Magyar

 

Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/089/2019. határozata

okiratszerkesztésről

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa,

dr. ............................................ ügyvéd (...........................................) fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 2019. október 14. napján 2019.F.208/6. sz. alatt hozott határozata ellen dr. .......................................... eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2020. február 07. napján tartott tárgyalásán a következő

határozatot

hozta:

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanács a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 2019.F.208/6. sz. határozatát helybenhagyja.

Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.

A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

A határozat jogerős.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

Indokolás

I.

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa (továbbiakban: elsőfokú fegyelmi tanács) 2019.F.208/6. szám alatt hozott határozatával Dr. .......................................... budapesti ügyvédet (továbbiakban: eljárás alá vont ügyvéd) egy rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi végség elkövetése miatt 250 000, azaz Kettőszáz-ötvenezer forint pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta. Az elsőfokú fegyelmi tanács 80.000 Ft (azaz Nyolcvanezer forint) átalányköltség megfizetésére kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet.

A lefolytatott fegyelmi eljárás alapján az elsőfokú fegyelmi tanács az alábbi tényállást állapította meg:

.......................................... bejelentő 2019. április 29-én a Budapesti Ügyvédi Kamarába benyújtott bejelentésében előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd figyelmetlenségéből és mulasztásából 10 millió forint összegű kára keletkezett az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett zálogjog törlésével.

Kérte, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara állapítsa meg az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét és kérte az eljárás alá vont ügyvéd által okozott kára megtérítését a kötelező felelősségbiztosítás alapján. A bejelentő megítélése szerint felmerül az eljárás alá vont ügyvéd büntetőjogi felelőssége is, ennek okát a bejelentő részletezte a bejelentésében.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2019. június 12-én mellékletekkel ellátott észrevételt nyújtott be. Ebben fegyelmi felelősségét nem elismerve feltárta álláspontját az ügyről. Így azt, hogy a jelzálogjog bejegyzését elutasító másodfokú, általa 2018. április 17-én átvett másodfokú közigazgatási határozatot a zálogkötelezett K..... L.....né – az érintett ingatlan tulajdonosa – fiának, K..... L.....nak e-mail mellékletként megküldte. Az általa szerkesztett, jelzálogjog alapításáról rendelkező szerződés munkadíjáról számlát bocsátott ki. K..... L.....sal való konzultációt követően K..... L..... az eljárás alá vont ügyvéd részére a másodfokú közigazgatási határozatot támadó keresetlevél tervezetet küldött meg e-mail útján 2018. május 12-én. A tervezet alapján elkészített keresetlevelet 2018. május 15-én e-mail útján megküldte K..... L.....nak. Előadta, hogy a keresettel támadott másodfokú közigazgatási határozaton olvasható tájékoztatás szerint a jogi képviselő az űrlapbenyújtási támogatási szolgáltatás igénybevételével elektronikusan köteles benyújtani a www.e-kormanyablak.kh.gov.hu/client online felület igénybevételével.

Észrevételében előadta, hogy ezt az online oldalt ugyan felkereste, de ott nem talált olyan fület, amely a keresetlevél benyújtásának lehetőségét opcióként felajánlotta volna. Tájékoztatta szóban K..... L.....t arról, hogy ügyvéd csak elektronikusan nyújthat be keresetlevelet, a postai beadás hatálytalan. K..... L..... azonban ragaszkodott a keresetlevél eljárás alá vont ügyvéd által történő benyújtásához, így az eljárás alá vont ügyvéd a keresetlevelet „az ebben az időszakban működő bírósági (polgári peres nyomtatvány) rendszeren keresztül” nyújtotta be. A keresetlevelet díjazás nélkül nyújtotta be. Előadta, hogy az általa, mint jogi képviselő által benyújtott keresetlevelet a bíróság intézkedés nélkül irattárba helyezte, mivel az tévesen nem az első fokon eljárt közigazgatási szervnél lett benyújtva, hanem közvetlenül a bíróságon, ezért a keresetlevél joghatás kiváltására nem volt alkalmas. Az erről szóló Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság – ...................... számú végzését az eljárás alá vont ügyvéd 2018. május 31-én küldte meg K..... L..... részére e-mail mellékleteként és 2018. augusztus 29-én ismét tájékoztatta őt ugyanígy.

A bejelentés 5. sz. mellékletére hivatkozva közölte, hogy a bejelentő lányát 2018. október 26-án, egy e-maillel értesítette arról, hogy a bíróság intézkedés nélkül irattárba helyezte a keresetlevelet. Előadta, hogy nem róható a terhére, hogy a „földhivatali határozat benyújtásként olyan linket jelöl meg, ami nem teszi lehetővé a keresetlevél benyújtását.” a jogi képviselő részére. Kifejtette, hogy K..... L.....t az ügy állásáról folyamatosan tájékoztatta.

Hivatkozott arra is, hogy mivel a meghatalmazás 2018. május 15-én kelt, ezért a 30 napos keresetlevél-benyújtási határidőre és arra való figyelemmel, hogy a támadott határozatot 2018. április 17-én vette át, csupán két nap állt a rendelkezésére a kereset benyújtására. Megítélése szerint a fegyelmi felelőssége abban az esetben lenne megállapítható, ha eljárása kapcsán annak ellenére vett volna át ügyvédi munkadíjat az ügyféltől, hogy tisztában van a keresetlevél benyújtása akadályaival, viszont erre éppen az elektronikus rendszer anomáliája miatt nem került sor, sőt erről a keresetlevél tervezet elkészítőjét, K..... L.....t tájékoztatta is. Az eljárás alá vont ügyvéd visszautasította a bejelentő csalással kapcsolatos előadását.

Kérte a „beadvány elutasítását” és az ellene elrendelt vizsgálat megszüntetését. Észrevételében írtak alátámasztására számos mellékletet csatolt (e-mailek, keresetlevél-tervezet, számla).

Az eljárás alá vont ügyvéd 2019. október 2-án benyújtott beadványában előadta, hogy a 2017. december 20-án kelt, mellékletként csatolt jelzálogszerződés megszövegezésére külön megbízási szerződés nem készült, arra a jelzálogszerződés 12. pontja utal. A keresetlevél benyújtására és a per vitelére pedig nem készült külön megbízási szerződés.

Az eljárás alá vont ügyvéd arra hivatkozva, hogy a fegyelmi tanács a jelzálogszerződést is vizsgálat alá vonta, a beadványában indítványozta tanúként meghallgatni K..... L.....nét, hogy nyilatkozzon, tájékoztatta-e ő a zálogjogosultat az általa és K..... S..... által 2014. március 3-án megkötött adásvételi szerződésről, valamint arról, hogy K..... S..... fizetett-e vételárat K..... L.....nénak, vagy nem. Indítványozta továbbá K..... L..... tanúkénti meghallgatását is arra, hogy miért adott neki és a zálogjogosultnak olyan tájékoztatást, hogy

„K..... S..... az adásvételtől elállt”, ha pedig nem adott ilyen tájékoztatást, akkor miért írta ezt le az általa megfogalmazott keresetlevél-tervezetben.

K..... L..... arra is nyilatkozni tud, hogy kivel tartotta a kapcsolatot az „adásvételi szerződésnél”, valamint számos ezt érintő kérdésben.

Az elsőfokú fegyelmi tanács zárt tanácskozást követően a fegyelmi tárgyaláson elutasította az eljárás alá vont ügyvéd 2019. október 2-án benyújtott előkészítő iratában, illetve a tárgyaláson tett bizonyítási indítványát, tekintettel arra, hogy azoknak nincs köze a fegyelmi felelősség hiányához, vagy annak megállapíthatóságához.

Az elsőfokú fegyelmi tanács – fegyelmi biztosnak a fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló módosított határozata keretei között maradva – osztotta a fegyelmi megbízott azon álláspontját, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a keresetlevelet szakszerűtlenül nyújtotta be, joghatás kiváltására alkalmatlan keresetlevélből eredő joghátrány megszüntetésére kísérletet sem tett, a bejelentőt, illetve annak közeli hozzátartozóját többszöri megkeresésre is csak késedelmesen és nem teljes körűen tájékoztatta az ügy állásáról.

Az eljárás alá vont ügyvéd olyan magatartást tanúsított, amely ellentétben állt a bejelentő jogos érdekével, mert elzárta a hatékony jogérvényesítés elől. Az eljárás alá vont ügyvédnek a jogszabályok keretei között a keresetlevelet online felület segítségével az első fokon eljárt közigazgatási szervnél kellett volna benyújtania, ennek hiányában az általa benyújtott keresetlevél joghatás kiváltására nem volt alkalmas. A keresetlevél érdemi intézkedés nélküli irattárba helyezéséről, arról, hogy a bejelentő keresetlevele alapján per nem veszi kezdetét az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt nem tájékoztatta közvetlenül azt követően, hogy erről tudomást szerzett. Továbbá kísérletet sem tett arra, hogy az ebből eredő fenyegető joghátrányt megszüntetesse, a bejelentőt addig az időpontig (2018. augusztus 17.), amíg igazolási kérelem mellett a keresetlevél újbóli beadására sor kerülhetett volna a bejelentő által, semmilyen tájékoztatást nem nyújtott, továbbá a bejelentőt, illetve annak közeli hozzátartozóját többszöri megkeresésre is csak késedelmesen, 2018 őszén és akkor sem teljes körűen tájékoztatta az ügy állásáról.

A panaszlott ügyvéd a neki felrótt magatartást az elkövetés ideje alapján az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) hatálya alatt fejtette ki.

Az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megszegte a 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.4. pontot, mellyel egy rendbeli folytatólagos szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Az ÜESZ 2.4. pontja alapján „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.”.

Az Üttv. 107. § a) pontja alapján „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, ...”.

Az Üttv. 108. § b) pontja alapján „A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések – a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével – a következők:

b) pénzbírság ...

Az Üttv. 109. § (2) bekezdése alapján „A pénzbírság összege – a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével –

a) ügyvéd, kamarai jogtanácsos és európai közösségi jogász esetén egymillió forintig,

b) más ügyvédi tevékenységet gyakorló személy esetén ötszázezer forintig

terjedhet.”.

Az elsőfokú fegyelmi tanács a fegyelmi büntetés kiszabása körében súlyosító körülményként értékelte a szándékosságot, és a folytatólagosságot, enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét elismerte.

Az első fokú határozat ellen az elsőfokú eljárás alá vont ügyvéd fellebbezéssel élt. Kérelmében kérte a fegyelmi eljárás megszüntetését. Másodlagosan pedig a kiszabott pénzbírság elengedését, illetve mérsékelését kérte. Indokolásában jelezte, hogy szerinte a fegyelmi felelősség abban az esetben lenne megállapítható, amennyiben a meghatalmazás átvételekor nem tájékoztatta volna a meghatalmazást adó személyt.

Az ügyben a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa észrevételeket terjesztett elő. Ebben előadta, hogy az elsőfokú fegyelmi tanácsa az ügyben 2019. október 14. napján tartott tárgyalást. Ezen a tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy: „fegyelmi felelősségemet részben az alábbiak szerint abban a körben felelősségemet elismerem.”... „nem tájékoztattam a bejelentőt, csak K..... L.....t, aki a jelzálog jogosult bejelentő fia.” Észrevételezte, hogy az ügyben a tényállás felderítésre került és helyesen levont ténybeli következtetés is a megfelelő jogszabály hivatkozásokat pedig az elsőfokú fegyelmi tanács kifejtette. Előadta, hogy az eljárás alá volt ügyvédet már több fegyelmi vétségben marasztalták, ily módon a kiszabott pénzbírság enyhítésére nincs lehetőség. Indítványozta az elsőfokú határozat helyben hagyását.

Az ügyben a másodfokú fegyelmi tanács 2020. február 7-én tárgyalást tartott. Ezen mind az eljárás alá volt ügyvéd, mind az Fegyelmi Főbiztos megjelent. Az eljárás alá volt ügyvéd fenntartotta a fellebbezést és a korábban előterjesztett bizonyítványi indítványát.

A Fegyelmi Főbiztos indítványát változatlanul fenntartotta.

A másodfokú fegyelmi tanács elfogadta az Országos Fegyelmi Főbiztos indítványát és az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács a tényállást helyesen állapította meg, abból megfelelő jogi következtetéseket vont le.

Kellően vette figyelembe és értékelte az enyhítő és súlyosító körülményeket. Közigazgatási ügyben a jogszabályok a kereset ügyvéd általi előterjesztésére kógens szabályokat tartalmaznak, amelynek alapján azt az ügyvéd csak elektronikusan nyújthatja be. Ezen szabályt az eljárás alá vont ügyvéd megszegte.

A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az elsőfokú fegyelmi tanács helyesen döntött a bizonyítási indítvány elutasításáról, mivel a tanúkihallgatástól további eredmény az ügyben nem várható. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen három korábbi esetben is fegyelmi vétség elkövetése miatt pénzbírság kiszabására került sor, ezért a kiszabott büntetés enyhítésére nincs lehetőség.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2018. augusztus 17. napjáig nem adott tájékoztatást a bejelentőnek arról, hogy a keresetlevelet maga is beadhatja és igazolási kérelmet is előterjeszthet. Egyáltalán az sem volt megállapítható, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.31.578/2018/2. számú végzése átvételét követően bármilyen tájékoztatást adott volna a bejelentőnek az ügy állásáról, a lehetőségekről, emellett semmilyen jogcselekményt sem tett az ügyben, azt a maga részéről nyugvópontra helyezte.

Az eljárás alá vont ügyvéd a neki felrótt magatartást szándékosan és folytatólagosan követte el, magatartása következményeibe belenyugodott, tájékoztatási kötelezettségének folyamatosan és többször nem tett eleget.

A másodfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet kötelezte az 50.000, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költség megfizetésére, tekintettel arra, hogy fellebbezése eredménytelen volt.

A másodfokú fegyelmi eljárás az Üttv. 208. § 22. bekezdése alapján került lefolytatásra.

Az elsőfokú határozat helybenhagyásra az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján illetve a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (Fe.) 35.2. pontja alapján került sor.

A bírósági út igénybevételére vonatkozó rendelkezést az Üttv. 139. §, illetve a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) rendelkezései tartalmazzák.

A Fegyelmi Fellebbviteli Tanács határozata a költségekről a fegyelmi eljárásról szóló a Fe. 40.2 c) pontja alapján rendelkezett.

A határozat jogerős és 2020. március 30. napján végrehajtható.