A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. október 17. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
kizárás, melynek időtartama 5 év, továbbá 500.000.- Ft pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
Egyidejűleg az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységének gyakorlását a határozat jogerőre emelkedéséig felfüggeszti.
A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügyvédi igazolványát és szárazbélyegzőjét haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül adja le a Budapesti Ügyvédi Kamarában.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000.- Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamarához 2022. április 28-án érkezett bejelentéssel élt, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd pénzkezelői és jogi képviselői tevékenységét kifogásolta. Az eljárás alá vont ügyvéd ügyfele R.J.P. holland állampolgár volt, akinek megbízottjaként – egyben meghatalmazottjaként – járt el ügyei intézésében a bejelentő.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2022. május 9-én elrendelte az előzetes vizsgálatot, melyről szóló értesítésében felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a vizsgálat lefolytatásához releváns iratok megküldésére. Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. június 28-án nyilatkozatot tett a felhívásra és az iratcsatolásra határidő halasztást kért 2022. július 31-ig külföldi tartózkodására hivatkozással. Benyújtott iratában elismerte, hogy 2019. márciusban az ingatlan végrehajtásából befolyt pénzösszeget átvette, azonban a bejelentőnek – mint ügyfele volt megbízottjának – kérése ellenére sem fizette ki, ugyanis ügyfele ezzel ellentétes utasítását követte. A továbbiakban arra hivatkozott, hogy miután a bejelentővel 2018. december 5én a megbízási szerződése megszűnt, a fegyelmi eljárás megindításához szükséges három éves elévülési idő eltelt. A fegyelmi eljárás megszüntetését kérte.
A vizsgálatot folytató fegyelmi biztos a 2022. július 28-án kelt iratában ismét felszólította az eljárás alá vont ügyvédet az általa hivatkozott iratok csatolására, hangsúllyal a R.J.P. ügyfelével folytatott kommunikációját igazoló dokumentumokra. Elvárta annak kifejtését és igazolását, hogy a 2018. december 5-én kelt megbízást megszüntető okirat kifejezetten erre vonatkozó rendelkezése ellenére a megszüntetést követően milyen alapon járt el, kinek a megbízása alapján kezdeményezte a végrehajtásból befolyt összeg letéti számlájára történő folyósítását és erről a bejelentőnek milyen oknál fogva nem adott konkrét és korrekt felvilágosítást. Kérte egyben a letéti összeg kifizetésének igazolását.
A fegyelmi biztos felhívására nem érkezett válasz, aki az ügyintézési határidőt 2022. augusztus 9-én meghosszabbította. Miután az eljárás alá vont ügyvéd 2022. szeptember 6-ig nem nyilatkozott a fegyelmi biztos felhívására, felvette a kapcsolatot a bejelentővel, akinek tájékoztatása szerint az eljárás alá vont ügyvéd az árverésből eredő és végrehajtó által a számlájára utalt pénzösszeget R.J.P. részére sem fizette ki.
A fegyelmi biztos 2022. szeptember 8-án hozott határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A Fegyelmi Tanács 2022. október 17. napon tárgyalást tartott, melyre az eljárás alá vont ügyvéd ugyancsak nem küldött az üggyel összefüggően iratot, nyilatkozatot nem tett, a tárgyalásról távol maradt.
A megállapított tényállás:
R.J.P. holland állampolgár korábban Magyarországon élettársi kapcsolatban élt, melyből kifolyólag több ügyében is igénybe vette az eljárás alá vont ügyvéd jogi szolgáltatásait. Hollandiába visszaköltözését követően magyarországi ügyeinek általános intézésére a bejelentőnek teljes körű meghatalmazást adott. Ennek keretében a bejelentő 2018. június 6-án szabályos megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek R.J.P. [...] utcai ingatlanával kapcsolatos jogi ügyek intézésére, különösen a közös költség tartozás miatt indult végrehajtási eljárásban való jogi képviseletre. A végrehajtási eljárásban R.J.P. és élettársa közös tulajdonát képező garázshely árverezésre került.
A megbízás alapján az eljárás alá vont ügyvéd 2018. július 24-én a Bíróság előtti ügyben kézbesítési kifogást terjesztett elő, amelyet azonban a bíróság elutasított. A végzéssel szemben az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést terjesztett elő.
2018. december 5-én a bejelentő megszüntette az eljárás alá vont ügyvédnek R.J.P. ügyeinek vitelére adott megbízást, ideértve a végrehajtási perben való jogi képviseletre adott megbízást is. Az eljárás alá vont ügyvéd a meghatalmazás megszűnését a bíróságnak nem jelentette be.
Ebből következően a másodfokon eljáró Törvényszék végzését, amelyben a kézbesítési kifogás elutasítását tartalmazó elsőfokú végzést helybenhagyta, az eljárás alá vont ügyvédnek kézbesítették. Az eljárás alá vont ügyvéd a végzésről sem a bejelentőt, sem az általa képviselt holland állampolgárt nem értesítette.
2019. február 27-én az eljárás alá vont ügyvéd a másodfokú végzés megküldésével levélben hívta fel a végrehajtót arra, hogy az ingatlan árverezéséből befolyt, az ügyfelét megillető összeget az ügyvédi letéti számlájára utalják át. Ennek megfelelően a Végrehajtó Iroda 2019. március 12-én 3.732.548 Ft-ot átutalt az eljárás alá vont ügyvéd számlájára. Az eljárás alá vont ügyvéd a letétbe vett összeget az elektronikus letétnyilvántartásba nem jelentette be. Letéti szerződést nem készített.
A bejelentő 2019., 2020., majd 2021. években is rendszeresen érdeklődött a végrehajtási eljárás állásáról, azonban az eljárás alá vont ügyvéd egyetlen alkalommal sem adott érdemi tájékoztatást, mi több, minden egyes alkalommal eltitkolta, hogy az ügyben kedvezőtlen tartalmú jogerős végzés született, illetve, hogy ezt követően az árverésből befolyt összeget letétbe vette. Sőt, kifejezetten olyan tartalmú valótlan tájékoztatást adott, hogy a végrehajtási eljárás, így különösen a jogorvoslati kérelmének az elbírálása még nem történt meg.
A bejelentő ezt követően megkereste a végrehajtó irodát, ahol tájékoztatták a jogorvoslati kérelem elbírálásának eredményéről, illetőleg a holland állampolgár adóst megillető összeg ügyvédi letétbe utalásáról. A bejelentő 2021. július 27-én e ténnyel szembesítette az eljárás alá vont ügyvédet, aki még ekkor is tagadta, hogy letétbe vett volna az árverési vételárból bármilyen összeget. Az eljárás alá vont ügyvéd az általa átvett összeget a mai napig magánál tartja, sem a bejelentőnek, sem R.J.P.-nak, sem bármelyikük megbízásából senkinek nem fizette ki, az összeggel nem számolt el.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos végindítványában 2 rb. szándékosan elkövetett fegyelmi vétség elkövetésében indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd felelősségének megállapítását, melynek következményeként kizárás és pénzbírság büntetés kiszabásával kezdeményezett büntetni a költségátalány megfizetésére kötelezés mellett.
A fegyelmi tanács döntése és jogi indoka:
A 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A 6/2018. (III. 26) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) 2.4. pontja szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, amely ellentétes az ügyfél jogos érdekeivel.
Üttv. 52. § (1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfele részére átvett pénzről vagy vagyontárgyról az ügyfelét haladéktalanul értesíteni.
(2) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről – az ügyfél kérésére – elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.
Üttv. 47. § (1) bek. c) pontjában foglaltak szerint az ügyvéd a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre pénzt vehet át, őrizhet és kezelhet letétként. A (2) bek. alapján a letéti szerződést írásba kell foglalni.
Az Üttv. 51. § (1) bek. szerint: Az ügyvéd az általa kezelt letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd pénzátvétellel kapcsolatos eljárását az alábbiak szerint minősítette.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megbízási szerződése 2018. december 5-én megszűnt, ezen időponttól kezdődően nem volt jogosult, sem kötelezett R.J.P. részére, sem érdekében ügyvédi tevékenységet, azaz képviseletet folytatni. Így nem volt jogosult 2019. február 27-én az önálló bírósági végrehajtót R.J.P. megbízásából megszólítani, valamint helyette és nevében a megszűnt megbízásból származó pénzösszeget átvenni.
A Végrehajtó Iroda a 3.732.548.- Ft-ot 2019. március 12. napján utalta az eljárás alá vont ügyvéd számlájára. Ugyan az eljárás alá vont ügyvéd nem adott jogcímet a pénzátvételnek, arról volt ügyfelét haladéktalanul értesíteni volt köteles az Üttv. 52. § (1) bek. alapján, valamint azt az Üttv. 47. § (2) bek. alapján írásba foglalni, egyben az Üttv. 51. § (1) bek. szerint az elektronikus nyilvántartásba bejelenteni. Mindez olyan alapvető jogszabálysértő magatartás, amely magában megalapozza a fegyelmi felelősséget.
Ezen túl az eljárás alá vont ügyvéd azon magatartásával, hogy nem tájékoztatta sem a volt megbízót, sem volt meghatalmazottját és a pénz kifizetéséről sem gondoskodott, megsértette az Üttv. 52. § (1) bek. rendelkezéseit.
Fenti jogszabálysértések okán megsértette a 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás szabályait, amennyiben a pénzátvételről nem készített írást, sem letéti szerződést.
A bejelentő 2019. november 7-én írott e-mail levele szerint „az idő sürgetése miatt megkérném, tájékoztasson, mi lenne a leggyorsabb eljárás, hogy R. megkapja az árverési összeget.”, majd ezt a kérését 2019. november 12-én megerősítette a „Kissé csalódottan és aggódva írok újra, mert nem kaptam semmilyen tájékoztatást öntől” levelével. A levélre az eljárás alá vont ügyvéd akként válaszolt, hogy „A parkoló fellebbezése folytán a másodfokú tárgyalást februárra tűzte ki a bíróság. Nem kellene ezt megvárni? Hiszen ha a fellebbezésünknek helyt adnak, akkor a parkolót átadhatjuk M.-nak....”
Az eljárásban bizonyított tény, hogy 2019. február 19-én a végrehajtónak írott levelében kijelentette az eljárás alá vont ügyvéd, hogy a fellebbezése folytán a Törvényszék helyben hagyta az elutasítást magában foglaló határozatot és az is, hogy a 3.732.548.- Ft 2019. március 12-től kezdődően az eljárás alá vont ügyvéd számláján volt. Az eljárás alá vont ügyvéd nem a valóságnak megfelelő helyzetről tett közlést a bejelentő felé.
Az eljárás alá vont ügyvéd nem bizonyította az eljárásban, hogy R.J.P. holland ügyfelét a pénz saját számlájára történt megérkezéséről tájékoztatta, és azon állítását sem bizonyította, hogy R.J.P. megtiltotta a bejelentőnek való kifizetést. Az eljárás alá vont ügyvéd iratcsatolási kötelezettségének elmulasztása következtében a Fegyelmi Tanács csak és kizárólag a bejelentő által tett előadásra és csatolt iratok tartalmára támaszkodhatott határozathozatala során. Tény, hogy sem a volt megbízó, sem az ügyfél, R.J.P. részére az átvett pénzt nem adta ki az eljárás alá vont ügyvéd, aki ezzel ellentétes nyilatkozatot sem tett.
Összegezve a fentieket, megállapította a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd sem a bejelentőnek, mint volt megbízottnak, sem ügyfelének R.J.P.-nak nem adott jelentést a bírósági eljárás mikénti eredményéről, sem a pénzfelvételről, így ezáltal 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Nem osztotta a Fegyelmi Tanács az elévülésre való hivatkozást, amelynek indokát abban adta az eljárás alá vont ügyvéd, hogy mivel 2018. december 5-én megszüntették a megbízási szerződést, a fegyelmi eljárás megindításához szükséges három éves elévülési idő eltelt. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a mulasztásával jogellenes állapotot tartott fenn, amelyet még 2019. novemberében, majd 2021. július 27-ét követően megszüntethetett volna, az elévülés nem következett be 2018. december 5től történő számolással, hiszen a pénzátvétel 2019. március 12-én történt meg és annak követelése pedig folyamatosan, még 2019. novemberben is megvalósult. Megfelelő tájékoztatás hiányában sem a bejelentő, sem R.J.P. nem kerülhetett abba a helyzetbe, hogy kellő időben megismerjék a másodfokú eljárás eredményét és a pénzátutalás tényét, amelyet a bejelentő saját eljárása alapján 2021. júliusban ismerhettek meg.
Az ÜESZ 12.3. pont alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos több alkalommal közölt felhívása ellenére sem csatolt iratot, így e jogszabályi kötelezettségét megsértette, amely mulasztása további 1 rb. szándékos fegyelmi vétség megállapításának alapjául szolgál.
A Fegyelmi Tanács 2 rb. szándékos fegyelmi vétségben állapította meg az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét.
Az Üttv. 108. § e) pontja alapján a kizárás és a 108. § b) pontja szerint a pénzbírság együttes büntetés kiszabását tartotta arányban állónak az elkövetett fegyelmi vétséggel.
Az Üttv. 109. § (1) bekezdése szerint a fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével – ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak –, mérlegelési jogkörében szabja ki.
A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd azon magatartását, hogy nem volt együttműködő a fegyelmi eljárás során és nem tett meg mindent a sérelem és kár elhárítása érdekében. Nyomatékkal hivatkozik a Fegyelmi Tanács a külföldi ügyfél volt megbízottja és a külföldi bejelentő azon, az eljárás alá vont ügyvédhez írott levelére, amelyben foglalt közlése szerint „Értelmetlenül állok és elemzem a történteket ... a végrehajtó irodával arra a következtetésre jutottunk, hogy ez rosszindulatú bűncselekményhez hasonlít, amit, megkérem, ne vegyen rossznéven, jelenleg csak annak tűnik!”. Ez a megjegyzés alkalmas arra, hogy az ügyvédi kar tagjaival szembeni bizalmat megingassa, amely megengedhetetlen.
Az Üttv. 109. § (6) bek. szerint a kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama három év, leghosszabb időtartama tíz év. A kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt ügyvédi tevékenység nem folytatható.
Az Üttv. 109. § (2) bek. a) pont szerint a pénzbírság összege ügyvéd esetében egymillió forintig terjedhet.
Az Üttv. 109. § (7) bek. szerint a fegyelmi büntetések egymás mellett is alkalmazhatók.
Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem észlelt, miután az eljárás alá vont ügyvéd erre nem hivatkozott, kapcsolatot az ügyben nem tartott. Tekintettel az elkövetett cselekmény súlyára, a középmértékű tartammal bíró kizárás fegyelmi büntetést és a vele együtt alkalmazott, ugyancsak középmértékű pénzbírság kiszabását tartotta arányban lévőnek a Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabásánál, különös figyelemmel az ügyvédi társadalomnak okozott erkölcsi kárt is figyelembe véve, miután az ügyvédi hivatás gyakorlása minden ügyvéd számára egzisztenciális kérdés, amelynek tisztességén nem eshet csorba.
Az ügyvédi tevékenység gyakorlásának felfüggesztése tárgyában a Fegyelmi Tanács a FESZ 27.5. f) pontja alapján rendelkezett, valamint a FESZ 27.6. g) pontja alapján rendelkezett az ügyvédi igazolvány és szárazbélyegző haladéktalanul, de legfeljebb 8 nap alatt történő leadására való felhívásról.
Az átalányköltség megfizetésére a FESZ 40.2. pont alapján kötelezte a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. február 18. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 222.)