A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. ...... szegedi szünetelő ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. szeptember 8. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
dr. .......
eljárás alá vont ügyvéd 5 rendbeli fegyelmi vétséget követett el, ezért az Üttv. 108. § b) pontja szerinti
250.000 Ft (Kettőszázötvenezer) forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
Kötelezi fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy fizessen meg 250.000,-Ft, azaz Kettőszázötvenezer forint pénzbírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül banki utalással teljesítse a Szegedi Ügyvédi Kamara 11100403–19082040–36000001 számú bankszámlájára.
Kötelezi fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy fizessen meg 80.000 Ft, azaz Nyolcvan ezer forint átalányköltséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül banki utalással teljesítse a Szegedi Ügyvédi Kamara 11100403–19082040–36000001 számú bankszámlájára.
A határozat ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
A FESZ 42.7. pontja alapján 2020. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be kérelmüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek, amennyiben a fél elektronikus kapcsolattartásra köteles.
A fellebbezést a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül kell előterjeszteni úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben azt a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Eljárás alá vont személyi körülményeire vonatkozó adatok:
................................................................................................................
A fegyelmi eljárás fontosabb eseményei, időpontok
........Kft nevében 2022. augusztus 8. napján kelt, a Budapesti Ügyvédi Kamarához címzett bejelentése szerint dr. .....ügyvéd közreműködésével hozzájárulásuk nélkül került bejegyzésre címük székhelyként az .......Kft., a ...... Kft., a ..... Kft. és a ...... Kft. esetében.
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2022. szeptember 30. napján kelt, a Szegedi Ügyvédi Kamarához 2022. október 6. napján érkezett átiratában a bejelentést megküldte az eljárni illetékes, Szegedi Ügyvédi Kamarának.
A Szegedi Kamara Vezető Fegyelmi Biztosa 2022. október 18. napján kelt Bp. 268/2022/2. számú határozattal az Üttv. 119. § (1) bek. b) pontja alapján előzetes vizsgálatot rendelt el, és felhívta eljárás alá vontat, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat nyolc napon belül küldje meg a kamarának.
Dr. ..... 2022. november 8. napján kelt beadványában tagadta a fegyelmi vétséget elkövetését. Felhívás ellenére az iratokat nem csatolta.
A Kamara Vezető Fegyelmi Biztosa 2023. január 12. napján kelt iratában az Üttv. 119. § (1) bek. b) pontja alapján az előzetes vizsgálat lefolytatására, az eljárás során a fegyelmi biztosi teendők ellátására dr. Dobozy Réka fegyelmi biztost jelölte ki, és az Üttv. 122. § (2) bek. szerint az előzetes vizsgálat határidejét meghosszabbította.
A Kamara Fegyelmi Biztosa 2023. május 9. napján kelt RFSZ–9/2023/5. számú határozattal az Üttv. 123. § (1) bekezdés b) pontja alapján fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottsága Elnöke 2023. június 7. napján kelt, a Regionális Fegyelmi Bizottság Elsőfokú Fegyelmi Tanács Elnöke által 2023. június 8. napján átvett átiratában rendelkezett az eljáró fegyelmi tanács kijelöléséről.
Szegedi Regionális Fegyelmi Tanács 2023. június 21. napján kelt idézővel idézte eljárás alá vontat a 2023. szeptember 9. napjára tűzött tárgyalásra.
Eljárás alá vont az idézőt 2023. június 21. napján vette át.
Szegedi Regionális Fegyelmi Tanács 2023. szeptember 8. napján tartott az ügyben tárgyalást.
Tényállás:
A ..... Kft. székhelyszolgáltatást végez a ...... szám alatti címen. Eljárás alá vont ügyvéd korábbi ügyekből tudomással bírt arról, hogy a címen székhelyszolgáltató működik, és ismerte a szolgáltatás igénybevételének kritériumait is.
Eljárás alá vont ügyvéd közreműködésével 2021. évben négy cég, az ..... Kft., a Beergo Kft., a ...... Kft. és a .... Kft. székhelyéül a székhelyszolgáltató székhelye került a cégnyilvántartásba bejegyzésre, a székhelyszolgáltató hozzájárulása nélkül, csupán a cégvezetők által, a székhelyre vonatkozó nyilatkozat alapján.
Eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos felhívása ellenére az ügyre vonatkozó iratokat egyáltalán nem csatolta, csupán egy rövid nyilatkozatot tett.
Eljárás alá vont előadása
Eljárás alá vont vezető fegyelmi biztos felhívására tett nyilatkozata szerint a cégbíróság előtti eljárásban elegendő az ügyvezető nyilatkozata arról, hogy milyen jogcímen használja székhelyeként az adott ingatlant, mely nyilatkozat tartalmára nézve a felelősség az ügyvezetőt terheli. Az eljárás alá vont elismerte, hogy nem kérte az ügyféltől a bérleti szerződés csatolását, de ezt – előbbi álláspontjára tekintettel – nem érezte kötelességének.
Eljárás alá vont tárgyaláson tett nyilatkozatában lényegében fenntartotta álláspontját, véleménye szerint, ha szükséges lenne a székhely használatának jogosultságára vonatkozó okirat csatolása a cégbírósághoz, akkor a cégbíróság a cégeket nem jegyezte volna be. Azt is előadta, hogy talán a kérdéses cégek bejegyzését megelőzően is volt olyan cég, amelyek bejegyzésében közreműködött, és azokat a székhelyszolgáltató engedélyével a székhelyszolgáltató címére jegyeztek be.
Az iratok becsatolásának elmaradását azzal indokolta, hogy nem látta szükségesnek, mert azok sem igazoltak volna többet, mint amit lenyilatkozott.
Fegyelmi biztos végindítványa
Eljárás alá vont ügyvédnek tudomása volt arról, hogy az általa bejelentett székhelyek székhelyszolgáltató címének felelnek meg. Eljárás alá vont a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) I. számú mellékletnek I. 13. a.) pontjában, továbbá a jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos feladatokról szóló 2/2007. (XI. 19.) MÜK szabályzat 7. és 7.1 pontjaiban írt előírásokat megszegte, eljárás alá vont ügyvéd e kötelezettségének saját nyilatkozata szerint nem tett eleget, ezzel fegyelmi vétséget követett el.
Továbbá eljárás alá vont azzal, hogy az ügy iratait felhívás ellenére nem küldte meg a kamarának, újabb fegyelmi vétséget követett el.
Ezért indítványozta eljárás alá vonttal szemben 5 rb. szándékos fegyelmi vétségben elkövetésének megállapítását.
Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) I. számú mellékletnek I.13. a) pontja alapján cégbejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelemhez kötelező mellékletként csatolni egyebek között a székhelyhasználat jogszerűségéről szóló legalább teljes bizonyító erejű magánokiratot, székhelyszolgáltatás esetén szükség szerint ideértve az ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulását.
A jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos feladatokról szóló 2/2007. (XI. 19.) MÜK szabályzat 7. pontja értelmében továbbá a cég létesítő okiratának és a létesítő okirat módosításának ellenjegyzése során az ügyvéd az ingatlan-nyilvántartási adatok és a tulajdonjogra vonatkozó, használatra feljogosító okiratok megtekintésével
a) köteles meggyőződni arról, hogy a jognyilatkozatot tevő fél (meghatalmazottja) által az okiratban a cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlan a cég tulajdonát képezi-e vagy használatára a cég jogosult-e, továbbá
b) meggyőződhet arról is, hogy az más cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be van-e jegyezve a cégjegyzékbe.
A 7.1. pont alapján, ha az ingatlan használatára jogosultságot igazoló iratok megtekintésekor az ügyvéd azt állapítja meg, hogy az ingatlan székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként való megjelölése a jogszabályokkal ellentétes, köteles a közreműködést megtagadni.
Fentiekre tekintettel eljárás alá vont azzal, hogy a négy cég vonatkozásában székhelyhasználat jogszerűségéről nem győződött meg, és erről szóló legalább teljes bizonyító erejű magánokiratot nem csatolt a cégbejegyzési kérelemhez, 4 rb. az Üttv. 107. § a) pontja szerinti fegyelmi vétséget követett el. A hivatkozott jogszabályhely kimondja, hogy „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, a) ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi”
Továbbá eljárás alá vont azzal a magatartásával, hogy az ügyek iratait nem küldte meg a kamarának, megsérthette az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (Etikai Szabályzat) 12.3. pontját, mely magatartásaival az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott újabb 1 rb fegyelmi vétséget valósított meg.
Az Etikai Szabályzat 12.3. pontja ugyanis kifejezetten előírja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.
Büntetéskiszabás, súlyosító és enyhítő körülmények
Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte eljárás alá vont személyi körülményeit, hogy rokkantnyugdíjas, idős, nyugdíjas édesanyját ápolja, ügyvédi tevékenysége szüneteltetésének is részben ez az indoka. Az őszinte, feltáró magatartását.
A büntetés kiszabása során súlyosító körülményként vette figyelembe Fegyelmi Tanács a többrendbeli elkövetést, továbbá eljárás alá vont fegyelmi előéletét is: már több ízben indult fegyelmi eljárás ellene, melyekben fegyelmi büntetés kiszabására került sor, valamint még folyamatban lévő ügyek is vannak, melyek büntető eljárás miatt indultak.
Fegyelmi Tanács az enyhítő és súlyosító körülményeket mérlegelve a fegyelmi vétség súlyának figyelembevételével az Üttv. 108. § b) pontja szerinti a középarányostól kisebb mértékű pénzbírság fegyelmi büntetés alkalmazását látta indokoltnak.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás 80.000 Ft-os átalányköltségének megfizetésére.
A fellebbezésre vonatkozó rendelkezés az Üttv. 135. § (1)–(4) bekezdésén alapul.
JOGERŐS: 2023. 10. 25.