A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. ..... kecskeméti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. év október hó 26. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
dr. ...... szül: ...
an: ...
lakcím: ...
iroda: ...
eljárás alá vont ügyvéd
3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
300.000 Ft (azaz Háromszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot valamint 80.000 Ft (azaz Nyolcvanezer Forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002–20500382 sz. bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek” ügytípus megjelöléssel.
A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag, vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok (az ... bejelentő által 2023. 01. 09-én előterjesztett bejelentés és mellékletei /elektronikus levélváltás dr. ..... ügyvéd és ... bejelentő közötti viszonylatban 2020. 12. 18-án, dr. ..... ügyvéd ... bejelentő képviseletében írt, 2020. 12. 17-én kelt, dr. .... címzett levele, dr. ..... ügyvéd dr. ..... képviseletében írt, 2021. 01. 07-én kelt, dr. ..... ügyvédhez címzett levele, dr. ..... által aláírt, 2021. 01. 11-én kelt ügyvédi meghatalmazás dr. ..... ügyvéd meghatalmazásáról, elektronikus levélváltás dr. ..... ügyvéd és ... bejelentő közötti viszonylatban 2021. 05. 31-én, az ... bejelentő által aláírt, 2021.06. 05-én kelt ügyvédi meghatalmazás dr. ..... ügyvéd meghatalmazásáról, elektronikus levélváltás dr. ..... bejelentő és dr. ..... eljárás alá vont ügyvéd közötti viszonylatban 2021. 07. 22-én, 2021. 07. 25-én és 2021. 07. 29-én, dr. ..... eljárás alá vont ügyvéd ... képviseletében írt, 2021. 07. 26-án kelt, dr. ..... ügyvédhez címzett levele, dr. ..... ügyvéd dr. ..... képviseletében írt, 2021. 08. 03-án kelt, dr. ..... ügyvédhez címzett levele, a dr. ..... eljárás alá vont ügyvéd által ... bejelentő nevére kiállított EUGYV–2021–101 számú számla 50.000 Ft ügyvédi munkadíjról, elektronikus levélváltás ... bejelentő és dr. ..... eljárás alá vont ügyvéd közötti viszonylatban 2022. 10. 17- én, 2022. 10. 21-én, 2022. 10. 23-án, 2022. 10. 24-én, 2022. 10. 26-án, 2022. 10. 27-én, 2022. 10. 28-án, 2022. 11. 09-én, 2022. 11. 30-án, 2022. 12. 15-én és 2022. 12. 20-án, dr. ..... eljárás alá vont ügyvéd ... bejelentő képviseletében írt, 2022. október 28-án kelt, dr. ..... ügyvédhez címzett levele, dr. ..... ügyvéd dr. ..... képviseletében írt, 2022. november 15-én kelt levele, az ... bejelentő és dr. ..... eljárás alá vont ügyvéd közötti SMS üzenetváltások mentése a +36..... számú telefon SIM-kártyáról/, dr. Baksa Erika fegyelmi biztos 2023. 01. 09-én kelt felhívása, dr. Baksa Erika fegyelmi biztos 2023. 01. 19-én kelt határozata az előzetes vizsgálat elrendeléséről és tájékoztatás az ügyvédi kamara elnöke részére, dr. Szász Attila a Kecskeméti Ügyvédi Kamara elnöke által írt, 2023. 01. 19-én kelt, a bejelentőhöz címzett tájékoztatás, dr. Drozdik Cecília fegyelmi biztos 2023. 04. 04-én kelt határozata az előzetes vizsgálat időtartamának a meghosszabbításáról, elektronikus levélváltás ... és a Kecskeméti Ügyvédi Kamara közötti viszonylatban 2023. 01. 11-én, 2023. 01. 12-én és 2023.04. 20-án, dr. Drozdik Cecília fegyelmi biztos 2023. május 23-án kelt fegyelmi eljárást kezdeményező, P.169/2023. számú határozata, a Bács- Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara elnökéhez és a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elnökhelyetteséhez valamint a bejelentőhöz ugyanezen napon címzett értesítés a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről, a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elnökhelyettesének 2023. június 5-én kelt, RFK4/2023/1. számú intézkedése a Fegyelmi Tanács kijelöléséről, a Fegyelmi Tanács elnökének 2023. június 23-án kelt intézkedése szóbeli tárgyalás kitűzéséről, a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd idézése a szóbeli fegyelmi tárgyalásra, a 2023. október 26-án tartott fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyve, a bejelentő tárgyaláson tett nyilatkozatai) alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd 2019. május 23-tól a Kecskeméti Ügyvédi Kamara (korábbi néven: Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara) bejegyzett tagja. Tevékenységét egyéni ügyvédként folytatja.
Eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban egy ízben indult fegyelmi eljárás RFK 14/2021. ügyszámon. Ebben az ügyben az eljárás jelenleg fel van függesztve.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei vonatkozásában további adat nem áll rendelkezésre.
2023. január 9-én e-mail-ben érkezett a Kecskeméti Ügyvédi Kamarához ... bejelentő dr. ..... eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységét kifogásoló bejelentése. A bejelentő dr. Baksa Erika fegyelmi biztos felhívására a bejelentést még aznap, 2023. január 9-én, postai úton is megküldte a Kecskeméti Ügyvédi Kamara részére.
A bejelentő a bejelentésében előadta, hogy házasság felbontásához kapcsolódóan vagyonmegosztással kapcsolatos kérdésekben a felesége jogi képviselőjével történő levélváltás útján történő megegyezéssel, majd ezt követően 2021. szeptember 27-én házasság felbontása iránti keresetlevél benyújtásával bízta meg az eljárás alá vont ügyvédet.
A bejelentő előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a keresetlevelet ennek ellenére nem nyújtotta be, amiről a bejelentőt 2022. június 17-én tájékoztatta. Az eljárás alá vont ügyvéd ekkor ígéretet tett arra, hogy a keresetlevelet egy-két héten belül benyújtja.
A bejelentő előadása szerint 2022. október 20-án érdeklődött ismét az ügy állásáról, ekkor derült ki számára az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a keresetlevelet továbbra sem nyújtotta be. Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. Karácsonya előtt újabb ígéretet tett arra a bejelentőnek, hogy a keresetlevelet benyújtja, 2022. december 27-én arról tájékoztatta, hogy arra a két ünnep között fog sor kerülni.
A kereset benyújtása azonban a mai napig nem történt meg. A bejelentő ezért fordult a Kecskeméti Ügyvédi Kamarához és kérte a tájékoztatását a dr. .....ral szembeni jogi lehetőségeiről illetve a bontóperrel kapcsolatos jogi lehetőségeiről.
... bejelentő 2023. január 11-én elektronikus levélben azzal a kérdéssel fordult a Kecskeméti Ügyvédi Kamarához, hogy a bejelentése megfelelő formában, postai úton is beérkezett-e. Tasi Melinda főelőadó 2023. január 12-én a bejelentőt elektronikus levélben tájékoztatta arról, hogy a bejelentés megérkezett a megfelelő formátumban.
Dr. Baksa Erika fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 2023. január 19-én elrendelte és meghatározta, hogy az előzetes vizsgálatot személyesen folytatja le. Dr. Baksa Erika fegyelmi biztos határozatában felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 /nyolc/ napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni. Dr. Szász Attila, a Kecskeméti Ügyvédi Kamara elnöke 2023. január 19-én tájékoztatta a bejelentőt az előzetes vizsgálat elrendeléséről, továbbá arról, hogy az előzetes vizsgálat időtartama 3 /három/ hónap, ami további 3 /három/ hónappal meghosszabbítható.
Dr. ..... eljárás alá vont ügyvéd nem tett nyilatkozatot az előzetes vizsgálat során és az eljárás iratainak a megküldésére vonatkozó kötelezettségét sem teljesítette.
Dr. Drozdik Cecília fegyelmi biztos 2023. április 4-én hozott határozatával az előzetes vizsgálat időtartamát további 3 hónappal meghosszabbította.
... bejelentő 2023. április 20-án elektronikus levélben érdeklődött a Kecskeméti Ügyvédi Kamaránál az ügy állásáról. Tasi Melinda főelőadó ugyanezen a napon tájékoztatta arról, hogy az előzetes vizsgálat határideje 2023. 07. 19.
Dr. Drozdik Cecília fegyelmi biztos 2023. május 16-án – az előzetes vizsgálat eredményeként – fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat tartalma szerint a fegyelmi biztos az alábbi kötelezettségszegéseket rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére:
– Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízását nem foglalta írásba, ezzel megszegte az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Üttv.) 29. § (1) bekezdés rendelkezését.
– Az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a bejelentő képviseletében a házasság felbontása iránti keresetlevelet nem készítette el és nem nyújtotta be a bíróságra megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdés azon előírását, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint kell gyakorolnia, továbbá a 6/2008. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban Etikai Szabályzat) 13.10. pontját, melynek alapján az ügyvéd a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett bizalmát nem veszélyeztetheti.
– Az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a fegyelmi biztos felhívására az ügyben keletkezett iratait nem csatolta, megszegte az Etikai Szabályzat 12.3. pontját, melynek alapján függetlenül attól, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tesz-e nyilatkozatot a fegyelmi ügyben, köteles az üggyel összefüggő iratait becsatolni.
Dr. Nagy Imre, a Regionális Fegyelmi Bizottság elnökhelyettese az eljáró fegyelmi tanácsot kijelölte, az eljáró fegyelmi tanács elnöke a rendelkezést 2023. június 19-én, az ügy iratait 2023. június 23-én átvette, az ügyben tárgyalást tűzött ki, melyre az eljárás alá vont ügyvédet, továbbá tanúként a bejelentőt, megidézte.
A Fegyelmi Tanács 2023. október 26-án tartott tárgyalást az ügyben. A 2023. október 26-án tartott fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd nem volt jelen. A bejelentő a fegyelmi tárgyaláson történt meghallgatása során a korábbi bejelentését változatlanul tartotta fenn, kérdésre elmondta, hogy azóta más ügyvédet nem bízott meg az ügye intézésével, nem történt semmilyen előrelépés az ügyben.
A Fegyelmi Tanács ezt követően a 2023. október 26-án tartott tárgyaláson határozatot hozott az ügyben.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás és a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
A bejelentőnek a feleségével, dr. ....val kötött házassága tartósan és helyrehozhatatlanul megromlott. A felek között az életközösség megszakadt és megkezdték az egyeztetéseket a házasság felbontásáról és a járulékos kérdésekről, továbbá a házastársi vagyonközösség megszüntetéséről. Az egyeztetésekre írásban és ügyvédek bevonásával került sor, mivel dr. ..... elzárkózott a bejelentővel történő személyes egyeztetéstől.
Az egyeztetések során a bejelentőt 2020. decemberében még dr. ..... ügyvéd képviselte, dr. ..... jogi képviselője pedig az ügyben dr. ..... ügyvéd. Az egyeztetések nem vezettek eredményre. A bejelentő ezt követően dr. ..... ügyvéd ügyvédi megbízását 2021. május végén megszüntette.
A bejelentő 2021. június 5-én az eljárás alá vont ügyvédet bízta meg az ügyben a jogi képviseletével. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízását nem foglalta írásba. A megbízáshoz kapcsolódóan a bejelentő ügyvédi meghatalmazást írt alá, melyben a megbízás tárgya „a házassági életközösségünk felbomlásával kapcsolatos peren kívüli egyeztetések során, továbbá a házassági bontóper során” tartalommal került rögzítésre.
2021. júliusában az eljárás alá vont ügyvéd levél tervezetet készített a bejelentő képviseletében, mely a házasság közös megegyezéssel történő felbontásához szükséges kérdésekben történő megállapodásra vonatkozó ajánlatot is tartalmazott. A levélben az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő nevében vállalta „a házasság közös megegyezéssel történő felbontására irányuló kereset mielőbbi benyújtását az illetékes járásbírósághoz”.
A levél tervezetet az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentővel elektronikus levélben 2021. július 22. és 2021. július 25. közötti időtartamban egyeztette, majd 2021. július 26. keltezéssel dr. ..... ügyvédnek megküldte.
Dr. ..... ügyvéd dr. ..... képviseletében 2021. augusztus 3-án válaszolt a levélre. Elfogadták, hogy a keresetlevelet a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd terjesszék elő az illetékes Kecskeméti Járásbíróságnál. Elfogadták a felajánlott gyermektartásdíj mértékét és dr. ..... vállalta, hogy a közös ingatlant magához váltja, a bejelentőnek az ½-ed tulajdoni hányada ellenértékeként a bejelentő ajánlata szerinti 10.000.000 Ft megváltási árat megfizeti.
A levélváltás alapján a felek között konszenzus alakult ki a házasság felbontását és járulékos kérdéseit illetően, az ingó vagyonközösség megszüntetése maradt az egyetlen nyitott tétel, mely vonatkozásában dr. ..... ügyvéd jelezte, hogy javaslatot kérnek és szeretnének a bontóper első tárgyalásáig minden kérdésben egyezséget kötni.
A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd 2021. szeptember 27-én egyeztettek egymással. A bejelentő ekkor megbízta az eljárás alá vont ügyvédet a házasság felbontása iránti keresetlevél elkészítésével és bíróságra történő benyújtásával és annak ügyvédi munkadíját előre kifizette. Az eljárás alá vont ügyvéd a keresetlevél elkészítésének az ügyvédi munkadíjáról számlát állított ki.
Az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy várhatóan 2022. tavaszán kerül majd sor a bontóperben az első tárgyalásra.
Az eljárás alá vont ügyvéd azonban a keresetlevelet nem készítette el és nem nyújtotta be a bíróságra, továbbá nem történt előrelépés az ingó vagyonközösség megosztásának a tárgykörében sem.
A bejelentő – miután az eljárás alá vont ügyvéd által előre jelzett várható időpontban nem kapott idézést a bontóper első tárgyalására – érdeklődött az eljárás alá vont ügyvédnél az ügy állásáról. Az eljárás alá vont ügyvéd ekkor, 2022. májusában, személyes egyeztetés alkalmával a bejelentőt arról tájékoztatta, hogy a keresetlevelet elfelejtette benyújtani.
A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd ezek után megállapodtak abban, hogy az eljárás alá vont ügyvéd levélben nyilatkozatot kér az ellenérdekű féltől arról, hogy tartják-e magukat a levélváltás során kialakított egyezséghez, de a választól függetlenül is megállapodtak abban, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a keresetlevelet 2022. májusának aktuális hetében mindenképpen benyújtja a bíróságra.
Az eljárás alá vont ügyvéd azonban az ellenérdekű fél nyilatkozatát nem szerezte be az ügyben, és nem nyújtotta be a bíróságra a házasság felbontása iránti keresetlevelet ekkor sem.
A bejelentő 2022. október 17-én majd 2022. október 21-én elektronikus levélben kért tájékoztatás az eljárás alá vont ügyvédtől az ügy állásáról, melyekben kifogásolta az eljárás alá vont ügyvéd korábbi tevékenységét, ezen belül azt, hogy jelentősen késlekedett a házasság felbontása iránti keresetlevél benyújtásával és az ellenérdekű fél nyilatkozatát sem szerezte be arról, hogy tartják-e magukat a korábbi levélváltás során kialakított egyezséghez.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. október 21-én elektronikus levélben elnézést kért a bejelentőtől, felajánlotta az eddig kifizetett ügyvédi munkadíj és költségek visszautalását továbbá azt is, hogy az ügyben ingyenesen „pro bono” jár el a továbbiakban a bejelentő képviseletében.
A bejelentő 2022. október 23-án elektronikus levélben a korábban megbeszélt egyeztető levél tervezetének az elkészítését kérte az eljárás alá vont ügyvédtől és arra vonatkozóan új utasításokat adott az időközben megváltozott körülményekre, általa fizetett kölcsön törlesztőrészletekre és egyéb költségekre tekintettel.
Az eljárás alá vont ügyvéd az együttműködését 2022. október 24-én visszaigazolta.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. október 28-án a kért levél tervezetet elkészítette és a bejelentőnek elektronikus levélben véleményezésre megküldte. A bejelentő a tervezetet még ugyanezen a napon jóváhagyta, az eljárás alá vont ügyvéd a levelet dr. ..... ügyvédnek megküldte. Az eljárás alá vont ügyvéd a levél megküldését 2022. november 9-én a bejelentőnek tértivevénnyel igazolta.
A bejelentő 2023. november 30-án elektronikus levélben kérte az eljárás alá vont ügyvédtől, hogy vegye fel a kapcsolatot dr. ..... ügyvéddel és derítse ki, miért nem válaszolnak a (tértivevény szerint november 3-án átvett) levélre.
Az eljárás alá vont ügyvéd által postai úton megküldött levélre dr. ..... ügyvéd dr. ..... képviseletében 2022. november 15. keltezésű levelével adott választ.
Dr. ..... ügyvéd válaszában rámutatott arra, hogy a korábban már megküldött jogi álláspontjuk alkalmas lehet a házasság felbontásához szükséges egyezség megkötéséhez, az egyeztetési folyamat nem miattuk szakadt félbe. Kifogásolta, hogy a bejelentő – ajánlata ellenére – az eltelt időszak alatt nem fizetett gyermektartásdíjat, erre is figyelemmel elzárkózott a bejelentőnél felmerült költségek elszámolásától és továbbra is elzárkózott a személyes egyeztetéstől.
A bejelentő 2022. december 15-én írt elektronikus levelében először a válaszlevél értelmezését kérte az eljárás alá vont ügyvédtől, majd elégedetlenségét fejezte ki az ügy állása miatt – azzal, hogy „20 év családért végzett munka után 0 Ft-tal végzem”.
A bejelentő ezt követően 2022. december 20-án írt elektronikus levelében arról tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy feljelenti a rendőrségen és az ügyvédi kamaránál.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. december 20-án azonnal válaszolt és elektronikus levélben arról tájékoztatta a bejelentőt, hogy többször beszélt az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, de folyamatosan elzárkóztak a személyes egyeztetés elől, továbbá mindenképpen azt szeretnék, ha a keresetlevelet a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd nyújtaná be a bíróságra. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt tájékoztatta arról is, hogy elkezdte a keresetlevél megfogalmazását, a héten befejezi és még a 2022. évben benyújtja a bíróságra.
Az eljárás alá vont ügyvéd ezt követően 2022. december 27-én elektronikus levélben arról tájékoztatta a bejelentőt, hogy a keresetlevél elkészült és felajánlotta személyes egyeztetés lehetőségét is 2022. december 29. vagy 30. napjára.
A bejelentő ezekre az elektronikus levelekre már nem válaszolt, 2023. január 9-én előterjesztette a bejelentését az ügyvédi kamaránál. A keresetlevél azóta sem került benyújtásra, a bejelentő azóta más ügyvédet nem bízott meg a képviseletével, a házasság felbontása iránti ügyében nem történt további előrelépés.
A Fegyelmi Tanácsnak a tényállás megállapításához kizárólag a bejelentő nyilatkozatai és az általa csatolt okirati bizonyítékok álltak a rendelkezésére.
Az eljárás alá vont ügyvéd nem csatolta az ügyben keletkezett iratait és nem tett nyilatkozatot az ügyben. Erre tekintettel a Fegyelmi Tanács a tényállást csak a bejelentő – okirati bizonyítékokkal alátámasztott – nyilatkozatai alapján tudta megállapítani.
Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízást nem foglalta írásba. A megbízás tartalmára – a bejelentő nyilatkozatán felül – az ügyben rendelkezésre álló ügyvédi meghatalmazásból lehet következtetni.
Az eljárás alá vont ügyvéd és dr. ..... ügyvéd levélváltása bizonyítja, hogy a megbízás részben a házasság közös megegyezéssel történő felbontásához szükséges kérdésekben, továbbá vagyonjogi kérdésekben történő megállapodás létrehozására irányult. A bejelentőnek azt az előadását, hogy az álláspontokat kellően közelítő levélváltást követően a házasság felbontása iránti keresetlevél illetékes járásbírósághoz történő előterjesztésében állapodott meg az eljárás alá vont ügyvéddel, alátámasztja az a tény, hogy a 2021. szeptember 27-én kiállított számlán az eljárás alá vont ügyvéd a „jogi tanácsadás és okiratszerkesztés” tárgyaként a „keresetlevél” kifejezést tüntette fel. Közvetve bizonyítja az erre vonatkozó megbízást az is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a későbbi, bejelentővel folytatott elektronikus levélváltása során egyetlen alkalommal sem vitatta, hogy a keresetlevél benyújtása feladatát képezte volna, ellenkezőleg, a késedelemért elnézést kért a bejelentőtől.
A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd közötti elektronikus levelezés tartalmát az elektronikus levelek kinyomtatott anyaga bizonyítja.
A fegyelmi biztos a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján végindítványában 3 /három/ rendbeli szándékos fegyelmi vétségben indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét megállapítani.
A fegyelmi biztos végindítványa szerint az eljárás alá vont ügyvéd a kötelezettségszegéseket azzal követte el, hogy a megbízást nem foglalta írásba, a keresetlevelet nem nyújtotta be másfél éven keresztül, ugyanakkor a megbízót abban a hiszemben tartotta, hogy várhatja a tárgyalás kitűzését, továbbá a fegyelmi eljárás során az ügyben keletkezett iratait nem csatolta.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § szerint:
„Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.”
1./ Az Üttv. 29. § (1) bekezdése szerint:
„A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.”
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az ügyvédi megbízást nem foglalta írásba, az Üttv. 29. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegte.
Az eljárás alá vont ügyvédnek a megbízás elfogadásakor a megbízást írásba kellett volna foglalnia.
A mulasztás 1 rb. szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
2./ Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint:
„Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”
Az Etikai Szabályzat 13.10. pontja szerint:
„Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.”
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a 2021. szeptember 27-én elvállalt munkát, a keresetlevél elkészítését és az illetékes járásbíróságra történő benyújtását majdnem másfél évig nem végezte el, ugyanakkor a bejelentőt abban a hiszemben tartotta, hogy várhatja a tárgyalás kitűzését, megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdésében és az Etikai Szabályzat 13.10 pontjában rögzített kötelezettségeit.
A mulasztás 1 rb. szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
3./ Az Etikai Szabályzat 12.3. pontja szerint:
„Az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.”
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az előzetes vizsgálat megindítását követően – a fegyelmi biztos felhívásra ellenére – nem csatolta be az ügyre vonatkozó iratait, az Etikai Szabályzat 12.3. pontjában foglaltakat megszegte.
A mulasztás 1 rb. szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a középmértéknél (500.000 Ft) alacsonyabb összegben meghatározva.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként állapította meg az eljárás alá vont ügyvéd terhére azt, hogy a keresetlevelet többszöri ígérete ellenére nem készítette el és nem nyújtotta be az illetékes járásbíróságra, miközben a bejelentőt folyamatosan hitegette.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte azt, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek bonyolult ügyben, élethelyzetben kellett eljárnia, melynek megoldását hátráltatta az, hogy nem volt lehetőség a másik féllel történő személyes egyeztetésre, továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd érdemi munkát fejtett ki a házasság közös megegyezéssel történő felbontásához szükséges feltételek egyeztetésében.
Mindezek egybevetésével a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd terhére a középmértéknél alacsonyabb összegű pénzbírság fegyelmi büntetést szabott ki.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy a Fegyelmi Tanácsnak a bejelentőnek az eljárás alapját képező polgári jogi ügyben történő igényérvényesítési lehetősége (esélye) vonatkozásában valamint az eljárás alá vont ügyvéd által az időmúlásra tekintettel a bejelentőnek okozott esetleges kár vonatkozásában nem áll módjában állást foglalni, az a fegyelmi eljárásnak nem tárgya.
A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy jelenleg -a még folyamatban lévő, rendezetlen családi jogi ügyben – nem állapítható meg anyagi kár bekövetkezése a bejelentőnél.
A Fegyelmi Tanács a bejelentőt tájékoztatja arról, hogy a fegyelmi eljárás tárgya az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi kötelezettségszegése. A Fegyelmi Tanács az ügyben ezt vizsgálta és ennek alapján szabott ki fegyelmi büntetést az eljárás alá vont ügyvédre.
A Fegyelmi Tanács tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd közötti jogviszony a fegyelmi eljárásnak nem tárgya, arra a Fegyelmi Tanács nem rendelkezik hatáskörrel.
A Fegyelmi Tanács tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy házasság felbontása iránti ügyében lehetősége van másik jogi képviselő igénybevételére, a korábbi egyeztetési folyamat továbbvitelére, a házasság felbontása iránti keresetlevélnek az illetékes bíróságnál történő előterjesztésére, az eljárás alá vont ügyvéddel szembeni esetleges (a késedelemmel okozott sérelem miatti) kártérítési igényét pedig külön polgári peres úton érvényesítheti.
A fegyelmi tanács határozata 2024.01.21. napján jogerős és végrehajtható.