A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. ... ügyvéd (KASZ: ...) ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. év január hó 19. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
dr. ... szül: ...
an: ...
lakcím: ...
iroda: ...
...
eljárás alá vont ügyvéd
3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
200.000 Ft (Kettőszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 200.000 Ft pénzbírságot és a 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer Forint)átalányköltséget, továbbá 50.000 Ft (azaz Ötvenezer Forint) II. fokú eljárási költséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002–20500382 sz. bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták.
A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag, vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg:
Eljárás alá vont ügyvéd 2000. szeptember 1. napjától végzi ügyvédi tevékenységét. Az eljárás alá vont ügyvéd jelenleg az F/19/2018. számú fegyelmi eljárás hatálya alatt áll.
... bejelentő a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához 2018. november 20. napján érkezett beadványában dr. ... ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
Előadta, hogy 2014. március 20. napján megbízást adott eljárás alá vont ügyvédnek. Próbált információhoz jutni az ügyében, de nem sok sikerrel, így a megbízást felmondta, a dokumentumok átadását az ügyvéd megtagadta. Beadványához csatolta az ügyben keletkezett iratokat, valamint az elektronikus levelezést.
Ezen bejelentés alapján a Bács – Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara elnöke 2018. november 20. napján P.996/2018. szám alatt elrendelte az előzetes vizsgálatot.
Eljárás alá vont ügyvéd a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához 2019. február 20. napján érkezetten igazoló jelentést nyújtott be és csatolta az ügyben keletkezett iratait, valamint az elektronikus levelezését.
Előadta, hogy a ... Kft. jogi képviseletét 2010. november 22. napi alapításától kezdődően eseti jellegű megbízások alapján látta el.
A ... Kft. 2013. november 7. napján előlegbekérőt küldött ... Ferenc magánszemély részére a JCB 531–70 teleszkópos rakodó adásvételével kapcsoaltosan. Az értékesítésből eredően a felek között jogvita keletkezett, és büntetőeljárás is indult a Szolnoki Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya előtt.
Ezt követően kapott megbízást a ... Kft-től ... Ferenc polgári peres eljárást kezdeményezett a ... Kft. ellen, mely eljárás a Szolnoki Járásbíróság előtt ..... szám alatt megszüntetésre került a felperes elállása folytán. A perben a korábban adott megbízás alapján járt el.
Ezután merült fel, hogy az adásvételi szerződésben részt vevő másik fél, a ... Kft. is büntető feljelentést tehet, így ezen ügyben Nyíregyházán tájékozódott. A büntetőeljárás megindítására nem volt megbízási szerződése.
Az eljárás alá vont ügyvéd a rakodógép ügyben két számlát állított ki, 2014. április 17. és 2015. április 9. napján.
Kérte igazoló jelentése elfogadását.
A Bács – Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosa 2019. február 20. napján az előzetes vizsgálat lefolytatásának határidejét 3 hónappal meghosszabbította.
Bejelentő tanúkénti meghallgatása során, 2019. március 6. napján bejelentését az alábbiakkal egészítette ki.
Cégük 2013-ban rakodógépet vásárolt volna a ... Kft-től, mely adásvételi szerződés kapcsán 1.944.000 Ft előleget ki is fizettek az eladónak. Ezt követően az eladó a gépet eladta másnak, az általuk adott előleget azonban nem volt hajlandó részükre visszafizetni.
Ezt követően fordult eljárás alá vont ügyvédhez, aki a cég alapítása óta teljesített megbízásokat. 2014. március 20. napján ezzel az üggyel kapcsolatos peren kívüli és peres eljárásban történő jogi képviseletre adott megbízást és meghatalmazást.
Megbízási szerződést nem kötöttek, 2–3 meghatalmazást írt alá. Az ügyvéd úrnak az volt az álláspontja, hogy tegyenek büntető feljelentést sikkasztás miatt a ... Kft. ellen.
Az ügyben sem polgári, sem büntető per nem volt folyamatban. Az ügyvéd úr szóban olyan információt adott, hogy „most megtettem a feljelentést a Nyíregyházi Rendőrkapitányságon, „most megtettem a feljelentést a Megyei Rendőrkapitányságon.”
Kérte, tájékoztassa arról, hogy konkrétan mi történt az ügyében, és még 2017. novemberében sem gondolta, hogy nincs ügy folyamatban.
Fel sem merült benne, hogy a peren kívüli és peres eljárásokkal kapcsolatos ügyintézés csak polgári jogi igény érvényesítésére alkalmas, és nem büntetőeljárásban történő sértetti képviseletre.
Később Szolnokon bízott meg más ügyvédet, így az adós elleni felszámolási eljárás már folyamatban van.
A Fegyelmi Biztos 2019. május 20. napján a hivatalból indult előzetes vizsgálat eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Az előzetes vizsgálat adataiból az alábbi tényállást állapította meg:
... ügyvezető a ... Kft. képviseletében 2014. március 20. napján megbízást és meghatalmazást adott panaszolt ügyvédnek, mert 2013-ban vásároltak volna a ... Kft-től egy rakodógépet, mely adásvételi szerződés kapcsán 1.944.000 Ft előleget ki is fizettek az eladónak, amely társaság azonban az adásvétel tárgyát másnak értékesítette, az előleget pedig a ... Kft. részére vissza nem térítette.
Panaszolt ügyvéd az ellenérdekű fél jogi képviselőjével peren kívül próbált megegyezést elérni, melyben ügyfele érdekében a tényállást és a jogi álláspontját rögzítette.
A fentieket követően azonban panaszolt ügyvéd az ügyben más eljárási cselekményt nem tett, a fenti levélről ügyfelét nem tájékoztatta, ... e-mail érdeklődésére félrevezető választ adott, telefonhívásait nem fogadta és nem hívta vissza, levelét nem vette át. Mindezek miatt bejelentő a megbízást 2018. október 5. napján felmondta.
A rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésének és az Ügyvédi Etikai Szabályzat 2.1 pontjának rendelkezéseit, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Biztos 2019. május 20. napján megküldte a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatot és az ügy iratait a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elnökének az eljáró fegyelmi tanács kijelölése végett az Üttv. 125. § (1) bekezdése alapján.
2019. május 24. napján a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke RFK 6/2019/4. szám alatt a fegyelmi eljárás lefolytatására kijelölte a Fegyelmi Tanácsot.
A 2019. július 3. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd megjelent, fegyelmi felelősségét nem ismerte el. Előadta, hogy az igazoló jelentésben leírtakat változatlan tartalommal fenntartja, az abban foglaltakat kiegészíteni, pontosítani, megváltoztatni nem kívánja.
Bejelentő a fegyelmi tárgyaláson előadta, hogy a bejelentésben, illetve a személyes meghallgatása során előadottakat fenntartja. 2014-ben a Szolnoki Rendőrkapitányságon meghallgatásra került, ahol képviseletét eljárás alá vont ügyvéd látta el, de ez nem az az ügy, amely a jelen eljárás alapját képezi.
Eljárás alá vont ügyvéd észrevételezte, hogy a ... féle ügyben soha nem rendelkezett meghatalmazással.
Bejelentő a Fegyelmi Tanács felhívására 2019. július 5. napján közölte, hogy nem talált olyan dokumentumot, „ami az eljárás alá vont ügyvéd által említett és az általa sem csatolt információkat tartalmaz.”
Eljárás alá vont ügyvéd a Fegyelmi Tanács felhívására 2019. szeptember 3. napján csatolta a ... Kft. meghatalmazással igazolt jogi képviseletében a ... Kft. részére küldött levelet, melyet 2014. április 17. napján szerkesztett.
A 2019. október 16. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg.
A Fegyelmi Tanács 2019. október 16. napján kelt RFK 6/2019/11. számú határozata szerint eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, melyért 200.000 Ft (kettőszázezer forint) pénzbírságot szabott ki, és kötelezte 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd azáltal, hogy a megbízás tartama alatt kettő felszólító levelet szerkesztett – melyből egyet bizonyíthatóan megküldött –, egyéb tevékenységet nem fejtett ki, polgári pert nem indított, büntető feljelentést nem tett, a megbízónak több éven keresztül nem adott tájékoztatást vagy valótlan tartalmú tájékoztatást adott, megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, valamint az Ügyvédi Etikai Szabályzat 2.1. pontjában foglaltakat.
Eljárás alá vont ügyvéd azáltal, hogy a megbízási szerződést nem foglalta írásba, megszegte az Üttv. 29. § (1) bekezdésében foglaltakat.
A határozat ellen eljárás alá vont ügyvéd 2019. december 27. napján fellebbezést nyújtott be.
Fellebbezésében elsődlegesen a határozat megváltoztatását indítványozta, másodlagosan pedig az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezését és az elsőfokú tanács új eljárásra utasítását.
Indokolásában kérte az Ütv. 23. § (1) és (2) bekezdése szerint értékelni az eljárásban tett nyilatkozatokat.
Az Országos Fegyelmi Főbiztos kérte az elsőfokú határozat változtatás nélküli helyben hagyását az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
Álláspontja szerint a bejelentett fellebbezés nem alapos.
Az Üttv. 208. § (22) bekezdése értelmében az Üttv. szabályait legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásától kezdődően kell alkalmazni. Az előzetes vizsgálat meghosszabbítását elrendelő határozatot a fegyelmi biztos 2019. február 20. napján hozta meg. A MÜK honlapján közzétettek szerint a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásának hivatalos időpontja 2019. február 4., így az Üttv. szabályai jelen ügyben alkalmazhatóak voltak.
Álláspontja szerint bizonyítást nyert, hogy eljárás alá vont ügyvéd megbízása perindításra és büntető eljárás kezdeményezésére is irányult.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelemi Tanácsa FF/007/2020. számú határozatában a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának RFK 6/2019/11. számú határozatát 2020. szeptember 24. napján helybenhagyta.
Álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd fellebbezési kérelmei alaptalanok.
Határozatában kifejtette, hogy az Üttv. 208. § (22) bekezdése értelmében az Üttv. szabályait legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásától kezdődően kell a fegyelmi ügyekben alkalmazni. Az előzetes vizsgálat meghosszabbítását elrendelő határozatot a fegyelmi biztos 2019. február 20. napján hozta meg. A MÜK honlapján közzétettek szerint a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásának hivatalos időpontja 2019. február 4., így az Üttv. szabályai jelen ügyben alkalmazhatóak voltak.
Megállapította, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács részletes bizonyítási eljárás lefolytatását követően a tényállást helyesen állapította meg.
A határozat ellen eljárás alá vont ügyvéd 2020. november 19. napján keresetlevelet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez másodfokú határozat felülvizsgálata iránt.
A felperes keresetében elsődlegesen a határozatok megsemmisítését kérte az elsőfokú fegyelmi tanács új eljárásra utasítása mellett, másodlagosan a megsemmisítés mellett kérte kötelezni az elsőfokú fegyelmi tanácsot megszüntető határozat meghozatalára.
Álláspontja szerint a bejelentő által becsatolt 2014. március 20. napján kelt meghatalmazás aláírásának napján a régi Ütv. rendelkezései voltak hatályban, így a tényállást a régi Ütv. 22. § és 23. §-a alapján kellett volna megállapítania.
A Fővárosi Törvényszék 38.K.707/957/2020/8. számú ítéletében a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelemi Tanácsa alperes FF/007/2020. számú határozatát – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – megsemmisítette és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárásra kötelezte.
A bíróság álláspontja szerint az alperes azzal, hogy a 2014-es jogviszony létrejöttét nem az akkor hatályban volt régi ügyvédi törvény, hanem a 2018-tól hatályos Üttv. szabályait alkalmazta, megsértette a Jat. 15. § (1) és (2) bekezdését. Az (1) bekezdés szerint a jogszabályi rendelkezést – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a hatályba lépést követően keletkezett tényekre és oldal jogviszonyokra kell alkalmazni. A (2) bekezdés szerint a jogszabályi rendelkezést – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a hatályvesztését követően is alkalmazni kell a hatálya alatt keletkezett tényekre és jogviszonyokra.
Indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú fegyelmi tanácsnak a megismételt eljárás során a sérelmezett magatartás idején hatályban volt régi ügyvédi törvénynek a megbízási jogviszony létrejöttére vonatkozó szabályai alapján kell megállapítania a releváns tényeket és feltárnia az azok alátámasztására szolgáló bizonyítékokat, majd az azok alapján megállapított történeti tényállást össze kell vetnie a régi ügyvédi törvény megbízási jogviszony létrejöttére vonatkozóan meghatározott törvényi tényállásával.
Eljárás alá vont ügyvéd 2021. november 3. napján elfogultságot jelentett be a fegyelmi tanács tagjai és a fegyelmi biztosok ellen.
Álláspontja szerint ezen személyek elfogultságát kérdésessé teszi az, hogy jogszabálysértő, marasztaló határozatok születtek vele szemben.
A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke RFK 6/2019/U határozatában az előterjesztett elfogultsági kifogást elutasította.
Álláspontja szerint pusztán az a tény, hogy eljárás alá vont ügyvéddel szemben jogszabálysértő határozatok születtek, nem alapozza meg az elfogultságot.
2021. november 3. napján a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke RFK 6/2019/U/1. szám alatt a fegyelmi eljárás lefolytatására kijelölte a Fegyelmi Tanácsot.
A Fegyelmi Tanács Elnöke 2021. november 3. napján vette át a fegyelmi iratokat.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, a bejelentő előadása alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A ... Kft. 2013-ban rakodógépet vásárolt a ... Kft-től. 2013. október 30. napján a felek között szállítási megállapodás jött létre, melyben rögzítésre került, hogy a szállítás időpontja 2013. november 30. A felek aláírtak egy biankó tulajdonjog átruházási szerződést, melyet két tanú is aláírt. 2013. november 6. napján a ... Kft. 1.944.000 Ft előleget kért be a ... Kft-től, ami kifizetésre került. Az eladó 2013. november 21. napján kiállította a rakódógép teljes árát, 9.144.000 Ft összeget tartalmazó számlát a vevő felé, 2013. november 29-i fizetési határidővel. Ezt követően az eladó a gépet eladta másnak, a vevő által adott előleget azonban nem volt hajlandó részükre visszafizetni.
A ... Kft. ügyeit eseti megbízás alapján eljárás alá vont ügyvéd látta el.
A ... Kft. képviseletében ... ügyvezető 2014. március 20. napján megbízta eljárás alá vont ügyvédet a ... Kft. által értékesített JCB 531–70 típusú rakodógép adásvételi szerződésével összefüggő peren kívüli és peres eljárásokkal. A jogi képviselet ellátása teljeskörű jogkört biztosított eljárás alá vont ügyvéd számára.
A megbízás kiterjedt büntetőeljárás kezdeményezésére is.
Felek ügyvédi munkadíjban is megegyeztek.
Eljárás alá vont ügyvéd a cég képviseletében levelet szerkesztett, melyben kifejtette a tényállást és jogi álláspontját a ... Kft. és ... közötti adásvételi ügyben.
Eljárás alá vont ügyvéd a ... Kft. képviseletében eljárt a Szolnoki Járásbíróságon ... szám alatti polgári peres ügyben, továbbá a Szolnoki Rendőrkapitányság előtt ... bü. szám alatti büntető ügyben.
Eljárás alá vont ügyvéd 2014. április 17. napján a cég képviseletében ismét levelet szerkesztett, melyben kifejtette a tényállást és jogi álláspontját a ... Kft. és a ... Kft. közötti adásvételi ügyben. A levél feladása a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg.
Eljárás alá vont ügyvéd azonban sem polgári peres eljárást nem indított, sem büntető feljelentést nem tett az ügyben.
Eljárás alá vont ügyvéd valótlanul vagy egyáltalán nem tájékoztatta ügyfelét az ügy állásáról.
Bejelentő 2018. október 5. napján a megbízást felmondta, egyben kérte az üggyel kapcsolatos minden dokumentáció és eljárás alá vont ügyvéd jogi állásfoglalásának megküldését.
Eljárás alá vont ügyvéd 2018. október 18. napján kelt levelében a megbízás felmondását tudomásul vette, a rendelkezésre álló iratanyagot megküldte. Az elvégzett tevékenységért ügyvédi díjat nem számolt fel.
Megállapítást nyert, hogy a ... Kft. és eljárás alá vont ügyvéd között megbízási szerződés írásban nem készült.
... bejelentő írásbeli beadványában és tanúkénti meghallgatása során előadta, hogy ügyében sem polgári, sem büntető eljárás nem volt folyamatban.
Eljárás alá vont ügyvéd a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához 2019. február 20. napján érkezetten igazoló jelentést nyújtott be és csatolta az ügyben keletkezett iratait, az elektronikus levelezést. Az ebben foglaltak szerint azokban az ügyekben, ahol meghatalmazást kapott, a megbízást teljesítette, a felvett munkadíjjal elszámolt.
A 2017. november 14. napján kelt válasz e-mail tartalma szerint eljárás alá vont ügyvéd arról tájékoztatta ügyfelét, hogy ügyében bemegy a nyíregyházi rendőrségre.
A 2018. október 16. napján eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett levél tartalma szerint a megbízás felmondását tudomásul vette, az elvégzett ügyvédi tevékenységért díjat nem számolt fel.
A 2021. december 7. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, távolmaradását előzetesen kimentette. A tárgyalási jegyzőkönyv számára 2021. december 9. napján kézbesítésre került.
Eljárás alá vont ügyvéd a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához 2021. december 13. napján érkezetten nyilatkozatot terjesztett elő, melyben korábbi nyilatkozatait fenntartotta. A fegyelmi biztos oldal álláspontját elfogadta, ugyanakkor sem részben, sem egészben nem osztotta az indítvány súlyosan jogszabályellenes és tényállással ellentétes értékelése miatt.
A 2022. január 19. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, távolmaradását előzetesen kimentette.
A 2022. január 19. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi biztos az alábbi végindítványt terjesztette elő: álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd magatartásával sértette az 1998. évi XI. törvény 23. § (2) bekezdésének első mondatát, a 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 3/3. pontját, és a 12/4. pontját, mellyel 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéddel szemben az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazzon és kötelezze az eljárási költségek megtérítésére.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Megállapítást nyert, hogy 2014. március 20. napján bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd között megbízási szerződés jött létre, peren kívüli és peres eljárásokra. A jogi képviselet ellátása teljeskörű jogkört biztosított eljárás alá vont ügyvéd számára. A megbízás kiterjedt büntetőeljárás kezdeményezésére is. Felek ügyvédi munkadíjban is megegyeztek.
Megállapítást nyert, hogy eljárás alá vont ügyvéd megbízási szerződést írásban nem szerkesztett, ez azonban a megbízás érvényességét nem érintette. Eljárás alá vont ügyvéd nem tudta igazolni, hogy a megbízás nem, vagy eltérő tartalommal jött létre.
Megállapítást nyert, hogy eljárás alá vont ügyvéd az ügy rendezése érdekében kettő levelet szerkesztett – melyből egyet bizonyíthatóan megküldött –, egyéb tevékenységet nem fejtett ki, sem polgári pert nem indított, sem büntető feljelentést nem tett. Ügyfelét valótlanul, vagy egyáltalán nem tájékoztatta éveken keresztül.
A Fegyelmi Tanács bejelentő következetes és egybehangzó előadása alapján állapította meg a tényállást, mivel a rendelkezésre álló okiratok, az elektronikus levelezés tartalma ezen vallomást támasztották alá, szemben eljárás alá vont ügyvéd saját magának is ellentmondó előadásával szemben.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 208. § (22) bekezdése szerint „2019. január 1-jéig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig a fegyelmi eljárásokat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) rendelkezései szerint kell lefolytatni.”
Az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatot a fegyelmi biztos 2019. február 20. napján hozta meg, ezért a fegyelmi eljárást az Üttv. szerint kell lefolytatni.
A jelen ügy elbírálásakor hatályban lévő a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 1.4. pontja szerint „a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.”
Az 1.5. pontja szerint „Amennyiben az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszik lehetővé, úgy ezeket kell alkalmazni.”
A FESZ rendelkezésben megjelölt enyhébb elbírálásra okot adó körülmény a jelenleg hatályos szabályozásban nincs, így a fegyelmi felelősség elbírálására az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) szabályzat (MÜK Szabályzat) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Ütv. 22. §-a szerint „Az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el.”
Az Ütv. 23. § (1) bekezdése szerint „Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. A felek költségáltalány alkalmazását is kiköthetik.”
Az Ütv. 23. § (2) bekezdése szerint „A megbízást – a tanácsadás esetét kivéve – írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.”
A MÜK szabályzat 3/3. pontja szerint „Az ügyvéd vegyen igényben minden törvényes eszközt ügyfele érdekei érvényesítéséhez. A rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban ügyfele tényelőadásainak szem előtt tartásával lássa el. A védelmet ellátó ügyvéd védence tényelőadásához kötve van.”
A MÜK szabályzat 12/4. pontja szerint „Az ügyvéd különösen kerülje el, hogy indokolatlan késedelemmel, tájékoztatás elmaradásával, személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más hasonló magatartás tanúsításával a megbízónak az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalma megrendüljön.”
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd azáltal, hogy a megbízási szerződést nem foglalta írásba, megszegte az Ütv. 23. § (2) bekezdésében foglaltakat.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd azáltal, hogy a megbízás tartama alatt kettő felszólító levelet szerkesztett – melyből egyet bizonyíthatóan megküldött –, egyéb tevékenységet nem fejtett ki, polgári pert nem indított, büntető feljelentést nem tett, a megbízónak több éven keresztül nem adott tájékoztatást vagy valótlan tartalmú tájékoztatást adott, megszegte a MÜK Szabályzat 3/3. és 12/4. pontjában foglaltakat.
Eljárás alá vont ügyvéd a tényállásban írt magatartásával – ha nem is egyenes szándékkal vezérelten –, de eshetőleges szándékkal sértett szabályt, mert annak lehetséges következményeit kifejezetten nem kívánta, de azok felismerhetőek voltak, és mindazokba belenyugodott.
Eljárás alá vont ügyvéd fenti magatartásával 3 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 109. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazott.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte az időmúlást.
A Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
Felhívja a Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A fegyelmi tanács határozata 2023.09.12. napján jogerős és végrehajtható.