A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti volt ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. december 5. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont személy 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért kizárás fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 4 (négy) év.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont személyt arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara 10900011-00000007-20950113 számú bankszámlájára.
2012. május 2. napján érkezett az eljárás alá vont személy védőjétől bejelentés arról, hogy a Főügyészség az eljárás alá vont személlyel szemben nyomozást folytat, az ügy szigorúan titkos minősítésű és az eljárás alá vont személy 2011. augusztus 17. napjától előzetes letartóztatásban van.
2012. május 21. napján érkezett a Főügyészség tájékoztatása, amely szerint az eljárás alá vont személy, mint nyugállományú alezredes gyanúsítotti kihallgatására került sor 1 rb., a rBtk. 250. § (1) bekezdésébe ütköző, de a (2) bekezdés a) pontjára tekintettel a (3) bekezdés 2. tétele szerint minősülő és büntetendő folytatólagosan, hivatalos személy által, hivatali helyzetével visszaélve elkövetett vesztegetés bűntettének gyanúja miatt (elkövetési idő 2005 nyara–2007 februárja), továbbá 1 rb., a rBtk. 263/A. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző lőszerrel visszaélés bűntettének gyanúja miatt (a cselekmény 2011. augusztus 12-én vált befejezetté), továbbá 1 rb., a rBtk. 220. § (1) bekezdés b) pontjába, valamint a (2) bekezdés a) pontjába ütköző, de az (5) bekezdés II. tétele szerint büntetendő folytatólagosan, gondatlanságból, szigorúan titkos minősítésű adattal, a felhasználásra jogosult személy által elkövetett visszaélés vétésgének megalapozott gyanúja (elkövetési idő: 2007. év) miatt.
2012. június 15. napján a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a az előzetes vizsgálatot elrendelte.
2012. július 9. napján kelt összefoglaló jelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a fegyelmi eljárást elrendelte.
2012. szeptember 10. napján kelt a Fegyelmi Tanács határozata, amely szerint a fegyelmi eljárást a Főügyészség előtt indult büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
2014. január 13. napján érkezett a Törvényszék tájékoztatása, amely szerint a Főügyészség a 2013. szeptember 14. napján kelt vádirata alapján az eljárás alá vont személy III. r. vádlottat a rBtk. 250. § (1) bekezdésébe ütköző, de a (2) bekezdés a) pontjára tekintettel a (3) bekezdés II. tétele szerint minősülő és büntetendő folytatólagosan, vezető beosztású hivatalos személy által hivatali helyzetével visszaélve üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettével vádolta. A vádirat „Szigorúan titkos!” 2040. december 31-ig minősítési jelöléssel és érvényességi idővel rendelkezik.
2022. október 4. napján érkezett a Törvényszék és az Ítélőtábla ítéletének rendelkező része.
2022. október 19. napján a Fegyelmi Tanács elnöke az eljárás folytatását rendelte el.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás, a rendelkezésre álló iratok, így különösen a Törvényszék és az Ítélőtábla ítéletének rendelkező része alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az eljárás alá vont ügyvéd a Btk. 294. § (1) bekezdésébe ütköző és figyelemmel a (2) bekezdésre, a (3) bekezdés a) pont ac) alpontja és b) pont I. és II. fordulata szerint minősülő folytatólagosan, vezető beosztású hivatalos személy által, az előnyért hivatali helyzetével visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettét követte el, és ezért 2 év 6 hónap szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra, valamint 1.500.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte a bíróság jogerősen.
Az ügy szigorúan titkos minősítésére tekintettel a fegyelmi tanács további tényállást megállapítani nem tudott.
Az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás során a bejelentési kötelezettségének védője útján eleget, a kitűzött fegyelmi tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, jogi képviselője szabályszerű idézésre megjelent. A fegyelmi eljárásban fegyelmi felelősségét nem vitatta. Jogi képviselője előadta, hogy az elkövetés idején az eljárás alá vont személy nem volt ügyvéd. Utalt arra is, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az ügyvédi tevékenysége alatt panasz, vagy kifogás nem merült fel. Kérte az esetleges kizárás esetén annak tartamát a legalacsonyabb mértékben megállapítani.
A fegyelmi biztos utalt arra, hogy jelen ügyben a szigorúan titkos minősítés okán kizárólag a vonatkozó ítéletek rendelkező része ismert. Álláspontja szerint azonban jelen ügyben az elítélés ténye és a jogerősen kiszabott büntetés ismerete elegendő a fegyelmi felelősség elbírálásához és az eljárásban a szankcióról kell lényegében dönteni. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) rendelkezéseinek alkalmazását indítványozta, mert álláspontja szerint az kedvezőbb elbírálást biztosít. Indítványa a kizárás fegyelmi büntetésre irányult, amelynek tartama kapcsán értékelni kérte az időmúlást, és azt, hogy az eljárás alá vont személy 2012. év óta áll fegyelmi eljárás hatálya alatt és így a kizárás tartama körében a középmértéket kismértékben meghaladó kizárásra tett indítványt, valamint arra, hogy a fegyelmi felelősség megállapítása esetén az átalányköltségek viselésére is kötelezze a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont személyt.
A fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint alapos.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § b) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az eljárás alá vont nem ügyvédként követte el a terhére rótt bűncselekményt, ugyanakkor vele szemben a büntetőeljárás már ügyvédként indult meg és szintén ügyvédként került sor gyanúsítására és elítélésére. A Fegyelmi Tanács utal arra, hogy az eljárás alá vont személy cselekményével a hivatalos személyek szabályszerű, befolyástól mentes eljárásba vetett bizalmat rontotta le. Cselekménye a hivatalos személlyel kapcsolatos vesztegetések súlyosabb alakzatát és annak is (többszörösen) minősített esetét valósította meg. Fentiek alapján nyilvánvaló, hogy az eljárás alá vont személynek az a szándékos magtartása, amely folytatólagosan, vezető beosztású hivatalos személy által, az előnyért hivatali helyzetével visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettét valósítja meg, az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács a fenti szándékos bűncselekmény miatti jogerős szabadságvesztésre ítélés ténye miatt az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségét 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében állapította meg.
A büntetés kiszabása során a Fegyelmi Tanács – a fegyelmi biztos indítványával egyezően – az eljárás alá vontra kedvezőbb, az Üttv. 108. § e) pontjában írt kizárás fegyelmi büntetést alkalmazta. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a fenti szándékos bűncselekmény elkövetése eleve elfogadhatatlan az ügyvédi tevékenység gyakorlója részéről, így a figyelembe vett összes körülmény alapján a jelen ügyben csak és kizárólag a legsúlyosabb fegyelmi büntetés volt kiszabható, mert ez tekinthető az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állónak. A kizárás időtartamát a 10 éves felső határhoz képest azonban – az enyhítő körülményekre tekintettel – a Fegyelmi Tanács az Üttv. 109. § (6) bekezdés alapján az alsó határhoz közelítő, 4 év tartamban határozta meg.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során nyomatékos enyhítő körülményként értékelte a jelentős, tíz évet is meghaladó időmúlást, továbbá enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont fegyelmi előéletét, valamint kisebb súllyal a fegyelmi eljárás során tanúsított beismerését és együttműködését.
Miután az eljárás alá vont volt felelőssége megállapításra került, a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és FESZ 40.2.a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
Az Üttv. 130. § (2) bekezdése szerinti, a kizárás fegyelmi büntetés esetén kötelezően alkalmazandó tevékenység felfüggesztéséről szóló döntést a Fegyelmi Tanács mellőzte, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont személy jelenleg már nem tagja a Kamarának, így ügyvédi tevékenység folytatására nem jogosult.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. március 16. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2012. F. 235.)