Magyar

 

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsának DRFB–9/2023 (P60/2022) határozata

ügyvédi mulasztásról

A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa (Debrecen, Péterfia u. 46. sz. I. em.) Dr. [....] ügyvéd ellen [....] bejelentésére indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. március 14. napján tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. [....] ([....]sz. KASZ: [....]) eljárás alá vont ügyvéd 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 30.000 Ft (azaz harmincezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.

Az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Debreceni Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 11738008–20011363 számú bankszámla számára befizetni az ügyszámra hivatkozással.

Indokolás

A fegyelmi eljárás adatai

[....] bejelentő 2022. november hó 14. napján tett bejelentést a Debreceni Ügyvédi Kamaránál, mivel álláspontja szerint Dr. [....] ügyvéd az ügyvédi tevékenységből eredő kötelezettségét megszegte. Beadványában előadta, hogy a [....] Beruházó Kft. gazdasági társaság megbízást adott eljárás alá vont ügyvéd részére társasház alapító okirat elkészítésére a [....] 1...../13 hrsz. ingatlan vonatkozásában. Eljárás alá vont ügyvéd 2017. 08. 21. napján kelt társasház alapító okiratot elkészítette a [....] [....] utca [....]. sz. „F” lépcsőház alatt található 12 lakást, 13 db gépkocsitárolót és egyéb közös helyiségeket magában foglaló társasházra vonatkozóan. A társasház neve [....] [....]. sz. „F” lépcsőház alatti társasház lett.

A társasház alapító okiratot 1., 2. és 3. számú okiratok módosították. Valamennyi módosítás a [....] [....]. sz. „F” lépcsőház alatti társasházra vonatkozott. 2022. 05. 13-án elkészítette eljárás alá vont ügyvéd a 4. számú módosítást, ahol a társasház neve [....] [....] köz 1. sz. alatti társasházra vonatkozott a cím megjelölés szerint az első oldalon.

Bejelentő, mint a társasház közös képviselője az [....] Bank Nyrt-nél számlanyitási kérelmet terjesztett elő. Az [....] Bank Nyrt. a kérelmet visszautasította, mivel a 4. sz. módosítás nem a [....] [....] köz 2. sz. alatti társasházra, hanem a [....] [....] köz 1. sz. alatti társasházra vonatkozott. Bejelentő csatolta a közös képviselőkénti megválasztásáról szóló társasházi közgyűlési jegyzőkönyvet.

Bejelentő eljárás alá vont ügyvédet e-mailben megkereste, kérve a hiba javítását. Az e-mailre eljárás alá vont ügyvéd bejelentő részére választ nem küldött.

A vezető fegyelmi biztos 2022. 11. 17. napján hozott, 2022. 11. 24. napján feltöltött 60/2022. ügyszámú, 02 iktatószámú határozatában az előzetes vizsgálatot elrendelte. Felhívta az ügyvédet, hogy az ügyben keletkezett összes iratot 8 napon belül küldje meg a kamarának. Egyúttal határozatában kijelölte a fegyelmi biztost a vizsgálat lefolytatására.

A Kamara elnöke 2022. 11. 17. napján kelt levelével tájékoztatta a bejelentőt az előzetes vizsgálat elrendeléséről.

Eljárás alá vont ügyvéd 2022. 12. 05. napján ez előzetes vizsgálatot elrendelő határozatot letöltötte, 2022. 12. 13. napján további 5 nap póthatáridőt kért a nyilatkozatai megtételére, majd 2022. 12. hó 20. napján elektronikus úton benyújtotta a Debreceni Ügyvédi Kamarához az ügyben keletkezett iratokat, csatolta a társasház alapító okiratot, illetve annak 4 módosítását, továbbá a társasházi információkra vonatkozó földhivatali lapot. Nyilatkozott továbbá, hogy a fegyelmi vétség elkövetését, illetőleg a felelősségét nem ismeri el, ugyanakkor azt elismerte, hogy a bejelentő részére választ nem adott.

A fegyelmi biztos 2023. február hó 16. napján kelt P60/2022. ügyszámú, 07 iktatószámú határozatában az előzetes eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett. Álláspontja szerint [....] ügyvéd a bejelentésben leírt magatartásával megvalósította az Üttv. 107. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölteket, és megsértette az ÜESZ 3.1.2 pontját. Írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását javasolta. Egyúttal indítványozta az Üttv. 127. § (1) bekezdés alapján a tárgyaláson kívüli elbírálást.

A fegyelmi biztos 2023. február hó 16. napján kelt P60/2022. ügyszámú, 08 iktatószámú levelével tájékoztatta a bejelentőt a fegyelmi eljárás kezdeményezésről.

A Fegyelmi Tanács kijelölésére 2023. 02. 27-én került sor.

Tényállás

A Fegyelmi Tanács a bejelentő által rendelkezésre bocsátott iratok, valamint az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli nyilatkozata és annak mellékletei alapján az alábbi tényállást állapítja meg:

Eljárás alá vont ügyvéd részére a [....] Beruházó Kft. gazdasági társaság megbízást adott társasház alapító okirat elkészítésére a [....] 1[....] /13 hrsz. ingatlan vonatkozásában. Eljárás alá vont ügyvéd 2017. 08. 21. napján kelt társasház alapító okiratot elkészítette a [....] [....] utca [....]. sz. „F” lépcsőház alatt található 12 lakást, 13 db gépkocsitárolót és egyéb közös helyiségeket magában foglaló társasházra vonatkozóan. A társasház neve [....] [....] utca [....] sz. „F” lépcsőház alatti társasház lett.

A társasház alapító okiratot 1., 2. és 3. számú módosító okiratok módosították. Valamennyi módosítás a [....] [....] utca [....]. sz. „F” lépcsőház alatti társasházra vonatkozott. A társasháznak a címe időközben megváltozott [....] [....] köz 2. számra, amely miatt szükségessé vált az alapító okirat újbóli módosítása. 2022. 05. 13-án elkészítette eljárás alá vont ügyvéd a 4. számú módosítást, ahol a társasház neve [....] [....] köz 1. sz. alatti társasházra vonatkozott a cím megjelölés szerint az első oldalon.

Bejelentő, mint a társasház közös képviselője az [....] Bank Nyrt-nél számlanyitási kérelmet terjesztett elő. Az [....] Bank Nyrt. a kérelmet visszautasította, mivel a 4. sz. módosítás nem a [....] [....] köz 2. sz. alatti társasházra, hanem a [....] [....] köz 1. sz. alatti társasházra vonatkozott.

A társasház ténylegesen a [....] [....] 2. sz. alatti társasházra vonatkozóan jött létre.

Bejelentő eljárás alá vont ügyvédet e-mailben megkereste, kérve a hiba javítását. Az e-mailre eljárás alá vont ügyvéd bejelentő részére választ nem küldött, hanem a [....] Beruházó Kft-t értesítette szóban, jelezve, hogy az okiratot módosítani nem tudja, mivel arra nincsen meghatalmazása, illetve nincs a birtokában valamennyi példány. Eljárás alá vont ügyvéd bejelentőt külön nem tájékoztatta, hogy a hibás okiratot milyen módon lehet javítani, és ahhoz a társasháznak mit kell tennie, azaz hogy a társasháznak szükséges eljárás alá vont ügyvéd részére meghatalmazást adnia, hogy eljárás alá vont ügyvéd az 4. sz. társasház alapító szerződést módosító okiratot javítsa az összes példányon, így különösen a földhivatalnál, avagy esetlegesen egy újabb szerződés módosítás készüljön.

Bizonyítékok

Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét nem ismerte el, csatolta a társasház alapító okiratot, illetve annak 4 módosítását. Az okiratok alapján megállapítható, hogy a 4. számú módosítással a társasház akarata arra irányult, hogy a neve [....] [....] köz 2. sz. legyen, ugyanakkor a 4. sz. módosítás nem erre a névre, hanem a [....] [....] köz 1. sz. alatti társasházra vonatkozott.

A bejelentő által csatolt társasházi közgyűlési jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a társasház ténylegesen a [....] [....] köz 2. sz. alatti társasházra jött létre.

Az okiratok alapján megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd a 4. sz. módosítást téves adatokkal készítette el, mivel az nem a [....] [....] köz 2. számra vonatkozott, hanem az 1. számra. Eljárás alá vont ügyvéd csatolta a társasházi információkat a földhivatali nyilvántartásból, melyből a fegyelmi tanács megállapította, hogy az érintett társasház valóban a [....] [....] köz 2. szám alatti társasházra jött létre, illetve arra módosult a 4. számú módosítással.

A bejelentő által hivatkozott, az eljárás alá vont ügyvéd részére küldött e-mailt sem a bejelentő, sem az eljárás alá vont ügyvéd nem csatolta, ugyanakkor annak megtörténtéről egyezően nyilatkoztak, így a fegyelmi tanács bizonyítottnak találta, hogy a megkeresés eljárás alá vont ügyvéd részére megtörtént. Ezek alapján a fegyelmi tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd bejelentőt, mint a társasház közös képviselőjét a hiba kijavításának lehetőségeiről nem tájékoztatta.

A fegyelmi biztos indítványa

A fegyelmi biztos indítványa szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ÜESZ 1. sz. melléklet 3.1.2. pontját a 4. sz. módosítás elkészítése, és a bejelentő tájékoztatásának elmulasztása révén, mivel az okirat javítását nem végezte el, illetőleg a javítás lehetőségeiről a bejelentőt, aki a társasház közös képviselője volt nem tájékoztatta. Az elkövetett mulasztás miatt egy rendbeli gondatlan fegyelmi vétség megállapítását indítványozta, pénzbírság kiszabását javasolta az eljárási költségek megtéríttetése mellett, továbbá az ügy tárgyaláson kívüli elbírálására tett javaslatot az Üttv. 127. § (1) bekezdése alapján.

A Fegyelmi Tanács által levont ténybeli és jogi következtetés

A fegyelmi biztos indítványa alapos, a Fegyelmi Tanács az elkövetett fegyelmi vétség tekintetében azt megalapozottnak tartja.

Az Üttv. 107. §-a alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

ÜESZ 1. sz. melléklet 3.1.2 Az ügyvéd ügyfelének képviseletét és a számára nyújtott tanácsadást késedelem nélkül, lelkiismeretesen és gondosan köteles teljesíteni. Az ügyvéd köteles személyesen felelősséget vállalni a részére adott megbízás teljesítéséért és a rábízott ügy állásáról köteles ügyfelét tájékoztatni.

Üttv. 42. § (4) Az okiratszerkesztés során az ügyvéd úgy jár el, hogy az ügyfél kinyilvánított akarata – az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusainak keretei között – az ügyfél érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen.

Ptk. 6:272. § [Megbízási szerződés]

Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.

Az ügyvédi tevékenység megbízási szerződésnek tekinthető, mely alapján gondossági kötelezettsége áll fenn. Az ügyvéd az okiratszerkesztés során olyan okiratot kell szerkesszen, amely az a megbízó által kívánt joghatás kiváltására alkalmas, mely során az ügyvédnek az okiratban az adatokat helyesen kell feltüntetnie. Az ügyvéd, ha az okiratot téves adatokkal látja el, de az javítható, úgy az okiratot javítania szükséges.

Eljárás alá vont ügyvéd által készített és ellenjegyzett 4. sz. módosítás a szükséges joghatás kiváltására nem volt alkalmas, hiszen az nem a megfelelő névre készült el, amely miatt a társasház bankszámlát nyitni nem tudott.

A fegyelmi tanács azt vizsgálta, hogy eljárás alá vont ügyvédet a hibás okirat tekintetében milyen kötelezettség terhelte, figyelemmel arra, hogy ezzel kapcsolatban a társasház közös képviselője őt megkereste.

A fentiek álapján a fegyelmi tanács arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megbízója ténylegesen maga a társasház volt, akkor amikor a 4. számú módosítást elkészítette, amely alapján eljárás alá vont ügyvédnek kötelezettsége lett volna a társasház közös képviselőjének írásbeli megkeresésére írásban választ adnia.

Figyelemmel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd a társasház alapító okirat 4. sz. módosításának valamennyi példányával nem rendelkezett, nem volt elvárható tőle, hogy azt automatikusan javítsa, hiszen ahhoz az lett volna szükséges, hogy valamennyi példány a birtokában legyen. Ugyanakkor elvárható lett volna tőle az, hogy a hiba kijavítása érdekében a kellő gondossággal járjon el, azaz a közös képviselőt tájékoztassa a hiba kijavításának lehetőségeiről, azaz arról, hogy hogyan érhető el a társasház által kívánt joghatás, hogyan lehet szerepeltetni az okiratokban a helyes cím szerinti megjelölést és elnevezést. E körben a fegyelmi tanács arra az álláspontra jutott, hogy eljárás alá vont ügyvédnek tájékoztatást kellett volna nyújtani a közös képviselő részére, miszerint vagy szükséges egy meghatalmazás a társasház részéről a hibás okiratok beszerzéséhez, így különösen a földhivataltól, annak érdekében, hogy az okiraton a javítást elvégezhesse, vagy esetlegesen felajánlania, hogy készít egy további 5. számú módosítást amelyben helyes adatok kerülnek feltüntetésre, avagy más az eljárás alá vont ügyvéd által megfelelőnek vélt megoldást.

Összességében eljárás alá vont ügyvédtől elvárható lett volna, hogy a 4. számú módosításban vétett hiba kijavítása érdekében minden lehetséges lépést megtegyen, és ezzel kapcsolatban az őt megkereső közös képviselőt tájékoztassa. Eljárás alá vont ügyvéd csak akkor menthette volna ki magát, amennyiben a javítás érdekében szükséges bármely cselekmény kifejtése a társasház, vagy annak tulajdonosai, közös képviselője részéről, de azt ők nem teszik meg, eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatása ellenére.

Eljárás alá vont ügyvéd mulasztása tehát abban áll, hogy a fentiek szerinti tájékoztatást nem adta meg a közös képviselő részére, s így nem működött közre az általa vétett hiba kijavítása érdekében.

Súlyosító és enyhítő körülmények

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazta, amelynek alkalmas arra, hogy az ügyvédet a jövőben körültekintőbb eljárásra ösztönözze.

A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte, hogy eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban nem került megállapításra fegyelmi vétség, míg súlyosító körülményt nem tárt fel.

Eljárási szabályok, költségek, egyéb jogi normák megjelölése

A fegyelmi eljárás lefolytatására az Üttv. rendelkezései szerint került sor, az Üttv. 208. § (22) bekezdése, továbbá a FESZ 42.6. pontja értelmében.

A Fegyelmi Tanács a FESZ 40.2. b) pontja alapján kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A FESZ 27.6. c) pontja előírja az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban folyt, és az eljárás során figyelembe vett fegyelmi eljárások adatainak megjelölését.

Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A határozat meghozatala az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján alapul. A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése alapján egyszerű megítélésű ügyben a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

(2) A tárgyaláson kívül hozott határozatban a kizárás kivételével bármely fegyelmi büntetés alkalmazható.

(4) Ha az eljárás alá vont személy

b) tárgyalás tartását nem kéri, és a fegyelmi biztos az ellen nem fellebbez, a tárgyaláson kívül hozott határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.

A Fegyelmi Tanács határozata 2023. április 14. napján jogerős, és 2023. május 15. napján végrehajtható.

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság DRFB–9/2023 (P60/2022)