A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottság másodfokú fegyelmi tanácsa dr. ..... eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi ügyében a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Pécsi Fegyelmi Tanácsának 2020. 10. 29. napján kelt 71/2020. sz. alatt hozott határozata ellen eljárás alá vont ügyvéd által bejelentett fellebbezés folytán a 2021. 05. 06. napján tartott folytatólagos tárgyalásán a következő
határozatot
hozta.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Pécsi fegyelmi tanácsának 2020. 10. 29. napján kelt 71/2020. sz. határozatát helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Pécsi Ügyvédi Kamara pénztárába 25.000 Ft, azaz Huszonötezer forint mérsékelt másodfokú eljárási átalányköltséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás mérsékelt átalányköltségét a Pécsi Ügyvédi Kamara jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Pécsi Tanácsa 71/2020. sz. alatti határozatával eljárás alá volt ügyvéddel szemben indított fegyelmi eljárás során megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd elkövetett 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget, és ezért 150.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, továbbá 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére kötelezte.
Az elsőfokú fegyelmi Tanács megállapította a határozatának az IV. pontjában, hogy az eljárás alá volt ügyvéd a Pécsi Járásbíróság előtt folyt P. .../2019. sz. alatti peres eljárásában ... alperest képviselte. A Járásbíróság 2019. október 16. napján tartott tárgyalásán a 3. számú jegyzőkönyvben rögzítetten a peres felek egyezséget kötöttek a .... hrsz. alatti ingatlan tulajdonjogával kapcsolatban, amelyben alperes vállalta, hogy a bejelentő felperes 3237/10000-ed tulajdoni illetőségét 3.750.000 Ft ellenértékben magához váltja, mely ellenértéket 30 napon belül megfizeti a felperes részére, amely egyezség jogerős és végrehajtható lett aznap.
A csatolt iratokból megállapítható volt azonban az is, hogy az eljárás alá volt ügyvéd 2019. október 15.-én – tehát a tárgyalás előtt egy nappal –, ajándékozási szerződést kötött ... részére, holtig tartó haszonélvezeti jogának fenntartása mellett, mely szerződést az illetékes Földhivatal bejegyezte.
Az elsőfokú fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd elkövette az 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget azzal, hogy a 2019. október 16.-án megtartott bírósági tárgyaláson az egyezség megkötését megelőzően a tényállás részét képező és lényeges körülmény megváltozásáról nem adott tájékoztatást a Bíróságnak. Nem nyilatkozott arról, hogy az előző nap, az egyezség tárgyát képező ingatlanilletőség vonatkozásában ajándékozási szerződést kötött az alperesi tulajdonrészre és a szerződést már be is nyújtotta a tulajdonjog bejegyzése iránt az illetékes Földhivatalba. Ennek következtében ezzel megsértette a régi Pp. 8. §-nak 3. bekezdés a) pontjában foglaltakat, és ezen magatartása megsértette az Üttv. azon rendelkezését, mely előírja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni. Kiemelte az elsőfokú Fegyelmi Tanács, hogy az ügyvédi tevékenységet gyakorlókkal szemben szigorú elvárás a bíróság, illetve a más hatóságok előtti eljárásban a vonatkozó szabályok fokozott betartása.
Az elsőfokú Fegyelmi Tanács súlyosító körülményt nem észlelt, enyhítő körülményként értékelte viszont azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd – az ügyvédi tevékenysége során – még nem állt fegyelmi büntetés hatálya alatt.
Az elsőfokú határozat ellen, törvényes határidőben eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést nyújtott be, melyben vitatta egyrészt a fegyelmi vétséget, másrészt vitatta továbbá szándékosságot, és nem tartotta arányosnak a szerinte egyértelműen eltúlzott 150.000 Ft mértékű pénzbírság nagyságát. Vitatta továbbá a 80.000 Ft elsőfokú eljárási költséget is, mert ő nem okozott ilyen nagyságú költséget, így önálló szankciónak minősül szerinte az átalányköltség.
Részletesen indokolta fellebbezésében azt is, hogy a bíróság részére soha nem szolgáltatott megtévesztő információt, és az ügyvédi kötelességét nem szegte meg. Álláspontja szerint a fegyelmi határozat nem tartalmaz a felrótt magatartás tekintetében konkrét tényállást, így annak hiányában eleve nem lehet a fegyelmi határozat megalapozott. Véleménye szerint szerencsétlen esemény, hogy a bírósági jegyzőkönyvezés során a tulajdonközösség megszüntetési megállapodás és tulajdonközösség megszüntetési jogcím került jegyzőkönyvbe, tekintettel arra, hogy az egyezségkötés során még arról is tárgyaltak, hogy a megállapodást peren kívül, a pénz átadásakor aláírják a felek, és ekkor csak ennek az egyezségnek a jóváhagyására lett volna szükség a bíróság részéről.
Kérte a szankciók eltörlését, és hivatkozott arra is, hogy a COVID 19 idején az ügyvédi tevékenység havi nulla forintot termelt 2020. évben, így a három kiskorú gyermek és a gyesen levő feleség eltartása mellett méltánytalannak tartja a bírságot.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az ügyet tárgyalásra 2021. május 6-án 9 órára kitűzte, ahol a fellebbező eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg.
A szabályszerű fellebbezésre tekintettel a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Másodfokú Fegyelmi Bizottsága az egész fegyelmi eljárást teljes terjedelmében felülbírálta a fellebbezésre és az ellenkérelemre tekintettel.
A fellebbezés nem alapos, azonban a másodfokú költségviselés vonatkozásában azonban az részben eredményre vezetett.
Mindenekelőtt rögzíteni kell, hogy a tényállás egyértelmű, a bírósági egyezség, illetve az ajándékozási szerződés miatt ez a tény nem vitatható. Az okirati bizonyítékok rendelkezésre állnak az iratban. Rámutat a Másodfokú Fegyelmi Tanács, hogy a Pécsi Járásbíróság 13. P. .../2019/13. sz. alatti ügyben a 2019. november 15. napján hozott I. számú végzésével, mind az alperest, mind pedig a jogi képviselő ügyvédet 150.000 Ft pénzbírsággal büntette, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy a Járásbíróság is jogellenesnek minősítette az egyezségkötést.
Az Üttv. 1. § (3) alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni. Az (5) bekezdés szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre.
A nyilvánvalóan valótlan adatokkal létrejött egyezségben való ügyvédi közreműködés egyértelműen megvalósította az 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget.
A büntetés mértékével is egyet értett a Másodfokú Fegyelmi Tanács, annak ellenére, hogy a fellebbező ellen más fegyelmi eljárás eddig még nem indult.
Értékelte a Másodfokú Fegyelmi Tanács, hogy a jogszabály alapján az ügyvéd csak olyan jogügyeletben vehet részt, ami nemcsak a felek érdekeinek, hanem a jogszabályoknak is megfelel.
Nyilvánvaló, egy olyan ingatlanilletőség vonatkozásában bíróság előtt egyezséget kötni, amit már az előző nap, az eljáró ügyvéd közreműködésével elidegenítettek, egyértelműen valótlan és jogsértő.
A költség vonatkozásában értékelte a Másodfokú Tanács a fellebbezésben előadott személyi körülmények miatt a fellebbező anyagi helyzetét, továbbá a vírushelyzet miatt kialakult szűkült ügyvédi munkalehetőségeket is, ezért az Üttv. 142. § (2) bekezdésben meghatározottak alapján lehetségesnek látta a Másodfokú Tanács, hogy a részbeni költségviselésre kötelezzék a fellebbezőt a másodfokú eljárási költségek megállapítása során.
...
A másodfokú fegyelmi eljárás az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 137. §-a alapján és a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FE.) 33., 34., 35. pontja alapján került lefolytatásra.
A másodfokú fegyelmi eljárásban megállapított mérsékelt átalányköltséget a Másodfokú Fegyelmi Tanács az Üttv. 142. § (2) bek. és a FE. 40.2. c) pontja alapján határozta meg. A jogorvoslatra történő kioktatás az Üttv. 139. §-án alapul.
A határozat jogerős és 2021. július 29. napján végrehajtható.