Magyar

 

Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának RFK 12/2020/17. határozata

hamis tanúzás, közokirathamisítás

A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a ... kamarai tagságát törölt bácsalmási ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. év március hó 30. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy

... (szül: .....

an: ....

lakcím:....)

eljárás alá vont kamarai tagságát törölt ügyvéd

3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

kizárás

fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 3 év.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002–20500382 sz. bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták.

A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.

Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag, vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I.

Kamarai tagsággal kapcsolatos adatok: bejegyzés: 1993. 06.01. törlés ideje: 2022.10.04.

Személyi vagyoni körülményei: Férjezett és egy szívbeteg nagykorú gyermekem tartásáról gondoskodik, akinek a Covid óta nincs munkája. Havi jövedelmem nincs, férje nyugdíja, 96.000 Ft a nyugdíja. Tartozása nincs. Egy családi házas ingatlan vagyona és egy 14 éves személygépkocsija van. A férje daganatos beteg, áttétes rákos.

Fegyelmi előélettel kapcsolatban a jelen eljárás során nem került figyelembevételére korábbi eljárás adatai, mert azok elévüli időn kívül történtek.

II.

P349/2020 ügyszám alatt elrendelésre került eljárás alá vont ügyvéd ellen a Bács-Kiskun Megyei Rendőrfőkapitányság bejelentése alapján az Üttv. 119. § (1) bek. b) pontja és a MÜK Fegyelmi eljárási Szabályzatának 8.2. pontja alapján az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott fegyelmi vétség gyanúja miatt az előzetes vizsgálat 2020. június 19. napján. Az előzetes vizsgálat 2020. szeptember 07. napján meghosszabbításra került 2020. december 19. napjáig.

Eljárás alá vont ügyvéd 2020. július 06. napján csatolt a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-Főkapitányság ..... szám alatt 2020. június 11. napján készült gyanúsítotti meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet, valamint előadta, hogy inkriminált végrendeletet nem tudta sem eredetben, sem másolatban csatolni, mert az eredeti példány a nyomozóhatáságnál került leadásra, másolattal pedig nem rendelkezik.

Ezt követően a vezető fegyelmi biztos megkereséseket intézett a nyomozó hatósághoz és a Kiskunhalasi Járási Ügyészséghez. Az ügyészség ...... szám alatt tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost, hogy vádirat került benyújtásra eljárás alá vont ügyvéddel szemben a B.... számon a Kiskunhalasi Járásbírósághoz, azzal, hogy a Btk. 272. §-ának (1) bekezdésébe ütköző – és a (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel – az (5) bekezdés 1. fordulat szerint minősülő polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettével, és 1 rb., a Btk 342. §-a 81) bekezdésének c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettével, mint bűnsegédet vádolja.

A fegyelmi eljárás kezdeményezésére 2020.október 27. napján került sor.

A vezető fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában hivatkozott arra, hogy megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.4.a) pontjában írt kötelezettsége ellenére nem jelentette be, hogy ellene büntető eljárás indult és a büntetőügyben a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény – bizonyítottsága esetén – az ügyvédi tevekénységből eredő kötelezettség – Üttv. 1. § (5) bekezdés – szándékos megszegésével megvalósult fegyelmi vétség megállapítására alkalmas.

A fegyelmi tanács 2020. december 03. napján tárgyalást tartott, ahol ismertetésre került bejelentő beadványa, melyben fegyelmi felelősségét elismerte, hogy nem jelentette be, hogy büntető eljárás indult ellene.

A vezető fegyelmi biztos indítványával egyezően döntött a fegyelemi tanács a fegyelmi eljárás felfüggesztéséről a büntető eljárás jogerős befejezéséig.

III.

A Kecskeméti Törvényszék 2022. október 06. napján kelt és 07. napján érkezett levelével megküldte a Bács- Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarának a 36067671 számon eljárás alá vont ügyvéd foglalkoztatástól eltiltásáról szóló értesítőjét. Ezt követően a fegyelmi tanács elnöke megkereste a Kiskunhalasi Járásbíróságot az első és másodfokú ítéletek beszerzése végett, melyet eljárás alá vont ügyvéd később csatolt 2022. november 10. napján. Eljárás alá vont ügyvéd büntető felelőssége az alábbiak szerint került megállapításra jogerősen:

... sz. .... (szül.: ...; an.: ...) .... szám alatti lakos bűnös, bűnsegédként elkövetett hamis tanúzás bűntettében (Btk. 272. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont és (5) bekezdés I. fordulat), valamint bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk.) 342. § (1) bekezdés c) pont).

Ezért halmazati büntetésként 1 (egy) év 6 (hat) hónap szabadságvesztésre, 150 (egyszázötven) napi tétel pénzbüntetésre és 1 (egy) év jogi szakképzettséget igénylő foglalkozástól eltiltásra ítélte jogerősen a Kecskeméti Törvényszék. A másodfokú eljárásban eljárás alá vont ügyvéd pénzbüntetésre ítélését mellőzésre került.

Ezt követően a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottságának elnöke kijelölte az eljáró fegyelmi tanácsot.

A Fegyelmi Tanács az ügyben 2023. március 30. napján tartott tárgyalást, melyre eljárás alá vont ügyvéd megjelent és nyilatkozatot tett .

IV.

A Fegyelmi Tanács, a rendelkezésre álló okiratok – ezen belül főként a büntetőeljárás (Kiskunhalasi Járásbíróság ..... és Kecskeméti Törvényszék ......) és annak keretében lefolytatott bizonyítás iratai, az eljárás alá vont ügyvéd előadás alapján az alábbi tényállást állapította meg:

... 2018. május 16. és 2018. június 20. napja közötti pontosabban meg nem határozható időben, felkereste eljárás alá vont ügyvédet és tőle segítséget és közreműködést kért az örökös nélkül elhunyt .... hagyatékának megszerzéséhez és a végrendeleti örökösként való fellépéséhez szükséges hamis végrendelet elkészítéséhez. Eljárás alá vont ügyvéd ebben az időszakban ügyvédként a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara tagja volt.

Eljárás alá vont ügyvéd a megbízást elfogadta és 2018. június 20. napján néhai ... halálát követő időpontban ..... szám alatti ügyvédi irodában előkészítette a megbízás szerinti hamis végrendeletet, melyet ügyvédként ellenjegyzett és tanúként is aláírt. A hamis végrendelet szerint ... örökhagyó ...t nevezte meg örökösének. A végrendeletet 2018. február 21. napi keltezéssel látta el a eljárás alá vont ügyvéd, mely időpont az örökhagyó halála előtti időpont volt. A végrendelet szerint az örökhagyó teljes hagyatéka ...t illeti. A hamis végrendeletet ismeretlen személy „...” névaláírással látta el. A hamis végrendeletből kettő példány készült. .... a hamis végrendeletet tanúként aláírta.

Eljárás alá vont ügyvéd és .... a végrendelet hamis voltáról és készítésének körülményeiről.

Eljárás alá vont ügyvéd és ... tudott arról is, hogy a hamis végrendeletet a hagyatéki eljárásban fel akarják használni, valamint tudta azt is, hogy a hagyatéki eljárás eredményeként az eljáró közjegyző köteles intézkedni az ingatlant érintő tulajdoni változásbejegyzések iránt.

... a hagyatéki eljárásban 2018. július 4. napján megküldte a hamis végrendelet egy eredeti példányát, mely a közjegyzői irodába 2018. július 5. napján érkezett meg.

A kiskunhalasi közjegyzői iroda hivatalos helyiségében 2018. augusztus 31. napján tartott hagyatéki tárgyaláson ... és Eljárás alá vont ügyvéd a becsatolt hamis végrendeletről azt nyilatkozták, hogy érvényesnek ismerik el és kérik a hagyatékot annak tartalma szerint átadni.

Az eljáró közjegyzőhelyettes a hamis végrendelet alapján 2018. szeptember 17. napján jogerőre emelkedett ..... Számú ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésével a hagyatékot a hamis végrendelet szerinti örökösnek ...nak adta át.

Az eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal 2018. december 10. napján ... tulajdonszerzését a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. Az ingatlan-nyilvántartás közokiratnak minősül.

V.

A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy a másodfokon eljárt bírósághoz is becsatolta és a most a fegyelmi tanácshoz is becsatolt letéti szerződés szerint 2.000.000 Ft összeget helyeztett letétbe .... részére kártérítés jogcímén. Azért 2.000.000 Ft összeg került letétbe, mert a hagyatéki leltárban az örökhagyó ingatlanának értéke ezen összegben került meghatározásra.

Kérdésre elmondta, hogy a hagyatékátadó végzés alapján ilyen összegű ingatlan tulajdonjoga került ... javára bejegyzésre. Kérdés nélkül elmondta, hogy az örökhagyó még életében rendelkezett a többi vagyontárgyáról valamilyen formában, így az nem képezte a hagyatéki eljárás alapját.

Hivatkozott még arra, hogy megbánta amit elkövetett, megviselte testileg és lelkileg is őt és családját. Cukorbetegsége és magas vérnyomásos betegsége alakult ki.

Bizonyítási indítvány nem volt.

Fegyelmi biztos végindítványában előadta, indítványozta, hogy az I. fokú büntető bíróság ítéletében megállapított történeti tényállás alapján kerüljön megállapításra, hogy ... magatartásával sértette az Üttv. 1. § (5) bekezdését 2 rb. szándékos cselekményével, továbbá azzal, hogy az ellene megindult büntető eljárást nem jelentette be a kamaránál 3 napon belül sértette az ügyvédi etikai szabályzat 12. 4. a. pontját.

Indítványozta, hogy a 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség miatt kerüljön felelőssége megállapításra, és vele szemben az Üttv. 108. § e) pontja és a 109. § (6) bekezdése alapján 3 év időtartamú kizárás fegyelmi büntetést szíveskedjék alkalmazni, figyelemmel az enyhítő körülményekre.

Indítványozta továbbá, hogy az Üttv. 142. § (2)–(3) bekezdései valamint a FESZ 40.2.a pontja alapján szíveskedjék a 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére kötelezni eljárás alá vont ügyvédet.

Eljárás alá vont ügyvéd: nem vitatta, hogy vétségeket követett el, el is ismerte azokat, de a fegyelmi biztos által indítványozott kizárás büntetést még ha a legrövidebb időtartammal számolja is, nagyon súlyosnak érzem, különös tekintettel arra, hogy jelenleg nincs jövedelme, így a közeljövőben sem lehet az ügyvédi tevékenységből.

VI.

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A Fegyelmi Tanács az eljárásban a tényállást a csatolt okiratok, ítéletek és eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai alapján állapította meg. A fegyelmi tanács hivatkozik arra, hogy a fegyelmi eljárás a fegyelmi eljárást elrendelő határozatok és az ahhoz tartozó körben került lefolytatásra a bizonyítási eljárás. Elfogadta a tényállás alapjául a büntető eljárásban hozott jogerős határozatot, melyben eljárás alá vont ügyvéd bűnössége is megállapításra került.

Eljárás alá vont ügyvéd akkor járt volna el helyesen, ha tevékenysége során betartja a jogszabályokat és megfelelőn tájékoztatja ügyfelét, továbbá ha a végrendeletet kizárólag akkor szerkesztette volna meg, ha azt az örökhagyó kéri és bízza meg, továbbá a nem valós okirat alapján nem tesz hamis tanúvallomást hagyatéki eljárásban. Továbbá az ellene indult büntető eljárás megindulását jogszabályban megadott határidőn belül bejelentette volna a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarának.

A fentiek alapján megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd megszegte az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.4.a) pontjában írtakat azaz kötelezettsége ellenére nem jelentette be, hogy ellene büntető eljárás indult, valamint az Üttv. 1. § (5) bekezdését, mely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre. A bejelentés elmulasztása, a hamis okiratszerkesztéssel, a közjegyző előtt tett hamis tanúvallomással mindösszesen 3 (három) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

VII.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása az Üttv. 108. § e) pontjába és 109. § (6) bekezdése alapján 3 (három) év időtartamú kizárás fegyelmi büntetést alkalmazta.

Jelen eljárásban azban már a Kecskeméti Törvényszék 3 Bf. 398/2022/9. jogerősen 2022. október 04. napján 1 évre ügyvéd foglalkozástól eltiltásra ítélte, így tevékenységét már nem gyakorolhatja, Igazolványa és szárazbélyegzője már leadásra került, mert jelenleg a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi kamaránál törölt státuszban van.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte az ügyvédi okiratszerkesztés jelentős szerepet tölt be az ügyvédi hivatásba s ennek megsértése az ügyvédek tekintélyét csorbítja.

Enyhítő körülményként vette figyelembe eljárás alá vont ügyvéd méltányolható személyi és vagyoni körülményeit, felelősségét elismerte és intézkedett az általa okozott kár megtérítése érdekében.

Ezen körülmények alapján a Fegyelmi Tanács úgy értékelte, hogy a kiszabott fegyelmi büntetés áll arányban az elkövetett fegyelmi vétséggel.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

Felhívja a fegyelmi tanács eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

A fegyelmi tanács határozata 2023. 07. 03. napján jogerős és végrehajtható.