1. § (1) * Azon földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartás szerint termelőszövetkezeti földhasználati jog van bejegyezve – függetlenül attól, hogy az a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: 1992. évi II. törvény) szerint mely földalapba került kijelölésre vagy nem került egyik földalapba sem kijelölésre –, 2021. január 1-jén a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerül, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott földrészleteket.
(2) Nem kerül állami tulajdonba az (1) bekezdés alapján az a földrészlet, amelyet
a) a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) alapján 2021. január 1-jéig a mezőgazdasági igazgatási szerv
aa) földkiadási határozattal kérelemre induló eljárásban már tulajdonba adott, de a jogosult tulajdonjoga még nem került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre vagy
ab) nyilvános sorsolás útján történő tulajdonba adás céljából sorsolási hirdetményben már közzétett,
b) a kárpótlási célú árverezés érdekében a kárpótlási hatóság meghirdetett.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt földrészleteken fennálló jogok és tények – a földrészletre közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jogok, illetve a jogi jellegek kivételével – az (1) bekezdésben meghatározott időpontban megszűnnek, ide nem értve a (4) bekezdésben meghatározott esetet.
(4) Ha a termelőszövetkezeti földhasználati jog jogosultjaként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szövetkezet, illetve annak jogutódja mint használatba adó és a földhasználó között jogszerűen a föld használati jogosultságának átengedéséről szóló szerződésen alapuló földhasználat jött létre, és az alapján a használat a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre került, ezen szerződés a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 18. § (1) bekezdése szerinti hasznosításra irányuló szerződés hatálybalépésével, de legkésőbb 2022. december 31-én megszűnik. Ha a földet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szövetkezet vagy annak jogutódja maga használja, a használatot az Nfatv. 18. § (1) bekezdése szerinti hasznosításra irányuló szerződés hatálybalépésével, de legkésőbb 2022. december 31-ig köteles megszüntetni.
(5) Az ingatlanügyi hatóság hivatalból eljárva gondoskodik az (1) bekezdés szerint a Nemzeti Földalapba kerülő földrészleteket érintően
a) az állam tulajdonjogának, valamint a tulajdonosi joggyakorlónak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről,
b) az a) ponttal egyidejűleg a termelőszövetkezeti földhasználati jog és annak jogosultja, valamint ha az Fkbt. 12/C. §-a alapján a védett és védelemre tervezett területek esetében a tulajdonosi joggyakorlóként a nemzeti park igazgatóság került bejegyzésre úgy annak, továbbá – a (3) bekezdésben meghatározott jogok és tények kivételével – a bejegyzett jogok és tények ingatlan-nyilvántartásból történő törléséről, és
c) a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználónak a (4) bekezdés szerinti megszűnést követő haladéktalan törléséről.
2. § Az állam tulajdonát képező földrészleten az ingatlan-nyilvántartásban volt állami gazdaság javára bejegyzett kezelői jog e törvény erejénél fogva megszűnik.
3. § (1) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv az e törvény alapján az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerülő földrészlet tulajdonba, illetve használatba adásáról – a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével – az Nfatv. rendelkezései szerint gondoskodik.
(2) Ha a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv megállapítja, hogy e törvény alapján az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerülő földrészlet
a) az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján nem felel meg az Nfatv. 1. § (1) bekezdésében foglaltaknak, úgy az Nfatv. 31. §-ában,
b) az Nfatv. 3. § (3) bekezdése alapján közös tulajdonosi joggyakorlás alá tartozik, úgy ennek rendezésére az Nfatv. 34. § (6a) bekezdésében
foglaltak szerint jár el.
(3) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv köteles gondoskodni a Nemzeti Földalapba került
a) védett természeti területeknek az Nfatv. szerinti vagyonkezelésbe adásáról,
b) a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény szerinti védelemre tervezett természeti területek hasznosításáról a védetté nyilvánításig.
(4) * A termelőszövetkezeti földhasználati joggal érintett, önálló helyrajzi számon nyilvántartott utakat – ha azok nem a szövetkezet tulajdonát képezik – a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv legkésőbb 2021. december 31. napjáig az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába vagy – a Fővárosi Önkormányzat nyilatkozata alapján – a kerületi önkormányzat tulajdonába adja. A védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozó utak az állam tulajdonába és a védett vagy védelemre tervezett természeti területen működő nemzeti park igazgatóságnak a vagyonkezelésébe kerülnek.
4. § (1) Azok a személyek, akik az 1. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkeznek, a (2) bekezdésben meghatározott mértékű kártalanításra tarthatnak igényt. Az a természetes személy minősül kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkezőnek, akinek a nevén 2021. január 1-jén az ingatlanügyi hatóság által vezetett termelőszövetkezeti különlapon aranykorona értékben kifejezett részarány-tulajdon van nyilvántartva, és amely ellenében sem ingatlan tulajdonához, sem kártalanításhoz nem jutott.
(2) A kártalanítás mértéke aranykorona jogosultságonként ötvenezer forint.
5. § (1) A kártalanítás megfizetését a részarány-tulajdonos vagy jogutódja kérelmezheti a részarány-tulajdont nyilvántartó ingatlanügyi hatóságnál.
(2) Az ingatlanügyi hatóság dönt a kártalanítás iránti kérelem elbírálásáról és intézkedik a kártalanítás összegének kifizetéséről. A kártalanításról szóló döntésben rendelkezni kell a kártalanított személy részaránytulajdonának törléséről és a termelőszövetkezeti különlapjának megszüntetéséről, melyet az ingatlanügyi hatóság a kártalanításról szóló döntés véglegessé válásának napját követő 15 napon belül foganatosít. A kártalanításról szóló végleges döntésről az ingatlanügyi hatóság a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervet értesíti.
(3) A kifizetésekre a kérelmek beérkezésének sorrendjében kerül sor.
6. § A 4. § (1) bekezdésében meghatározottak mellett az Fkbt. 12/C. §-ában foglalt, védett és védelemre tervezett területeket érintő esetben, ha az ott meghatározott kártalanításra jogosult részarány-tulajdonost illetően a mezőgazdasági igazgatási szerv véglegessé vált határozata alapján a kártalanítás összegének megfizetésére 2021. január 1-jéig még nem került sor, úgy a kártalanításra jogosult részarány-tulajdonos a teljes kiadatlan részaránytulajdona tekintetében e törvény szerinti kártalanítási összegre jogosult.
6/A. § * (1) Ha a szövetkezet az 1992. évi II. törvény 25. § (3) bekezdésének megfelelően 2021. január 1-jét megelőzően döntést hozott, ezen vagyonnevesítéssel meghatározott aranykorona értéket az ingatlanügyi hatóság a szövetkezet kérelme alapján – az egyes tagoknak járó részarány-tulajdonként – vezeti rá a termelőszövetkezeti különlapokra. Az így nyilvántartott részarány-tulajdona tekintetében a részarány-tulajdonos e törvény szerinti kártalanítási összegre jogosult.
(2) Ha a szövetkezet az 1992. évi II. törvény 25. § (3) bekezdésének megfelelően 2021. január 1-jét megelőzően döntést hozott, az Fkbt. 12/C. § (5) bekezdése szerinti ingatlanok aranykorona értékét az ingatlanügyi hatóság – a szövetkezet, vagy a szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén a jogosultak képviseletében eljáró, a jogosultak által többségi szavazással meghatalmazott személy kérelme alapján – a szövetkezet vagyonnevesítéssel érintett tagjai részére a vagyonnevesítésben való részesülésük arányában, részarány-tulajdonként vezeti rá a termelőszövetkezeti különlapokra. Az így nyilvántartott részarány-tulajdona tekintetében a részarány-tulajdonos e törvény szerinti kártalanítási összegre jogosult.
6/B. § * Az a személy vagy örököse, aki a szövetkezetben a szövetkezeti tagok és alkalmazottak, állami gazdaságnál az alkalmazottak földtulajdonhoz juttatása céljából képzett földalap terhére földtulajdonhoz jutott, azonban a részére juttatott ingatlanon fennálló tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásból az ingatlan védettsége okán utólag törlésre került, ha kártalanítására más módon nem került sor, a neki juttatott föld aranykorona (a továbbiakban: AK) értékével megegyező AK értékű föld tulajdonjogát igényelheti a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervhez 2023. június 30. napjáig benyújtott kérelmével. A határidő elmulasztása jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
7. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteken fennálló értéknövelő beruházásokkal kapcsolatos elszámolási igény érvényesítésére irányadó szabályokat kell alkalmazni, ha az 1. § (1) bekezdésében meghatározott
a) földrészlet a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) szerint tanyának minősül,
b) földrészlet vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásban a földdel együtt nyilvántartott épület, felszíni vagy felszín alatti építmény (a továbbiakban együtt: építmény) van feltüntetve,
c) földrészleten található építmény az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként van feltüntetve,
d) földrészleten található építmény az ingatlan-nyilvántartásban nincs feltüntetve, vagy
e) földrészleten a művelési ágának megfelelő hasznosítását elősegítő és a földrészlet forgalmi értékét, illetve hasznait növelő – beruházás útján megvalósuló – agrotechnikai létesítmény található.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott földrészletek esetében az elszámolás kizárólag az építmény, az (1) bekezdés e) pontja szerinti beruházások értékének megtérítésére terjed ki, melynek a jogosultja a beruházást megvalósító természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, vagy annak jogutódja (a továbbiakban együtt: beruházó).
(3) A beruházónak az elszámolás iránti írásbeli igényét legkésőbb 2021. december 31-ig kell a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervvel közölnie.
(4) A beruházót 2022. május 1-jéig vételi jog illeti meg az (1) bekezdés szerinti földrészletre a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által meghatározott ellenérték fejében, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazoltan megfelel a Földforgalmi törvényben előírt tulajdonszerzési feltételeknek. A vételi jog gyakorlása során az (1) és (2) bekezdés szerint fennálló és a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által elfogadott elszámolási igény összegét a vételárba történő beszámítással figyelembe kell venni.
8. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti földrészletet legalább 2008. január 1-től szakadatlanul birtokló részarány-tulajdonost 2021. december 31-ig gyakorolható vételi jog illeti meg a kiadatlan részaránytulajdona ellenében a birtokában álló földrészletre, feltéve, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazoltan megfelel a Földforgalmi törvényben előírt tulajdonszerzési feltételeknek és a vételi jog gyakorlásával egyidejűleg
a) a tulajdonszerzési jogosultságként előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat megteszi,
b) a szakadatlan birtoklásának tényét közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan igazolja,
c) a földrészletre e § szerint más részarány-tulajdonos nem formál igényt, és
d) a földrészlet nem érintett a 7. § szerinti elszámolással.
(2) Az (1) bekezdés szerinti birtoklásnak kell tekinteni, ha az adott földet a részarány-tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy a legalább 25%-ban a tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet birtokolja az (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerint.
(3) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervnek 2021. december 31-ig az (1) bekezdés szerinti vételi jog gyakorlására figyelemmel kell lennie a földrészlet hasznosítási módjának meghatározása során.
(4) * Védett természeti területnek minősülő földrészlet esetében a vételi jog gyakorlásának feltétele a földügyért felelős miniszter hozzájárulása a földrészletnek az állami tulajdonból történő kikerüléséhez. A hozzájárulás nem tagadható meg akkor, ha a vételi jogot gyakorlóval szemben a joggyakorlást megelőző tíz éven belül nem állapították meg környezetkárosítás vagy természetkárosítás bűntettét, vagy természetvédelmi szabálysértés miatt a felelősségét, továbbá természetvédelmi bírság nem került vele szemben kiszabásra. Az (1) bekezdés szerinti határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a vételi jog gyakorlására és a miniszter hozzájárulásának kezdeményezésére a joggyakorló által a határidőben került sor.
9. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a termelőszövetkezeti szövetkezeti földhasználati jog alatt álló ingatlanok állami tulajdonba kerülésével kapcsolatban a részarány-tulajdonosok kártalanítására vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg. *
10. § (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2020. július 1-jén lép hatályba.
(2) A 13. és 14. §, valamint a 15. § (2) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 16. § (4) bekezdése 2025. január 1-jén lép hatályba.
11. § Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a részarány-földkiadási eljárást az Fkbt.-nek a földkiadási határozat meghozatala, illetve a nyilvános sorsolási hirdetmény közzététele napján hatályos rendelkezései szerint kell befejezni. A kárpótlási eljárást a kárpótlási célú árverési hirdetmény közzététele napján hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. E rendelkezést kell alkalmazni az e törvény hatálybalépését követően megismételt részarány-földkiadási és kárpótlási eljárásban is.
12. § E törvény
a) 7. és 8. §-a, 70–106. §-a, 116. § a), b), d), e), i) és j) pontja, 117. § a), b) és e) pontja az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján,
b) 1. § (1) bekezdése, 29. §-a, 42. § a) pontja, 44. §-a, 50–59. §-a, 65. §-a, 67. §-a, valamint 68. § d) és e) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
13–14. § *
15. § (1) *
(2) *
16. § (1)–(3) *
(4) Hatályát veszti a Vszt.
17–117. § *