A Pécsi Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Tanácsa Pécsett, 2020. október 8. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson meghozta és nyilvánosan kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
Dr. .. eljárás alá vont ügyvéddel szemben az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 9. § (2) bekezdésében foglalt fegyelmi vétség miatt indult fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján megszünteti.
A fegyelmi eljárás költségét a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 40.6. pontja alapján a Pécsi Ügyvédi Kamara viseli.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi főbiztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.
A panaszos bejelentése alapján eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Pécsi Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa 2020. 01. 10. napján a korábban elrendelt előzetes vizsgálatot megszüntette.
A Magyar Ügyvédi Kamara …. által benyújtott kifogás alapján V/102/2020 számú 2020. 03. 09. napján kelt határozatában a Pécsi Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosát a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította. Ez alapján a Pécsi Ügyvédi Kamara Vezető Fegyelmi Biztosa 2020. 04. 06. napján a B.33/2019 számú eljárást megszüntető határozatát visszavonta és fegyelmi eljárást kezdeményezett. A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke 2020. 04. 09. napján az eljárás lefolytatását rendelte el .. ügyvéd ellen az Üttv. 9. § (2) bekezdésében meghatározott fegyelmi vétség miatt.
A 40/2020. (III. 11.) napján kelt Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzetre tekintettel, – mivel eljárás során elrendelt további bizonyítás személyes közreműködést igényelt – a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet megszűnéséig felfüggesztésre került.
A fegyelmi eljárás alapját a Dr. ... ellen .... lakos 2019. 11. 03. napján a Pécsi Ügyvédi Kamarához előterjesztett panasza képezte, melyben előadta, hogy családjának szomszédjogi vitái voltak, mely viták 2018. decemberére odáig fajultak, hogy a szomszédja birtokvédelmi perrel fenyegette meg. Mivel ezt a fenyegetést komolyan gondolta, telefonon megkereste Dr. ... ügyvédet, és a beszélgetésük elején megkérdezte tőle, hogy ismeri-e a vele vitában álló másik felet, amire az ügyvéd válasza az volt, hogy nem. Ezt követően röviden ismertette Dr. ... a szomszédjával való konfliktusának okait, álláspontját, tájékoztatta továbbá bizonyítékairól, tanúiról, valamint arról, hogy egy esetleges polgári per esetén hogy képzelné el a védekezését.
Előadása szerint Dr. ... szóban elvállalta a képviseletet és kérte, hogy készítse elő a komplett anyagot arra az esetre, ha a szomszédja peres eljárást kezdeményezne ellene, valamint annak bekövetkezésekor haladéktalanul keresse fel.
Előadta, hogy mintegy fél év elteltével, .... napján vette kézhez Dr. .. ügyvéd ... napján kelt felszólító levelét, melyet ... képviseletében írt részére. A levél átvételét követően a bejelentéséhez csatolt válaszlevelet küldte meg Dr. ....nak, melyre választ nem kapott.
Előadta azt is, hogy . napján vette át a ....Járásbíróság ... sz. végzését, melyből kitűnik, hogy a perben a szomszédja képviseletét Dr. ... látja el.
Álláspontja szerint Dr. ... etikátlanul járt el vele szemben, mivel információit és bizonyítékait, valamint a tanúk nevét megosztotta vele, megállapodtak egy majdani jogi képviselet ellátásról, majd ugyanebben az ügyben ellene elvállalta a jogi képviseletet. Álláspontja szerint emiatt nemcsak etikátlan Dr. ... cselekménye, de a rábízott ügyvédi titok megsértése folytán a peres eljárásban az ellenérdekű fél jogtalan előnyhöz is juthat.
Bejelentéséhez csatolta Dr. ... felszólító levelét, ügyvédi meghatalmazását, válaszlevelét, valamint a ……. Járásbíróság végzését, a keresetlevelet és az ahhoz tartozó ügyvédi meghatalmazást.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok és a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A panaszos és az eljárás alá vont ügyvéd között ... és ..... között telefonbeszélgetésre került sor egy esetleges jövőbeni megbízás tárgyát képező peres üggyel összefüggésben. A panaszos és az eljárás alá vont ügyvéd között lezajlott beszélgetés tartalma a fegyelmi eljárás során nem volt megállapítható, így az sem, hogy a panaszos megnevezte-e a vele vitában álló szomszédját, milyen részletességgel vázolta jogi problémáját, illetve, hogy megjelölte volna az esetleges későbbi perben felhasználható bizonyítékokat.
Az sem volt megállapítható, hogy szolgáltatott -e a panaszos olyan – ügyvédi titokként értékelhető – információt az eljárás alá vont ügyvédnek, melyet később felhasználhatott ... képviselete során a ...Járásbíróságon .... számon eredeti birtokállapot helyreállítása iránt indult perben.
A panaszos a telefonbeszélgetést követően az eljárás alá vont ügyvédet 5 hónapon keresztül nem kereste meg ügyével.
A fegyelmi tanács a fenti tényállást az alábbiak szerint értékelt és mérlegelt bizonyítékok alapján állapította meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi kamarához 2019.12.11. napján érkezett, mellékletet is tartalmazó igazoló jelentésében vitatta azt, hogy fegyelmi vétségnek minősülő magatartást tanúsított volna. Előadta, hogy valóban beszéltek telefonon a bejelentővel, de ennek során az ellenérdekű fél kilétéről, az ügy részleteiről nem volt szó, csak arról, hogy az nagyon bonyolult, de semmilyen tanácsot nem adott és csak annyit kért a bejelentőtől, hogy gyűjtse össze az iratokat, és amennyiben eljárás indul, személyesen keresse fel.
Előadta, hogy a bejelentő korábban egy olyan cég képviselője volt, amely cég az általa képviselt cégnek .. millió forinttal tartozott és anélkül szűnt meg, hogy azt a tartozását kiegyenlítette volna.
A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd a korábbi előadásait kiegészítve előadta, hogy soha nem vállal telefonon megbízást, tekintettel arra, hogy nála a konzultáció is ügyvédi díjköteles tevékenység, ezért arra csak személyes találkozás révén kerülhet sor. Ezen túlmenően nincs ideje sem arra, hogy hétközben telefonon konzultáljon ügyekről.
A jogalap tekintetében vitatta, hogy itt ügyvédi megbízás keletkezett volna egy rövid telefonos megbeszélés alapján, az mindenképpen írásbeliséghez kötött.
Ezen túlmenően továbbra is vitatta a panaszos azon állítását, hogy vele telefonon az ügy részleteiről beszélt volna.
A korábban elmondottakat azzal egészítette ki, hogy a panaszos nemcsak ügyfeleknek okozott kárt, hanem neki is, ugyanis több, mint ... Ft ügyvédi költséget nem tudott behajtani egy korábbi perben, melyben az ellenérdekű felet képviselte. Ezért is fokozott elővigyázatossággal kezelte panaszos esetleges telefonhívását.
Bemutatta, hogy előkereste a .. évi naptárát, melyből megállapítható, hogy ... napján 8,30 órától 11,00 óráig a ... Törvényszéken tartózkodott négy, különböző tárgyaláson.
Nem vitatta, hogy ....-én délelőtt beszélt ....vel. Ez úgy történhetett, hogy panaszos hívta, majd a tárgyalás szünetében ő visszahívta. Erre emlékezett is, arról nincs tudomása, hogy panaszos az irodai adminisztrátorral beszélt-e.
Panaszlott ügyvéd előadta, hogy tekintettel az elmondott körülményekre, nagyon rövid idő állt rendelkezésére, hogy a panaszossal beszéljen két tárgyalás között. Azért is hívta vissza, mert arra gondolt, hogy arról az ügyről akar beszélni, amelyben tanúként szerepel. A beszélgetés lényege az volt, hogy panaszos kérdezte, haragszik-e rá a korábbi ellenérdekű ügy miatt. Kérdezte továbbá, hogy ennek ellenére vállalná-e egy másik ügyét. Kérdésére annyit válaszolt, hogy egy tárgyalási szünetben van, nem tud hosszan beszélni, ha meg szeretné bízni, küldje át az iratokat, megnézik és eldöntik. Ezt követően soha többet nem beszéltek.
Eljárás alá vont ügyvédet május 23-án kereste meg .. ügyfél, ekkor nem is jutott eszébe, hogy korábban, négy hónappal azelőtt ... megkereste volna. Már a telefonbeszélgetésre sem emlékezett.
Amikor a panaszos júniusi levelét megkapta, akkor jutott eszébe, hogy a januári telefonbeszélgetésen esetleg miről akart vele beszélni.
Álláspontja szerint, ha meg akarta volna bízni ..., akkor nem telik egy négy hónap úgy, hogy nem történik semmi, és nyilván ő is kereste volna ezalatt a négy hónap alatt.
Teljesen hiteltelennek tartja, hogy az ügyvédi titok körébe eső információkat egy más személy előtt beszél meg az ügyvéddel és erre vonatkozóan tanú nyilatkozatot is becsatol az ügyben. Kiemelte azt is, hogy ez, az eredeti panaszában nem is szerepelt.
Előadta, hogy azon a tárgyalási napon dr. ... ügyvédjelölt is jelen volt a tárgyaláson, aki hallhatta ezt a néhány perces beszélgetést.
A panaszos panaszában és a MÜK felé küldött beadványa kiegészítéseképpen egy híváslistát csatolt, amelyből látható, hogy a ... hívószámra ...-én 8.53-kor 21 mps időtartamú hívást kezdeményezett. Ez volt az az időpont, amikor felhívta az ügyvéd urat és egy fiatalember azt mondta neki, hogy vissza fogják hívni.
A korábbi beadványához csatolt orvosi iratokat kiegészítette a ... Kórház .... napján, illetve .... napján kelt leletével, annak igazolására, hogy ő nem egyedül indult el a kórházba, a betegsége miatt vinni kellett.
Előadta, hogy a leleteket annak igazolására csatolta, hogy amikor a telefonhívást eszközölte nem volt egyedül, 10,00 órára volt időpontja ...ba, amit a lelet igazol, tehát a telefonhívás még otthonról, ...ról történhetett a kórházba indulása előtt.
Kérdésre előadta, hogy megfelel a valóságnak, hogy .. évvel ezelőtt az általa vezetett gazdasági társaság jogvitában állt panaszlott ügyvéd által képviselt gazdasági társasággal. Arról nem tud, hogy az általa vezetett gazdasági társaságnak volt- e fizetési kötelezettsége az ügyvéd úrral szemben.
Előadta, hogy a beszélgetés, melyben az ügyvéd urat tájékoztatta az ügy részleteiről a fenti dátumhoz képest másnap, vagy harmadnap történt.
Előadta, hogy eredeti bejelentésében amiatt nem tett említést ...ról, mint tanúról, mert az emberekbe vetett hite korábban sokkal nagyobb volt. Úgy gondolta, bőven elegendő az, amit leírt.
Előadta, hogy azon a telefonbeszélgetésnél, amikor az ügyvéd visszahívta, nem tudja, hogy hol volt, de az biztos, hogy az a délelőtti, kora délutáni órákban volt. A hívás mobiltelefonon történt, az ügyvéd úr ismeri a számát. Úgy emlékezett, hogy ... mellette volt, mert azokban a napokban kellett, hogy mellette legyen valaki.
Elmondta, hogy jelen volt, amikor ... aláírta a nyilatkozatot. ... az unokaöccse, aki többször vitte kezelésekre, és emlékezett rá, hogy az ügyvéd úrral folytatott telefonbeszélgetésnél ott volt, mert rákérdezett, hogy mi a baj a ..... Akkor panaszos elmondta neki, egy fenyegető levelet kapott tőle.
A .... által a fellebbezéshez csatolt nyilatkozat keletkezésének körülményei vonatkozásában előadta, hogy amikor megkapta a kamarától a levelet, akkor elmondta azt a tanúnak, és erre a tanú ajánlotta, hogy amennyiben ezzel tud segíteni, akkor ő szívesen nyilatkozik, mert hallotta a beszélgetést.
Nem tudja hol készült az okirat. Azt tudja, hogy azt a tanú munkahelyén írták alá. A panaszos vitte ki a feleségét oda, és ott volt még ... felesége is, aki szintén ott dolgozik. Ez a nyilatkozat érkezésükkor már készen volt. A nyilatkozat aláírására ...on, .... munkahelyén került sor.
Előadta, hogy van mobiltelefonja, de a beszélgetés során nem volt kihangosítva. ....vezetett, a panaszos mellette ült, amikor a telefonon beszélt. Határozottan állította, hogy .... ott volt a telefonhívás időpontjában.
Eljárás alá vont ügyvéd a panaszos szóbeli kiegészítésére reagálva előadta, hogy hiteltelennek tartja, hogy .... januárjában a panaszos olyan rossz egészségi állapotban volt, hogy szállítani kellett, míg ... februárjában pedig már ő képes a feleségét autóval szállítani. Nyilatkozata szerint soha nem fordul elő, hogy két-három napon belül hívna vissza valakit, hanem mindig még aznap. Kizártnak tartotta, hogy ... csak az irodáját hívta volna. Ismerte a mobiltelefon számát, biztos, hogy miután nem érte el őt mobilon, azt követően hívta fel az irodáját. A nem fogadott hívást nem jelzi a híváslista. Azt sem jelzi a híváslista, hogy ő mikor hívta vissza a panaszost, amely állítása szerint reggel 8.50 és 9.30 között történhetett.
A .... napján megtartott tárgyaláson került sor ... tanú személyes meghallgatására.
A tanú meghallgatása során előadta, hogy 2... január második hetében volt, amikor a panaszost kezelésre kellett vinni ...ba. Akkoriban sokat segített neki.
Megerősítette, hogy a nyilatkozatában leírt telefonbeszélgetés az autóban történt. Kezelésre mentek együtt, ő vezetett. Panaszosnak hívása érkezett, és a beszélgetésnél a panaszos válaszait hallotta. Beszélgetés során, szerinte a beszélgetés 2/3 részben a panaszos beszélt, utána kérdezte meg, hogy mi történt, mert ismerős neveket hallott.
A nyilatkozat elkészültének körülményeivel kapcsolatban előadta, hogy a nyilatkozatot ő készítette, mert .... február elején panaszos ismét segítséget kért tőle, vitte valahová, és megkérdezte, hogy áll az ügye, mi lett belőle. Ezt követően készült a nyilatkozat.
Tanú szerint szóba került közöttük a panaszos régi ügye és akkor mondta el panaszos, hogy mi történt. Ekkor a tanú ajánlotta fel, hogy leírja, hogy mit hallott, mert etikátlannak érzi az ügyet.
A nyilatkozatot a ... telepen írta, ahol dolgozik. Kinyomtatta, és panaszos odajött a feleségével és letanúzta. A munkahelye ...on van. A nyilatkozat dátumozásának helye azért tér el a tényleges megírásának helyétől, mert azt gondolta, hogy a dátumhoz a lakcímét kell írni. Előre nem beszélték meg, hogy mikorra készíti el a nyilatkozatot, csak azt beszélték meg, hogy szívesen leírja. Amikor leírta, akkor szólt panaszosnak és ő kijött a feleségével, aki tanúként aláírta.
... kérdésre előadta, hogy úgy gondolta, hogy a telefonbeszélgetés után ... ügyvéd úr vállalni fogja a ... úrral szemben az ügyet, mert elég sokáig beszélgettek. Elmondta, hogy panaszos tájékoztatta őt arról, hogy a kamaránál az ügyvéd ellen beadott panaszát a kamara elutasította. Nem tudta indokát adni annak, hogy miért maradt meg emlékezetében pontosan a beszélgetés.
A nyilatkozat készítésének körülményeivel kapcsolatos kérdésre előadta, hogy a szöveget gmail-ben írta meg, onnan kimásolta, vágólapra tette és kinyomtatta. Tanúhoz intézett kérdésre – a nyilatkozat szövegének alpontozására utalva – tanú azt nyilatkozta, hogy alakított a szövegen, a vesszők és helyesírás végett.
További kérdésre válaszolva előadta, hogy ...nek nyomógombos Nokia telefonja volt, amely nem volt kihangosítva. A beszélgetés során nem tudta, hogy kivel beszél, a beszélgetés után rákérdezett és azt a választ kapta, hogy dr. ... ügyvéd úrral.
A bizonyítási eljárás lefolytatását követően a vezető fegyelmi biztos végindítványában az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a fegyelmi eljárás megszüntetését indítványozta.
A fegyelmi tárgyaláson elhangzottakra is figyelemmel előadta, hogy őt nem győzte meg a kihallgatott tanú vallomása. Nem adott adekvát választ arra, hogy hogyan és miképp lehet az, hogy egy év elteltével is pontosan emlékezett egy telefonbeszélgetésre úgy, hogy ezt egy év elteltével saját önszántából írta le egy nyilatkozatra, ami ugyan teljes bizonyító erejű magánokirat, de annak elkészítési körülményei körében kétségek vetődhetnek fel.
Mindezek alapján, az ügyvédi titoksértést a panaszos és a kihallgatott tanú vallomása alapján nem látta egyértelműen bizonyíthatónak.
Előfordulhat az, és életszerű is, hogy a panaszos visszahívására sor került, de nyilvánvalóan jogi tanácsadásra a bejelentő által előadott módon nem kerülhetett sor. Utalt arra is, hogy a panaszos hónapokon keresztül nem kereste fel az ügyvédet, hogy számára megbízást adjon.
Ügyvédi titok az, ami az ügyvédi tevékenység gyakorlójának e tevékenységének gyakorlása során tudomására jut. Eljárás alá vont ügyvéd és panaszos között megbízási szerződés nem jött létre, és nem bizonyított az, hogy telefonon bármilyen, az üggyel kapcsolatban ügyvédi titok körébe tartozó tények elhangzottak volna. Így a rendelkezésre álló adatok alapján annak megsértése nem bizonyított.
Eljárás alá vont ügyvéd maga is kérte az eljárás megszüntetését, mert nem követett el fegyelmi vétséget.
A fegyelmi tanács a vezető fegyelmi biztos indítványát alaposnak ítélte meg, és a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése alapján nem látta bizonyítottnak a fegyelmi vétség elkövetését.
Az ügyben a két fél ellentmondó nyilatkozatára tekintettel nem lehetett kétséget kizáró bizonyossággal megállapítani a közöttük lezajló telefonbeszélgetés tartalmát. Az ellentmondást nem oldotta fel a panaszos által új bizonyítékként becsatolt ... aláírásával ellátott nyilatkozat sem. A becsatolt bizonyítékot a fegyelmi tanács a tényállás megállapításánál nem fogadta el, mert azt keletkezési körülményei és tartalma vonatkozásában aggályosnak ítélte meg.
A tanú több alkalommal is a panaszosnak történő segítségnyújtásnak nevezte az általa írt nyilatkozatot, a panaszos és a tanú között fennálló rokoni kapcsolat pedig – az egyéb adatokkal összevetve – vallomásának tartalmi hitelességét megkérdőjelezi.
A tanú vallomásában nem tudott magyarázatot adni arra, hogy miért éppen február 13. napján írta meg nyilatkozatát, közvetlenül a kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő lejártát megelőzően.
Az okirat keletkezésének körülményei körében a fegyelmi tanács kiemeli, hogy tanú az okirat keltezésének helyeként a dokumentumon ...t jelölte meg, ugyanakkor meghallgatásakor úgy nyilatkozott, hogy azt a munkahelyén, ...on írta, e körülményre elfogadható magyarázatot nem tudott adni.
Ezen túlmenően alapvető kétségeket ébresztett a fegyelmi tanácsban a tanúnak a dokumentum elkészítése, szerkesztése körében feltett kérdésekre adott válaszai, melyből a fegyelmi tanács arra következtetett, hogy a tanúnak alapvető informatikai ismeretei hiányoznak egy ilyen nyilatkozat számítógépen történő megírásához és megformázásához, tehát azt nem ő készítette, ahhoz segítségre volt szüksége. Ezt a következtetést az is megalapozza, hogy az e körben feltett kérdések egy részét a tanú nem értette, illetve azokra nem adott adekvát választ.
A fentieken túl a tanú sem vitatta, hogy a telefonbeszélgetés nem volt kihangosítva, így csupán a panaszos mondatait hallhatta az autóban. Ebből adódóan a tanú nem bír tudomással a telefonbeszélgetés teljes tartalmáról, miután csak a panaszos által elmondottakat hallhatta, az arra adott válaszokat nem. Így nem lehet tudomása a fegyelmi eljárás alá vont ügyvéd válaszairól, illetve kérdéseiről sem, ezért a beszélgetés lényegét illetően legfeljebb benyomásai lehetnek. Amint azt a tanú meg is fogalmazta, az általa írt és becsatolt nyilatkozatban a telefonbeszélgetésről szerzett „benyomását” írta le, miszerint „a beszélgetés a beszélgető partnerek közötti egyezséggel ért véget.” Az egyezség egy eset vagy ügy felvetése vagy ismertetése, ügyvédnek adandó megbízás körében nem értelmezhető, különösen annak a ténynek az ismeretében, hogy a panaszos a beszélgetést követő öt hónapon keresztül nem kereste az ügyvédet.
Fentieket összegezve az eljáró tanács meggyőződése szerint a panaszos állításának bizonyítására, illetve az eljárás alá vont ügyvéd védekezésének megcáfolására nem alkalmas ... aláírásával ellátott nyilatkozat, továbbá az e körben tett tanúvallomása. Nem volt megállapítható tehát az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a panaszostól olyan – az ügyvédi titok körébe tartozó – információhoz jutott, melyet később más személy jogi képviselete során felhasznált.
A fegyelmi tanács a panasz, annak mellékletei, az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozata és mellékletei, tárgyaláson tett nyilatkozata, a meghallgatott tanú vallomása alapján nem látta bizonyítottnak és így megállapíthatónak, hogy eljárás alá volt ügyvéd az Üttv. 9. § (2) bekezdésében foglalt ügyvédi titoksértést elkövette.
Erre tekintettel a fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján megszüntette.
A fegyelmi eljárás költségét a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 40.6. pontja alapján a Pécsi Ügyvédi Kamara viseli.
A jogorvoslati lehetőséget az Üttv. 135. §-a biztosítja.
ZÁRADÉK:
A döntés 2020.11.27. napján emelkedett jogerőre.