A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. október 24. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
300.000 Ft (háromszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, amelynek végrehajtását 1 évre felfüggeszti.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Jelen ügyben a nyomozó hatóság tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát arról, hogy gyanúsítottként hallgatta ki az eljárás alá vont ügyvédet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 342. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző és aszerint minősülő közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt.
A bejelentés 2017.04.06. napján érkezett a Budapesti Ügyvédi Kamarához, mely alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke 2017. 04. 11. napján rendelte el az előzetes vizsgálatot.
Az előzetes vizsgálati eljárás során az eljárás alá vont ügyvéd az érdemi észrevételét, valamint a gyanúsítotti jegyzőkönyvet 2017.05.05. napján küldte meg a Budapesti Ügyvédi Kamarának.
A fegyelmi főmegbízott 2017.05.30. napján kelt összefoglaló jelentése alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke 2017. 05. 31. napján elrendelte a fegyelmi eljárást.
A fegyelmi főmegbízott indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács függessze fel a fegyelmi eljárást a büntetőügy jogerős befejezéséig.
A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa 2017. június 12. napján kelt határozatával a fegyelmi eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
2022. 07. 11. napján az eljárás alá vont ügyvéd a Kamara felhívására tájékoztatta a fegyelmi tanácsot, hogy az ügyben az ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság előtt jogerős végzés született, melyben az ítélőtábla a törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet az eljárás alá vont ügyvédet bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 342. § (1) bekezdés c) pont) bűnösnek mondta ki és 300.000 Ft pénzbüntetésre ítélte.
A tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvéd az I. r vádlottnak az eljárás alá vont ügyvéd házastársa halálesetével kapcsolatban általa is tudottan hamis okiratot adott át. Az I. r vádlott, aki ugyancsak tudott az okirat valótlan voltáról, benyújtotta azt az anyakönyvvezetőhöz. Az eljárás alá vont ügyvéd a valótlan okirat I. r vádlott részére történő átadásával segítséget nyújtott ahhoz, hogy a hamis okirat alapján a magyar hatóság halotti anyakönyvi kivonatot állítson ki, illetve a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala nyilvántartásában valótlan adat került rögzítésre.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati szakban nyilatkozatot terjesztett elő, amelyben tagadta a gyanúsításban közölt cselekmény elkövetését.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson fenntartotta a vizsgálati szakban írásban előterjesztett védekezésében foglaltakat, továbbá előadta, hogy a nyolc éven át folyamatban volt eljárás rendkívül megviselte, a családi állapotát is helyre kellett állítania, és új életet kellett kezdenie.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a fegyelmi tárgyaláson előadta, hogy az igazságszolgáltatás részeként működő ügyvédi hivatásrendtől igenis elvárható, hogy ne kövessen el bűncselekményt és ne üljön egyik nap a vádlottak padján azon a bíróságon, ahova más napokon védőként jár. Az eljárás alá vont ügyvéd nyolc évig állt büntetőeljárás hatálya alatt. Az eljáró büntetőbíróságok számos enyhítő körülmény ismeretében nem tartották szükségesnek a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását, így pénzbüntetés kiszabása mellett döntöttek, amelynek összegszerűsége alacsonyabb a törvényileg kiszabhatóhoz képest. Az eljárt bíróságok értékelték, hogy az eljárás alá vont ügyvéd közeli hozzátartozóként járt el, továbbá értékelésre került az időmúlás is, amely a jelen eljárásban is figyelembe veendő. Emellett fontos, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek van egy kiskorú gyermeke, akit el kell tartania. Csekélyebb súllyal kell értékelni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2012. óta ügyvéd és azóta még bejelentés sem volt ellene. Tényszerű, hogy 2012. és 2015. között rövidebb idő telt el, de az azóta eltelt hosszabb időben nem volt semmilyen megindult eljárás az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában. Értékelni kell továbbá azt is, hogy fel sem merült, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a hivatásától eltiltsák, ugyanis a vizsgált esetben nem, mint ügyvéd járt el, hanem mint közeli hozzátartozó. Mindezek alapján tehát indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében, a számos enyhítő körülmény alapján pedig szabjon ki vele szemben pénzbírság büntetést, amely álláspontja szerint a jelen eljárásban is elégséges, annál nem kell szigorúbb szankció. A pénzbírság vonatkozásában a középmértéket messze el nem érő összegszerűségre tett indítványt. A büntetés kiszabását illetően a fegyelmi biztos az elkövetéskor hatályos Üt. alkalmazását indítványozta, tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos Üttv. rendelkezései a pénzbírság vonatkozásban súlyosabbnak minősülnek. Amennyiben a Fegyelmi Tanács megállapítja az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét, úgy kérte, hogy az ügyvédet az átalányköltség viselésére is kötelezze.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványának részben adott helyt.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a jelen ügy tárgyát képező magatartást az eljárás alá vont ügyvéd 2015 évben valósította meg, így az anyagi jogi normák tekintetében az 1998. évi XI. törvény (Üt.) és az ezen időpontban még hatályos, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló többször módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (régi Etikai Szabályzat) rendelkezéseit kell alkalmazni, míg 2019. január 1-jét követően az eljárás lefolytatására az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) és a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) eljárásjogi rendelkezései az irányadóak.
Tekintettel azonban arra, hogy az Üttv. 111. § (1) bekezdése alapján a pénzbírság fegyelmi büntetés végrehajtása legalább egy, legfeljebb három évre felfüggeszthető, így az Üttv. szabályai enyhébbek, ezért a büntetés mértékénél ezen jogszabályhely rendelkezéseit kell alkalmazni.
Üttv. 107. § b) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bíróság által jogerősen megállapítottan bűncselekményt követett el és ezzel az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztette, ami fegyelmi vétségnek minősül. Az eljárás alá vont ügyvéd a bűncselekményt ügyvédi tevékenységén kívül követte el, azonban sem a törvény rendelkezéseivel, sem az általános közfelfogással nem egyeztethető össze az, hogy az ügyvéd bűncselekményt kövessen el. Az eljárás alá vont ügyvéd terhére 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta, mivel az eljárás alá vont ügyvéd egyetlen cselekményével valósított meg fegyelmi vétséget.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak.
A Fegyelmi Tanács a pénzbírság mértékét, mely az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontja alapján akár egymillió forintig terjedhet, az Üttv. 109. § (1) bekezdése alapján mérlegeléssel állapította meg. Enyhítő körülményként értékelte kisebb mértékben az eljárás alá vont ügyvéd makulátlan fegyelmi előéletét, az egy kiskorú eltartásáról való gondoskodást, valamint nagyobb súllyal értékelte, hogy több mint hét évig állt az eljárás alá vont ügyvéd büntetőeljárás hatálya alatt, míg súlyosító körülmény nem merült fel. Mindezek alapján a fegyelmi tanács a cselekmény tárgyi súlyára is figyelemmel, de a fokozatosság elvét nem szem elől tévesztve, a rendelkező rész szerint állapította meg a büntetés mértékét, amelynek végrehajtását az Üttv. 111. § (1) bekezdése alapján egy éves időtartamra felfüggesztette.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács külön is felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja szerint nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívására sem egyenlítette ki, míg az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. január 4. napján jogerős és a felfüggesztett büntetés kivételével végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2017. F. 217.)