Magyar

 

Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/017/2022. határozata

összeférhetetlenség fenntartásával és a titoksértéssel fontos szakmai szabályok megsértéséről

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa, Dr. (...) ügyvéd fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022.01.17. napján 2021. F. 219/7. sz. alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése folytán, a 2022.06.23. napján tartott tárgyalásán a következő

határozatot

hozta:

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021. F. 219/7. sz. határozatát helybehagyja.

Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási átalányköltséget.

A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

A határozat jogerős.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

Indokolás

Az eljárás alá vont ügyvéd nős, (...) kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik.

Vele szemben korábban az alábbiakban megjelölt fegyelmi eljárások indultak, illetve fegyelmi büntetések kerültek kiszabásra:

– (...) 4 fegyelmi eljárás

A fegyelmi tanács az alábbiakat állapította meg:

1. Az eljárás alá vont ügyvéd ellen X1 Bejelentő 2021.04.12. napján érkezett bejelentése alapján 2021.V.179. számon indult eljárásban a Bejelentő összeférhetetlen ügyvállalást, valamint ügyvédi titoksértést kifogásolt. A bejelentő azt sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd annak ellenére, hogy összeférhetetlen ügyvállalás miatt őt a Budapesti Ügyvédi Kamara 2018.F.263/12. számú jogerős határozatával elmarasztalta, a hivatkozott perben továbbra is ellátja a XY1 Kft. perbeli jogi képviseletét, és a perben olyan nyilatkozatokat tett, melyek ügyvédi titkot sértenek.

A Vezető Fegyelmi Biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte és az előzetes vizsgálatot 2021.07.22. napján 3 hónappal meghosszabbította.

A Fegyelmi Biztos 2021.09.24-én felhívta Bejelentőt a panasza hiányainak pótlására, így a panaszban hivatkozott okiratok, illetve további olyan okiratok csatolására, melyek a megbízási jogviszony létrejöttét igazolják. Felhívta továbbá a peres eljárással összefüggésben a keresetlevél csatolására, valamint annak megjelölésére, hogy a keresetlevélben, illetve a panaszában hivatkozott egyéb pontjában írt kötelezettségét, azzal pedig, hogy a titokgazdától származó, erre vonatkozó felmentés hiányában a Bejelentőre, illetve más korábbi ügyfelére vonatkozó olyan adatokat közölt peres eljárásban, amelyek ügyvédi titoknak minősülnek, megsértette az Üttv. 9. §-ában és az ÜESZ 3.1., 3.7. és 3.8. pontjaiban írtakat, és ezáltal 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

A fegyelmi eljárás 2021.F.219. számon indult meg.

2. Az eljárás alá vont ügyvéd ellen X1 bejelentésével egyidejűleg – 2021.04.12. napján – a X2 által képviselt XY2 Kft. Bejelentő is tett bejelentést, azonos tényállás alapján összeférhetetlen ügyvállalást, valamint ügyvédi titoksértést kifogásolt.

A 2021.V.180. számon indult eljárásban a vezető Fegyelmi Biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, erről 2021.05.03. napján értesítette az eljárás alá vontat, és felhívta, hogy nyilatkozatát, illetve a panaszolt ügyben keletkezett releváns iratait 8 napon belül küldje meg a fegyelmi hatóság részére.

Az előzetes vizsgálat elrendeléséről a Bejelentő ugyancsak 2021.05.03. napján került értesítésre azzal, hogy az eljárásban kizárólag az eljárás alá vont fegyelmi felelőssége körében van lehetőség dönteni, az esetleges kártérítés megállapítása nem tartozik a Kamara hatáskörébe.

Eljárás alá vont ügyvéd 2021.05.07. napján előterjesztett igazoló jelentésében fegyelmi felelősségét vitatta, megismételte a 2021.V.179. számú eljárásban elterjesztett védekezését azzal, hogy az összeférhetetlen ügyvállalás tekintetében további eljárásnak nincs helye, mert ezt a fegyelmi vétséget a Fegyelmi Tanács 2018.F.263/12. számú jogerős határozatával már elbírálta.

A Fegyelmi Biztos az előzetes vizsgálatot 2021.07.22. napján 3 hónappal meghosszabbította.

A Fegyelmi Biztos 2021.09.24-én felhívta Bejelentőt a panasza hiányainak pótlására, így a panaszban hivatkozott okiratok csatolására, továbbá nyilatkozattételre azzal összefüggésben, hogy az eljárás alá A 2021.11.03. napján kelt fegyelmi eljárást kezdeményező határozat – egyezően a 2021.V.179. számon indult eljárásban hozott határozattal – azt rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére, hogy bár az ellene korábban indított fegyelmi ügyben belátta az általa elkövetett összeférhetetlen ügyvállalást, a jogerős fegyelmi határozatot követően nem szüntette meg az összeférhetetlen megbízást, mely magatartása sérti az Üttv. 1. § (3) bekezdését és a ÜESZ 12.1. pontját, valamint az Üttv. 20. § (8) bekezdésében és az ÜESZ 12.1. pontjában írt kötelezettségét, azzal pedig, hogy a titokgazdától származó, erre vonatkozó felmentés hiányában a Bejelentőre, illetve más korábbi ügyfelére vonatkozó olyan adatokat közölt peres eljárásban, amelyek ügyvédi titoknak minősülnek, megsértette az Üttv. 9. §-ában és az ÜESZ 3.1., 3.7. és 3.8. pontjaiban írtakat, és ezáltal 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

A fegyelmi eljárás 2021.F.220. számon indult meg.

A Fegyelmi Tanács 2021.F.220/2. számú, 2021.12.06. napján kelt határozatával a 2021.F.219. számú ügyhöz egyesítette a 2021.F.220. számon indult eljárást, arra tekintettel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd személye mindkét ügyben azonos, a bejelentés ugyanarra az ügyre vonatkozik, a sérelmezett magatartás is ugyanaz, így az egyesítést az eljárás gazdaságosságához fűződő érdek, és a célszerűség szempontjai is megkívánják, és az ügyek egyesítése az eljárás alá vont ügyvéd érdekeit nem sértik.

A Fegyelmi Tanács az ügyben 2022.01.17-én tartott érdemi tárgyalást, melyen a Bejelentőket tanúként meghallgatta. A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésére álló okiratok közül a (...) Törvényszék előtt G.(...)/2018.számon indult per keresetlevele, a 2019.február 16-án kelt felperesi válaszirat, a 2019. február 18-i válaszirat és keresetkiterjesztés, a csatolt tárgyalási jegyzőkönyvek közül a 2021.01.27.-i és 2021.01.20-i tárgyalási jegyzőkönyvek, a (...) Bíróság átirata, Bejelentők tanúvallomásai, valamint az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A X1 Bejelentő 2013–2018-ig állt kapcsolatban az eljárás alá vont ügyvéddel, többnyire az érdekeltsége alá tartozó gazdasági társaságok meghatalmazott szakmai tanácsadójaként (köztük a X Kft. Bejelentő meghatalmazottjaként is). Az időszak kezdetén a bejelentő Y1-el állt párkapcsolatban. A bejelentő a saját és családtagjai, valamint ismerősei, illetve hozzátartozói cégeinek jogi, gazdasági és működésükkel kapcsolatos ügyeiről, illetve a tulajdonosi viszonyokról részletesen tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, csakúgy, mint magánügyeiről, ideértve a Y1-hez fűződő viszonyáról is. Eljárás alá vont ügyvéd tanácsokkal látta el a Bejelentőt, hogy a XY2 Kft. által használt, de a X Bt. tulajdonában lévő ingatlanok hogyan maradhatnának az ő, illetve közvetlen családi körének érdekeltségében.

Az eljárás alá vont ügyvéd tanácsára a Bejelentő testvérének, Y2-nek a tulajdonában lévő, illetve ügyvezetése alatt álló YX Kft. indult a X Bt. felszámolási eljárásában az ingatlanok megszerzésére vonatkozóan kiírt pályázaton.

A XY2 Kft. Bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között 2014-ben jött létre ügyvédi megbízási szerződés, melyben az eljárás alá vont ügyvéd általános jogi tanácsadásra, jogi feladatok ellátására, okiratok készítésére, véleményezésére, jogi képviselet ellátására vállalt megbízást. A megbízási jogviszony 2018-ban szűnt meg.

A X Bt. „f.a.” felszámolója 2018-ban értékesítésre hirdette meg a szóban forgó ingatlanokat, amelyekre az eljárás alá vont ügyvéd közreműködésével a YX M Kft. is nyújtott be pályázatot, a XY2 Kft. pedig elővásárlási jogának gyakorlását jelentette be a felszámolónak. Ugyancsak elővásárlási joga gyakorlását jelentette be a XY1 Kft. egy korábban nem ismert szerződéssel alapított elővásárlási jogra hivatkozva. A felszámoló az elővásárlásra jogosultak nyilatkozatát nem fogadta el, s a pályázat eredményeképpen a YX M Kft-vel, mint nyertes pályázóval kötött adásvételi szerződést.

Az eljárás alá vont ügyvéd ekkor a XY1 Kft. jogi képviseletében 2018.08.13-án keresetlevelet nyújtott be a (...) Törvényszékhez a X Bt. „f.a.” I. r. alperes és társai, többek között a YX M Kft. II. r. és a XY2 Kft. IV. r. alperes (Bejelentő) ellen. Az elsődleges kereseti kérelem arra irányult, hogy a bíróság az eljárás alá vont ügyvéd által képviselt felperesi cég elővásárlási joga alapján állapítsa meg vele szemben a X Bt. „f.a.” és a YX M Kft. között a soltvadkerti ingatlanok vonatkozásában létrejött adásvételi szerződés hatálytalanságát, és hozza létre az adásvételi szerződést a felperes és az eladó között.

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a 2019.04.15-én kelt és 2019.06.19-én jogerőre emelkedett 2018.F.263/12. sz. határozatával megállapította, hogy a XY1 Kft. perbeli képviseletének az okiratszerkesztést követő elvállalása és a perbeli képviselet összeférhetetlen, ezért az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvállalásával 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el. Mivel eljárás alá vont ügyvéd megbánást tanúsított és az összeférhetetlen ügyvállalás körében téves jogértelmezésre hivatkozott, a Fegyelmi Tanács mindezt enyhítő körülményként értékelte és 100.000 Ft pénzbírsággal sújtotta.

A fegyelmi tanács jogerős döntése ellenére az eljárás alá vont ügyvéd a peres képviseletre szóló megbízását nem szüntette meg, a (...) Törvényszék 2021.10.25- i 2021.El.I.I.80/2. számú átirata szerint a jelenleg ..G.(...)/2020. számon folyamatban lévő perben továbbra is ellátta a XY1 Kft. jogi képviseletét. Bár tárgyaláson csupán egy alkalommal, 2021.01.20-án járt el személyesen, a felperes részére képviseletről édesapja, Dr. (...) részére adott helyettesítési meghatalmazással gondoskodott, és valamennyi peres beadványt változatlanul maga jegyezte.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2021.11.16. napján jelentette be és igazolta ügyvédi megbízása megszűnését.

A (...) Törvényszék előtt G.(...)/2020. számú perben /30.számú, 2019.07.01. napján kelt jegyzőkönyvbe foglalva a YX M Kft. II.r. és a XY2 Kft. IV.r. alperes az ügyvédi titoktartás alól felmentést adott az eljárás alá vont ügyvéd részére arra vonatkozóan, hogy a 2014.04.14-én kelt és a 2017.11.06-i Megállapodással kapcsolatosan nyilatkozatot tehessen.

X1 bejelentőt a bíróság 2020.01.27-én hallgatta meg tanúként. A bíróság kérdéseiből értesült a Bejelentő arról, hogy a XY1 Kft. felperes jogi képviselőjeként eljárás alá vont olyan nyilatkozatokat tett X1 bejelentőnek a YX M Kft-el és a XY2 Kft-vel kapcsolatos tevékenységéről, az általa korábban képviselt X Bt. és XY2 Kft. tevékenységéről és működéséről, Y1 korábbi ügyfele tevékenységéről, valamint a bejelentő peres ügyéről, melyre vonatkozó felmentést az ügyvédi titoktartás alól tőle nem kapott.

A Vezető Fegyelmi Biztos végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat annyiban módosította, hogy az a lefolytatott bizonyítás alapján nem volt megállapítható, hogy a XY2 Kft. vonatkozásában az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi titkot sértett volna.

Indítványát akként tartotta fenn, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy a 2018.F.263/12. számú, és 2019.07.08-án jogerős fegyelmi határozattal megállapított összeférhetetlenséget nem szüntette meg, a perben egészen 2021.11.16-ig eljárt, és csak ekkor jelentette be képviseleti joga megszűnését. Az, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek szándékában állte az előző eljárásban a Fegyelmi Tanács megtévesztése, nem igazolható, ugyanakkor az a magatartás, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az előző eljárásban megbánást tanúsított, de az összeférhetetlen megbízást ennek ellenére nem szüntette meg, szorosan összefügg, és együtt értékelendő. Ezzel 1 rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

Ugyancsak fenntartotta az indítványát a X1 bejelentővel szembeni ügyvédi titoksértés tárgyában, arra hivatkozva, hogy eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőtől származó, elsődlegesen a perrel is érintett cégek vonatkozásában, a cégek irányításával, egymás közötti kapcsolataival összefüggő információkat hozott a bíróság tudomására, melyek ügyvédi titkok, és amelyekre nem kapott felmentést.

Ezzel a magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Enyhítő körülményként kérte értékelni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 kiskorú gyermekről gondoskodik.

Súlyosító körülménynek tekintette, hogy immár második alkalommal hivatkozott az eljárás alá vont ügyvéd a szabályok téves értelmezésére, miközben egyértelmű és világos döntés született a korábbi eljárásban az összeférhetetlen ügyvállalásra vonatkozóan.

Példátlannak ítélte, hogy jogerős fegyelmi határozat ellenére az eljárás alá vont ügyvéd a kifogásolt magatartást nem szüntette meg, fenntartotta a fegyelmi vétséget megvalósító állapotot, magatartást, ezért a speciális prevenció érdekében, a fokozatosság mellett is 3 év kizárásra tett indítványt azzal, hogy indítványozta annak 1 évre történő felfüggesztését.

A Fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint alapos.

Az elkövetéskor hatályos ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 2. § (1) bekezdés c.) pontja szerint: Ügyvédi tevékenység: a jogi tanácsadás

Az Üttv. 9. § (1) bekezdése szerint ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást. A (2) rögzíti, hogy ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyvédi titkot megtartani. E titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvédi titkot tartalmazó iratra vagy más adathordozóra is.

A (4) bekezdés értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlójának titoktartási kötelezettsége független az ügyvédi tevékenység folytatására létrejött jogviszony fennállásától, és az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a befejezése vagy a jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad.

Az Üttv. 20. § (8) bekezdése szerint az ügyvéd az ügyfelek érdekei összeütközésének lehetőségét a megbízás elvállalása után is folyamatosan köteles vizsgálni. Ha ennek során azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdés alapján az ügyvédi tevékenység nem lenne vállalható egyidejűleg két vagy több ügyfél vonatkozásában, vagy a (7) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, mindegyik érintett ügyféllel köteles az összeférhetetlen ügyre a megbízást megszüntetni.

Az Üttv. 29. § (1) bekezdése szerint A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.5. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója betartja a közhatalmi eljárások rendjét, és tiszteletben tartja a közhatalmi szervek méltóságát.

Az ÜESZ 3.1. pontja szerint az ügyvédi titoktartásra kötelezett személy az ügyvédi titkot mindenkivel szemben köteles megőrizni a törvényben meghatározott kivételekkel.

A 3.7. pont alapján az ügyvédi titokról rendelkezni jogosult

a) az ügyfél,

b) az, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlására irányuló jogviszony létrehozása szándékával vagy jogi tanácsadás keretében a titkot képező tényt vagy adatot az ügyvédi tevékenységet gyakorló tudomására hozta, a jogviszony létrejöttétől függetlenül,

c) harmadik személy javára szóló megbízási szerződés esetén a megbízó az általa közölt tény tekintetében, egyebekben a képviselt fél,

d) az ügyfél jogutódja, valamint

e) az ügyfél részére a bíróság által kijelölt felszámoló.

A 3.8. pont értelmében a titoktartás alól felmentést az adhat, aki a titokról rendelkezni jogosult. Ha több jogosult van, – a jogosultak eltérő megállapodása hiányában – a felmentést mindenkinek meg kell adnia. Az ÜESZ 12.1. pont alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója a kamarai szervek szabályzatait és határozatait tevékenysége folytatása során köteles betartani.

Alaptalannak ítélte a fegyelmi tanács eljárás alá vont ügyvédnek azt a védekezését, hogy a fegyelmi bizottság másik tanácsának 2018.F.263. számú ügyben hozott határozata res iudicata-t teremt, ezért további eljárásnak nincs helye az összeférhetetlenség tárgyában. Jelen eljárásnak nem az összeférhetetlen ügyvállalás, hanem a kamarai határozatok betartásának elmaradása a tárgya, nevezetesen az, hogy eljárás alá vont a fegyelmi vétségről tudva és azt belátva a jogellenes állapotot fenntartotta. A megbízás két évvel későbbi megszüntetése nem jelenti a szabályoknak való megfelelést, és az ügyvédi megbízás szabályaival ellentétes, elfogadhatatlan védekezés az, hogy az összeférhetetlenség megszüntetéséhez a korábbi döntést követően elegendő az, ha az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás megszüntetése nélkül, de személy szerint nem jár el az ügyben.

Ezért a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy a kamarai határozat ellenére a XY1 Kft. jogi képviseletére irányuló megbízási jogviszonyt 2021.11.16-ig fenntartotta.

A Fegyelmi Tanács megállapította azt is, hogy a tényállásban rögzített nyilatkozatok olyan információkat tartalmaztak, melyeket X1 bizalmi beszélgetéseken alapuló jogi tanácsadás érdekében közölt az eljárás alá vonttal.

Az ügyvédi titoksértés körében ezért nem elfogadható eljárás alá vont ügyvédnek azon védekezése, hogy az adott perben a X1 bejelentő nem peres fél, továbbá, hogy Bejelentővel megbízási szerződése nem jött létre, ezért a Bejelentővel szemben titoktartásra nem kötelezett.

Az Üttv. felhívott rendelkezése szerint a jogi tanácsadás is megbízás, a jogi tanácsadásra való felkérés ügyvéd és megbízója között – írásba foglalás nélkül is – megbízási jogviszonyt hoz létre.

Mindezért a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy X1 bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ügyfele volt, vele szemben a titoktartási kötelezettség tehát fennáll.

X1 esetében az a védekezés, hogy Bejelentő a 2020.01.20-i tárgyaláson maga számolt be a kifogásolt körülményekről, ugyancsak nem elfogadható, mivel az nem értelmezhető utólagos felmentésnek, ha a titokgazda osztja meg a saját titkát. Az ügyvédi titoksértés tehát megvalósult, ekként eljárás alá vont ügyvéd további 1 rb., szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezése, hogy a perben a XY2 Kft. és a YX M Kft. a 07.01-jei tárgyaláson neki felmentést adott volna, jelen ügyben nem releváns, mert a XY2 Kft tekintetében a bejelentő nem jelölt meg konkrét titoksértést, és ilyet a csatolt iratok sem támasztottak alá.

Fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, az Üttv. 9. §-ában és 20. § (8) bekezdésében, továbbá az ÜESZ 2.5., 3.1., 3.7. és 3.8., valamint 12.1. pontjában foglalt rendelkezéseket megsértette, és ezzel 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Az Üttv. 109. § (6) bekezdés szerint a kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama három év, leghosszabb időtartama tíz év. A kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt ügyvédi tevékenység nem folytatható.

Az Üttv. 111. § (1) bekezdése szerint az írásbeli megrovás kivételével a fegyelmi büntetés végrehajtása határozott időre, legalább egy, legfeljebb három évre felfüggeszthető.

A büntetés kiszabásánál a Fegyelmi Tanács kiemelten súlyosító körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd immár második alkalommal hivatkozott a hivatásrendi szabályok téves értelmezésére, miközben egyértelmű és világos döntés született a korábbi eljárásban az összeférhetetlen ügyvállalásra vonatkozóan.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása körében enyhítő körülményként azt értékelte, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2 kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik.

Teljes mértékben egyetértett a fegyelmi biztos indítványával, és az elkövetett cselekmény tárgyi súlyára tekintettel a Fegyelmi Tanács a legsúlyosabb, az Üttv. 108. § e) pontjában írt kizárás büntetést tartotta arányosnak, tekintve, hogy eljárás alá vont ügyvéd a kamarai határozatban és szabályzatokban foglalt szakmai szabályokat negligálva a 3 legsúlyosabbnak vélt szabályszegésből az összeférhetetlenségi és titoktartási szabályok megsértését együtt elkövette. Az eljárás alá vont fegyelmi előéletére tekintettel ugyanakkor a speciális prevencióhoz elegendő visszatartó erőnek ítélte a kizárás időtartamának a legkisebb mértékben (3 évben) való meghatározását és a büntetés végrehajtásának 1 évre történő felfüggesztését.

A Fegyelmi Tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja értelmében nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki, továbbá, hogy az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.

Ugyancsak felhívja a Fegyelmi Tanács a figyelmet az Üttv. 149. § (6) bekezdésére, mely szerint, akinek a területi kamara az ügyvédi kamarai tagságát az (1) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott okból szünteti meg, a fizetési kötelezettségének teljesítését követően, de legkorábban a határozat véglegessé válásától számított egy év elteltével vehető fel tagként területi kamarába és vehető ügyvédi kamarai nyilvántartásba.

Az eljárás alá vont ügyvéd az I. fokú határozat ellen határidőben fellebbezést nyújtott be.

Kérte elsődlegesen az I. fokú határozat megváltoztatását és az eljárás megszüntetését jogszabálysértés miatt, másodlagosan kérte az I. fokú határozat hatályon kívül helyezését az I. fokú fegyelmi tanács új eljárásra és új határozat meghozatalára kötelezését, harmadlagosan kérte az I. fokú határozat megváltoztatását a kizárás büntetés mellőzését és helyette az elkövetett fegyelmi vétség súlyának megfelelő és arányos büntetés kiszabását.

A fellebbezésben az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy az előzetes vizsgálat lefolytatására nyitva álló 3 hónapos határidő meghosszabbítása részére nem került kézbesítésre mindkét eljárásban.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezésében valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, amikor azt állította, hogy az előzetes vizsgálatok határidejének 3 hónappal történő meghosszabbításáról nem értesült volna. Az ügyek egyesítése előtt a határidő hosszabbításokról szóló – 2021. július 22.-én kelt – 2021.V.179/5 számú és 2021.V.180/5 számú határozatokat a (...) Ügyvédi Iroda 2021. 08.01. napján 21. óra 30 perckor átvette, letöltötte, melyet az iratok között fellelhető elektronikus letöltési igazolások tanúsítanak. Eljárási szabályszegés nem történt.

A fellebbezésben az eljárás alá vont a megbízási jogviszonya megszűnése bejelentésének elmaradását nem vitatta, de az ügyvédi titok megsértését vitatta.

A fellebbezés az ügyvédi titoksértés vonatkozásában sem alapos. A fegyelmi fellebbviteli tanács megállapította, hogy az I. fokú fegyelmi tanács a részletesen lefolytatott bizonyítási eljárást követően állapította meg a tényállást, és megalapozottan állapította meg az ügyvédi titoksértést X1 bejelentővel szemben. X1 megbízás hiányában is ügyfele volt az eljárás alá vont ügyvédnek. Az ügyfél által közölt információk vonatkozásában az eljárás alá vont ügyvéd a titoktartás alól felmentést nem kapott.

Az Országos Fegyelmi Főbiztos a 2022. március 11. keltű indítványában az elsőfokú fegyelmi tanács határozatának helybenhagyását indítványozta, hivatkozott az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontjára.

A fegyelmi főbiztos a tényállás körében kiemelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd csak 2021. november 16. napján jelentette be az összeférhetetlen ügyvédi megbízása megszűnését és vele szemben 2019. és 2020. évben is jogerős pénzbírság fegyelmi büntetések kerültek kiszabásra, amelyek a büntetés kiszabása körében értékelendők. Egyetértett az I. fokú fegyelmi tanács tényállás megállapításával. Kiemelte, hogy a három legsúlyosabbnak vélt szakmai szabály közül az ügyvéd kettőt együtt szegett meg, az összeférhetetlenséget és a titoksértést. Észrevételezte, hogy az I. fok a kizárás büntetés legkisebb időtartamát állapította meg. A 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség halmazat, nem lát lehetőséget a fegyelmi büntetés enyhítésére.

Az iratokból az állapítható meg, hogy az elsőfokon eljárt fegyelmi tanács a tényállást felderítette és részletezte, hogy miért hozott 2 rendbeli fegyelmi vétség miatt kizárás marasztaló döntést és miért függesztette fel a büntetés végrehajtását. A korábbi fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd belátta az összeférhetetlen ügyvállalást, azonban az összeférhetetlenséget még éveken át fenntartotta, ami önmagában súlyos fegyelmi vétség. Az összeférhetetlenség fenntartásával és a titoksértéssel fontos szakmai szabályokat sértett meg. A közelmúltban már több alkalommal jogerős fegyelmi büntetést kapott. A kizárás büntetés a 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség miatt megfelelő arányos büntetés és annak felfüggesztése enyhítő körülmény figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd (...) kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik és felelősségét részben elismerte.

A fentiek kapcsán az Országos Fegyelmi Főbiztos indítványával egyetértve a fegyelmi fellebbviteli tanács az elsőfokú fegyelmi tanács határozatát helybenhagyta az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozva.

A fegyelmi fellebbviteli tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése megalapozatlan.

Elsődleges kérelem:

A II. fokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében előadott elsődleges kérelem, az Üttv. 138. § b) pont szerinti megváltoztatásra és az eljárás megszüntetésére nem látott lehetőséget mert az I. fokú határozat megalapozott és az eljárási szabályok betartásra kerültek. Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az ügyvédi hivatás szempontjából a legalapvetőbb szakmai szabályok 2 rendbeli súlyos megsértése került megállapításra, melyekkel az ügyvéd alapvető ügyféli érdekeket sértett.

Másodlagos kérelem: az eljárás alá vont ügyvéd másodlagosan kérte az I. fokú határozat hatályon kívül helyezését az I. fokú fegyelmi tanács új eljárásra és új határozat meghozatalára kötelezését,

Az Üttv. 138. § (1) bekezdés a) pontja alapján a II. fokú fegyelmi tanács a határozatot hatályon kívül helyezi és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja, ha a határozat megalapozatlan vagy az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés mellett hozták meg és a másodfokú eljárásban a megalapozatlanság, illetve az eljárás szabálytalansága nem küszöbölhető ki.

Az FE. 35.3. pontja szerint a hatályon kívül helyezésre akkor kerülhet sor, ha a tényállás nincs felderítve, vagy hiányos, vagy ellentétes az iratok tartalmával, vagy helytelen ténybeli következtetést tartalmaz.

A felsorolt körülmények nem állnak fenn az elsőfokú határozatban. A II. fokú Fegyelmi Tanács az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértést sem állapított meg.

Harmadlagos kérelem az ügyvéd harmadlagosan kérte az I. fokú határozat megváltoztatását a kizárás büntetés mellőzését és helyette az elkövetett fegyelmi vétség súlyának megfelelő és arányos büntetés kiszabását.

A II. fokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében előadott harmadlagos kérelem, az Üttv. 138. § b) pont szerinti megváltoztatásra, a kiszabott büntetés enyhítésére vagy mérséklésére sem látott lehetőséget az alábbiak miatt:

– az eljárás alá vont ügyvéd a hivatása szempontjából alapvető szakmai szabályokat sértett meg 2 rendbeli, halmazati szabályszegő magatartásával,

– a kiszabott kizárás büntetést a legrövidebb 3 évi időtartamra állapította meg az I. fokú határozat és annak végrehajtását 1 évre felfüggesztette,

– az eljárás alá vont ügyvéd a közelmúltban már több jogerős pénzbírság fegyelmi büntetést kapott, amelyek nem bírtak elegendő visszatartó erővel

A II. fokú fegyelmi tanács megállapította, hogy az I. fokú fegyelmi tanács helyesen értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget megalapozó magatartásait, a védekezésében előadottakat, a súlyosító és enyhítő körülményeket és a büntetés kiszabása során az I. fokú határozat rendelkező részében meghatározott fegyelmi büntetést arányosnak tartotta, az alkalmazott jogkövetkezmény megváltoztatására és mérséklésére nem látott lehetőséget.

A fellebbezésben előadottak nem felelnek meg a valóságnak és megalapozatlanok.

Az I. fokú fegyelmi tanács határozata megalapozott, az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés nem történt, ezért a határozat megváltoztatásának körülményei nem állnak fenn.

A kifejtettek alapján a II. fokú Fegyelmi Fellebbviteli Tanács megállapította, hogy az I. fokú Fegyelmi Tanács részletes bizonyítási eljárás lefolytatását követően a tényállást helyesen állapította meg és abból helytálló jogi következtetéseket vont le. Megindokolta, hogy miért hozott marasztaló döntést és miért függesztette fel a kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtását. A leírtakra tekintettel a II. fokú tanács az I. fokú fegyelmi határozatot az FE 42. § (1) bekezdése alapján helyben hagyta.

A költségviselésre és a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés az FE 45. § és 47. § rendelkezésein alapul.

A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...).

A határozat jogerős és 2022. szeptember 8. napján végrehajtható.