Magyar

 

Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának RFK 1/2023/13. határozata

ügyvédi mulasztásról

A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. év április hó 06. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy

dr. (szül: ...

an: ...

lakcím: ...

iroda: ...

eljárás alá vont ügyvéd

1 rb. szándékos és 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el, ezért

150.000 Ft (azaz Egyszázötvenezer forint) pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot és a 80.000 Ft (azaz Nyolcvanezer Forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Bács- Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002–20500382 sz. bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták.

A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.

Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag, vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok (a által 2022. 07. 11-én előterjesztett panasz és mellékletei /feljegyzés, SMS váltások, banki átutalási bizonylat, okirat gépjármű tulajdonjogának átruházásáról/, határozat az előzetes vizsgálat elrendeléséről, bejelentő tájékoztatása, az eljárás alá vont ügyvéd 2022. 09. 26-án kelt észrevétele, határozat az előzetes vizsgálat meghosszabításáról, jegyzőkönyv a bejelentő fegyelmi megbízott által történt meghallgatásáról és annak mellékletei /tényvázlat, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség megkeresése a Kecskeméti Törvényszék büntetés-végrehajtási bírájához, a fegyelmi megbízott megkeresése a Kecskeméti Járásbírósághoz, a B ...... számú vádirat/, határozat fegyelmi eljárás kezdeményezéséről, a Kecskeméti Járásbíróság ........ számú átirata iratok megküldéséről és mellékletei /meghatalmazás becsatolása dr. védő által a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitánysághoz, ........ bü. számú jegyzőkönyv ... gyanúsított folytatólagos kihallgatásáról, bü. számú feljegyzés dr. védő értesítéséről, ügyvédi meghatalmazás, 03000/5 bü. számú feljegyzés védő értesítéséről, 03000/....1.bü. számú védő értesítése folytatólagos kihallgatásról/, a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 135/2021. számú határozata ügyvédi tevékenység felfüggesztéséről, a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 136/2021. számú határozata irodagondnok kijelöléséről, fegyelmi tanács kijelölése, fegyelmi tanács elnökének intézkedése tárgyalás kitűzéséről, ... tanú bejelentése megjelenésének akadályáról, a 2023. április 6-án tartott fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyve) alapján az alábbiakat állapította meg.

I.

Eljárás alá vont ügyvéd 1996. március 1-től a Bács-Kiskun Megyei ügyvédi kamara bejegyzett tagja. Tevékenységét egyéni ügyvédként folytatja.

Eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban hat ízben indult fegyelmi eljárás, az eljáró fegyelmi tanács az F/12/1998. számú ügyben pénzbírsággal, az F/10/2003. számú ügyben pénzbírsággal, az F/26/2012. számú ügyben pénzbírsággal sújtotta, az F/6/2017. számú és az RFK 16/2021. számú fegyelmi eljárások felfüggesztésre kerültek a büntető eljárás jogerős befejezéséig, az RFK 1/2022. számú fegyelmi ügy megszüntetéssel lett befejezve.

Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei vonatkozásában további adat nem áll rendelkezésre.

II.

2022. július 11-én érkezett a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához bejelentő panasza, melyben dr. eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységét kifogásolta a férje, ... büntető ügyében. A bejelentő azt kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem volt elérhető, ügyvédi tevékenységének a felfüggesztése miatt az ügyet csak a nyomozati szak elején tudta ellátni. A bejelentő ezért azt kérte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az általa átvett 1.000.000 Ft összegű ügyvédi munkadíjból 700.000 Ft-ot adjon neki vissza.

Dr. Szász Attila vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 2022. augusztus 3-án hivatalból elrendelte és meghatározta, hogy az előzetes vizsgálatot dr. Drozdik Cecília fegyelmi biztos folytatja le. Dr. Szász Attila vezető fegyelmi biztos határozatában felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 /nyolc/ napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.

Dr. Sulyok Miklós a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara elnöke 2022. augusztus 3-án az eljárás alá vont ügyvédet az előzetes vizsgálat elrendeléséről, továbbá arról, hogy az előzetes vizsgálat időtartama 3 /három/ hónap, ami további 3 /három/ hónappal meghosszabbítható, tájékoztatta.

Dr. eljárás alá vont ügyvéd 2022. szeptember 5-én észrevételt tett a bejelentésre. Észrevételében elismerte, hogy a jelentős tárgyi súlyú büntető ügyben valóban 1.000.000 Ft ügyvédi munkadíjban állapodtak meg a bejelentővel. A bejelentő ezt nem kifogásolta, és ezen felül sikerdíjban is megállapodtak. Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy 2021. január és március között személyesen képviselte a bejelentő férjét a büntető eljárásban, több ízben járt bent nála a büntetés-végrehajtási intézetben, ezen kívül folyamatosan egyeztetett az ügy előadójával, .... rendőr őrnaggyal. Ezen kívül folyamatos egyeztetések történtek a Kecskeméti Járási Ügyészség illetékes ügyészével is. Az eljárás alá vont ügyvéd előadása szerint a munkafolyamat állásáról a bejelentőt folyamatosan tájékoztatta.

Az eljárás alá vont ügyvéd kifejtette továbbá, hogy az ügy érdemében annak van jelentősége, miszerint a bejelentő férjének a képviseletét mindvégig az eljárás alá vont ügyvéd irodája látta el, az eljárás alá vont ügyvéd akadályoztatását követően az „ügygondnokként” kirendelt dr. ... ügyvéd közreműködésével. Az eljárás alá vont ügyvéd kifejtette azt is, hogy a bejelentő bejelentését követően egyeztetett dr. ............... ügyvéddel, aki tájékoztatta arról, hogy a bejelentő férjének az ügyét mindvégig kellő szakmai színvonalon képviselték dr. .... ügyvédjelölttel közösen és – éppen az eljárás alá vont ügyvéd által már elkért összegre tekintettel – tevékenységükért a jelentős súlyú büntető ügyekben szokásos ügyvédi munkadíjnak csak a töredékét kérték el.

Az eljárás alá vont ügyvéd előadta azt is, hogy az előzetes letartóztatásban lévő ...lel az eljárás alá vont ügyvéd kérésére dr. .... ügyvédjelölt vette fel a kapcsolatot a büntetés-végrehajtási intézetben.

Az eljárás alá vont ügyvéd mindezek alapján úgy foglalt állást az ügyben, hogy a bejelentőnek semmi alapja nincsen semmilyen összeget tőle visszakérni.

Az eljárás alá vont ügyvéd szükség esetén dr. ...... és dr. ....... tanúként történő meghallgatását kérte, továbbá kérte az ellene indult eljárást megszüntetni.

Dr. Drozdik Cecília fegyelmi biztos 2022 november 1-én az előzetes vizsgálat időtartamát további 3 /három/ hónappal meghosszabbította.

Dr. Drozdik Cecília fegyelmi biztos 2022. december 14-én a bejelentőt meghallgatta. A bejelentő fenntartotta a bejelentésben foglaltakat – az általa előadott tényeket további részletekkel kiegészítve. A bejelentő elmondta, hogy a Kozma utcában, 2021. január 11-én adta át az 1.000.000 Ft ügyvédi munkadíjat az eljárás alá vont ügyvédnek, aki azt ígérte, e-mail-ben fog bizonylatot küldeni az átvett összegről. A bejelentő előadta, hogy ezt követően még egyszer találkoztak a bejelentővel, 2021. február 23-án az eljárás alá vont ügyvéd lakásán.

A bejelentő elmondta továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd – más ügyben történt – előzetes letartóztatáság követően dr. .......... ügyvédet az ügyvédi kamarától kapott értesítés alapján kereste meg. A Kecskemét, Bercsényi utcai irodában csak dr volt elérhető, aki közölte, hogy az ügy végigvitelének az ügyvédi munkadíja 700.000 Ft lesz. A bejelentő előadta, hogy 2021. március 31-én találkozott Budapesten a Corvin Plázában dr. .......... ügyvédjelölttel, ahol aláírta a tényállásvázlatot és átadott az ügyvédjelöltnek 500.000 Ft-ot. A bejelentő elmondta, hogy a további 200.000 Ft-ot .... Éva bankszálájára kellett utalnia.

A bejelentő előadta azt is, hogy dr. eljárás alá vont ügyvéddel abba állapodott meg, hogy amennyiben a férje 2 év alatti szabadságvesztés büntetést kap, akkor további 1.000.000 Ft sikerdíjat fizet az eljárás alá vont ügyvédnek, ha pedig 1 év alatti büntetést, akkor még további 1.000.000 Ft összegű sikerdíjat. A bejelentő ehhez képest elmondta, hogy a Kecskeméti Járásbíróság a férjét embercsempészet bűntette és ittas járművezetés vétsége miatt 3 év bőrtönbüntetésre ítélte.

A bejelentő kijelentette, hogy a dr. .......... sal történt egyeztetésekor szó sem volt arról, hogy dr. .......... eljárás alá vont ügyvéd ügygondnokként járna el az ügyben.

A bejelentő elmondta, hogy miután kérte az elszámolást az eljárás alá vont ügyvédtől, az eljárás alá vont ügyvéd először elzárkózott attól, majd később 100.000 Ft visszafizetését ajánlotta fel. A bejelentő elmondta, hogy ezt az ajánlatot nem fogadta el.

Dr. Drozdik Cecília fegyelmi biztos 2023. február 3-án – az előzetes vizsgálat eredményeként – az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárás elrendelését kezdeményezte.

A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat tartalma szerint a fegyelmi biztos az alábbi kötelezettségszegéseket rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére:

– Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízását nem foglalta írásba, ezzel megszegte az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Üttv.) 29. § (1) bekezdés, ezen belül a megbízási díj írásba foglalásának az elmulasztásával az eljárás alá vont ügyvéd megszegte 6/2008. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban Etikai Szabályzat) 6.1. pontját is.

– Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízónak nem adott számlát, ezzel megszegte a 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban ÁFA-törvény) 159. § szerinti számlaadási kötelezettségét.

– Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás megszűnésekor nem tett eleget a megbízóval szembeni írásbeli elszámolási kötelezettségének, ezzel megszegte az Etikai Szabályzat 6.10. pontját.

Dr. Nagy Imre, a Regionális Fegyelmi Bizottság elnökhelyettese az eljáró fegyelmi tanácsot kijelölte, az eljáró fegyelmi tanács elnöke a rendelkezést 2023. február 23-án kézhez vette, az ügy iratait 2023. február 24-én átvette, az ügyben tárgyalást tűzött ki, melyre az eljárás alá vont ügyvédet, továbbá tanúként a bejelentőt, dr. .... ügyvédet és dr. .......... ügyvédjelöltet megidézte.

A Fegyelmi Tanács 2023. április 6-án tartott tárgyalást az ügyben.

Dr. ..... ügyvéd és dr. .... ügyvédjelölt nem jelentek meg a fegyelmi tárgyaláson, dr. .... ügyvéd magát telefonon kimentette.

A bejelentő megjelent a fegyelmi tárgyaláson, a korábbi nyilatkozatait tartotta fenn. A bejelentő elmondta, hogy a DAS jogvédő szervezetnél dolgozik, ott szerzett tudomást arról, hogy a megbízásnak az ügy befejezése előtt történt megszűnésére tekintettel kérheti az eljárás alá vont ügyvédtől az arányos elszámolást, továbbá ennek hiányában lehetősége van az ügyvédi kamarához fordulni.

Az eljárás alá vont ügyvéd megjelent a fegyelmi tárgyaláson, a korábbi nyilatkozatait tartotta fenn, továbbá csatolta az általa felvett ügyvédi munkadíjról kiállított ...... számú egyszerűsített készpénzfizetési számlát, melynek kelte 2021. 01. 18.

Az eljárás alá vont ügyvéd dr. .... ügyvéd és dr. .... ügyvédjelölt meghallgatására tett indítványát nem tartotta fenn.

A Fegyelmi Tanács ezt követően a 2023. április 6-án tartott tárgyaláson határozatot hozott az ügyben.

III.

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás és a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapítja meg.

A bejelentő 2021. január 8-án ismerte meg az eljárás alá vont ügyvédet. A bejelentő ekkor érdeklődött az eljárás alá vont ügyvédnél férje, a letartóztatásban lévő ... képviseletének a lehetőségéről az ellene embercsempészet és ittas járművezetés miatt folyamatban lévő büntető ügyben. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt részletesen tájékoztatta a lehetőségekről, az ügyvédi munkadíjat 1.000.000 Ft-ban és a büntetés mértékéhez igazított 2 x 1.000.000 Ft sikerdíjban jelölte meg.

A bejelentő részben saját pénzből, részben az apósa által történt gépjármű értékesítés vételárából összegyűjtötte az 1.000.000 Ft ügyvédi munkadíjat, majd 2021. január 11-én Budapesten, a Kozma utcában lévő parkolóban átadta az eljárás alá vont ügyvédnek és megbízta az ügy ellátásával.

Az ügyvédi meghatalmazás 2021. január 15-én kelt, az eljárás alá vont ügyvéd a meghatalmazást 2021. január 21-én nyújtotta be a nyomozó hatósághoz.

Az eljárás alá vont ügyvéd ennek alapján 2021. január 21-től 2021. március 5-ig látta el ... képviseletét a büntető ügyben.

Az eljárás alá vont ügyvéd még 2021. február 23-án találkozott személyesen az eljárás alá vont ügyvéddel, annak kecskeméti lakóhelyén.

A Budai Központi Kerületi Bíróság – más ügyben – 18.Bny. ..../2. számú végzésével, 2021. március 5-én az eljárás alá vont ügyvéd letartóztatását rendelte el.

A Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 135/2021. számú határozatával 2021. március 12. napján az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenység gyakorlását azonnali hatállyal felfüggesztette, legfeljebb 6 /hat/ hónapra, és 136/2021. számú határozatával 2021. március 12. napjától 6 /hat/ hónap határozott időtartamra irodagondnoknak dr. .... ügyvédet jelölte ki.

A bejelentő – miután a történtekről a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara (bejelentő megkeresésére adott) tájékoztatásából tudomást szerzett – felkereste dr. .... ügyvéd ügyvédi irodáját, ahol dr. .... ügyvédjelöltet találta az irodában. Dr ügyvédjelölt közölte a bejelentővel, hogy az ügy végigvitelének az ügyvédi munkadíja 700.000 Ft lesz.

A bejelentő ezt a feltételt elfogadta, és 2021. március 12-én a dr. .... ügyvéd nevére szóló meghatalmazást aláírta. Dr. .... ügyvéd a meghatalmazást 2021. március 19-én nyújtotta be a nyomozó hatósághoz.

A bejelentő 2021. március 31-én találkozott Budapesten a Corvin Plázában dr. .... ügyvédjelölttel, ahol aláírta a tényállásvázlatot és a dr. .... ügyvéd nevére szóló ügyvédi meghatalmazást, továbbá átadott az ügyvédjelöltnek 500.000 Ft-ot. A bejelentő a további 200.000 Ft-ot – dr. .... ügyvédjelölt kérésének megfelelően – 2021. május 10-én ... bankszámlájára történő átutalással teljesítette.

A bejelentő házastársa a büntető eljárás során a 2021. október 1-én tartott előkészítő ülésen a bűcselekmény elkövetését beismerte, ennek alapján a Kecskeméti Járásbíróság 26.B. 289/2021/17. számú ítéletével a vádlottat 3 év börtönbüntetésre ítélte.

A bejelentő kérte az eljárás alá vont ügyvédtől, hogy számoljon el a felvett ügyvédi munkadíjjal – tekintettel arra, hogy az általa elvállalt ügyet nem tudta végig vinni.

Az eljárás alá vont ügyvéd először arra hivatkozással, hogy dr. .... ügyvéd az ő helyetteseként végig vitte az ügyet elzárkózott bárminemű visszafizetéstől, később szóban 100.000 Ft visszafizetését ajánlotta fel. A bejelentő ezt az ajánlatot nem fogadta el.

IV.

Az eljárás alá vont ügyvéd megbízásának a körülményeit a Fegyelmi Tanács a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd egyező nyilatkozata, az ügyvédi meghatalmazás és a bejelentő által készített feljegyzés alapján állapította meg. Az eljárás alá vont ügyvéd által felvett 1.000.000 Ft munkadíjat szintén az érintettek egyező nyilatkozata, ezen felül készpénzfelvételi bizonylat, gépjármű tulajdonjogának átruházásáról készült szerződés, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd által kiállított számla támasztja alá. A bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízást nem foglalta írásba (a megbízó kérésére sem), az eljárás alá vont ügyvéd által felvett 1.000.000 Ft ügyvédi munkadíj az ügyben szükséges teljes ügyvédi tevékenység ellenértéke volt (ezen kívül csak sikerdíj járt volna az eljárás alá vont ügyvédnek – a szóbeli megállapodás szerinti feltételek bekövetkezte esetén). Az eljárás alá vont ügyvéd által becsatolt számla alapján megállapítható az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd számlát állított ki az ügyvédi munkadíjról.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. március 5-én történt letartóztatását, az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd egyező nyilatkozata alapján lehetett megállapítani, a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 2021. március 12-én történt intézkedéseiről (ügyvédi tevékenység gyakorlásának felfüggesztés, irodagondnok kijelölése) okirati bizonyíték, a 135/2021. és a 136/2021. számú határozat áll rendelkezésre.

A bejelentő és dr. .... ügyvéd közötti új megbízás létrejöttét a bejelentő előadása, továbbá az ügyvédi meghatalmazás és a megbízásról felvett tényvázlat támasztja alá.

A tényvázlat kiterjed a 700.000 Ft összegű ügyvédi munkadíjra, továbbá arra is, hogy abból 500.000 Ft a tényvázlat aláírásával egyidejűleg, a további 200.000 Ft meghatározott későbbi időpontban került/kerül megfizetésre a bejelentő részéről.

A büntető eljárás eredménye a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd egyező nyilatkozata alapján megállapítható.

Az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő közötti elszámolás részleteire vonatkozó tényállás, ezen belül az a lényeges körülmény, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tett írásbeli ajánlatot az elszámolásra, a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd egyező nyilatkozata alapján megállapítható.

V.

A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi biztos fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját fenntartotta, és 3 /három/ rendbeli szándékos fegyelmi vétségben indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét megállapítani.

A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Az Üttv. 29. § (1) bekezdése szerint:

„A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.”

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az ügyvédi megbízást nem foglalta írásba, az Üttv. 29. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegte. Az eset összes körülményeire tekintettel (az elhúzódó megbízás, az irodán kívül történt pénz átvétel) a Fegyelmi Tanács a konkrét ügyben az eljárás alá vont ügyvéd magatartását 1 rb. gondatlan fegyelmi vétségnek minősítette.

Az Etikai Szabályzat 6.10. pontja szerint:

„Ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.”

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a megbízás megszűnésekor a megbízóval nem számolt el írásban, az Etikai Szabályzat 6.10 pontja szerinti kötelezettségét megszegte. A Fegyelmi Tanács a tárgyban rögzíti, hogy a konkrét esetben az elszámolásra – értelemszerűen – akkor kellett volna az eljárás alá vont ügyvédnek sort kerítenie, amikor az eljárás alá vont ügyvéd (letartóztatása miatti) akadályoztatása az ügyféllel történő közvetlen kapcsolattartás vonatkozásában megszűnt.

A Fegyelmi Tanács a tárgyban rögzíti, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek a letartóztatásból történt szabadulását követően a lehető legrövidebb időn belül fel kellett volna vennie a kapcsolatot az irodagondnok ügyvéddel és pontosan tisztáznia, hogy jelen ügyben milyen intézkedéseket tett és milyen minőségben.

Az eljárás alá vont ügyvédnek az a védekezése, hogy az irodagondnokkal történt egyeztetései során elsősorban a polgári peres ügyeinek a továbbvitelét igyekezett biztosítani nem alapos.

Az eljárás alá vont ügyvéd megbízása 2021. március 19-én megszűnt, dr. .... ügyvéd megbízásával, és a büntető ügy is lezárásra került a 2021. október 1-én hozott ítélettel. Az eljárás alá vont ügyvédnek ezen időpontokhoz képest – az akadályoztatás és az ügytorlódás méltányolható körülményéhez képest is – a „panasz” előterjesztésének 2022. 07. 11. időpontjáig írásban el kellett volna számolnia a bejelentővel.

A Fegyelmi Tanács a tárgyban rögzíti továbbá, hogy az Üttv. 85. § (2) bekezdése értelmében az irodagondnok kizárólag a halaszthatatlan jogi cselekményeket látja el az ügyvéd helyett, amiből következően csak külön ügyvédi megbízás keretében képezheti a feladatát az ügy(ek) lezárásig történő továbbvitele.

Az eljárás alá vont ügyvédnek az a védekezése, hogy azt gondolta, dr. .... ügyvéd helyette az általa elvállalt megbízás keretében jár el, nem fogadható el.

Az eljárás alá vont ügyvédnek az Üttv. rendelkezéseit ismernie kell, de ettől függetlenül is a bejelentő eljárás alá vont ügyvédnek bejelentett elszámolási igénye alapján az eljárás alá vont ügyvédnek a rá vonatkozó szabályok alapján a dolgot az irodagondnokkal tisztáznia kellett volna és az elszámolását a bejelentővel írásban közölnie kellett volna.

A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy ezért a bejelentő igénybejelentését követően az írásbeli elszámolás elmulasztása 1 rb. szándékos fegyelmi vétségként minősül.

A Fegyelmi Tanács e helyütt rögzíti azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd – az irányadó tényállás alapján – ajánlatot tett a bejelentőnek az elszámolásra, csak nem írásban. A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy amennyiben az eljárás alá vont ügyvéd az ajánlatát írásban tette volna meg, nem lett volna helye terhére a fegyelmi vétség megállapításának. Az Etikai Szabályzat azonban az írásbeliséget az elszámolás vonatkozásában megköveteli, melyre tekintettel a Fegyelmi Tanácsnak nem áll módjában a fegyelmi felelősség megállapításának a mellőzése a szóbeli ajánlat alapján.

A Fegyelmi Tanács rögzíti továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére az ÁFA törvény 159. § szerinti kötelezettség megszegése nem volt megállapítható, mivel az eljárás alá vont ügyvéd számlával igazolta, hogy a megfelelő számviteli bizonylatot az ügyvédi munkadíjról (gazdasági esemény) kiállította.

VI.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a középmértéknél (500.000 Ft) lényegesen alacsonyabb összegben meghatározva.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során nem állapított meg súlyosító körülményt az eljárás alá vont ügyvéd terhére.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte azt, hogy a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd akadályoztatásáig meg volt elégedve az eljárás alá vont ügyvéd munkájával, amit kifejezésre juttatott az eljárás alá vont ügyvéd akadályoztatását követően SMS üzenetben is.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a személyét érintő kényszerintézkedés és az irodagondnok kijelölése folytán különleges helyzetbe került, amely helyzetben – bár az ügyvédre és az ügyvédi tevékenységre vonatkozó rendelkezések változatlanul irányadóak rá – az eljárását (a rá nehezedő pszichés teher és szükségképpeni munkatorlódás folytán) különös méltányossággal indokolt kezelni.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte azt is, hogy ahhoz az általános követelményhez képes, miszerint az ügyvédnek az eljárása során a jogszabályi rendelkezéseket és az irányadó gyakorlatot ismernie kell, az eljárás alá vont ügyvédnek – a saját ügyében, amiből következően a jelen ügyben – olyan speciális jogi helyzettel kellett szembesülnie, ami nem általános és tipikus az ügyvédi gyakorlatban.

A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte továbbá, hogy a bejelentővel történő elszámolás vonatkozásában az eljárás alá vont ügyvéd ajánlatot tett, csak nem foglalta írásba.

Mindezek alapján az eljárás alá vont ügyvéd terhére formai hiba állapítható meg mind a megbízás, mind az elszámolás vonatkozásában, az írásba foglalás hiánya.

A Fegyelmi Tanács ezért az eljárás alá vont ügyvéd terhére a középmértéknél alacsonyabb összegű, méltányos mértékű pénzbírságot szabott ki.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

A fegyelmi tanács határozata 2023.06.22. napján jogerős és végrehajtható.