A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. [....] debreceni ügyvéd ellen a [....] Büntetés Végrehajtási Intézet parancsnokának bejelentésére indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. január 17. napján tárgyaláson kívül meghozta az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. [....] (KASZ: [....] székhely: [....]) eljárás alá vont ügyvéd
1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 30.000 Ft (azaz harmincezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.
Az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Debreceni Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 11738008–20011363 számú bankszámla számára befizetni az ügyszámra hivatkozással.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás és a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg:
Ellene indult fegyelmi eljárás: [....]
[....]
A Fegyelmi Tanács a BV. Intézet parancsnoka által rendelkezésre bocsátott iratok, valamint az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapítja meg:
2022. augusztus 22-én érkezett a Debreceni Ügyvédi Kamarához a [....] Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokának bejelentése, amelyben Dr. [....] ügyvéddel szemben eljárást kezdeményezett amiatt, hogy a fegyházbüntetését töltő L.M. védencével folytatott telefonbeszélgetése során 2022. augusztus 12-én a hívást átirányította a fogvatartott élettársának telefonjára, ezzel az elítélt megszegte a BV. Intézet házirendjét.
Eljárás alá vont ügyvéd a fentieket és a fegyelmi felelősségét elismerte, ennek részletes indokát adta.
A [....] BV: Intézet D. T. nevű hadnagya 2022. augusztus 12. napján kelt jelentésében leírta, hogy a HER rendszerben végzett ellenőrzése során észlelte, hogy L.M. elítélt a [....] Büntetés-végrehajtási Intézet L/2-es körletében hívást kezdeményezett dr. [....], mint meghatalmazott ügyvédjével, ami ezt követően átirányításra került az elítélt élettársa, B.E. telefonszámára.
Az elítélttel szemben fegyelmi eljárást folytattak le, amelyben megállapították, hogy megsértette a Házirendben foglaltakat, mely szerint különösen tilos a kapcsolattartás szabályinak megsértése Eljárás alá vont ügyvéd L.M. elítélt védelmét, jogi képviseletét 2013. óta látja el különböző büntető és szabálysértési ügyekben.
Az ügyvéd ez idő alatt megismerte L.M. családját, gyermekeit és megtapasztalta azt, hogy ügyfele a családjához, gyermekeihez mennyire ragaszkodik.
L.M. jelenleg is 2022. április 19. óta tölti a [....] Büntetés-végrehajtási Intézetben büntetését.
Eljárás alá vont ügyvéd az elítélttel telefonon a kapcsolatot rendszeresen tartotta és az igazoló jelentésében írtak alapján 2022. június elejétől azt tapasztalta, hogy ügyfele egyre rosszabb mentális állapotban van. Több alkalommal hétvégén is telefonon hívta az ügyvédet és ezen alkalmakkor az elhelyezés körülményeire és családjának hiányára panaszkodott. Több esetben kérte az ügyvédet, hogy másik büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállítása érdekében forduljon a BV Országos Parancsnokságához. A kérelmet eljárás alá vont ügyvéd előterjesztette, azonban az Országos BV. Intézet Parancsnoksága a kérelmet elutasította. Ezt követően L.M. mentális állapota romlott, több alkalommal öngyilkossági szándékát hangoztatta.
Eljárás alá vont ügyvéd azt tanácsolta ügyfelének, hogy forduljon az intézet pszichológusához és kérjen segítséget. Erre 2022. augusztus 12. napjáig nem került sor.
Ezen a napon is beszélt eljárás alá vont ügyvéd az ügyfelével, aki ekkor különösen rossz mentális állapotban volt, mivel aznap volt a kislánya születésnapja, ezért hívta a délelőtti órákban az ügyvédet és megkérte a telefonhívás átirányítására az élettársa telefonjára, hogy kislányát felköszönthesse.
Eljárás alá vont ügyvéd 1–2 perc erejéig ennek eleget tett. Ezt a tényt az igazoló jelentésében elismerte. Előadta, hogy ügyfele kérésének ezen egy alkalommal tett eleget, mert úgy gondolta, hogy ezzel megnyugszik és eláll az öngyilkossági szándékától.
A fegyelmi biztos szerint alapos gyanú merült fel arra, hogy Dr. [....] ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdését, valamint a 2013. évi CCXL. tv. 173. § (1) és (2) bekezdését, amellyel az Üttv. 107. § a) pontban meghatározott egyrendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt (Üttv. 108. § a) pont).
Indítványozta továbbá, hogy a Fegyelmi Tanács tárgyaláson kívül hozzon határozatot, tekintettel arra, hogy az adott ügy egyszerű megítélésű és a tényállás a rendelkezésre álló adatok alapján tisztázott.
[....] BV. Intézet 2022.08.15. Az elítélt meghallgatási jegyzőkönyve:
A BV. Intézetben a 138/2022/1200 iktatószámú fegyelmi ügyben, J. J. bv. hdgy. vizsgáló által lefolytatott vizsgálat eredménye:
Megállapításra került, hogy 2022.08.12. napján L.M. elítélt telefonhívást kezdeményezett eljárás alá vont ügyvéd felé, amely hívást ezt követően átirányításra került élettársa felé. A BV intézet által feltárt ügyben elektronikai eszközökkel végzett bizonyítás és az elítélt beismerő vallomása is alátámasztotta a cselekmény elkövetését.
„A rendelkezésre álló bizonyítási eszközök, jelentések, illetve nevezett fogvatartott elismerő vallomása alapján az elítélt fegyelmi felelőssége minden kétséget kizáróan bizonyítható. L.M. elítélt 2022.04.19-én érkezett a [....] BV. Intézetbe ítélete letöltésére, jelenleg 4 év fegyház végrehajtási fokozatú szabadságvesztés büntetését tölti.”
Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati eljárásban a fegyelmi felelősségét teljes mértékben elismerte.
Tettének részletes indokát adta: Az ügyfelével huzamos ideje 2013. óta, azaz csaknem tíz éve áll ügyvéd – ügyfél kapcsolatban, ügyfelét a családjához ragaszkodó embernek ismerte meg. Védence 2022.04.19. napja óta van családjától távol, büntetés végrehajtási intézetben. azóta vele folyamatosan telefonos kapcsolatot tartott. Védence a családja hiánya miatt mentális problémákkal küzdött, emiatt korábban indítványozta másik intézménybe történő áthelyezését, ez azonban nem vezetett eredményre.
A fegyelmi biztos indítványa szerint alapos gyanú merült fel arra, hogy Dr. [....] ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdését, valamint a 2013. évi CCXL. tv. 173. § (1) és (2) bekezdését, amellyel az Üttv. 107. § a) pontban meghatározott egyrendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt (Üttv. 108. § a) pont).
Indítványozta továbbá, hogy a fegyelmi eljárást a Fegyelmi Tanács tárgyaláson kívül bírálja el tekintettel arra, hogy az adott ügy egyszerű megítélésű és a tényállás a rendelkezésre álló adatok alapján tisztázott.
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos, a Fegyelmi Tanács az elkövetett fegyelmi vétség tekintetében csak az Üttv. 1. § (1) bekezdésének megszegését tartotta megalapozottnak.
Az Üttv. 107. §-a alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Üttv. 1. § (1) bekezdése: Az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
A tényállásban leírtakkal eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, amellyel 1. rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás (mint legenyhébb fegyelmi büntetés) kiszabását alkalmazta, amely alkalmas arra, hogy az ügyvédet a jövőben körültekintőbb eljárásra ösztönözze. Súlyosító körülmény megállapítására nem került sor.
Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétség elkövetését megelőzően tíz éven keresztül kifogástalanul folytatott ügyvédi tevékenységet, továbbá, hogy a fegyelmi vétség elkövetését elismerte, bemutatta tettének hátterét, amely humánus célból történt. Az ügyben feltáró jelleggel a vétkességére is kiterjedően ismerte be a cselekményét, valamint tettét megbánta.
A fegyelmi eljárás lefolytatására az Üttv. rendelkezései szerint került sor, az Üttv. 208. § (22) bekezdése, továbbá a FESZ 42.6. pontja értelmében.
A Fegyelmi Tanács a FESZ 40.2. b) pontja alapján kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A FESZ 27.6. c) pontja előírja az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban folyt, és az eljárás során figyelembe vett fegyelmi eljárások adatainak megjelölését.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A határozat meghozatala az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján alapul. A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése alapján egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
(2) A tárgyaláson kívül hozott határozatban a kizárás kivételével bármely fegyelmi büntetés alkalmazható.
(4) Ha az eljárás alá vont személy
b) tárgyalás tartását nem kéri, és a fegyelmi biztos az ellen nem fellebbez, a tárgyaláson kívül hozott határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.
A fegyelmi eljárásról szóló 6/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket, illetve a tárgyalás tartása iránti kérelmüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. február 3-án jogerős és 2023. március 06. napján végrehajtható.
Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság DRFB–1/2023. (P44/2022)