A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke által kijelölt (...) tanácsa, (...) ügyvéd ellen a (...) számú fegyelmi eljárásban (...) napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát:
Az ügyvédekről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: ügyvédi tevékenységről szóló törvény) 131. § (3) bekezdés a) pontja értelmében (...) iroda székhelye: (...) KASZ: (...) eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 2 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésében megállapítja, ezért vele szemben
pénzbírságot
szab ki. A pénzbírság összegét, 120.000 Ft összegben, azaz egyszázhúszezer forintban állapítja meg.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2 a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000 Ft, azaz nyolcvanezer forint.
A kiszabott pénzbírságot és az átalányköltséget az eljárás alá vont ügyvéd, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni, a (...) Megyei Ügyvédi Kamara (...) számú bankszámlájára
Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi eljárás lefolytatására kijelölt regionális fegyelmi tanácsa,
– a panaszos (...) napján kelt panaszbeadványa, és az ahhoz csatolt mellékletek,így a korábbi panasz releváns dokumentációja, (...) ügyvédi iroda által (...)-án megküldött megbízás során keletkezett dokumentumok, köztük a végrehajtási megbízás, kísérőlevelek, és a panaszos által csatolt boríték, a (...) részére feladott panaszos által küldött levél-a korábbi eljárások ügyiratok pontosítása körében, a panaszlott ügyvéd email címére (...) napján kelt email, információ kérés tárgyában,
– vezető fegyelmi biztos (...) napján kelt levele, a Panaszosnak
– vezető fegyelmi biztos (...) napján kelt átirata a (...) Megyei Ügyvédi Kamara elnökének
– (...) Megyei Ügyvédi Kamara elnökének (...) napján kelt átirata a fegyelmi biztos részére
– (...) napján kelt határozat az előzetes vizsgálat elrendeléséről
– a panaszolt ügyvéd (...) napján kelt levele a vezető fegyelmi biztos felé, (a kért ügyszámok, iratok másolatainak beszerzése időszükségletére tekintettel, annak megküldésére (...) napjáig vállalt kötelezettséget panaszolt ügyvéd)
– (...) napján kelt határozat a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről
– (...) számú fegyelmi Határozat
valamint, az egyéb rendelkezésre álló iratok alapján a fegyelmi tanács az alábbiakat állapította meg:
Panaszos, (...) év elején megbízást adott a panaszolt ügyvédnek, amelyet (...)–án kelt levelében felmondott, és kérte az eljárás során felmerült okiratok, és általa átadott dokumentumainak kiadását. A (...) számú fegyelmi ügyben kitűzött tárgyalás időpontja (....) előtt, (...) napján feladott levélben, az ügyvédi irodától panaszos egy levélcsomagot kapott, fénymásolt iratokkal, és egy (...)–i keltezésű aláíratlan, és egy (...)–ei aláírt fénymásolt kísérőlevéllel. (...)–én panaszos értesítésre került, hogy a fegyelmi eljárás (korábbi) panaszolt ügyvéddel szemben megszűntetésre került.
Panaszos (...) hónapban, a kapott iratokkal felkeresett egy új ügyvédet, akinek jogi segítségét kérte az ügyben, és közösen értelmezték a panaszos részére átadott iratanyagot, ami eredményre nem vezetett. Több dokumentum tartalma utalt arra, hogy végrehajtási eljárás folyt, azonosításra alkalmas ügyszámot, vagy információt azonban egyik dokumentum sem tartalmazott, így a MOKK-nál sem tudtak a panaszosnak segíteni. Az átadott iratokon feltűntetett személyek, és email elérhetőségek nem voltak leinformálhatók, maga az eljárás folyamata pedig lekövethetetlen volt. Mivel pedig a panaszos igény érvényesítése körében, az elévülés kérdése is vizsgálandó volt, így a panaszos, az új ügyvéd javaslatára, (...)–én feladott levélben, határidő tűzése mellett kérte a panaszolt ügyvédtől, hogy a panaszolt ügyvéd által is hivatkozott végrehajtási eljárásról, (azonosító szám, határozatszám) adjon panaszos részére információt. Panaszos elküldött „információ kérés” tárgyú levelét, a panaszolt ügyvéd részére, a postai úton kívül, annak (.....) email címére is megküldte. A panaszos postai úton – panaszlott ügyvéd irodájának címére megküldött levele, „nem kereste” jelzéssel (...)–i visszaküldési időponttal került visszaküldésre a feladó panaszoshoz.
Panaszos, miután, a postai, és e-mailben is eljuttatott „információ kérés” tárgyú levelére, a panaszolt ügyvédtől semmilyen formában választ nem kapott, így panaszos a (...) megyei ügyvédi kamarához fordult, és a (...) napján kelt panaszlevelében kérte annak kivizsgálását, hogy mi történt az ügyében, és miért nem ad ki információt a megkeresésre a panaszolt Ügyvéd.
A vezető fegyelmi Biztos (...) napján kelt, előzetes vizsgálatot elrendelő határozatára, a panaszolt ügyvéd, (...) napján kelt válaszlevelével, válaszolt, amelyben tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost arról, hogy a kért ügyszámok, és iratmásolatok beszerzése több időt vesz igénybe, ezért azt (...) napjáig vállalta a vezető fegyelmi biztos részére megküldeni.
Panaszolt ügyvéd, a megküldeni vállalt iratmásolatokat, az általa vállalt (...)–i időpontig, továbbá, a fegyelmi tárgyalás időpontjáig a fegyelmi eljárásban nem csatolta be, azokat a fegyelmi eljárásban rendelkezésre nem bocsátotta.
A fegyelmi eljárás keretében panaszolt ügyvéd, fenn hivatkozott (...) napján kelt levelén túl, nyilatkozatot a fegyelmi ügyben nem tett, és iratot sem csatolt.
A fegyelmi tanács, a panaszos panaszbeadványához csatolt, panaszolt ügyvéd irodája által (...) napján postára adott, panaszoshoz postai úton (...)–én érkezett dokumentumokat áttekintve megállapította, hogy azok egy része, a panaszos, és a panaszolt ügyvéd közötti- részben postai, részben elektronikus – levelezésre vonatkozó dokumentumokat tartalmaznak, melyek egyikében a panaszolt ügyvéd a folyamatban lévő végrehajtási eljárásra is utal (...). A fegyelmi eljárásban vizsgált, panaszos által rendelkezésre bocsátott, és csatolt dokumentumok további köre, így pl. a (...) Ügyvédi Iroda által kiállított (...) keltű Átvételi elismervény tartalma, fizetési meghagyásos eljáráshoz kapcsolódó eljárási költség teljesítésére vonatkozik. A panaszos által csatolt iratok között fellelhető „Átutalási Végzés” nevű további dokumentum karakterhiányos (hivatkozási számú) határozatszámra utal, a szintén panaszos által rendelkezésre bocsátott „Végrehajtási lap, egyéb bejelentés” (...)–i keltezést tartalmazó (aláíratlan) további dokumentum, és a szintén (...)–i keltű „Magyar Bírói Végrehajtói Kamarának!” címzett, panaszolt ügyvéd aláírását is tartalmazó további levél pedig olyan ügyszámot, vagy hivatkozási számot, amelyből a panaszos igényérvényesítési ügyszáma (fmh, vh) egyértelműen beazonosítható, nem tartalmaz. Ugyanez volt megállapítható a (...)–i keltű, „soronkívüli kifogás és panasz” tárgyú „Magyar Országos Végrehajtói Kamara részére!” címzett panaszolt ügyvéd által jegyzett dokumentum tekintetében is. A panaszos által becsatolt, és általa elismerten átvett további iratok, olyan e-mailes levélváltások adatait tartalmazzák, amelyek a panaszos nevére utaló hivatkozással zajlott levélváltások adatait tartalmazzák a panaszolt ügyvéd email címén, ugyanakkor, a csatolt levelezés tartalma, beazonosításra alkalmas ügyszámot, a levelet jegyzők kilétét/jogállását, a panaszos igényével kapcsolatos jogviszonyuk jogcímét, azonosítható módon szintén nem tartalmazzák.
A panaszos által panaszleveléhez becsatolt, panaszolt ügyvédhez címzett (...) napján kelt információt kérő levél kapcsán megállapítható, hogy az (...) napján postai úton ajánlott levél formájában, a panaszolt ügyvéd ügyvédi irodájának bejelentett hivatalos címére feladásra került, és onnét a csatolt tértivevényből kitűnően, „nem kereste” jelzéssel (...) napján, a panaszos feladóhoz a posta által visszaküldésre is került. A panaszos által, a panaszolt ügyvéd hivatalos leveleinek fejlécében is rögzített email címére (...) azonos tartalommal elküldött információkérés tárgyú elektronikus levélre a panaszos irányába, a panaszolt ügyvéd részéről válasz nem érkezett.
A Vezető Fegyelmi Biztos, végindítványában, az Üttv. 1. § (3) bek. szerinti elvárható gondosságról és lelkiismeretes ügyvédi tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt, és ezen túlmenően, az Üttv. 52. § (2) bekezdésében foglaltak megsértése miatt indítványozta, hogy a fegyelmi tanács, a panaszolt ügyvéd felelősségét állapítsa meg az Üttv. 107. § a) pontjában írt, 2 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésében, tekintettel arra, hogy az ügyféllel a kapcsolatot nem tartotta, és nem adta ki számára azokat a szükséges iratokat, amelyek a megbízás teljesítése körében részére rendelkezésre álltak. Indítványozta ezért, hogy a panaszolt ügyvéddel szemben, a fegyelmi tanács a közepes mértéket el nem érő mértékben pénzbírság kiszabásáról rendelkezzen, továbbá, ezzel egyidejűleg a fegyelmi tanács eljárásával kapcsolatos átalányköltség viselésére is kötelezze az eljárás alá vont ügyvédet.
Az ügyvédekről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 1. § (3) bekezdése, és 52. § (2) bekezdése szerint: 1. § (3): „Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”
52. § (2) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről – az ügyfél kérésére – elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.”
Az eljáró fegyelmi tanács a lefolytatott bizonyítás eredményeként megállapította, hogy a panaszolt ügyvéd által, (...) napján postai úton panaszos címére megküldött, és a panaszos által (...) napján elismerten átvett dokumentumok megküldésével, a panaszolt ügyvéd, az Üttv. 52. § (2) bekezdése szerinti iratkiadási kötelezettségét hiánytalanul, és teljeskörűen nem teljesítette, mivel jogi képviseleti jogviszonyának megszűnését követően, a részéről panaszos rendelkezésére bocsátott iratok köre, az ügyfelet jogszerűen megillető, és részére kiadandó iratokat hiánytalanul nem tartalmazta.
A fegyelmi tanács megállapította továbbá azt is, hogy a panaszos kérésére kiadott, illetve elküldött dokumentumok, a panaszos jogi képviseletében már eszközölt jogi igényérvényesítési lépések beazonosítására (fmh, vh ügyszámok) alkalmatlanok, azok eredménye, továbbá a panaszos ügyének/igényének pillanatnyi állása, a panaszos részére kiadott dokumentumokból okszerűen nem követhető, és nem is állapítható meg.
A panaszolt ügyvéd ezen túlmenően, a panaszos információt kérő levelét-hivatalos irodacímére küldése ellenére- nem vette át, és a panaszos e-mail útján felé megküldött információt kérő levelére, a panaszos igényérvényesítése körében rendelkezésre álló alapvető adatokra vonatkozó információkat, (fmh ügyszám, vh ügyszám) a panaszossal szintén nem közölte.
A fegyelmi tanács ezért, megállapította, hogy az eljáró ügyvéd megsértette az Üttv. 52. § (2) bekezdésben foglalt iratkiadási kötelezettségét, hiszen a panaszos részére az általa kért, őt jogszerűen megillető iratokat egyfelől iratkiadási kötelezettsége ellenére teljeskörűen nem bocsátotta a panaszos rendelkezésre, majd a panaszost jogszerűen megillető információk közlését, a panaszos erre irányuló kérelme ellenére a panaszolt ügyvéd szintén elmulasztotta, így magatartásával, megsértette, az Üttv. 1. § (3) bekezdésében rögzített lelkiismeretes ügyvédi tevékenység szabályát is.
A fentiek alapján ezért, a fegyelmi tanács, az ügyvédekről szóló. 131. § (3) bekezdés a) pontja alapján, dr. Latky József eljárás alá vont ügyvéd felelősségét, az Üttv. 107. § a) pontja alapján 2 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésében megállapította.
A panaszolt ügyvéddel szemben a fegyelmi tanács fegyelmi jogkövetkezményként az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság kiszabásáról határozott, melynek mértékét, figyelemmel az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra, a rendelkező részben foglaltak szerint, 120.000 Ft összegben állapította meg a fegyelmi tanács.
A fegyelmi tanács, a pénzbírság mértékének megállapítása körében figyelemmel volt a fegyelmi vétségek tárgyi súlyára, továbbá arra, hogy a panaszolt ügyvéd, ügyvédi tevékenységét, (...) év óta gyakorolja, és ennek (...) éve alatt, vele szemben egyetlen esetben (...) fegyelmi ügy) került sor fegyelmi felelősség megállapítására, megrovás alkalmazása mellett.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.1 a) pontja értelmében a FESZ 40.2. a) pontja szerinti 80.000 Ft összegű kamarai átalányköltség, mint a fegyelmi eljárás költsége, mivel felelőssége megállapításra került, az eljárás alá vont ügyvéd köteles a Kamara részére megfizetni.
A határozattal szemben jogorvoslati jog, az ügyvédekről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 135. § (1) és (3) bekezdésén alapul, amely értelmében, az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
Jogerős: 2020.10.15.