A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. kamarai tagságát törölt ügyvéd (KASZ: ...) ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. év szeptember hó 07. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
dr. ......................... szül: ....
an: ....
lakcím: ....
eljárás alá vont ügyvéd
4 (négy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 250.000 Ft pénzbírságot és a 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer Forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Kecskeméti Ügyvédi Kamara 11732002–20500382 sz. bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek” ügytípus megjelöléssel.
A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag, vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
Indokolás
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Személyi körülmények:
Kamarai tagsággal kapcsolatos adatok: bejegyzés: 1991.06.01. Kamarai tagság törlése 2021. 11.16. A törlésre bírósági eltiltás okán került sor (2021. 11.17.–2023.11.16.ig)
Személyi vagyoni körülményei közül ismert, hogy özvegy és saját jogú nyugdíjas. Havi 189.000 Ft a jövedelme.
Fegyelmi előélettel kapcsolatban a jelen eljárás során figyelembe vett korábbi eljárás adatai: az elmúlt öt évben két fegyelmi eljárása volt, mely során pénzbüntetés és kizárás (3 év) alkalmazására került sor jogerősen.
A Szegedi Rendőrkapitányság 2018. január 21-én érkezett értesítése alapján -miszerint Dr. ügyvédet az 1480/2017. bü. számú ügyben gyanúsítottként hallgatták ki a Btk. 345. §-a szerinti hamis magánokirat felhasználásának vétsége gyanúja miatt- a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke 2018.01.25-én P.218/2018. sz. alatt előzetes vizsgálatot rendelt el.
Az előzetes vizsgálat tartama alatt a Csongrád Megyei Főügyészség ..... számon 2018.03.22-én tájékoztatta a Kamarát, arról, hogy 2018. 03.02-án ..... szám alatt vádirat benyújtására került sor eljárás alá vont ügyvéd ellen 3 rb, a Btk. 345. § szerinti hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.
A Kamara Elnöke 2018.július 25-én a fegyelmi eljárást elrendelte, a Fegyelmi Tanács F/15/2018. szám alatt eljárva 2018.december 3-án a fegyelmi eljárást a FESZ. 25. § (4) bek. alapján a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
Eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat illetve a fegyelmi eljárás során a terhére rótt fegyelmi vétségekkel kapcsolatban érdemi nyilatkozatot nem tett.
A folyó büntetőeljárásban, bírósági szakban, a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség Ny.3/2016.számú vádirata is benyújtásra és egyesítésre került, amelyben eljárás alá vont ügyvédet, további 1 rb. a Btk. 285. § (1) bek. szerinti ügyvédi visszaélés bűntettével, és 1 rb. a Btk. 342. § (1) bek. c) pont szerinti közokirathamisítás bűntettével vádolták.
A bírósági eljárás során eljárás alá vont ügyvéd vádlottként többször arra hivatkozott, hogy bűncselekményt nem követett el, gondatlan volt, magatartása legfeljebb ügyvédi fegyelmi elbírálás alá eshet.
A büntetőeljárás jogerős befejezését követően a Szegedi Járásbíróság 2023. július 6-án megküldte az elsőfokú (Szegedi Járásbíróság ......), másodfokú Szegedi Törvényszék .........) és harmadfokú ítéleteket (Szegedi Ítélőtábla Bhar.II. ......), melyekből megállapítható, hogy a büntetőeljárás 2023. március 30-án fejeződött be jogerősen, s az eljárt bíróságok végső soron 3 rb. a Btk. 345. § szerinti hamis magánokirat felhasználásának vétségében, továbbá 1 rb. a Btk. 342. § (1) bek. c) pont szerinti közokirathamisítás bűntettében mondták ki bűnösnek Dr. ügyvédet, s ezért 2 év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra ítélték.
Ezt követően a fegyelmi eljárás folytatására került sor.
A tovább folytatott fegyelmi eljárásban eljárás alá vont ügyvéd a terhére rótt cselekményekkel kapcsolatban érdemi észrevételt továbbra sem tett, a kitűzött tárgyalást megelőzően annyit jelentett be, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, ügyvédi tevékenységét 2021. november 21-től megszüntette, az ügyvédi névjegyzékből törölték, 189.000 Ft a saját jogú nyugdíja és özvegyi nyugdíja is van, a korábbi pénzbírságokat is csak részletekben tudja fizetni.
A Fegyelmi Tanács 2023. szeptember 07-én tartott tárgyalást –eljárás alá vont ügyvéd távollétében-, ahol sor került az iratok ismertetésére, a vezető fegyelmi biztos indítványát előterjesztette, a bizonyítási eljárást befejezve határozathozatalra került sor.
A Fegyelmi Tanács, a rendelkezésre álló okiratok – ezen belül főként a büntetőeljárás és annak keretében lefolytatott bizonyítás iratai, az első-, másod- és harmadfokú ítéletek-alapján az alábbi tényállást állapította meg:
1. A Kübekháza ..... alatti ingatlanra 2015.szeptember 24-én kötött adásvételi szerződésben a valós 2.800.000 Ft vételár helyett – azért, hogy banki kölcsönt lehessen felvenni – 3.900 000 Ft valótlan vételárat jelöltek meg, és valótlanul 1.170.000 Ft önerős vételárrészlet átadás-átvételét tüntették fel, s az így valótlan tartalmú magánokiratot az okiratszerkesztő ügyvéd, Dr. 2015.október 13-án a Szegedi Földhivatalba benyújtotta illetve a szerződés átadásával közreműködött abban, hogy egyidejűleg bankhitelhez azt az ingatlanközvetítő megbízottja az OTP-hez benyújtsa.
2. Ugyanarra az ingatlanra vonatkozóan -az eladók és a vevők személyében bekövetkezett változás miatt – 2017.február 15-én újabb szerződést kötöttek, azt újra eljárás alá vont ügyvéd készítette, s abban a 2.800.000 Ft valós vételár helyett – ugyancsak azért, hogy banki hitelt lehessen felvenni-, 3.600.000 Ft-ot szerepeltettek, illetve valótlanul 1.430.000 Ft önerő átadás-átvételét tüntették fel, s a valótlan tartalmú okiratot eljáró ügyvéd 2017. február 20-án a Szegedi Földhivatalba benyújtotta.
3. A Bácsalmás ...... alatti ingatlanra vonatkozóan Dr. ügyvédként adás-vételi szerződést készített 2013. május 29-én a bácsalmási irodájában, amely benyújtásra nem került, majd ugyanarra az ingatlanra – a vevő személye változott újabb adás-vételi szerződést szerkesztett, amely az egyik eladóval történő aláíratás elmaradása miatt végül is nem került be a Földhivatalba. Amikor kiderült, hogy utóbb az egyik eladó tulajdoni hányadát illetően végrehajtási jog került bejegyzésre, egy újabb, 2015. szeptember 3-i keltezésű adás-vételi szerződés készült, amit eljárás alá vont ügyvéd szerkesztett és ellenjegyzett úgy, hogy az azon aláíróként szereplő személyek a szerződés keletkezésekor nem voltak jelen, az aláíró felek egyike sem írta azt alá, a névaláírások nem a névtulajdonosoktól származnak. Ezt a hamis szerződést Dr. 2015. szeptember 17-én benyújtotta a Földhivatalba, s így a tulajdonosváltozás valótlanul került bejegyzésre a közhiteles nyilvántartásba.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatait, mellyel a bűnösségét tagadta, a fegyelmi felelősség elismeréséről vagy el nem ismeréséről sem nyilatkozott konkrétan. a büntetőeljárásban felhasznált és értékelt okirati bizonyítékok, vallomások, a telefon lehallgatások ítéletben foglalt eredményeit összevetve, a büntetőbíróság jogerős ítéletében foglalt tényállással egyezően állapította meg a tényállást. Jogerős ítélet állapította meg az eljárás alá vont ügyvéd bűnösségét, több rendbeli, halmazatban értékelt szándékos bűncselekményekben. További bizonyítási indítvány előterjesztésére nem került sor.
A fegyelmi biztos végindítványában összefoglaló jelentését kiegészítette azzal, hogy eljárás alá vont ügyvédet a Szegedi Járásbíróság elsőfokon, a Szegedi Törvényszék másodfokon és a Szegedi Ítélőtábla harmadfokon bűnösnek mondta ki 3 (három) rendbeli hamis magánokirat felhasználásnak vétségben és 1 (egy) rendbeli közokirat hamisítás bűntettében, ezért kettő év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra ítélete. Az elkövetési idők 2015. és 2017.év. Az elévülés nem állt be, mert a büntető bíróságok ítéletének jogerőre emelkedésétől kell azt számítani, egyébként pedig a fegyelmi eljárás a büntető eljárás befejezéséig felfüggesztés alatt állt. Eljárás alá vont ügyvéd cselekményeivel megszegte a régi Ütv. 1998. évi XI. törvény 3. § (2)–(3) bekezdésében és a régi etikai szabályzat 8/1999. MÜK szabályzat 7/1. pontjában írtakat jogszabályba ütköző, jogszabály kijátszását célzó okiratot szerkesztett és azokat felhasználta illetve nem a név tulajdonos által aláírt okiratot használt fel a földhivatalnál. Cselekményei szándékos fegyelmi vétség megállapítására alkalmasak. Álláspontja szerint az elkövetés idején hatályos ügyvédi törvényt 1998. évi XI. törvényt kell alkalmazni az anyagi jog keretében, így eljárás alá vont ügyvéd az Ütv. 37. § a) pontja szerinti fegyelmi vétsége követett el. Ez a régi törvény kedvezőbb az eljárás alá vont ügyvéd számára, mert a 39. § (1) bekezdés szerint a pénzbírság összeg a szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének kétszereséig azaz 400.000 Ft összegig terjedhet. Az elbíráláskor hatályos jogi szabályozás ennél magasabb összegű pénzbírság kiszabását teszi lehetővé, tehát hátrányosabb. Álláspontja szerint eljárás vont ügyvéd 4 (négy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg, amelyért vele szemben pénzbíróság kiszabása indokolt, továbbá köteles viselni az eljárás költségeit. Indítványozta, hogy a fegyelmi tanács súlyosító körülményként vegye figyelembe a rendbeliséget, valamint eljárás alá vont ügyvédnek a fegyelmi előéletét, enyhítő körülményként kell figyelembe venni a jelentős időmúlást, egészségi állapotát, méltányolható személyi körülményeit.
A fegyelmi biztos indítványa alapos. A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az elkövetési időket (2015.,2017.) figyelembe véve hosszú idő telt el az elbírálásig, azonban az elévülés nem állt be, mert a büntető bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől kell azt számítani, egyébként pedig a fegyelmi eljárás a büntető eljárás befejezéséig felfüggesztés alatt állt. (Ütv. 41. § (2) bek. Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el. A fegyelmi előzetes vizsgálat alatt az elévülés nyugszik.
A Fegyelmi Tanács az időközbeni jogszabályváltozásra figyelemmel az anyagi jogi kérdések körében az elkövetéskori ügyvédi törvényt (1998. évi XI. tv.) és a 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzatot -ügyvédi etikai szabályzatot- alkalmazta, mert az a kedvezőbb, az elbíráláskori törvényben ugyanis sokkal magasabb a kiszabható pénzbirság összege, míg eljárásjogi vonatkozásban az elbíráláskor hatályos Üttv., FESZ., és ÜESZ. rendelkezéseket.
Az elkövetéskor hatályos 1998. évi XI. tv.) Ütv. 3. § (2) és (3) bek. szerint:
(2) Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
(3) Az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.
37. § a) pontja szerint: Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.
Az elkövetéskor hatályos 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat (Etikai Szabályzat) 7.1. pontja szerint: Tilos jogszabályba ütköző vagy jogszabály kijátszását célzó okiratot szerkeszteni vagy abban közreműködni.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megszegte illetve sértette az Ütv. és a Fegyelmi Szabályzat hivatkozott rendelkezéseit s ezzel 4. rb. az Ütv. 37. § a) pontja szerinti szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabásakor az Üttv. 108. § b) pontjába foglalt pénzbüntetést fegyelmi büntetést alkalmazta.
Az elkövetés idején hatályos ügyvédi törvény szerint a kiszabható pénzbírság maximuma a szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének kétszeresénél több nem lehet (Ütv. 39. § (1) bek.).
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte az ügyvéd fegyelmi előéletét, a fegyelmi vétségek rendbeliségét, valamint azt, hogy az ellenjegyzés jelentős szerepet tölt be az ügyvédi hivatásba (tárgyi súlyát) s ennek megsértése az ügyvédek tekintélyét csorbítja.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte a fegyelmi eljárás alapján képező cselekmények elkövetése óta eltelt időt és személyi körülményeit.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács úgy értékelte, hogy a kiszabott fegyelmi büntetés áll arányban az elkövetett fegyelmi vétségekkel.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bek. és a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére, egyidejűleg felhívja a figyelmet az Üttv. 22. § (1) bek. g) pontjában és a 149. § (1) bek. b) pontjában valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul.
A fegyelmi tanács határozata 2023.10.26. napján jogerős és végrehajtható.