A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. február 6. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. fegyelmi vétséget követett el, ezért kizárás fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartamát 4 évben határozza meg.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységének gyakorlását a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.
A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvédet, hogy ügyvédi igazolványát és szárazbélyegzőjét haladéktalanul, de legfeljebb 8 nap alatt adja le a Budapesti Ügyvédi Kamarában.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000.- Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlára.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett – a tevékenység gyakorlását felfüggesztő határozati rendelkezés ellen nem halasztó hatályú – fellebbezéssel élhet.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2017. március 13-án bejelentette a Budapesti Ügyvédi Kamarának, hogy a [...] Ügyészség a Btk. 247. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő haszonszerzés végett elkövetett ügyvédi visszaélés bűntette és a Btk. 317. § (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettének alapos gyanúját közölte. A Kamara elnöke a bejelentés alapján az előzetes vizsgálatot 2017. március 16-án elrendelte.
Az előzetes vizsgálat elrendeléséről a fegyelmi főmegbízott 2017. március 21-én értesítette az eljárás alá vont ügyvédet annak felhívásával, hogy a gyanúsítotti jegyzőkönyvet 8 nap alatt küldje meg. Az eljárás alá vont ügyvéd a gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyvet a saját nyilatkozatát magában foglaló irattal együtt 2017. április 10-én megküldte, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a fegyelmi eljárást elrendelte.
A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa a 2017. június 12-én hozott határozatával a fegyelmi eljárást az Ügyészség előtt indult büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
Az Ügyészség a 2017. május 18-án kelt határozatával a nyomozást megszüntette, majd a Legfőbb Ügyészség a nyomozás határidejét meghosszabbította.
A Bíróság a kihirdetett ítéletével az eljárás alá vont ügyvédet végrehajtásában két évre felfüggesztett 1 év szabadságvesztés büntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön.
A bíróság eljárás alá vont ügyvéd bűnösségét sikkasztás és ügyvédi visszaélés bűntettében állapította meg.
A Törvényszék, mint másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az eljárás alá vont ügyvéd terhére megállapított bűncselekményeket a Btk. 247. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő ügyvédi visszaélés bűntettének minősítette, egyben a szabadságvesztés időtartamát 8 hónapra, a végrehajtás felfüggesztésének próbaidejét egy évre enyhítette, egyben 1.000.000 Ft pénzbüntetésre ítélte.
Az elkövetési idő: 2010. április 21. A vádirat kelte 2017. december 27.
A Budapesti Ügyvédi Kamara az eljárás alá vont ügyvéd kamarai tagságát 2022. december 5-én – még nem jogerősen – megszüntette.
Az eljárás alá vont ügyvéd a felfüggesztett eljárás folytatást követően kitűzött tárgyaláson sem ismerte el a fegyelmi felelősségét a jogerős ítélet rendelkezései szerint és azon tény alapján sem, hogy a pénzkezelési szabályokat megsértette, továbbá esetlegesen olyan embernek teljesített az általa megőrzésre átvett pénzeszközből kifizetést, aki erre nem lett volna jogosult.
A Fegyelmi Tanács meghallgatta az eljárás alá vont ügyvédet, a rendelkezésre álló ítéletek és személyes előadása szerint megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2010. április 21-én a [...] Kft. képviseletében eljárt dr. M.I.-tól 6.650.000 Ft-ot bevételi bizonylat – vagy bármi egyéb pénzátvételről kiállított igazolás – nélkül készpénzben átvett az ügyvédi irodájában, amelyet a páncélszekrényében elhelyezett. A pénz átadása mögött egy folyamatban lévő tárgyalás alatt álló üzleti elgondolás állt. Megbízási szerződés nem született, a pénzösszeg átadása-átvétele mögött jogcímes szerződés vagy annak tervezete nem volt, letéti szerződés, sem a pénz átvételéről kiállított igazolást magában foglaló okirat nem készült. Az eljárás alá vont ügyvéd összeállított egy letéti szerződés tervezetet, amely a fegyelmi eljárás alatt nem került elő, állítása szerint maga nem írta alá csak valamikor dr. M.I. tette arra az aláírását, aki azt a büntető eljárásban felhasználta. A pénz átvételét követő két hónap elteltével, több alkalommal dr. M.I.-nak kérése alapján visszafizetést teljesített az eljárás alá vont ügyvéd, mivel az ő pénzének tekintette a páncélszekrényben elhelyezett és őrzött pénzt. A kifizetésről ugyancsak nem készült okirat. A pénz elhelyezése mögött tervezett üzletet létrehozó szerződés a [...] Kft. és a vele szerződni szándékozott fél között nem jött létre, az üzlet meghiúsult.
A vezető fegyelmi biztos végindítványában kezdeményezte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítását és ezért kizárás fegyelmi büntetés kiszabását a büntető eljárásban született jogerős ítéletre tekintettel, azzal, hogy az időmúlást is szem előtt tartva. Így a Fegyelmi Tanács a kiszabható büntetés középmértéke alatt határozza meg a kizárás időtartamát az általa felsorolt enyhítő körülmények figyelembe vételével.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy jelen magatartás elbírálására – a bűncselekmény elkövetési idejére figyelemmel – az akkor hatályos, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) irányadó.
Az Üt. 37. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.
A szándékos bűncselekmény elkövetése és a bűnösség ez okból történő megállapítása, a bűnösség ténye és ennek következtében a kiszabott szabadságvesztés büntetés okán az Üt. 37. § a) pontja alapján megállapította a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét, különös tekintettel arra, hogy a felfüggesztett szabadságvesztésre való elítélése ügyvédi tevékenységgel összefüggő, szándékos bűncselekmény elkövetése okán történt.
Az Üt. 38. § c) pont szerint a fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben kiszabható büntetés a kamarából való kizárás. Az Üt. 13. § (4) bekezdés d) pontja alapján nem vehető fel a kamarába az, akit az ügyvédi kamarából kizártak, a kizáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig. Ebből következően a kamarából kizáró büntetés időtartama 10 év volt.
A 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról (FESZ) 1.4. pont szerint a fegyelmi felelősség elbírálására a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, az 1.5. pontja úgy rendelkezik, hogy amennyiben az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszik lehetővé, úgy ezeket kell alkalmazni.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 109. § (6) bekezdése szerint a kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama három év, a leghosszabb tíz év. A kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt ügyvédi tevékenység nem folytatható. Tekintettel arra, hogy az Üttv. rendelkezése enyhébb büntetés kiszabását teszi lehetővé, vagyis a meghatározott 10 év kizárási időtartam helyett a 3–10 év közötti büntetés kiszabását, a Fegyelmi Tanács ez utóbbi törvény rendelkezése alapján négy évben határozta meg a kiszabott büntetés időtartamát.
A büntetés mértékének meghatározásánál figyelembe vette a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd előéletét, amennyiben két alkalommal indult eljárásban figyelmeztetés intézkedésben, míg egy alkalommal megrovás büntetésben részesült az utoljára 2016. évben indult eljárásban. Ez idő elteltével jelen eljáráson kívül más fegyelmi eljárás vele szemben nem volt folyamatban. Ugyancsak enyhítő körülménynek minősítette a bűncselekmény elkövetésétől az elítélésig eltelt 12 évet, mely tartama alatt az eljárás alá vont ügyvéd büntető eljárás hatálya alatt állt.
Az eljárás alá vont ügyvéd tagadta azt a tényt, hogy fegyelmi felelőssége fennállna az ítéletben rögzített elkövetési magatartás folytán abban az esetben is, amennyiben a büntető eljárásra nem kerül sor. Az ügyvédi hivatás gyakorlásának rendjét törvény és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatai határozzák meg. A Fegyelmi Tanács szükségesnek tartja rámutatni arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd jelen ügyben követett magatartásával az Ütv. 3. § (2) bekezdésében foglalt azon kötelezettségét szegte meg, hogy az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia. A 2010. április 21-én hatályos 4/1999. (III. 1.) MÜK Szabályzat az ügyvédek letét- és pénzkezeléséről kötelező előírással bíró rendelkezés, amelynek kimerítő felsorolás nélkül – a rendeltetés, okirati rögzítés, az őrzés és visszafizetés stb. – minden elemét figyelmen kívül hagyta az eljárása során.
Az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üt. 23. § (2) bekezdésben foglalt kötelezettségét, amennyiben a megbízást – a tanácsadás esetét kivéve – írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli. Az eljárás alá vont ügyvédnek sem az ügyletre, sem a pénzátvételre nem volt írásban rögzített megbízása. Ugyancsak nem rendelkezett a pénz átvételétől a visszaadásig terjedő időre semminemű, a pénzzel kapcsolatos dokumentációval.
Az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységének korlátozása nem fegyelmi büntetés vagy előre hozott szankció, hanem az Üttv. 130. § (2) bekezdésében meghatározott törvényen alapuló preventív intézkedés. A büntető eljárás időtartamából eredő hátrány nem a fegyelmi felelősségre vonás része, azonban a fegyelmi tanácsa a felmerült hátrányokat enyhítő körülményként értékelte azáltal, hogy az eljárás alá vont ügyvédre a jelen határozat meghozatalának időpontjában irányadó reá kedvezőbb eredménnyel járó jogszabályt alkalmazta, a büntetés mértékének meghatározásánál pedig a lehetséges időtartam alsó határához közelítve állapította meg azt, amellyel a büntetőeljárás jelentős időtartama által okozott hátrányok figyelembe vételére és kompenzálására törekedett.
Az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét a Fegyelmi Tanács az Üttv. 130. § (2) bekezdése alapján függesztette fel a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig, miután végrehajtásában nem felfüggesztett kizárás büntetést alkalmazott és mely esetben a felfüggesztést kötelező erővel rendeli a törvény. Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének tartama alatt ügyvédi tevékenységet nem folytathat, ebből következően az ügyvédi igazolványát és szárazbélyegzőjét le kell adnia.
A 80.000 Ft átalányköltséget a FESZ 40.2.a) pont alapján tartozik az eljárás alá vont ügyvéd megfizetni.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. március 16. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2017. F. 216.)