A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2019. év március hó 13. napján megtartott tárgyaláson, zárt ülésen meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
dr.
eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 180.000,-Ft azaz Egyszáznyolcvanezer forint pénzbírsággal sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott 180.000,-Ft pénzbírságot, valamint 80.000 Ft eljárási költséget 30 napon belül fizessen be a Pécsi Ügyvédi Kamara pénztárába vagy banki utalással teljesítse a Pécsi Ügyvédi Kamara 50800111-11141046. számú pénzforgalmi számlájára az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd ................... napján került bejegyzésre a Pécsi Ügyvédi Kamarába.
Eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban nem indult fegyelmi eljárás.
Ügyvédi irodájának címe:
Tevékenység gyakorlásának formája:
A Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya .................... napján kelt és a Pécsi Ügyvédi Kamara Elnökéhez intézett átirata szerint Dr. ................... ügyvéddel szemben a Btk. 276. §-ában ütköző és aszerint minősülő magánokirat hamisítás vétség megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás ................... bü. szám alatt ................... feljelentése alapján. A büntetőeljárásban eljárás alá vont ügyvéd ................... napján gyanúsítottként került meghallgatásra. A ................... Ügyvédi Kamara Elnöke .................... napján az 1 ................... számú határozatával a fegyelmi eljárást elrendelte.
A fegyelmi biztos a ................... napján kelt összefoglaló vizsgálati jelentésében annak megállapítását kérte a fegyelmi tanácstól, hogy eljáró ügyvéd magatartásával megszegte az 1998. évi XI. törvény 27. § (1) bekezdése, valamint a 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat 7.3 pontjában foglaltakat.
Első fokon eljárt fegyelmi tanács a .................... napján megtartott tárgyaláson az I. számú határozattal a fegyelmi eljárást a hivatkozott ................... szám alatti büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
Az ügyben ................... szám alatt hozott a ................... Törvényszék jogerős másodfokú ítéletet így a felfüggesztés indoka megszűnt.
A fegyelmi tanács a rendelkezésre álló okiratok eljárás alá vont ügyvéd írásbeli és szóbeli
nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A ................... Rendőrkapitányság ................... napján kelt átiratában jelezte a Pécsi Ügyvédi Kamara Elnökének, hogy eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Btk. 276. §-ába ütköző és a szerint minősülő magánokirat hamisítás vétség megalapozott gyanúja miatt eljárás indult, amely eljárásban napján gyanúsítottként hallgatták ki.
A gyanúsítás szerint eljáró ügyvéd a ................... napján általa szerkesztett és ellenjegyzett hiteles cégaláírási nyilatkozat megjelölésű okiratot ................... nem az eljárás alá vont ügyvéd előtt írta alá hanem a ................... szám alatti házban míg ő a ház előtt az autóban várakozott így az okirat valótlanul tartalmazza azt, hogy nevezett személy igazolvány és lakcímkártyával igazolva magát írta alá az okiratot. Az okirat benyújtásra került a későbbiekben a Cégbíróságra.
Az elsőfokon eljárt ................... Járásbíróság a .................... napján kelt ................... sorszámú ítéletében eljárás alá vont ügyvédet a közokirat hamisítás aló felmentette.
A ................... Törvényszék, mint másodfokú bíróság .................... napján kelt ................... szám alatti végzésével az elsőfokú ítéletnek eljárás alá vont ügyvédre vonatkozó részét hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot.
Megismételt eljárásban a ................... Járásbíróság eljárás alá vont ügyvédet .................... napján kelt elsőfokú és ................... sorszámú ítéletével próbára bocsátotta 1 év időtartamban meghatározva a próbaidőt.
A ................... Törvényszék, mint másodfokú bíróság ................... napján kelt ................... sorszámú jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyva a joghátrányt megrovásra enyhítette.
Az eljárás alá vont ügyvéd a ................... napján kelt írásbeli igazoló jelentésében előadta, hogy ................... kapott megbízást a ...................t. társasági szerződés módosítására, amelynek a lényege az volt, hogy új beltag lép be a társaságba a korábbi beltag helyett. ................... régi ügyfele bízta meg az ügylet bonyolításával és figyelemmel arra, hogy eljáró ügyvéd korábban lábműtéten esett át így akadályozva volt a vezetésben nevezett ügyfél szállította autóval az érintett személyek lakcímére az okiratok aláíratása végett.
................... érkezve a utcába eljáró ügyvéd a gépkocsiba telefonált miközben ................... az előre elkészített okiratokat odavitte a kapuban várakozó ..................., aki azokat aláírta. Eljáró ügyvéd a gépkocsiból látta az aláíró személyét, az aláírás tényét és mivel korábban ................... személyi okmányait elektronikus úton megkapta és a JÜB-ölést elvégezte az is nyilvánvaló volt számára, hogy ................... az aláíró személy. Az aláírást követően, amely alatt eljáró ügyvéd az autóból mindvégig figyelte az eseménysort visszatért az irodába majd az okiratok ellenjegyzését követően .................... napján benyújtotta az illetékes Cégbírósághoz.
A fegyelmi tárgyaláson eljáró ügyvéd megerősítette írásban tett nyilatkozatát kiegészítve azzal, hogy álláspontja szerint őt megtévesztették mivel egy lakásvásárlási kölcsönigénylés ürügyén kérték a tagcsere végrehajtásához szükséges cégiratok megszerkesztését. Arról, hogy a cégnek köztartozása lett volna nem volt tudomása, sőt az okiratok elkészítésekor lekért cégkivonat szerint is tartozásmentes volt.
A tárgyalásokon eljáró ügyvéd felelősségét elismerte.
A fegyelmi biztos a ................... napján kelt összefoglaló vizsgálati jelentésében annak megállapítását kérte a fegyelmi tanácstól, hogy eljáró ügyvéd magatartásával megszegte az 1998. évi XI. törvény 27. § (1) bekezdése, valamint a 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat 7.3 pontjában foglaltakat.
.................... napján kelt vizsgálati jelentés kiegészítésben változatlan tartalommal tartotta fent indítványát, míg a ................... napján megtartott tárgyaláson fegyelmi biztos végindítványában a vizsgálati jelentésben foglaltak fenntartása mellett 2 rendbeli fegyelmi vétség elkövetése miatt pénzbírság kiszabását indítványozta.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló és a büntetőeljárásban keletkezett vallomások, ítéletek továbbá az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli igazoló jelentése, valamint a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
................... kereste fel eljáró ügyvédet és felkérte arra, hogy készítse el a ................... kapcsolatosan a változásbejegyzés alapjául szolgáló okiratokat melynek értelmében ................... korábbi beltag kilépése mellett beltag lépett be a társaságba és nevezett .................... szám alatti lakcíme lesz a Bt. új székhelye. A megbízást eljáró ügyvéd elvállalta és . napjára hívta valamennyi az ügyben érintett személyt irodájában. Azonban ezen időpontban csak ................... jelent meg aki jelezte, hogy a többi érintett egyéb elfoglaltság miatt nem tudott jönni, de átadta eljáró ügyvédnek ................... személyi igazolvány, lakcím és adókártya másolatát. Az átvett okiratok alapján eljáró ügyvéd ................... napján elvégezte a JÜB- ölést. Az elkészített okiratokat – figyelemmel arra, hogy az érintettekkel az ügyvédi irodába személyes találkozó kapcsán időpontot egyeztetni nem tudott – ................... közösen kivitték az érintettek lakhelyére és ott történtek az aláírások. ................... lakcímére is együtt ment eljáró ügyvéd ................... ügyfelével és figyelemmel arra, hogy egy korábbi lábműtét miatt sem cipőt húzni és így vezetni sem tudott ................... vállalta, hogy saját gépkocsijával szállítja eljáró ügyvédet. A ................... utcába érve eljáró ügyvéd éppen telefonon beszélt amikor ................... az iratokat magához vette és a kapuban várakozó ................... ment, aki az okiratokat aláírta.
Eljáró ügyvéd a gépkocsiból nem szállít ki ................... nem beszélt – így tényleges ügyleti szándékáról nem tájékozódott – de az aláírás folyamatát látta és azt is tudta, hogy az aláíró személy a korábbi JÜB-ölés alapján ....................
Az aláírásokat követően eljáró ügyvéd ................... napján a változásbejegyzési iratokat benyújtotta a Cégbíróságra.
Az eljárás alá vont ügyvéd mindvégig elismerte, hogy a gépkocsiból nem szállít ki a hivatkozott okiratok aláírására nem előtte került sor továbbá személyes kontaktus hiányába arról sem tudott meggyőződni, hogy ténylegesen az okiratban foglaltakkal megegyezett-e ................... ügyleti akarata.
Ütv. 27. § (1) bekezdése alapján az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy
a) az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és
b) az okiratban megjelölt fél az iratot előtte vagy helyettese [23. § (5) bek.] előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el, illetve a minősített elektronikus aláírásával tett ellenjegyzéssel pedig azt, hogy a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik.
8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat 7.3 pont a) bekezdése szó szerint a fenti jogszabályhely 27. § (1) a) pontja szerint rendelkezik.
Eljáró ügyvéd nem vitásan azzal, hogy az okiratokat aláíró ................... ügyleti szándékáról nem győződött meg megszegte az ellenjegyzés fentebb írt szabályait.
Ezzel a magatartásával pedig eljáró ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során egybehangzóan a fegyelmi biztos végindítványával a pénzbírság fegyelmi bírság kiszabását találta arányban állónak az eljárás alapját képező cselekménnyel. A FESZ 1.4. pontja alapján a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
A FESZ 1.5. szerint amennyiben az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszik lehetővé, úgy ezeket kell alkalmazni.
E rendelkezések alapján az eljáró tanácsnak a a korábban hatályban volt Ütv. szerint kellett megállapítani a pénzbírság összegét, amely úgy rendelkezett (39 §), hogy a pénzbírság összege a szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének a kétszereséig terjedhet.
A fegyelmi tanács súlyosító körülményként értékelte azt, hogy az ügyvédi hivatás egyik garanciális intézményét jelentő eljárással – az okirati ellenjegyzéssel – kapcsolatosan történt a vétség továbbá azt is, hogy eme ellenjegyzés cégeljárással kapcsolatos ügyben valósult meg amely eljárásokat kizárólag az ügyvédi hivatásrend tagjai végezhetik. E privilégium egyik ha nem a legjelentősebb biztosítéka az ügyvédi ellenjegyzés által nyújtott biztonsághoz fűződő érdek.
Nyomatékos enyhítő körülményként értékelte a tanács azt, hogy eljáró ügyvéd .................... napján történt bejegyzését követően egyetlen ízben sem volt fegyelmi eljárás alanya valamint azt is, hogy az eljárás során mindvégig elismerte a vétség elkövetését.
Ugyancsak enyhítő körülményként értékelte a tanács azt, hogy abszolút az eljárás alá vont ügyvédtől függetlenül a fegyelmi eljárás elsősorban a büntetőeljárás megismétlése miatt lényegesen elhúzódott. A .................... napján került elrendelése a fegyelmi és .................... napján született elsőfokú határozat. A FESZ 26. § (4) és (5) pontjai alapján összevetve az enyhítő és súlyosbító körülményeket a tanács mérlegelve szabta ki a pénzbüntetést.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az 1998. évi XI. törvény 38. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét az 1998. évi XI. törvény 39. § (1) bekezdésére figyelemmel határozta meg.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az 1998. évi XI. törvény 64. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az 1998. évi XI. törvény 57. §-án alapszik.
ZÁRADÉK:
A határozat 2019. május 2. napján véglegessé vált.