A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. (...)ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. november 12. napján megtartott tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy eljárás alá vont ügyvéd 5 rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 500.000,-Ft, azaz Ötszázezer forint
pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000.-Ft átalányköltséget a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizessen meg a Pécsi Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Pécsi Ügyvédi Kamara 50800111–11141046 sz. bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az első fokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.
Az eljárás alá vont ügyvéd (...) napjától tagja a Pécsi Ügyvédi Kamarának, egyéni ügyvédként tevékenykedik, korábban fegyelmi eljárás nem folyt ellene. Személyi körülményeiről egyéb adat nem áll rendelkezésre.
Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018.(XI.26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: FESZ) 28.2. c) pontja alapján (...). napján 97/2020/I.sz. határozatával a később indult fegyelmi eljárást egyesítette a korábban, 87/2020. számon indult eljárással. Fegyelmi Tanács megítélése szerint az ügyek együttes elbírálása az eljárás alá vont személyre tekintettel indokolt volt a FESZ 30.1 pontjában meghatározottak szerint.
A 87/2020/PRFB.sz. fegyelmi ügy előzménye a (...)–án érkezett bejelentés (...)től. Bejelentő előadta, hogy (...)napján megbízást adott eljárás alá vont ügyvédnek munkaviszonyból eredő igényei érvényesítése iránt. Állítása szerint megbízási szerződés és tényvázlat írásba foglalására közöttük nem került sor, illetve ilyen iratok nem állnak rendelkezésére, csatolta azonban meghatalmazását, melyet ügyében eljárás alá vont ügyvédnek adott. Előadta, hogy a (...) Kft. alkalmazásában állt, s a megbízás évében született meg a harmadik gyermeke, ezért (...) ügyvéddel telefonon tartotta a kapcsolatot. Eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta őt telefonon arról, hogy írásban felvette a kapcsolatot a volt munkáltatóval, elmaradt táppénz, gyed és szabadságmegváltás címén (...) ,-Ft összegű követelés érvényesítése, valamint a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos igazolások kiadása iránt. Eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta telefonon arról is, hogy megkeresésére választ nem kapott, ezért a volt munkáltató ellen peres eljárást kezdeményez. (...) akként nyilatkozott, hogy sem a felszólító levelet, sem a keresetlevelet nem kapta meg az ügyvédtől.
(...)–ben bejelentő telefonon azt a tájékoztatást kapta, hogy a (...),-Ft összegű követelését a bíróság megállapította és eljárás alá vont ügyvéd annak végrehajtását kezdeményezte. (...)nyilatkozata szerint kérésre több alkalommal költségmentességi nyomtatványt írt alá a végrehajtási eljáráshoz. Kérésére azonban az ítéletet nem kapta meg eljárás alá vont ügyvédtől, aki egy idő után elérhetetlenné is vált számára.
Több munkaügyi bíróságon ügye után érdeklődve szembesült bejelentő azzal, hogy a megbízása ellenére (...) ügyvéd a nevében és képviseletében nem járt el, keresetet nem nyújtott be egyik munkaügyi bíróságra sem. Ezt követően meghatalmazását azonnali hatállyal írásban visszavonta, kérte valamennyi iratának visszaadását. Az iratok átadására eljárás alá vont ügyvéddel, illetve annak alkalmazottjával is, e-mail útján próbált több időpontot egyeztetni, de lényegében sikertelenül.
A vezető fegyelmi biztos 2020. március 11-én kelt 12/2020. számú határozatával előzetes vizsgálatot rendelt el.
Eljárás alá vont ügyvéd iratcsatolási kötelezettségének határidő alatt sem tett eleget, igazoló jelentést sem terjesztett elő.
Vezető fegyelmi biztos 2020. szeptember 14. napján kelt határozattal fegyelmi eljárást kezdeményezett eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Álláspontja szerint (...)ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, a 29. § (1) bekezdésében, az 52. § (2) bekezdésében, valamint a 6/2018. (III.26.) MÜK szabályzat 12.3. pontjában foglaltakat, mert nem a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával járt el, nem foglalta írásba a megbízási szerződést, a megbízás megszűnését követően az átvett iratokat az ügyfél kérésére nem adta ki, illetve a fegyelmi eljárásban felhívásra az üggyel kapcsolatos iratokat nem csatolta.
A fegyelmi eljárás kezdeményezését követően eljárás alá vont ügyvéd (...) -én beadvánnyal fordult a vezető fegyelmi biztoshoz. Előadta, hogy álláspontja szerint fegyelmi ügyében – az eljárás szabálytalansága miatt – érvényes határozat nem hozható. Hivatkozott arra, hogy vezető fegyelmi biztos megsértette az Üttv. 122. § (1)–(2) bekezdésben és a 123. § (3) bekezdésében foglaltakat. Álláspontja szerint az előzetes eljárás befejezésének végső határideje 2020. szeptember 11. napja volt, ezt a határidőt vezető fegyelmi biztos elmulasztotta, a fegyelmi eljárás megindításáról szóló határozatot eddig az időpontig kellett volna megkapnia.
A 94/2020/PRFB sz. fegyelmi ügy előzmény az volt, hogy (...). napján (...) terjesztett elő kifogást eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Előadta, hogy birtokháborítási ügyében további megbízást adott eljárás alá vont ügyvédnek felülvizsgálati kérelem elkészítésére és benyújtására, és ezzel egyidőben átadott részére (...) Ft-ot. Eljárás alá vont ügyvéd (...)–i határidővel vállalta a felülvizsgálati kérelem benyújtását, majd ezt követően bejelentő többszöri érdeklődésére azt a tájékoztatást adta számára, hogy elektronikusan már elküldte azt. Bejelentőt a (...) Járásbíróságon és a Kúrián viszont arról tájékoztatták, hogy ügyében felülvizsgálati kérelmet nem nyújtottak be. Bejelentő panaszolta továbbá, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem volt elérhető telefonon, személyes találkozáskor pedig áramszünetre hivatkozva eljárás alá vont ügyvéd nem tudta igazolni laptopján a felülvizsgálati kérelem benyújtását.
Bejelentő panaszolta, hogy a birtokháborítási ügyében – a korábbi megbízások alapján – eljárás alá vont ügyvéd nem mutatott meg számára sem a saját, sem a másik féltől származó beadványokat. Nehezményezte, hogy számára az elveszített per (...) ,-Ft-ba került. Bejelentő panaszához mellékelte eljárás alá vont ügyvéd (...) előkészítő iratait a (...) .sz. perben, a (...) sz. számlát, a felülvizsgálati kérelmet, a (...) Törvényszék (...) .sz. ítéletét, felszólító levelet (...) ügyvédtől, (...) Város Jegyzőjének (...) .sz. és (...) . sz. határozatait. Bejelentő 2020. május 26. napján csatolta még a (...) Járásbíróság (...) sz. ítéletét, eljárás alá vont ügyvéd által (...) . napján készített kereseti kérelmet, továbbá a (...) napján készült tényvázlatot, melyben eljárás alá vont ügyvéd a felülvizsgálati kérelem elkészítését vállalta.
2020. június 4-én vezető fegyelmi biztos B.22/2020.sz. határozattal előzetes vizsgálatot rendelt el az Üttv. 1. § (3) bekezdésében foglaltak megsértése alapos gyanúja miatt.
Dr. (...). napján igazoló nyilatkozatot nyújtott be a Kamarához, melyhez csatolta a tényvázlatokat, az általa kibocsátott (...) és (...) sorszámú számlákat. Az igazoló nyilatkozatában előadta, hogy a bejelentőtől (...) napján kapott meghatalmazást a (...) Járásbíróság előtti (...). számú perre. Bejelentő ezen perben az önállóan előterjesztett keresetére hiánypótlást kapott, mely alapján eljárás alá vont ügyvéd (...) napján a kijavított keresetet benyújtotta a bíróságra. Ezt követően a perben megtartott valamennyi tárgyaláson, mint jogi képviselő megjelent, a tárgyalásokon bejelentő is jelen volt minden alkalommal. Eljárás alá vont ügyvéd több alkalommal javasolta bejelentőnek, hogy az állításait tanúkkal és okiratokkal is támassza alá, ezt az indítványt bejelentő elutasította arra hivatkozva, hogy nem akar és nem is tud tanukat állítani, mert igaza van és ezt a pert nem lehet elveszíteni. Eljárás alá vont ügyvéd állította, hogy a perben keletkezett iratokat minden esetben ismertette bejelentővel. Előadta, hogy (...) napján tényvázlatot vett fel, melyben rögzítette, hogy bejelentő ragaszkodott a fellebbezés elkészítéséhez annak tudatában is, hogy olyan érdemi újdonságot, tényt, körülményt a fellebbezés nem tartalmaz, mely az első fokú eljárásban ne merült volna fel. Eljárás alá vont ügyvéd a II. fokú ítélet átvételéről (...) napján tájékoztatta telefonon bejelentőt, majd az ítéletet bejelentőnek átadta a (...) -án készült tényvázlat tanúsága szerint.
Eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint (...) bejelentése sok irreleváns és valótlan állítást tartalmaz. Elismerte, hogy tárgyalás, illetve hatóságok előtti ügyintézés során nem mindig tudja fogadni a telefonhívásokat, illetve előfordult, hogy valamilyen tárgyalás elhúzódása miatt nem ért oda a megbeszélt időpontban, de ilyenkor minden esetben erről az ügyfeleket – alkalmazottja útján is – tájékoztatta, illetve telefonon visszahívta. Állítása szerint ő kárt nem okozott, bejelentő a pervesztességére tekintettel fizetett ki közel (...) ,-Ft összegű perköltséget.
Eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy a felülvizsgálati kérelmet elkészítette, annak benyújtását megelőzően azonban észlelte, hogy a hatályos Pp. szabályok alapján birtokvédelmi eljárást követő birtokvédelmi perben hozott ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Bejelentőt erről tájékoztatta, aki ezt követően ellene fordult. Álláspontja szerint fegyelmi vétséget nem követett el, feladatait legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen látta el.
Vezető fegyelmi biztos (...) napján kelt határozattal fegyelmi eljárást kezdeményezett eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Álláspontja szerint dr. (...) ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésében foglaltakat, mert olyan ügyben vállalt és készített el felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak nem volt helye.
Eljárás alá vont ügyvéd (...) napján észrevételeit csatolta, melyben előadta, hogy a bejelentőt soron kívül, telefonon értesítette arról, hogy ügyében felülvizsgálati kérelmet nem lehet előterjeszteni. Állította, hogy a bejelentő nem értette meg a tájékoztatást, emiatt több e- mail üzenetet is küldött részére. Ezen e-mail üzeneteket eljárás alá vont ügyvéd azonban állítása ellenére az észrevételeihez mellékletként nem csatolta. Eljárás alá vont ügyvéd véleménye az, hogy a felülvizsgálati eljárás nem egy mindennap gyakorolt eljárás, ezért nem követett el fegyelmi vétséget azzal, hogy annak hatályos szabályaival nem volt tisztában. Amint észlelte, hogy téves tájékoztatást adott erről, ügyfelét azonnal tájékoztatta telefonon.
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság a fegyelmi eljárás során (...) napján fegyelmi tárgyalást tartott. A tárgyaláson – szabályszerű idézés ellenére – eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg, távolmaradását előzetesen nem mentette ki, képviseletéről nem gondoskodott.
Vezető fegyelmi biztos mindkét ügyben a fegyelmi eljárást elrendelő határozatát fenntartotta. A (...) bejelentő ügyében eljárás alá vont ügyvéd által előterjesztett eljárási kifogásra akként nyilatkozott, hogy az Üttv. 116./A. §-ában foglalt határidőbe nem számít bele minden év július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka, így az eljárási kifogás álláspontja szerint nem alapos.
Vezető fegyelmi biztos végindítványában úgy nyilatkozott, hogy eljárás alá vont ügyvéd (...) sérelmére 4 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget, (...) sérelmére pedig 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Eljárás alá vont ügyvéd mindkét esetben megszegte az Üttv. 1. §(3) bekezdésében foglaltakat, mert nem a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával járt el. (...) esetében megsértette továbbá az Üttv. 29. § (1) bekezdésében, az 52. § (2) bekezdésében, valamint a 6/2018. (III.26.) MÜK szabályzat 12.3. pontjában foglaltakat, mert nem foglalta írásba a megbízási szerződést, a megbízás megszűnését követően az üggyel kapcsolatos iratokat az ügyfél kérésére nem adta ki, illetve azokat a fegyelmi eljárásban felhívásra nem csatolta.
Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló adatok, becsatolt iratok, az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentése alapján a lefolytatott bizonyítás eredményeként az alábbi tényállást állapította meg:
(...) (...) . napján meghatalmazta dr. (...) ügyvédet, hogy őt a (...) Kft. munkáltatóval szembeni peren kívüli és peres eljárásban képviselje. Az ügy ellátására megbízási szerződést, tényvázlatot sem bejelentő, sem eljárás alá vont ügyvéd nem csatolt be a Kamarának. A bejelentő nyilatkozatából állapítható meg az, hogy a megbízás munkaviszony megszűnésével kapcsolatos igények érvényesítésére irányult. Bejelentő ügyének állásáról telefonon érdeklődött eljárás alá vont ügyvédtől, aki azt a tájékoztatást adta, hogy felvette a volt munkáltatóval a kapcsolatot írásban, továbbá képviseletében igényt terjesztett elő elmaradt táppénz, gyed és szabadságmegváltás jogcímen fennálló (...) ,-Ft összegű követelés érvényesítése iránt, illetve a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos igazolások kiadása végett. Erre a megkeresésre azonban érdemi válasz nem érkezett, ezért ígéretet tett bejelentőnek peres eljárás kezdeményezésére.
Bejelentő nyilatkozata alapján volt megállapítható, hogy sem felszólító, sem keresetlevelet nem kapott eljárás alá vont ügyvédtől. Megállapítható az is, hogy eljárás alá vont ügyvéd egyik – illetékesség szempontjából figyelembe vehető – munkaügyi bíróságon sem indított bejelentő nevében és képviseletében munkaügyi pert. Megállapítható volt az is, hogy eljárás alá vont ügyvéd – a bejelentő többszöri kérése ellenére – a megbízás megszűnése után nem adta vissza a bejelentőt megillető iratokat.
Fegyelmi Tanács a csatolt iratok alapján megállapította, hogy dr. (...) ügyvéd (...) án megbízást fogadott el Eibeck Edittől birtokháborítási perben felülvizsgálati kérelem elkészítésére és előterjesztésére. Eljárás alá vont ügyvéd a felülvizsgálati kérelmet elkészítette, azt azonban nem nyújtotta be a bíróságra. A bejelentő állítása szerint erről őt nem tájékoztatta, eljárás alá vont ügyvéd pedig az általa adott tájékoztatás megtörténtét igazolni nem tudta.
A vezető fegyelmi biztos indítványa alapos.
Fegyelmi Tanács álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd felelőssége megállapítható abban, hogy (...) ügyében nem készített írásban megbízási szerződést, a munkaügyi igény érvényesítése iránt nem indított munkaügyi pert, viszont ennek ellenkezőjéről tájékoztatta bejelentőt. Megállapította Tanács azt is, hogy eljárás alá vont ügyvéd a megbízás megszűnését követően – a bejelentőnek írásban tett ígérete ellenére – irat visszaszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget. Eljárás alá vont ügyvéd felelőssége megállapítható abban is, hogy vezető fegyelmi biztos felhívására iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget.
Eljárás alá vont ügyvéd felelőssége (...) bejelentő ügyében azért állapítható meg, mert Fegyelmi Tanács álláspontja szerint olyan ügyben vállalta felülvizsgálati eljárás megindítását, amelyben az kizárt, továbbá erről a bejelentőt nem tájékoztatta.
A Fegyelmi Tanács a (...) ügyében előterjesztett eljárási kifogás tárgyában osztotta a vezető fegyelmi biztos álláspontját. Az Üttv. 116/A. §-a szerint „Az e részben meghatározott határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig és december 24-től január 1-ig terjedő időszaka.” Megállapítható a letöltési igazolásból, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2020. június 26. napján szerzett tudomást az előzetes vizsgálat meghosszabbításáról. A vizsgálat határideje 2020. november 2. napján járt volna le, vezető fegyelmi biztos azonban a fegyelmi eljárást elrendelő határozatát már ezt megelőzően, azaz 2020. szeptember 14. napján meghozta, erről eljárás alá vont ügyvéd szeptember 15. napján, azaz még az előzetes vizsgálati határidő lejárta előtt szerzett tudomást, erre tekintettel Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéd eljárási kifogását alaptalannak ítélte meg.
Azzal, hogy (...) ügyében eljárás alá vont ügyvéd nem készített írásban megbízási szerződést, a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az Üttv. 29. § (2) bekezdésében foglaltak alapján eljárás alá vont ügyvédet terhelte a megbízás tartalmának bizonyítása. Fegyelmi Tanács megállapította, hogy dr. (...) bizonyítási kötelezettségének egyáltalán nem tett eleget, az üggyel összefüggő iratokat nem csatolta be, bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, ezért Fegyelmi Tanács a (...) bejelentő nyilatkozatában előadottakat fogadta el valós tényállásként.
Megállapítást nyert, hogy (...) bejelentő rendelkezett az ügyével kapcsolatos iratokkal, mert azokat ő maga csatolta bejelentéséhez mellékletként. Fegyelmi Tanács elfogadta eljárás alá vont ügyvéd magyarázatát, amelyet a bejelentővel való telefonos kapcsolattartás körében terjesztett elő. Ezen megállapításokra tekintettel Fegyelmi Tanács nem találta alaposnak a bejelentő panaszát e vonatkozásban.
Fegyelmi Tanács álláspontja szerint (...) ügyében eljárás alá vont ügyvéd azért követett el fegyelmi vétséget, mert a megbízás elfogadása előtt kellő alappal és gondossággal nem győződött meg arról, hogy felülvizsgálati eljárás megindításának van-e helye bejelentő ügyében. Eljárás alá vont ügyvédtől elvárható lett volna, hogy a megbízás teljesíthetetlenségéről, illetve a megbízás felmondásáról ügyfelét azonnal, írásban értesítse. Eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében hivatkozott ugyan arra, hogy e-mail útján ennek a tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, azt mellékletként csatolja. Erre azonban nem került sor, az állításának bizonyítására szolgáló e-mail levelezését a Kamarának nem küldte meg, így Fegyelmi Tanács a tájékoztatás elmulasztását állapította meg, elfogadva valósnak e körben – az Üttv. 29. § (2) bekezdése alapján – az (...)bejelentő által előadottakat.
Eljárás alá vont ügyvéd a fentebb részletezett magatartásával 5 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, mert magatartása az alábbi jogszabályi és kamarai szabályzati rendelkezéseket sérti:
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése alapján:
„(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése alapján:
„(1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.”
Az Üttv. 52. § (2) bekezdés alapján:
„(2) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről – az ügyfél kérésére – elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.”
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III.26.) MÜK szabályzat 12.1. és 12.3. pontja alapján:
„12.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a kamarai szervek szabályzatait és határozatait tevékenysége során köteles betartani.”
„12.3.Az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.”
Eljárás alá vont ügyvéddel szemben enyhítő körülményként értékelte Fegyelmi Tanács azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd – ügyvédi tevékenysége során – még nem állt fegyelmi büntetés hatálya alatt, súlyosbító körülmény nem volt megállapítható.
Fegyelmi Tanács fenti körülmények mérlegelésével, az általa kiszabott büntetést tartotta a fegyelmi vétséggel arányban állónak.
Eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi hivatásrend alapvető szabályait sértette meg, mely szabályszegést Fegyelmi Tanács álláspontja szerint csak szándékosan lehet elkövetni.
Jelen határozat az Üttv. 114. §, 107. § a) pontjának, a 116/A. § rendelkezésein, a FESZ 42.2. pontján, a jogkövetkezmény tekintetében az Üttv. 108. § b) pontján alapul.
Fegyelmi Tanács felhívja eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a (6) bekezdésben foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács fent kifejtettekre tekintettel döntött az eljárás költségeinek viseléséről a FESZ 40.2. a) pontja alapján. A határozat elleni jogorvoslati lehetőség az Üttv. 135. § rendelkezésein alapul.
Záradék:
A döntés 2021.01.04. napján jogerőre emelkedett.