A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa a Dr. .... eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022. október 24. napján 2022.F.194/12. szám alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2023. április 28. napján tartott tárgyalásán meghozta az alábbi
határozatot.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022.F.194/12. számú határozatát megváltoztatja, és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben indult fegyelmi eljárást megszünteti.
A másodfokú eljárásban felmerült 50.000 Ft átalányköltséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli. A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéséről számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
Eljárás alá vont ügyvéddel szemben bejelentő 2021. szeptember 23-án érkezett bejelentése miatt indult előzetes vizsgálat a Budapesti Ügyvédi Kamaránál.
Bejelentő eljárás alá vont ügyvéd jogi képviseleti tevékenységét azért kifogásolta, mert álláspontja szerint a gyermekei apja ellen kiskorú veszélyeztetése miatt kezdeményezett büntetőeljárásban, mint a kiskorúak részére kirendelt ügygondnok nem járt el kellő gondossággal, vele a kapcsolatot nem vette fel, a sértettek érdekeit nem képviselte, a szükséges indítványokat és jogorvoslatot az eljárásban nem terjesztette elő.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2021. október 1. napján kelt határozatával az előzetes vizsgálatot elrendeléséről határozott, majd az előzetes vizsgálat további 3 hónappal történő meghosszabbítását követően a 2022. március 28-án kelt határozatával az előzetes vizsgálat megszüntetéséről döntött, mert álláspontja szerint a bejelentés alaptalan, az eljárás alá vont ügyvéd magatartása fegyelmi vétséget nem valósít meg.
Bejelentőnek a Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosához benyújtott kifogását követően a fegyelmi főbiztos a 2022. május 18-án kelt átiratában fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította a kamara fegyelmi biztosát arra való hivatkozással, hogy a tényállás nem lett feltárva, az ügy irataiból nem derül ki, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügygondnokként miért nem élt a nyomozást megszüntető határozat ellen a panasz jogával, ezért az vizsgálat kiegészítésre szorul.
A fegyelmi biztos 2022. július 5-én kelt határozatában az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 9 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt fegyelmi eljárást kezdeményezett, módosított álláspontja szerint az ügygondnoki tevékenység ellátása nem a szakmai előírások szerint, nem az ügyvéd legjobb tudása és lelkiismerete szerint történt meg.
Az indítvány előterjesztése után az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat kiegészítését rendelte el, melynek következményeként a fegyelmi biztos 2022. szeptember 12- én a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatának tényállási részét is kiegészítette, pontosította azzal, hogy a Fővárosi Főügyészség saját hatáskörben a nyomozást megszüntető határozatot és az azt helybenhagyó kerületi ügyészségi döntést hatályon kívül helyezte, a nyomozó hatóságot a nyomozati eljárás ismételt lefolytatására, valamint a korábban ki nem vizsgált, a bejelentő sérelmére megvalósított kapcsolati erőszak bűntette miatt is a nyomozás folytatására utasította.
Az előzetes vizsgálati eljárásban eljárás alá vont ügyvéd az ügyben keletkezett iratait csatolta, érdemi védekezést terjesztett elő.
Ebben felelősségét vitatva előadta, hogy ügygondnokként nem követett el mulasztást, a gyermekek szakértői meghallgatásán azért nem vett részt, mert azt a szakértő nem tette lehetővé, hivatkozva arra, hogy a meghallgatáson csak a szakértő és a vizsgált gyermek lehet jelen. Előadta továbbá, hogy a gyermekekkel életkoruk miatt nem vette fel a kapcsolatot, lévén mind az 5 gyermek 12 év alatti volt, a bejelentőt pedig azért nem tájékoztatta, mert a büntető ügyben feljelentő volt, míg a gyermekek édesapja a gyanúsított, így a szülők között érdekellentét állt fenn. Védekezése körében hangsúlyozta, hogy az ügygondnok egyébként sem tartozik beszámolni a feljelentőnek még akkor sem, ha ő a kiskorúak édesanyja. A nyomozást megszüntető határozat ellen pedig nem látta szükségesnek panasz előterjesztését, mivel a határozat a kiskorúak jogait, érdekeit nem sértette, amit a kerületi ügyészség bejelentő panaszát elutasító határozata is megerősített.
Az eljárás alá vont ügyvéd korábban tett nyilatkozatát azzal egészítette ki, hogy a nyomozati iratokat a nyomozó hatóság a megszüntető határozattal együtt küldte meg részére, amelyet áttanulmányozott, és arra a következtetésre jutott, hogy a kiskorúak sérelmére nem valósult meg bűncselekmény az édesapa részéről. Csatolta az 1300 oldalas nyomozati iratot teljes terjedelemben.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatának kiegészítésére már további nyilatkozatot nem tett.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa az ügyben 2022. 10.24. napján tartott tárgyalást.
A kitűzött fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a személyesen megjelent bejelentőt az elsőfokú fegyelmi tanács részletesen meghallgatta. Bejelentő előadta, hogy a nyomozás még folyamatban van, a polgári peres eljárás befejeződött, a gyerekek és az apa közötti kapcsolattartás működik. Megítélése szerint, ha az eljárás alá vont ügyvéd a nyomozást megszüntető határozat ellen már panaszt terjesztett volna elő, akkor régen lezárult volna az ügy, de az eljárás alá vont ügyvéd nem tud a tényállásról semmit, nem olvasta el az iratokat, a szakvéleményt, nem tett bizonyítási indítványt, nem tett panaszt a megszüntető határozattal szemben, s nem vette fel vele sem a kapcsolatot.
A fegyelmi biztos a végindítványában már nem tartotta fenn a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában írtakat és a fegyelmi eljárás megszüntetését indítványozta.
Arra hivatkozott, hogy az eljárás alá vont ügyvéd saját döntése alapján nem merítette ki a panasz lehetőségét, ebben pedig önálló döntésre volt jogosult.
Az elsőfokú fegyelmi eljárásban megállapított tényállás szerint a BRFK .. Kerületi Rendőrkapitányságán a bejelentő kezdeményezett büntetőeljárást kiskorú gyermekei apja ellen, aki a feljelentés adatai alapján a gyermekeket fizikailag és verbálisan is bántalmazza vele szemben pedig agresszíven viselkedik a gyermekek előtt.
A nyomozó hatóság gyanúsítottként hallgatta ki az apát kiskorú veszélyeztetésének bűntette alapos gyanúja miatt. Az eljárás alá vont ügyvéd 2019. június 6-án a kiskorúak érdekeinek képviseletére ügygondnokként lett kirendelve, majd a nyomozó hatóság életkoruk miatt a gyermekeket igazságügyi pszichológus szakértővel hallgattatta meg. Az eljárás alá vont ügyvéd a szakértővel felvette a kapcsolatot, aki azt közölte, hogy a kiskorúak meghallgatásán nem vehet részt, azon csak a szakértő és a vizsgált gyermek lehet jelen. Egyéb eljárási cselekményről értesítést, illetve idézést a nyomozó hatóság nem küldött a részére. A kiskorú gyermekekkel a kapcsolatot nem vette fel.
A nyomozó hatóság 2021. március 16-án az eljárást bizonyítottság hiányában megszüntette, a nyomozati iratokat a megszüntető határozattal egyidejűleg küldte meg az eljárás alá vont ügyvéd részére. A megszüntető határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd jogorvoslatot nem terjesztett elő, a bejelentő – akinek egyébként arra jogosultsága nem is volt – jogi képviselője útján azonban panaszt jelentett be. A panaszt a Budapesti ... Kerületi Ügyészség B. (...) számú, (...) kelt határozatával – mint nem jogosulttól származót – ugyan elutasította, de az ügy jellegére tekintettel az iratokat megvizsgálta, és megállapította, hogy a megszüntető határozat törvényes és megalapozott volt.
Bejelentő a kerületi ügyészség panaszt elutasító határozata ellen további panaszt jelentett be a Fővárosi Főügyészségen és a Legfőbb Ügyészségen. A Fővárosi Főügyészség (...) számú, (...) kelt meghozott határozatával a panaszt, mint törvényben kizártat elutasította, ezzel együtt azonban a kerületi ügyészség 16. sorszámú, panaszt elutasító határozatát hivatalból hatályon kívül helyezte és a kerületi ügyészséget új döntés meghozatalára hívta fel, mivel a bejelentő a saját sérelmére elkövetett kapcsolati erőszak miatt is feljelentést tett, e bűncselekmény vonatkozásában a nyomozó hatóság határozata nem tartalmaz rendelkezést, a tényállást így teljes körben nem derítette fel, ezért az eljárás megszüntetésére törvény sértően került sor.
A kerületi ügyészség 2021. december 31-én kelt határozatával a főügyészségi előírásnak megfelelően új döntést hozott, és a nyomozás folytatását rendelte el a bejelentő/feljelentő sérelmére elkövetett kapcsolati erőszak bűntette miatt, egyidejűleg külön határozatokkal a bejelentőt és az apát is, mint törvényes képviselőt a büntetőeljárásból kizárta.
Az elsőfokú fegyelmi tanács a fegyelmi biztos által előterjesztett indítványnak nem adott helyt, ellenben annak megállapítása mellett, hogy az indítványhoz nincs kötve az eljárás alá vont ügyvéd ügygondnoki képviseletét, magatartását vizsgálva azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd, mint a sértett kiskorú gyermekek törvényes képviselője ügygondnoki feladatai ellátása során mulasztásban megnyilvánuló vétkes kötelezettségszegést követett el.
Az elsőfokú fegyelmi tanács határozatának indokai szerint a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 73. § (8) bekezdése értelmében az ügygondnokot a büntetőeljárásban a törvényes képviselő jogállása illeti meg. A 72. § (3) bekezdése alapján a sértett, [a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt] törvényes képviselője a képviselt személy e törvény szerinti jogait gyakorolhatja. A sértett jogait az 51. § (1) bekezdése tartalmazza, mely szerint a sértett – egyebek mellett – jogosult arra, hogy bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen, a törvényben meghatározott eljárási cselekményeknél jelen legyen és az e törvényben meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel, az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett ügyiratokat – az e törvényben meghatározott kivételekkel – megismerje, az e törvényben meghatározottak szerint jogorvoslattal éljen.
A Be. idézett rendelkezéseiből kitűnően a sértetti képviselőnek szerteágazó jogosítványai vannak a büntetőeljárásban, amely jogosultságokkal az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 39. § (3) bekezdése alapján az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján kell élni és aszerint eljárni, beleértve ebbe a jogorvoslat – ebben az esetben a nyomozás megszüntetése elleni panasz – igénybevételét is.
Az elsőfokú fegyelmi tanács a tényállás körében megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd, mint ügygondnok egyedül a kiskorú gyermekek pszichológus szakértő általi meghallgatásáról kapott értesítést, mely alapján fel is vette a kapcsolatot a szakértővel, aki azonban a gyermekek életkora és kíméletük miatt elzárkózott attól, hogy a szakértői meghallgatáson rajta és a gyermekeken kívül bárki más jelen legyen, így e körben az eljárás alá vont ügyvédet mulasztás nem terheli.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezését az elsőfokú fegyelmi tanács abban a körben is elfogadta, hogy mulasztás nem terheli amiatt, hogy a kiskorúak édesanyjával (bejelentővel) a kapcsolatot nem vette fel, hiszen éppen azért rendelte ki a nyomozó hatóság, mert a bejelentővel szemben kizáró ok állt fenn a törvényes képviselet ellátására, a gyermekek másik törvényes képviselője pedig éppen maga a gyanúsítottként szereplő apa volt.
Az elsőfokú határozat indokai szerint ugyan az Üttv. 36. § (2) bekezdése értelmében a kirendelt ügyvéd köteles a képviselt személlyel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni, de ez a képviselt gyermekek életkora miatt kizárt volt, így a felelősség kérdése nem merülhet fel.
Az elsőfokú fegyelmi tanács megállapította ugyanekkor azt, hogy az Üttv. 1. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi hivatás az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének elősegítésére irányuló tevékenység, míg a (3) bekezdés szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia. Az Üttv. 39. § (3) bekezdése értelmében a jogi képviselet során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
A fenti rendelkezéshez kapcsolódóan az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (Etikai Szabályzat) 2.1. pont első fordulata szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez. Határozata indokolásában az elsőfokú fegyelmi tanács a Be. 369. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezést is felhívta, mely a panasz előterjesztésére az ügygondnoknak lehetőséget biztosít.
A polgári ügyekben kirendelt ügygondnok képviseleti jogosultságával kapcsolatos analógiáját is alkalmazva az elsőfokú határozat indokolása kitért arra is, hogy ahogyan a polgári ügyben kirendelt ügygondnokot sem illeti meg teljes döntési szabadság, úgy a büntető ügyben eljáró ügygondnok (törvényes képviselő) is köteles lett volna minden törvényes védekezési eszközt igénybe venni, ezért az – az eljárás alá vont ügyvéd védekezésével szemben – az Üttv. 107. § a) pontja alapján a kötelezettségszegés tetten érhető.
Az Üttv. és az Etikai Szabályzat fenti rendelkezéseinek figyelembevétele mellett az elsőfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a kiskorúak ügygondnokaként nem élt jogorvoslattal a nyomozást megszüntető határozat ellen, a képviseletet nem lelkiismeretesen a legjobb tudása szerint, az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján látta el, ezért megsértette az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdésében, a 39. § (3) bekezdésében és az Etikai Szabályzat 2.1. pontjában foglaltakat, és ezért 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, így 150.000 F pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta és 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére kötelezte.
A joghátrány meghatározása során a fegyelmi tanács az Üttv. 109. § (1) bekezdésében írtakra volt figyelemmel, és a rendelkező részben írt fegyelmi büntetést, valamint annak mértékét az Üttv. 108. § b) pontja, illetve 109. § (2) bekezdése alapján mérlegeléssel szabta ki a fegyelmi vétség tárgyi súlyához igazodóan. Figyelemmel volt arra – az egyébként az eljárás alá vont ügyvéden kívül eső – körülményre, hogy ha több, mint egy évvel később is, de végül a nyomozás továbbfolytatódott.
Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd 2022. 11.30. napján terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan enyhébb büntetés alkalmazását kéri.
Jogorvoslati kérelmében előadja, hogy normatív kötelezettséget nem szegett azzal, hogy a kiskorúak törvényes képviselőjeként a nyomozás megszüntetéséről hozott határozat ellen panaszt nem nyújtott be, mivel éppen a gyermekek érdeke elsődlegessége alapján járt el, s alapos mérlegelés után jutott arra a következtetésre, hogy a képviseltek érdeke nem az eljárás elhúzódása, hanem mielőbbi befejezése, a szülők közötti ellenséges viszony mielőbbi rendezése. Döntése helyességét igazolja az, hogy az elsőfokú fegyelmi eljárás ideje alatt már az apa és a gyermekek viszonya normalizálódott, a „kapcsolattartás működik”.
Eljárása jogszerűségének igazolását látja abban is, hogy a nyomozás felügyeletét végző kerületi ügyészség is azt állapította meg, hogy az eljárást megszüntető határozat törvényes és megalapozott volt.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint az eljáró fegyelmi tanács részletes tényállást állapított meg, s helyesen rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére azt, hogy nem vett igénybe a törvényes védekezési eszközt, panaszt nem nyújtott be, így mulasztott, a határozat indokai ezért megfelelőek.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa 2023. április 28. napján tartott fellebbezési tárgyalást.
A tárgyalás megtartására a Fegyelmi Eljárásról szóló (FE) 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 37/A–37/D. pontjai alapján elektronikus hírközlési rendszer igénybevétele útján került sor.
A másodfokú fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd és a Magyar Ügyvédi kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa nem vett részt.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fellebbezéssel támadott elsőfokú határozatot az FE. 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között teljes terjedelmében felülbírálta.
A felülbírálat során elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a büntető eljárásban eljáró ügygondnok ügyvéd kötelességszerűen kell-e, hogy jogorvoslati kérelmet terjesszen elő, vagy pedig a mérlegelés e körben is megilleti-e, vagy sem?
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatából és a fellebbezés indokaiból megállapítható, (és ezzel ellentétes adat nem is áll rendelkezésre) hogy eljárás alá vont ügyvéd mérlegelést követően jutott arra az álláspontra, hogy a kiskorúak sérelmére bűncselekmény elkövetése nincs bizonyítva, ezért az ügy lezárása, az általa képviselt gyermekek nyugalma érdekében a büntető eljárás további folytatása nem indokolt. A Másodfokú Fegyelmi Tanács kiemeli, hogy az eljárás alá vont ügyvéd e döntését erősítette, hogy a nyomozás megszüntetésére az igazságügyi szakértői véleményben foglaltak alapján, a nyomozás felügyeletét ellátó kerületi ügyészség tudomása mellett került sor.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács szerint az elsőfokú határozatban hivatkozott (polgári ügyben eljáró ügygondnok tevékenységével és nyilatkozatával kapcsolatos) analógia jelen ügyben nem alkalmazható, hiszen a büntető eljárásban az ügyvéd önálló szereplőként jár el, adott esetben védencétől eltérő álláspontot is képviselhet, önálló fellebbezési joggal rendelkezik.
Az elsőfokú Fegyelmi Tanács a szükséges mértékű bizonyítási eljárást az ügyben lefolytatta, a rendelkezésre álló bizonyítás anyagából azonban helytelen következtetést vont le, ugyanis sem az Üttv. sem az Etikai Szabályzat hivatkozott rendelkezéseinek megsértése igazolva nincsen, a hivatkozott rendelkezéseket az eljárás alá vont ügyvéd sem gondatlanul, sem szándékosan nem szegte meg, a panasz benyújtásának elmaradása vétkes kötelezettségszegést nem valósít meg és a képviseltek tisztességes eljáráshoz való joga sem sérült.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint ügygondnokként az eljáró ügyvéd kizárólag a jogszabályoknak és saját lelkiismeretének van alárendelve, tőle az önálló döntés jogát elvitatni nem lehet, mivel ez az ügyvédi döntés függetlenségének elvét is sérti.
Mindezekre tekintettel a Másodfokú Fegyelmi Tanács mindenben osztotta az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésének indokolásában foglaltakat, mely szerint a panasz benyújtásával kapcsolatos mérlegelés lehetősége megillette, kötelező előírás a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nem terhelte.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács töretlen gyakorlata az, hogy fegyelmi felelősséget akkor lehet megállapítani, hogyha az ügyvéd a reá irányadó szabályzatban foglalt előírásokat figyelmen kívül hagyja, megszegi. Jelen esetben ez kétséget kizáró módon nem volt megállapítható, ezért a fellebbezés elbírálásakor a jogorvoslati kérelemben felhozott indokokra figyelemmel a fegyelmi eljárást megszüntette.
A kifejtettek alapján a Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot az FE 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem kereti között bírálta el, és az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontja alapján változtatta meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése alapos volt, ezért az FE 40.2. b) pontja alapján a másodfokú eljárásban felmerült költségek viselésére az eljáró ügyvédi kamarát kötelezte.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. Az E- ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A 2017. évi I. törvény (Kp.) 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
A Kp. 12. § (3) bekezdés d) pontja, valamint a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján „köztestületi jogvita esetében a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes”. A keresetlevél előterjesztéséhez szükséges űrlap a https://www.mük.hu/nyomtatvanyok oldalról tölthető le.
A másodfokú határozat 2023. április 28. napján jogerős és 2023. július 13. napján végrehajtható.