A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Pécsi Tanácsa a dr. (...) ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyaláson kívül, zárt ülésen meghozta, majd kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy (...) eljárás alá vont ügyvéd az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 107. § b) pontjában és a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól) 12.4. pontjában foglaltak megsértésével két rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért az Üttv. 108. § (3) bek. b) pontja alapján 300.000,- Ft (azaz háromszázezer forint) pénzbírság büntetést szab ki vele szemben.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a pénzbírságot és 30.000,- Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Pécsi Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Pécsi Ügyvédi Kamara 50800111–11141046 számú bankszámlára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet, míg az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti. Ha az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki
A fellebbezésben elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:
Az eljárás alá vont személy (...) napja óta a Pécsi Ügyvédi Kamara tagja. A korábban ellene fegyelmi eljárás nem volt.
A (...) Bűnügyi Osztálya, mint bejelentő (...) napján kelt bejelentésében tájékoztatta a Pécsi Ügyvédi Kamarát arról, hogy ügyvédet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 246. § a) pontjába ütköző és aszerint minősülő jogosulatlanul halászhálóval vagy más halászati eszközzel elkövetett orvhalászat vétségének megalapozott gyanúja miatt a (...) számú eljárásban gyanúsítottként hallgatták ki, mert a rendelkezésre álló adatok szerint (...) (...)–én (...) órakor a (...) vízparti végénél, az általa a (...) elhelyezett kb. 30 méter hosszú, 1 m magas, 7x7 cm szembőségű, zöld színű, monofil hálóval 2 db pontyot, 3 db kárászt és 2 db keszeget fogott ki és tulajdonított el jogtalanul.
Bejelentő előadta, hogy eljárás alá vont ügyvéd cselekményét a (...) Nonprofit Zrt. hivatásos halőrei a helyszín közelében elrejtőzve figyelték, majd a partot érését követően ellenőrzés alá vonták. Az ellenőrzés során megállapították, hogy nevezett halászhálóval történő halászatra engedéllyel nem rendelkezett.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos 2020. március 30. napján az eljárás alá vont személlyel szembeni előzetes vizsgálat elrendeléséről határozott. Az előzetes vizsgálat B.13/2020. ügyszámon volt folyamatban.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos felhívására a nyomozati eljárásban tett írásos vallomását csatolta be, amelyben a gyanúsításban foglaltakat tagadta, büntetőjogi felelősségét nem ismerte el, az orvhalászat vétségének elkövetését tagadta.
Előadta, hogy (...)ról történő hazautazásukat megelőzően úgy döntöttek, hogy a kora reggeli órákban megnézik a Balatont, bementek a vízbe, ahol a nád elé sétáltak, hogy jobb legyen a kilátásuk, ekkor a lábába akadt valami, lehajolt és akkor látta, hogy az egy háló. Előadta, hogy tanakodtak, hogy mit csináljanak, kiszedték, és látták, hogy pár darab hal van benne. Előadta, hogy korábban is találtak ilyet, úgy döntöttek, hogy azt kiszedik, ekkor kifelé menet előugrott két alak, akik üvöltözni kezdtek velük, a két személy halőr volt, akik igazolták magukat.
Előadta, hogy a halőrök vallomása egymással is ellentmondásos, nem tettek olyan nyilatkozatot, hogy ők helyezték el a hálót.
(...) napján a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat eredményére tekintettel fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont személlyel szemben, azon az alapon, hogy az megsértette az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 107. § (b) pontjában és a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól) 12.4. pontjában foglaltakat. A vezető fegyelmi biztos egyben indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
A fegyelmi tanács a 86/2020/PRFB/PT/1 számú határozatával a fegyelmi eljárást büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A büntetőeljárás jogerős befejezéséről (a jogerős ítélet megküldésével) a (...)Törvényszék (...). napján értesítette a Pécsi Ügyvédi Kamarát.
A fegyelmi tanács elnöke 2021. július 13. napján az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásáról határozott. A fegyelmi tanács tárgyaláson kívül, zárt ülésen megállapította, hogy a vezető fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozata alapos.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg:
A (...) Törvényszék az (...) sorszámú jogerős ítéletével megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd az orvhalászat vétségét elkövette és ezért Őt egy év próbára bocsátotta. A jogerős ítéletben foglaltakhoz a fegyelmi tanács kötve van, azt felül nem bírálhatja, ezért a bűncselekmény elkövetését az eljárás alá vont ügyvéd bűnösségének tagadása ellenére is tényként kell elfogadnia.
Az eljárás során keletkezett iratokból az is megállapítható, hogy a Pécsi Ügyvédi Kamarát a (...)Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya tájékoztatta arról, hogy dr(...)ügyvédet (...). napján a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 246. § a) pontjába ütköző és aszerint minősülő jogosulatlanul halászhálóval vagy más halászati eszközzel elkövetett orvhalászat vétségének megalapozott gyanúja miatt a (...). számú eljárásban gyanúsítottként hallgatták ki, míg eljárás alá vont ügyvéd nem jelentette be a területi ügyvédi kamarának, hogy Őt közvádra üldözendő eljárásban gyanúsítottként hallgatták meg.
A fegyelmi tanács a fenti tényállás alapján az alábbiakat állapította meg.
Az Üttv. 107. § b) pontja alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 6. §-a általános szabályként rögzíti, hogy a bíróság határozata mindenkire kötelező, ideértve azt is, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg. Ezen általános szabályhoz képest sem az Üt. sem az Üttv. rendelkezése nem enged kivételt, melyből következően a fegyelmi eljárásban eljáró tanácsnak nincs lehetősége a bíróság jogerős ítéletét felülbírálni és az abban rögzítettektől eltérően olyan megállapítást tenni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem valósított meg bűncselekményt. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés értelmében a fegyelmi tanács a jogerős büntetőbírósági ítéletben megállapított tényálláshoz kötve van, és nem állapíthatja meg azt, hogy az abban rögzített bűncselekményt az eljárás alá vont ügyvéd nem követte el. Abban az esetben pedig, ha a bűncselekményt az eljárás alá vont ügyvéd elkövette, magatartása egyben fegyelmi vétségnek is minősül, hiszen az ügyvédi kar tagjaitól elvárható a példamutató, jogkövető magatartás, amely elvárást egy szándékosan elkövetett bűncselekmény nyilvánvalóan sért.
Eljárás alá vont ügyvéd cselekménye kapcsán az interneten bárki számára elérhető módon megjelent olyan cikk, amelyben kifejezetten kiemelik, hogy „a déli parton nemrég ugyanígy tiltott, hálós halászattal kaptak el egy jó praxissal rendelkező ügyvédet is”. Ez a tény is mutatja, hogy eljárás alá vont ügyvéd magatartása alkalmas volt arra, hogy az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztesse.
Az eljárás során az is tényként volt megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd megsértette a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól) 12.4. pontjában foglaltak, hiszen nem jelentette be a területi ügyvédi kamarának, hogy Őt közvádra üldözendő eljárásban gyanúsítottként hallgatták meg.
A fegyelmi tanács az eset összes körülményére tekintettel az Üttv. 108. § b) pontja szerinti fegyelmi büntetést (pénzbírság) találta indokoltnak és arányban állónak az eljárás alá vont személy cselekménye súlyával.
A pénzbírság összegének meghatározásakor enyhítő körülményként értékelte a Tanács a makulátlan ügyvédi előéletet nevezetesen azt, hogy fegyelmi eljárás az eljárás alá vont ügyvéddel szemben ezidáig nem volt.
Mivel a jelen ügy alapjául szolgáló cselekményt (...) tavaszán követte el eljárás alá vont ügyvéd, így a Fegyelmi Tanács az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat rendelkezéseit alkalmazta.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A fegyelmi tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
Záradék:
A határozat 2021.09.15. napján emelkedett jogerőre.