A Szegedi Ügyvédi Kamara Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. ...... Tamás ................ szám alatti székhelyű ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi ügyben tárgyalás tartása nélkül, zárt ülésben meghozta az alábbi
fegyelmi határozatot
A Fegyelmi Tanács a
dr. ................
eljárás alá vont ügyvéd ellen indult fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárási költséget a Szegedi Ügyvédi Kamara viseli.
A tárgyaláson kívül hozott határozatok ellen csak a fegyelmi biztos fellebbezhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.
Ha az eljárás alá vont személy tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.
Ha az eljárás alá vont személy tárgyalás tartását nem kéri, és a fegyelmi biztos az ellen nem fellebbez, a tárgyaláson kívül hozott határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be tárgyalás tartása iránti kérelmüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A tárgyalás tartása iránti kérelmét az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek” ügytípus megjelöléssel úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol határozatot hozták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a tárgyalás tartását kérő nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy tárgyalás tartása iránti kérelmét két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy az eljárás alá vont ügyvédet 2011. május 01. napján jegyezték be a Szegedi Ügyvédi Kamarába, a tevékenység gyakorlásának formája: ....................
Eljárás alá vont ügyvéd családi állapota, továbbá azon személyek száma, akik eltartására köteles és az előző évi nettó átlagjövedelmének egyhavi összege a jelen fegyelmi eljárásban nem vált ismertté, és a fenti adatok beszerzése a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint nem is volt szükséges.
A Fegyelmi Tanács az eljárás fontosabb eseményeit az alábbiak szerint összegzi:
A Szegedi Ügyvédi Kamarába 2021. július 21. napján érkezett id.................. bejelentő panasza eljárás alá vont ügyvéddel szemben, melyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelezettségszegését kifogásolta. Bejelentésében előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel 2017 márciusában szóban megállapodott a Magyar Állammal, illetve a Szegedi Bv. Intézettel szemben érvényesíteni kívánt kártérítés iránti ügyben való jogi képviseletének ellátásában, melyre vonatkozólag az eljárás alá vont ügyvéd postán küldött részére megállapodást-meghatalmazást aláírásra, ugyanis a bejelentőt 2017. március 27-én „BFB-be” szállították Budapestre. Állítása szerint a megállapodást-meghatalmazást 2017. december 14. napján aláírta, és azt visszaküldte az eljárás alá vont ügyvéd címére, akinek asszisztense a meghatalmazás 1 példányát megküldte, a megállapodást azonban nem.
A bejelentő panaszában a megállapodás bekérését és megküldését, valamint a felületes, hanyag, félrevezető munka vizsgálatát és az ügyvéd biztosítása terhére kártérítésre kötelezését kérte. Panaszához mellékletként csatolta a 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 8. sz. mellékletét képező kártalanítás iránti kérelmet kézzel kitöltve és a bejelentő által 2018. október 26-i keltezéssel aláírva, a Budapesti Fegyház és Börtön 30509/6375/2018. sz. határozatát, melynek értelmében a bejelentő fogvatartott alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt benyújtott panaszának a BFT Bizottság megállapítása alapján helyt adtak.
A fegyelmi biztos 2021. július 28. napján előzetes vizsgálatot rendelt el.
Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét mindvégig vitatta. Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy a bejelentő korábban több ügyben ügyfele volt, nyilatkozata szerint azonban a panasz tárgyát képező 2017. november 14-ei meghatalmazás nem a kártalanításban való képviseletre irányult, hanem a büntetés-végrehajtási intézet Befogadó Bizottsága előtti képviseletre. Az eljárás alá vont ügyvéd szerint aggályos, hogy a bejelentő által csatolt meghatalmazás nem azonos az általa csatolttal, hanem olyan többlet kiegészítéseket tartalmaz, melyek alapján az nem készülhetett 2017. november 14-én, hiszen ekkor még nem lehetett a feleknek tudomása a 2019. április 23. napjával bezárólag feltüntetett fogvatartási helyekről, ezért az ezt tartalmazó bejegyzések csak utólagosak lehetnek. Utalt arra is, hogy a kérelmező a kártalanítási kérelmeit személyesen nyújtja be, az általa csatolt 8. számú mellékletet is maga töltötte ki, és ahhoz jogi képviseletre nem is lett volna szüksége.
Hivatkozott továbbá a fegyelmi felelősségre vonhatóság elévülésére.
A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 2022. május 22. napján megszüntette.
Az előzetes vizsgálat megszüntetése miatt a bejelentő kifogással élt, amely 2022. június 02. napján érkezett a Szegedi Ügyvédi Kamarába.
2022. július 06. napján érkezett a Szegedi Ügyvédi Kamarába az Országos Fegyelmi Főbiztos átirata, melyben a fegyelmi biztost fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította.
2023. május 15. napján a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
A Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg:
A bejelentő korábban több ügyben is eljárás alá vont ügyvéd ügyfele volt.
A 2017. november 14. napján kelt ügyvédi meghatalmazással bejelentő a büntetés-végrehajtási intézet Befogadási és Fogvatartási Bizottsága (BFB) előtti képviseletre adott megbízást eljárás alá vont ügyvédnek.
A megbízás teljesítését követően eljárás alá vont ügyvéd az ügy iratanyagát beleértve a levelezéseket is a bejelentő által megjelölt hozzátartozója részére visszaküldte.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást elrendelő határozatában kifejtett álláspontja az alábbiak szerint nem alapos.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást elrendelő határozatában megállapította, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján felmerül annak a gyanúja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd eljárásával megsértette az Üttv. 29. § (1) bekezdését azzal, hogy a megbízási szerződést nem foglalta írásba, illetve megsérthette az Etikai Szabályzat 12.3. pontját az iratcsatolási kötelezettségének elmulasztásával, míg mivel az iratok hiányában nem tisztázott, hogy a megbízás mire vonatkozik, az eljáró ügyvéd megsérthette az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdését is. A fent hivatkozott jogszabályi rendelkezések megsértésével pedig az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követhette el, melynek alapján fegyelmi eljárás kezdeményezéséről határozott.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint kétségtelen tény, hogy a megbízási szerződés hiányában nem állapítható meg pontosan a megbízás tárgya, különös tekintettel arra, hogy az Üttv. 29. § (1) bekezdése szerint a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul, a 29. § (2) bekezdése értelmében pedig az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli. Mivel jelen esetben vitatott, hogy a felek megbízási szerződése milyen eljárásban való képviseletre vonatkozik, így annak alapján az eljárás alá vont ügyvéd milyen jogi tevékenység elvégzésére vállalkozott, és azt hogyan teljesítette, az írásba nem foglalt megbízási szerződés tartalmának bizonyítatlansága az eljárás alá vont ügyvéd terhére esik.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a bejelentő által csatolt ügyvédi meghatalmazás személyi része, keltezése – 2017. november 14. napja – és az aláírásokat tartalmazó része laikusok számára is nyilvánvaló módon megegyezik az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt meghatalmazás fentiekben nevesített részeivel.
Az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt meghatalmazással összehasonlítva azonban a bejelentő által csatolt ügyvédi meghatalmazásról törlésre került a megbízás tárgya [„2017. március 27-től, B.f.B.”] és a helyett több konkrét fogvatartási időtartam és büntetés-végrehajtási intézetet is feltüntetésre került, melyek közül három a meghatalmazás keltezését követő adatokat tartalmaz [2017.03.27. – 2018.05.22 B.F.B Maglódi u. 139., 2018.05.22 – 2018.07.11. Tököl bv. K.K., 2018.07.11 – 2019.04.23. B.F.B Maglódi u. 139.].
A bejelentő által csatolt levelek közül a 2017. november 09. napján kelt levél is tartalmaz egy olyan kitételt, mely szerint a bejelentő kéri eljárás alá vont ügyvédet, hogy egy jövőbeni, öt nappal későbbi „2017.11.14-i keltezésű kártérítési meghatalmazást aláírásra” küldjön meg részére.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint nyilvánvaló, hogy 2017. november 14. napján még nem lehettek ismertek a bejelentő jövőbeli fogvatartási helyei, ahogy 2017. november 09. napján még azt sem tudhatta a bejelentő, hogy milyen jövőbeli keltezéssel készül majd el az a meghatalmazás, amit aláírásra megküldeni kért. A bejelentő által csatolt fenti okiratok tartalma teszi tehát kétségessé azok valódiságát, valóságtartalmát, ezért azokat a Fegyelmi Tanács bizonyítékként nem fogadta el.
A megbízási szerződés írásba foglalásával kapcsolatosan maga a bejelentő adta elő a panaszában, hogy két okiratot küldött vissza eljárás alá vont ügyvéd részére: egy meghatalmazást és egy megállapodást. A Fegyelmi Tanács a fentiekre tekintettel megállapította, hogy az ügyben készült írásba foglalt megbízási szerződés.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a bejelentő által csatolt meghatalmazás nyilvánvalóan utólagos módosítása és annak bizonyítékként történt csatolása megkérdőjelezte a bejelentő szavahihetőségét is, ezért a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő eltérő előadásai közül az eljárás alá vont ügyvéd előadását fogadta el a tényállás megállapításakor. A Fegyelmi Tanács a fentiekre tekintettel állapította meg, hogy a megbízás az eljárás alá vont ügyvéd előadásának megfelelően a büntetés-végrehajtási intézet Befogadási és Fogvatartási Bizottsága (BFB) előtti képviseletre vonatkozott.
A bejelentő mellékletként csatolta az eljárás alá vont ügyvéd 2019. január 09-én kelt levelét is, amely tartalmazza, hogy a bejelentő többszöri kérésének megfelelően már korábban elküldte fiának az iratanyag másolatát, és a hivatkozott levéllel együtt a bejelentő kézzel írt leveleit is visszaküldte részére. Tekintettel a fentiekre a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a megbízás teljesítését követően az üggyel kapcsolatos valamennyi irat – beleértve a bejelentő kézzel írt leveleit is – megküldésre került eljáró ügyvéd által a bejelentő hozzátartozója részére.
Eljárás alá vont ügyvéd a meghatalmazást mint az üggyel kapcsolatos egyetlen rendelkezésére álló okiratot csatolta a fegyelmi eljárásban, ezzel iratcsatolási kötelezettségének eleget tett.
Tekintettel arra, hogy a fegyelmi eljárásban csatolt iratok alapján nem volt megállapítható, hogy a megbízás mikor került teljesítésre, a Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéd elévülési kifogásának nem adott helyt.
A Fegyelmi Tanács a bejelentő kártérítési igényét hatáskör hiányában nem vizsgálhatta.
Az Üttv. 107. §-a szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Tekintettel arra, hogy a fegyelmi eljárásban nem volt megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd megvalósította volna az Üttv. 107. §-ában foglaltakat, a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd ellen indított fegyelmi eljárást zárt ülésen történt tanácskozás és szavazás eredményeképpen az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján megszüntette.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárás megszüntetésére figyelemmel mellőzte eljárási költség megállapítását eljárás alá vont ügyvéddel szemben, a jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Szegedi Ügyvédi Kamara viseli.
A határozat meghozatala az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján alapul, a jogorvoslati jogot az Üttv. 135. §-a biztosítja.
Szeged, 2023. június 13.
JOGERŐS: 2023. 07. 05.