A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 2. sz. Fegyelmi Tanácsa (5000 Szolnok, Arany János utca 16., a továbbiakban: Fegyelmi Tanács) dr. ........................ ügyvéd ellen ..................... bejelentése alapján indult fegyelmi eljárásban a 2022. november 7. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy dr. ........................ (KASZ száma: ...................., irodájának székhelye: .............................) eljárás alá vont egyéni ügyvéd vétkes 5 (öt) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében, ezért
800.000 Ft (nyolcszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft (nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.
A pénzbírságot és az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 1174501120005210 számú bankszámla számára befizetni az ügyszámra hivatkozással.
A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, valamint a fegyelmi biztos az Országos Fegyelmi Bizottsághoz (1054 Budapest, Szalay u. 7.) címzett, de a Fegyelmi Tanácshoz benyújtott, indokolással ellátott fellebbezéssel élhet. Az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket, a postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek. A fellebbezésben új tényre, bizonyítékra akkor lehet hivatkozni, ha a fellebbező arra az elsőfokú eljárásban önhibáján kívül nem hivatkozott. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.
Az eljárás alá vont ügyvédet ...................... napján jegyezték be a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara névjegyzékébe, 2002. ................ napján jogerősen kizárás fegyelmi büntetéssel sújtották 10 évre, 2012. ................. napjától újra ügyvéd. A ................. számú fegyelmi eljárásban 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség miatt 400.000 Ft pénzbírsággal sújtották, ellene jelenleg (...................... szám alatt) egy fegyelmi eljárás van folyamatban. Személyi körülményeire, vagyoni viszonyaira vonatkozóan egyéb adat nem áll rendelkezésre.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot 2022.04.19. napján elrendelte és erről tájékoztatta a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara elnökét (aki a határozatot 2022.04.19. napján átvette) és az eljárás alá vont ügyvédet (aki a határozatról 2022.05.19. napján értesült), illetve a határozatról (a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara elnöke által) 2022.04.26. napján a bejelentő is tudomást szerzett.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatban felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a bejelentésben foglaltak észrevételezésére, valamint az üggyel kapcsolatos valamennyi irat beterjesztésére, a felhívásnak az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget. A vezető fegyelmi biztos a bejelentőtől további iratok megküldését kérte, az iratok becsatolására a bejelentő által kért határidőre tekintettel az előzetes vizsgálat időtartamát 3 hónappal meghosszabbította, tájékoztatáskérés céljából megkereste a Pesti Központi Kerületi Bíróságot, majd 2022.09.06. napján fegyelmi eljárást kezdeményezett; a határozatokról a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara elnöke 2022.09.12. napján, a bejelentő 2022.09.19. napján értesült, míg az eljárás alá vont ügyvéd a határozatot nem vette át.
2022.09.23. napján a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke a fegyelmi eljárás lefolytatására kijelölte a Fegyelmi Tanácsot, amely 2022.11.07. napjára tárgyalást tűzött ki.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az eljárás alá vont ügyvéd 2020. júliusában megbízást kapott a bejelentőtől arra, hogy egy budapesti ügyvéd ellen ügyvédi műhiba miatt kártérítési pert, valamint egy budapesti ingatlannal kapcsolatosan egy tulajdonjogi pert indítson és a peres eljárásokban a bejelentőt képviselje. Az eljárás alá vont ügyvéd a kártérítési perben 2021. júliusában keresetet tartalmazó iratot, majd a bíróság felhívására hiánypótlást nyújtott be, azonban a bejelentőt az eljárás állásáról, a bíróságtól kapott végzések és az ellenérdekű fél által benyújtott beadványok tartalmáról nem tájékoztatta, a tulajdonjogi pert nem indította meg. A bejelentő 2022. január 30-án e-mailben írásban kérte az eljárás alá vont ügyvédtől az ügyszám megadását, valamint a tulajdonjogi perrel kapcsolatosan korábban átadott iratok visszaadását, azonban az eljárás alá vont ügyvédtől sem választ, sem iratokat nem kapott. Az eljárás alá vont ügyvéd a 2022. március 4-én 8.30-ra kitűzött perfelvételi tárgyalást közvetlenül megelőzően (a bejelentővel 7.45-re a bíróság épülete elé megbeszélt találkozón) a megbízási szerződést felmondta, az átvett megbízási díjról számlát nem adott, a tárgyaláson nem jelent meg, a bejelentőnek a tárgyaláson való részvételét megakadályozta, megbízása megszűnését csak a tárgyalás időpontját követően (8.55-kor) jelentette be, így a bíróság az eljárást hivatalból megszüntette és a bejelentőt 177.000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte.
A bejelentő a bejelentésében előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2020. júliusában a budapesti lakásán történt személyes találkozásuk során vállalta el a két ügyet, azonban a kártérítési perben a keresetlevelet csak egy évvel a megbízást követően adta be a bíróságra, míg tulajdonjog bejegyzési perben semmilyen lépés nem történt. Előadta, hogy többször kérte az eljárás alá vont ügyvédtől, hogy ha bármilyen irat érkezik a bíróságtól vagy valamire választ kell adni, azt beszélje meg vele, többször érdeklődött a per kimenete felől, de az eljárás alá vont ügyvéd semmiről nem adott neki tájékoztatást, a személyes találkozókat sorra lemondta vagy eleve szükségtelennek nevezte, nem küldte meg neki a bíróságtól kapott iratokat, azokat elhallgatta. Előadta, hogy 2022. január 30-án azért kérte az eljárás alá vont ügyvédtől a peres eljárás ügyszámát, hogy a bíróságon be tudjon tekinteni az iratokba, mert nagyon zavarta, hogy semmit nem tud az ügyről. Előadta, hogy hiába kérte vissza az eljárás alá vont ügyvédtől a földhivatali bejegyzéssel kapcsolatos dossziét, azt nem kapta vissza. Előadta, hogy 2022. február 28-án a bírósági ügyintézőtől megismert ügyszám alapján lehetőséget kapott az iratok áttekintésére, amely során döbbenten tapasztalta, hogy komoly levelezés folyt a bíróság és az ügyvéd között, illetve hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bíróság határidős felhívására nem adott választ, amelyekről egyáltalán nem tudott. Előadta, hogy a perfelvételi tárgyalás előtt a bíróság épületénél találkozott az eljárás alá vont ügyvéddel, annak kocsijában szembesítette őt a mulasztásával és azzal, hogy kérni fogja a bíróságtól a tárgyalás elhalasztását, hogy lehetősége legyen a bírósági felhívás megválaszolására. Állította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd heves tiltakozásba kezdett, semmiképpen nem akarta, hogy a tárgyaláson megjelenjen, megoldásként pedig azt javasolta, hogy most azonnal elektronikus úton visszavonja az ügyvédi meghatalmazását, amire a bíróság új tárgyalást fog kitűzni, de semmiképpen ne menjen be a tárgyalásra. Előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megtagadta a peranyag dossziéjának átadását arra hivatkozással, hogy pár napon belül találkozzanak és akkor átadja az iratokat, illetve megbeszélik a továbbiakat, majd elhajtott vele az autójával, de a mai napig nem jelentkezett. Előadta, hogy mivel ekkor már kétségei támadtak az eljárás alá vont ügyvéd megbízhatóságával kapcsolatban, maga közölte a bírósággal, hogy megszűnt a jogi képviselete, ezt követően kapta meg a bíróság végzését, amellyel megszüntették az eljárást és kötelezték őt 177.000 Ft perköltség megfizetésére. Előadta, hogy az ügyvédi díjként átadott 120.000 Ft-ról sem kapott számlát. Kérte a kamarát, hogy kötelezze az eljárás alá vont ügyvédet az iratok visszaadására (mert a per folytatásához azok feltétlenül szükségesek és pótolhatatlanok), valamint számla kibocsátására. A fegyelmi tárgyaláson kifejtette, hogy a kártérítési per előzményi perében született ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet szeretett volna benyújtani, de az őt képviselő ügyvéd időközben meghalt, így személyesen írt a Kúriának, hogy az annak benyújtására előírt 60 napos határidőre halasztást kérjen, illetve ekkor ment el az eljárás alá vont ügyvédhez azzal, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújtson be. Előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd írt is egy beadványt, valamint egy illetékmentességi nyomtatványt és egy űrlapot is kitöltöttek, de októberben megkapták a Kúria elutasító válaszát, így végül az eljárás alá vont ügyvéd javaslatára a kártérítés iránt fizetési meghagyást nyújtottak be. Előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel a keresetlevél benyújtására határidőben nem állapodtak meg, de ő időközben többször is sürgette azt. Előadta, hogy az ügyvédi díjat a tárgyalást megelőzően az autóban adta át az eljárás alá vont ügyvédnek. Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatot nem tett, iratokat nem csatolt, a fegyelmi tárgyaláson nem jelent meg. A fegyelmi biztos (a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglalt) álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem teljesítette a megbízást, nem tájékoztatta a bejelentőt az ügyének állásáról, illetve a nála lévő iratokat nem továbbította bejelentőnek, így 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség miatt az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségrevonását indítványozta, míg végindítványában 600–800 ezer összegű pénzbírság kiszabását javasolta.
A fegyelmi biztos végindítványa részben alapos.
1. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjában foglaltak szerint „fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi”.
2. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd
− ügyvédi mulasztást követett el azzal, hogy
a kártérítési perben a perfelvételi tárgyaláson nem jelent meg (mivel az Üttv. 35. § (3) bekezdése alapján a megbízási szerződést csak 15 napos felmondási idővel mondhatta volna fel és a (4) bekezdés alapján a felmondási idő alatt is köteles lett volna a megbízó érdekében eljárni),
a tulajdonjogi per megindítására vonatkozó megbízást nem teljesítette,
− a bejelentőt nem tájékoztatta a kártérítési perben az ügy állásáról,
− a bejelentő kérése ellenére elmulasztotta az iratok visszaadását,
− a fegyelmi eljárásban felhívás ellenére nem csatolta az iratokat, valamint
− az átvett ügyvédi díjról nem adott számlát,
ezzel 5 rendbeli fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a fenti fegyelmi vétségek elkövetésének tényét
− a bejelentőnek a bejelentésben és a bejelentés kiegészítésében szereplő, valamint a fegyelmi tárgyaláson tett, következetes, egybehangzó, életszerűnek és őszintének tűnő, az eljárás alá vont ügyvéd által nem cáfolt nyilatkozatai,
− a bejelentő által a bejelentéshez csatolt 2022. január 30-i keltezésű e-mail tartalma,
− a bejelentő által a bejelentéshez csatolt és a fegyelmi tárgyaláson benyújtott periratok,
− a Pesti Központi Kerületi Bíróság ......................../31. számú végzése
alapján állapította meg.
3. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd
= azzal a magatartásával, hogy a kártérítési perben a perfelvételi tárgyaláson nem jelent meg (holott ügyvédként nyilvánvalóan ismernie kellett a perfelvételi tárgyalás elmulasztásának következményeit), illetve hogy a tulajdonjogi per megindítására vonatkozó megbízást egyáltalán nem teljesítette, megsértette
− az Üttv. 1. § (3) bekezdését („az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni”),
− a 39. § (3) bekezdését („a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el”),
− az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: Etikai szabályzat) 2.1. pontját („az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez ...),
− az Etikai szabályzat 2.4. pontját („az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével”),
− a Ptk. 6:272. §-át („megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles”), amellyel 1 rendbeli fegyelmi vétséget követett el
(„ügyvédi mulasztás”);
= azzal a magatartásával, hogy a bejelentőt nem tájékoztatta a megbízás teljesítéséről és az ügy állásáról, megsértette
− a Ptk. 6:275. § (1) bekezdését („a megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni”), amellyel 1 rendbeli fegyelmi vétséget követett el
(„megbízó tájékoztatásának elmulasztása”);
= azzal a magatartásával, hogy a megbízás megszűnését követően elmulasztotta az iratok visszaadását a bejelentő részére, megsértette
− az Üttv. 52. § (2) bekezdését („az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni”),
− a Ptk. 6:279. §-át („a szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve, amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált”), amellyel 1 rendbeli fegyelmi vétséget követett el
(„iratvisszatartás”);
= azzal a magatartásával, hogy a fegyelmi eljárásban felhívás ellenére nem csatolta az iratokat, megsértette
− az Etikai szabályzat 12.3. pontját („az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat ... köteles becsatolni”), amellyel 1 rendbeli fegyelmi vétséget követett el
(„vizsgálati és fegyelmi ügyben iratcsatolás elmulasztása”);
= azzal a magatartásával, hogy az átvett ügyvédi díjról nem adott számlát, megsértette az
− az Üttv. 1. § (3) bekezdését („az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni”),
− az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: ÁFA tv.) 159. § (1) bekezdését („az adóalany köteles ... szolgáltatásnyújtásáról a ... szolgáltatás igénybevevője részére ... számla kibocsátásáról gondoskodni”), amellyel 1 rendbeli fegyelmi vétséget követett el
(„számlaadás elmulasztása”).
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd szándékos fegyelmi vétségeket követett el, mivel ügyvédként nyilvánvalóan ismerte és előre látta a mulasztásai lehetséges hátrányos jogi következményeit (és azok fegyelmi vétséget is kimerítő jellegét), de e következményekbe belenyugodott.
4. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint nem követett el fegyelmi vétséget az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a kártérítési perben a keresetlevelet csak 1 évvel a megbízást követően adta be, ugyanis a felek teljesítési határidőben nem állapodtak meg, valamint a bejelentő elmondása szerint a megbízást követően a Kúria válaszára vártak, a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról egyeztettek, illetve a peres eljárást fizetési meghagyásos eljárás is megelőzte, ami reális indoka lehetett a későbbi benyújtásnak.
Megjegyzi továbbá a Fegyelmi Tanács, hogy az iratok kiadására, valamint számla adására az eljárás alá vont ügyvédet nem kötelezheti, az elszámolással és a számlaadással kapcsolatos igény érvényesítése iránt a bejelentő polgári peres eljárást kezdeményezhet.
5. A Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta az eljárás alá vont ügyvédet, a pénzbírság mértékét pedig a felső értékhez közeli összegben állapította meg, mivel a súlyosító körülmények figyelembevételével azt találta alkalmasnak arra, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a jövőre nézve a jogszabályok és az ügyvédi tevékenység gyakorlására vonatkozó egyéb magatartási normák maradéktalan betartására ösztönözze.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása és pénzbírság összegének meghatározása során súlyosító körülményként vette figyelembe
a) a fegyelmi vétségek súlyát (azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi megbízásból eredő alapvető kötelezettségeit /a rábízott ügy ellátása, a megbízó érdekének megfelelő teljesítési kötelezettség, a megbízó tájékoztatása/ sértette meg),
b) a fegyelmi vétségek többrendbeliségét és szándékosságát,
c) azt, hogy az iratok kiadásának elmulasztása mint jogsértő állapot a mai napig fennáll,
d) azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartása a bejelentőnek felesleges perköltséget (kárt) okozott,
e) azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd korábban is követett el hasonló fegyelmi vétségeket és jelenleg is van ellene folyamatban fegyelmi eljárás.
6. A Fegyelmi Tanácsnak a fegyelmi felelősség elbírálására a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 1.4. alapján a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket, azaz az Üttv. és az Etikai szabályzat rendelkezéseit kellett alkalmaznia, arra is figyelemmel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartásait az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések is fegyelmi vétségnek minősítik és nem teszik lehetővé enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását.
A Fegyelmi Tanácsnak a fegyelmi eljárás során (annak 42.2. pontja alapján) a FESZ rendelkezéseit kellett alkalmaznia, így az eljárás alá vont személyt a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különösen arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A határozat elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án és a FESZ 31. pontján alapul. Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét a FESZ 6.1. és 42.7. pontjában, valamint az Üttv. 144. § (4) bekezdésében foglaltakra, amelyek alapján az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket, a postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek. A fellebbezést az elsőfokú Fegyelmi Tanács útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül oly módon, hogy a „CÍMZETT” mezőben azt a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamarát kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítség található a https://www.mük.hu/fegyelmiugyseged oldalon.
A határozat írásba foglalására 2022. november 24. napján került sor.
A határozat jogerős 2023. január 25. napján.
A határozat végrehajtható 2023. február 24. napján.