Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2011.F.198/52. határozata

ellenjegyzés szabályainak megszegéséről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. október 24. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi tanács [...] eljárás alá vont volt ügyvéd ellen indult fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A jelen eljárás megindítására a bejelentő 2010.12.04. napján előterjesztett panasza alapján került sor, melyben a bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvéd tevékenységét kifogásolta.

Az előzetes vizsgálati eljárást a fegyelmi jogkör gyakorlója 2010.12.22. napján rendelte el.

Az eljárás alá vont volt ügyvéddel szembeni fegyelmi eljárás tárgya az eljárás alá vont volt ügyvéd okiratszerkesztési tevékenysége.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd igazoló jelentésében fegyelmi felelősségét vitatta.

Az előzetes vizsgálat eredményeként készített összefoglaló vizsgálati jelentés alapján 2011.06.15. napján került sor az eljárás alá vont volt ügyvéd elleni fegyelmi eljárás elrendelésére.

Az összefoglaló vizsgálati jelentés szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd által ellenjegyzett házassági vagyonjogi szerződés aláírásának körülményei tisztázatlanok, és amennyiben az eljárás alá vont volt ügyvéd a 2008.02.12-én kelt házassági vagyonjogi szerződést úgy ellenjegyezte, hogy a bejelentő az okiratot nem előtte írta alá, megsértette az akkor hatályos ÜESZ 7/3. pontjában írt rendelkezését, és ezzel egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárást a bíróság előtti házassági vagyonjogi per jogerős befejezéséig felfüggesztette.

A bíróság 2022.06.29. napján küldte meg a Fegyelmi Tanács részére a végzését, amellyel a peres eljárást jogerősen megszüntette, arra tekintettel, hogy a felperes (bejelentő) és az I. r. alperes között egyezség jött létre, így felperes a keresetétől elállt.

A Fegyelmi Tanács elnöke a fegyelmi eljárás folytatását elrendelte, és kezdeményezte az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A vezető fegyelmi biztos indítványozta a fegyelmi eljárás megszüntetését arra hivatkozva, hogy már maga az összefoglaló jelentés is meglehetősen bizonytalan volt abban a tekintetben, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd követett-e el fegyelmi vétséget, illetőleg a peres felek az eljárás során egyezséget kötöttek.

Végindítványában rögzítette, hogy az egyezségkötésre tekintettel nem került az eljáró Fegyelmi Tanács elé olyan bizonyíték, amely a panaszban foglaltakat hitelt érdemlően bizonyította volna, és a megkötött egyezség alapján vélelmezhető, hogy maga a panaszos sem kívánja ennek az eljárásnak a folytatását.

Rögzítette továbbá, hogy nincs olyan maradványcselekmény, amely indokolná a fegyelmi eljárás további folytatását, ezért indítványozta az eljárás megszüntetését azzal, hogy az eljárással kapcsolatosan felmerült költségek a Budapesti Ügyvédi Kamara terhén maradnak.

A tényállás:

A bejelentő házasságot kötött K.K-val. Házasságukból [...] utónevű gyermekük született. Nevezettek 2009 szeptembere óta különváltan élnek, a bejelentő a gyermekével szüleihez költözött.

A bejelentő 2009 októberében a házasság felbontása iránt nyújtott be kereseti kérelmet a bírósághoz, amely perben az ellenérdekű fél becsatolta azt a házassági vagyonjogi szerződést, amit az eljárás alá vont volt ügyvéd készített és ellenjegyzett 2008.02.12. napján.

A szerződésen mind a bejelentő, mind K.K. aláírása szerepel, és a szerződést az eljárás alá vont volt ügyvéd ellenjegyezte.

A bejelentő következetes állítása szerint – amit az eljárásban meghallgatott tanúk a bejelentővel egyezően adtak elő, és amit a közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozata is tartalmazott – tettlegességig fajuló veszekedés közben K.K. kényszerítette a bejelentőt a házassági vagyonjogi szerződés aláírására, amelyet elolvasni sem volt alkalma, és gyermekének védelme érdekében azt elolvasás nélkül írta alá. A bejelentő és tanúi állították továbbá, hogy a szerződés aláírásánál – amelyre az akkor még közös lakóhelyi lakásukon került sor – az eljárás alá vont volt ügyvéd nem volt jelen.

Ezzel szemben az eljárás alá vont volt ügyvéd és K. K. ellenérdekű fél – akinek az eljárás alá vont volt ügyvéd hosszú időn keresztül látta el a képviseletét – azt állítja, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd jelen volt a szerződés aláírásakor, azt a szerződő felek előtte írták alá, és ezt követően került sor a szerződés ellenjegyzésére, a szerződés tartalma pedig az aláíró felek akaratának mindenben megfelelt.

Az eljárás során az eljárás alá vont volt ügyvéd hivatkozott arra is, hogy a felek megbízása alapján került sor az okirat megszerkesztésére, a szerződés elkészítése előtt beszerezte az érintett ingatlanok tulajdoni lapjának másolatát és meggyőződött arról, hogy az ingatlanok K.K. tulajdonát képezik. Ennek igazolására csatolta az okiratszerkesztésre vonatkozóan K.K-tól származó ügyvédi megbízását, valamint a szerződésben megjelölt ingatlanok 2012-ben kiváltott tulajdoni lapjait, amikkel azt kívánta igazolni, hogy a vagyonjogi megállapodás nem jogalakító, hanem csupán a tényleges tulajdoni viszonyokat deklaráló megállapodás volt.

A bejelentő és házastársa között indult eljárásban a bíróság részítéletével a bejelentő és K.K. házasságát felbontotta, a kereseti kérelem egyéb, önállóan elbírálható részei tekintetében, így különösen a 2008.02.12-én kelt házassági vagyonjogi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kereset tárgyában az eljárást elkülönítette. A perben – a jelen fegyelmi eljárásban tett nyilatkozataival egyezően – a bejelentő arra hivatkozott, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd által ellenjegyzett házassági vagyonjogi szerződés a Ptk. 200. § (2) bekezdés első és második fordulata alapján semmis, figyelemmel arra, hogy a házassági szerződést a felek nem jogi képviselő előtt írták alá, továbbá a szerződéssel szemben megtámadással is élt a Ptk. 207. §-a alapján.

A házastársi közös vagyon megosztása iránt folyamatban volt perben a bejelentő és K.K. egyezséget kötöttek, az egyezségre tekintettel a bejelentő felperes a keresetétől elállt. Az egyezség tartalma a fegyelmi eljárásban nem vált ismertté, azt sem az eljárt bíróság, sem a bejelentő nem csatolta az iratokhoz.

Az egyezségkötés tényét, a per jogerős megszűnését a bejelentő a fegyelmi hatóság részére nem jelentette be, az eljárás folytatását nem kérte.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A jelen ügyben – az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére rótt cselekmény 2018.01.01. napját megelőző elkövetési időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 107. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

A fegyelmi vétség fogalmát az Üt., illetve az Üttv. lényegében azonosan határozza meg.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

Az Üttv. 131. § (3) bekezdés szerint a fegyelmi tanács a határozatában

a) az eljárás alá vont személy felelősségét megállapítja, és büntetést alkalmaz, vagy

b) az eljárást megszünteti,

és dönt az eljárási költség viseléséről.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint jelen esetben a tárgyaláson kívüli elbírálás feltételei fennálltak.

A Fegyelmi Tanács mindenben elfogadta a fegyelmi biztos álláspontját, és különös jelentőséget tulajdonított egyfelől annak, hogy az egyezség okát, tartalmát a Fegyelmi Tanács nem ismeri, az egyezségkötés tényét, a per jogerős megszűnését a bejelentő a fegyelmi hatóság részére nem jelentette be.

Ezt a Fegyelmi Tanács akként értékelte, hogy a bejelentő az eljárás folytatását maga sem kívánta.

E körben kiemeli a Fegyelmi Tanács, hogy ítéleti megállapítás nélkül a jelentős (közel 15 év) időmúlás okán a tényállás kétséget kizáróan már nem is tárható fel, továbbá, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd már nem tagja a kamarának.

Tekintettel tehát arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére rótt cselekmény kétséget kizáróan nem állapítható meg, a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra – a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. december 2. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2011. F. 198.)