A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. év október 28. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
300.000 Ft pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvéd pártfogó ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta, miszerint nem megfelelően látta el jogi képviseletét és elmulasztotta iratkiadási kötelezettségét.
Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa elrendelte az előzetes vizsgálatot és felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy az ügyre vonatkozó releváns iratait küldje meg és nyilatkozatát terjessze elő. Az eljárás alá vont volt ügyvéd az ügyre vonatkozó iratokat a Budapesti Ügyvédi Kamara részére nem küldte meg.
Az eljáró fegyelmi biztos kezdeményezte a fegyelmi eljárás lefolytatását.
A tényállás:
A kormányhivatal a 2018. december 12-én meghozott határozatában pártfogó ügyvédi képviseletet engedélyezett a bejelentő részére, amely alapján 2018. december 17-én a bejelentő szabályos ügyvédi megbízási szerződést kötött az eljárás alá vont volt ügyvéddel. A megbízás tárgya az akkor már a bíróság előtt perújítás miatt folyamatban lévő eljárásban való felperesi jogi képviselet. Megbízást az eljárás alá vont volt ügyvéd személyesen vette fel, mely alkalommal a bejelentő az előzményi per, valamint az ahhoz kapcsolódó iratait az eljárás alá vont volt ügyvédnek átadta.
A hivatkozott perújítási eljárásban a bíróság 2019. január 10-én tartott tárgyalást, amelyen a bejelentő személyesen megjelent, jogi képviseletében pedig az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyvédjelöltje. A tárgyalást a bíróság elhalasztotta, új tárgyalási határnapul 2019. február 28-ának 12:00 óráját tűzte ki. Az új határnapon a bejelentő személyesen, jogi képviseletében pedig az eljárás alá vont volt ügyvéd jelöltje jelent meg. A tárgyaláson a bíróság kihirdette a 10. sorszámú végzését, amellyel a bejelentő, mint felperes perújítási kérelmét elutasította.
A végzés írásba foglalt rendelkező részének kihirdetésével a bíróság jogorvoslati tájékoztatás körében kioktatta a jelen lévő bejelentőt és annak jogi képviselőjét, hogy a végzés ellen annak kihirdetésétől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek.
Az írásba foglalt végzést a bíróság az elektronikus kapcsolattartásra köteles felek jogi képviselőinek 2019. március 6-án elektronikus úton megküldte, az eljárás alá vont volt ügyvéd részére ugyanekkor a tárhelyen történő elhelyezésről, az átvétel lehetőségéről szóló értesítő lett kiküldve, az iratot azonban az eljárás alá vont volt ügyvéd nem vette át. Ezt követően 2019. március 14-én 9:00-kor egy második értesítő is kiküldésre került, majd 2019. március 25-én az OBH elektronikus úton tájékoztatta az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a második értesítést követően rendelkezésre álló 5. napon sem vette át a kiküldött dokumentumot, így a meghiúsulás dátumának az igazolás kiállításának időpontját megelőző munkanap minősül. Az OBH által feladott letöltési igazolás szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd 2019. március 29-én töltötte le az írásba foglalt végzést.
A végzés kihirdetése és a végzés eljárás alá vont volt ügyvéd általi átvétele közötti időben a bejelentő számos alkalommal kísérelte meg felvenni vele a kapcsolatot telefonon, e-mailben és személyesen, azonban ezen próbálkozásai nem vezettek eredményre.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd 2019. április 28-án 23:39-kor nyújtotta be a 10. sorszámú végzés elleni fellebbezést, amellyel egyidejűleg igazolási kérelmet nem terjesztett elő. A másodfokú bíróság a 2019. szeptember 10-én meghozott végzésével a fellebbezést hivatalból elutasította. Megállapította ugyanis, hogy a fellebbezési határidő a végzésnek tárgyaláson való kihirdetését követő napon megkezdődött, így az – figyelemmel az időközbeni munkaszüneti napokra és üzemszünetre – 2019. március 19-én járt le. Mivel pedig az eljárás alá vont volt ügyvéd a fellebbezést ezen határidő után igazolási kérelem nélkül nyújtotta be, a fellebbezése elkésett, ezért azt a bíróság elutasította.
Időközben az eljárás alá vont volt ügyvéd kamarai tagságáról lemondott, így ügyvédi kamarai névjegyzékből törlésre került. Ezen szándékáról előzetesen a bejelentőt nem tájékoztatta, erre tekintettel vele a megbízás megszüntetéséről nem tárgyalt, azt nem mondta fel, a megbízó iratait sem adta ki, mi több, a bejelentő számára ezen időszakig is elérhetetlen volt.
A bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvéd törléséről csak 2019 októberében szerzett tudomást. Ennek hatására kérte az iratai azonnali kiadását, amely többszöri kísérlete ellenére is sikertelen maradt. Ezt követően tette meg bejelentését a Budapesti Ügyvédi Kamarának.
A vizsgálati eljárás megindulását követően az eljárás alá vont volt ügyvéd közvetítői eljárást kezdeményezett, azonban az a közvetítői eljárást lefolytató ügyvéd jelentése szerint eredménytelen maradt, a felek között megállapodás nem született.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos az Üttv. 127. § (1) bekezdésére alapján indítványozta az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását. Továbbá indítványozta az eljárás alá vont volt ügyvéd marasztalását 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt, pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását és az eljárás alá vont volt ügyvédet kötelezni az eljárás költségeinek megtérítésére is.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Üttv. 1. § (1) Az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni
Üttv. 52. § (2) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről – az ügyfél kérésére – elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.
Üttv. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
A rendelkezésre álló adatok alapján a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal, hogy
– a permegszüntető végzés ellen késedelmesen nyújtott be jogorvoslatot, és emiatt igazolási kérelemmel sem élt, megsértette az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdésében, valamint az ÜESZ 2.2. pontjában írt kötelezettségét,
– azzal, hogy a bejelentő, mint ügyfele számára nem volt elérhető, a szükséges tájékoztatást nem adta meg, az ÜESZ 2.2 pontját sértette meg,
– azzal, hogy a bejelentőt, mint ügyfelét nem tájékoztatta az ügyvédi tevékenységgel való felhagyási szándékáról, és ennek érdekében vele az ügy további viteléről nem egyeztetett, illetve ennek kapcsán az iratait nem adta ki, ugyancsak az Üttv. 1. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket sértette meg,
mely magatartásaival 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A Fegyelmi Tanács – egyetértve a fegyelmi biztossal – a rendbeliség tekintetében figyelemmel volt arra, hogy az Üttv. 52. § (2) bekezdése szerinti iratkiadási kötelezettségének elmulasztása önálló fegyelmi vétségként az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére nem állapítható meg, tekintettel arra, hogy a megbízás megszűnésére lényegében a kamarai nyilvántartásból való törléssel sor került, azonban az Üttv. 107. § értelmében ezt követően már nem terhelte az iratkiadási kötelezettség. Ugyanakkor a kamarai tagságról való lemondása előtt már világossá vált számára, hogy az ügyet tovább nem fogja vinni, így a lelkiismeretes és az ügyfél érdekét szem előtt tartó magatartás részéről az lett volna, ha erről az ügyfelet időben tájékoztatja és ezzel együtt az iratait kiadja részére. Mivel valamennyi, az előbbiekben terhére rótt magatartás ugyanazon hivatásrendi normákat sérti, 1 rendbeli fegyelmi vétség elkövetése volt megállapítható.
A fegyelmi büntetés kiszabása során a Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd közvetítői eljárást kezdeményezett a bejelentővel való megegyezés érdekében, kifejezve szándékát az utólagos együttműködésre, felelősségének elismerése mellett. Továbbá az a tény is enyhítő körülményként volt értékelhető, hogy a bejelentő által csatolt iratanyag alapján megállapítható az is, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd vétkes mulasztása (az iratok kiadása vonatkozásában) nem okozta a bejelentő jogérvényesítési lehetőségének teljes meghiúsulását.
Azonban súlyosbító körülményként került értékelésre, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd magatartásával összességében jelentősen megnehezítette a bejelentő jogainak érvényesíthetőségét, továbbá azt, hogy korábban több hasonló ténybeli alapon nyugvó fegyelmi vétségben marasztalták el. A Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. december 12. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 200.)