelnyelvet használja, kérésére magyar jelnyelven, a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékében nyilvántartott jelnyelvi tolmács közreműködésével szóbeli vizsgát tehet.
(3) Az elméleti vizsgán a vizsgahelyiségben csak a vizsgázók, a vizsgabiztosok, a vizsgarendező, a vizsgáztatást ellenőrző személyek, a vizsgabiztos jelöltekés szükség esetén a tolmács tartózkodhatnak.
(4) Elméleti vizsga csak olyan vizsgateremben tartható, amelyet a közlekedési hatóság előzetesen arra alkalmasnak nyilvánított.
(5) * A közúti járművezetők elméleti vizsgája – a (2) bekezdésben foglaltak, valamint a „TR” kategória kivételével – kizárólag számítógépes elméleti vizsga (a továbbiakban: SZEV) formájában bonyolítható le. A rendelkezésre álló különböző nyelvű SZEV-vizsgaanyagok közül a vizsgázó állampolgárságára tekintet nélkül választhat.
(6) * A (2) bekezdés a) pontjában említett tolmács közreműködésével történő vizsgára a tolmácsot a közlekedési hatóság az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Irodától rendeli ki. Ha az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda a tolmácsolást nem tudja biztosítani, akkor annak ellátására a kiválasztott nyelvben jártas más alkalmas személyt kell kirendelni. A tolmács közreműködésével történő elméleti vizsgaigényt a kért vizsgaidőpontot megelőzően legalább 15 nappal korábban kell benyújtani a közlekedési hatósághoz.
13. § * (1) * A járműkezelési, a rutin és a forgalmi vizsgán a vizsgajárműben egy vizsgázó, valamint – a járműben kialakított ülőhelyek számának megfelelően – a vizsgabiztos(ok), a szakoktató, a vizsgáztatást ellenőrző személy(ek) és a vizsgabiztos-jelölt foglalhatnak helyet. A „D” kategóriájú és „D1” kategóriájú járművön több vizsgázó és több vizsgabiztos-jelölt is helyet foglalhat.
(2) Tehergépkocsi és pótkocsi rakfelületén, valamint motorkerékpár hátsó ülésén vizsga közben személy nem szállítható.
(3) Forgalmi vizsga – a vizsgáztatásra vonatkozó előírások figyelembevételével – csak a közlekedési hatóság által kijelölt vizsgaútvonalon tartható. A kijelölés időkorlátozást is tartalmazhat.
(4) A körülmények jelentős megváltozása esetén erről való bejelentés alapján vagy hivatalból a közlekedési hatóság a vizsgaútvonalat felülvizsgálja, és a vizsgaútvonalat ideiglenesen vagy véglegesen megszünteti.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott személyeken túlmenően a járműkezelési, a rutin és a forgalmi vizsgán, amennyiben a vizsgán nincsen szakfelügyelet, a vizsgajárműben – a járműben kialakított ülőhelyek számának megfelelően – helyet foglalhat a képző szerv iskolavezetője vagy – az iskolavezető felelőssége mellett – írásban meghatalmazott megbízottja, azonban sem az iskolavezető sem megbízottja a vizsga rendjét részvételével nem zavarhatja meg. Az írásbeli meghatalmazás legfeljebb egy napra szólhat.
14. § (1) * A sikeres közlekedési alapismeretek vizsga – a 11. § (1) bekezdésének c) pontja tekintetében – két évig érvényes. *
(2) *
(3) * Ha a vizsgázó az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt az adott kategóriához, kombinált kategóriához tartozó vizsgákat sikeresen nem fejezi be, minden sikeres vizsgája érvényét veszti. Újabb vizsgát csak a tanfolyam megismétlése után tehet.
(4) * A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálathoz a külön jogszabályban * előírt gépjármű vezetési gyakorlatból tett öt sikertelen vizsga számításánál a megelőző két éven belül, azonos kategóriában tett forgalmi vizsgákat kell figyelembe venni. Amennyiben a vizsgázó valamely kategóriában, kombinált kategóriában tett öt sikertelen forgalmi vizsgát követően a rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton „járművezetésre pszichológiailag alkalmas” minősítést szerzett, a továbbiakban közúti járművezetői vizsgához kapcsolódóan rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra nem kötelezhető.
(5) * A vezetői engedély kiadásának feltételéül a jogszabályban meghatározott vizsgáztatási előírásoknak az a vizsgázó tett eleget, aki az egyes kategóriákhoz, kombinált kategóriákhoz a 8. mellékletben előírt vizsgatárgyakból megfelelt vagy azok teljesítése alól e rendelet alapján felmentést kapott. A sikeres vizsgáról a közlekedési hatóság vizsgaigazolást állít ki, amelyet a sikeres vizsgát követő három munkanapon belül elektronikus úton továbbít az illetékes közlekedési igazgatási hatóság részére.
(6) * A vizsgaigazoláson szöveges bejegyzés alkalmazásával kell feltüntetni azt a körülményt, ha a vizsgázó bármely járművezetési vizsgát (járműkezelési, rutin vagy forgalom) automata sebességváltóval rendelkező járművön tette le.
(7) *
(8) * Nem kell a (6) bekezdésben megfogalmazott körülményt feltüntetni azon kombinált kategóriára vonatkozó vizsgaigazoláson, amellyel kapcsolatos vonó járműre a vizsgázónak korlátozás nélküli (mechanikus váltós) vezetői engedélye van.
15. § * (1) Nem tartható meg a vizsga, illetve nem folytatható, ha a vizsgáztatás feltételei nem biztosítottak és emiatt a vizsgázó teljesítménye objektív módon nem értékelhető. Ebben az esetben, vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértése esetén a vizsgabiztos köteles a vizsgát felfüggeszteni.
(2) A vizsgabiztos felfüggeszti azon vizsgázó vizsgáját, aki:
a) személyazonossága vagy személyi adatai tekintetében a vizsgabiztost megtévesztette vagy azt megkísérelte,
b) a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetési, a járműkezelési, a rutin- vagy a forgalmi vizsgán a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,
c) a vizsgabiztost döntésének meghozatalában előny adásával, ígéretével, fenyegetéssel befolyásolni törekedett, vagy
d) az objektív értékelést ellehetetleníti, vagy a vizsga eredményét befolyásoló, illetve meg nem engedett segédeszközt (pl. mobiltelefon, kép vagy hangrögzítő eszköz) használ.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a közlekedési hatóság az érintett vizsgázót a vizsgától legfeljebb hat hónapi időtartamra eltilthatja.
(4) A vizsgabiztos a vizsgát felfüggesztheti és a vizsgázót a közlekedési hatóság a vizsgától legfeljebb három hónapi időtartamra eltilthatja, ha a vizsgázó a vizsga rendjét megzavarta.
(5) A vizsgabiztos a vizsgát abban az esetben is felfüggesztheti, ha a szakoktató a vizsga rendjét megzavarta, vagy a vizsga eredményének befolyásolására törekedett. Ebben az esetben a közlekedési hatóság a szakoktatót – legfeljebb hat hónapi időtartamra – a szakoktatói tevékenységtől eltilthatja.
(6) * A közlekedési hatóság érvényteleníti azt a vizsgát, amelyet a vizsgázó a közlekedési hatóság félrevezetésével, hamis adatok közlésével, jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértésével tett le. Amennyiben a vizsgaigazolást a közlekedési hatóság már kiadta, a vizsga érvénytelenítéséről szóló jogerős határozatot az ügyfél lakóhelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szervezeti egységeként működő okmányirodának (a továbbiakban: okmányiroda) is meg kell küldeni.
(7) Amennyiben a vizsga a vizsgabiztos mulasztása miatt a vizsgáztatás szabályainak megsértésével zajlott le, a közlekedési hatóság a vizsgabiztost legfeljebb egy évi időtartamra a vizsgáztatástól eltilthatja.
16. § * A közlekedési hatóság
a) meghatározza:
aa) a képzés, továbbképzés és a vizsgáztatás tárgyi feltételeinek alkalmazására vonatkozó technológiai és műszaki követelményeket,
ab) a vizsgakövetelményekre vagy a képesítés megszerzésére vonatkozó előírások alapján a számonkérhető ismeretanyagot, a vizsgafeladatokat, vizsgatárgyakat, a képzések tanterveit, a tantervi óraszámokat, az egyes elméleti tantárgyak hallgatása alóli mentesítések alapjául szolgáló képesítések, végzettségek körét, a tanfolyamon való részvétel és a vizsgára bocsátás feltételeit,
ac) a képzések és a továbbképzések, valamint az ezekhez kapcsolódó vizsgák lebonyolításának rendjét, ügyvitelét és módszereit,
ad) a szaktanfolyamokon oktató személyekkel szemben támasztott képesítési, végzettségi követelményeket,
ae) az e-learning rendszer minősítésének és tanúsításának módját, a Közlekedési Szakértői Testület szakmai állásfoglalására figyelemmel,
af) a vizsgabiztosi tevékenység engedélyezésének feltételeit, az előírt képesítések, végzettségek körét és az eljárási rendjét,
ag) a vezetési kartont helyettesítő, a vezetési gyakorlat oktatása során alkalmazott elektronikus eszközök és az elektronikusan rögzített adatok körét, a rögzítés és a rögzített adatok nyilvántartásának módját,
ah) a legalább az alapfokú iskolai végzettség igazolásával és ennek ügyvitelével kapcsolatos szabályokat,
ai) *
aj) a vizsga sikeres letételéhez szükséges ismereti szintet a vonatkozó jogszabályi előírások hiányában,
ak) a szakoktató képzés keretében teljesítendő követelményszintet, és annak számonkérési módját, amelynek alapján a szakoktató jelölt ideiglenesen szakoktatói engedélyt kaphat,
al) a képzési és vizsgáztatási tevékenység végzéséhez kötelezően előírt dokumentumok körét és azokról „Bizonylati albumot” ad ki, továbbá
b) szabályozza a szakfelügyelet módszertanát,
c) létrehozza és működteti a 15. melléklet szerinti Közlekedési Szakértői Testületet,
d) a Közlekedési Szakértői Testület minősítése és javaslata alapján jóváhagyja a képzésben használható e-learning rendszereket,
e) a szakoktatókról, az iskolavezetőkről, a vizsgabiztosokról és a képző szervekről központi nyilvántartást (névjegyzéket) vezet; a vizsgabiztos, a szakoktató, valamint az iskolavezető részére kiadott tevékenységi engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja és a vizsgabiztost, a szakoktatót és az iskolavezetőt törli a névjegyzékből, ha a tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket súlyosan vagy 2 éven belül ismételten megsértette. A rendelkezések súlyos megsértésének minősül különösen:
ea) az engedélyezett tevékenységének végzése közben tanúsított magatartásával bűncselekményt vagy szabálysértést követett el,
eb) * olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a vizsga eredményét vagy az erről vezetett nyilvántartások ellenőrizhetőségét befolyásolja vagy a 13. § (5) bekezdése szerinti eljárása során a vizsga rendjét megzavarta, vagy a vezetési kartont elveszítette,
ec) * az iskolavezető cselekménye következtében a közlekedési hatóság a képző szerv tevékenységét jogerősen legalább 60 napra felfüggesztette,
ed) * ha a kijelölt biztosító személy feladatainak ellátásán túlmenően a szakoktató a járművezetéssel járó gyakorlati oktatás és az azt követő vizsga során – ide nem értve az „AM”, az „A1”, az „A2”, az „A” és a „T” kategóriás gyakorlati oktatást és az azt követő vizsgát – nem tartózkodik a járműben,
f) * meghatározza – a 12. számú melléklet 7. pontja és 13. számú melléklet 1.1. pontja szerinti – a szaktanfolyamon való részvétel alóli mentesítés feltételeit és módját.
17. § * (1) Közúti járművezető képzést – a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével – csak közúti járművezetői szakoktatói engedéllyel és érvényes közúti járművezetői szakoktatói igazolvánnyal rendelkező, névjegyzékbe vett személy (a továbbiakban: szakoktató) végezhet.
(2) E-learning képzés esetén az iskolavezetőnek a tanulóval történő esetleges kapcsolattartáshoz – az (1) bekezdés szerinti – szakoktatót kell biztosítania.
(3) A névjegyzékbe felvett szakoktatónak a közlekedési hatóság évente szakoktatói igazolványt ad ki.
(4) A közlekedési hatóság kérelemre a szakoktatói tevékenységét engedélyezi és névjegyzékbe veszi
a) * azt a szakoktatói vagy a 3. melléklet 2.5. pontjában meghatározott képesítéssel rendelkező jelentkezőt, aki az engedélyezés időpontjában megfelel az (5) bekezdésben és a 18. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott feltételeknek;
b) korlátozással (legfeljebb egyévi időtartamra és kizárólag a szakoktató képzés elvégzéséhez szükséges tevékenységre) járművezetési gyakorlat oktatására azt a jelentkezőt, aki szakoktatói szaktanfolyam hallgatója és igazolja, hogy teljesítette a 16. § ak) pontjának rendelkezései alapján meghatározott követelményszintet, továbbá megfelel az (5) bekezdésben meghatározott követelményeknek.
(5) A szakoktatói engedély kiadásának további feltételei:
a) az engedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat megfizette,
b) a szakoktatói tevékenységtől való eltiltás vagy törlés hatálya alatt nem áll a jelentkező,
c) * érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik és egyetlen jármű-kategóriára vonatkozóan sem áll járművezetéstől eltiltás hatálya alatt,
d) nem vonatkozik olyan rendelkezés, amely szerint vezetői engedélyét csak utánképzés elvégzését követően kaphatja vissza, illetve tarthatja meg,
e) a közlekedési hatóság a szakoktatói tevékenység végzésére vonatkozó előírások súlyos megszegése miatt jogerős határozatban az engedélyezési kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül nem marasztalta el.
(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti jelentkező ideiglenesen engedélyezett szakoktatói tevékenységének időtartama alatt szakoktatói oklevelének bemutatásával külön eljárási díj nélkül kérheti szakoktatói tevékenysége időbeli korlátozásának törlését.
18. § * (1) A szakoktatók képzését a közlekedési hatóság engedélye alapján szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény végzi. A szakoktatói képesítés megszerzéséhez szükséges tantervek oktatási témaköreit és a képzési engedély megszerzéséhez szükséges feltételeket a 11. melléklet tartalmazza.
(2) Szakoktatói szaktanfolyamra az iskolázható be, aki sikeres szakoktatói felvételi vizsgát tett.
(3) A szakoktatói szaktanfolyami felvételi vizsgára jelentkezés feltételei:
a) * betöltött 23. életév,
aa) középiskolai érettségi,
b) alapképzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „A”, „B”, „C” kategóriás vezetői engedély, amely nem minősül kezdő vezetői engedélynek:
ba) D kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „D” kategóriás vezetői engedély,
bb) E kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „CE” kategóriás vezetői engedély,
bc) Trolibusz kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éves „Tr” kategóriás vezetői engedély.
(4) A felvételi vizsgán a közlekedési hatóság által vezényelt a névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A szakoktatói felvételi vizsga a 16. § ab) és ac) pontjai alapján meghatározottak szerint történik.
(5) Szakoktatói szaktanfolyam csak a 3. melléklet 2.1 pontjában említett szakok együttes megszerzésére irányuló alapképzésre vagy a „D”, „E”, „Tr” kategóriás járművezetési gyakorlat szakos kiegészítő képzésekre indíthatók.
19. § * A közlekedési hatóság a szakoktatói szaktanfolyam egyes tantárgyainak hallgatása és vizsgakötelezettsége alól – kérelemre – a 16. § ab) pontja alapján megalkotott szabályzat szerint mentesítheti a korábban megfelelő szakirányú képesítést megszerző hallgatót.
20. § * (1) Szakoktatói vizsgára az bocsátható, aki a szakoktatói szaktanfolyamot igazoltan elvégezte.
(2) A szakoktatói vizsgán a közlekedési hatóság által vezényelt, a névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A szakoktatói vizsga a 16. § ab) és ac) pontjai alapján meghatározottak szerint történik.
21. § * (1) A szakoktatónak – a 17. § (4) bekezdés b) pontja alapján ideiglenesen névjegyzékbe vett szakoktató kivételével – évenként a 16. § ab) és ac) pontjai alapján meghatározottak szerinti továbbképzésen kell részt venni és ezt követően sikeres vizsgát kell tenni. Az elméleti vizsgát a közúti járművezetők számítógépes elméleti vizsgájánál alkalmazott és elvárt körülmények betartásának megfelelően kell teljesíteni.
(2) A szakoktatók továbbképzését a – közlekedési hatóság engedélye alapján – szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény végzi.
(3) Amennyiben a vizsgakötelezettségét a szakoktató sikeresen teljesítette, a közlekedési hatóság újabb érvényességi idejű szakoktatói igazolványt ad ki.
22. § * A szakoktató járművezetést naponta legfeljebb 10 órában, két egymást követő naptári héten legfeljebb 96 órában oktathat.
23. § (1) * A szakoktató oktatás, valamint járműkezelési, rutin és forgalmi vizsgáztatás közben köteles magánál tartani
a) a vezetői engedélyét, szakoktatói igazolványát,
b) a járművezetési gyakorlat tantárgy oktatásakor és a gyakorlati vizsgán az a) pontban foglaltakon kívül az érvényes oktatójármű-igazolást és a vezetési kartont.
(2) Az (1) bekezdés szerinti okmányokat az ellenőrzés során az arra jogosult személynek be kell mutatni.
24. § * (1) A közúti járművezető vizsgabiztosok képzését a közlekedési hatóság engedélye alapján szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény végzi. A képesítés megszerzéséhez szükséges ismereteket, a képzésre, továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseket a 17. melléklet tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben említett képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyami képzés tartalmát és követelményeit, a képesítés megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati vizsgák rendjét és követelményeit, továbbá a vizsgázó eredményeinek értékelésére vonatkozó szabályokat, a továbbképzés rendjét, tartalmát és követelményeit, a kötelezően teljesítendő vizsgakövetelményeket a közlekedési hatóság határozza meg.
25. § (1) Vizsgabiztosi tanfolyamra az iskolázható be, aki sikeres vizsgabiztosi felvételi vizsgát tett.
(2) Vizsgabiztosi felvételi vizsgára az jelentkezhet, aki
a) * a 27. életévét betöltötte,
b) * szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves szakoktatói gyakorlattal, vagy legalább középiskolai érettségivel és ötéves szakoktatói gyakorlattal rendelkezik,
c) *
d) * „A”, „B”, „C”, „D” kategóriákra valamint a „CE” kombinált kategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, melyek közül bármely kategória, kombinált kategória megszerzésének időpontjától eltelt legalább 3 év.
(3) Elméleti vizsgabiztosi felvételi vizsgára jelentkezhet az, aki
a) a 25. életévét betöltötte,
b) *
c) legalább három éve meglévő „B” kategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, továbbá nem minősül a külön jogszabály szerinti kezdő vezetőnek,
d) * legalább középiskolai érettségivel rendelkezik.
(4) * A vizsgabiztosi felvételi vizsgán a közlekedési hatóság által kijelölt, a névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok vizsgáztatnak.
26. § * (1) Vizsgabiztosi vizsgára az bocsátható, aki a vizsgabiztosi tanfolyamot igazoltan elvégezte.
(2) A vizsgabiztosi vizsgán a közlekedési hatóság által kijelölt, a névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A vizsgabiztosi vizsga a 16. § ab) és ac) pontjai alapján meghatározottak szerint történik.
27. § * (1) * A közlekedési hatóság kérelemre a vizsgabiztosi tevékenységet engedélyezi és a vizsgabiztosi névjegyzékbe veszi fel azt,
a) aki a rendeletben meghatározott vizsgabiztosi képesítéssel rendelkezik,
b) aki az engedélyezési eljárás díját befizette,
c) * aki nem áll a vizsgáztatástól való eltiltás vagy törlés hatálya alatt,
d) aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik és egyetlen jármű-kategóriára vonatkozóan sem áll járművezetéstől eltiltás hatálya alatt,
e) akire nem vonatkozik olyan rendelkezés, amely szerint vezetői engedélyét csak utánképzés elvégzését követően kaphatja vissza, illetve tarthatja meg,
f) akit a közlekedési hatóság a vizsgáztatási tevékenység végzésére vonatkozó előírások súlyos megszegése miatt jogerős határozatban az engedélyezési kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül nem marasztalt el,
g) * aki a vizsgabiztosi képzésre jelentkezés feltételeit teljesíti.
(2) A nyilvántartásba vett vizsgabiztos részére a közlekedési hatóság vizsgabiztosi igazolványt ad ki.
(3) * A vizsgabiztosoknak a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához – a szükséges ismeret és képesség megőrzése, frissítése, új szakmai alkalmassági tényezők elsajátítása és a további vizsgáztatás tisztességes és egységes követelményeinek megfelelősége érdekében – évente összesen legalább kétnapos, – a szükséges gyakorlati járművezetői képesség megőrzése, illetve továbbfejlesztése érdekében – öt évente legalább ötnapos továbbképzésen kell részt venniük és ezt követően sikeres vizsgát kell tenniük. Az elméleti vizsgát a közúti járművezetők számítógépes elméleti vizsgájánál alkalmazott és elvárt körülmények betartásának megfelelően kell teljesíteni.
(4) * A vizsgabiztosok továbbképzését a közlekedési hatóság engedélye alapján szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény végzi. Amennyiben a vizsgakötelezettségét a vizsgabiztos sikeresen teljesítette, a közlekedési hatóság újabb érvényességi idejű vizsgabiztosi igazolványt ad ki.
(5) * Elméleti vizsgabiztosi képesítéssel kizárólag számítógépes elméleti vizsgáztatást lehet végezni.
(6) * Az engedéllyel rendelkező közúti járművezető vizsgabiztos tényleges vizsgáztatási tevékenységet a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott olyan óraszámok teljesítése után kezdheti meg, amikor kizárólag megfigyelő vizsgabiztosként vett részt vizsgaeseményeken. A közúti járművezető vizsgabiztost foglalkoztató közlekedési hatóság vezetője igazolja a kötelező óraszámok teljesítését.
(7) * Az 1995. július 1. napját megelőzően szerzett gyakorlati szakos vizsgabiztosi bizonyítvány vagy azzal egyenértékű képesítés – a jogszabályban meghatározott egyéb feltételek teljesítése esetén – újonnan megszerzett vezetői engedély kategória, kombinált kategória gyakorlati vizsgáztatására abban az esetben jogosít, amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott olyan óraszámok teljesítésre kerültek, amikor a vizsgabiztos az adott kategória, kombinált kategória tekintetében kizárólag megfigyelő vizsgabiztosként vett részt vizsgaeseményeken.
28. § (1) A vizsgabiztos vizsgáztatás közben köteles magánál tartani a vezetői engedélyét és a vizsgabiztosi igazolványát.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott okmányokat az ellenőrzés során az arra jogosult személynek be kell mutatni.
28/A. § *
29. § * (1) Közúti járművezető és közúti közlekedési szakember képzés csak az iskolavezetői névjegyzékben lévő iskolavezető irányításával folytatható.
(2) A közlekedési hatóság kérelemre az iskolavezetői tevékenységét engedélyezi és névjegyzékbe veszi fel azt a jelentkezőt, aki
a) a rendeletben meghatározott iskolavezetői képesítéssel rendelkezik,
b) az engedélyezési eljárás díját befizette,
c) nem áll az iskolavezetői névjegyzékből való eltiltás vagy törlés hatálya alatt.
30. § * Az iskolavezetők képzése a közlekedési hatóság engedélye alapján szakirányú műszaki felsőoktatási intézményekben történik. A képesítés megszerzéséhez szükséges ismereteket a 11. melléklet tartalmazza.
31. § (1) Iskolavezetői tanfolyamra az vehető fel, aki
a) legalább középiskolai érettségivel és szakoktatói vagy a 3. számú melléklet 2.5. pontjában meghatározott képesítéssel rendelkezik,
b) középiskolai végzettség esetén öt, felsőfokú végzettség esetén kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik,
c) *
(2) * A közlekedési hatóság az egyes tárgyak hallgatása és vizsgája alól – kérelemre – a 16. § a) pont ab) alpontja alapján megalkotott szabályzat szerint mentesítheti a megfelelő szakirányú képesítéssel rendelkező hallgatót.
(3) * Iskolavezetői vizsgára az bocsátható, aki az iskolavezetői tanfolyamot igazoltan elvégezte.
(4) * Az iskolavezetőket a közlekedési hatóság által vezényelt, a névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok vizsgáztatják.
32. § * (1) Az iskolavezetőnek évenként a 16. § ab) és ac) pontjai alapján meghatározottak szerinti továbbképzésen kell részt vennie és ezt követően sikeres vizsgát kell tennie.
(2) Az iskolavezetők továbbképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján szakirányú műszaki felsőoktatási intézményekben végezhető.
33. § (1) * A közúti közlekedési szakemberek képzése a közlekedési hatóság engedélye alapján szaktanfolyamon végezhető.
(2) Szaktanfolyam szervezésére az 1. számú melléklet szerinti képzési engedélyt az a szaktanfolyami képző szerv kaphat, amely megfelel:
a) a jó hírnév,
b) a szakmai alkalmasság
e rendelet által támasztott követelményeinek és a kérelem díját megfizette.
(3) * A (2) bekezdés a) pontja szerinti jó hírnév követelményének nem felel meg az a szaktanfolyami képző szerv, amelyben a szaktanfolyami képzésért felelős iskolavezető
a) a szaktanfolyami képzésre vonatkozó előírásokat két éven belül ismételten megsértette, és ezért a közlekedési hatóság jogerősen elmarasztalta;
b) irányítása mellett a szaktanfolyam tartására való jogosultságát a szaktanfolyami képző szerv – az a) pontban foglaltak miatt – két éven belül elvesztette.
(4) * A (2) bekezdés b) pontja szerinti szakmai alkalmasság feltételeinek az a szaktanfolyami képző szerv felel meg, amelynél igazolt az adott szaktanfolyam megtartásához szükséges:
a) a 16. § ad) pontja szerint meghatározott személyi és
b) a 3. melléklet 3.1.1 és 3.1.2 pontja, a 16. § aa) pontja, és a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti szaktanfolyamra vonatkozó jogszabály szerint meghatározott tárgyi
feltételek megléte.
(5) * Szaktanfolyamra vagy szakképesítő vizsgára az bocsátható, aki megfelel a közlekedési hatóság e rendeletben foglalt jogosultsága alapján meghatározott feltételeknek.
(6) * A vizsgát a közlekedési hatóság vagy az általa megbízott képző szerv szervezheti. A közúti közlekedési szakembereket a szaktanfolyamot követő vizsgán a közlekedési hatóság által kizárólag szakmai szempontok figyelembevételével vezényelt – a vizsgajegyzőkönyvben megnevezett és a szaktanfolyami vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő – vizsgabiztosok vizsgáztatják. A szaktanfolyami vizsgabiztosnak – a vizsgabiztosi engedélye érvényben tartásához – évente a közlekedési hatóság által szervezett továbbképzésen kell részt vennie.
A szaktanfolyami vizsgabiztosi névjegyzékbe olyan személy vehető fel,
a) aki felsőfokú, szakirányú iskolai végzettséggel és az adott szakterületen legalább 2 év szakmai gyakorlattal rendelkezik,
b) aki a közlekedési hatóság által meghatározott szakmai képesítéssel, végzettséggel rendelkezik,
c) akinek a névjegyzékbe való felvétel előtti két éven belül a szakoktatói, a vizsgabiztosi, az iskolavezetői tevékenységi engedélyét a közlekedési hatóság elmarasztalása kapcsán nem vonták vissza.
(7) Vizsgaszervezési megbízás csak annak a képző szervnek adható, amely megfelel a (2)–(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(8) * A szakképesítést igazoló okmányokat – a sikeres vizsgát tett jelöltek részére – a közlekedési hatóság adja ki.
(9) * A rendelet előírásait, különösen 5. §-a, 8. §-ának (1) és (3)–(5) bekezdése, 9. §-ának (5) és (7)–(8) bekezdése, 12. §-a, a 15. §-a, 27. § (2) bekezdése, a 28. § (1) bekezdése, a 34. § (1)–(2) bekezdése, a 35–38. §-a, a 3. mellékletének 3.2.2 és 3.2.3. pontjának rendelkezéseit a szaktanfolyami képzésre és vizsgáztatásra is megfelelően alkalmazni kell.
33/A. § * Tehergépkocsi és autóbuszvezetői alapképesítést és továbbképzési képesítést – a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott – azon személynek (a továbbiakban: gépkocsivezető) kell megszereznie, aki
a) * a közúton C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D, DE kategóriájú – vagy ezekkel egyenértékűnek elismert – vezetői engedéllyel vezethető járművet vezet, és
aa) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) állampolgára, vagy
ab) nem EGT-állam állampolgára és Magyarországon székhellyel rendelkező vállalkozás alkalmazza vagy foglalkoztatja,
b) * EGT-államban vagy nem EGT-államban állampolgársággal rendelkező olyan gépkocsivezető, akinek szokásos tartózkodási helye a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 165/2014/EU rendelet) 26. cikke rendelkezései szerint Magyarországon van, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D, DE kategóriájú – vagy ezekkel egyenértékűnek elismert – vezetői engedéllyel nem rendelkezik, és a 33/B. §-ban meghatározott alapképesítést kívánja megszerezni.
33/B. § * (1) A 33/A. § a) pontjában meghatározott azon gépkocsivezető, aki
a) * D1, D1E, D, DE kategóriájú vezetői engedélyét 2008. szeptember 9-ét,
b) * C1, C1E, C, CE kategóriájú vezetői engedélyét 2009. szeptember 9-ét
követően szerezte meg – a közúton történő járművezetéshez – a szakmai alapképesítés (a továbbiakban: alapképesítés) megszerzésére kötelezett.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett gépkocsivezető részére az alapképesítés megszerzése nem kötelező.
(3) Alapképesítést az a gépkocsivezető szerezhet, aki
a) EGT-állam állampolgára és szokásos lakóhelye a külön jogszabályban * foglaltak szerint Magyarországon van;
b) nem EGT-állam állampolgára és munkavállalási jogosultsága van vagy Magyarországon bejegyzett vállalkozás foglalkoztatja.
(4) Az alapképesítés megszerzésével kapcsolatos rendelkezéseket a 12. melléklet tartalmazza.
33/C. § * (1) * A 33/A. § a) pontjában meghatározott gépkocsivezető a közúton történő járművezetéshez
a) az alapképesítés megszerzését követő öt éven belül, vagy
b) ha az alapképesítés megszerzésére nem kötelezett
ba) * a D1, D1E, D, DE kategóriájú jármű esetében – a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló minisztertanácsi rendelet alapján kiadott – nemzetközi vagy belföldi autóbuszos szolgáltatói képesítés (bizonyítvány) hatályának lejártát követően, de legfeljebb 2013. szeptember 10-éig, és
bb) * a C1, C1E, C, CE kategóriájú jármű esetében – a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló minisztertanácsi rendelet alapján kiadott – nemzetközi vagy belföldi árufuvarozó szolgáltatói képesítés (bizonyítvány) hatályának lejártát követően, de legfeljebb 2014. szeptember 10-éig
a szakmai továbbképzési képesítés (a továbbiakban: továbbképzési képesítés) megszerzésére kötelezett.
(2) A továbbképzési képesítés a megszerzésétől számított öt évig érvényes. A gépkocsivezető ötévente továbbképzésen vesz részt.
(3) Továbbképzési képesítést az szerezhet, aki
a) megfelel a 33/B. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek;
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kategóriájú érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik;
c) EGT-államban szerzett alapképesítéssel rendelkezik vagy ennek megszerzésére nem kötelezett.
(4) A továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos rendelkezéseket a 13. melléklet tartalmazza.
33/D. § * (1) * A képző szerv részére az alapképesítés és a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyam megtartását a közlekedési hatóság a rendeletben foglaltak alapján engedélyezi. A képzési engedély alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyamok megtartására együttesen adható.
(2) * Az alapképesítés és a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos vizsgán a közlekedési hatóság által kijelölt vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A vizsgák lebonyolításával kapcsolatos szakmai követelményeket e rendelet alapján a közlekedési hatóság határozza meg. A sikeresen vizsgázó részére – érvényes vezetői engedély megléte esetén – a közlekedési hatóság a 95. kódszámot tartalmazó, öt évre érvényes, a 14. mellékletben meghatározott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t ad ki.
(3) Ha a gépkocsivezető
a) a 33/B. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott bármely autóbusz vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában alapképesítést szerzett, mentesül a többi autóbusz vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában az alapképesítés megszerzésének kötelezettsége alól,
b) a 33/B. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott bármely tehergépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában alapképesítést szerzett, mentesül a többi tehergépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában az alapképesítés megszerzésének kötelezettsége alól.
(4) * Az alapképesítés és a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyami képzésre és vizsgáztatásra vonatkozó szakmai követelményeket e rendelet alapján a közlekedési hatóság határozza meg.
(5) Ha a gépkocsivezető
a) a 33/C. § (1) bekezdésének ba) alpontjában meghatározott bármely autóbusz vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában továbbképzési képesítést szerzett, mentesül a többi autóbusz vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában a továbbképzési képesítés megszerzésének kötelezettsége alól,
b) a 33/C. § (1) bekezdésének bb) alpontjában meghatározott bármely tehergépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában továbbképzési képesítést szerzett, mentesül a többi tehergépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában a továbbképzési képesítés megszerzésének kötelezettsége alól.
(6) * Ha a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” adataiban változás történik – ide nem értve a lakcímadat és a vezetői engedély szám változását – annak cseréjét, elvesztése vagy megsérülése esetén pótlását a gépkocsivezetőnek kell kezdeményeznie.
33/E. § * (1) Az alapképesítés a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyami képzést és vizsgát a 34. §-ban foglaltak szerint kell ellenőrizni.
(2) Ha a képző szerv a rendeletben meghatározott feltételeknek nem tesz eleget, a 37. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
33/F. § * (1) * Az alapképesítés és a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyami képzésen részt vett gépkocsivezető részére – sikeres vizsga alapján – vezetői engedélye érvényessége esetén a közlekedési hatóság a 14. mellékletben meghatározott, a 95. kódszámot tartalmazó, öt évig hatályos „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t ad ki. A Gépjárművezetői képesítési igazolvány – a gépkocsivezető választása szerint – személyesen vehető át a közlekedési hatóság hivatalos helyiségében, illetőleg postai úton külön hivatalos iratként továbbítható.
(2) * A közlekedési hatóság az általa kiadott és bevont „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-okról nyilvántartást vezet.
(3) * A „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” tulajdonosa a közlekedési hatóságnál köteles bejelenteni, ha a részére kiadott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány
a) elveszett, ellopták vagy megsemmisült,
b) megrongálódás vagy elhasználódás miatt bármely bejegyzett adat nem olvasható.
(4) * A nyilvántartásból azonosítható „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” tulajdonosának kérelme alapján a közlekedési hatóság – a (3) bekezdésben meghatározott esetben – az érvényes vezetői engedély felmutatása mellett, a nyilvántartásban rögzített adatok felhasználásával a korábban kiadott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” helyett új „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t ad ki. A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a korábban kiadott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t bevonja.
(5) * Ha a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-ba bejegyzett adatok megváltoztak, a nyilvántartásból azonosítható „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” tulajdonosának a 33/D. § (6) bekezdése alapján benyújtott kérelmére a közlekedési hatóság – az érvényes vezetői engedély és az adatváltozást tanúsító okmány felmutatása mellett – a nyilvántartásban rögzített adatok felhasználásával a korábban kiadott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” egyidejű bevonása mellett új „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t ad ki.
(6) * Ha a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-ba bejegyzett érvényességi időpont lejárt, a rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetében új „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” kiadására kerül sor, egyidejűleg a közlekedési hatóság a lejárt érvényességű „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t bevonja.
(7) * A „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-on a kiadásának időpontjában meghatározott lakcím- és vezetői engedély szám adat kerül feltüntetésre. Ezen adatok megváltozása nem érinti a kiadott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” érvényességét. A vezetői engedély cseréjét követően a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-ra utaló közösségi kódot is tartalmazó vezetői engedély és a korábbi vezetői engedély számát tartalmazó „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” együttesen igazolja a 33/A. §-ban foglalt képesítési követelmény teljesítését.
33/G. § * Az alapképesítési és a továbbképzési képesítési szaktanfolyami képzés engedélyezési díját, továbbá az alapképesítés és a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati vizsgák, és a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” kiállításának díját a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló jogszabály határozza meg.
34. § * (1) A közúti járművezető-képzést, a szaktanfolyami képzést, továbbá a vizsgáztatást rendszeresen ellenőrizni kell, és el kell látni mindezek szakfelügyeletét. A közlekedési hatóság minőségbiztosítási szabályokat állapít meg a vizsgabiztosokra vonatkozó követelmények fenntartása érdekében. A minőségbiztosítási szabályok magukban foglalják a vizsgabiztosok ellenőrzését és szakfelügyeletét, munkájuk, továbbképzésük, ismételt engedélyezésük, és folyamatos szakmai fejlődésük során, illetve megtartott vizsgáik eredményeinek rendszeres felülvizsgálatán keresztül.
(2) * A közúti járművezetői vizsgákon közreműködő vizsgabiztos tevékenységének ellenőrzését a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy a vizsgabiztos közvetlen vezetője végezheti kizárólagos, át nem ruházható jogkörben. Ez a korlátozás nem érinti a munkáltató nem szakmai tevékenységhez kötődő egyéb belső ellenőrzését.
(3) A közúti járművezetői vizsgákon közreműködő vizsgabiztos szakmai tevékenységének szakfelügyeletét évente – az (1) bekezdés szerinti minőségbiztosítási szabályoknak megfelelően – legalább nyolc órában biztosítani kell. A szakfelügyelet keretében öt évente egyszer minden vizsgabiztost legalább 4 órán át meg kell figyelni vizsgáztatás közben, több vizsga figyelemmel kísérését lehetővé tevő módon.
(4) Amennyiben a szakfelügyelet során a vizsgabiztos tevékenységében hiányosságok vagy szakmai ismereti problémák merülnek fel, a vizsgabiztosnak a közlekedési hatóság által meghatározott rendkívüli továbbképzésen kell részt vennie, továbbá sikeres vizsgájának teljesítéséig a vizsgabiztos vizsgára nem vezényelhető.
(5) A rendkívüli továbbképzés elvégzésére kötelezett vizsgabiztos csak annak teljesítésével tehet eleget a 27. § (3) bekezdésében előírt éves továbbképzési kötelezettségének. A rendkívüli továbbképzés elvégzése és sikeres vizsgája mentesíti a vizsgabiztost a rendes továbbképzés alól abban az évben.
(6) Amennyiben a vizsgabiztos több kategóriában is jogosult vizsgáztatni, úgy az egyik kategóriában végzett ellenőrzésre vonatkozó megfelelő eredményt több kategóriára is érvényesnek kell tekinteni.
(7) A közúti járművezetők és a közlekedési szakemberek képzésének ellenőrzését és annak eredményéről való beszámolót a közlekedési hatóság által kiadott ellenőrzési terv figyelembe vételével kell végezni.
35. § * (1) A szakfelügyelet és az ellenőrzés lehet előre bejelentett és soron kívüli.
(2) A szakfelügyelő és az ellenőrzést végző tapasztalatairól az érintett szakoktatót, a vizsgabiztost, az iskolavezetőt, valamint a közlekedési hatóságot tájékoztatja.
(3) A szakfelügyelő megállapításától függően javaslatot tehet
a) visszatérő szakfelügyeletre, a képzési vagy a vizsgáztatási tevékenységet érintő tematikus szakfelügyelet megtartására;
b) a szakoktató, a vizsgabiztos, az iskolavezető, a képző szerv szankcionálására;
c) a képzési engedély felfüggesztésére, részleges vagy teljes visszavonására;
d) a vizsgahelyek és a vizsgapályák minősítésének felülvizsgálatára, illetve minősítésének visszavonására.
(4) A szakfelügyelő és az ellenőrzést végző haladéktalanul felfüggeszti
a) a képzést vagy a vizsgát,
a1) ha életet vagy testi épséget fenyegető balesetveszély áll fenn,
a2) ha az ellenőrzést, szakfelügyeletet az ellenőrzés alá vont gátolja, akadályozza,
b) a képzést, ha a feltételek hiánya vagy a körülmények miatt a képzés az előírásoknak és a tantervnek megfelelő módon nem tartható meg,
c) a vizsgát, ha a feltételek hiánya, a vizsgakörülmények, vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértése miatt a vizsgázó teljesítménye objektív módon nem értékelhető.
(5) Amennyiben a szakoktató ellenőrzése során az ellenőrzést végző szakmai, módszertani hiányosságot tapasztal, úgy a szakoktató felé történő jelzés mellett köteles a szakfelügyeletet végző közlekedési hatóság részére az előírt módon jelentést tenni.
(6) * A közlekedési hatóság által meghatározott módon a közúti járművezetők gyakorlati képzésének soron kívüli ellenőrzése és szakfelügyelete végezhető a közúti forgalomban történő megállítással is.
36. § * Szakfelügyelet és ellenőrzés nem gyakorolható annál a képző szervnél, amelyhez a szakfelügyelőt vagy ellenőrzést végzőt vagy Ptk. szerinti közeli hozzátartozóját munkaviszony, megbízási jogviszony vagy társasági szerződésen alapuló anyagi érdekeltség köti.
37. § (1) *
(2) *
(3) * A közlekedési hatóság a képzési engedélyt
a) visszavonja, ha a felfüggesztő határozatban meghatározott feltételeknek, az abban meghatározott időtartamon belül nem tesz eleget;
b) a képző szerv a képzési tevékenység gyakorlására vonatkozó előírásokat megszegte;
c) visszavonhatja, ha a képző szervet a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a Gazdasági Versenyhivatal jogerős határozatával elmarasztalta.
(4) *
(5) * A képzési engedélynek a (3) bekezdés a)–c) pontjai alapján történő visszavonása után az érintett képző szerv részére két évig újabb képzési engedély nem adható.
37/A. § * A rendelet
a)–b) *
c) a 2013. január 19. előtt szerzett közúti járművezetői vizsgabiztosi képesítések továbbra is érvényesek, azonban a minőségbiztosításra és a rendszeresen továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseket ebben az esetben is alkalmazni kell,
d) * a 10. § (5) bekezdésében és a 11. § (7) bekezdésében meghatározott 12 hónapos határidőt a 2014. október 1-jét követően elméleti vizsgát tevő tanulók esetében, illetve a gyakorlati képzésben 2013. október 1-jét követően hitelesített vezetési kartonnal résztvevők esetében kell alkalmazni.
38. § *
39. § (1) * 2015. december 31. napjáig az e rendelet 8. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha a vizsgabiztos tekintetében teljesül a 8. § (3) bekezdésében meghatározott feltétel.
(2) *
(3) * A 9. § (7a) bekezdése tekintetében az ott meghatározott feltételek megtartása mellett, a jelentkezési lapon feltüntetett megszerezni kívánt kategória módosítását az elméleti vizsga érvényességén belül az a tanuló is kérelmezheti, aki 2013. január 19-ét megelőzően az eredetileg megszerezni kívánt kategóriából gyakorlati vizsgát már tett, azonban a kategória megszerzéséhez szükséges teljes képzési- és vizsgakövetelményeket még nem teljesítette. Ebben az esetben a kérelmezőnek a módosított kategóriának megfelelő hátralévő, sikeresen még nem teljesített gyakorlati vizsgáit kell teljesítenie úgy, hogy a gyakorlati vizsgák tekintetében – a 9. § (7a) bekezdésében foglaltak szerint – a 2013. január 19-e előtt meghatározott óraszámokat, vizsgatárgy-megnevezéseket és kérdés-számokat kell figyelembe venni.
(4) *
40. § * E rendelet 4. számú melléklete 2013. október 1-jén hatályát veszti.
41. § (1) * Azokra a járművekre, amelyekre oktatójármű-igazolást külön jogszabályban foglaltak szerint 2003. december 1-je előtt állítottak ki és a jármű 2008. július 18-át megelőzően rendelkezett oktatójármű-igazolással, 2013. szeptember 30-ig a 4. számú melléklet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A 2003. december 1-jét követően oktatásba bevont járműnek az oktatójármű-igazolás megszerzéséhez az 5. számú mellékletben meghatározott követelményeknek kell megfelelnie.
(3)–(4) *
42. § * (1) Ez a rendelet
a) a vezetői engedélyekről szóló, 1991. július 29-i 91/439/EGK tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2000/56/EK bizottsági irányelvnek és 2008/65/EK bizottsági irányelvnek;
b) egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 91/439/EGK, illetve a 76/914/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. július 15-i 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a 2. cikke, 5. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint 10. cikk (2) és (3) bekezdése kivételével;
c) az 1999/45/EK, a 2002/83/EK, a 2003/37/EK és a 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 77/388/EGK, a 91/414/EGK, a 96/26/EK, a 2003/48/EK és a 2003/49/EK tanácsi irányelvek az áruk szabad mozgása, a szolgáltatások nyújtásának szabadsága, a mezőgazdaság, a közlekedéspolitika és az adózás területén, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2004. április 26-i 2004/66/EK tanácsi irányelv Melléklet IV. rész 2. pontjának;
d) a közlekedéspolitika területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2006. november 20-i 2006/103/EK tanácsi irányelv Melléklet A. rész 6. pontjának;
e) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
f) a vezetői engedélyekről szóló, 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
g) a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2012. november 19-i 2012/36/EU bizottsági irányelvnek;
h) a közlekedéspolitika területén elfogadott egyes irányelveknek a Horvát Köztársaság csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2013. május 13-i 2013/22/EU tanácsi irányelv Melléklet A. rész 4. pontjának;
i) a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2013. október 2-i 2013/47/EU bizottsági irányelvnek;
j) a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2014. július 1-jei 2014/85/EU bizottsági irányelv Melléklet 1. pontjának
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1. Az engedélyező hatóság megnevezése
2. Az engedély száma
3. Az engedélyes megnevezése, székhelye, telephelye, az egyéni vállalkozó azonosító adatai
4. Az iskolavezető neve
5. * Engedélyes (képző szerv) azonosítója
6. *
7. Az engedélyezett tevékenység meghatározása
8. Az engedély érvényessége
9. Korlátozások
10. A kibocsátás kelte
11. Az engedély kiadására jogosult személy aláírása
12. Az engedélyező hatóság bélyegzőlenyomata
A képző szerv a tanuló részére írásos tájékoztatót állít össze, amely minimálisan az alábbiakat tartalmazza:
1. * a képző szerv megnevezését, címét, e-mail címét és telefonszámát (teljes név, valamint, ha van, fantázianév is), honlapjának címét (URL),
2. a cég formáját (kft., bt., egyéni vállalkozó stb.),
3. a cégbírósági bejegyzés számát (vagy vállalkozói engedély száma),
4. * az iskolavezető nevét, e-mail címét és telefonszámát,
5. az ügyfélfogadó címét, telefonszámát, az ügyfélfogadás időpontjait,
6. a telephely(ek) címét, telefonszámát,
7. * a tanfolyamra vagy szaktanfolyamra való felvétel módját,
8. az előírt egészségi és PÁV alkalmassági vizsgálatokat kategóriánként,
9. * a tanfolyamra történő felvétel és a vizsgára bocsátás feltételeit kategóriánként, az elsősegélynyújtási ismeretek megszerzésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá:
a) az alapfokú iskolai végzettség igazolásának módját,
b) azt, hogy a közlekedési hatóság a sikeres vizsgáról kiállított vizsgaigazolást, az illetékes közlekedési igazgatási hatóság részére küldi meg,
c) azt, hogy a tanuló a megszerezni kívánt képesítéshez szükséges egyéb igazolások (pl. elsősegélynyújtási ismeretek megszerzésének igazolása) birtokában kezdeményezheti az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnál a vezetői engedély kiállítását,
10. * a tanuló által igényelt tanfolyam vagy szaktanfolyam tantárgyait, a képző szerv által tartott óraszámát, az elméleti tanórák időtartamát, továbbá csak elméleti, illetve csak gyakorlati oktatásra jogosító képzési engedély esetén annak a képző szervnek a megnevezését és elérhetőségeit, amelyikkel a képzési engedély jogosultja szerződéses jogviszonyban áll,
11. a járműhasználatot: a választható típusokat, a tanuló által biztosított jármű esetén a használat feltételeit,
12. a hiányzás pótlásának módját,
13. * a tandíj összegét (elméleti, gyakorlati bontásban), a tandíj befizetésének módját, azért nyújtott szolgáltatások tartalmának és díjainak tételes felsorolását, továbbá a megszerezni kívánt kategória vagy szakképesítéshez szükséges egyéb díjakat (vizsgadíjak, elsősegély- nyújtási ismeretek vizsga díját, egyéb költségeket),
14. az egyes tantárgyak hallgatása és vizsgája alóli mentesítés feltételeit,
15. a tanuló áthelyezés és a teljesített oktatásról szóló igazolás kiadásának módját, a tanuló áthelyezés következményeit,
16. oktatási helyszínek címét,
17. * a pótórák igénylésének módját, díjait,
18. * az engedélyező hatóság megnevezését, címét és telefonszámát, felügyeletet ellátó szervezetek megnevezését és elérhetőségeit,
19. a vizsgázó jogait és kötelezettségeit,
20. a vizsgadíjakat és azok megfizetésének módját,
21. * a vezetői engedély vagy a szakképesítés kiadásával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott fontosabb előírásokat. Nem magyar állampolgárokat érintően különös tekintettel kell lenni a tartózkodási engedélyre vonatkozó előírásokra. Különös tekintettel kell lenni továbbá a 10. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapfokú iskolai végzettség igazolásának módjára. Az írásos tájékoztatót a képző szerv készíti el és végzi a szükséges módosításokat, aktualizálásokat. Az írásos tájékoztató egy példányát a képző szerv a tanfolyamra történő jelentkezéssel egyidejűleg a jelentkezőnek átadja, és a tanfolyamra jelentkezők kellő tájékoztatása érdekében az ügyfélfogadásra szolgáló helyiségben jól látható helyen ki is függeszti, valamint az írásos tájékoztatóban megjelölt honlapján közzéteszi és folyamatosan aktualizálja. A képző szervet népszerűsítő felhívásokban közzétett adatoktól az írásos tájékoztató adataiban eltérés nem mutatkozhat.
A képző szerv összeállítja a tanuló részére a vállalkozási feltételeit.
1. * Beiskolázási feltételek
Ha a képző szerv a jelentkezés időpontjában – az általa vizsgálható okmányok és a tanuló nyilatkozata alapján – megállapította, hogy a tanuló a vizsgára bocsátásra vagy a vezetői engedély kiadására vonatkozó feltételeknek nem felel meg, köteles erről a tényről a tanulót írásban tájékoztatni.
2. Szakoktatói képesítések
2.1. A szakoktatói képesítési szakok:
„Közlekedési ismeretek”
„Műszaki ismeretek”
„Járművezetési gyakorlat”
2.2. A „Közlekedési ismeretek” szakos képesítés jogosít:
a „Közlekedési ismeretek” és a „Járművezetés elmélete” tantárgyak oktatására.
2.3. A „Műszaki ismeretek” szakos vagy annak megfelelő képesítés jogosít:
a „Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek”, a „Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés”, a „Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás” és a „Járművezetés elmélete” tantárgyak oktatására.
2.4. * A „Járművezetési gyakorlat” szakos képesítés jogosít:
a járművezetési gyakorlat oktatására (beleértve az „Alapoktatás” biztonsági ellenőrzési feladatainak oktatását is) abban a vezetői engedélyre vonatkozó nemzetközi- és nemzeti kategóriában, amellyel a szakoktató a szakoktatói tanfolyamra jelentkezéskor rendelkezett továbbá a „Járművezetés elmélete” tantárgy oktatására minden kategóriában.
A 2011. december 1. napját megelőzően szerzett „Járművezetési gyakorlat” szakos képesítés – a jogszabályban meghatározott egyéb feltételek teljesítése esetén – azon vezetői engedély kategóriák gyakorlati oktatására jogosít, amelyek megfelelnek a 18. § (3) bekezdés b) pontokban meghatározott feltételeknek.
2.5. * A „Műszaki ismeretek” szakos szakoktatói képesítésnek megfelelő végzettségek
A „Műszaki ismeretek” szakos szakoktatói képesítésnek elfogadhatók az azzal egyenértékű vagy magasabb szintű, az alábbiakban felsorolt végzettségek:
Bármely egyetem közlekedés- vagy gépészmérnöki karán szerzett
– közlekedés- vagy gépészmérnöki oklevél és e mellett tanári vagy bármely szakos szakoktatói oklevél;
– közlekedésmérnök-tanári vagy gépészmérnök-tanári oklevél.
Bármely főiskolán szerzett
– gépjárműüzemi szakos vagy gépész üzemmérnöki oklevél és emellett tanári vagy bármely szakos szakoktatói oklevél;
– autóközlekedési műszaki tanár szakos oklevél;
– műszaki oktató szakos oklevél.
A felsorolt képesítések szakoktatói névjegyzékbe vételre – szakmai előírások tekintetében – jogosítanak.
A nem említett szakképesítések elfogadásáról a közlekedési hatóság egyedi elbírálás alapján határoz.
3. A tanfolyami képzés
3.1. Tárgyi feltételek a képzéshez
3.1.1. * Ügyfélfogadó helyiség
A képző szervnek rendelkeznie kell az ügyfélfogadáshoz – az ügyfélfogadás idejében kizárólag a képző szerv (vállalkozás) céljára szolgáló – ügyfélfogadó helyiséggel, amelynek felszereltsége biztosítja az ügyfelek kulturált fogadásának és kiszolgálásának feltételeit. Az ügyfélfogadóban a képző szerv képzési engedélyét és a vállalkozási feltételeit és az írásos tájékoztatót ki kell függeszteni, továbbá a cégtáblán az ügyfélfogadás idejét fel kell tüntetni. Az ügyfélfogadás ideje nem lehet kevesebb hetente összesen 8 óránál, amely 8 órát munkanapokon 8 és 20 óra között kell meghatározni.
3.1.2. * Az elméleti tárgyak oktatásához
A képző szervnek rendelkeznie kell
a) tantermi oktatáshoz
aa) tanteremmel,
ab) fali tablókkal,
ac) multimédiás oktatástechnológiai eszközzel vagy video lejátszóval és televíziókészülékkel, vagy számítógéppel és projektorral (kivetítő berendezés),
b) e-learning esetében
ba) a 16. mellékletben foglaltaknak és az engedélyezett képzésnek megfelelő e-learning rendszerrel.
3.1.3. * A „Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek” tantárgy oktatásához
Az „A” és „B” kategóriás, valamint az „A1”, „A2” és „B1” kategóriás tantermi képzést olyan tanteremben kell végezni, amely alkalmas a világító- és jelzőberendezések működőképes modelljének bemutatására.
3.1.4. * A „Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés” tantárgy oktatásához
A „C”, „D”, „T”, „Trolibusz” kategóriás, valamint a „C1”, „D1” kategóriás, továbbá a „BE”, „CE”, „C1E”, „DE”, „D1E” kombinált kategóriás képzés esetén a képző szervnek rendelkeznie kell az oktatásra kialakított helyiséggel, amelyben el kell helyezni legalább egy darab, az oktatni kívánt kategóriának (kategóriának, kombinált kategóriának) megfelelő típusú üzemképes járművet vagy tanalvázat, továbbá a közlekedési hatóság által meghatározott tantervi feladatok végrehajtásához szükséges szerszámokat és eszközöket.
A helyiségben oly módon kell elhelyezni az oktatni kívánt járművet vagy tanalvázat, hogy a tantervekben meghatározott létszámú tanulók a bemutatott feladatokat megfigyelhessék, gyakorolhassák.
A helyiségnek meg kell felelnie a munkavédelmi és tűzvédelmi előírásoknak is. Az oktatás ideje alatt gondoskodni kell a motor üzemeltetéséből keletkező gázok elvezetéséről.
A helyiségben el kell helyezni továbbá a tűzvédelmi előírásoknak megfelelő számú és töltetű tűzoltó készüléket, valamint az oktatáshoz szükséges számú, de legalább 1-1 db asztalt és széket.
A helyiség fűtését – minimálisan 18 °C –, világítását és szellőzését biztosítani kell.
A képzésben és vizsgáztatásban résztvevők számára megfelelő WC-t és kézmosási lehetőséget kell biztosítani.
3.1.5. * Az „A”, „B”, „C”, „D”, „AM”, „T”, „Trolibusz” kategóriás, valamint az „A1”, „A2”, „B1”, „C1”, „D1” kategóriás, továbbá a „BE”, „CE”, „C1E”, „DE”, „D1E” kombinált kategóriás képzés esetében a tantervben részletesen meghatározott méretű és kialakítású gyakorlópálya, amely megfelel az alábbi feltételeknek:
Az „A”, „A2”, „Akorl.”, „B”, „C”, „D”, „M”, „AM”, „T”, „Trolibusz” kategóriás, valamint az „A1”, „C1”, „D1” kategóriás, továbbá a „BE”, „CE”, „C1E”, „DE”, „D1E” kombinált kategóriás képzés esetén a tantervben részletesen meghatározott méretű és kialakítású gyakorlópályával, amelynek meg kell felelnie az alábbi feltételeknek:
fa) forgalom elől elzárt terület,
fb) szilárd burkolat,
fc) legyen alkalmas – a gyakorlást egyidejűleg végzők számának figyelembevételével – az előírt feladatok biztonságos végrehajtására,
fd) kulturált WC és kézmosási lehetőség,
g) a vezetési gyakorlat oktatásához a képzési engedélyben szereplő kategóriába tartozó, az 5. számú mellékletben meghatározott további feltételeknek megfelelő, érvényes forgalmi engedéllyel járművekkel és felszerelésekkel.
A járműkezelési és rutinfeladatok oktatásához meghatározott gyakorló pálya szilárd burkolatának, kizárólag a képzés (gyakorlás) céljára elfogadható – a kétkerekű járművek vezetésének oktatását kivéve – minden olyan felület, amely időjárástól függetlenül, a burkolat deformációja nélkül alkalmas a feladatok gyakorlására. A kétkerekű járművek oktatásához aszfalt vagy beton burkolatú pálya szükséges.
A pálya méretének az adott járműkategóriára előírt tantervi és vizsgafeladatok gyakorlására alkalmasnak kell lennie. A kizárólag képzésre használt pálya esetében nem követelmény az összes feladat egyidejű gyakorlási lehetőségének biztosítása. A pálya oktatás közbeni átrendezése megengedett.
3.2. * A tanulók képzése
A tanulókat a közlekedési hatóság által kiadott, az egyes járműkategóriákra vonatkozó, hatályos Tantervi és Vizsgakövetelmények előírásai szerint kell képezni.
Azokban a közoktatási intézményekben (iskolákban), ahol a közúti járművezető-képzés beépült az iskolai tantervbe, a tanulók vizsgára bocsátásának feltétele, hogy az iskolai tantervet a közlekedési hatóság jóváhagyja.
3.2.1. * Az egyes járműkategóriákhoz tartozó oktatási idők és teljesítendő menettávolságok.
Kötelező óraszámok és teljesítendő menettávolságok a közúti járművezető-képző tanfolyamokon
| Kategória | Alapismeretek Elméleti és Bü tantárgyak | Járművezetési gyakorlat | Megjegyzés | ||||||||||||||||||||||||||
| Σóra | K | Je | Szü | F 1–2 | Mu | Bü | Σóra | A | F | F/v | F/o | F/h | F/é | F/k | M | ||||||||||||||
| A1, A2, | 22 | X | X | X | – | – | – | 16 | 6 | 10 | 8 | 2 | – | – | – | 240 | |||||||||||||
| A11) | 3 | X | X | X | – | – | – | 2 | 1 | 1 | 1 | – | – | – | – | 30 | |||||||||||||
| A22) | – | – | – | – | – | – | – | 12 | 4 | 8 | 6 | 2 | – | – | – | 180 | 11. § (5) bekezdés | ||||||||||||
| A23) | 3 | X | X | X | – | – | – | 8 | 2 | 6 | 4 | 2 | – | – | – | 120 | |||||||||||||
| A4) | – | – | – | – | – | – | – | 12 | 4 | 8 | 4 | 4 | – | – | – | 180 | 11. § (5) bekezdés | ||||||||||||
| A5) | 3 | X | X | X | – | – | – | 8 | 2 | 6 | 4 | 2 | – | – | – | 120 | |||||||||||||
| A2) | – | – | – | – | – | – | – | 16 | 6 | 10 | 8 | 2 | – | – | – | 240 | 11. § (5) bekezdés | ||||||||||||
| A3) | 3 | X | X | X | – | – | 10 | 4 | 6 | 4 | 2 | – | – | – | 150 | ||||||||||||||
| A6) | 22 | X | X | X | – | – | 26 | 10 | 16 | 11 | 5 | – | – | – | 390 | ||||||||||||||
| B | 28 | X | X | X | – | – | 29 | 9 | 20 | 14 | 4 | – | 2 | – | 580 | ||||||||||||||
| B969) | 6 | – | – | X | – | X | – | 6 | 6 | – | – | – | – | – | – | – | |||||||||||||
| B1 | 28 | X | X | X | – | – | – | 29 | 9 | 20 | 14 | 4 | – | 2 | – | 348 | |||||||||||||
| C1 | 80 | X | X | X | – | X | X | 19 | 6 | 13 | 7 | 2 | 2 | 2 | – | 228 | |||||||||||||
| C | 80 | X | X | X | – | X | X | 29 | 6 | 23 | 15 | 4 | 2 | 2 | – | 348 | |||||||||||||
| C7) | 16 | – | – | – | – | – | X | 14 | 6 | 8 | 4 | 2 | 2 | – | – | 168 | 11. § (5) bekezdés c) pont | ||||||||||||
| D1 | 40 | X | X | X | – | – | X | 29 | 6 | 23 | 15 | 4 | 2 | 2 | – | 348 | |||||||||||||
| D | 28 | X | X | X | – | – | X | 29 | 6 | 23 | 17 | 4 | 2 | – | – | 348 | |||||||||||||
| BE | 22 | X | X | X | – | X | X | 16 | 6 | 10 | 4 | 4 | 2 | – | – | 192 | |||||||||||||
| C1E | 20 | X | X | X | – | – | X | 14 | 6 | 8 | 4 | 2 | 2 | – | – | 168 | |||||||||||||
| CE | 20 | X | X | X | – | – | X | 14 | 6 | 8 | 4 | 2 | 2 | – | – | 168 | |||||||||||||
| D1E | 22 | X | X | X | – | X | X | 14 | 6 | 8 | 4 | 2 | 2 | – | – | 168 | |||||||||||||
| DE | 20 | X | X | X | – | – | X | 14 | 6 | 8 | 4 | 2 | 2 | – | – | 168 | |||||||||||||
| AM | 16 | X | X | – | – | – | – | 10 | 4 | 6 | – | – | – | – | – | 100 | |||||||||||||
| T | 56 | X | X | X | – | X | X | 24 | 6 | 18 | 9 | 5 | – | – | 4 | ||||||||||||||
| K | 12 | X | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | ||||||||||||||
| TR | 102 | X | X | X | X | X | X | 49 | 4 | 45 | 45 | – | – | – | – | ||||||||||||||
| TR8) | 50 | X | X | X | X | X | X | 26 | 4 | 22 | 22 | – | – | – | – | ||||||||||||||
| Rövidítések: | |||||||||||||||||||||||||||||
| K | = Közlekedési alapismeretek | A | = Alapoktatás | ||||||||||||||||||||||||||
| Je | = Járművezetés elmélete | F | = Főoktatás | ||||||||||||||||||||||||||
| Szü | = Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek | F/v | = városi vezetés | ||||||||||||||||||||||||||
| Bü | = Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés | F/o | = országúti vezetés | ||||||||||||||||||||||||||
| Mu | = Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás | F/h | = hegyvidéki vezetés | ||||||||||||||||||||||||||
| F 1–2 | = F 1–2 számú trolibusz jelzési és forgalmi utasítás | F/é F/k | = éjszakai vezetés = vezetés könnyű terepen | ||||||||||||||||||||||||||
| M | = Menettávolságok kilométerben | ||||||||||||||||||||||||||||
| 1) érvényes „B” kategóriás vezetői engedély esetén | |||||||||||||||||||||||||||||
| 2) „A1” kategória megszerzését követő két éven belül | |||||||||||||||||||||||||||||
| 3) „A1” kategória megszerzését követő két éven túl | |||||||||||||||||||||||||||||
| 4) „A2” kategória megszerzését követő két éven belül | |||||||||||||||||||||||||||||
| 5) „A korlátozott” vagy „A2” kategória megszerzését követő két éven túl | |||||||||||||||||||||||||||||
| 6) amennyiben betöltötte 24. életévét és nem rendelkezik legalább két éves „A2” kategóriás vezetői engedéllyel | |||||||||||||||||||||||||||||
| 7) „C1” kategória megszerzését követő 2 éven belül | |||||||||||||||||||||||||||||
| 8) „D” kategóriás vezetői engedéllyel | |||||||||||||||||||||||||||||
| 9) „B” kategóriájú járművek nehéz pótkocsival összekapcsolva, feltéve, hogy az így kialakított járműszerelvény legnagyobb megengedett össztömege 3500 kg és 4250 kg közötti | |||||||||||||||||||||||||||||
3.2.2. * Tanfolyam megkezdése tantermi elméleti-, valamint csoportos gyakorlati oktatás esetén
Az alapismeretek tantárgyainak összes kötelező (vagy annál több) óraszámán belül az egyes tantárgyak oktatására fordítandó órák számát a közlekedési hatóság által kiadott tanterv figyelembe vételével az iskolavezető határozza meg. A tantárgyi tananyag témakörönkénti felosztása a szakoktató feladata. Az iskolavezető által elkészített tanrendet a tanfolyam kezdetét megelőző legalább 3 munkanappal korábban a közlekedési hatóság részére meg kell küldeni. Tanrend változása esetén a Bizonylati album szerinti módosított tanrendet a változás előtt legalább 3 munkanappal korábban a közlekedési hatóság részére elektronikus úton meg kell küldeni, illetve egy példányt a tanulmányi naplóhoz csatolni kell. A tanfolyam tantermi oktatásán minden alkalommal jelenléti ívet kell vezetni, melyet az oktatáson résztvevőkkel minden foglalkozáson alá kell íratni. A jelenléti ívet az összes résztvevő aláírása után le kell zárni úgy, hogy arra további aláírás ne kerülhessen, majd a tanulmányi naplóhoz kell csatolni. A továbbiakban, amennyiben nincs változás az egyes tanfolyamok tanrendjében, a tanrenden a foglalkozásokra vonatkozóan csak az oktatás időpontját és óraszámát kell feltüntetni, a tantárgyakat nem kötelező bejegyezni. A tanfolyamon résztvevők névsorát a Bizonylati album szerinti nyomtatványon a tanfolyam első foglalkozását követő 1 munkanapon belül elektronikus úton meg kell küldeni a közlekedési hatóság részére, illetve egy példányt a tanulmányi naplóhoz kell csatolni.
A képző szerv – a vállalkozási feltételeinek megfelelően – az előírtnál magasabb óraszámú tanfolyamokat is tarthat. A tanuló számára a képzési rész elvégzése akkor igazolható, ha az egyes tantárgyak tanteremben történő elméleti oktatására vonatkozó kötelező óraszám 10%-ánál kevesebbet hiányzott. Az óraszámok 10%-nál kevesebb hiányzást önálló felkészüléssel is lehet pótolni. Ettől magasabb óraszámú hiányzás esetén a tanuló számára – azon témakörökből, melyeken a tanuló nem vett részt – pótfoglalkozást kell tartani. A pótfoglalkozást a tanrendbe be kell illeszteni, és a tanrend módosítására vonatkozók szerint be kell jelenteni.
3.2.3. * Tanfolyam megkezdése e-learning oktatás esetében
Az e-learning képzésben részt vevő tanuló adatait, illetve az e-learning képzés azonosító számát a tanulóval kötött szerződés alapján a hozzáférést követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül a közlekedésért felelős miniszter részére meg kell küldeni.
3.2.4. * Képzés elvégzésének igazolása
A vizsgára jelentkezéshez előírt képzési rész (tantárgy) elvégzését tanúsító igazolást az e-learning képzés esetén minden esetben, tantermi képzés esetén a tanuló kérelmére az iskolavezető köteles a befejezést követő 3 munkanapon belül a tanuló részére kiadni, valamint a közlekedési hatóság részére elküldeni. Az igazolásnak tartalmaznia kell:
a) a képző szerv azonosító adatait (nevét, címét),
b) a tanuló személyes adatait (nevét, anyja nevét, születési dátumát, születési helyét),
c) a tanuló azonosítóját,
d) vezetői engedély kategóriát, amelyre a képzés irányul,
e) a teljesített képzési rész (tantárgy)
ea) megnevezését,
eb) kezdési időpontját,
ec) befejezési időpontját,
f) iskolavezető aláírását,
g) igazolás kiállításának dátumát.
3.3. * „B” kategória 96. kód megszerzésének feltételei
A 96. kód érvényesítéséhez a jelöltnek rendelkeznie kell „B” kategóriára érvényes vezetői engedéllyel vagy a kód megszerzésére irányuló tanfolyam „B” kategóriával összevontan is végezhető. Összevont tanfolyam esetén a 3.2.1. pontban előírt oktatási órákon a „B” kategórián felül kell a tanulónak részt vennie. Az elméleti vizsgák a „B” kategória elméleti vizsgájával egyidejűleg. A gyakorlati vizsga a „B” kategóriás forgalmi vizsgával együtt is kiírható. Összevont tanfolyam esetén a „B” kategóriás forgalmi vizsga sikeres rutin vizsga nélkül is tehető. Összevont tanfolyam esetén a vizsgázó bármikor lemondhat a 96. kódra vonatkozó igényéről, amely lemondás a „B” kategóriára tett vizsgáit nem érinti. B 96 tanfolyamot az a képző szerv tarthat, aki rendelkezik a közlekedési hatóság engedélyével „BE” kategóriás képzésre.
3.4. * Az együtt tartott tanfolyamok
Együtt tartott tanfolyami foglalkozásokat a következő kategóriákban lehet szervezni:
a) „AM”, „A1”, „A2”, „A”, „B1”, „B” és B96
b) „BE” és „D1E”;
c) „B” és „T”;
d) „C1” és „C”;
e) „C1E”, „CE” és „DE”;
f) „T” és „K” (kerti traktor és állati erővel vont jármű).
Az együtt tartott oktatást külön, kategóriánként kell a tanulmányi naplóban feltüntetni.
3.5. A gyakorlati oktatás
3.5.1. * Általános előírások
A járművezetési gyakorlat oktatása csak a tanuló nevére kiállított, a közlekedési hatóság által hitelesített vezetési karton birtokában kezdhető meg.
A járművezetési gyakorlat oktatása során – a kétkerekű járművek vezetésének oktatását kivéve – egy oktató egyidejűleg csak egy tanuló oktatását végezheti. A kétkerekű járművek vezetésének oktatása során egy oktató egyidejűleg az alapoktatási feladatok oktatásánál maximum három főt, a főoktatásnál maximum két főt oktathat.
A jármű biztonsági ellenőrzésére, technikai kezelésére, valamint a manőverezési feladatok elsajátítására irányuló alapoktatást alapvetően gyakorló pályán kell végezni. Pedagógiai és módszertani szempontok alapján azonban a jármű technikai kezelésének oktatása részben – a szakoktató által elfogadhatónak tekintett forgalmi körülmények mellett – a közúti forgalomban is történhet. A – „B” kategóriás képzés kivételével – a sikeres járműkezelési, vagy rutinvizsga előtt a közúti forgalomban végzett oktatás ideje azonban ilyen esetben is csak az alapoktatás része.
A főoktatás – „B” kategóriás képzés kivételével – csak sikeres járműkezelési vagy rutinvizsga után kezdhető el.
A vezetési kartonon az alapoktatást és a főoktatást a megfelelő rovatban kell dokumentálni.
A járműkezelési vizsga biztonsági ellenőrzési feladatait az alapoktatás során a gyakorlati szakoktatónak – ha erre a feltételek adottak – azon a járművön kell tanítania, amelyen a gyakorlati vezetés oktatása és a járműkezelési vizsga történik.
3.5.2. * A kétkerekű járművek vezetőinek oktatása során a tanuló felszerelése:
a) bukósisak,
b) szemüveg (a bukósisak kialakításától függően),
c) * protektoros hosszúnadrág (nadrágba vagy nadrágra illeszthető térdprotektorral) és protektoros dzseki (dzsekibe vagy dzsekire illeszthető könyök- és gerincprotektorral),
d) protektoros kesztyű,
e) magas szárú, zárt cipő vagy csizma,
f) elöl-hátul „T” betűjelzéssel ellátott, tanulónként eltérő színű vagy számozott tanulómellény,
g) a főoktatás és a vizsga során a tanuló és az oktató közötti kapcsolatot rádió adó-vevő készülékkel kell biztosítani.
3.5.3. * A szakoktatónak a gyakorlati oktatás során törekednie kell arra, hogy a 3.2.1. táblázatban meghatározott menettávolságokat a kötelező óraszámok alatt teljesítse.
3.5.4. Mobil rádiótelefon használata
Az oktatás és vizsgáztatás során az oktatójárművekben tartózkodók – a rendkívüli eseményt kivéve – nem használhatnak mobil rádiótelefont.
3.5.5. Az éjszakai vezetés oktatása
Az éjszakai vezetés oktatása – a csillagászati napnyugta és napkelte alapján – az alábbi meghatározott időtartamokban végezhető:
| Hónap | Nap | Éjszakai vezetés órái | |
| Január | 1–15-ig | 16–08-ig | |
| 16–31-ig | 17–07-ig | ||
| Február | 1–15-ig | 17–07-ig | |
| 16–28-ig | 18–06-ig | ||
| Március | 1–15-ig | 18–06-ig | |
| 16–31-ig | 18–06-ig | ||
| Április | 1–15-ig | 19–06-ig | |
| 16–30-ig | 20–06-ig | ||
| Május | 1–15-ig | 20–06-ig | |
| 16–31-ig | 20–05-ig | ||
| Június | 1–15-ig | 20–05-ig | |
| 16–30-ig | 21–05-ig | ||
| Július | 1–15-ig | 21–05-ig | |
| 16–31-ig | 21–05-ig | ||
| Augusztus | 1–15-ig | 20–06-ig | |
| 16–31-ig | 20–06-ig | ||
| Szeptember | 1–15-ig | 20–06-ig | |
| 16–30-ig | 19–06-ig | ||
| Október | 1–15-ig | 19–06-ig | |
| 16–31-ig | 18–06-ig | ||
| November | 1–15-ig | 17–07-ig | |
| 16–30-ig | 16–07-ig | ||
| December | 1–15-ig | 16–07-ig | |
| 16–31-ig | 16–08-ig |
3.6. * Az oktatási idő
Az oktatási idő az alábbi időtartamokat nem haladhatja meg:
az alapismeretek oktatása során – az e-learning oktatást kivéve – a tanfolyami csoportnak naponta legfeljebb 4 elméleti tanóra tartható (4x45 perc), ami legfeljebb 4 tanóra „biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés” foglalkozással (4x50 perc) egészíthető ki;
a) a vezetési gyakorlat oktatása során egy tanulónak az alapoktatási szakaszban naponta legfeljebb 2 tanóra tartható;
b) a főoktatás során a tanulónak naponta legfeljebb 4 tanóra tartható, amelyet legalább két részben, két tanóra oktatás után minimálisan 1 óra szünet közbeiktatásával kell szervezni;
c) az elméleti tantárgyak tantermi tanóráinak időtartama: 45 perc;
d) a gyakorlati tantárgyak tanfolyami tanóráinak időtartama: 50 perc;
e) a tanórák között legfeljebb két tanóránként legalább 10 perc szünetet kell tartani.
A szakoktatók napi és havi megengedett oktatási órakeretébe a vizsgák időtartama nem számít bele. A vizsgákat azonban a havi óraösszesítő megfelelő rovatában fel kell tüntetni.
4. * Mentesítések
Az alább felsorolt képesítéssel rendelkező tanulókat – az „A” és „B” kategória, továbbá az „A1”, „A2” kategória kivételével – a tanfolyam adott tantárgyának foglalkozásain a részvétel alól az iskolavezető mentesíti. A vizsgakötelezettség alóli mentesítés kezdeményezése, a felmentés alapjául szolgáló – az iskolavezető által hitelesített – okirat fénymásolatának a jelentkezési laphoz való csatolásával történik. A vizsgakötelezettség alóli mentesítést a kérelemre a közlekedési hatóság engedélyezi.
4.1. Az egyes kategóriák és egyes tantárgyak hallgatása és vizsgája alól adható felmentések
4.1.1. Mentesítések a „szerkezeti és üzemeltetési ismeretek” és a „biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés” tan- és vizsgatárgyakból
– Bármely egyetemen, főiskolán szerzett
= gépész-, autógépész-, közlekedés mérnöki vagy üzemmérnöki oklevél;
= gépész-, autógépész-, közlekedés mérnöktanári oklevél;
= gépész-, autógépész-, közlekedés üzemmérnöki műszaki tanári oklevél;
= szakirányú műszaki oktatói oklevél.
– A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Karon és a jogelőd Katonai Főiskolán szerzett
= harcjármű üzemben tartó szakos oklevél;
= katonai gépjármű üzemeltető szakos oklevél;
= gépjármű technikus tiszti képesítés;
= harcjármű üzemeltetői üzemmérnök.
– „Műszaki ismeretek” szakos szakoktatói oklevél (vagy ezzel egyenértékű képesítés).
– Technikusi oklevél (szakközépiskolai érettségi)
= közúti járműgépész;
= közlekedésgépész;
= gépjármű-technikai;
= gépjárműüzemi;
= mezőgazdasági gépész;
= mezőgazdasági gépjavító;
= építőgépész;
= gépjárművezető és -karbantartó.
– Szakképesítés – szakmunkás bizonyítvány
= autószerelő;
= anyagmozgatógép-szerelő;
= építőgép-szerelő;
= mezőgazdasági gépszerelő;
= gépjárművezető és -karbantartó;
= mezőgazdasági gépész;
= fakitermelési gépkezelő;
= állattartó telepi gépész;
= kertészeti gépész;
= növénytermesztő gépész;
= erdőgazdasági gépész;
= mezőgazdasági gépszerelő és gépüzemeltető;
= mezőgazdasági gépjavító és karbantartó.
– A közúti járművezetői vizsgáztatás keretében szerzett gépjárműkezelői bizonyítvány.
A felsorolt szakképesítéseket adó oktatási intézmények hallgatói részére iskolai tantervbe építetten szervezett közúti járművezetői tanfolyam esetén a felmentés megadható, a vizsgaigazolás azonban csak az érettségi bizonyítvány (technikusi oklevél, szakmunkás végzettséget, illetve szakképesítést igazoló bizonyítvány) bemutatása esetén állítható ki.
Ha a felmentést szervezetten megkérte az iskola, de a vizsgázó a felmentéshez szükséges iskolai végzettségét igazoló okiratot (még) nem tudja bemutatni, a felmentett tárgyakból a vizsgázó kérheti a vizsga letételét. Valamennyi vizsga sikeres letétele esetén – az egyéb feltételek teljesülése mellett – a vizsgaigazolást a vizsgázó részére ki kell adni.
A mentesítési kérelmek elbírálásakor a szakma megnevezését és a szakképesítés szakmai tartalmát kell meghatározónak tekinteni.
4.1.2. A „Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés” vizsgatárgy alóli további mentesítések
A „Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés” vizsgakötelezettség alól mentesül a 11. § (3) bekezdés c) pontja értelmében, aki meglévő „Lassú jármű” vezetői igazolványa alapján mezőgazdasági vontató vezetésére „T” kategóriás vizsgát kíván tenni.
4.1.3. Mentesítések a „Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás” tan- és vizsgatárgyból
– Munkavédelmi szakképzés keretében szerzett szakképesítés
= munkavédelmi szakmérnöki oklevél;
= munkavédelmi üzemmérnöki oklevél;
= felsőfokú munkavédelmi szakképesítő egyetemi tagozaton szerzett oklevél;
= munkavédelmi technikusi oklevél;
= középfokú munkavédelmi szakképesítő oklevél.
– A közúti járművezetői vizsgáztatás keretében 1993. január 1-je után tett sikeres vizsga a „Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás” vizsgatárgyból.
4.1.4. Egyéb mentesítések
4.1.4.1. * Az elsősegélynyújtási ismeretek megszerzését a Magyar Vöröskereszt által kiállított igazolással kell igazolni.
4.1.4.2. Az elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzését tanúsító Igazolás bemutatása alóli mentesítések
A vizsgaigazolás kiadásához az elsősegélynyújtásból előírt ismeretek megszerzését tanúsító – a Magyar Vöröskereszt által kiállított – igazolás (a továbbiakban: Vöröskeresztes igazolás) megszerzésének kötelezettsége alól mentesülnek a külön jogszabály * alapján:
– az orvostudományi egyetemen szerzett orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi,
– az állatorvos-tudományi egyetemen szerzett állatorvosi,
– védőnői,
– dietetikusi,
– mentőtiszti,
– gyógytornász,
– egészségügyi szakoktatói,
– diplomás ápolói
oklevéllel (képesítéssel) rendelkezők, valamint
– a közegészségügyi felügyelői főiskolai szakon végzettek, és
– az egészségügyi szakközépiskolát (szakiskolát) végzettek,
továbbá minden olyan vizsgázó, aki
– 1969. július 1-je és 1983. december 31-e között „D” kategóriára vezetői engedélyt, vagy „trolibusz” kategóriára járművezetői engedélyt szerzett;
– 1984. január 1-je után:
= bármely járműkategóriára vezetői engedélyt,
= „trolibusz” kategóriára járművezetői engedélyt,
= „Mezőgazdasági vontató”, „Segédmotoros kerékpár”, „Lassú jármű” kategóriában közúti járművezetői jogosultságot
szerzett.
További mentesítés a Vöröskeresztes igazolás megszerzése alól nem adható.
4.1.4.3. * A mentesítési kérelmek elbírálásakor a szakma megnevezését és a szakképesítés szakmai tartalmát kell meghatározónak tekinteni. Amennyiben a mentesítés érdekében az elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzését tanúsító igazolás alátámasztására külföldön, illetve nem magyar nyelven kiállított iratot nyújtanak be, azt hiteles magyar fordítással és a Magyar Vöröskereszt által kiállított megfelelőségi nyilatkozattal is el kell látni.
Olyan kétkerekű motorkerékpár, amelynek teljesítménye a 11 kW-ot és teljesítmény/tömeg aránya a 0,1 kW/kg-ot nem haladja meg, továbbá legalább 90 km/h sebesség elérésére alkalmas.
A belsőégésű motor hengerűrtartalma legalább 120 cm3, elektromos meghajtás esetében a teljesítmény/tömeg arány legalább 0,08 kW/kg.
„AM” kategóriába tartozó kétkerekű jármű, amelynek tervezési sebessége nem több mint 45 km/h (kivéve azokat a kétkerekű járműveket, amelyek tervezési sebessége 25 km/h-t nem haladja meg), a motor hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél vagy a motor legnagyobb hasznos motorteljesítménye nem több 4 kW-nál.
2018. december 31-éig: „A” kategóriába tartozó oldalkocsi nélküli kétkerekű motorkerékpár, legalább 595 cm3 hengerűrtartalommal és legalább 40 kW motorteljesítménnyel.
2019. január 1-jétől: „A” kategóriába tartozó oldalkocsi nélküli kétkerekű motorkerékpár, legalább 595 cm3 hengerűrtartalommal (amennyiben elektromos motorral van felszerelve, teljesítmény/tömeg aránya legalább 0,25 kW/kg), legalább 180 kg terheletlen tömeggel és legalább 50 kW motorteljesítménnyel.
Oldalkocsi nélküli motorkerékpár, amelynek hengerűrtartalma legalább 395 cm3, a motor teljesítménye legalább 20 kW, de nem több 35 kW-nál, a motorkerékpár teljesítmény/tömeg aránya nem haladja meg a 0,2 kW/kg-ot. Amennyiben a motorkerékpár elektromos motorral van felszerelve, annak teljesítmény/tömeg aránya legalább 0,15 kW/kg.
„L7e” kategóriába tartozó legalább két ülőhellyel rendelkező négykerekű motorkerékpár, amely legalább 60 km/óra sebesség elérésére képes.
„B” kategóriába tartozó négykerekű személygépkocsi, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:
a) jellemzők:
aa) legalább 5 személy befogadóképesség,
ab) legalább négyajtós kivitel,
ac) legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas;
b) kötelező felszerelések és tartozékok:
ba) a járműnek legalább négy ülését fejtámlával kell felszerelni, amennyiben azt a gyári kialakítás lehetővé teszi,
bb) olyan oldalhelyes irányjelző visszajelző, amely az oktatói és a hátsó ülésekről is jól láthatóvá teszi az irányjelző működését,
bc) kettős pedálrendszer, amely a járművezető melletti ülésből is biztosítja az üzemi pedálokkal elérhető szabályozást. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,
bd) három darab visszapillantó tükör, amely a vezetőülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást [a közúti járművek forgalomba helyezéséről és forgalomban tartásáról szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet) 78. § (1)–(2) bekezdése alapján],
be) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást (a két jobb oldali külső visszapillantó tükör egy olyan kialakítású tükörrel is helyettesíthető, amely a vezető- és a vezető melletti ülésből is biztosítja a jármű mellett lévő jobb oldali forgalmi sávra történő hátralátást).
„B” kategória a mozgáskorlátozottak képzéséhez:
„B” kategóriába tartozó négykerekű gépkocsi, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:
a) a mozgáskorlátozott anatómiai és fiziológiai állapotának megfelel;
b) a szakértői bizottság egyedi műszaki előírásainak megfelelően átalakított [a közúti járművezetők egészségügyi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet alapján],
c) a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedállal van felszerelve. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,
d) két darab pót-visszapillantó tükörrel van ellátva, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást (a két jobb oldali külső visszapillantó tükör egy olyan kialakítású tükörrel is helyettesíthető, amely a vezető- és a vezető melletti ülésből is biztosítja a jármű mellett lévő jobb oldali forgalmi sávra történő hátralátást).
„B” kategória 96. kód megszerzésére irányuló képzésben a járműnek meg kell felelnie a „BE” kombinált kategóriás képzésbe bevont jármű ezen mellékletben előírt műszaki követelményeivel, amely járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömegének a 3500 kg-ot meg kell haladnia, de nem haladhatja meg a 4250 kg-ot.
„C1” kategóriába tartozó tehergépkocsi, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:
a) jellemzők:
aa) legalább 5 m hosszúság,
ab) legalább 4000 kg megengedett legnagyobb össztömeg,
ac) legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas,
ad) azonos légtérben legalább 3 személy befogadására alkalmas vezetőfülke,
ae) a vezetőfülke szélességével és magasságával legalább azonos szélességű és magasságú, zárt, de nem különleges felépítmény;
b) kötelező felszerelések és tartozékok:
ba) valamennyi fékezet kerékre ható blokkolásgátló (ABS),
bb) a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra,
bc) a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,
bd) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást;
c) a tehergépkocsit legalább a terhelhetősége feléig meg kell terhelni.
„C” kategóriába tartozó tehergépkocsi, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:
a) jellemzők:
aa) legalább 2,4 m szerkezeti szélesség, legalább 8 m szerkezeti hosszúság,
ab) legalább 12 000 kg megengedett legnagyobb össztömeg, és a vizsgán a tényleges össztömeg legalább 10 000 kg,
ac) legalább 80 km/óra tervezési sebesség,
ad) azonos légtérben legalább 3 személy befogadására alkalmas kialakítású vezetőfülke,
ae) a vezetőfülke szélességével és magasságával legalább azonos szélességű és magasságú, zárt, de nem különleges felépítmény,
af) vezető által működtetett kézi sebességváltó karral rendelkezik;
b) kötelező felszerelések és tartozékok:
ba) legalább 8 előremeneti fokozatú nyomatékváltó (sebességváltó),
bb) valamennyi fékezett kerékre ható blokkolásgátló (ABS),
bc) a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra,
bd) sebességkorlátozó,
be) a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál,
bf) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást.
„D1” kategóriába tartozó autóbusz, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:
a) jellemzők:
aa) legalább 5 m hosszúság,
ab) legalább 4000 kg megengedett legnagyobb össztömeg,
ac) legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas;
b) kötelező felszerelések és tartozékok:
ba) valamennyi fékezett kerékre ható blokkolásgátló (ABS),
bb) a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra,
bc) a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,
bd) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást.
„D” kategóriába tartozó autóbusz, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:
a) jellemzők:
aa) legalább 2,4 m szerkezeti szélesség, legalább 10 m szerkezeti hosszúság,
ab) legalább 80 km/óra tervezési sebesség;
b) kötelező felszerelések és tartozékok:
ba) visszatartó fék (tartósfékrendszer), az ENSZ EGB 13. számú mellékletének előírása szerint,
bb) valamennyi fékezett kerékre ható blokkolásgátló (ABS),
bc) a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra,
bd) a 10 000 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó jármű esetén sebességkorlátozó,
be) a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál,
bf) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást.
„BE” kombinált kategóriába tartozó járműszerelvény, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:
a) jellemzők:
aa) a járművezetővel azonos légtérben legalább 3 személy befogadóképességű „B” kategóriába tartozó vonójármű,
ab) a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege legalább 1100 kg,
ac) a pótkocsi zárt, de nem különleges felépítményű, legalább 1,5 m széles, legalább 1,5 m magas, de a vonójárműnél nem alacsonyabb és nem keskenyebb,
ad) a járműszerelvény hosszúsága legalább 7,5 m,
ae) a járműszerelvény legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas,
af) a járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömegének a 3500 kg-ot meg kell haladnia,
ag) a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladhatja meg a gépkocsi saját tömegét;
b) kötelező felszerelések és tartozékok:
ba) a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,
bb) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást;
c) vizsgán a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kg.
„C1E” kombinált kategóriába tartozó járműszerelvény, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:
a) jellemzők:
aa) „C1” kategóriába tartozó oktatójármű,
ab) a pótkocsi zárt, de nem különleges felépítményű, szélességének és magasságának legalább a vezetőfülke szélességével és magasságával azonosnak kell lennie,
ac) a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege legalább 1250 kg,
ad) a járműszerelvény szerkezeti hosszúsága legalább 8 m,
ae) a járműszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas;
b) terhelés vizsgán:
ba) a tehergépkocsit a terhelhetősége feléig meg kell terhelni,
bb) a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kg.
I. Pótkocsis járműszerelvény esetén:
„CE” kombinált kategóriába tartozó járműszerelvény, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:
a) jellemzők:
aa) „C” kategóriába tartozó oktatójármű,
ab) a pótkocsi legalább 7,5 m szerkezeti hosszúságú, zárt, de nem különleges felépítményű, szélességének és magasságának legalább a vezetőfülke szélességével és magasságával azonosnak kell lennie,
ac) a járműszerelvény szélessége legalább 2,4 m,
ad) a járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legalább 20 000 kg, és a vizsgán a tényleges össztömege legalább 15 000 kg,
ae) a járműszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas.
II. Félpótkocsis járműszerelvény esetén:
„CE” kombinált kategóriába tartozó félpótkocsis vagy csuklós járműszerelvény, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezik:
a) jellemzők:
aa) a „C” kategóriába tartozó vonójármű, vezetőfülkéjében a járművezetővel azonos légtérben legalább 3 személy befogadóképesség,
ab) a pótkocsi zárt, de nem különleges felépítményű, szélességének és magasságának legalább a vezetőfülke szélességével és magasságával azonosnak kell lennie,
ac) a járműszerelvény szélessége legalább 2,4 m, hosszúsága legalább 14 m,
ad) a járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legalább 20 000 kg, és a vizsgán a tényleges tömege legalább 15 000 kg,
ae) a járműszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas;
b) kötelező felszerelések és tartozékok:
ba) legalább 8 előremeneti fokozatú sebességváltó (nyomatékváltó),
bb) minden fékezett kerékre ható blokkolásgátló (ABS),
bc) 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra,
bd) sebességkorlátozó,
be) a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál,
bf) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást.
„D1E” kombinált kategóriába tartozó járműszerelvény, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:
a) jellemzők:
aa) „D1” kategóriába tartozó oktatójármű,
ab) a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege legalább 1250 kg,
ac) a pótkocsi zárt, de nem különleges felépítményű, szélessége és magassága legalább 2 m,
ad) a járműszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas;
b) vizsgán a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kg.
„DE” kombinált kategóriába tartozó járműszerelvény, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:
a) jellemzők:
aa) „D” kategóriába tartozó oktatójármű,
ab) a pótkocsi zárt, de nem különleges felépítményű, magassága legalább 2 m,
ac) a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege legalább 1250 kg, és szélessége legalább 2,4 m,
ad) a járműszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas;
b) vizsgán a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kg.
„T” kategóriába tartozó mezőgazdasági vontató két pótkocsival, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:
a) jellemzők:
aa) a járművezetővel azonos légtérben lévő 2 személy befogadóképességű vezetőfülke,
ab) 2 darab – a forgalmi vizsgán egy darab – nem különleges felépítményű pótkocsi;
b) kötelező felszerelések és tartozékok:
ba) oktatói, vizsgabiztosi pótülés,
bb) az oktatói, vizsgabiztosi ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható fékpedál,
bc) két darab pót-visszapillantó tükör, amely az oktatói, vizsgabiztosi ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást;
c) a pótkocsit legalább a terhelhetősége feléig kell megterhelni.
Trolibusz kategóriába tartozó jármű, amely az alábbi kötelező tartozékokkal rendelkezik:
a) az oktatásra és vizsgára kiírt járatra „Tanuló járat” felirat,
b) vészkapcsoló,
c) oktatói pótfék vagy oktató által kezelhető üzemi fék,
d) két darab pót-visszapillantó tükör, amely az oktatói ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást.
A felsorolt járművek teljesítmény- és sebességadatai hatósági bizonyítvány hiányában a gyártó által kiadott „Kezelési Útmutató”-val is igazolhatók.
Az oktatásra használt valamennyi járművet – kétkerekű járműveket kivéve – fel kell szerelni kék alapszínű, 20 cm magasságú, 3 cm vonalvastagságú – elölről és hátulról egyaránt – jól látható, nyomtatott fehér „T” betűt ábrázoló, 25x25 cm oldalélű táblával, valamint jól láthatóan fel kell tüntetni az „Autósiskola” feliratot. A „B” kategória esetében ezen jelzéseket a jármű hossztengelyére merőlegesen felszerelt tetőtáblán kell elhelyezni. A tetőtáblán lévő „T” betűt oktatáson kívül le kell takarni.
Az „AM” és „A” kategóriás, továbbá az „A1” és „A2” kategóriás gyakorlati képzés főoktatási szakaszában a kísérő szakoktatót szállító személygépkocsi tetőtartóján el kell helyezni a motorosok oktatására figyelmeztető feliratot tartalmazó táblát.
1. A kiállító hatóság megnevezése
2. A jármű forgalmi rendszáma, gyártmánya, típusa, besorolása *
3. A jogosultság tartalma
4. Kötelmek
5. * Hatály
6. Napló/tételszám
7. Kiadás kelte
8. A kiadásra jogosult személy aláírása
9. A kiállító hatóság bélyegzőlenyomata
10. *
1. * Az oktatójárművek minősítő vizsgálata
A közúti járművezető-képzésben a vezetési gyakorlat tantárgy oktatására használt „B”, „C”, „D”, „T” kategóriás, a „B1”, „C1”, „D1” kategóriás, valamint a „BE”, „C1E”, „CE”, „D1E”, „DE” kombinált kategóriás oktatójármű járművekhez tartozó oktatójármű-igazolás kiadásához szükséges minősítő vizsgálatot a közlekedési hatóság végzi.
Az oktatójárművek minősítő vizsgálatát az üzemben tartó kérelmére a közlekedési hatóság végzi el.
A „C1”, „D1” kategóriás, „C”, „D” kategóriás, „C1E”, „CE”, „D1E” és „DE” kombinált kategóriás oktatójárművet a járműműszaki vizsgabiztos indokolt esetben (pl. rendeletben meghatározott sebesség elérésére való alkalmasság) a képzésfelügyelővel együtt minősíti. A minősítő vizsgálat részét képező közúti vizsgálatot a képzésfelügyelő egyedül is végezheti.
A szakoktató lakóhely változása, valamint az oktatójármű tulajdonosának változása esetén, az oktatójármű-igazolás a korábban bejegyzett időpontig hatályos.
A vizsgálat költségeit – amelyet a kérelmező visel – a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló miniszteri rendelet alapján kell meghatározni és befizetni.
2. * Az oktatójármű-igazolás kiadása, érvényesítése
Ha a minősítő vizsgálat során a jármű az e mellékletben foglaltaknak megfelel, akkor a járműre az e melléklet szerinti oktatójármű-igazolást kell kiadni, illetőleg annak érvényességét meg kell hosszabbítani.
Az oktatójármű-igazolás csak érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező járműre adható ki, illetőleg érvényesíthető.
Az oktatójármű-igazolás érvényesítő rovatában fel kell tüntetni azt a kategóriát, kombinált kategóriát, amelynek oktatására az adott jármű alkalmas.
Az oktatójármű-igazolás kiállításakor, illetőleg érvényesítésekor fel kell tüntetni azt a körülményt, hogy a jármű oktatásba bevonása (oktatójármű-igazolással történő ellátása) 2003. december 1-je előtt, vagy után történt.
3. Az oktatójármű-igazolás kiadásának elutasítása
Ha a vizsgálat alapján a jármű az oktatási, vizsgáztatási feltételeknek nem felel meg, akkor az oktatójármű-igazolás kiadását határozatban el kell utasítani.
1. Esztétikai állapot, megbízhatóság
Menetpróbával és funkciópróbával ellenőrizni kell a motor, a tengelykapcsoló, a kormányberendezés, a fékrendszer és a sebességváltó, sebességkorlátozó, valamint az egyéb kezelőszervek állapotát. A sebességváltónál az előírt – előremeneti – legalább 8 fokozat felezővel is teljesíthető. Szemrevételezéssel kell meggyőződni a jármű külső és belső esztétikai állapotáról. Nem alkalmas oktatásra a jármű, ha:
a) belső állapota nem teszi lehetővé a kulturált oktatást, vizsgáztatást;
b) az ellenőrzött szerkezeti egységeinek, illetőleg a kezelőszerveinek működése bizonytalan.
2. * A járművek terhelhetősége (szállítható személyek száma), sebességadatai, méretei
A forgalmi engedély alapján ellenőrizni kell, hogy a járművek terhelhetősége megfelel-e az előírásoknak.
A járművet az oktatáshoz, vizsgához előírt terhelési állapotban kell bemutatni. A tényleges terhelési értéket a bemutatott állapot szerint kell értékelni. Amennyiben kétség merül fel a terhelést illetően, az illetékes közlekedési hatóság a jármű (járműszerelvény) mérlegelését kezdeményezi.
A jármű (járműszerelvény) sebességadataira vonatkozó követelmények teljesülését hatósági bizonyítvány vagy a gyártó által kiadott „Kezelési útmutató” alapján, ezek hiányában közúti méréssel kell vizsgálni. A közúti vizsgálat során lakott területen kívüli útszakaszon kell meggyőződni arról, hogy a jármű (járműszerelvény) a KRESZ által engedélyezett maximális sebességet eléri, és annak tartására huzamos ideig képes, továbbá a motor erőtartalékából következtetni lehet arra, hogy a jármű (járműszerelvény) az előírt sebességérték teljesítésére alkalmas.
A járművek (járműszerelvények) magasságát és szélességét, valamint hosszát mérőszalaggal kell ellenőrizni az előírt méretek és arányok teljesülése céljából.
A „C” kategóriába és „C1” kategóriába tartozó járművek vezetőterének vizsgálatakor az oktató munkaterét úgy kell ellenőrizni, hogy a szakoktatónak az esetleges beavatkozáshoz elegendő mozgástere legyen.
A járművek előírt szélességénél és hosszúságánál a jármű típusbizonyítványa szerinti szerkezeti szélesség és hosszúság vehető figyelembe, a felszerelt tartozékokból adódó méretváltozás nem.
3. Visszapillantó tükrök
Az oktatáshoz használt járművekre felszerelt tükröknek biztosítaniuk kell mind a tanuló (vizsgázó), mind a szakoktató számára a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást. A szakoktató számára előírt póttükröket a jármű jobb és bal oldali külső részére kell szerelni. A „B” kategóriás oktatójármű esetén, amennyiben a jármű kialakítása a hátralátást nem akadályozza, a baloldali póttükröt a személygépkocsi belsejében is el lehet helyezni, továbbá a tanuló (vizsgázó) és a szakoktató jobb oldali 2 db külső visszapillantó tükre egy olyan kialakítású tükörrel is helyettesíthető, amely mindkettőjük számára biztosítja a jobb oldali forgalmi sávra történő hátralátást.
A tükröknek állíthatónak és rezgésmentesnek kell lenniük. A tükrök meglétét, és elhelyezésének megfelelőségét az oktatói ülésből szemrevételezéssel kell megállapítani.
4. Fékberendezések
4.1. Visszatartó fék
A „D” kategóriás oktatójármű tekintetében előírt visszatartó fék megfelelőségének ellenőrzésénél az alábbiakban meghatározottak szerint kell eljárni:
– amennyiben az autóbusz típusa az ENSZ EGB 13. sz. fékelőírásban foglalt – a tartós fékezési tulajdonságra vonatkozó II/A típusú – jóváhagyással rendelkezik, a vizsgálatot a nemzetközi közúti áru- és személyszállítás egyes feltételeiről szóló 101/2003. (XII. 23.) GKM rendelet 2. számú mellékletének IV. fejezete 2.2.3. pontjában leírt technológia alkalmazásával kell elvégezni. E vizsgálat helyett elfogadható gépjármű fenntartó szervezet 30 napnál nem régebbi igazolása ilyen vizsgálat lefolytatásáról;
– amennyiben az autóbusz típusát az ENSZ EGB 13. sz. fékelőírás szerint nem hagyták jóvá, és az autóbusz tartósfékrendszerrel való felszerelésének engedélyezését kezdeményezik, az eljárást a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben [a továbbiakban: 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM r.] meghatározott átalakítási engedélyezési eljárás keretei között kell lefolytatni. A visszatartó fék megfelelőségének minősítésénél az első bekezdésben meghatározottak figyelembevételével kell eljárni.
4.2. Pótfék pedál
A pótfék pedál beszerelése az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM r. 2. § (3) bekezdésének a) pontja alapján nem minősül átalakításnak. A beépített szerkezeti elemeknél a jóváhagyási jel meglétét nem kell megkövetelni.
Az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál követelményei:
– felerősítése minden üzemi állapotában biztosítsa a gyors, megbízható működést,
– légfék esetén a pótfék pedál működtetésekor a fékhatás (a kivezérelt nyomás függvényében) legyen azonos az eredeti (üzemi) fékrendszer hatásosságával,
– hidraulikus vagy kombinált fék esetén hatásossága (a pedálerő függvényében) érje el legalább az eredeti rendszer hatásosságának 90%-át,
– elhelyezése alapján biztosítsa a szakoktató számára a gyors beavatkozás lehetőségét,
– kialakítása folytán tegye lehetővé az oktatói pótfék pedál üzemzavara esetére is a vezetőülésből az üzemi fék használatát,
– a fékrendszer eredeti funkciójából a pótpedálok beszerelése miatt semmi sem szűnhet meg.
A pótfék pedál megfelelőségét a jármű álló helyzetében, illetve fékpróbával kell ellenőrizni.
Álló helyzetben a pótfék pedál 2-3-szori gyors, erőteljes (hidraulikus és kombinált fékek esetében 300–400 N) működtetésével ellenőrizni kell a felerősítés szakszerűségét. A pótfék pedál felerősítési helyeinél, a pótfék pedál tengelyén észlelhető alakváltozás, deformáció, elmozdulás nem engedhető meg. A pedál felengedésekor annak az alaphelyzetet kell felvennie (nem szorulhat). A pedálnak az elhelyezése folytán az oktatóülésből egyszerűen és gyorsan kezelhetőnek kell lennie.
A pótfék pedált kitámasztva működtetni kell a vezetői fékpedált. Nem fogadható el az a pótfék pedál, amely az üzemi fékpedállal direkt – közvetlen – kényszerkapcsolatban áll, és az üzemi fékpedál teljes lenyomása esetén a pótfék pedáltalp alsó felülete és a padlólemez közötti távolság kevesebb, mint 80 mm.
Légfékes járműveknél az utólag felszerelt szerkezetek alkalmasságát, megbízható működését és felszerelésének szakszerűségét is ellenőrizni kell.
A pótfék pedállal elérhető fékhatásosság ellenőrzése történhet közúton vagy próbapadon.
KÖZÚTI ELLENŐRZÉS: a járművet 20–30 km/h sebességről a pótfék pedállal le kell fékezni.
PRÓBAPADI ELLENŐRZÉS: tengelyenként a próbapadra állva a vezetőülésből, majd az oktatóülésből kell fékezni.
5. * Menetíró készülék (tachográf)
Az oktatási célú használatra megfelelő a menetíró, ha
– megfelel a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben előírtaknak,
– beszerelése a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett (a közlekedési hatóságnál nyilvántartott) szakműhelyben történt,
– az oktatójármű a minősítő vizsgán megfelelt.
Az oktatójármű minősítő vizsgálatára a hitelesítést és a járműhöz történő illesztést igazoló dokumentumok alapján kerül sor.
A vizsgálatra működtetett menetíróval kell megjelenni.
6. Egyéb kezelőszervek, berendezések
Amennyiben az oktatójármű egyéb pótpedálokkal – a „B” kategóriában kötelezően – van felszerelve, akkor azok felerősítését, működését, hatásosságát a pótfék pedál vizsgálatára előírtaknak megfelelően kell értelemszerűen ellenőrizni és elbírálni. Ezeknél a pótpedáloknál megengedhető a direkt kapcsolat az eredeti kezelőszervekkel.
Az oktatáshoz használt járművek kormánykerekére – a mozgáskorlátozottak részére előírt segédberendezéseken kívül – semmilyen kiegészítő segédeszköz (berendezés) nem szerelhető fel.
7. Vontatás
A vontatásra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételekről a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 21. §-a rendelkezik, amely szerint a pótkocsik tényleges össztömegét kell figyelembe venni.
Erre figyelemmel a mezőgazdasági vontatókkal, valamint a gépjárművekkel az oktatás és vizsgáztatás során csak olyan pótkocsit szabad vontatni, amelyek tényleges össztömege nem haladja meg a vonójármű forgalmi engedélyében feltüntetett vonóképességet. A pótkocsikat terhelhetőségük figyelembevételével olyan mértékig szabad megrakni, hogy a vonójármű vonóképességének mértékét a vontatmány tényleges össztömege ne haladja meg.
A képzési engedély kiadása (felülvizsgálata) során vizsgálandó, hogy a járműszerelvény az előírt terhelés esetén is megfelel-e a fenti követelményeknek.
Abban az esetben, ha 2003. december 1-je előtt oktatásba bevont vonójárműhöz kapcsolt – a vonójárműhöz illeszkedő, de korábban oktatás céljára nem használt – új (korszerű) pótkocsival járműszerelvény oktató jármű megvizsgálására kerül sor, a 4. számú melléklet előírásai szerint kell eljárni.
A vizsgálat során különös figyelemmel kell lenni a fékezésre vonatkozó külön jogszabály * előírásainak teljesítésére.
8. * A „T” tábla
Szemrevételezéssel, szükség esetén mérőeszközzel ellenőrizni kell a „T” jelű tábla és az „Autósiskola” felirat meglétét. A jogszabályi értéktől eltérés +10%-ig elfogadott. A „T” tábla színe a közlekedési jelzőtáblák kék színéhez hasonló legyen. „T” jelű táblának és „Autósiskola” feliratnak kell elfogadni a járműre ragasztott öntapadó fóliát vagy festést is. Szemrevételezéssel kell meggyőződni arról, hogy legalább az „Autósiskola” felirat, valamint a „T” jelű tábla elölről és hátulról egyaránt jól látható.
„B” kategória esetében a tetőtáblán lévő feliratoknak („Autósiskola” felirat, valamint „T” jelzés) olvashatónak kell lenniük egy a jármű előtt, illetve mögött álló személygépkocsi első üléséből (kb. 1 m magasságból, 5 m távolságból).
Egyéb kategóriába tartozó járművek esetén elfogadható, ha a járművet elöl és hátul „T” betűvel és „Autósiskola” felirattal jelölik.
A táblák nem takarhatják a rendszámot, a világítótesteket, valamint nem akadályozhatják a járműből a kilátást. A táblákat függőlegesen (+15 fok eltérés megengedett) kell elhelyezni.
A képző szerv nevének és címének opcionális feltüntetésére különleges előírás nincs, azonban a kilátásra, reklámozásra és a díszítésre vonatkozó általános előírásokat alkalmazni kell.
9. A tűzoltó készülék
A tehergépkocsit, az autóbuszt, a mezőgazdasági vontatót és a trolibuszt fel kell szerelni a külön jogszabályban * kötelezően előírt fajtájú és méretű tűzoltó készülékkel.
1. Forma
Olyan formát kell választani, amellyel ellenőrizhető, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a 2–4. pontokban felsorolt témakörök előírt ismeretével.
2. Az összes jármű-kategóriára vonatkozó elméleti vizsga tartalma
2.1. Az alább felsorolt pontok mindegyikére kérdéseket kell feltenni.
2.1.1. Közúti közlekedési szabályok:
– különösen a közúti jelzőtáblákra, jelölésekre, jelzésekre, elsőbbségadásra és sebességkorlátozásra vonatkozóan.
2.1.2. A gépjárművezető:
– az éberség és a közúti közlekedés többi résztvevőjével szembeni magatartás fontossága,
– észlelés, becslés és döntéshozatal, különösen a reakcióidő, valamint a gépjármű-vezetői magatartás megváltozása alkohol, kábítószerek, gyógyszerészeti termékek, adott lelki állapot vagy fáradtság hatására.
2.1.3. * Az úttest:
– a járművek közötti biztonságos távolság, a féktávolságok és a biztonságos úttartás különböző időjárási és útviszonyok közötti megtartására vonatkozó legfontosabb elvek,
– a vezetésnek az úttest különböző állapotaihoz kapcsolódó kockázati tényezői, különösen az úttest időjárással és napszakkal összefüggő állapotváltozásai,
– a különböző úttípusok jellemzői a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően,
– biztonságos vezetés a közúti alagútban.
2.1.4. A közúti közlekedés többi résztvevője:
– a közúti közlekedés többi résztvevőjének tapasztalathiányával, valamint a közlekedők legsérülékenyebb kategóriáival, például gyermekekkel, gyalogosokkal, kerékpárosokkal és a csökkent mozgásképességű személyekkel kapcsolatos különleges kockázati tényezők,
– a különböző típusú gépjárművek mozgásából és vezetéséből, valamint vezetőik különböző látóteréből eredő kockázatok.
2.1.5. Általános szabályok valamint egyéb kérdések:
– a gépjárművek használatához szükséges adminisztratív dokumentumokra vonatkozó szabályok,
– a gépjárművezető baleset esetén tanúsítandó magatartását (figyelmeztető eszközök kihelyezése és riasztás) meghatározó általános szabályok és azok az intézkedések, amelyeket közúti baleset áldozatai részére nyújtott segítségadás céljából szükség szerint elvégezhet,
– a gépjárműre, a szállítmányra és a szállított személyekre vonatkozó biztonsági tényezők.
2.1.6. A gépjármű elhagyásakor szükséges óvintézkedések.
2.1.7. A közúti biztonsággal összefüggő mechanikai szempontok; a vizsgázónak képesnek kell lennie észlelni a leggyakoribb meghibásodásokat, különösen a kormány-, a felfüggesztés és a fékrendszerben, a gumiabroncsokban, a fényjelzőkben és az irányjelzőkben, a fényszórókban, a visszapillantó tükrökben, a szélvédőben és az ablaktörlőkben, a kipufogórendszerben, a biztonsági övekben és hangjelző berendezésben.
2.1.8. A jármű biztonsági felszerelései, és különösen a biztonsági övek, a fejtámaszok és a gyermekek biztonsági felszereléseinek használata.
2.1.9. A gépjárműhasználat környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos szabályok (a hangjelző berendezések megfelelő használata, mérsékelt tüzelőanyag-fogyasztás, korlátozott károsanyag-kibocsátás stb.).
3. * Az „Akorl.” „A”, „A2” kategóriákra és az „A1” kategóriára vonatkozó különleges rendelkezések
3.1. Az alábbiak általános ismeretének kötelező ellenőrzése:
3.1.1. Védőfelszerelés, például kesztyű, csizma, védőruha és bukósisak használata.
3.1.2. Motorkerékpárosok láthatósága a közúti közlekedés többi résztvevője számára.
3.1.3. Az úttest fent meghatározott különböző állapotaihoz kapcsolódó kockázati tényezők, különös tekintettel az olyan csúszós részekre, mint például a csatornafedőlapok, az útburkolati jelzésekre, például a vonalak és nyilak, valamint a villamossínekre.
3.1.4. A közúti biztonsággal összefüggő, fent meghatározott mechanikai szempontok, különös tekintettel az elakadásjelző kapcsolójára, az olajszintekre és a meghajtó láncra.
4. A „CE”, „C1”, „C1E”, „D”, „DE”, „D1” és a „D1E” kategóriára vonatkozó különleges rendelkezések *
4.1. Az alábbiak általános ismeretének kötelező ellenőrzése:
4.1.1. * A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a vezetési időre és a pihenőidőre vonatkozó szabályok; a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet által meghatározott menetíró készülék használata.
4.1.2. Az érintett szállítmány típusára (áru vagy utasok) vonatkozó szabályok.
4.1.3. * A belföldi és a nemzetközi áru- és utas szállításhoz szükséges gépjármű- és szállítási okmányok.
4.1.4. Baleset esetén tanúsítandó magatartás; baleset vagy hasonló esemény, például az utasok eltávolításával járó veszélyhelyzet esetén elvégzendő intézkedések ismerete és elsősegély-nyújtási alapismeretek.
4.1.5. A kerekek leszerelése és cseréje közben betartandó óvintézkedések.
4.1.6. A gépjárművek súlyára és méreteire vonatkozó szabályok; a sebességkorlátozókra vonatkozó szabályok.
4.1.7. A látótér saját gépjármű jellemzői által okozott korlátozása.
4.1.8. Közúti térkép olvasása, útvonaltervezés, ideértve az elektronikus navigációs rendszerek használatát is (választható).
4.1.9. * A gépjármű rakományával kapcsolatos biztonsági tényezők: a rakomány ellenőrzése (rakodás és rögzítés), a különböző típusú rakományokkal kapcsolatos nehézségek (pl. folyadékok, függesztett rakomány), az áru be- és kirakodása és a rakodó berendezések használata (csak a „C”, „CE”, „C1”, „C1E” kategóriákban).
4.1.10. * A gépjárművezető felelőssége az utas szállítást illetően; az utasok kényelme és biztonsága; gyermekszállítás; az elindulás előtti szükséges ellenőrzések; az összes autóbusztípus része kell, hogy legyen az elméleti vizsgának (a tömegközlekedésben használt autóbuszok és a távolsági autóbuszok, különleges méretű autóbuszok) (csak a „D”, „DE”, „D1”, „D1E” kategóriákban).
4.2. * A „C”, „CE”, „D” és „DE” kategóriák vonatkozásában a következő további előírások általános ismeretének kötelező ellenőrzése:
4.2.1. A következők szerkezeti és működési elvei: belső égésű motorok, folyadékok (pl. motorolaj, hűtőfolyadék, mosófolyadék), az üzemanyag-ellátó rendszer, az elektromos rendszer, a gyújtási rendszer, az erőátviteli rendszer [tengelykapcsoló, sebesség(nyomaték)váltó stb.].
4.2.2. Kenés és fagyásálló-védelem.
4.2.3. A gumiabroncsok szerkezetének, felszerelésének, helyes használatának és ápolásának elvei.
4.2.4. A fékszerelvények és a sebességszabályzók típusainak, működésének, fő elemeinek, csatlakozásának, használatának és napi karbantartásának elvei, és a blokkolásgátló fékek használata.
4.2.5. * A vonószerkezetek típusainak, működésének, fő elemeinek, csatlakozásának, használatának és napi karbantartásának elvei (csak a „CE”, „DE” kategóriákban).
4.2.6. Üzemzavarok okainak felderítési módszerei.
4.2.7. A gépjárművek megelőző karbantartása és a szükséges folyamatos karbantartás.
4.2.8. * A gépjárművezető felelőssége az áru egyeztetett feltételek szerinti átvételét, fuvarozását és leszállítását illetően (csak a „C”, „CE” kategóriákban).
5. A gépjármű és berendezései
5.1. * A járműkezelési vagy rutin- és forgalmi vizsgákon használt járműveknek meg kell felelniük az 5. számú mellékletben előírtaknak.
6. * Az „A” és „A1” kategóriákra vonatkozóan vizsgálandó jártasság és magatartás
6.1. A gépjármű közúti biztonsággal összefüggő előkészítése és műszaki ellenőrzése
A vizsgázónak a következő követelmények kielégítésével igazolnia kell, hogy elő tud készülni a biztonságos vezetésre:
6.1.1. A védőfelszerelés, például a kesztyű, csizma, védőruha és bukósisak beállítása.
6.1.2. A gumiabroncsok, fékek, a kormánymű, az elakadásjelző kapcsoló (ha van), a lánc, olajszintek, fényszórók, távolsági fényszórók, irányjelzők és a hangjelző berendezés szúrópróbaszerű ellenőrzésének elvégzése.
6.2. A közúti biztonsággal összefüggésben vizsgálandó rutinmanőverek
6.2.1. A motorkerékpár támasztólábra helyezése és arról való levétele, valamint a jármű mellett haladva annak motor segítsége nélküli mozgatása.
6.2.2. A motorkerékpár támasztólábon történő leállítása.
6.2.3. Végrehajtandó legalább két kis sebességű manőver, amelyek egyike szlalom vezetés; ennek lehetővé kell tennie a tengelykapcsoló és a fék kombinált kezelésében, az egyensúlyozásban, a tekintet irányításában, a motorkerékpáron való elhelyezkedésben és a lábak lábtartón való elhelyezésében szerzett jártasság értékelését.
6.2.4. Végrehajtandó legalább két nagyobb sebességű manőver: az egyiknek egy második vagy harmadik sebességfokozatban, legalább 30 km/óra sebességgel megtett manővernek kell lennie, a másik során pedig akadályt kell kikerülni legalább 50 km/óra sebességgel; ennek lehetővé kell tennie a motorkerékpáron való elhelyezkedésben, a tekintet irányításában, az egyensúlyozásban, a kormányzási technikában és a sebességváltási technikában szerzett jártasság értékelését.
6.2.5. Fékezés: végre kell hajtani legalább két fékezési gyakorlatot, amelyek egyike egy legalább 50 km/óra sebességnél elvégzett vészfékezés; ennek lehetővé kell tennie az első és a hátsó fékek kezelésében, a tekintet irányításában és a motorkerékpáron való elhelyezkedésben szerzett jártasság értékelését.
6.3. Magatartás a közlekedésben
A vizsgázónak normál közlekedési helyzetben, teljes biztonsággal és az összes szükséges óvintézkedést megtéve végre kell hajtania a következő tevékenységek mindegyikét:
6.3.1. Elindulás: várakozást követően, a forgalomban való megállás után; kocsibehajtó elhagyása.
6.3.2. Haladás egyenes úton; elhaladás szembejövő járművek mellett, beleértve ennek szűk helyen való végrehajtását is.
6.3.3. Haladás ívelt kanyarban.
6.3.4. Kereszteződés: csomópontok és útkereszteződések megközelítése és az ezeken való áthaladás.
6.3.5. Irányváltás: bal és jobb fordulók; sávváltás.
6.3.6. Autópálya vagy hasonló út (ha rendelkezésre áll ilyen) megközelítése/elhagyása: besorolás a gyorsítósávból; kisorolás a lassító sávba.
6.3.7. Előzés/elhaladás valami mellett: más közlekedő előzése (ha lehetséges); haladás útakadályok (pl. parkoló autók) mellett; más közlekedő általi leelőzés (ha alkalmazható).
6.3.8. * Különleges úttulajdonságok (ha rendelkezésre áll ilyen): alagút, körforgalom, szintbeli vasúti átjáró, villamos-, autóbusz-megálló, gyalogátkelőhely, haladás hosszú emelkedőn, lejtőn.
6.3.9. A szükséges óvintézkedések betartása a gépjármű elhagyásakor.
7. A „B” és „BE” kategóriákra vonatkozóan vizsgálandó jártasság és magatartás *
7.1. A gépjármű közúti biztonsággal összefüggő előkészítése és műszaki ellenőrzése
A vizsgázónak a következő követelmények kielégítésével igazolnia kell, hogy fel tud készülni a biztonságos vezetésre:
7.1.1. Az ülés beállítása a megfelelő ülő testhelyzet elérése érdekében.
7.1.2. A visszapillantó tükrök, a biztonsági övek és (ha vannak) a fejtámaszok beállítása.
7.1.3. Annak ellenőrzése, hogy az ajtók zárva vannak-e.
7.1.4. A gumiabroncsok, a kormánymű, a fékek, a folyadékok (pl. motorolaj, hűtőfolyadék, mosófolyadék), a fényjelzések, a fényszórók, az irányjelzők és a hangjelző berendezés véletlenszerű ellenőrzésének elvégzése.
7.1.5. * A gépjármű rakományával kapcsolatos biztonsági tényezők ellenőrzése: kocsiszekrény, ponyvák, raktérajtók, vezetőfülke zárhatósága, a berakodás módja, a rakomány rögzítése (csak a „BE” kategóriában).
7.1.6. * A vonószerkezet, valamint a fék- és az elektromos csatlakozók ellenőrzése (csak a „BE” kategóriában).
7.2. B kategória: a közúti biztonsággal összefüggésben vizsgálandó rutinmanőverek
A következők közül kiválasztott manőverek egy csoportját kell vizsgálni (a négy pontból legalább két manővert, amelyek egyike hátramenetben hajtandó végre):
7.2.1. Hátramenet (tolatás) egyenesen, illetve jobb vagy bal sarok megkerülésével, a megfelelő forgalmi sávon belül maradva.
7.2.2. A gépjárművel megfordulás az előre- és hátrameneti sebességfokozatok alkalmazásával.
7.2.3. A gépjármű megállása és elindulása parkolóhelyről (az útpadkával párhuzamosan, rézsútosan vagy derékszögben, előre- vagy hátramenetben, sík, emelkedő vagy lejtős felületen).
7.2.4. Pontos megállás fékezéssel; azonban választható vészfékezés végrehajtása is.
7.3. * „BE” kategória: a közúti biztonsággal összefüggésben vizsgálandó rutinmanőverek
7.3.1. Pótkocsi és vontató jármű össze- és szétkapcsolása, vagy szétkapcsolása és újbóli összekapcsolása; a manőver indításakor a részt vevő vontató járműnek a pótkocsi mellett kell parkolnia (azaz nem állhat egy vonalban vele).
7.3.2. Hátramenet (tolatás) kanyarban.
7.3.3. Biztonságos leállás a be- és kirakodáshoz.
7.4. Magatartás a közlekedésben
A vizsgázónak normál közlekedési helyzetben, teljes biztonsággal és az összes szükséges óvintézkedést megtéve végre kell hajtania a következő tevékenységek mindegyikét:
7.4.1. Elindulás: várakozást követően, a forgalomban való megállás után; kocsibehajtó elhagyása.
7.4.2. Haladás egyenes úton; elhaladás szembejövő járművek mellett, beleértve ennek szűk helyen való végrehajtását is.
7.4.3. Haladás ívelt kanyarban.
7.4.4. Kereszteződés: csomópontok és útkereszteződések megközelítése és az ezeken való áthaladás.
7.4.5. Irányváltás: bal és jobb fordulók; sávváltás.
7.4.6. Autópálya vagy hasonló út (ha rendelkezésre áll ilyen) megközelítése/elhagyása: besorolás a gyorsítósávból; kisorolás a lassító sávba.
7.4.7. Előzés/elhaladás valami mellett: más közlekedő előzése (ha lehetséges); haladás útakadályok (pl. parkoló autók) mellett; más közlekedő általi leelőzés (ha alkalmazható).
7.4.8. * Különleges úttulajdonságok (ha rendelkezésre áll ilyen): alagút, körforgalom, szintbeli vasúti átjáró, villamos-, autóbusz-megálló, gyalogátkelőhely, haladás hosszú emelkedőn, lejtőn.
7.4.9. A szükséges óvintézkedések betartása a gépjárműből történő kiszálláskor.
8. A „C”, „C+E”, „C1”, „C1+E”, „D”, „D+E”, „D1” és „D1+E” kategóriákra vonatkozóan vizsgálandó jártasság és magatartás
8.1. * A gépjármű közúti biztonsággal összefüggő előkészítése és műszaki ellenőrzése
A vizsgázónak a következő követelmények kielégítésével igazolnia kell, hogy elő tud készülni a biztonságos vezetésre:
8.1.1. Az ülés beállítása a megfelelő ülő testhelyzet elérése érdekében.
8.1.2. A visszapillantó tükrök, a biztonsági övek és (ha vannak) a fejtámaszok beállítása.
8.1.3. A gumiabroncsok, a kormánymű, a fékek, a fényjelzések, a távolsági fényszórók, az irányjelzők és a hangjelző berendezés szúrópróbaszerű ellenőrzése.
8.1.4. * A rásegítéses (szervo) fék- és kormányrendszer ellenőrzése; a kerekek, a kerékagyak, a sárvédők, a szélvédők, az ablakok és az ablaktörlők, a folyadékok (pl. motorolaj, hűtőfolyadék, mosófolyadék) ellenőrzése; a műszerfal ellenőrzése és használata, beleértve a 165/2014/EU rendelet által meghatározott menetíró készüléket is.
8.1.5. A légnyomás, a levegőtartályok és a felfüggesztés ellenőrzése.
8.1.6. A gépjármű rakományával kapcsolatos biztonsági tényezők ellenőrzése: kocsiszekrény, ponyvák, raktérajtók, rakodó szerkezet (ha van), vezetőfülke zárhatósága (ha van ilyen), a rakodás módja, a rakomány rögzítése (csak a „C”, „CE”, „C1”, „C1E” kategóriákban).
8.1.7. A vonószerkezet kapcsoló mechanizmus, valamint a fék- és az elektromos csatlakozók ellenőrzése (csak a „CE”, „C1E”, „DE”, „D1E” kategóriákban).
8.1.8. Különleges gépjármű-biztonsági intézkedések végrehajtásának képessége; a kocsiszekrény, szolgálati ajtók, vészkijáratok, elsősegélynyújtó felszerelés, tűzoltó készülékek és egyéb biztonsági felszerelések ellenőrzése és kezelése (csak a „D”, „DE”, „D1”, „D1E” kategóriákban).
8.1.9. Közúti térkép olvasása, útvonaltervezés, ideértve az elektronikus navigációs rendszerek használatát is (választható).
8.2. * A közúti biztonsággal összefüggésben vizsgálandó rutinmanőverek
8.2.1. Pótkocsi és vontató jármű össze- és szétkapcsolása, vagy szétkapcsolása és újbóli összekapcsolása; a manőver indításakor a részt vevő vontató járműnek a pótkocsi mellett kell parkolnia (azaz nem állhat egy vonalban vele) (csak a „CE”, „C1E”, „DE”, „D1E” kategóriákban).
8.2.2. Hátramenet kanyarban.
8.2.3. Biztonságos leállás a be- és kirakodáshoz rakodó rámpa vagy hasonló létesítménynél (csak a „C”, „CE”, „C1”, „C1E” kategóriákban).
8.2.4. Az utasok autóbuszról való biztonságos leszállását és az oda történő biztonságos felszállását lehetővé tevő megállás (csak a „D”, „DE”, „D1”, „D1E” kategóriákban).
8.3. Magatartás a közlekedésben
A vizsgázónak normál közlekedési helyzetben, teljes biztonsággal és az összes szükséges óvintézkedést megtéve végre kell hajtania a következő tevékenységek mindegyikét:
8.3.1. Elindulás: várakozást követően, a forgalomban való megállás után; kocsibehajtó elhagyása.
8.3.2. Haladás egyenes úton; elhaladás szembejövő járművek mellett, beleértve ennek szűk helyen való végrehajtását is.
8.3.3. Haladás ívelt kanyarban.
8.3.4. Kereszteződés: csomópontok és útkereszteződések megközelítése és az ezeken való áthaladás.
8.3.5. Irányváltás: bal és jobb fordulók; sávváltás.
8.3.6. Gyorsforgalmi út (ha rendelkezésre áll ilyen) megközelítése/elhagyása: besorolás a gyorsítósávból; kisorolás a lassító sávba.
8.3.7. Előzés/elhaladás valami mellett: más közlekedő előzése (ha lehetséges); haladás útakadályok (pl. parkoló autók) mellett; más közlekedő általi leelőzés (ha alkalmazható).
8.3.8. * Különleges úttulajdonságok (ha rendelkezésre áll ilyen): alagút, körforgalom, szintbeli vasúti átjáró, villamos-, autóbusz-megálló, gyalogátkelőhely, haladás hosszú emelkedőn, lejtőn.
8.3.9. A szükséges óvintézkedések betartása a gépjárműből történő kiszálláskor.
8.4. * Biztonságos és energiatakarékos vezetés
8.4.1. * Biztonságos és az üzemanyag-fogyasztást mérséklő vezetés gyorsításkor, lassításkor, hegy- és lejtőmenetben, szükség esetén kézi sebességváltással.
9. A járműkezelési vagy rutin- és a forgalmi vizsga értékelése
9.1. Az értékelésnek az összes fent említett vezetési helyzetben tükröznie kell, hogy a vizsgázó mennyire könnyedén kezeli a gépjármű irányító berendezéseit, valamint a vizsgázó bemutatott képességét a forgalomban való teljesen biztonságos vezetésre. A vizsgabiztosnak a vizsga teljes időtartama alatt biztonságban kell éreznie magát. A vezetési hibákat, valamint a vizsgajármű, annak utasai, illetve a közúti közlekedés más résztvevőinek biztonságát közvetlenül veszélyeztető magatartás esetén a vizsga sikertelen, függetlenül attól, hogy az adott helyzetben a vizsgabiztosnak vagy kísérő személynek be kell-e avatkoznia. A vizsgabiztos mindazonáltal szabadon eldöntheti, hogy a járműkezelési vagy rutin- és forgalmi vizsgát meg kell-e szakítani.
9.2. Az értékelés során a vizsgabiztosoknak külön figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a vizsgázó defenzív és együttműködő vezetői magatartást tanúsít-e. Ennek a teljes vezetői stílust tükröznie kell, és a vizsgabiztosnak figyelembe kell vennie ezt a vizsgázóról kialakított összképben. Ez magába foglalja az alkalmazkodó és határozott (biztonságos) vezetést, az út- és időjárási viszonyok, a többi közlekedő, a közlekedés többi résztvevőjének (különösen a sérülékenyebbek) érdekeinek figyelembevételét és az előrelátást.
9.3. A vizsgabiztos továbbá felméri, hogy a vizsgázó:
9.3.1. * Ellenőrzése alatt tartja-e a járművet, figyelembe véve az alábbiakat: a biztonsági övek, visszapillantó tükrök, fejtámaszok, az ülés, a fényszórók és egyéb berendezések megfelelő használatát; a tengelykapcsoló, sebességváltó, gázpedál, a fékrendszerek (ha van, harmadik fékrendszer is), a kormányzás megfelelő alkalmazását; a gépjármű különböző körülmények közötti, különböző sebességek melletti irányítását; az útbiztosságot; a gépjármű súlyát, méreteit és jellemzőit; a rakomány súlyát és típusát (csak a „BE”, „C”, „CE”, „C1”, „C1E”, „DE”, „D1E” kategóriákban); az utasok kényelmét (csak a „D”, „DE”, „D1”, „D1E” kategóriákban) (egyenletes vezetés nagymértékű gyorsítás és hirtelen fékezés nélkül).
9.3.2. * Gazdaságosan és környezetbarát módon vezet-e, figyelembe véve a percenkénti fordulatszámot, a sebességváltást, a fékezést és a gyorsítást (csak a „B”, a „BE”, a „C”, a „CE”, a „C1”, a „C1E”, a „D”, a „DE”, a „D1” és a „D1 E” kategóriákban).
9.3.3. Figyelem: minden irányba kiterjedő figyelem; a tükrök megfelelő használata; nagy, közép- és kis távolságú látás.
9.3.4. Elsőbbség/elsőbbségadás: elsőbbség az útkereszteződésekben, csomópontokban; elsőbbségadás más alkalmakkor (pl. irányváltás, sávváltás, rutinmanőverek közben).
9.3.5. Helyes elhelyezkedés az úttesten: megfelelő elhelyezkedés az úttesten, a forgalmi sávokban, a körforgalomban, a gépjármű típusának és jellemzőinek megfelelően; előrelátó elhelyezkedés az úttesten.
9.3.6. Távolságtartás: elegendő távolságot tart-e előre és oldalirányban; elegendő távolságot tart-e a közlekedés többi résztvevőjétől.
9.3.7. Sebesség: nem lépi-e túl a megengedett legnagyobb sebességet; a sebességet az időjárási és közlekedési viszonyok szerint, és ahol értelmezhető, a nemzeti sebességkorlátozások szerint választja-e meg; olyan sebességgel vezet-e, hogy meg tud-e állni az általa belátható útszakaszon; a sebességet a közlekedés azonos típusú résztvevőinek általános sebességéhez igazítja-e.
9.3.8. Közlekedési lámpák, közúti jelzőtáblák és egyéb jelzések: megfelelően cselekszik-e a közlekedési lámpáknál; engedelmeskedik-e a forgalomirányítók utasításainak; megfelelően cselekszik-e a közúti jelzőtábláknál (tiltó és utasítást adó jelzőtáblák); megfelelően cselekszik-e az útburkolati jeleknél.
9.3.9. Jelzés: jelzések adása a szükséges helyen, helyesen és megfelelő időben; helyes irányjelzés; a megfelelő műveleteket végzi-e el a közlekedés többi résztvevője valamennyi jelzésére.
9.3.10. * Fékezés és megállás: időben lassít-e, a körülményeknek megfelelően fékez és áll-e meg; előrelátás; használja-e a különböző fékrendszereket (csak a „C”, „CE”, „D”, „DE” kategóriákban); használja-e a fékeken kívüli sebességcsökkentő rendszereket (csak a „C”, „CE”, „D”, „DE” kategóriákban).
10. A vizsga helyszíne
A vizsga rutinmanőverek felmérésére irányuló részét speciális rutinpályán is le lehet bonyolítani. Ahol az megvalósítható, a vizsgának a forgalomban tanúsított magatartás felmérésére irányuló részének beépített területeken kívüli utakra, gyorsforgalmi utakra és autópályákra (vagy hasonlókra) ugyanúgy ki kell terjednie, mint a városi utak mindenféle típusára (lakóövezetek, 30 és 50 km/óra sebességkorlátozású területek, városi gyorsforgalmi utak); ezeknek mindazokat a különböző nehézségi típusokat képviselniük kell, amelyekkel a gépjárművezetők nagy valószínűséggel találkoznak. Az is kívánatos, hogy a vizsga különböző sűrűségű forgalmi körülmények között történjen. A közúti vezetéssel töltött időt optimálisan kell felhasználni a vizsgázó valamennyi fellelhető különböző közlekedési területen való felmérésére, külön hangsúlyt fektetve az e területek közötti váltásra.
Valamennyi gépjármű vezetőjének minden időpillanatban rendelkeznie kell az 1–9. pontban foglalt ismeretekkel, jártassággal és magatartással, hogy képes legyen:
– a forgalmi veszélyhelyzeteket felismerni és felmérni azok veszélyességének mértékét,
– megfelelő mértékben az irányítása alatt tartani a gépjárművet úgy, hogy ne okozzon veszélyes helyzeteket, illetve ilyen helyzetben megfelelően tudjon reagálni,
– a közúti közlekedés szabályait betartani, különösen azokat, amelyek célja a közúti balesetek megelőzése és a forgalom folyamatosságának fenntartása,
– a járműben minden jelentősebb műszaki meghibásodást észlelni, különösen azokat, amelyek biztonsági veszélyforrást jelentenek, és azokat megfelelő módon meg tudja javíttatni,
– számításba venni a vezetői magatartást befolyásoló minden tényezőt (pl. alkoholt, fáradtságot, gyenge látást stb.) annak érdekében, hogy megőrizze a biztonságos vezetéshez szükséges készségek teljes szintjét,
– a többiek iránti tiszteletadással elősegíteni valamennyi közúti közlekedő, különösen a leggyengébbek és a legvédtelenebbek biztonságát.
A szaktanfolyami képzéshez kapcsolódó vizsgák során, a vizsgán számon kérhető ismeretanyagot az irányadó jogszabályok rendelkezései tartalmazzák.
A vizsgakérdéseket – megfelelő csoportosításban – a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből a közlekedési hatóság állítja össze.
A vizsga eredményes letételéhez szükséges ismereti szintet a vonatkozó jogszabályok határozzák meg, ennek hiányában azt a közlekedési hatóság állapítja meg.
1. A vizsgáztatás okmányai
1.1. * A jelentkezési lap
A jelentkezési lap a közlekedési hatóság által meghatározott tartalmú és szerkesztésű nyomtatvány.
A jelentkezési lapot a vizsgára való jelentkezés előtt a tanuló tölti ki.
Egy jelentkezési lapon csak egy kategóriára lehet jelentkezni. A tanfolyam elméleti részének, illetve a „Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés” tantárgynak az elvégzését az iskolavezető igazolja. Az iskolavezető igazolja az esetleges felmentéseket, a felmentések alapjául szolgáló okirat számának a bejegyzésével. Az igazolásokat aláírásával és a képző szerv bélyegzőjével érvényesíti.
A jelentkezési lapon a tanuló által tett ilyen irányú nyilatkozatot a képviselet igazolására a közlekedési hatóságnak el kell fogadnia.
A vizsgakötelezettség alóli mentesítési kérelem a felmentés alapjául szolgáló okirat iskolavezető által igazolt fénymásolatának a csatolásával történik.
A vizsga alóli felmentést, valamint indokolt esetben a szóbeli vizsgát a közlekedési hatóság a jelentkezési lapon tett bejegyzéssel engedélyezi.
A külföldi hatóság által kiadott vezetésre jogosító okmány honosítási eljárásában az okmányiroda határozatot ad ki. A határozat birtokában az ügyfélnek a tanfolyammentes vizsgára jelentkezésekor jelentkezési lapot kell kitöltenie, amelyhez csatolni kell az okmányiroda határozatát. Az okmányiroda által előírt elméleti vizsgán a kategóriának megfelelő közlekedési alapismeretek, gyakorlati vizsgán a kategóriának megfelelő forgalmi vizsgát kell érteni.
A képző szervnek vissza kell adni azt a jelentkezési lapot, amelyik a vizsgára jelentéskor a fenti előírásoknak nem felel meg.
1.2. *
1.3. * A vezetési karton
A képző szerv a bizonylati album szerinti – a tanuló és a gyakorlati képzést végző képző szerv adataival kitöltött – vezetési kartont leadja a közlekedési hatóságnak. A közlekedési hatóság rávezeti a vizsgázó iktatószámát és abban az esetben hitelesíti, ha a vizsgázó a gyakorlati oktatáson való részvétel előfeltételeinek eleget tett.
Elveszett vezetési karton helyett kiállított vezetési kartont a közlekedési hatóság hitelesíti. A hitelesítéskor a hitelesítő rovatba a „Pótlás” szót kell bejegyezni.
1.4. * A vizsgajegyzőkönyv
A közlekedési hatóság a vizsgára jelentések, illetőleg jelentkezések alapján a bizonylati album szerinti vizsgajegyzőkönyvet állít össze. A vizsgajegyzőkönyv készítésekor észlelt hiányosság – jogszabály alapján vizsgára bocsátást kizáró ok – esetén az érintett vizsgázó a vizsgajegyzőkönyvre nem vehető fel.
2. * A közlekedési hatóság ügyfélszolgálati tevékenysége
2.1. * Az ügyfelek tájékoztatása
A közlekedési hatóság valamennyi közúti járművezetői vizsgáztatást intéző ügyfélfogadó helyiségében biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az állampolgárok megbízható, pontos tájékoztatást kapjanak a közúti járművezető képzés és vizsgáztatás mindazon ügymeneti részleteiről, amelyek közvetlenül érintik őket.
2.2. * A tájékoztatás tartalma
Az ügyfeleket kérésükre tájékoztatni kell:
– a vizsgára jelentkezés jogszabályban előírt feltételeiről,
– a jelentkezési lap pontos kitöltési tudnivalóiról (a kitöltési mintát ki kell függeszteni),
– az egészségi alkalmasságot megállapító orvosi véleménnyel kapcsolatos tudnivalókról,
– a PÁV vizsgálat szükségességének eseteiről, valamint a vizsgálatra jelentkezés módjáról,
– a vizsgázótól a vizsgán elvárt állapotról (józan, kipihent és a jármű biztonságos vezetésére képes),
– a személyazonosság igazolásának lehetőségeiről (érvényes személyazonosító, illetve személyi igazolvány, érvényes útlevél, kártya formátumú vezetői engedély),
– a már meglévő vezetői engedély bemutatásának kötelezettségéről,
– a vizsgázó vizsga közbeni felelősségéről,
– a vezetési karton szerepéről a gyakorlati oktatáson és vizsgán,
– a sikeres vizsga esetén szerzett jogosultságról,
– az egyes vizsgák díjáról és a befizetés lehetséges módjáról,
– a vizsgaigazolás kiadásának feltételeiről és módjáról,
– a vezetői engedély okmányirodáknál történő kiadásának módjáról,
– a jogorvoslat lehetőségéről.
3. A vizsgára jelentés és jelentkezés
A képző szerv a jelentkezési lapon, illetőleg a vizsgajelentéssel igazolja a tanfolyam kötelezően előírt óraszámainak teljesülését. A tanulót vizsgára az iskolavezető vagy általa ezzel megbízott személy jelentheti. Az elméleti, valamint a „Biztonsági ellenőrzés üzemeltetési” pótvizsgára a vizsgázó személyesen is jelentkezhet.
A sikertelen vizsgát követő újabb vizsga (a továbbiakban: pótvizsga) igényt az alapvizsgára jelentés szabályai szerint kell bejelenteni a jelentkezési lap átadására-átvételére vonatkozó előírások kivételével.
3.1. * Az elméleti alapvizsgaigény bejelentése
A képző szerv az elméleti vizsgaigényét a Bizonylati album szerinti nyomtatványon jelenti be a közlekedési hatóságnak. A képző szerv a vizsgaigény jelentéssel együtt átadja a megfelelően kitöltött, a szükséges igazolásokkal (tanfolyam elvégzése, felmentés, egészségi alkalmassági vélemény stb.) ellátott és felszerelt jelentkezési lapot. A vizsga helyét és időpontját a közlekedési hatóság jelöli ki, amelyet a vizsgajelentés másolati példányán, a vizsgázók személyi anyagának ellenőrzését követően igazol vissza. A vizsgára jelentéssel a képző szerv kötelezettséget vállal arra, hogy a tanuló elméleti képzése a vizsgáig hiánytalanul megtörténik, egyben igazolja, hogy a vizsgázó a vizsgára bocsátás feltételeinek megfelel.
3.2.1. * A biztonsági ellenőrzés üzemeltetési alapvizsgaigény jelentése
A képző szerv a biztonsági ellenőrzés üzemeltetési vizsgaigényét a Bizonylati album szerinti nyomtatványon jelenti a közlekedési hatóságnak.
A vizsga helyét és időpontját a közlekedési hatóság jelöli ki, amelyet a vizsgajelentés másolati példányán igazol vissza. A vizsgára jelentéssel a képző szerv kötelezettséget vállal arra, hogy a tanuló képzése az adott tárgyból a vizsgáig hiánytalanul megtörténik, egyben igazolja, hogy a vizsgázó a vizsgára bocsátás feltételeinek megfelel.
3.2.2. * A járműkezelési és a rutin alapvizsgaigény jelentése
A járműkezelési vagy a rutinvizsga-igényét a képző szerv a Bizonylati album szerinti nyomtatványon jelenti a közlekedési hatóságnak.
A vizsga helyét és időpontját a közlekedési hatóság jelöli ki, amelyet a vizsgajelentés másolati példányán, a szakoktató jelentése esetén a vezetési kartonon igazol vissza.
Az első járműkezelési vagy rutin vizsgára jelentéssel a képző szerv, illetőleg a szakoktató egyben kötelezettséget vállal arra, hogy a vizsgázó részére a vizsga napjáig biztosítja a kötelezően előírt órák levezetését – kivéve a tanfolyammentes vizsga esetét –, egyben igazolja, hogy a vizsgázó a vizsgára bocsátás feltételeinek megfelel.
3.2.3. * A forgalmi alapvizsgaigény jelentése
A forgalmi vizsgaigényt a képző szerv a Bizonylati album szerinti nyomtatványon jelenti a közlekedési hatóságnak.
A vizsga helyét és időpontját a közlekedési hatóság jelöli ki, amelyet a vizsgajelentés másolati példányán, a szakoktató jelentése esetén a vezetési kartonon igazol vissza.
Az első forgalmi vizsgára jelentéssel a képző szerv kötelezettséget vállal arra, hogy a vizsgázó részére a vizsga napjáig biztosítja a kötelezően előírt és feladatonként meghatározott órák levezetését – kivéve a tanfolyammentes vizsga esetét –, egyben igazolja, hogy a vizsgázó a vizsgára bocsátás feltételeinek megfelel.
3.3. * Vizsgára jelentés egyes tanfolyam-, illetve vizsgamentességi esetekben
Azoknál a vizsgáknál, ahol nincs előírva elméleti és/vagy gyakorlati tanfolyami, illetve vizsgakötelezettség, a szükséges igazolásokkal ellátott és felszerelt jelentkezési lapot (felmentés, egészségi alkalmassági vélemény stb.) a vizsgázó első vizsgára jelentésekor (jelentkezésekor) kell átadni.
A vizsgázó személyes jelentkezése esetén a vizsgára bocsátás feltételeit a közlekedési hatóság azonnal ellenőrzi, és ha ezek hiánytalanul megvannak, a vizsga helyét és időpontját meghatározza, és erről a vizsgázót azonnal, írásban tájékoztatja. Hiányosság esetén a közlekedési hatóság a vizsgázót hiánypótlásra szólítja fel.
3.4. * A vizsgázó értesítése
A vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgázókat a vizsgaigényt bejelentő értesíti. Az értesítésnek tartalmaznia kell, hogy a vizsgára a meglévő vezetői engedélyt, továbbá a vezetői engedélyben nem szereplő kategória megszerzését tanúsító vizsgaigazolást a vizsgázónak magával kell vinnie, és a személyazonosságát igazolnia kell.
3.5. * A vizsgára bocsátás feltételeinek ellenőrzése
A közlekedési hatóság a jelentkezési lapok átvételét követően a csatolt mellékletek és a vizsgázó nyilatkozata alapján ellenőrzi, hogy a vizsgázók megfelelnek-e a vizsgára bocsátás feltételeinek.
Hiányosság esetén, az érintett vizsgázó a vizsgajegyzőkönyvre nem kerülhet fel, a jelentkezési lapját a mellékletekkel együtt vissza kell adni a képző szerv képviselőjének.
Amennyiben az okirat bemutatása nem az iskolavezető által igazolt másolat csatolásával történik, hanem azt a vizsgázó a közlekedési hatóságnál mutatja be, az okirat számát a jelentkezési lapon kell rögzíteni.
Ha a közlekedési hatóság a vizsgázó vizsgára bocsátását kizáró, hitelt érdemlő adat birtokába jut (közlekedésbiztonsági feltételek megváltozása, PÁV alkalmatlanság, utánképzési kötelezettség stb.), a vizsgázót – a feltételek igazolt teljesítéséig – további vizsgára nem bocsáthatja. Ebben az esetben a vizsgázót írásban értesíteni kell.
4. * A vizsgák szervezése
A vizsgákat a közlekedési hatóság szervezi.
A képző szerv (illetve képző szervek közösen) és a közlekedési hatóság megállapodhatnak abban, hogy a vizsgákat mindig a hét azonos napján (napjain) rendezik. Ekkor a képző szerv (illetve képző szervek közösen) kötelezettséget vállal arra, hogy a lekötött vizsganapokon a megegyezésben rögzített vizsgázó létszámot biztosítja, a közlekedési hatóság pedig vállalja, hogy a vizsgát az előzetesen megállapított helyen és időben lebonyolítja.
4.1. * A vizsgafeltételek biztosítása
A közlekedési hatóságnak az elméleti és a gyakorlati vizsgák lebonyolításához szükséges vizsgatermet, vizsgapályát és az ezekhez szükséges kiszolgáló helyiségeket (vizsgabiztosi szoba, a vizsgázók és a szakoktatók részére várakozó helyiség, WC és kézmosási lehetőség) minden megyében (fővárosban) biztosítania kell.
A kijelölt forgalmi vizsgaútvonal kiindulási helyén az előírt kiszolgáló helyiségeket a közlekedési hatóságnak kell biztosítani.
5. A vizsgáztatás általános szabályai
5.1. A vizsgáztatás feltételeinek ellenőrzése
Vizsgát az a vizsgázó tehet, aki a vizsgajegyzőkönyvön szerepel, a kiírás szerinti időpontban a vizsga helyszínén vizsgára alkalmas állapotban megjelent, a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni tudja. A már hitelesített (lezárt) vizsgajegyzőkönyvre további vizsgázó nem vehető fel.
5.2. * Vizsgatárgyak és a gyakorlati vizsgatárgyak vizsgaideje (percben)
| Elméleti vizsgatárgyak | Gyakorlati vizsgatárgyak vizsgaideje | |||||||||||||
| Kategória | Kö | Szü | F1–2 | Mu | Bü | Jk | R | F3) | Megjegyzés | |||||
| 1 | 2 | 1 | 2 | 1 | 2 | 1 | 3 | |||||||
| AM | X | – | – | – | – | – | 15 | 10 | – | – | 30 | 20 | ||
| A1 | X | – | – | – | – | – | 20 | 15 | – | – | 50 | 40 | ||
| A11) | X | – | – | – | – | – | – | – | – | – | 50 | 40 | ||
| A2 | – | – | – | – | – | – | 20 | 15 | – | – | 50 | 40 | 11. § (5) bekezdés a) pont | |
| A2 | X | – | – | – | – | – | 20 | 15 | – | – | 50 | 40 | ||
| A | – | – | – | – | – | – | 20 | 15 | – | – | 50 | 40 | 11. § (5) bekezdés b) pont | |
| A2) | X | – | – | – | – | – | 20 | 17 | – | – | 50 | 40 | ||
| B | X | – | – | – | – | – | – | – | – | – | 60 | 50 | 2012. január 1-jétől | |
| B | X | – | – | – | – | – | 20 | 15 | – | – | 50 | 40 | 39. § (2) bekezdés szerint 2011. december 31-ig | |
| B96 | – | X | – | X | – | – | – | – | –15 | 10 | – | – | ||
| B1 | X | – | – | – | – | – | 20 | 17 | – | – | 50 | 40 | ||
| BE | X | X | – | X | 15 | 10 | – | – | 15 | 10 | 50 | 40 | ||
| C1 | X | X | – | X | 20 | 15 | – | – | 15 | 10 | 60 | 45 | ||
| C | – | – | – | – | 20 | 15 | – | – | 15 | 10 | 60 | 45 | 11. § (5) bekezdés c) pont | |
| C | X | X | – | X | 20 | 15 | – | – | 15 | 10 | 60 | 45 | ||
| C1E | X | X | – | – | 15 | 10 | – | – | 20 | 15 | 60 | 45 | ||
| CE | X | X | – | – | 15 | 10 | – | – | 20 | 15 | 60 | 45 | ||
| D1 | X | – | – | – | 15 | 10 | – | – | 15 | 10 | 60 | 45 | ||
| D | X | – | – | – | 15 | 10 | – | – | 15 | 10 | 105 | 90 | ||
| D1E | X | X | – | X | 15 | 10 | – | – | 15 | 10 | 60 | 45 | ||
| DE | X | X | – | – | 15 | 10 | – | – | 15 | 10 | 60 | 45 | ||
| T | X | – | – | X | 20 | 15 | – | – | 15 | 10 | 35 | 25 | ||
| T | – | – | – | – | – | – | – | – | 15 | 10 | 35 | 25 | 11. § (3) bekezdés c) pont | |
| K | X | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | ||
| Trolibusz | X | X | X | X | 15 | 10 | – | – | 15 | 10 | 50 | 40 | ||
| Kö = Közlekedési alapismeretek. Tartalmaz járművezetés elméleti, valamint az „A”, „A korl.”, „B”, „T” kategóriáknál, továbbá az „A1”, „A2” és „B1” kategóriánál szerkezeti és üzemeltetési kérdéseket is. Szü = Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek. | ||||||||||||||
| Bü = Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés | ||||||||||||||
| Jk = Járműkezelési vizsga. R = Rutin vizsga. | ||||||||||||||
| F = Forgalmi vizsga. | ||||||||||||||
| Mu = Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás. | ||||||||||||||
| F 1–2 = F 1–2 számú trolibusz jelzési és forgalmi utasítás. | ||||||||||||||
| A gyakorlati vizsgák esetében a táblázat szerinti az 1. jelű oszlop időértékei a teljes vizsga időket, | ||||||||||||||
| a 2. jelű oszlop időértékei a feladatok végrehajtására biztosított maximális időket, a 3. jelű oszlop időértékei a közúton vezetéssel töltött időket jelentik. | ||||||||||||||
| 1. érvényes B kategóriás vezetői engedély esetén. | ||||||||||||||
| 2. azon 24. életévét betöltött vizsgázó esetében, aki nem rendelkezik „A2” vagy „A korl.” kategóriás vezetői engedéllyel, ez esetben a járműkezelési vizsga kiegészül az „alkalmassági feladat” végrehajtásával. | ||||||||||||||
| 3. A forgalmi vizsga idejébe nem számít bele a kérelmező fogadása, a jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő műszaki ellenőrzése, valamint a gyakorlati vizsga eredményének kihirdetése. | ||||||||||||||
5.3. * Érkezés a vizsgahelyre
A vizsgázónak a vizsga helyszínén a számára kiírt időpontban pontosan meg kell jelennie. Az elméleti vizsgák esetén a vizsgabiztos tájékoztatásának megkezdése után érkező vizsgázó a vizsgán nem vehet részt.
A biztonsági ellenőrzés és üzemeltetési, a járműkezelési, valamint a rutinvizsga esetén a kiírás szerinti időponttól eltérően a folyamatosság biztosítása mellett – az esetleges késések miatt – egy órán belül a vizsgázók sorrendje felcserélhető. Az egy óránál többet későket a vizsgán meg nem jelentnek kell tekinteni.
A vizsgázó a vizsgabiztosra a vizsgakiírástól számított legfeljebb 10 percet köteles várni. Ennél több késés esetén a vizsgázó kérheti a vizsga új időpontban megtartását. Ebben az esetben a vizsgázó vizsgadíj befizetése nélkül tehet újabb vizsgát.
5.4. * A vizsgán meg nem jelenés
A vizsgára kiírt időpontban meg nem jelenő, vagy az engedélyezettnél többet késő vizsgázó újabb vizsgadíj befizetése nélkül csak az esetben tehet újabb vizsgát, ha távolmaradását
– legkésőbb a vizsgát megelőző 5. napon a közlekedési hatóságnak személyesen vagy írásban bejelenti,
5.5. * A személyazonosság megállapítása
A vizsgabiztos a vizsgajegyzőkönyv és a személyazonosító igazolvány (személyi igazolvány) adatai alapján egyezteti és ellenőrzi a vizsgázó személyazonosságát Személyazonosító igazolvány hiányában el kell fogadni a diákigazolványt (14. életév betöltéséig), útlevelet, kártyaformátumú tartózkodási engedélyt vagy a kártyaformátumú vezetői engedélyt. Szembenéző fényképet (arcképet) nem tartalmazó, vagy lejárt érvényességű igazolvány a személyazonosság igazolására nem használható.
5.6. A vizsga értékelése
A vizsga eredménye sikeres vizsga esetén: „megfelelt”, jelölése: „M”, sikertelen vizsga esetén „nem felelt meg”, jelölése: bekarikázott „1”-es: (1)
Sikertelen a forgalmi vizsga, ha
a) a vizsgázó a 8.1.2.; 8.2.2.; 8.3.2. pontban meghatározott hibát követ el, vagy
b) az a) pontban nem említett egyéb hibából – amelyeket a vizsgabiztos egyenként hibavonallal jelöl – tíznél többet követ el.
5.7. A vizsgán történő rendkívüli esemény
Bármely vizsgán a vizsgával kapcsolatos rendkívüli eseményről és a tett intézkedésről a vizsgabiztos jegyzőkönyvet készít, és az esemény súlyától függően a vizsgázó vizsgáját vagy az egész vizsgát felfüggeszti.
6. Az elméleti vizsgáztatás szabályai
6.1. * Az elméleti vizsga
Az elméleti vizsgát egy fő vizsgabiztos bonyolítja le.
6.1.1. * Az elméleti vizsgáztatás főbb adatai
| Kérdések | Megfelelés | Megengedett hibapontok | Tiszta vizsgaidő | ||||
| Kategória | Tantárgy | száma (db) | összpontértéke (pont) | pontszáma (pont) | száma (pont) | összesen (perc) | |
| AM | K | 25 | 35 | 30 | 5 | 25 | |
| A1, A2, A | K | 55 | 75 | 65 | 10 | 55 | |
| B, B1 | K | 55 | 75 | 65 | 10 | 55 | |
| B96 | Szü M | 25 25 | 25 25 | 21 21 | 4 4 | 25 25 | |
| C1, C | K Szü M | 25 25 25 | 35 25 25 | 30 21 21 | 5 4 4 | 25 25 25 | |
| D1 | K | 25 | 35 | 30 | 5 | 25 | |
| D | K | 25 | 35 | 30 | 5 | 25 | |
| BE D1E | K Szü M | 25 25 25 | 35 25 25 | 30 21 21 | 5 4 4 | 25 25 25 | |
| C1E CE | K Szü | 25 25 | 35 25 | 30 21 | 5 4 | 25 25 | |
| DE | K Szü | 25 25 | 35 25 | 30 21 | 5 4 | 25 25 | |
| T | K M | 55 25 | 75 25 | 65 21 | 10 4 | 55 25 | |
| K | K | 25 | 25 | 20 | 5 | 25 | |
6.1.2. * A vizsgaterem átvétele
A vizsgabiztos a vizsga megkezdése előtt megvizsgálja, hogy a helyiség és az eszközök a vizsga időpontjában a vizsga szabályszerű lebonyolítására alkalmasak-e. A vizsgázók ülésrendjét a helyiség adottságainak megfelelően kell meghatározni.
6.1.3. * A vizsgázók beszólítása, ültetési rendje, tájékoztatása,
A vizsga a vizsgázók beszólításával kezdődik.
A vizsgázók beszólítását a vizsgaterembe a kiírt időpontban, a vizsgajegyzőkönyv sorrendjének megfelelően a személyazonosság ellenőrzése mellett kell végezni.
A beszólítást követő egyeztetés után a vizsgázó a számára kijelölt helyet foglalja el. Ügyelni kell arra, hogy hozzátartozók egymás mellé ne ülhessenek. A hiányzókat ismételten szólítani kell. Ezt követően a vizsgabiztos megkezdi a vizsgáról szóló tájékoztatást.
A vizsgabiztos ismerteti
– a vizsga menetét,
– számítógépes vizsgán a vizsgaprogram kezelését,
– a használható és tiltott eszközöket,
– a feladatok megoldásához szükséges információkat,
– az egyes kérdések felépítését, a feleletválasztás módját,
– az egyes feladatsorok megfelelési szintjét és a megoldásra fordítható időt,
– írásbeli vizsgán a hibásnak minősülő jelöléseket,
– a vizsga alatti kérdezés lehetőségeit,
– a vizsgaelőírások megszegésének következményeit,
– a vizsga kezdési és befejezési időpontját,
– számítógépes vizsgán a vizsga utáni teendőket.
6.1.4. * A vizsga rendjének felügyelete
A vizsga ideje alatt a vizsgateremben a vizsgázókon kívül csak a vezényelt vizsgabiztos, a vizsgabiztos jelölt és az ellenőrzéssel, illetve szakfelügyelettel megbízott személy tartózkodhatnak. A vizsga rendjének megtartására a vizsgabiztos felügyel. A számítógépes elméleti vizsga megkezdése előtti tájékoztatás elhangzásakor jelen lehet a vizsgázó tolmácsa is.
6.1.5. A vizsgaeredményekről tájékoztatás
A vizsgabiztos a rendelkezésre álló időt figyelembe véve válaszol a vizsgázó által feltett, vizsga értékelésével kapcsolatos kérdésekre.
6.1.6. * A vizsgajegyzőkönyv aláíratása
A vizsgabiztos szólítja a vizsgázókat, akik a vizsgán való megjelenésüket aláírásukkal igazolják a vizsgajegyzőkönyvön.
A vizsgázók adatait a vizsgabiztosnak egyeztetnie kell.
A vizsga a vizsgajegyzőkönyv utolsó vizsgázó által történő aláírásával fejeződik be.
6.1.7. * A vizsga utáni tájékoztatás
A vizsgázókat a vizsgabiztos – amennyiben ez a vizsga előtt nem történt meg – tájékoztatja a további tennivalóikról, a sikertelen eredménnyel vizsgázottakat a pótvizsgára jelentkezés módjáról, a közlekedési hatóság ügyfélfogadási idejéről, a pótvizsga várható időpontjáról és helyéről, a pótvizsgára befizetendő összegről és a befizetés módjáról.
6.2. * A szóbeli vizsga
Szóbeli vizsgát kell tenni a „Trolibusz” kategóriás vizsgán minden elméleti vizsgatárgyból.
A magyar nyelvet nem beszélő külföldi állampolgárságú személy vizsgára jelentkezésekor nyilatkoztatni kell a jelentkezőt arról, hogy milyen nyelven kíván vizsgázni, és ezt a jelentkezési lapon is fel kell tüntetni.
A vizsgát bizottság folytatja le. Egy bizottság két fő vizsgabiztosból áll.
A vizsgajegyzőkönyv egy példányát a vizsga kiírt időpontja előtt legalább 10 perccel korábban ki kell függeszteni a vizsgaterem ajtajára. A vizsgabiztos a vizsgázókat tájékoztatja a vizsga menetéről. Ezt követően a vizsgajegyzőkönyv sorrendjének megfelelően egyszerre legfeljebb fele annyi vizsgázót lehet a vizsgaterembe beszólítani, mint amennyi főre az elméleti vizsgaterem alkalmasságát megállapították.
A vizsga a vizsgázók személyazonosságának megállapítását követően kezdhető meg.
A magyar nyelvet nem beszélő vizsgázók szóbeli vizsgája az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Irodától kirendelt tolmács közreműködésével történik. Amennyiben az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda a tolmácsolást nem tudja biztosítani, akkor annak ellátására a szükséges nyelvben jártas más alkalmas személyt kell kirendelni.
7. A gyakorlati vizsgáztatás szabályai
7.1. * Általános előírások
A vizsgázónak a gyakorlati vizsgákon igazolnia kell a személyazonosságát, át kell adnia a vizsgabiztosnak a meglévő vezetői engedélyét és a vezetői engedélybe be nem jegyzett kategória megszerzését tanúsító vizsgaigazolást.
A szakoktató kötelezettsége kiterjed a vizsgáztatáshoz szükséges jármű megfelelő esztétikai és műszaki állapotban történő biztosítására és az alábbi okmányok érvényességére, valamint ezen okmányok vizsga helyszínén tartására, ezek arra jogosult személy részére történő bemutatására:
a szakoktató
– személyazonosító igazolványa,
– szakoktatói igazolványa,
– vezetői engedélye,
a vizsgázó
– vezetési kartonja,
a gépkocsi (vizsgajármű)
– forgalmi engedélye,
– kötelező felelősségbiztosítás befizetését igazoló okmánya,
– oktatójármű-igazolása.
A vizsgabiztos minden esetben ellenőrzi a szakoktató és az oktatójármű okmányait annak érvényességével kapcsolatban. Érvénytelen okmány esetén a vizsga nem tartható meg.
A gyakorlati vizsgákon a járműveken elvégzendő ellenőrzési feladatok végrehajtását a jármű jellemzőinek figyelembevételével kell megkövetelni.
7.2. A járműkezelési vizsga
7.2.1. * Általános előírások
A vizsgát egy fő vizsgabiztos vezeti le. A vizsgára a közlekedési hatóság vezényelhet vizsgarendezőt is.
Mozgáskorlátozott személy vizsgáján a biztonsági ellenőrzési feladatok végrehajtását a vizsgázó egyéni adottságait figyelembe véve kell megkövetelni.
7.2.2. A járműkezelési vizsga tárgyi feltételei
7.2.2.1. * A vizsgapálya
Járműkezelési vizsga csak olyan vizsgapályán tartható, amelyet a közlekedési hatóság előzetesen arra alkalmasnak nyilvánított.
A minősítés szempontjai:
A vizsgapálya legyen szilárd burkolatú, forgalom elől elzárt, az előírt feladatoknak megfelelően berendezett, a feladatok biztonságos végrehajtására alkalmas terület.
Tartozékai:
– tetővel ellátott létesítmény, amely alkalmas a vizsgajármű elhelyezésére a biztonsági ellenőrzési feladatok végrehajtásához,
– vizsgabiztosi szoba,
– váróhelyiség, amelyben a vizsgázó és a szakoktató kulturált körülmények között várakozhatnak,
– fűtés, világítás, WC, kézmosási lehetőség.
A vizsgapályán olyan műanyag oszlopokat (bójákat) és láncokat kell használni, amelyek a járművön sérülést nem okozhatnak, könnyen hordozhatóak, jól láthatóak és a jármű méreteinek megfelelnek. Az egyes feladatok helyét legalább 1,2 m magas oszlopokkal kell kijelölni, a beállóhelyeket láncokkal, továbbá 10–15 cm magas járdaszegéllyel (vagy annak imitációjával) kell határolni. Az oszlopokat tartó talpak legfeljebb 30 cm szélességűek (átmérőjűek) lehetnek, helyüket maradandóan meg kell jelölni. Az oszlopok egymástól való távolságát az oszlopok belső szélétől kell mérni.
Az „AM” és „A” kategóriás, valamint az „A1” és „A2” kategóriás járművek vizsgafeladatainak kijelöléséhez olyan műanyag forgalomterelő kúpokat kell használni, amelyek a vizsgázónak és a járműveknek sérülést nem okozhatnak, könnyen hordozhatóak, jól láthatóak és a jármű méreteinek megfelelnek. Az egyes feladatok helyét legfeljebb 45 cm magas és 30 cm talpszélességű kúpokkal kell kijelölni, illetve határolni, a kúpok helyét maradandóan meg kell jelölni. A kúpok egymástól való távolságát a kúpok közepétől kell mérni. A megállás helyét jelző vonalat sárga színűre kell felfesteni. A fékezés kezdetét jelző vonalat sárga színűre kell festeni és kúppal kell jelölni.
7.2.3. * A járműkezelési vizsga szervezése
A járműkezelési vizsga önálló vizsgaként szervezhető.
Az „AM” és „A” kategóriás, valamint az „A1” és „A2” kategóriás járműkezelési vizsgáztatást december 1-je és március 1-je között szüneteltetni kell. November hónapban a hirtelen változó út és időjárási viszonyokra tekintettel a vizsgák megtartásáról a közlekedési hatóság jogosult dönteni.
7.2.4. A járműkezelési vizsga menete, a résztvevők feladata
7.2.4.1. * A járműkezelési vizsga menete
Az első járműkezelési vizsga kezdetén a vizsgabiztos átveszi a jelenlétében aláírt, alábbi minta szerinti „Nyilatkozatot”. A nyilatkozat hiánya vagy az aláírásának megtagadása esetén a vizsga nem folytatható le.
KÖTELEZŐ NYILATKOZAT
az „AM”, „A2” és „A” kategóriában, továbbá az „A1” kategóriában vizsgázók gyakorlati vizsgáján:
„Nyilatkozat
A gyakorlati vizsga letételével kapcsolatban kijelentem, hogy az „AM”*, „A1”*, „A2”*, „A”* kategóriás motorkerékpár-vezetői tanfolyamon részt vettem, az előírt elméleti és gyakorlati oktatásban részesültem, a jármű vezetéséhez szükséges biztonsági előírásokat elsajátítottam.
A közúti közlekedés szabályait ismerem.
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet 4. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott – járművezetésre vonatkozó – előírásoknak:
„b) a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá
c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol” megfelelek, tehát a jármű biztonságos vezetésére alkalmas állapotban vagyok.
Aláírásommal tudomásul veszem, hogy a gyakorlati vizsgán a saját felelősségemre veszek részt.
Kelt ....................., 20...... év .......................... hó ..... nap
..........................................................
vizsgázó aláírása”
* A nem kívánt kategória törlendő.
Fiatalkorú (18 év alatti) vizsgázók gyakorlati vizsgára jelentését az alábbi szülői nyilatkozat- záradékkal kell kiegészíteni, amelyet a vizsgajegyzőkönyvhöz kell csatolni.
„Alulírott mint ..... vizsgázó törvényes képviselője, a gyermekemnek a fenti „Nyilatkozat”-át, amelyet a gyakorlati vizsga előtt ír alá, érvényesnek ismerem el, az esetlegesen ebből eredő felelősséget magamra vállalom.
Kelt ....................., 20...... év .......................... hó ..... nap
......................................................
szülő (törvényes képviselő) aláírása”
A járműkezelési vizsgán a vizsgázónak – a feladatok végrehajtására megadott idő alatt – biztonsági ellenőrzési feladatokat, technikai kezelési és manőverezési feladatokat kell végrehajtania – rendkívüli esetet kivéve ‒ azon a járművön, amelyiken az alapoktatás történt. A járműkezelési vizsga a biztonsági ellenőrzési feladatok teljesítésével kezdődik. A járműkezelési vizsga az utolsóként végrehajtott manőverezési feladattal ér véget, kivéve, ha a vizsgázó sikertelenséget okozó hibát követett el. A járműkezelési vizsga eredményét a vizsgabiztos a vizsga végén ismerteti. A helyi adottságok figyelembevételével az értékelés történhet az utolsóként végrehajtott feladat után a helyszínen vagy a vizsga kiindulási helyére történő visszaállást követően.
Az „AM” és „A” kategóriás, valamint az „A1”, „A2” és „B1” kategóriás járműkezelési vizsgán, amennyiben a járművön a helyszínen javítható műszaki hiba mutatkozik és „csere” jármű nincs, a szakoktató a hibát kijavíthatja, ha ez 20 percnél több időt nem vesz igénybe. Amennyiben a hiba a fentiek szerint nem javítható, a vizsgát eredmény nélkül fel kell függeszteni. A rendkívüli eseményről jegyzőkönyvet kell felvenni. A vizsga kezdetén átvett „Nyilatkozatot” a közlekedési hatóság csatolja a vizsgázó személyi anyagához.
7.2.4.2. * A vizsgázó feladata
Az előre megjelölt vizsgafeladatokat tartalmazó minősítő lapok közül kihúz egyet. Elvégzi a jármű biztonsági berendezéseinek elindulás előtti ellenőrzését és egy, a minősítő lapon megjelölt másik feladatot. Az ellenőrzési feladatok végrehajtása közben meg kell állapítania az egyes biztonsági berendezések megfelelőségét, illetve hibáját. A biztonsági ellenőrzési feladatok elvégzése után a szakoktató útmutatása szerint megkezdi a technikai kezelési és manőverezési feladatok végrehajtását.
A vizsgán való megjelenését, valamint a minősítő lap átvételét a vizsgajegyzőkönyvön az aláírásával igazolja.
7.2.4.3. * A szakoktató feladata
Részt vesz a vizsgán. A biztonsági ellenőrzési feladatok végrehajtása alatt a jármű mellett helyezkedik el. Figyelemmel kíséri a vizsgázó tevékenységét, különös tekintettel a munkavédelmi előírások betartására (a jármű vízszintes talajon állása stb.). A vizsgázó által működtetett irányjelző, féklámpa működésének ellenőrzésében közreműködhet.
A technikai kezelési és manőverezési feladatok végrehajtása során a vizsgabiztos előzetes tájékoztatása után a feladatokat – azok végrehajtása előtt – egyenként ismerteti. Amennyiben a vizsgázó valamit nem értett meg, megismétli a tájékoztatást.
A vizsga során nem tanúsíthat a vizsga eredményének befolyásolására irányuló magatartást. A feladat meghatározás nem vonatkozhat, nem is utalhat a végrehajtás módjára.
7.2.4.4. * A vizsgabiztos feladata
A vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a vizsgáztatás feltételeit és a vezetési kartont. Röviden ismerteti a vizsga menetét.
Az előzetesen – egy biztonsági ellenőrzési, valamint egy manőverezési vizsgafeladat számának bekarikázásával – megjelölt vizsgafeladatokat tartalmazó minősítő lapok közül a vizsgázóval kihúzat egyet, és a számára kijelölt feladatot ismerteti.
Beavatkozik a vizsga menetébe, ha a vizsgázó bármely technikai kezelési és manőverezési feladat elvégzésekor sikertelenséget okozó hibát követett el. Ekkor a vizsgát befejezettnek kell tekinteni, a még el nem végzett feladatokat a vizsgázónak nem kell teljesítenie.
A járműkezelési vizsga végén ismerteti a vizsga eredményét, és rövid értékelést ad a vizsgáról.
A vizsgajegyzőkönyvet aláíratja a vizsgázóval, továbbá a minősítő lapot átadja a vizsgázónak.
7.2.5. A járműkezelési vizsga értékelésének szempontjai
A vizsgázónak az általa választott járműkezelési minősítő lapon feltüntetett feladatokat kell egymást követő sorrendben végrehajtania.
A járműkezelési minősítő lap tartalmazza az egyes részfeladatok esetén a sikertelenséget okozó hibákat, továbbá az összes feladat teljesítése céljából rendelkezésre álló időtartamot.
„Megfelelt” minősítést kell adni a járműkezelési vizsgán a vizsgázónak, ha
a biztonsági ellenőrzési, a technikai kezelési és manőverezési feladatokat a rendelkezésre álló időn belül úgy hajtotta végre, hogy sikertelenséget okozó hibát nem követett el.
„Nem felelt meg” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha
a) a biztonsági ellenőrzési feladatok vonatkozásában:
aa) a feladatok elvégzéséhez nem rendelkezik kellő ismerettel és jártassággal,
ab) * a feladatokat nem hajtja végre,
ac) figyelmetlenségből vagy hozzá nem értésből kárt okozna,
ad) balesetveszélyes helyzetet teremt,
ae) megszegi a munkavédelmi rendelkezéseket;
b) a technikai kezelési feladatok vonatkozásában:
ba) bármelyik technikai kezelési és manőverezési feladat végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát követett el,
bb) a meghatározott idő alatt a feladatokat képtelen végrehajtani, függetlenül attól, hogy a már teljesített feladatok végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát nem követett el.
7.2.5.1. A minősítő lap kitöltése
A vizsgázó teljesítményének minősítése a minősítő lapon történik.
A biztonsági ellenőrzési rész egyes feladatainak „nem megfelelő” végrehajtása esetén a vizsgát tovább kell folytatni. A feladatokhoz tartozó sikertelenségi okok felsorolásából az elkövetett hibára vonatkozó szövegrészt alá kell húzni.
A technikai kezelési és manőverezési rész bármely feladatának „nem megfelelő” végrehajtása esetén a vizsgát be kell fejezni, és a feladat melletti felsorolásból az elkövetett hibára vonatkozó szövegrészt alá kell húzni. A sikertelenség okát szükség szerint a minősítő lapon részletezni lehet.
7.3. A biztonsági ellenőrzés és üzemeltetési vizsga
7.3.1. * A biztonsági ellenőrzés és üzemeltetési vizsga tárgyi feltételei
Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetési vizsga csak olyan helyiségben tartható, amelyet a közlekedési hatóság előzetesen arra alkalmasnak nyilvánított, a minősítési szempontok és egyéb helyszíni adottságok figyelembevételével.
A vizsgára alkalmasnak nyilvánított helyiségben a bizonylati album szerinti teremnaplót kell rendszeresíteni.
A teremnaplót a szükséges bejegyzések után valamennyi vizsga alkalmával a vizsgabiztosnak és a technikai rendezőnek alá kell írni.
7.3.1.1. * A vizsgahelyiség minősítésének szempontjai
Legalább 18 °C hőmérsékletű helyiség, amelyben egy működőképes, a vizsga kategóriájának megfelelő jármű elhelyezhető. Az égéstermékek zárt rendszerű elvezetését biztosítani kell.
A helyiség legyen alkalmas arra, hogy a vizsgázó a vizsga jogosult résztvevői jelenlétében a feladatokat biztonságosan, a vizsgabiztos számára értékelhetően végre tudja hajtani. A helyiségben el kell helyezni a tűzvédelmi előírásoknak megfelelő számú és fajtájú tűzoltó készüléket.
A biztonsági ellenőrzés üzemeltetési vizsgára minősített helyiségeknek szociális ellátottsággal – WC, kézmosási lehetőség – is rendelkeznie kell.
2. A helyiségben el kell helyezni az alábbiakat:
„C1” kategóriában és „C” kategóriában:
1. 1 db asztal, 1 db szék,
2. 1 db a kategóriának megfelelő jármű (tanalváz) a kötelező tartozékokkal,
3. 1 db falitabló a fülke billentéséről (amennyiben a tehergépkocsi fülkéje nem billenthető),
4. 1 db működtethető tachográf (lehet a tehergépkocsin is),
5. 1 db működtethető hidraulikus szervokormány (lehet a tehergépkocsin is),
6. 1 db kétkörös, kétvezetékes légfékmodell (lehet a tehergépkocsin is),
7. 1 db működtethető tartósfék (falitabló) (lehet a tehergépkocsin is),
8. 1 db tehergépkocsihoz tartozó pótkerék,
9. 1 db a tehergépkocsi tömegének megfelelő emelő,
10. 1 db légnyomásmérő műszer,
11. 1 db akkumulátor,
12. 1 db akkumulátortöltő berendezés,
13. 1 db próbalámpa (hibakereséshez),
14. szerszámszekrény a feladatok végrehajtásához szükséges szerszámokkal.
„D1” kategóriában és „D” kategóriában:
1. 1 db asztal, 1 db szék,
2. az adott kategóriába tartozó működőképes autóbusz a kötelező tartozékokkal,
3. 1 db működtethető tachográf (lehet az autóbuszon is),
4. 1 db működtethető hidraulikus szervokormány (lehet az autóbuszon is),
5. 1 db a járműhöz tartozó pótkerék,
6. 1 db jármű tömegének megfelelő emelő,
7. 1 db légnyomásmérő műszer,
8. 1 db akkumulátor,
9. 1 db akkumulátortöltő berendezés,
10. 1 db próbalámpa (hibakereséshez),
11. szerszámszekrény a feladatok végrehajtásához szükséges szerszámokkal.
Csak „D” kategóriában:
1. 1 db működtethető tartósfék (falitablón vagy lehet az autóbuszon is).
2. Amennyiben a „D” kategóriához előírt vizsgafeladatokhoz a vizsgateremben a működő modellek rendelkezésre állnak, és a közvetlen közelben a megfelelő üzemképes jármű is rendelkezésre áll, akkor vizsgáztatási célra ez is elfogadható.
„BE” kombinált kategóriában:
1. a kategóriának megfelelő járműszerelvény,
2. 1 db asztal, 1 db szék,
3. a tűzvédelmi előírásoknak megfelelő tűzoltó készülék,
4. 1 db a járműszerelvény tömegének megfelelő emelő,
5. legalább 2 db kerékkitámasztó ék,
6. 1 db pumpa (légsűrítő),
7. 1 db légnyomásmérő műszer,
8. 1 db izzólámpakészlet és a járművön alkalmazott olvadóbiztosítókból 5-5 db,
9. szerszámszekrény a feladatok végrehajtásához szükséges szerszámokkal, eszközökkel.
„C1E” és „CE” kombinált kategóriában:
1. 1 db asztal, 1 db szék
2. az adott kombinált kategóriába tartozó működőképes járműszerelvény a kötelező tartozékokkal,
3. 1 db működtethető félpótkocsi-támasztóláb (csak „CE”-nél) (lehet a félpótkocsin is),
4. 1 db működtethető nyeregszerkezet (csak „CE”-nél) (lehet a járműszerelvényen is),
5. 1 db járműszerelvényhez használatos pótkerék,
6. 1 db légnyomásmérő műszer,
7. 1 db próbalámpa (hibakereséshez),
8. szerszámszekrény a feladatok végrehajtásához szükséges szerszámokkal.
„D1E” és „DE” kombinált kategóriában:
1. 1 db asztal, 1 db szék,
2. az adott kombinált kategóriába tartozó működőképes járműszerelvény a kötelező tartozékokkal,
3. 1 db, a járműszerelvényhez tartozó pótkerék,
4. 1 db légnyomásmérő műszer,
5. 1 db próbalámpa (hibakereséshez),
6. szerszámszekrény a feladatok végrehajtásához szükséges szerszámokkal.
„T” kategóriában:
1. a feladatok végrehajtására alkalmas járműszerelvény,
2. 1 db asztal, 1 db szék,
3. 1 db, a járműszerelvény tömegének megfelelő emelő és legalább 2 db kerékkitámasztó ék,
4. 1 db pumpa (légsűrítő),
5. 1 db légnyomásmérő műszer,
6. 1 db próbalámpa (hibakereséshez),
7. a világító- és fényjelző berendezések izzóinak cseréjéhez szükséges makettet,
8. 1 db izzólámpakészlet és a járművön alkalmazott olvadóbiztosítókból 5-5 db,
9. 1 db elsősegélynyújtó felszerelés („B” típusú),
10. szerszámszekrény a feladatok végrehajtásához szükséges szerszámokkal.
„Trolibusz” kategóriában:
1. a vizsgafeladatok teljesítésére alkalmas trolibusz,
2. 1 db asztal, 1 db szék,
3. legalább 2 db kerékkitámasztó ék,
4. 1 db légnyomásmérő műszer,
5. 1 db akkumulátor,
6. 1 db izzólámpakészlet és a trolibuszon alkalmazott biztosítókból 5-5 db,
7. szerszámszekrény a feladatok végrehajtásához szükséges szerszámokkal, eszközökkel.
7.3.2. A biztonsági ellenőrzés üzemeltetési vizsga szervezése
A biztonsági ellenőrzés üzemeltetési vizsgát önálló vizsgaként kell szervezni. Amennyiben a vizsgákra előírt feltételek biztosítottak, a vizsgázók vizsgája a rutinvizsgával egy napra is szervezhető. A vizsgázók részére legalább 5 perc felkészülési időt kell biztosítani. A vizsga helyiségében egyidejűleg két vizsgázó tartózkodhat. Egy-egy vizsgázó sikeres vizsgája után történhet a következő vizsgázó beszólítása.
7.3.3. A biztonsági ellenőrzés üzemeltetési vizsga résztvevőinek feladata
7.3.3.1. * A vizsgázó feladata
A vizsgatételekből egyet kihúz. A felkészülést követően a vizsgatételen szereplő feladatokat önállóan hajtja végre.
A vizsgán való megjelenését a vizsgajegyzőkönyvön az aláírásával igazolja.
7.3.3.2. A technikai rendező feladata
A vizsga kiírt időpontja előtt 20 perccel megjelenik a vizsga helyszínén és tevékenységét a leírtak szerint végzi.
Felelős az előírt tárgyi feltételek előkészítéséért, a felszerelések és az eszközök megfelelő állapotáért.
A vizsgán a vizsgabiztos iránymutatásai szerint közreműködik. Ügyelnie kell a munkavédelmi előírások betartására. A vizsga során nem tanúsíthat a vizsga eredményének befolyásolására irányuló magatartást.
7.3.3.3. A vizsgabiztos feladata
Ellenőrzi a technikai rendező által előkészített tárgyi feltételeket, megállapításait bejegyzi a teremnaplóba.
Röviden ismerteti a vizsga menetét és követelményszintjét. A vizsgatételekből a vizsgázóval húzat egyet.
A vizsga végén ismerteti a vizsga eredményét, és rövid, tárgyilagos értékelést ad a vizsgázó teljesítményéről.
7.3.4. A biztonsági ellenőrzés üzemeltetési vizsga értékelése
„Megfelelt” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha legalább
a szükséges ellenőrzési, karbantartási, szerelési műveleteket képes elvégezni, és a szerszámokat szakszerűen használja, továbbá a munkavédelmi előírásokat megtartja.
„Nem felelt meg” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha
– a vizsgatételen szereplő feladatot, a szükséges ellenőrzési, karbantartási, szerelési műveleteket nem képes elvégezni;
– figyelmetlenségből, hozzá nem értésből szerkezeti rongálódást okoz vagy okozna;
– a szerszámokat balesetveszélyesen használja;
– megszegi a munkavédelmi rendelkezéseket.
7.4. A rutinvizsga
7.4.1. Általános előírások
Rutinvizsgára csak akkor kerülhet sor, ha a vizsgázó valamennyi elméleti vizsgatárgyból sikeres vizsgát tett, és azt követően a kötelezően előírt alapoktatást igazoltan teljesítette.
7.4.2. A rutinvizsga tárgyi feltételei
7.4.2.1. * A vizsgapálya
Rutinvizsga csak olyan vizsgapályán tartható, amelyet a közlekedési hatóság előzetesen arra alkalmasnak nyilvánított.
A minősítés szempontjai:
– a vizsgapálya szilárd burkolatú, forgalom elől elzárt, az előírt feladatok biztonságos végrehajtására alkalmas terület;
– a vizsgapálya kötelező tartozékai:
= vizsgabiztosi szoba,
= váróhelyiség, amelyben a vizsgázó és a szakoktató kulturált körülmények között várakozhatnak,
= fűtés, világítás, WC, kézmosási lehetőség;
– a vizsgapályán olyan műanyag oszlopokat (bójákat) és láncokat kell használni, amelyek a járműveken sérülést nem okozhatnak, könnyen hordozhatóak, jól láthatóak és a jármű méreteinek megfelelnek. Az egyes feladatok helyét legalább 2,0 m magas oszlopokkal kell kijelölni, a beállóhelyeket láncokkal, valamint 20–25 cm magas járdaszegéllyel (vagy annak imitációjával) kell határolni. Az oszlopokat tartó talpak legfeljebb 30 cm szélességűek (átmérőjűek) lehetnek, helyüket maradandóan meg kell jelölni. Az oszlopok egymástól való távolságát az oszlopok belső szélétől kell mérni.
7.4.2.2. * A vizsgajármű
A vizsgáztatásra kiállított, érvényes forgalmi engedéllyel – trolibusz esetén érvényes üzembe helyezési jegyzőkönyvvel – rendelkező járműnek meg kell felelnie:
– az általános biztonsági és esztétikai követelményeknek,
– az e rendeletben a járműre előírt feltételeknek,
– az egyedi (különleges) előírásoknak, továbbá rendelkeznie kell:
– oktatójármű-igazolás megszerzésére kötelezett járműnek érvényes oktatójármű-igazolással.
Különös figyelmet kell fordítani a külön jogszabályban * szereplő műszaki előírásokra, a biztonsági öv felszerelésére, valamint a tűzoltó készülék „készenlétben tartására” vonatkozóan.
C1” kategóriás és „C” kategóriás rutinvizsgákon a vezetőfülke hátsó ablakán a hátralátást meg kell akadályozni (pl. letakarással).
A járművek külső esztétikai állapotának megítélésénél a vizsgán az időjárási körülményeket figyelembe kell venni.
7.4.3. A rutinvizsga szervezése
A rutinvizsgát önálló vizsgaként kell szervezni. Amennyiben a vizsgahely a biztonsági ellenőrzés üzemeltetési vizsga lebonyolítására is alkalmas, a vizsgázó rutin és biztonsági ellenőrzés üzemeltetési vizsgája egy napra is szervezhető.
7.4.4. A rutinvizsga résztvevőinek feladata
7.4.4.1. * A vizsgázó feladata
Az előre megjelölt vizsgafeladatokat tartalmazó rutin minősítő lapok közül egyet kihúz. A vizsga során a minősítő lapon szereplő kötelező és a megjelölt feladatokat a szakoktató utasításainak figyelembevételével önállóan hajtja végre.
A vizsgázó a vizsgán való megjelenését, valamint a minősítő lap átvételét a vizsgajegyzőkönyvön az aláírásával igazolja.
7.4.4.2. A szakoktató feladata
A vizsgán a szakoktató a vizsgázó mellett úgy foglal helyet, hogy – az üzemi fékberendezésre ható – pótféket működtetni tudja, és a gépkocsi irányításába szükség esetén beavatkozhasson.
A vizsgabiztos előzetes tájékoztatása után a vizsgázó számára utasításokat ad a kijelölt feladatok végrehajtásához. A feladatokat azok végrehajtása előtt egyenként ismerteti. Amennyiben a vizsgázó valamit nem értett meg, megismétli az adott utasítást.
Feladata a balesetveszély elhárítása, szükség esetén közbeavatkozással (kormányzással, fékezéssel stb.).
Ellátja az egyes feladatoknál a kijelölt biztosító személy feladatát. A vizsga során nem tanúsíthat a vizsga eredményének befolyásolására irányuló magatartást. Az utasításai nem vonatkozhatnak, nem is utalhatnak a végrehajtás módjára.
7.4.4.3. * A vizsgabiztos feladata
Egyezteti és ellenőrzi a vizsgajegyzőkönyvet, a vezetői engedélyt (vizsgaigazolást) és a vizsgázó személyazonosságát.
A vezetési kartonon ellenőrzi a kötelezően előírt órák, gyakorlatok teljesítésének igazolását.
Röviden ismerteti a vizsga menetét. Felhívja a vizsgázó figyelmét, hogy a biztonsági övet mely feladatnál kell használnia. Amennyiben az adott gépkocsit (járművet) az előírások alapján nem kötelező biztonsági övvel felszerelni, a feladatot értelemszerűen biztonsági öv nélkül kell végrehajtani, a gépkocsiban (járműben) ülő személyek fokozott figyelme mellett.
Az előzetesen – egy rutinvizsga-feladat számának bekarikázásával – megjelölt, vizsgafeladatokat tartalmazó minősítő lapok közül a vizsgázóval húzat egyet. A feladatot közli a szakoktatóval, ha szükséges, megmutatja a rutin minősítő lapot.
A feladatok végrehajtása közben a vizsgázónak nem ad utasításokat.
Beavatkozik a vizsga menetébe, ha a vizsgázó bármely feladat elvégzésekor sikertelenséget okozó hibát követett el.
A vizsga végén ismerteti a vizsga eredményét. Rövid, tárgyilagos értékelést ad a vizsgázó teljesítményéről. Azoknál a feladatoknál, ahol előírt a kijelölt biztosító személy közreműködése – és ezt a feladatot a szakoktató látja el – a vizsgabiztos a szakoktató helyén foglal helyet.
„T” kategóriás rutinvizsgán a vizsgázó mellett úgy foglal helyet, hogy az – üzemi fékberendezésre ható – pótfék pedált működtetni tudja, és a járműszerelvény irányításába szükség esetén beavatkozhasson. A feladatokat azok végrehajtása előtt külön-külön ismerteti.
7.4.5. A rutinvizsga értékelése
A vizsgázónak az általa választott rutin minősítő lapon feltüntetett feladatokat kell egymást követő sorrendben végrehajtania.
A rutin minősítő lap tartalmazza az egyes részfeladatok esetén a sikertelenséget okozó hibákat, továbbá az összes feladat teljesítése céljából rendelkezésre álló időtartamot.
„Megfelelt” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha
a feladatokat a rendelkezésre álló időn belül úgy hajtotta végre, hogy sikertelenséget okozó hibát nem követett el.
„Nem felelt meg” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha
– bármelyik feladat végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát követett el;
– a meghatározott idő alatt a feladatokat képtelen végrehajtani, függetlenül attól, hogy a már teljesített feladatok végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát nem követett el.
Bármely részfeladat teljesítése közben, sikertelen végrehajtást eredményező hiba elkövetése esetén a vizsgát be kell fejezni és a rutin minősítő lapon a feladat melletti felsorolásból az elkövetett hibára vonatkozó szövegrészt alá kell húzni. A sikertelenség okát szükség szerint a „Megjegyzés” rovatában bővebben is lehet indokolni.
7.5. A forgalmi vizsga
7.5.1. * Általános előírások
Forgalmi vizsga a közlekedési hatóság által kijelölt vizsgaútvonalon tartható. A vizsgaútvonal magában foglalja a vizsga kiindulási helyét és az útvonal főbb csomópontjait is. A kijelölt vizsgaútvonalak jegyzékét a közlekedési hatóság a honlapján teszi közzé.
7.5.1.1. * Közúti járművezetői vizsgaútvonalak az „A”, „B”, „C”, „D” kategóriás, az „A1”, „A2”, „B1”, „C1”, „D1” kategóriás, továbbá a „BE”, „CE”, „C1E”, „DE” és „D1E” kombinált kategóriás forgalmi vizsgák lebonyolításához csak olyan útvonal minősíthető, amely a forgalmi vizsga kiindulási helyét is figyelembe véve megfelel az alábbi követelményeknek: *
Közúti járművezetői vizsgaútvonalak az „Akorl”, „A.”, „B”, „C”, „D” kategóriás az „A1”, A2, „C1”, „D1” kategóriás, továbbá a „BE”, „CE”, „C1E”, „DE” és „D1E” kombinált kategóriás forgalmi vizsgák lebonyolításához csak olyan útvonal minősíthető, amely a forgalmi vizsga kiindulási helyét is figyelembe véve megfelel az alábbi követelményeknek:
a) a vizsga kiindulási helyétől legalább öt olyan útvonal meghatározható, amelyeknek a vonalvezetése legfeljebb 60%-ban lehet közös,
b) az egyes útvonalak forgalomszabályozási szempontból megfelelőek legyenek,
c) az útvonalak hosszának legalább 60%-ában a forgalom sűrűsége sávonként 350–1000 E jármű/óra (a forgalom mértékére vonatkozóan öt évnél nem régebbi forgalomszámlálási adatok használhatók fel),
d) az útvonalak 30%-a párhuzamos közlekedésre alkalmas,
e) legyen két olyan csomópont, ahol fényjelző készülék működik; az egyik csomóponti fényjelző készülék helyett elfogadható a kiépített körforgalom,
f) a vizsga kiindulási helyétől meghatározandó útvonalak egyike lakott területen kívül vezető főútvonal, vagy ahol arra lehetőség van, autópálya vagy autóút szakaszt is foglaljon magába. E szakaszra a forgalomsűrűségi előírások nem vonatkoznak.
A „T” kategóriás forgalmi vizsgaútvonalnak csak olyan útvonal minősíthető, ahol a vizsga kiindulási helyétől meghatározható legalább három olyan útvonal, amelyeknek a vonalvezetése legfeljebb 60%-ban közös és megfelel az alábbi követelményeknek:
a) fele-fele arányban lakott területen belül, illetve kívül vezet,
b) hosszának legalább háromnegyed részében szilárd burkolatú úton vezet,
c) hosszának egynegyede lehetőleg főútvonalat foglal magába.
Az „AM” kategóriás forgalmi vizsgaútvonalnak csak olyan útvonal minősíthető, ahol a vizsga kiindulási helyétől meghatározható legalább három olyan útvonal, amelyeknek a vonalvezetése legfeljebb 60%-ban közös és megfelel az alábbi követelményeknek:
a) hosszának egynegyede lehetőleg főútvonalat foglal magába,
b) jelzőlámpás forgalomirányítást tartalmaz.
Városi rangú településen a b) pontban előírt feltételek teljesülésének hiányában is meghatározható vizsgaútvonal.
A „Trolibusz” kategória speciális adottságai miatt az útvonal meghatározását a közlekedési hatóság egyedileg végzi.
7.5.2. * A forgalmi vizsgák útvonala és tárgyi feltételei
A vizsga útvonalát a 7. mellékletben előírt szempontok alapján és a vizsgázó fokozatos terhelését is figyelembe véve, az érintendő csomópontok megjelölésével kell meghatározni.
A „D” kategóriás 90 perces, a „D1” kategóriás 45 perces forgalmi vizsgához lakott területen kívüli és településeken belüli csomópontokat és autóbusz-megállót, továbbá lehetőség szerint hegyvidéket érintő útvonalakat kell meghatározni:
– vizsgázónként legalább 4 féle lehetőséget kell meghatározni.
7.5.2.1. Az „AM” kategóriás forgalmi vizsga útvonala *
A vizsga útvonalat úgy kell meghatározni, hogy a vizsgázó a járművel lakott területen belül *
– haladjon főútvonalon,
– haladjon védett útvonalon,
– haladjon egyirányú forgalmú úton (lehetőség szerint),
– haladjon útkereszteződésekben, ahol a forgalmat fényjelző készülékkel irányítják (lehetőség szerint),
– kanyarodjon főútvonalra és arról jobbra, balra,
– kanyarodjon védett útvonalra és arról jobbra, balra,
– kanyarodjon egyirányú forgalmú útról jobbra, balra (lehetőség szerint),
– álljon meg meghatározott helyen az úttest szélén, azzal párhuzamosan és induljon el,
– forduljon meg egy ívben (lehetőség szerint).
7.5.2.2. A „T” kategóriás forgalmi vizsga útvonala
A vizsgaútvonalát úgy kell kijelölni (megválasztani), hogy a vizsgázó a járműszerelvénnyel:
– fele arányban haladjon lakott területen kívül,
– fele arányban lakott területen belül,
– lehetőleg egynegyed részben:
= haladjon főútvonalon,
= haladjon védett útvonalon,
– lehetőség szerint:
= kanyarodjon főútvonalra, és arról jobbra, balra,
= kanyarodjon védett útvonalra, és arról jobbra, balra,
= álljon meg meghatározott helyen az úttest szélén, azzal párhuzamosan, majd induljon el.
7.5.2.3. * A „Trolibusz” kategóriás forgalmi vizsga útvonala
A forgalmi vizsgát a közlekedési hatóság által kijelölt útvonalon kell megtartani.
A vizsgaútvonalat úgy kell kijelölni (megválasztani), hogy a vizsgázó a trolibusszal lehetőség szerint:
– haladjon főútvonalon,
– haladjon védett útvonalon,
– haladjon párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten, ahol:
= a forgalmi sávokat útburkolati jelekkel megjelölték,
= a forgalmi sávokat nem jelölték meg,
= haladjon egyirányú forgalmú úton,
– haladjon útkereszteződésekben ahol:
= a forgalmat fényjelző készülékkel irányítják,
= az elsőbbséget jelzőtáblák szabályozzák,
= villamos munkavezetéket kell keresztezni,
– kanyarodjon jobbra, balra,
– a forgalomban végezze el az útvonalon valamennyi megállóban a megállási feladatot,
– a forgalomban egy alkalommal végezzen váltóállítást.
7.5.3. Előírt létesítmények a forgalmi vizsga kiindulási helyén
– vizsgabiztosi szoba,
– váróhelyiség, a vizsgázók és a szakoktatók részére,
– WC, kézmosási lehetőség.
7.5.4. * A vizsgán résztvevő jármű
A vizsgáztatásra kiállított járműnek meg kell felelnie:
– az általános biztonsági és esztétikai követelményeknek
– a jogszabályban előírt feltételeknek,
– az egyedi (különleges) előírásoknak, továbbá rendelkeznie kell:
– az oktatójármű-igazolás megszerzésére kötelezett járműnek érvényes oktatójármű-igazolással,
– a térképolvasási feladathoz leporelló (kihajtható) Magyarország közúti térképpel.
Különös figyelmet kell fordítani a műszaki előírásokra, a biztonsági öv felszerelésére, valamint a tűzoltó készülék „készenlétben tartására” vonatkozóan.
Az „AM” és „A” kategóriás, továbbá az „A1” és „A2” kategóriás vizsgákon a követő gépkocsit (kísérő gépkocsit) a képző szerv biztosítja.
A „C” és „C1” kategóriás forgalmi vizsgán a vezetőfülke hátsó ablakán a hátralátást meg kell akadályozni (pl.: letakarással).
A jármű esztétikai állapotának megítélésénél a vizsgán az időjárási körülményeket figyelembe kell venni.
A „C”, „C1”, „C+E”, „C1+E” és „T” kategóriás vizsgajárművek (járműszerelvények) tömeg adatait, össztömegét a közlekedési hatóság a vizsga megkezdését megelőzően mérlegeléssel ellenőrizheti.
7.5.5. A vizsgázó öltözéke
Az adott jármű vezetéséhez általában megfelelő a hőmérséklettel összhangban álló, a mozgást és a pedálok kezelését nem akadályozó viselet, a kétkerekű járművek vizsgáján a 3. számú melléklet 3.5.2. pontja szerinti öltözék kötelező.
A mozgáskorlátozott személy öltözékét a jármű kialakításától, műszaki és orvosi előírásoktól függően kell figyelembe venni.
7.5.6. * A forgalmi vizsga szervezése
A forgalmi vizsgát önálló vizsgaként kell szervezni.
7.5.6.1. * Az „AM” és „A” kategóriás, továbbá az „A1” és „A2” kategóriás vizsgánál eltérő előírások:
a) Az adó-vevő készüléket és a tanulómellényt a képző szervnek kell biztosítania.
b) A vizsgázónak a vizsgabiztos jelenlétében az alábbi nyilatkozatot kell aláírnia, melyet a vizsgajegyzőkönyvhöz kell csatolni. A nyilatkozat hiánya vagy az aláírásának megtagadása esetén a vizsga nem folytatható le.
KÖTELEZŐ NYILATKOZAT
az „AM” és „A” kategóriában, továbbá az „A1” és „A2” kategóriában vizsgázók gyakorlati vizsgáján:
„Nyilatkozat
A gyakorlati vizsga letételével kapcsolatban kijelentem, hogy az „AM”*, „A1”*, „A2”*, „A”* kategóriás motorkerékpár-vezetői tanfolyamon részt vettem, az előírt elméleti és gyakorlati oktatásban részesültem, a jármű vezetéséhez szükséges biztonsági előírásokat elsajátítottam.
A közúti közlekedés szabályait ismerem.
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet 4. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott – járművezetésre vonatkozó – előírásoknak:
„b) a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá
c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol” megfelelek, tehát a jármű biztonságos vezetésére alkalmas állapotban vagyok.
Aláírásommal tudomásul veszem, hogy a gyakorlati vizsgán a saját felelősségemre veszek részt.
Kelt ....................., 20...... év .......................... hó ..... nap
.....................................................
vizsgázó aláírása”
* A nem kívánt kategória törlendő.
Fiatalkorú (18 év alatti) vizsgázók gyakorlati vizsgára jelentését – amennyiben a járműkezelési vizsga előtt nem történt meg – az alábbi szülői nyilatkozat-záradékkal kell kiegészíteni, amelyet a vizsgajegyzőkönyvhöz kell csatolni.
„Alulírott mint ..... vizsgázó törvényes képviselője, a gyermekemnek a fenti „Nyilatkozat”-át, amelyet a gyakorlati vizsga előtt ír alá, érvényesnek ismerem el, az esetlegesen ebből eredő felelősséget magamra vállalom.
Kelt ....................., 20...... év .......................... hó ..... nap
......................................................
szülő (törvényes képviselő) aláírása”
c) A forgalmi vizsgáztatást december 1. és március 1. között szüneteltetni kell.
November hónapban a hirtelen változó út- és időjárási viszonyokra tekintettel a vizsgák megtartásáról a közlekedési hatóság jogosult dönteni.
d) A forgalmi vizsgákat rádió adó-vevő használatával, „gépkocsi követéses” módszerrel kell megtartani.
e) A forgalmi vizsgákon egy vizsgaeseményt általában kettő fő vizsgázóval kell megtartani. A vizsgajelentésektől függően páratlan számú vizsgázót is ki kell írni a vizsgára, és a forgalmi vizsgát egy fő vizsgázóval is meg kell tartani.
f) A vizsgázók a kísérő gépkocsi előtt haladnak és eltérő számozású, vagy eltérő színű „T” betűvel ellátott tanulómellényt viselnek.
g) A forgalmi vizsgán a vizsgabiztos a kísérő gépkocsi jobb első ülésén foglal helyet.
7.5.7. A forgalmi vizsga résztvevői és feladataik
7.5.7.1. * A vizsgázó feladata
A vizsgázó – az „AM” és „A” kategóriás, továbbá az „A1” és „A2” kategóriás vizsgázók kivételével – a vizsgabiztos által rendelkezésére bocsátott alábbi nyilatkozatot a vizsgabiztos jelenlétében aláírja. A nyilatkozat aláírásának hiányában a forgalmi vizsga nem kezdhető meg.
„Nyilatkozat
A forgalmi vizsga letételével kapcsolatban kijelentem, hogy a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet 4. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott – a járművezetésre vonatkozó – előírásoknak:
„b) a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá
c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol” megfelelek, tehát a jármű biztonságos vezetésére alkalmas állapotban vagyok.
Kelt ..................., 20...... év ................................. hó ..... nap
...................................................
vizsgázó aláírása”
Az előre megjelölt, forgalmi vizsga minősítő lapok közül egyet kihúz.
A vizsga során a szakoktató tájékoztatásának, útirány-meghatározásainak megfelelően, a forgalmi szabályok betartása mellett önállóan hajtja végre a feladatokat. Amennyiben azokat nem értette meg, kérdezze meg szakoktatójától.
A beállási, megfordulási feladatok végrehajtására alkalmas helyeket önállóan válassza meg.
A forgalmi szabályokat tartsa be, a veszélyhelyzetet előzze meg.
Amennyiben a vizsgázó az „AM” és „A” kategóriás, továbbá az „A1” és „A2” kategóriás vizsgán a vizsgabiztosi kísérő gépkocsitól forgalmi ok miatt túlságosan eltávolodna, köteles félreállni és a kísérő gépkocsit bevárni.
A „C1”, „D1” kategóriák, a „C”, „D” kategóriák, valamint a „C1E”, „D1E”, „CE”, „DE” kombinált kategóriák esetében a vizsgázó a járművel való elindulás előtt a vizsgabiztos által meghatározott térképolvasási feladatot hajt végre, majd kitölti a menetíró készülék adatrögzítő lapját és behelyezi a menetíró készülékbe. A vizsga végén kitölti az adatrögzítő lapot és értelmezi az adatrögzítő lapon található jelzéseket.
A vizsgázó a vizsgán való megjelenését, valamint az eredménytől függően a minősítő lap átvételét a vizsgajegyzőkönyvön az aláírásával igazolja.
7.5.7.2. * A szakoktató feladata, magatartása
A vizsgázó mellett úgy foglal helyet, hogy – az üzemi fékberendezésre ható – pótféket működtetni tudja, és a jármű irányításába szükség esetén beavatkozhasson.
A vizsgabiztos előzetes tájékoztatása után közli a vizsgázóval, hogy a forgalmi vizsga időtartama alatt mindig egyenes irányban haladjon, kövesse az út vonalvezetését, figyelembe véve a közúti jelzéseket mindaddig, amíg nem kap attól eltérő-irányváltoztatásra, megállásra vonatkozó – feladatot, illetve a közúti jelzések jelentéséből más nem következik. A vizsgázó számára jól érthetően, pontosan határozza meg a forgalmi útvonalat – trolibusz esetén vonalszakaszt –, az elvégzendő manővert. Az egyenes útiránytól való eltérést – trolibusz esetén váltóállítást –, kellő időben, szükség esetén kiegészítő vagy megerősítő tájékoztatással kell megadni. Mindig az útvonalat határozza meg, ne utcaneveket mondjon.
Például:
– az útkereszteződésben kanyarodjon jobbra (balra);
– a második útkereszteződésnél kanyarodjon jobbra (balra);
– a fényjelző készüléknél kanyarodjon jobbra (balra);
– a fényjelző készüléknél kanyarodjon jobbra (balra), és utána az első útkereszteződésnél kanyarodjon balra (jobbra);
– forduljon meg egy ívben;
– álljon meg arra alkalmas helyen, megállás céljából stb.
Feladata a balesetveszély elhárítása, szükség esetén közbeavatkozással (kormányzással, fékezéssel stb.).
Sikertelen vizsga esetén a gépkocsit tovább vezetve, a vizsgabiztost elviszi a következő vizsga kiindulási helyére.
A vizsga során nem tanúsíthat a vizsga eredményének befolyásolására irányuló magatartást. A forgalmi vizsga során – a vizsga eredményét befolyásoló – segítséget nem adhat, feladat meghatározásai nem utalhatnak az elvégzendő műveletekre, a végrehajtás módjára. Semmilyen körülmények között nem adhat olyan feladatot, amely félrevezető, megtévesztő vagy amely balesetveszélyt idézhet elő.
A „C1”, „D1” kategóriák, a „C”, „D” kategóriák, valamint a „C1E”, „D1E”, „CE”, „DE” kombinált kategóriák esetében a térképolvasási feladathoz a térképet, a menetíró készülékhez a szükséges adatrögzítő lapot, digitális tachográf esetében a vezetői kártyát rendelkezésre bocsátja. A menetíró készülék adatrögzítő lapját, digitális tachográf esetében az ún. „kinyomatot” (print out) lapot a vizsga végeztével a vizsgázó vezetési kartonjához csatolja. Sikertelenséget okozó hiba miatt befejezett vagy a megengedettnél több hibavonal miatt sikertelenné minősített vizsga esetén a menetíró készülék adatrögzítő lapját kitölti, illetve digitális tachográf esetében az ún. „kinyomatot” (print out) lapot kinyomtatja.
Az „AM” és „A” kategóriás, továbbá az „A1” és „A2” kategóriás vizsgákon a kísérő járművet vezeti. A trolibusz kategóriás vizsgán a vizsgabiztos előzetes tájékoztatása után közli a vizsgázóval, hogy a forgalmi vizsga időtartama alatt az előre megadott vonalon (vonalszakaszon) haladjon, figyelembe véve a közúti és egyéb jelzéseket mindaddig, amíg nem kap a váltóállításra vonatkozó feladatot.
A vizsgázó számára jól érthetően pontosan határozza meg a vonalat (vonalszakaszt), az elvégzendő feladatokat.
A váltóállítási feladatot kellő időben, szükség esetén kiegészítő vagy megerősítő tájékoztatással kell megadni.
A szakoktató feladata a balesetveszély elhárítása, szükség esetén közbeavatkozással (kormányzással, fékezéssel stb.).
7.5.7.3. * A vizsgabiztos feladata
A vizsgabiztos a vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a vizsgáztatás feltételeit.
Egyezteti és ellenőrzi a vizsgajegyzőkönyvet, a vezetői engedélyt, a vezetési kartont és a vizsgázó személyazonosságát. A vezetési kartonon ellenőrzi a kötelezően előírt órák teljesítésének igazolását. A vezetési kartonon szerepelnie kell a szakoktató által bejegyzett és a tanuló által aláírt, kötelezően előírt gyakorlati vezetés igazolásának.
Ellenőrzi az esetleges egészségi alkalmassági korlátozásokkal kapcsolatos előírások maradéktalan teljesülését (pl. amennyiben az orvos a szakvéleményen szemüveg használatát írja elő, a vizsga szemüveg hiányában nem tartható meg, ebben az esetben a kontaktlencse nem fogadható el).
A vizsgázóval a 7.5.6.1. vagy a 7.5.7.1. pont szerinti nyilatkozatot aláíratja. Röviden ismerteti a vizsga menetét.
A minősítő lapok közül a vizsgázóval húzat egyet, és kitölti a személyi adatokra vonatkozó rovatokat.
A feladatokat közli a szakoktatóval és csomópontok kijelölésével határozza meg az útvonalat. Ezt követően a vizsgázóval aláíratja a minősítő lapon lévő felelősségi nyilatkozatot.
A „D” kategóriás 90 perces és a „D1” kategóriás 45 perces forgalmi vizsgán a vizsgázók létszámától függő, a közlekedési hatóság által jóváhagyott lakott területen kívüli és településeken belüli csomópontokat, autóbusz megállókat, továbbá lehetőség szerint hegyvidéket érintő útvonalakat tartalmazó feladatlapok közül a vizsgajegyzőkönyvön elsőnek kiírt vizsgázóval húzat egyet. A „C1”, „D1” alkategóriába „C”, „D” kategóriák, valamint a „C1+E”, „D1+E”, „C+E”, „D+E” kombinált kategóriák esetében meghatározza a vizsgázó számára a térképolvasási feladatot. A térképolvasási feladat valamely magyarországi város megkeresése és a vizsga kiindulási helyétől az oda vezető út megmutatása legyen úgy, hogy az utak számozásait a vizsgázó nevezze meg.
Az „AM” és „A” kategóriás, továbbá az „A1” és „A2” kategóriás vizsgánál a feladatokat, útvonalat a vizsgázókkal közli (szükség szerint térkép, rajz segítségével), és előzetesen tájékoztatja a vizsgázókat, hogy a vizsgaútvonalon mely csomópontok után álljanak meg további tájékoztatás megadásához vagy „helycsere” céljából.
Felhívja a vizsgázó figyelmét, hogy a forgalmi vizsgán általános követelmény a lendületes, dinamikus vezetés, a lehetőségekhez képest valamennyi sebességi fokozat használata.
A vizsga során a vizsgázónak nem ad utasításokat. A tervezett vizsgaútvonaltól való eltérési szándékát a vizsgázó zavarása nélkül közli a szakoktatóval.
A vizsga végén ismerteti a vizsga eredményét.
Rövid értékelést ad a vizsgázó teljesítményéről. Az értékelés tárgyilagos, érthető, lényeget tartalmazó ténymegállapítás, amely elősegíti a vizsgázó közlekedésbe való önálló beilleszkedését, illetve sikertelen vizsga esetén a további felkészülését. Az eredményt bejegyzi a vizsgajegyzőkönyvre, kitölti a minősítő lapot. A vizsgajegyzőkönyvet aláíratja a vizsgázóval. A minősítő lapot sikertelen vizsga esetén csatolja a vizsgajegyzőkönyvhöz, sikeres vizsga esetén átadja a vizsgázónak. A „C1”, „D1” kategóriák, a „C”, „D” kategóriák, valamint a „C1E”, „D1E”, „CE”, „DE” kombinált kategóriák esetében – a vizsga eredményétől függetlenül – a menetíró készülék adatrögzítő lapjának hátoldalát – digitális tachográf esetében az ún. „kinyomatot” (print out) – aláírja és feltünteti a vizsgabiztosi személyi kódját.
A vizsgabiztos az ötödik sikertelen forgalmi vizsgát tett vizsgázót – a PÁV hatálya alá tartozó kategóriás vizsga esetén – tájékoztatja a további teendőiről.
A vizsgabiztos beavatkozik a vizsga menetébe, ha a vizsgázó bármely manőver, feladat végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát követett el. A vizsgabiztos a vizsgát felfüggesztheti, ha a szakoktató a vizsga folyamatát vagy eredményét cselekedetével nem kívánatos módon befolyásolni igyekszik. A felfüggesztésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
„T” kategóriás forgalmi vizsgán a fentiektől eltérően, az alábbiak szerint kell eljárni:
T” kategóriás forgalmi vizsgán a vizsgabiztos a vizsgázó mellett úgy foglal helyet, hogy az – üzemi fékberendezésre ható – pótfék pedált működtetni tudja, és a járműszerelvény irányításába szükség esetén beavatkozhasson. A vizsgabiztos a vizsgázó számára jól érthetően, pontosan határozza meg a forgalmi útvonalat, az elvégzendő manővert. Az egyenes útiránytól való eltérést kellő időben, szükség esetén kiegészítő vagy megerősítő tájékoztatással adja meg. Mindig az útvonalat határozza meg. Sikertelen „T” kategóriás forgalmi vizsga esetén a vizsgabiztos vezeti a járművet a következő vizsga kiindulási helyére.
A „B” kategóriás forgalmi vizsgán – ha a mozgáskorlátozott vizsgázó járműve két üléses – a vizsgabiztos ellátja a szakoktató részére előírt feladatokat is.
8. A forgalmi vizsgafeladatok
8.1. * A „B”, „B1”, „C1”, „C”, „D1”, „D”, illetőleg „T” kategória, továbbá valamennyi kombinált kategória forgalmi vizsgafeladatai és értékelése
8.1.1. * Végrehajtás
A vizsgázót a vizsgabiztos előzetesen tájékoztatja a vizsga menetéről. Elindulás előtt a vizsgázó a KRESZ szerinti kötelező ellenőrzést végezze el * , ezt követően a biztonsági övet csatolja be a „C1”, „D1” kategóriák, a „C”, „D” kategóriák, valamint a „C1E”, „D1E”, „CE”, „DE” kombinált kategóriák esetében végezze el a térképolvasási feladatot, töltse ki a menetíró készüléknek megfelelő adatrögzítő lapot, és helyezze a menetíró készülékbe.
A járdaszegély (úttest széle) mellől, vagy forgalmi ok miatti megállás után határozottan, biztosan, egyenletesen, a kezelőberendezéseket, szükség esetén a világítást, a jelzéseket használva, körültekintően induljon el. Indulás előtt a külső visszapillantó tükörből vagy más módon győződjön meg a jármű mögötti és melletti forgalomról. Mindig az oktató által megjelölt irányba haladjon. Iránymutatás hiányában kövesse az út vonalvezetését, illetve tegyen eleget a közúti jelzések kötelezéseinek.
8.1.2. * A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hiba
Ha a vizsgázó:
– közlekedési szabályt sért;
– a KRESZ szerinti ellenőrzést nem képes elvégezni;
– veszélyhelyzetet teremt vagy balesetet okoz;
– meghatározott feladatot második javítás után sem képes a megfelelő módon végrehajtani;
– elindulás előtt a féklevegő- és fékezőnyomást nem ellenőrzi (légfék vagy levegőrásegítés esetén);
– az üzemi fék hatásosságának ellenőrzését elmulasztja;
– az irányjelzést vagy a körültekintést elmulasztja;
– a tervezett haladási iránnyal ellentétes irányba a járművel több mint 50 cm-t elgurul;
– balesetveszélyes manővere miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia;
– figyelmét a technikai kezelés elvonja a forgalomtól;
– a sebességváltások közben elrántja a kormányt, vagy haladási irányától hagyja eltérni a járművet (nem képes megtartani);
– nem képes felvenni a forgalom ritmusát, akadályozza a forgalmat, vagy a vizsga időtartama alatt túlnyomórészt indokolatlanul lassan halad;
– rendszeresen kis követési távolságot tartva, zavarja az előtte haladót;
– sebessége megtévesztő az elsőbbségadás tekintetében;
– egyenrangú útkereszteződésbe úgy hajt be, hogy elsőbbségadási kötelezettségének nem tudna eleget tenni (fékkészenlét hiánya);
– durva fékezéssel áll meg az úttesten áthaladó gyalogosok előtt;
– gyorshajtást vagy relatív gyorshajtást követ el;
– nem képes folyamatosan kormányozva irányítani a járművet;
– elveszti a jármű feletti uralmát;
– a járművel felhajt a járdára (már egy kerékkel is);
– nem biztonságosan kanyarodik, indokolatlanul benyomja a tengelykapcsoló pedált;
– indokolatlanul vagy szabálytalanul igénybe veszi a menetirány szerinti bal oldalt;
– a besorolást, sávváltoztatást szabálytalanul, figyelmetlenül hajtja végre;
– az útkereszteződésben nem követi a forgalmi sávját;
– elsőbbségadási kötelezettségének nem tesz eleget;
– a közlekedési helyzetet nem ismeri fel;
– nem a közúti jelzéseknek megfelelően közlekedik;
– nem megfelelően reagál a gyalogosok viselkedésére;
– a forgalmi helyzetekről nem tájékozódik, figyelmetlen;
– rendszeresen akadályozza a forgalmat;
– megtévesztő irányjelzést ad;
– a megkülönböztető jelzést használó járművet nem veszi észre vagy arra nem megfelelően reagál;
– rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), képtelen egyenletes lassításra;
– a fék- és tengelykapcsoló pedált többször nem a megfelelő sorrendben működteti;
– tartósfékkel felszerelt járművön nem vagy helytelenül alkalmazza a tartósféket;
– várakozás céljából történő megálláskor a rögzítő fékkel nem rögzíti a járművet (járműszerelvényt);
továbbá, autóbusz esetében:
– rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), az autóbuszban az álló utasok elesnének;
– a megállóhelyen nem áll meg, azt kihagyja;
– a körültekintést elmulasztja, a jobb oldali, valamint az utastér felé néző visszapillantó tükörbe nem tekint be;
– nem képes a megállóhelyet jelző táblánál, csak annak elhagyása után megállni;
– megállóban az autóbuszt nyitott ajtóval hagyja elgurulni;
– a megállóhelyen való megálláskor a járművet a rögzítő fékkel nem rögzíti;
– a megállónál az úttesten lévő vizet a megállóhelyen várakozó utasokra fröcsköli;
– a jelzőcsengő megszólalása után nyitott ajtóval indul el az autóbusszal;
továbbá, menetíró készülék kezelésével járó vizsgák esetében
– a „C1”, „D1” kategóriák, a „C”, „D” kategóriák, valamint a „C1E”, „D1E”, „CE”, „DE” kombinált kategóriák esetében a menetíró készüléket nem tudja kezelni, vagy az adatrögzítő lapot nem tudja értelmezni.
8.2. * Az „AM”, „A2”, „A” kategória és az „A1” kategória forgalmi vizsgafeladatai és értékelése
8.2.1. Végrehajtás
Elindulás előtt a vizsgázó vegye fel a bukósisakot, állítsa be és csatolja be.
A vizsgázó a motorkerékpárral (segédmotoros kerékpárral) a motor beindítása után határozottan, biztosan, egyenletesen, a szükséges berendezéseket, jelzéseket, világítást használva, körültekintően induljon el, és kövesse a szakoktató rádión adott utasításait az útvonalra vonatkozóan.
8.2.2. * A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hiba
Ha a vizsgázó:
– közlekedési szabályt sért;
– a KRESZ szerinti ellenőrzést nem képes elvégezni;
– veszélyhelyzetet teremt vagy balesetet okoz;
– meghatározott feladatot második javítás után sem képes a megfelelő módon végrehajtani;
– az üzemi fék ellenőrzését elmulasztja;
– sebességi fokozatban lévő motort akar indítani;
– a motorkerékpárral felborul;
– a körültekintést vagy az irányjelzést elmulasztja;
– figyelmét a technikai kezelés elvonja a forgalomtól;
– a sebességváltások közben elrántja a kormányt, vagy haladási irányától hagyja eltérni a motorkerékpárt (nem képes megtartani);
– nem képes felvenni a forgalom ritmusát, akadályozza a forgalmat, vagy a vizsga időtartama alatt túlnyomórészt indokolatlanul lassan halad;
– rendszeresen kis követési távolságot tartva, zavarja az előtte haladót;
– az útkereszteződést olyan sebességgel közelíti meg a motorkerékpárral, hogy képtelen annak forgalmi rendjét felmérni, illetve sebessége megtévesztő az elsőbbségadás tekintetében;
– egyenrangú útkereszteződésbe úgy hajt be, hogy elsőbbségadási kötelezettségének nem tudna eleget tenni;
– durva fékezéssel áll meg az úttesten áthaladó gyalogosok előtt, azokat megijeszti;
– gyorshajtást vagy relatív gyorshajtást követ el (nem marad ura a járművének);
– elveszti a jármű feletti uralmát;
– a motorkerékpárral felhajt a járdára;
– a motorkerékpárral nem biztonságosan kanyarodik;
– a motorkerékpárral indokolatlanul vagy szabálytalanul igénybe veszi a menetirány szerinti bal oldalt;
– a besorolást, sávváltoztatást szabálytalanul hajtja végre;
– az útkereszteződésben nem követi a forgalmi sávját;
– nem a közúti jelzéseknek megfelelően közlekedik;
– nem megfelelően reagál a gyalogosok viselkedésére;
– a forgalmi helyzetekről nem tájékozódik, figyelmetlen;
– rendszeresen akadályozza a forgalmat;
– megtévesztő irányjelzést ad;
– a megkülönböztető jelzést használó járművet nem veszi észre, vagy arra nem megfelelően reagál;
– rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), képtelen az egyenletes lassításra, későn fékez, a motorkerékpár hátsó kereke oldalra megcsúszik;
– fékezéskor a lábát az úttesten csúsztatja;
8.3. A „Trolibusz” kategóriás forgalmi vizsgafeladatok és értékelése
8.3.1. Végrehajtás
A vizsgázó a trolibusz üzembe helyezése után ellenőrizze a féklevegő- és fékezőnyomást, valamint a fék működését.
A szükséges berendezéseket, jelzéseket használva az ajtók zárása után körültekintően, határozottan, egyenletesen induljon el a trolibusszal.
A kezelő vonalon hajtson ki a kijelölt vizsgaútvonalra. Kövesse a szakoktató útvonal meghatározásra vonatkozó előírásait. Ennek hiányában az út vonalvezetése, a közúti jelzések és a felsővezeték által meghatározott módon közlekedjen.
8.3.2. A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hiba
Ha a vizsgázó:
– közlekedési szabályt sért;
– a KRESZ szerinti ellenőrzést nem képes elvégezni;
– veszélyhelyzetet teremt vagy balesetet okoz;
– az üzemi fék ellenőrzését elmulasztja;
– elindulás előtt a féklevegő- és fékezőnyomást nem ellenőrzi;
– az irányjelzést vagy a körültekintést elmulasztja;
– a tervezett indulási iránnyal ellenkezőleg a trolibusszal több mint 50 cm-t elgurul (kézifék helytelen kezelése miatt);
– olyan nagy kezdősebességgel indít, hogy az álló utasok eldőlésével járna;
– a fel- és leszállásra szolgáló ajtók zárt állapotát nem ellenőrzi;
– figyelmét a technikai kezelés elvonja a forgalomtól;
– haladás közben rángatja a kormányt, vagy haladási irányától hagyja eltérni a trolibuszt (nem képes megtartani);
– nem képes felvenni a forgalom ritmusát, akadályozza a forgalmat, vagy a vizsga időtartama alatt túlnyomórészt indokolatlanul lassan halad;
– rendszeresen kis követési távolságot tartva zavarja az előtte haladót;
– az útkereszteződést olyan sebességgel közelíti meg a trolibusszal, hogy képtelen annak forgalmi rendjét felmérni és aszerint cselekedni, illetve sebessége megtévesztő az elsőbbségadás tekintetében. Durva fékezéssel áll meg az úttesten áthaladó gyalogosok előtt, azokat megijeszti, gyorshajtást vagy relatív gyorshajtást követ el (nem marad ura a járművének);
– nem képes folyamatosan kormányozva irányítani a trolibuszt;
– elveszti a jármű feletti uralmát;
– felhajt a járdára (már egy kerékkel is);
– nem biztonságosan, nem a megfelelő sebességgel kanyarodik;
– indokolatlanul és szabálytalanul igénybe veszi a menetirány szerinti bal oldalt;
– a besorolást, sávváltoztatást, kanyarodást szabálytalanul, figyelmetlenül hajtja végre;
– ha az áramszedő vezetési hiba miatt kiugrik;
– balesetveszélyes manővere miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia;
– a közlekedési helyzetet nem ismeri fel;
– nem a közúti és egyéb jelzéseknek megfelelően közlekedik;
– nem megfelelően reagál a gyalogosok viselkedésére;
– a forgalmi helyzetekről nem tájékozódik, figyelmetlen, rendszeresen akadályozza a forgalmat;
– megtévesztő irányjelzést ad;
– a megkülönböztető jelzést használó járművet nem veszi észre, vagy arra nem megfelelően reagál;
– a vészjelző jelzését nem veszi figyelembe, illetőleg a fékezést nem idejében és a teljes megállásig végzi;
– az elsőbbségadást elmulasztja;
– rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), képtelen az egyenletes lassításra, a trolibuszban az álló utasok elesnének;
– a megállóhelyen nem áll meg, azt kihagyja;
– a körültekintést elmulasztja, a jobb oldali, valamint az utastér felé néző visszapillantó tükörbe nem tekint be;
– a trolibusszal (zavaró körülmény nélkül) nem képes a megállóhelyet jelző táblánál, csak annak elhagyása után megállni;
– megállóban a trolibuszt nyitott ajtóval hagyja elgurulni;
– a megállóhelyen való megálláskor a járművet a rögzítő fékkel nem rögzíti;
– a megállónál az úttesten lévő vízzel a várakozó utasokat besározza;
– a jelzőcsengő megszólalása után nyitott ajtóval indul el a trolibusszal;
8.4. A forgalmi vizsga értékelése
A forgalmi vizsga értékelésekor az 5.5. pontban foglaltak szerint kell eljárni.
Amennyiben a vizsgázó a forgalmi vizsga során sikertelen vizsgát okozó hibát nem követ el, a vizsga megkezdésekor meghatározott útvonalon végig kell haladnia, hibáinak (hibavonalainak) számától függetlenül.
8.4.1. A minősítő lap kitöltése
A vizsgabiztos a vizsga során a vizsgaútvonalon a műveletek, manőverek elvégzésekor a vizsgázó teljesítményének megfelelően értékeli a feladat végrehajtását. Az egyes hibákat hibavonallal kell jelölni. A hibavonalat a manőver alatti és az útvonalhoz kapcsolódó rovatokba kell bejegyezni, ugyanakkor a hibára utaló szövegmezőben a vonatkozó hibát jelezni kell.
9. *
1. Vezetői engedéllyel nem rendelkező személy által tett vizsga (1. vizsga).
2. Már meglévő vezetési jogosultság bővítéséhez kapcsolódó vizsga (kategóriabővítés).
3. Korábban tett vizsga igazolása (igazoláspótlás).
4. Korábbi igazolás javítása (javítás).
5. Érvénytelenítés.
6. Vezetési jogosultság ismételt megszerzése.
7. Honosítás/visszahonosítás.
Az 1–7. pontban foglaltakat értelemszerűen az igazolás kiadásának alapjául szolgáló eljáráshoz kapcsolódóan kell kitölteni.
8. * A vizsgaigazolást kiállító közlekedési hatóság megnevezése és az adatok azonosítására szolgáló számjel.
9. Vizsgázó:
a) neve,
b) születéskori neve,
c) születési hely,
d) anyja neve,
e) születési idő,
f) állampolgárság.
10. Az adott kategóriában tett vizsga megnevezése a külön jogszabályban * meghatározott betűjellel jelölve a kategóriát, továbbá a vizsga időpontja.
11. A vezethető jármű műszaki kialakítására vonatkozó korlátozás megnevezése.
12. A PÁV IV. korlátozás.
13. * Dátum és a kiállító közlekedési hatóság bélyegzőlenyomata és aláírása.
14. * Az igazoláson az alábbi záradékot kell feltüntetni:
„A vizsga letételéhez a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendeletben meghatározott feltételek meglétét a vizsgázó nyilatkozata és a csatolt iratai alapján a közlekedési hatóság ellenőrizte.”
15. * A 11. pontban a „78. Automata sebességváltóval rendelkező járművekre korlátozva” szöveget fel kell tüntetni, ha a járművezető jelölt a jártassági és magatartási vizsgát nem kézi sebességváltóval rendelkező járművel teljesítette.
1. A szakoktatói képesítéshez:
a) Pedagógiai, andragógiai ismeretek,
b) Oktatástechnológia,
c) Emberi tényezők,
d) Etikai ismeretek,
e) A közúti járművezető-képzésre és vizsgáztatásra vonatkozó jogszabályok,
f) Képzési és vizsgáztatási ügyintézés és adminisztráció,
g) Közlekedési ismeretek és tanításának módszertana,
h) Műszaki ismeretek és tanításának módszertana,
i) Járművezetés elmélete és tanításának módszertana,
j) Járművezetési ismeretek és tanításának módszertana,
k) Járművezetési gyakorlat és tanításának módszertana,
l) Hospitálási gyakorlat,
m) Tanítási gyakorlat,
n) A jármű vezetésének gyakorlata,
o) Önismereti, kommunikációs és konfliktuskezelési tréning.
1/A. * A szakoktatói képzés engedélyezésének feltételei:
A felsőoktatási intézménynek igazolnia kell, hogy a hospitálási és tanítási gyakorlat elvégzésére érvényes megállapodással rendelkezik a tanulók fogadására (a hospitálási és a tanítási gyakorlat tantárgy tanításában való közreműködésre) olyan a 3. § (1) bekezdésében meghatározott képzési engedéllyel rendelkező képző szervvel (továbbiakban: gyakorló képző szerv), amely
a) alapképzés esetén „A”, „B”, „C” kategóriás képzési engedéllyel rendelkezik
b) kiegészítő képzés esetén a kiegészítő képzésnek megfelelő képzési engedéllyel rendelkezik.
B) Tanítási és hospitálási gyakorlat tantárgyat olyan szakoktató oktathat, aki „Közlekedési ismeretek”, „Műszaki ismeretek” és A, B, C, D, E kategóriából „Járművezetési gyakorlat” szakos szakoktatói képesítéssel rendelkezik, szerepel a szakoktatói névjegyzékben az előbb említett tevékenységekre nem ideiglenesen és legalább 5 éves szakoktatói gyakorlattal rendelkezik.
1/B. * A szakoktatói továbbképzés ismeretanyaga
A szakoktatói továbbképzés ismeretanyagát a közlekedési hatóságnak az 1. pont figyelembevételével kell meghatároznia.
1/C. * A képzést és továbbképzést követő vizsgakövetelményeket a közlekedési hatóságnak az 1. pont figyelembevételével kell meghatároznia.
2. * Az iskolavezetői képesítéshez szükséges tantárgyak és vizsgatárgyak:
a) Közigazgatási eljárási és polgári jogi ismeretek,
b) A közúti járművezetők képzésének rendszere,
c) A közúti közlekedési szakemberek képzésének rendszere.
2/A. * Az iskolavezetői továbbképzés ismeretanyagának ki kell terjednie:
a) a 2. pontban meghatározott tan- és vizsgatárgyakra
b) a képzés és vizsgáztatás helyzetére az elmúlt évben.
3. *
1. * Az alapképesítést a kötelező szaktanfolyami részvétel és az azt követő vizsgakötelezettség sikeres teljesítésével lehet megszerezni. A szaktanfolyam, illetve az azt követő vizsgakötelezettség vonatkozhat
a) az autóbuszvezetői, vagy a tehergépkocsi-vezetői alapképesítés megszerzésére,
b) az autóbuszvezetői és a tehergépkocsi-vezetői alapképesítés együttes, összevontan történő megszerzésére,
c) az autóbuszvezetői alapképesítés megszerzésére érvényes, 1 éven belül szerzett tehergépkocsi-vezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés esetén,
d) a tehergépkocsi-vezetői alapképesítés megszerzésére érvényes, 1 éven belül szerzett autóbuszvezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés esetén.
1.1 * A szaktanfolyami kötelezettség teljesítése
Aki a szaktanfolyam megkezdésétől számított egy éven belül nem tesz minden tárgyból sikeres vizsgát, annak a szaktanfolyamot és a vizsgát meg kell ismételnie.
A szaktanfolyami oktatás tantervét, és a vizsga követelményeit a közlekedési hatóság határozza meg.
1.2 A szaktanfolyami oktatás elméleti és gyakorlati tantárgyai és oktatási óraszámai
| Elméleti tantárgyak | Gyakorlati tantárgyak | ||||||
| Képesítés | Biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés | Előírások alkalmazása | Egészség- ügyi, közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika | Járművezetés közúti forgalomban | Jármű- vezetéshez kapcsolódó gépkocsi- vezetői gyakorlati ismeretek | Járművezetés speciális kialakítású tanpályán vagy szimulátoron | |
| Autóbuszvezetői alapképesítés | 10 | 10 | 10 | 10 | 2 | 2 | |
| Tehergépkocsi-vezetői alapképesítés | 10 | 10 | 10 | 10 | 2 | 2 | |
| Autóbuszvezetői és tehergépkocsi-vezetői alapképesítés1) | 15 | 10 | 15 | 20 | 4 | 2 | |
| Autóbuszvezetői alapképesítés2) | 5 | 2 | 5 | 10 | 2 | 2 | |
| Tehergépkocsi-vezetői alapképesítés3) | 5 | 2 | 5 | 10 | 2 | 2 | |
| 1) Az autóbuszvezetői és a tehergépkocsi-vezetői alapképesítés együttes, összevontan történő megszerzése esetén | |||||||
| 2) Az autóbuszvezetői alapképesítés megszerzésére irányuló szaktanfolyam esetén érvényes, 1 éven belül szerzett tehergépkocsi-vezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés birtokában | |||||||
| 3) A tehergépkocsi-vezetői alapképesítés megszerzésére irányuló szaktanfolyam esetén érvényes, 1 éven belül szerzett autóbuszvezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés birtokában | |||||||
2. * Elméleti vizsgatárgyak és vizsgaidők:
| Biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés1) | Előírások alkalmazása1) | Egészség- ügyi, közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika1) | Autóbusz- vezetői kiegészítő ismeretek1) | Teher- gépkocsi-vezetői kiegészítő ismeretek1) | Eset- tanulmány2) | ||
| Autóbuszvezetői alapképesítés | 40 | 40 | 40 | – | – | 120 | |
| Tehergépkocsi-vezetői alapképesítés | 40 | 40 | 40 | – | – | 120 | |
| Autóbuszvezetői és tehergépkocsi-vezetői alapképesítés3) | 40 | 40 | 40 | 40 | 120 | ||
| Autóbuszvezetői alapképesítés4) | – | – | – | 40 | – | 120 | |
| Tehergépkocsi-vezetői alapképesítés3) | – | – | – | – | 40 | 120 | |
| 1) A vizsgák feleletválasztós tesztkérdések, vizsgatárgyanként elérhető maximális 40 pontból legalább 30 pontot kell elérni a sikeres vizsgához | |||||||
| 2) A vizsga az elméleti tantárgyak ismeretanyaga alapján az ismeretek írásban történő kifejtése, az elérhető maximális 100 pontból legalább 60 pontot kell elérni a sikeres vizsgához. | |||||||
| 3) Az autóbuszvezetői és a tehergépkocsi-vezetői alapképesítés együttes, összevontan történő megszerzése esetén | |||||||
| 4) Az autóbuszvezetői alapképesítés megszerzésére irányuló vizsgák esetén érvényes, 1 éven belül szerzett tehergépkocsi-vezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés birtokában | |||||||
3. * Gyakorlati vizsgatárgyak és vizsgaidők
| Járművezetés közúti forgalomban autóbusszal | Járművezetés közúti forgalomban tehergépkocsival | Járművezetéshez kapcsolódó gépkocsivezetői gyakorlati ismeretek autóbuszvezetők részére | Járművezetéshez kapcsolódó gépkocsivezetői gyakorlati ismeretek tehergépkocsi- vezetők részére | Járművezetés speciális kialakítású tanpályán vagy szimulátoron | ||
| Autóbuszvezetői alapképesítés | 60 | – | 30 | – | 30 | |
| Tehergépkocsi-vezetői alapképesítés | – | 60 | – | 30 | 30 | |
| Autóbuszvezetői és tehergépkocsi-vezetői alapképesítés1) | 60 | 60 | 30 | 30 | 30 | |
| Autóbuszvezetői alapképesítés2) | 60 | – | 30 | – | 30 | |
| Tehergépkocsi-vezetői alapképesítés3) | – | 60 | – | 30 | 30 | |
| 1) Az autóbuszvezetői és a tehergépkocsi-vezetői alapképesítés együttes, összevontan történő megszerzése esetén | ||||||
| 2) Az autóbuszvezetői alapképesítés megszerzésére irányuló vizsgák esetén érvényes, 1 éven belül szerzett tehergépkocsi-vezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés birtokában | ||||||
| 3) A tehergépkocsi-vezetői alapképesítés megszerzésére irányuló vizsgák esetén érvényes, 1 éven belül szerzett autóbuszvezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés birtokában | ||||||
4. * Ismeretkövetelmények az egyes elméleti tan- és vizsgatárgyakhoz
4.1. * A biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés (C1, C1E, C és CE jármű-kategóriákhoz):
a) a motor forgatónyomatékával, teljesítményével és fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásával kapcsolatos görbék, a fordulatszámmérő optimális használata, sebességváltó-áttételi diagramok,
b) a hidraulikus, vákuumos szervofék-rendszer sajátos tulajdonságai, a fékek és a lassítófék használatának korlátai, a fékek és a lassítófék együttes használata, a sebességváltó-áttétel jobb kihasználása, a jármű tehetetlenségének kihasználása, lassítási és fékezési módok lejtős útszakaszokon, eljárás meghibásodás esetén,
c) a tüzelőanyag-fogyasztás optimalizálásával, a közúti közlekedés környezetvédelmi hatásaival, a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos ismeretek,
d) a mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, a jármű vagy szerelvény raksúlyának, teljes térfogatának kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármű stabilitása és súlypontja, csomagolás- és raklaptípusok; a rögzítést igénylő áruk fő kategóriái, lekötési és rögzítési technikák, rögzítő hevederek használata, rögzítő eszközök ellenőrzése, kezelő berendezések használata, ponyvák felhelyezése és levétele.
4.2. * A biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés (D1, D1E, D és DE jármű-kategóriákhoz):
a) a motor forgatónyomatékával, teljesítményével és fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásával kapcsolatos görbék, a fordulatszámmérő optimális használata, sebességváltó-áttételi diagramok,
b) a hidraulikus, vákuumos szervofék-rendszer sajátos tulajdonságai, a fékek és a lassítófék használatának korlátai, a fékek és a lassítófék együttes használata, a sebességváltó-áttétel jobb kihasználása, a jármű tehetetlenségének kihasználása, lassítási és fékezési módok lejtős útszakaszokon, eljárás meghibásodás esetén,
c) a tüzelőanyag-fogyasztás optimalizálásával, a közúti közlekedés környezetvédelmi hatásaival, a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos ismeretek,
d) a hosszanti és oldalirányú mozgások kiegyenlítése, az út többi használójának figyelembevétele, megfelelő helyzet az úton, sima fékezés, kinyúló részek kezelése, különleges infrastruktúrák használata (közterület, fenntartott sáv), a biztonságos vezetés és a többi vezetői szerep ütközésének kezelése, kommunikáció az utasokkal, egyes különleges utascsoportok (fogyatékkal élők, gyermekek),
e) a mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, a jármű vagy szerelvény raksúlyának kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármű stabilitása és súlypontja.
4.3. * Előírások alkalmazása (C1, C1E, C és CE jármű-kategóriákhoz):
a) * a közúti szállításra jellemző maximális munkaidőszakok; a 561/2006/EK, a 165/2014/EU rendelet és a 2002/15/EK irányelv alapelvei, alkalmazása és következményei; a menetíró készülék használatának elmulasztásáért, nem megfelelő használatáért és meghamisításáért járó szankciók; a közúti szállítás társadalmi környezetének ismerete: a gépjárművezetők jogai és kötelességei az alapképesítés és a továbbképzés tekintetében,
b) szállítási tevékenységre vonatkozó engedélyek, áruszállításra vonatkozó szerződések szerinti kötelezettségek, szállítási szerződés részét képező dokumentumok elkészítése, nemzetközi szállítási engedélyek, a nemzetközi közúti áruszállítási szerződésről szóló egyezmény szerinti kötelezettségek, nemzetközi fuvarlevél elkészítése, határátlépés, szállítmányozók, speciális árukísérő okmányok.
4.4. * Előírások alkalmazása (D1, D1E, D és DE jármű-kategóriákhoz):
a) * a közúti szállításra jellemző maximális munkaidőszakok; a 561/2006/EK, a 165/2014/EU rendelet és a 2002/15/EK irányelv alapelvei, alkalmazása és következményei; a menetíró készülék használatának elmulasztásáért, nem megfelelő használatáért és meghamisításáért járó szankciók; a közúti szállítás társadalmi környezetének ismerete: a gépjárművezetők jogai és kötelességei az alapképesítés és a továbbképzés tekintetében,
b) egyes utascsoportok szállítása, az autóbusz fedélzeti biztonsági felszerelése, biztonsági övek, a jármű terhelése.
4.5. * Egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika (C1, C1E, C és CE jármű-kategóriákhoz):
a) a szállítási ágazatra jellemző munkahelyi balesetek típusai, közúti baleseti statisztikák, kamionok szerepe, emberi, anyagi és pénzügyi következmények,
b) az illegális bevándorlásra, csempészetre vonatkozó általános ismeretek, a kérdés gépjárművezetőket érintő vetületei, megelőző intézkedések, ellenőrző kérdéssor, a szállító felelősségére vonatkozó jogszabályok,
c) ergonómiai alapelvek; kockázatos mozdulatok és testhelyzetek, fizikai erőnlét, kezelési gyakorlatok, személyi védelem,
d) az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei, az alkohol, a kábítószerek és a viselkedést valószínűleg befolyásoló más anyagok hatásai, a fáradtság és stressz tünetei, okai és hatásai, a munka/pihenés alapciklusának alapvető szerepe,
e) viselkedés szükséghelyzetben: a helyzet felmérése, balesetek komplikációinak elkerülése, segélyhívás, segítségnyújtás sérülteknek és elsősegély, reagálás tűz esetén, utasok evakuálása, minden utas biztonságának biztosítása, reagálás agresszió esetén; baleseti jelentés készítésének alapelvei,
f) a gépjárművezető magatartása és a vállalat arculata: a gépjárművezető által nyújtott szolgáltatás színvonalának fontossága a vállalat számára; a gépjárművezető szerepei, kikkel érintkezik munkája során, a jármű karbantartása, munkaszervezés, jogviták kereskedelmi és pénzügyi hatásai,
g) a közúti fuvarozás más szállítási módok viszonylatában (verseny, szállítók), különböző közúti szállítási tevékenységek (szállítás ellenszolgáltatás fejében, saját számla, kiegészítő szállítási tevékenységek), a szállítási vállalatok és a kiegészítő szállítási tevékenységek fő fajtáinak szervezése, szállítási szakosodások (közúti tartálykocsi, szabályozott hőmérsékletű jármű stb.), az iparág változásai (a nyújtott szolgáltatások diverzifikációja, vasút és közút kombinálása, alvállalkozók stb.).
4.6. * Egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika (D1, D1E, D és DE jármű-kategóriákhoz):
a) a szállítási ágazatra jellemző munkahelyi balesetek típusai, közúti baleseti statisztikák, autóbuszok szerepe, emberi, anyagi és pénzügyi következmények,
b) az illegális bevándorlásra, csempészetre vonatkozó általános ismeretek, a kérdés gépjárművezetőket érintő vetületei, megelőző intézkedések, ellenőrző kérdéssor, a szállító felelősségére vonatkozó jogszabályok,
c) ergonómiai alapelvek; kockázatos mozdulatok és testhelyzetek, fizikai erőnlét, kezelési gyakorlatok, személyi védelem,
d) az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei, az alkohol, a kábítószerek és a viselkedést valószínűleg befolyásoló más anyagok hatásai, a fáradtság és stressz tünetei, okai és hatásai, a munka/pihenés alapciklusának alapvető szerepe,
e) viselkedés szükséghelyzetben: a helyzet felmérése, balesetek komplikációinak elkerülése, segélyhívás, segítségnyújtás sérülteknek és elsősegély, reagálás tűz esetén, utasok evakuálása, minden utas biztonságának biztosítása, reagálás agresszió esetén; baleseti jelentés készítésének alapelvei,
f) a gépjárművezető magatartása és a vállalat arculata: a gépjárművezető által nyújtott szolgáltatás színvonalának fontossága a vállalat számára; a gépjárművezető szerepei, kikkel érintkezik munkája során, a jármű karbantartása, munkaszervezés, jogviták kereskedelmi és pénzügyi hatásai,
g) a közúti személyszállítás más személyszállítási módok viszonylatában (vasút, személygépkocsi), közúti személyszállítást magukban foglaló különböző tevékenységek, határátlépés (nemzetközi szállítás), a közúti személyszállítással foglalkozó vállalatok főbb típusainak szervezési módja.
5. * Ismeretkövetelmények az egyes gyakorlati tan- és vizsgatárgyakhoz
5.1. * A közúti forgalomban történő járművezetés oktatása és az azt követő vizsga során a gyakorlati szakoktatónak a járműben kell tartózkodnia, kivéve, ha a kijelölt biztosító személy feladatát látja el. A gyakorlati oktatás és vizsga során alkalmazni kell a 6. § (2) bekezdésének előírásait. A vizsgára gyorsforgalmi utakon (autópályákon és autóutakon) és városi főútvonalon kerüljön sor, amelyek képviselik mindazokat a különböző nehézségeket, amelyekkel a gépjárművezető általában szemben találhatja magát. Kívánatos, hogy e vizsgára különböző forgalomsűrűségi feltételek között kerüljön sor. Az úton töltött vezetési időt optimálisan kell felhasználni, hogy a vizsgázó jártasságát minden olyan forgalmi helyzetben fel lehessen mérni, amilyennel majd valószínűleg találkozni fog.
5.2. A járművezetéshez kapcsolódó gépkocsivezetői gyakorlati ismeretek:
a) A mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, a jármű vagy szerelvény raksúlyának kiszámítása, a teljes térfogat kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármű stabilitása és súlypontja, csomagolás- és raklaptípusok. A rögzítést igénylő áruk fő kategóriái, lefogási és rögzítési technikák, rögzítő hevederek használata, rögzítő eszközök ellenőrzése, kezelő berendezések használata, ponyvák felhelyezése és levétele.
b) Hosszanti és oldalirányú mozgások kiegyenlítése, az út többi használójának figyelembevétele, megfelelő helyzet az úton, sima fékezés, kinyúló részek kezelése, különleges infrastruktúrák használata (közterület, fenntartott sáv), a biztonságos vezetés és a többi vezetői szerep ütközésének kezelése, kommunikáció az utasokkal, egyes különleges utascsoportok (fogyatékkal élők, gyermekek).
c) A mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, a jármű vagy szerelvény raksúlyának kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármű stabilitása és súlypontja.
d) A bűnözés és illegális bevándorlók csempészésének megakadályozásával kapcsolatos általános ismeretek, a kérdés gépjárművezetőket érintő vetületei, megelőző intézkedések, ellenőrző kérdéssor, a szállító felelősségére vonatkozó jogszabályok.
e) Ergonómiai alapelvek, kockázatos mozdulatok és testhelyzetek, fizikai erőnlét, kezelési gyakorlatok, személyi védelem.
f) Viselkedés szükséghelyzetben: a helyzet felmérése, balesetek komplikációinak elkerülése, segélyhívás, segítségnyújtás sérülteknek és elsősegély, reagálás tűz esetén, kamion/autóbusz utasainak evakuálása, minden utas biztonságának biztosítása, reagálás agresszió esetén; baleseti jelentés készítésének alapelvei.
5.3. * Járművezetés veszélyhelyzetek létrehozására alkalmas tanpályán vagy korszerű szimulátor berendezésen
5.3.1. Járművezetési veszélyhelyzetek
A jármű különböző útviszonyok közötti kezelése, megváltozott légköri feltételek és napszakoktól vagy éjszakai időszaktól függő vezetői magatartások gyakorlása száraz úton jó látási viszonyok mellett, korlátozott látási viszonyok mellett, nedves és különösen síkos útfelületen:
a) vészfékezéssel történő megállás,
b) vészfékezéssel történő megállás eltérő tapadású felületen,
c) kanyartechnika,
d) szűk folyosón való áthaladás,
e) akadály kikerülése fékezéssel és fékezés nélkül.
A vizsgarészt erre a célra speciálisan kialakított tanpályán vagy az 5.3.2. pontban meghatározottaknak megfelelő szimulátor berendezésen kell lebonyolítani.
5.3.2. A járművezetési veszélyhelyzetek gyakorlására alkalmas tanpályára és szimulátor berendezésre vonatkozó követelmények és a közlekedési hatóság engedélyezési eljárása
A közlekedési hatóság által kiadott képzési engedély tartalmazza azon tanpályákat és szimulátor berendezéseket, amelyek a képzés során használhatóak. A képzés során és a vizsgán olyan szimulátor berendezés használható, amely a közlekedési hatóság által kiadott érvényes akkreditációval rendelkezik.
A szimulátor berendezés akkreditációját a közlekedési hatóság pályázati eljárás keretében végzi, amely eljárásra a 16. melléklet előírásait megfelelően kell alkalmazni. A sikeres akkreditáció során meghatározásra kerül, hogy a szimulátor berendezés mely képzésekre (tehergépkocsi vezetői vagy autóbuszvezetői), mely időpontig alkalmas.
A szimulátor műszaki követelményeit a pályázati felhívásnak kell tartalmaznia. A pályázatok elbírálását a 16. melléklet előírásait megfelelően alkalmazva a közlekedési hatóság a Közlekedési Szakértői Testület bevonásával végzi. A pályázat alapján a közlekedési hatóság legfeljebb 5 évre érvényes akkreditációs számot ad ki. A képzési és vizsgarész csak a közlekedési hatóság által ellátott akkreditációs számmal rendelkező szimulátoron végezhető. Jelen pont szimulátorra vonatkozó rendelkezéseit az első pályázat kiírását követő 120. naptól kell alkalmazni.
5.4. Vizsgajárművek
A gyakorlati vizsga során vezetett járműnek meg kell felelnie a választott járműkategóriára az 5. számú mellékletben meghatározott feltételeknek.
6. * Vizsgakövetelmények
A vizsgákra történő felkészülésre vonatkozó tananyagok tantervét, elméleti vizsgák vizsgakérdéseit és a gyakorlati vizsgafeladatokat külön jogszabály * alapján a közlekedési hatóság határozza meg. A vizsgakövetelmények minimum szintjét úgy kell meghatározni, hogy a gépkocsivezetők tudásának és gyakorlati kompetenciájának szintje olyan legyen, hogy a megfelelő vezetői engedély kategóriába tartozó járművet teljesen biztonságosan tudják vezetni.
7. * Felmentések
A közlekedési hatóság a járművezetőt kérelmére a szaktanfolyami képzés meghatározott része alól mentesítheti, ha a járművezető igazolja, hogy az 1.2. pontban meghatározott képzési kötelezettsége egy részét más EGT-tagállamban teljesítette.
8. Különbözeti vizsgák
Ha a gépkocsivezető rendelkezik
a) autóbusz vezetésére jogosító alapképesítéssel és tehergépkocsi vezetésére jogosító alapképesítést is kíván szerezni, vagy
b) tehergépkocsi vezetésére jogosító alapképesítéssel és autóbusz vezetésére jogosító alapképesítést kíván szerezni
az első alapképesítés megszerzése során az elméleti vizsgákon csak azokból az ismeretekből kell vizsgát tennie, amelyekből még nem vizsgázott.
9. A vizsgák szervezésében közreműködő képző szervekre vonatkozó rendelkezések
9.1. * Az alapképesítés megszerzéséhez szükséges, a közlekedési hatóság által szervezett elméleti és gyakorlati vizsgára történő jelentkezésnek feltétele a megelőző szaktanfolyamon történő részvétel. A vizsgát a közlekedési hatóság megbízása alapján az a képzési engedéllyel rendelkező képző szerv is szervezheti, amely rendelkezik a következő feltételekkel:
a) az elméleti vizsgák megtartására alkalmas vizsgaterem és a kapcsolódó szociális létesítmények,
b) a vizsgákhoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok ellátására alkalmas személy,
c) a gyakorlati vizsgák lebonyolítására alkalmas, az 5.4. pontban meghatározott jármű,
d) a gyakorlati vizsgán közreműködő oktató, aki az adott jármű-kategóriában hatályos gépjárművezetői engedéllyel és a 17. §-ban meghatározott, a járművezetési gyakorlat oktatására jogosító hatályos szakoktatói képesítéssel rendelkezik,
e) az 5.3. pontban meghatározott tanpálya vagy szimulátor berendezés.
9.2. * A képző szerv írásbeli kérelem alapján az elméleti és gyakorlati vizsgák lebonyolításában a képző szerv közreműködést a közlekedési hatóság írásban jóváhagyás kiadásával akkor engedélyezi, ha a kérelemhez a 9.1. pontban meghatározott valamennyi dokumentumot csatolták.
9.3. Az elméleti és gyakorlati vizsgák lebonyolításában a képző szerv közreműködését lehetővé tevő jóváhagyást az engedélyező hatóság visszavonhatja vagy felfüggesztheti, amennyiben a jóváhagyás kiadására vonatkozó feltételeknek a képző szerv nem tesz eleget.
9.4. * Az írásbeli és gyakorlati vizsgán a közlekedési hatóság által kinevezett vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A közlekedési hatóság felügyeli a vizsgákat.
9.5. * A közlekedési hatóság jogosult felhatalmazással rendelkező személyeket küldeni, hogy az írásbeli és gyakorlati vizsgán segédkezzenek, valamint jogosult a vizsgák ellenőrzésére ezek megfelelő lebonyolítása tekintetében.
10. * A szaktanfolyami oktatásra vonatkozó rendelkezések
10.1. * A szaktanfolyami oktatás tantervét és a vizsga követelményeit a közlekedési hatóság határozza meg.
10.2. A tantermi oktatás elméleti tantárgyait csak az oktathatja, aki felsőfokú végzettséggel, valamint szakmai ismeretekkel rendelkezik a tantárgy ismeretanyagáról és ismeri azok oktatási módszereit.
10.3. A gyakorlati tantárgyat csak az oktathatja, aki
a) megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezik a gyakorlati oktatás ismeretanyagáról és oktatási módszereiről,
b) az adott jármű-kategóriában érvényes vezetői engedéllyel és a 17. §-ban meghatározott, a járművezetési gyakorlat oktatására jogosító érvényes szakoktatói engedéllyel rendelkezik.
10.4. A gyakorlati tantárgy oktatása olyan járművel végezhető, amely megfelel az 5. mellékletben meghatározott feltételeknek. Az 5.3. pontban meghatározott gyakorlati oktatás szimulátor berendezéssel is végezhető.
10.5. A képző szerveknek garantálnia kell, hogy a 10.2. és 10.3. pontokban meghatározott oktatókalapos ismeretekkel rendelkeznek a legfrissebb szabályozásokról és képzési követelményekről.
11. * Az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatást végző képző szervre vonatkozó rendelkezések
11.1. Az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzését a közlekedési hatóság írásbeli kérelemre hagyja jóvá (engedélyezi). A kérelemhez a képző szervnek (oktatási központnak) csatolnia kell az alábbi dokumentumokat:
a) tantermi elméleti képzés esetén az elméleti tantárgyak oktatására alkalmas tanterem és a kapcsolódó szociális létesítmény meglétének igazolását,
b) * írásbeli nyilatkozatot a közlekedési hatóság által meghatározott tanterv rendelkezésre állásáról,
c) * e-learning rendszerű képzés esetén a minősített és tanúsított zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszert és tananyagot,
d) az oktatók képesítését és tevékenységi területeiket,
e) tájékoztatást az oktatási anyagokról, a gyakorlati foglalkozás eszközeiről és az oktatáshoz használt járműállományról,
f) a képzésben résztvevők számára készült írásos tájékoztatót a szaktanfolyamon történő részvétel körülményeiről,
g) a képző szervnek írásban nyilatkoznia kell, hogy a 10.5 pontnak megfelelően a képzésben közreműködő elméleti és gyakorlati szakoktatók alapos ismeretekkel rendelkeznek a legfrissebb szabályozásokról és képzési követelményekről,
h) megfelelő minősítési és képzési program, amely meghatározza az oktatott tantárgyakat és a javasolt végrehajtási tervet, valamint oktatási módszereket.
11.2. Az írásbeli kérelem alapján az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzését a közlekedési hatóság jóváhagyás kiadásával akkor engedélyezi, ha a kérelemhez a 11.1. pontban meghatározott valamennyi dokumentumot – az 1–6. pontokban meghatározott feltételek teljesítést igazoló tartalommal – csatolták.
11.3. Az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzésére vonatkozó engedélyt az engedélyező hatóság visszavonhatja vagy felfüggesztheti, amennyiben az engedély kiadására vonatkozó feltételeknek a képző szerv nem tesz eleget.
11.4. Az engedélyező hatóság jogosult felhatalmazással rendelkező személyeket küldeni, hogy az alapképesítési szaktanfolyami oktatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező képző szervek szaktanfolyamain segédkezzenek, valamint jogosult e képző szervek ellenőrzésére a felhasznált anyagok és eszközök, továbbá a szaktanfolyamok megfelelő lebonyolítása tekintetében.
12. * Az alapképesítési szaktanfolyami képzésen történt részvétel és a vizsga igazolása
A szaktanfolyami képzésen részt vett, és a szakmai vizsgabizottság előtt sikeres vizsgát tett gépkocsivezető részére a vizsgajegyzőkönyv alapján a közlekedési hatóság a 14. melléklet szerinti igazolványt ad ki.
1. * A továbbképzési képesítést – az alapképesítéshez igazodó – kötelező szaktanfolyami részvétel és az azt követő vizsgakötelezettség sikeres teljesítésével lehet megszerezni. A szaktanfolyam, illetve az azt követő vizsgakötelezettség vonatkozhat
a) az autóbuszvezetői, vagy a tehergépkocsi-vezetői továbbképzési képesítés megszerzésére,
b) az autóbuszvezetői és a tehergépkocsi-vezetői továbbképzési képesítés együttes, összevontan történő megszerzésére,
c) az autóbuszvezetői továbbképzési képesítés megszerzésére érvényes, 1 éven belül szerzett tehergépkocsi-vezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés esetén,
d) a tehergépkocsi-vezetői továbbképzési képesítés megszerzésére érvényes, 1 éven belül szerzett autóbuszvezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés esetén.
1.1. * A szaktanfolyami kötelezettség teljesítése
Aki a szaktanfolyam megkezdésétől számított egy éven belül nem tesz minden tárgyból sikeres vizsgát, annak a szaktanfolyamot és minden vizsgát (a korábban teljesített vizsgát is) meg kell ismételnie.
A szaktanfolyami oktatás tantervét és a vizsga követelményeit a közlekedési hatóság határozza meg.
A közlekedési hatóság a járművezetőt kérelmére a szaktanfolyami képzés meghatározott része alól mentesítheti, ha a járművezető igazolja, hogy az 1.2 pontban meghatározott képzési kötelezettsége egy részét más EGT-tagállamban teljesítette.
1.2 * A szaktanfolyami oktatás elméleti és gyakorlati tantárgyai és oktatási óraszámai
| Képesítés | Elméleti tantárgyak | Gyakorlati tantárgyak | |||
| Biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés4) | Előírások alkalmazása | Egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika4) | Járművezetés speciális kialakítású tanpályán vagy szimulátoron | ||
| Autóbuszvezetői továbbképzési képesítés | 10 | 10 | 10 | 5 | |
| Tehergépkocsi-vezetői továbbképzési képesítés | 10 | 10 | 10 | 5 | |
| Autóbuszvezetői és tehergépkocsi- vezetői továbbképzési képesítés1) | 15 | 12 | 15 | 5 | |
| Autóbuszvezetői továbbképzési képesítés2) | 5 | 2 | 5 | 5 | |
| Tehergépkocsi-vezetői továbbképzési képesítés3) | 5 | 2 | 5 | 5 | |
2. * Elméleti vizsgatárgyak és vizsgaidők:
| Biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés4), 5) | Előírások alkalmazása4) | Egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika4), 5) | Autóbuszvezetői kiegészítő ismeretek4) | Tehergépkocsi- vezetői kiegészítő ismeretek4) | ||
| Autóbuszvezetői továbbképzési képesítés | 40 | 40 | 40 | – | – | |
| Tehergépkocsi-vezetői továbbképzési képesítés | 40 | 40 | 40 | – | – | |
| Autóbuszvezetői és tehergépkocsi-vezetői továbbképzési képesítés1) | 40 | 40 | 40 | 40 | ||
| Autóbuszvezetői továbbképzési képesítés2) | – | – | – | 40 | – | |
| Tehergépkocsi-vezetői továbbképzési képesítés3) | – | – | – | – | 40 | |
| 1) Az autóbuszvezetői és a tehergépkocsi-vezetői továbbképzési képesítés együttes, összevontan történő megszerzése esetén | ||||||
| 2) Az autóbuszvezetői továbbképzési képesítés megszerzésére irányuló vizsgák esetén érvényes, 1 éven belül szerzett tehergépkocsi-vezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés birtokában | ||||||
| 3) A tehergépkocsi-vezetői továbbképzési képesítés megszerzésére irányuló vizsgák esetén érvényes, 1 éven belül szerzett autóbuszvezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés birtokában | ||||||
| 4) A vizsgák feleletválasztós tesztkérdések, vizsgatárgyanként elérhető maximális 40 pontból legalább 30 pontot kell elérni a sikeres vizsgához | ||||||
3. *
4. * Ismeretkövetelmények az egyes elméleti tan- és vizsgatárgyakhoz
4.1. * A biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés (C1, C1E, C és CE jármű-kategóriákhoz):
a) a motor forgatónyomatékával, teljesítményével és fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásával kapcsolatos görbék, a fordulatszámmérő optimális használata, sebességváltó-áttételi diagramok,
b) a hidraulikus, vákuumos szervofék-rendszer sajátos tulajdonságai, a fékek és a lassítófék használatának korlátai, a fékek és a lassítófék együttes használata, a sebességváltó-áttétel jobb kihasználása, a jármű tehetetlenségének kihasználása, lassítási és fékezési módok lejtős útszakaszokon, eljárás meghibásodás esetén,
c) a tüzelőanyag-fogyasztás optimalizálásával a közúti közlekedés környezetvédelmi hatásaival, a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos ismeretek,
d) a mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, a jármű vagy szerelvény raksúlyának, teljes térfogatának kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármű stabilitása és súlypontja, csomagolás- és raklaptípusok; a rögzítést igénylő áruk fő kategóriái, lefogási és rögzítési technikák, rögzítő hevederek használata, rögzítő eszközök ellenőrzése, kezelő berendezések használata, ponyvák felhelyezése és levétele.
4.2. * A biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés (D1, D1E, D és DE jármű-kategóriákhoz):
a) a motor forgatónyomatékával, teljesítményével és fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásával kapcsolatos görbék, a fordulatszámmérő optimális használata, sebességváltó-áttételi diagramok,
b) a hidraulikus, vákuumos szervofék-rendszer sajátos tulajdonságai, a fékek és a lassítófék használatának korlátai, a fékek és a lassítófék együttes használata, a sebességváltó-áttétel jobb kihasználása, a jármű tehetetlenségének kihasználása, lassítási és fékezési módok lejtős útszakaszokon, eljárás meghibásodás esetén,
c) a tüzelőanyag-fogyasztás optimalizálásával a közúti közlekedés környezetvédelmi hatásaival, a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos ismeretek,
d) a hosszanti és oldalirányú mozgások kiegyenlítése, az út többi használójának figyelembevétele, megfelelő helyzet az úton, sima fékezés, kinyúló részek kezelése, különleges infrastruktúrák használata (közterület, fenntartott sáv), a biztonságos vezetés és a többi vezetői szerep ütközésének kezelése, kommunikáció az utasokkal, egyes különleges utascsoportok (fogyatékkal élők, gyermekek),
e) a mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, a jármű vagy szerelvény raksúlyának kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármű stabilitása és súlypontja.
4.3. * Előírások alkalmazása (C1, C1E, C és CE jármű-kategóriákhoz):
a) * a közúti szállítási jellemző maximális munkaidőszakok; az 561/2006/EK, a 165/2014/EU rendelet és a 2002/15/EK irányelv alapelvei, alkalmazása és következményei; a menetíró készülék használatának elmulasztásáért, nem megfelelő használatáért és meghamisításáért járó szankciók; a közúti szállítás társadalmi környezetének ismerete: a gépjárművezetők jogai és kötelességei az alapképesítés és a továbbképzés tekintetében,
b) szállítási tevékenységre vonatkozó engedélyek, áruszállításra vonatkozó szabvány szerződések szerinti kötelezettségek, szállítási szerződés részét képező dokumentumok elkészítése, nemzetközi szállítási engedélyek, a nemzetközi közúti áruszállítási szerződésről szóló egyezmény szerinti kötelezettségek, nemzetközi fuvarlevél elkészítése, határátlépés, szállítmányozók, speciális árukísérő okmányok.
4.4. * Előírások alkalmazása (D1, D1E, D és DE jármű-kategóriákhoz):
a) * a közúti szállításra jellemző maximális munkaidőszakok; az 561/2006/EK, a 165/2014/EU rendelet és a 2002/15/EK irányelv alapelvei, alkalmazása és következményei; a menetíró készülék használatának elmulasztásáért, nem megfelelő használatáért és meghamisításáért járó szankciók; a közúti szállítás társadalmi környezetének ismerete: a gépjárművezetők jogai és kötelességei az alapképesítés és a továbbképzés tekintetében,
b) egyes utascsoportok szállítása, az autóbusz fedélzeti biztonsági felszerelése, biztonsági övek, a jármű terhelése.
4.5. * Egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika (C1, C1E, C és CE jármű-kategóriákhoz):
a) a szállítási ágazatra jellemző munkahelyi balesetek típusai, közúti baleseti statisztikák, kamionok szerepe, emberi, anyagi és pénzügyi következmények,
b) az illegális bevándorlásra, csempészetre vonatkozó általános ismeretek, a kérdés gépjárművezetőket érintő vetületei, megelőző intézkedések, ellenőrző kérdéssor, a szállító felelősségére vonatkozó jogszabályok,
c) ergonómiai alapelvek; kockázatos mozdulatok és testhelyzetek, fizikai erőnlét, kezelési gyakorlatok, személyi védelem,
d) az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei, az alkohol, a kábítószerek és a viselkedést valószínűleg befolyásoló más anyagok hatásai, a fáradtság és stressz tünetei, okai és hatásai, a munka/pihenés alapciklusának alapvető szerepe,
e) viselkedés szükséghelyzetben: a helyzet felmérése, balesetek komplikációinak elkerülése, segélyhívás, segítségnyújtás sérülteknek és elsősegély, reagálás tűz esetén, utasok evakuálása, minden utas biztonságának biztosítása, reagálás agresszió esetén; baleseti jelentés készítésének alapelvei,
f) a gépjárművezető magatartása és a vállalat arculata: a gépjárművezető által nyújtott szolgáltatás színvonalának fontossága a vállalat számára; a gépjárművezető szerepei, kikkel érintkezik munkája során, a jármű karbantartása, munkaszervezés, jogviták kereskedelmi és pénzügyi hatásai,
g) a közúti fuvarozás más szállítási módok viszonylatában (verseny, szállítók), különböző közúti szállítási tevékenységek (szállítás ellenszolgáltatás fejében, saját számla, kiegészítő szállítási tevékenységek), a szállítási vállalatok és a kiegészítő szállítási tevékenységek fő fajtáinak szervezése, szállítási szakosodások (közúti tartálykocsi, szabályozott hőmérsékletű jármű stb.), az iparág változásai (a nyújtott szolgáltatások diverzifikációja, vasút és közút kombinálása, alvállalkozók stb.).
4.6. * Egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika (D1, D1E, D és DE jármű-kategóriákhoz):
a) a szállítási ágazatra jellemző munkahelyi balesetek típusai, közúti baleseti statisztikák, autóbuszok szerepe, emberi, anyagi és pénzügyi következmények,
b) az illegális bevándorlásra, csempészetre vonatkozó általános ismeretek, a kérdés gépjárművezetőket érintő vetületei, megelőző intézkedések, ellenőrző kérdéssor, a szállító felelősségére vonatkozó jogszabályok,
c) ergonómiai alapelvek; kockázatos mozdulatok és testhelyzetek, fizikai erőnlét, kezelési gyakorlatok, személyi védelem,
d) az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei, az alkohol, a kábítószerek és a viselkedést valószínűleg befolyásoló más anyagok hatásai, a fáradtság és stressz tünetei, okai és hatásai, a munka/pihenés alapciklusának alapvető szerepe,
e) viselkedés szükséghelyzetben: a helyzet felmérése, balesetek komplikációinak elkerülése, segélyhívás, segítségnyújtás sérülteknek és elsősegély, reagálás tűz esetén, utasok evakuálása, minden utas biztonságának biztosítása, reagálás agresszió esetén; baleseti jelentés készítésének alapelvei,
f) a gépjárművezető magatartása és a vállalat arculata: a gépjárművezető által nyújtott szolgáltatás színvonalának fontossága a vállalat számára; a gépjárművezető szerepei, kikkel érintkezik munkája során, a jármű karbantartása, munkaszervezés, jogviták kereskedelmi és pénzügyi hatásai,
g) a közúti személyszállítás más személyszállítási módok viszonylatában (vasút, személygépkocsi), közúti személyszállítást magukban foglaló különböző tevékenységek, határátlépés (nemzetközi szállítás), a közúti személyszállítással foglalkozó vállalatok főbb típusainak szervezési módja.
5. * Ismeretkövetelmények a gyakorlati tantárgyhoz
A jármű különböző útviszonyok közötti kezelése, megváltozott légköri feltételek és napszakoktól vagy éjszakai időszaktól függő vezetői magatartások gyakorlása száraz úton jó látási viszonyok mellett, korlátozott látási viszonyok mellett, nedves és különösen síkos útfelületen:
a) vészfékezéssel történő megállás,
b) * vészfékezéssel történő megállás eltérő tapadású felületen,
c) * kanyartechnika,
d) * szűk folyosón való áthaladás,
e) akadály kikerülése fékezéssel és fékezés nélkül.
A gyakorlati oktatást erre a célra speciálisan kialakított tanpályán vagy erre alkalmas szimulátor berendezésen kell lebonyolítani. A tanpálya és a szimulátor berendezés használatát a közlekedési hatóság – a 12. számú melléklet 5.3. pontjában meghatározott követelmények alapján – engedélyezi.
6. A szaktanfolyami oktatásra vonatkozó rendelkezések
6.1. * A tanfolyami oktatás tantervét, illetőleg a vizsga követelményeit külön jogszabály * alapján a közlekedési hatóság határozza meg.
6.2. * A tantermi oktatás elméleti tantárgyait csak az oktathatja, aki felsőfokú végzettséggel, valamint szakmai ismeretekkel rendelkezik a tantárgy ismeretanyagáról és ismeri azok oktatási módszereit.
6.3. A gyakorlati tantárgyat csak az oktathatja, aki
a) megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezik a gyakorlati oktatás ismeretanyagáról és oktatási módszereiről,
b) * az adott jármű-kategóriában érvényes vezetői engedéllyel és a 17. §-ban meghatározott a járművezetési gyakorlat oktatására jogosító érvényes szakoktatói engedéllyel
rendelkezik.
6.4. A gyakorlati tantárgy oktatása olyan járművel végezhető, amely megfelel az 5. számú mellékletben meghatározott feltételeknek. A gyakorlati oktatás szimulátor berendezéssel is végezhető.
6.5. A képző szerveknek garantálnia kell, hogy a 6.2. és 6.3. pontokban meghatározott oktatók alapos ismeretekkel rendelkeznek a legfrissebb szabályozásokról és képzési követelményekről.
7. * Az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatást végző képző szervre vonatkozó rendelkezések
7.1. * Az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzését a közlekedési hatóság írásbeli kérelemre engedélyezi.
A kérelemhez a képző szervnek (oktatási központnak) csatolnia kell az alábbi dokumentumokat:
a) tantermi elméleti képzés esetén az elméleti tantárgyak oktatására alkalmas tanterem és a kapcsolódó szociális létesítmény meglétének igazolását,
b) * írásbeli nyilatkozatot a közlekedési hatóság által meghatározott tanterv rendelkezésre állásáról,
c) * e-learning rendszerű képzés esetében a minősített és tanúsított zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszert és tananyagot,
d) az oktatók képesítését és tevékenységi területeiket,
e) tájékoztatást az oktatási anyagokról, a gyakorlati foglalkozás eszközeiről és az oktatáshoz használt járműállományról,
f) a képzésben résztvevők számára készült írásos tájékoztatót a szaktanfolyamon történő részvétel körülményeiről,
g) a képző szervnek írásban nyilatkoznia kell, hogy a 6.5 pontnak megfelelően a képzésben közreműködő elméleti és gyakorlati szakoktatók alapos ismeretekkel rendelkeznek a legfrissebb szabályozásokról és képzési követelményekről,
h) megfelelő minősítési és képzési program, amely meghatározza az oktatott tantárgyakat és a javasolt végrehajtási tervet, valamint oktatási módszereket.
7.2. * Az írásbeli kérelem alapján az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzését a közlekedési hatóság jóváhagyás kiadásával akkor engedélyezi, ha a kérelemhez a 7.1. pontban meghatározott valamennyi dokumentumot – az 1–6. pontokban meghatározott feltételek teljesítést igazoló tartalommal – csatolták.
7.3. * Az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzésére vonatkozó jóváhagyást az engedélyező hatóság visszavonhatja vagy felfüggesztheti, amennyiben a jóváhagyás kiadására vonatkozó feltételeknek a képző szerv nem tesz eleget.
7.4. * A jóváhagyó hatóság jogosult felhatalmazással rendelkező személyeket küldeni, hogy az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzésére vonatkozó jóváhagyással rendelkező képző szervek tanfolyamain segédkezzenek, valamint jogosult e képző szervek ellenőrzésére a felhasznált anyagok és eszközök, továbbá a tanfolyamok megfelelő lebonyolítása tekintetében.
8. * A továbbképzési képesítési szaktanfolyami képzésen történt részvétel és a vizsga igazolása
A szaktanfolyami képzésen részt vett, és a szakmai vizsgabizottság előtt sikeres vizsgát tett gépkocsivezető részére a vizsgajegyzőkönyv alapján a közlekedési hatóság a 14. melléklet szerinti igazolványt ad ki.
1. Elülső oldal
| GÉPJÁRMŰVEZETŐI KÉPESÍTÉSI | MAGYARORSZÁG | |||
| H | IGAZOLVÁNY | |||
| DRIVER QUALIFICATION CARD | ||||
| HUNGARY | ||||
| 6. FÉNYKÉP | 1. | |||
| 2. | ||||
| 3. | ||||
| 4a. | 4b. | |||
| 4c. | 4d. | |||
| 5a. | 5b. | |||
| 7. | ||||
| 8. | ||||
| 9. |
2. Az igazolvány bal felső sarkában kék alapon, inverz nyomással 12 sárga csillaggal körülvéve Magyarország megkülönböztető jelzésként a „H” betű tartalmazza.
3. Hátoldal
| 11. | 9. | 10. | |
| C1 C | |||
| 1. Vezetéknév / Surname | D1 | ||
| 2. Keresztnév / First name | D | ||
| 3. Születési idő és hely / Date and place of birth | C1E | ||
| 4a. A kiállítás időpontja / Date of issue | CE | ||
| 4b. Az érvényesség időpontja / Administrative expiry | D1E | ||
| date | |||
| 4c. Kiállító hatóság megnevezése / Issued by | DE | ||
| 5a. A vezetői engedély száma / Licence No | |||
| 5b. Az igazolvány sorozatszáma / Serial No | |||
| 10. Közösségi kód / Community code |
4. Az igazolvány rovatainak kitöltése:
1. vezetéknév;
2. keresztnév;
3. születési idő és hely;
4/a. a kiállítás időpontja;
4/b. az érvényesség időpontja;
4/c. a kiállító hatóság megnevezése;
4/d. a kiállító hatóság nyilvántartási száma (nem kell kitölteni);
5/a. a vezetői engedély száma;
5/b. az igazolvány sorozatszáma;
6. fénykép;
7. aláírása;
8. a lakóhelye vagy tartózkodási hely postai címe (nem kell kitölteni);
9. * azon gépjármű kategória, amelyre vonatkozóan a gépjárművezető megfelel az alapképesítési vagy szakmai továbbképzési követelménynek;
10. közösségi kód: 95 szám és a vezetői engedély kategóriájához tartozó alapképesítés vagy szakmai továbbképzés érvényességi dátuma;
11. nem kell kitölteni.
5. Az igazolvány hátoldalán feltüntetett, az egyes rovatok magyarázatát tartalmazó részt magyar és angol nyelven kell kitölteni.
6. Az elülső oldal tartalmazza továbbá az „Európai Közösségi minta” címet, továbbá az igazolvány háttereként kék színű nyomtatásban a „Gépjárművezetői Képesítési Igazolvány” feliratot magyar nyelven és a tagállamok nyelvein a következő szöveggel:
tarjeta de cualificación del conductor
карта за квалификация на водача
Osvĕdčení profesní způsobilosti řidiče
Chaufføruddannelsesbevis
Fahrerqualifizierungsnachweis
juhi ametipädevuse kaart
δελτίο εττіμόρφωσης οδηуού
driver qualification card
carte de qualification de conducteur
kvalifikacijska kartica vozača
cárta cáilíochta tiomána
carta di qualificazione del conducente
vadītāja kvalifikācijas aplicība
vairuotojo kvalifikacinė kortelė
karta ta’ kwalifikazzjoni tas-sewwieq
kwalificatiekaart bestuurder
karta kwalifikacji kierowcy
kartica o usposobljenosti voznika
kuljettajan ammattipätevyyskortti
yrkeskompetensbevis for förare
Cartela de pregătire profesională
a conducătorului auto
7. Az igazolvány fizikai jellemzőire vonatkozó követelmények:
a) feleljen meg az ISO 7810 és MSZ ISO 7816–1 szabványoknak;
b) a fizikai jellemzőknek való megfelelést az ISO 10373 szabvány szerint kell ellenőrizni;
c) biztonsági jellemzői feleljenek meg a vezetői engedély esetében alkalmazott követelményeknek;
d) referencia színek:
da) kék: Pantone Reflex Blue,
db) sárga: Pantone Yellow.
1. A közlekedési hatóság évente egy alkalommal pályázatot hirdet az e-learning rendszerű képzésben alkalmazható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer (továbbiakban: Rendszer) és az e-learning rendszerű képzéshez szükséges digitális tananyagok (továbbiakban: Tananyag) tanúsításának, minősítésének (továbbiakban: akkreditációjának) megszerzésére.
2. * A Közlekedési Szakértői Testület az akkreditációs eljárás követelményeinek meghatározására, az akkreditációs jog visszavonására vonatkozóan az ügyrendje alapján – javaslatot tesz a közlekedésért felelős miniszter részére minden év december 15-ig. A közlekedésért felelős miniszter minden év december 31-ig közzéteszi az (1) bekezdés szerinti pályázati kiírást a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján. A pályázatok beadásának határideje a kiírástól számított 30 nap, a pályázathoz mellékelni kell az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
3. A Közlekedési hatóság az akkreditáció megszerzésére irányuló pályázattal kapcsolatos döntését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint meghozott határozat formájában a Közlekedési Szakértői Testület állásfoglalásának figyelembe vételével hozza.
4. Akkreditálni a Rendszert és valamely képzés teljes elméleti ismeretanyagát megfelelően feldolgozó e-learning Tananyagot lehet. Az akkreditálásra benyújtott Rendszernek és a Tananyagnak meg kell felelnie a II. pontban előírt követelményeknek és a (1) bekezdés szerinti pályázati kiírásnak.
5. A közlekedési hatóság a Közlekedési Szakértői Testület bevonásával a benyújtott pályázatokat a beérkezés sorrendjében abból a szempontból vizsgálja, hogy megfelelnek-e:
a) a Rendszer vonatkozásában
aa) a jogszabályi követelményeknek,
ab) a II. pontban előírt követelményeknek,
ac) a pályázati kiírásnak.
b) a Tananyagok vonatkozásában
ba) a jogszabályi követelményeknek,
bb) a II. pontban előírt követelményeknek,
bc) * a közlekedésért felelős miniszter által kiadott tantervi, valamint
bd) a pályázati kiírásnak, és
be) színvonala és kidolgozottsága – ide értve de nem kizárólagosan a speciális pedagógiai és didaktikai elvárásokat valamint az animációk és tesztek színvonalát és mennyiségét – eléri az adott képzésen akkreditált tananyagok átlagos színvonalát.
6. A sikeres akkreditáció eredményeként a közlekedési hatóság az 5. pont szerint megfelelő Rendszert vagy Tananyagot a képzési tevékenység során felhasználhatónak minősíti, és akkreditációs számmal látja el.
7. Az akkreditáció eredményét a kiírástól számított 60 napon belül kell kihirdetni. A Rendszer(ek) és a Tananyag(ok) akkreditációjának érvényességi ideje legfeljebb 38 hónap a kihirdetést követően.
8. Az akkreditáció érvényességi ideje alatt a Rendszer(ek) és a Tananyag(ok) akkreditációját megszerző képző szerv(ek) kötelesek gondoskodni a tantervi és jogszabályi valamint az aktuálisan közzétett – (1) bekezdés szerinti – pályázati követelményeknek való megfelelőségről.
9. Az akkreditációt megszerző képző szerv(ek) – az akkreditáció érvényességi ideje alatt – a jogszabályi, illetve tantervi változás esetén azok hatályba lépésének időpontjáig, míg az akkreditációs szabályok változása esetén az akkreditációs eljárás befejeződéséig köteles(ek) gondoskodni a 8. pont szerinti megfelelőségről és erről köteles(ek) a közlekedési hatóságot írásban értesíteni. A közlekedési hatóság a Rendszer(ek) és a Tananyag(ok) változtatásait ellenőrizheti.
10. Amennyiben az akkreditált Rendszer vagy Tananyag a 9. pont szerinti kötelező módosítását követő aktuális változata az erre vonatkozó felszólítást követő 10 munkanapon belül sem felel meg a jogszabályi, tantervi, akkreditációs előírásoknak, úgy a közlekedési hatóság a Rendszer vagy a Tananyag akkreditációját visszavonja.
11. * A közlekedésért felelős miniszter az akkreditált Rendszerek és a Tananyagok listáját és akkreditációs számát hivatalos honlapján közzéteszi.
1. * Az e-learning rendszerű képzésben alkalmazható Rendszereknek akkreditációjára és üzemeltetésre vonatkozó követelmények, előírások:
a) a Rendszer akkreditációját megszerezni kívánó képző szervnek az akkreditációs időszak teljes idejére igazolnia kell a tanúsított és szabványos Rendszer jogszerű felhasználhatóságát legalább ezer konkurens (egyidejű) felhasználóra vonatkozóan,
b) a Rendszerhez és a tanulók részére a folyamatban lévő aktuális képzések Tananyagaihoz folyamatos, időkorlátozás nélküli (7x24 órás rendelkezésre állással) tanulói hozzáférést kell biztosítania,
c) a képző szervnek a Rendszerhez és annak minden Tananyagához folyamatos, időkorlátozás nélküli hozzáférést kell biztosítania a közlekedési hatóság részére,
d) a Rendszernek a képzés ideje alatt adatbázisában manipulálhatatlanul rögzítenie kell a tanuló aktuális képzésben történő előrehaladását, a Rendszerben eltöltött idejét, értékelnie és rögzítenie kell a tanulónak a Tananyagban szereplő ellenőrző kérdésekre adott válaszait, eredményeit,
e) a tanuló Rendszerben történő kötelező regisztrációját követően a tanuló egyedi autentikációjával a Rendszerbe történő belépéseit – ide értve a tanulói számítógép IP címének naplózását is –, az ott eltöltött idejét minden esetben rögzíteni (naplózni) kell,
f) az e-learning képzésben részt vevő tanuló 3. számú melléklet 3.2.3. pontja szerinti adatait tartalmazó állományt (a továbbiakban: e-learning képzés kezdés bejelentés) a hozzáférés kiadását követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül el kell küldenie a közlekedési hatóság által meghatározott módon a közlekedési hatóság részére,
g) a tanuló e-learning képzésének befejezésekor a Rendszernek – képzési igazolás kiállításával egyidejűleg – a tanuló adatait és képzésének leíró adatait az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott, a közlekedési hatóság által meghatározott szabványos XML formátumú és adattartalmú állományban (a továbbiakban: e-learning képzési statisztika) kell tárolnia; az e-learning képzési statisztikát a képző szervnek legalább 5 évig kell megőriznie, illetve a Rendszernek haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül el kell küldenie a közlekedési hatóság által meghatározott módon a közlekedési hatóság részére,
h) tanuló e-learning képzésének befejezésekor a Rendszernek automatikusan ki kell állítania és az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátnia a 7. § szerinti igazolást (a továbbiakban: e-learning képzési igazolás) a közlekedési hatóság által meghatározott adattartalommal; a kiállított e-learning képzési igazolást a Rendszernek a kiállítást követően haladéktalanul el kell küldenie és/vagy letölthetővé kell tennie az iskolavezetőnek és a tanulónak; az így előállított e-learning képzési igazolást a képző szervnek legalább 5 évig kell megőriznie, illetve a Rendszernek az e-learning képzési igazolás kiállítását követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül el kell küldenie a közlekedési hatóság által meghatározott módon a közlekedési hatóság részére,
i) a Rendszernek biztosítani a kell a SCORM formátumú szabványos – a közlekedési hatóság által biztosított – kiegészítő ismeretanyag(ok) képzéshez történő hozzáadását oly módon, hogy kiegészítő ismeretanyag(ok) elvégzése a tanuló által kötelező, naplózandó és az elvégzésre fordított idő hozzáadódik a képzésben eltöltött időhöz,
j) a képzési folyamatnak bármikor dokumentáltan megszakíthatónak és az egyéni autentikációt követően folytathatónak kell lennie,
k) a fejezetek végén kérdésbankból véletlenszerűen önellenőrző tesztet kell biztosítani a tanuló számára, és csak akkor kezdhető meg a következő fejezet, ha a tanuló az addig elvégzett fejezetek ismeretanyagából véletlenszerűen feltett megfelelő számú kérdésekre legalább 80%-ban helyes választ adott,
l) az önellenőrző teszteknek a tanuló által a képzési folyamatban tetszőleges számban ismételhetőnek kell lenniük,
m) a modulok végén önellenőrző tesztet kell biztosítani a tanuló számára és csak akkor lehet elvégzett a modul, ha a tanuló az adott modul ismeretanyagából feltett megfelelő számú kérdésekre legalább 85%-ban helyes választ adott.
2. A képzés(ek) Tananyagaira vonatkozó előírások
a) a képzés Tananyagát – az e-learning tananyagokra vonatkozó speciális pedagógiai és didaktikai elvárásokra figyelemmel – olyan mennyiségű és színvonalú animációval és önellenőrző teszttel kell megvalósítani, hogy az előírt ismeretanyagot egy átlagos képességű tanuló külső segítség nélkül is el tudja sajátítani és megszerzett tudásának megfelelőségéről önállóan meg tudjon győződni,
b) * képzésen belül a Tananyagnak modulárisan kell felépülnie, oly módon, hogy egy átlagos képességű tanulónak képesnek kell lennie bármely modul egyszerre történő elvégzésére. A modulokat fejezetekbe kell szervezni olyan módon, hogy egy fejezet legfeljebb tíz modult tartalmazhat.
1. A járművezetői vizsgabiztosok alapképzése
1.1. A vizsgabiztos szakmai alkalmasságának megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy értékelje a jelölt teljesítményét azon járműkategóriában, amelyre vonatkozóan a jelölt – a vezetői engedélyre való jogosultság megszerzése érdekében – a vizsgát leteszi.
1.2. Az alapképzés ismeretanyagának minimálisan ki kell terjednie az alábbi témakörökre:
1.2.1. Járművezetési ismeret és hozzáértés, vagy értékelés:
– járművezetői magatartáselmélet,
– veszélyhelyzetek felismerése és balesethárítás,
– járművezetői vizsgakövetelményeket megalapozó tanmenet,
– járművezetői vizsga követelményei,
– vonatkozó közúti és közlekedési jogszabályok, ideértve a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokat, valamint értelmezési iránymutatásokat,
– értékeléselmélet és -technikák,
– defenzív járművezetés.
1.2.2. Értékelési képességek:
– alapos és pontos megfigyelés, nyomon követés, valamint a jelölt általános teljesítményére vonatkozó értékelés képessége, különösen a következők tekintetében:
– veszélyhelyzetek pontos és átfogó felismerése,
– ezen helyzetek okának és valószínű következményeinek pontos meghatározása,
– jártasság megszerzése és hibák felismerése,
– értékelés egységessége és következetessége,
– információk gyors adaptálása, lényeges pontok megragadása,
– előretekintés, esetleges problémák beazonosítása és kezelésükre stratégiák kifejlesztése,
– időben történő konstruktív visszajelzés.
1.2.3. Személyes járművezetési képességek:
– a vizsgabiztos – azon járműkategóriában, amelyre vonatkozóan jogosult a járművezetői vizsga gyakorlati részében a vizsgáztatásra – képes legyen az adott típusú gépjármű következetesen magas színvonalú vezetésére.
1.2.4. A szolgáltatás minősége:
– annak megállapítása, hogy az ügyfél mire számíthat a vizsgán, és erről az ügyfél tájékoztatása,
– egyértelmű kommunikálás – a tartalom, stílus és nyelvezet megválasztásával, a hallgatóságnak és kontextusnak megfelelően –, valamint az ügyfelek kérdéseinek megválaszolása,
– egyértelmű visszajelzés a vizsga eredményét illetően,
– tiszteletteljes és megkülönböztetés mentes bánásmód az ügyfelekkel.
1.2.5. Járműtechnikai és fizikai ismeretek
– járműtechnikai ismeretek, úgymint kormányzás, abroncsok, fékek, világítás, különösen motorkerékpárok és nehézgépjárművek vonatkozásában,
– rakománybiztonság,
– járműfizikai ismeretek, úgymint sebesség, súrlódás, dinamika, energia.
1.2.6. Üzemanyag-takarékos és környezetbarát vezetési mód,
1.2.7. A járművezető képzés és vizsgáztatás rendszere és története
2. A járművezetői vizsgabiztosok továbbképzése
2.1. A továbbképzés ismeretanyagának minimálisan ki kell terjednie az alábbi témakörökre:
a) a szakmai jogszabályismeret,
b) a szakfelügyeleti tapasztalatok,
c) a szükséges ismeret és vizsgabiztosi képesség megőrzése és frissítése,
d) a szakma gyakorlásához elengedhetetlenné vált új szakmai alkalmassági tényezők elsajátítása, a további vizsgáztatás tisztességes és egységes követelményeinek megfelelően,
e) a szükséges gyakorlati járművezetői képesség megőrzése, illetve továbbfejlesztése.
2.2. A továbbképzés elméleti része megvalósulhat tantermi képzés, vagy e-learning alapú képzés révén.
2.3. A képzést és továbbképzést követő vizsgakövetelményeket a közlekedési hatóságnak az 1.2. és 2.1. pontok figyelembevételével kell meghatároznia.
