Magyar

 

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 2. sz. Fegyelmi Tanácsának DRFB–11/2022. (Szol. 11/2022) határozata

ügyvédi mulasztásról

A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa (5000 Szolnok, Arany János u. 16. sz.) Dr. ..................... ügyvéd ellen ................... bejelentésére indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy

dr. ................... eljárás alá vont ügyvéd (KASZ szám: 360.... Székhelye: .....................

2 (kettő) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

500.000 Ft, azaz ötszázezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség és 14.530 Ft (azaz tizennégyezer-ötszázharminc forint) egyéb költség megfizetésére kötelezi.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott 500.000 Ft pénzbírságot, 80.000 Ft eljárási átalányköltséget és 14.530 Ft egyéb költséget 30 napon belül fizesse meg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara 11745011–20005210 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, jogi képviselője, valamint a Fegyelmi Biztos az Országos Fegyelmi Bizottsághoz (1054 Budapest, Szalay u. 7. sz.) címzett, de a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság eljáró fegyelmi tanácsához benyújtott, indoklással ellátott fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben új tényre, bizonyítékra akkor lehet hivatkozni, ha a fellebbező arra az elsőfokú eljárásban önhibáján kívül nem hivatkozott. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

Az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket, illetve tárgyalás tartása iránti kérelmüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I.

Eljárás alá vont ügyvéd személyi, vagyoni körülményeire vonatkozó adatok:

II.
A fegyelmi eljárás adatai

.......... bejelentő 2022. március 03. napján tett bejelentést írásban, amely bejelentés 2022. március 28-án érkezett az Ügyvédi Kamarához. (1.)

A bejelentés megküldésre került az eljárás alá vont ügyvédnek, aki a bejelentést 2022. április 05. napján átvette (1.1.)

A fegyelmi biztos 2022. április 1-én kelt határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte (2.) és erről tájékoztatta a bejelentőt 2022. április 4. napján (3.).

A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat elrendelő határozatát megküldte az eljárás alá vont ügyvédnek és felhívta iratcsatolásra és nyilatkozattételre 8 napon belül. A felhívást/határozatot az eljárás alá vont ügyvéd 2022. április 05. napján vette át. (2.1.)

A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat elrendelő határozatát megküldte az Ügyvédi Kamara Elnökének. (4.)

A fegyelmi biztos levelével 2022. május 04. napján megkereste .......... Törvényszéket az eljárás iratanyagának megküldése végett (5.). A Törvényszék a megkeresését 2022. május 05. napján átvette (5.1.)

2022. május 17. napján kelt levelében a ................ Törvényszék megküldte az eljárás alá vont ügyvéd eljárásával, illetve mulasztásával kapcsolatos peres iratokat, amely 2022. május 30. napján érkezett az Ügyvédi Kamarához (6.)

2022. június 13-án kelt határozatában a fegyelmi biztos Dr. ................ ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett (7.), melyről értesítette a bejelentőt (8.) és az eljárás alá vont ügyvédet, valamint az Ügyvédi Kamara Elnökét (9.).

A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában a fegyelmi biztos 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását indítványozta, az Üttv. 1. § (3); Üttv. 107. § a) pontja és az Üttv. 123. §-a alapján.

Az eljárás alá vont ügyvéd adatlapja csatolásra került (10.)

2022. június 20. napján a Fegyelmi Bizottság Elnöke kijelölte a Fegyelmi Tanácsot. (12.)

A Fegyelmi Tanácshoz az iratok 2022. június 25-én érkeztek (13.)

A Fegyelmi Tanács elnöke 2022. június 29-én a kezdeményezte az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását (14.), melyről értesítette a bejelentőt (14.2.) és az eljárás alá vont ügyvédet azzal, hogy az ügyben keletkezett iratokra 8 napon belül nyilatkozzon. Az eljárás alá vont ügyvéd az értesítést nem vette át, meghiúsulási igazolás 2022.07.16. napján került kiállításra. (14.1.)

Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot nem tett.

A Fegyelmi Tanács Elnöke 2022. szeptember 29-én tárgyalást tűzött ki 2022. november 07. napjára (15.), melyre idézte a bejelentőt (15.1.) és az eljárás alá vont ügyvédet. Az eljárás alá vont ügyvéd az idézést nem vette át, meghiúsulási igazolás 2022.10.15. napján került kiállításra. (15.2.)

A Fegyelmi Tanács 2022. november 7-én tárgyalást tartott (16.), melyen az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg, a bejelentő megjelent, akit a Fegyelmi Tanács meghallgatott.

A tárgyaláson a bejelentő által csatolásra került a ................ határozata (T/1.), amely a jegyzőkönyvhöz került csatolásra. A bejelentő útiköltségre tartott igényt, így a jegyzőkönyvhöz csatolásra került a forgalmi engedély másolata (T/2.).

A tárgyaláson a Fegyelmi Tanács zárt ülésen döntést hozott (17.)

III.
Tényállás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás során – a bejelentő beadványa, annak mellékletei, bejelentő személyes meghallgatása, ................ Törvényszék iratai, továbbá a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat alapján – az alábbi tényállást állapította meg:

Az Ügyvédi Kamarához ................ bejelentést tett, amelyben Dr. ................ ügyvéd ügyvédi tevékenységéből eredő kötelezettségszegését kifogásolta.

A bejelentő 2020. december 8-án ügyvédi megbízást, meghatalmazást adott az eljárás alá vont ügyvédnek a ................ Törvényszék előtt folyó ................ számú ügyben felperesi képviselet ellátására.

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvédnek személyesen papíralapon és elektronikus úton is átadta az ügyre vonatkozó iratait, illetve megállapodtak sikerdíjban, de a bejelentő munkadíj előleget is átadott az eljárás alá vont ügyvédnek.

Sem ügyvédi megbízás nem készült, sem az átadott ügyvédi munkadíjról bizonylatot nem kapott.

Eljárás alá vont ügyvéd a Törvényszék részére 2020.12.17. napján jelentette be az ügyvédi meghatalmazását.

2021.02.26. napján a Törvényszék felé bejelentést tett, miszerint az aznapra kitűzött tárgyalást a Törvényszék – betegsége miatt – halassza el.

A Törvényszék aznap tárgyalást tartott, amelyen az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg. A Törvényszék az eljárás alá vont ügyvéd beadványát igazolási kérelemnek tekintette, amelyet elutasított. Ezen a tárgyaláson a Törvényszék részítéletet hozott, amellyel részben a felperes (bejelentő) kérelmét elutasította.

2021. április 14. napján a ................ Vezetőjének levelet írt a bejelentő, miszerint nem tudja felvenni a kapcsolatot az eljárás alá vont ügyvéddel, a fellebbezés előterjesztésére határidő hosszabbítást kér.

Ezen kérelmét a bejelentőnek a Törvényszék fellebbezésnek tekintette, és hivatalból elutasította miszerint a részítéletet az eljárás alá vont ügyvéd 2021. március 24. napján átvette, így a fellebbezési határidő lejárt.

2021. április 19. napján felhívta a Törvényszék végzésben az eljárás alá vont ügyvédet, hogy nyilatkozzon, meghatalmazása fennáll-e. Nyilatkozatot az eljárás alá vont ügyvéd nem tett.

A végzést az eljárás alá vont ügyvéd nem vett át, arról meghiúsulási igazolás került kiállításra. 2021. június 4. napján felhívta a Törvényszék végzésben a bejelentőt, hogy nyilatkozzon, eljárás alá vont ügyvéd meghatalmazását visszavonták-e.

A Törvényszék 2021. június 18. napján tárgyalást tartott, amelyen a bejelentő megjelent, azonban az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg.

A bejelentő a tárgyaláson elmondta: „A dr. ................ ügyvédnek adott meghatalmazás nem szűnt meg, 3 napja beszéltem vele, ő úgy tájékoztatott, hogy jön a tárgyalásra.”

A tárgyaláson a Törvényszék az eljárás szünetelését állapította meg a felperes jogi képviselőjének mulasztása folytán.

2022. január 11. napján a Törvényszék felé kérelmet terjesztett elő a bejelentő, miszerint az eljárás alá vont ügyvéddel szemben igényt szeretne érvényesíteni, amiért a tárgyalásokon nem jelent meg, a részítéletet nem fellebbezte meg.

A Törvényszék végzésében tájékoztatta a bejelentőt a fegyelmi eljárás lehetőségéről.

Az eljárás alá vont ügyvéd nem fellebbezte meg a részítéletet, annak tartalmáról tévesen tájékoztatta a bejelentőt.

Az ügyvédi meghatalmazás, megbízás felmondásra került a bejelentő által, először az eljárás alá vont ügyvéd székhelyére került megküldésre a felmondás, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd nem vett át, majd az eljárás alá vont ügyvéd lakóhelyére került megküldésre a felmondás, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd átvett.

A bejelentő a ................ felé kártérítést jelentett be, amely alapján a ................ ................ számú határozatával sérelemdíjat állapított meg a bejelentő részére.

A határozatában a ................ 100.000 Ft összegű önrészt állapított meg az eljárás alá vont ügyvédnek, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd nem fizetett meg a bejelentő részére.

IV.
Bizonyítékok

A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában a fegyelmi biztos kérte az eljárás alá vont ügyvéd felelősségének a megállapítását 2 (kettő) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében. A határozat szerint az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy nem teljesített az ügyvédi megbízásban foglalt kötelezettségét. A határozat szerint az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy többszöri felhívásra sem csatolta be az eljárás iratait.

Az eljárás alá vont ügyvéd sem a vizsgálati eljárásban és sem a fegyelmi eljárásban nyilatkozatot nem tett, iratokat nem csatolt be, tárgyaláson nem jelent meg.

V.
A fegyelmi biztos indítványa megalapozott.

A Fegyelmi Tanács a bizonyítási eljárás során a fegyelmi biztos által előadottakat megalapozottnak találta.

Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy a ................ Törvényszék előtt a bejelentő (felperes) képviseletét nem látta el, tárgyalásokon nem jelent meg, a részítéletet – bejelentő kérése ellenére – nem fellebbezte meg, a Törvényszék felhívására nem válaszolt, Törvényszék iratait részben nem vette át, azokról meghiúsulási igazolás került kiállításra, a bejelentő felé tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget,

Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, amikor a fegyelmi biztos felhívásai ellenére iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget a határozathozatal napjáig sem.

VI.
Jogszabályi rendelkezések

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Üttv. 1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat

2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá – jogellenes befolyásolásuk nélkül – a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.

2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.

Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy a perbeli képviseletet nem látta el, megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésében és a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 2.1. és 2.2. pontjában írtakat.

6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 12.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni

a) az ügyvédi kamara bármely –jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló –eseti felhívásának,

b) az ügyvédi felelősségbiztosító biztosítási kárrendezési eljárása során az ügyvédi felelősség fennállását, illetve mértékét befolyásoló tárgykörben küldött válaszadási és iratcsatolási felhívásának.

12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója –függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot –az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggőiratokat –kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult–köteles becsatolni.

Az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, mert felhívásra nem csatolta be az ügyben keletkezett iratokat és ezzel a magatartásával megsértette a MÜK szabályzat 12.2. és 12.3. foglaltakat.

A fegyelmi tanács a döntését tárgyaláson hozta meg.

VII.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja alapján a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

Erre tekintettel a fenti cselekményekre az Üttv. és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzata (a továbbiakban: FESZ) 1.4. rendelkezése alapján: a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása, mértékének meghatározása során enyhítő körülményt figyelembe venni nem tudott, súlyosító körülményként értékelte egyrészt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd cselekménye alkalmas az ügyvédségbe vetett bizalom megrendítésére, másrészt az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét már korábban megállapították.

A fegyelmi eljárás költségeinek megfizetésére FESZ 40.2. a) pontjában meghatározott 80.000 Ft kamarai átalányköltség viselésére kötelezte az eljárás alá vont személyt a Fegyelmi Tanács, valamint a FESZ 40.4. alapján 14.530 Ft útiköltség megtérítésére kötelezte.

A FESZ 27.6. c) pontja előírja az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban folyt, és az eljárás során figyelembe vett fegyelmi eljárások adatainak megjelölését.

A határozat az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján alapul, a jogorvoslati jog lehetőségét, benyújtásának módját, határidejét, halasztó hatályát az Üttv. 135. § (1), (3), (4) és (5) bekezdése és a FESZ 31. pontja határozza meg.

A fegyelmi eljárásról szóló 6/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.

A fellebbezést, illetve a tárgyalás tartása iránti kérelmet az elsőfokú fegyelmi tanács útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamarát kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.

Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

Határozat jogerős: 2023. január 16.