A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa az 1-2021F-22. Szám alatt Dr. (....) kamarai nyilvántartásból törölt ügyvéd ellen hivatalból indult fegyelmi eljárásban a 2024. április 12. napján megtartott, nem nyilvános ülésén, a tanács tagjainak egyhangú határozatával, meghozta és kihirdette a következő határozatot:
1-2021F-22. sz. Fegyelmi határozat
A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa az 1-2022F-22 számú fegyelmi ügyben megállapítja, hogy Dr. (....) kamarai nyilvántartásból törölt ügyvéd (an.neve: / szül: / lakcíme: / tartózkodási helye: /) 1 rb., szándékosan, folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget követett el, és ezért őt a fegyelmi tanács 4 év időtartamú kizárás fegyelmi büntetésben részesíti.
A kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt ügyvédi tevékenység nem folytatható.
Kötelezi továbbá, hogy fizessen meg 80.000,- Ft., azaz Nyolcvanezer forint eljárási költséget.
Az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a (....) Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy a (....) sz. bankszámlán történő átutalással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A fellebbezés az „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek” ügytípus megjelölésével terjeszthető elő
A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A fegyelmi ügyben történt fontosabb eljárási cselekmények és időpontjuk:
Az eljárás alá vont ügyvéd – jogi képviselőjén keresztül – bejelentette vele szembeni büntetőeljárás megindulását, majd előzetes letartóztatást: 2021. 06. 23. és 2021. 06. 29.
A fegyelmi eljárás kezdeményezésének dátuma: 2021. 06. 29.
A fegyelmi iratok érkezése a fegyelmi eljárást folytató tanács elnökéhez 2021. 06. 29.
A fegyelmi eljárás felfüggesztése a büntető eljárás jogerős befejezéséig: 2021. 07. 07. jogerős: 2027. 07. 29.
Jogerős büntető ítélet érkezése a kamarához: 2024. 02. 14.
Vezető fegyelmi biztos indítványa: 2024. 03. 05.
Fegyelmi eljárás folytatásának elrendelése: 2024. 03. 20.
A fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás iratanyagához csatolt, rendelkezésre álló iratok, és a lefolytatott eljárás alapján az alábbiakat állapította meg:
Az eljárás alá vont törölt ügyvéd a (....) Ügyvédi Kamara tagja volt. Az eljárás alávont ügyvéd 2022. december 02. napján érkeztetett beadványában az ügyvédi tevékenységről lemondott, kérte törlését a (....) Ügyvédi Kamara ügyvédi nyilvántartásából. A (....) Ügyvédi Kamara 2022. december 15. napján kelt és jogerőre emelkedett ........... Eh. sz. határozatával dr. (....) kamarai tagságát 2022. december 02. napjával megszüntette és a kamara ügyvédi nyilvántartásából törölte.
Az eljárás alá vont ellen korábban fegyelmi büntetés kiszabására nem került sor.
A (....) Rendőrfőkapitányság Bűnügyi Igazgatósága Gazdaságvédelmi Osztálya által a ........... Bü. számú ügyben az eljárás alá vont ügyvédet a Btk. 399. § (2) bek. a) pontjába ütköző és minősülő, más által megvalósított büntetendő cselekményből származó dolog megszerzésével elkövetett pénzmosás bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta meg, mely cselekmény miatt a (....) Törvényszék 2021. 06. 09. napján előzetes letartóztatását rendelte el.
Az eljárás alá vont ügyvéd meghatalmazott védője a büntetőeljárás megindulását, és az előzetes letartóztatást szabály szerint bejelentette.
A Vezető Fegyelmi Biztos 2021. 06. 29-én fegyelmi eljárást kezdeményezett Dr. (....) ügyvéddel szemben és indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács függessze fel a fegyelmi eljárást a büntetőügy jogerős befejezéséig.
A Fegyelmi Tanács 2019. 07. 17-én hozott határozatával a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A (....) Főügyészség tájékoztatta az ügyvédi kamarát, hogy 2022. nov. 3-án vádiratot nyújtottak be az eljárás alá vont ügyvéd ellen.
A (....) Törvényszék 2023. febr. 23-án elsőfokú ítéletet hozott a büntetőügyben, mely ítélet, – a másodfokon eljárt (....) Ítélőtábla ítéletében foglalt változtatásokkal – 2023. május 25-én jogerőre emelkedett.
A (....) Törvényszék ítéletét és a (...) Ítélőtábla ítéletét az eljárás alá vont védőügyvédje: Dr. (....) 2024. 02. 14-én küldte meg a (....) Ügyvédi Kamarának,
A jogerős ítélet Dr. (....)-t a Btk. 399. § (2) bek. a) pont, (4) bek. b) pontjának I fordulata és e) pontja alapján bűnösnek mondta ki pénzmosás bűntettében, és 4 (négy) év szabadságvesztésre, 100 (száz) napi tétel pénzbüntetésre és 4 (négy) év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint 4 (négy) évre az ügyvédi foglalkozástól eltiltotta, továbbá 1.700.000.- Ft azaz Egymillió-hétszázezer forint összegben vagyonelkobzást rendelt el.
Tényállás:
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, és az eljárás alá vont ügyvéd, valamint meghatalmazott jogi képviselőjének előadása alapján az alábbi tényállást állapítja meg:
Az eljárás alá vont, vádlott társaival együtt, – az alábbi bűncselekmények elkövetése céljából –, névleges ügyvezetőkkel létrehozott, fiktív cégek alapításában, névváltoztatásában, illetve ezek előkészítésében ügyvédként vett részt.
Az I. és II. rendű vádlottak a 2020 nyarától 2021. június 8. napján foganatosított elfogásukig terjedő, közel egy éves időszakban – az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a III.; V.; VI.; VII. és VIII. rendű vádlottak bevonásával – illegális tevékenységből, ún. „számla eltérítéses” csalásból eredő pénzösszegek megszerzésében vettek részt. Az I. rendű vádlott és a vele közvetlen kapcsolatban lévő II. rendű vádlott közösen határozták meg, hogy a csalás folytán érkezett pénzt eredetleplezési céllal milyen fiktív jogcímeken, milyen további számlákra utalják át, vagy készpénzfelvételre kerüljön sor.
A 2020. év nyarán ismeretlen elkövető feltörte a (....) nevű gazdasági társaság egyik alkalmazottjának e-mail fiókját, ezzel tudomást szerzett arról, hogy a (....) cégcsoporttal áll gazdasági kapcsolatban, így a (....) cégcsoport rendszeresen szállít a (....) cégnek gyógyszeripari berendezéseket, amelyek ellenértékét utóbbi gazdasági társaság átutalással egyenlíti ki.
Az ismeretlen elkövető egy hamis, látszólag a (....) cégcsoporthoz tartozó e-mail címet használva felvette a kapcsolatot a (....) egyik alkalmazottjával, majd őt tévedésbe ejtve arra utasította, hogy a legutóbbi gyógyszeripari termékértékesítés ellenértékét a (....) cégcsoport egyik – ténylegesen azonban a (....) cégcsoporthoz semmilyen formában nem kapcsolódó, gazdasági tevékenységet nem végző, kifejezetten csalás és pénzmosás bűncselekményének elkövetése végett létrehozott – magyarországi cégének, a (....)-nek (cg) a .... Banknál vezetett, ...számú bankszámlájára utalja át, amelynek a (....) cég alkalmazottja eleget tett.
A fent írtak szerinti, számla eltérítéses csalás eredményeként a (....) cég 2020. ........ napján (....) euró (....forint) összeget utalt át a (....) cég ........ számú bankszámlájára.
Néhány nappal később a (....) cég felismerte a csalást és erről a számlavezető bankját is tájékoztatta. 2020. ........ napján az (....) pénzügyi intézmény SWIFT üzenetben kérte a (....) Bankot a fenti tranzakció során átutalt összeget visszautalására a (....) gazdasági társaság (....) számú számlájára, azonban ekkor a (....) számláján az átutalt összeg már nem állt rendelkezésre.
A fenti csalás bűncselekményében érintett (....)-t I. rendű és II. rendű vádlottak rábírására 2020. ........ napján a III. rendű vádlott alapította, eredetileg (....) néven. A cégalapítás során ügyvédként dr. (....) eljárás alá vont járt el. Közvetlenül a csalási cselekmény elkövetését megelőzően, 2020 ........ napján a cég nevét (........)-re módosították annak érdekében, hogy a cégnév alapján az a (........) cégcsoporthoz tartozó gazdasági társaságnak tűnjön. A névváltoztatás során, ........ a cégnév-változással kapcsolatos iratokat ténylegesen II. rendű vádlott készítette el. A (....) cég tényleges gazdasági tevékenységet nem végzett, azt kifejezetten bűncselekmény elkövetésére hozták létre. A cég ügyvezetője és tulajdonosa az alapítástól kezdve a III. rendű vádlott volt. A III. rendű vádlott 2020. ........ napján a ... Bank .... szám alatti fiókjában nyitotta meg a gazdasági társaság ........ számú forint, és ........ számú euró alapú folyószámláit, amely utóbbi számlára teljesítette az utalást a csalás során tévedésbe ejtett... gazdasági társaság. A (....) fenti számlái felett III. vádlott volt jogosult rendelkezni, azonban a számlákhoz tartozó netbankos belépési adatokat I. rendű és II. rendű vádlottaknak is átadta.
A II. rendű vádlott egyeztetett Dr. (....)-nal is, aki hozzájárult ahhoz, hogy az ügyvédi letéti számlájára több millió forint összegű, bűncselekményből származó pénzt utaljanak azzal, hogy azt készpénzben felveszi, majd II. rendű vádlott részére átadja.
Dr. (....) a ... Banknál vezetett .... számú, ügyvédi letéti számlájára több részletben összesen .... eurót (........ forintot) utaltak át vételár letéti pénz jogcímén.
A fenti utalásokat követően a számlákról a csalás bűncselekményéből származó, az I. rendű vádlott által átutalt összeget II. rendű, III. rendű, V. Rendű és dr. (....) eljárás alá vont ügyvéd, – annak tudatában, hogy a számlájukra átutalt összeg bűncselekmény elkövetéséből származik –, 2020. ........ és 2020. ........ napja között készpénzben felvették.
A II. rendű vádlott a részére a fentiek szerint átutalt, csalásból származó ........ forintból 2020. ........ napja és 2020. ........ napja közötti időszakban 6 alkalommal összesen ........ forintot vett fel ATM automatából, illetve bankfiókból. A II. rendű vádlott által az utolsó, ........ forint összegű készpénzfelvételre 2020. ........ napján került sor a szám alatti bankfiókban, amikor a II rendű rendű vádlott mellett azonos időben jelen volt dr. (....) eljárás alá vont ügyvéd is. Dr. (....) ekkor a ........Bank-nál vezetett ........ számú számlájára a fentiek szerint I. rendű vádlott által átutalt, csalásból származó ........ forintot készpénzben felvette, majd azt még aznap átadta II. rendű vádlott részére, aki ezen pénzből összesen ........ forintot adott vissza dr. (....) ügyvédnek a bűncselekményben való közreműködéséért, így a letéti számlája rendelkezésre bocsátásáért, valamint a bűncselekmények elkövetéséhez felhasznált cégekkel kapcsolatos ügyvédi eljárásért.
Dr. (....) ügyvédként a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) bekezdésének l) pontja alapján, figyelemmel az (1a) bekezdésére a törvényben meghatározottak szerinti szolgáltatónak minősül.
A csalás bűncselekményéből származó pénzösszegből dr. (....) ........forintot szerzett meg, az átutalások teljesítése, valamint a készpénzfelvételek során tisztában volt azzal, hogy a számlák illegális tevékenységből származó pénzösszegek fogadására szolgálnak, és azzal is, hogy büntetendő cselekményekből származó pénzösszegek megszerzésében működik közre.
Dr. (....) eljárás alá vont az előkészítő ülésen bűnösségét beismerte a vádirat szerint, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A bíróság a Be. 504. § (2) bekezdése alapján dr. (....) vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta.
A fentiek alapján a bíróság a Btk. 399. § (2) bekezdés a) pont (4) bekezdés b) pontjának I. Fordulata és e) pontja szerint bűnösnek mondta ki Dr. (....)-t pénzmosás bűntettében.
2024. 04. 09-én az eljárás alá vont – személyi szabadságának korlátozása miatt –, írásban tett nyilatkozatot a fegyelmi ügyében. Előadta, hogy a fegyelmi vétség elkövetését elismeri, következményeivel tisztában van, és mélységesen sajnálja a történteket. Az ügy miatt mentális és fizikai egészsége megromlott, összeomlott az addigi élete, jelenleg is büntetését tölti. Kérte, hogy a fegyelmi tanács a kizárás időtartamának meghatározásánál vegye figyelembe ezen tényeket.
Az eljárás alá vont meghatalmazott jogi képviselője a fegyelmi tárgyaláson a fentieket megerősítve előadta, hogy csak rossz hatással volt ez az ügy Dr. (....) magánéletére, párkapcsolata megszakadt, a letartóztatása megszűnését követően a szabadságvesztés büntetés megkezdéséig folyamatosan a (....) Kórház Pszichiátriai Osztályán kezelték, pszichiátriai kezelése, gyógyszerek szedése azóta is folyamatosan tart.
A vezető fegyelmi biztos végindítványában 4 év időtartamú kizárás fegyelmi büntetés kiszabását kezdeményezte az eljárás alá vonttal szemben, az Üttv. 1. § (3) bek.-ben foglalt kötelezettségének megsértésével elkövetett fegyelmi vétség miatt.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Miután a büntetőbíróság bűnösséget megállapító ítéletéhez a FESZ 27.2/A. pontja szerint kötve van a Fegyelmi Tanács, azt tényszerűen kellett megállapítani, hogy eljárás alá vont az általa tanúsított magatartásával bűn cselekményt: pénzmosás bűntettét valósította meg.
Az eljárás alá vont beismerte a vádirat szerinti bűnösségét.
Így a Fegyelmi Tanács mind a bűnösséget, mind a tényállást a bírósági jogerős határozattal egyezően állapította meg.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-a értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont a tényállás szerinti magatartásával megszegte az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 1. § (3) bekezdésében foglaltakat miszerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni”, és megszegte továbbá az Üttv. 1. § (5) bekezdésében foglaltakat miszerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre.”, ezért e magatartásával az eljárás alá vont, az 1-2021F-22 sz. fegyelmi ügyben 1 rb., folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétséget követett el, és ezért őt a rendelkező rész szerinti, 4 év időtartamú kizárás fegyelmi büntetésben részesítette.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § e) pontjában írt kizárás fegyelmi büntetést alkalmazását és annak 4 éves időtartamát tartotta megfelelő súlyú és arányú büntetésnek, a fegyelmi vétség súlyával arányban állónak.
A büntetés kiszabása során a Fegyelmi Tanács figyelemmel volt az elkövetett fegyelmi vétség súlyára, mert az eljárás alá vont szakmája alapvető normáival ellentétesen járt el, és ezzel súlyosan megsértette a társadalom tagjainak az ügyvédi hivatás képviselőivel szemben támasztott elvárásait, cselekményét az ügyvédi foglalkozása felhasználásával és szándékosan követte el.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi büntetés kiszabása során, enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ellen korábban nem került sor fegyelmi büntetés kiszabására, továbbá, hogy cselekménye következtében egészsége, egzisztenciája, magánélete megromlott, és szabadságvesztés büntetését tölti. A Fegyelmi Tanács figyelembe vette azt is, hogy a bíróság az ügyvédi foglalkozástól 4 évre eltiltotta eljárás alá vontat.
Miután az eljárás alá vontat saját kérésére törölték a kamarai nyilvántartásból, így ügyvédi tevékenység végzésére nem jogosult, ezért az Üttv. 130. § (2) bekezdésének kötelező rendelkezését nem kellett alkalmazni, az ügyvédi tevékenysége gyakorlásának felfüggesztéséről rendelkezni nem kellett.
Az elsőfokú eljárási költség megállapítása a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 40.2.a) pontján alapul.
Az eljárási költség viselésére, a fegyelmi vétség folytán, az eljárás alá vont ügyvéd köteles.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A határozat 2024. 05. 16-án jogerős és végrehajtható.