Magyar

 

Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának RFK 12/2023/14. határozata

ügyvédi mulasztásról

A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. ... bajai ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2024. év február hó 27. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy

dr. ... (szül: ...

an: ...

lakcím: ...

iroda: ...

eljárás alá vont ügyvéd

1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

írásbeli megrovás

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft (azaz Nyolcvanezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Kecskeméti Ügyvédi Kamara 11732002–20500382 sz. bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek” ügytípus megjelöléssel.

A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.

Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag, vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás és a rendelkezésre álló okiratok alapján az alábbiakat állapította meg:

I.

Személyi körülmények: egyedülálló, gyermektelen, havi jövedelme 400.000 Ft, tartozása nincs, vagyona egy ingatlan kb. 15.000.000 Ft értékben. Fegyelmi előélete nincs.

II.

... (született ...) ... bejelentő 2022.11.18-án érkezett beadványában Dr. ... ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta. A Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara (jelenleg Kecskeméti Ügyvédi Kamara) fegyelmi biztosa előzetes vizsgálat eredményeként az eljárást megszüntette. Kifogás alapján a Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi biztosa 2023.08.09. napján .../2023. sz. alatt a fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította. A Kamara fegyelmi biztosa P.858/2022. szám alatt 2023. augusztus 16-án kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett, korábbi ügyféllel szembeni ügyvállalás, összeütközés, összeférhetetlenségi szabály, az Üttv. 20. § (4) bek., illetve az ÜESZ. 4.1. és 4.2. pont rendelkezéseinek megsértése gyanújával, két rb. az Üttv. 107. § a) pont szerinti szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt.

A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Elnökhelyettese 2023. szeptember 13-án kijelölte a Fegyelmi Tanácsot.

III.

A Fegyelmi Tanács 2023. november 29-én és 2024. február 27-én tárgyalást tartott, eljárás alá vont ügyvédet meghallgatta, aki nem ismerte el a felelősségét, ugyanakkor írásbeli beadványaiban foglaltakat fenntartotta. Ténybelileg nem vitatta az iratokból megállapítható tényállást, de állította, hogy a cégbírósági eljárás nem érintette a hagyaték tárgyát képező üzletrész vagyont. A bejelentő ... (sz. ...) ... fenntartotta illetve többször kiegészítette beadványát, végig az ügyvéd összeférhetetlen ügyvállalását sérelmezte.

Az eljárás során a tényállás megállapításhoz szükséges okiratok -köztük az eredeti megbízás, ügyfelvételi lapok, meghatalmazás, ellenjegyzett cégbejegyzési iratok, közjegyzői határozat, cégbírósági törvényességi határozatok, ügyvédi beadványok, meghatalmazások, meghatalmazás megszűnésének bejelentését igazoló e-papírok, iratok, beszerzésre kerültek, melyeket a fegyelmi tanács ismertetett és értékelt.

A fegyelmi tanács által megállapított tényállás:

Dr. ... ügyvédet ... ... és ... ... lánya, (jelenleg már ...) közösen bízták meg hagyatéki eljárásban történő eljárásra és képviseletre 2022. január 12-én. A hagyatékhoz tartozott a néhai örökhagyó ... és Társa Kft.-je, az abban lévő üzletrész. Az eljárás során történő egyeztetések folyamán a két megbízó között érdekellentét merült fel, éppen abban a kérdésben, hogy egyes vagyontárgyak az örökhagyó hagyatékát képezik, mások a Kft tulajdonában állnak, s így nem a hagyaték tárgyai. Az érdekellentét felmerüléséről eljárás alá vont ügyvéd abból szerzett tudomást, hogy először ... mondta fel a megbízást 2022.május 20-án, majd ugyanígy tett ... ... is május 24-én. Dr. ... a felmondásokat tudomásul vette és a hagyatéki eljárásban eljáró hatóságnak bejelentette megbízása megszűnését. A hagyatékban érintett Kft-vel kapcsolatos cégeljáráshoz a közjegyző ... ...t, mint ügygondnokot (a társaság vagyonának megóvása, a működés biztosítása érdekében) az eljárásban vezető tisztségviselővé kijelölte. Eljárás alá vont ügyvéd –annak ellenére, hogy a korábban indult, és még folyó hagyatéki eljárásban érintett a Kft üzletrésze, és kérdéses egyes vagyontárgyak hovatartozása, s e téren az ügyben két korábbi megbízója általa is tudottan érdekellentétben áll- a cégbejegyzési eljárásban elvállalta ... ... képviseleti megbízását, részére 2022. augusztus 30-án okiratokat ellenjegyzett. Az ügygondnok ... ... kirendelése és bejegyzése miatt ... kezdeményezett törvényességi eljárást, s a cégbíróság előtti törvényességi felügyeleti eljárásban 2022. november 24-én vállalta el ... ... képviseletét Dr. ..., és ellenkérelmet nyújtott be a nevében, s képviselte őt (2023.02.15. beadvány).

IV.

A bizonyítási eljárást követően, annak eredménye alapján, a vezető fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban előadottakat fenntartotta, hivatkozott az ÜESZ. 4.1. pontjára, miszerint az ügyvédnek kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy munkája során még a látszata se merülhessen fel az összeférhetetlenség bármilyen formájának, ezt összevetve az Üttv. 1. § (2) bekezdésével, miszerint az ügyvédi tevékenység az ügyvéd és az ügyfél közötti bizalmon alapul, valamint a 6. §-sal, amely azt írja elő, hogy az ügyvéd nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti. Mindezek alapján 1 rb. az Üttv. 107. § a) pontjában írt szándékos fegyelmi vétség megállapítását, írásbeli megrovás alkalmazását és azt indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács kötelezze az eljárás alá vont ügyvédet az átalányköltség megfizetésére.

V.

A vezető fegyelmi biztos indítványa alapos.

A Fegyelmi Tanács a tényállást a bejelentésben foglaltak, eljárás alá vont ügyvéd szóbeli és írásbeli előadása, valamint a beszerzett iratok, adatok –felmondás, elszámolásra, iratok kiadására vonatkozó felhívás, arra adott ügyvédi válasz, pénz átutalások kimutatása, banki bizonylatok, NAV határozat illetéktartozásról, bírósági tárgyalási jegyzőkönyv, ügyvédi felszólítás és bejelentők személyesen tett nyilatkozatai alapján állapította meg a tényállást és eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét.

VI.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, ha annak gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, alapszabályban vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 1. § (2) bek. szerint az ügyvédi tevékenység az ügyvéd és ügyfél közötti bizalmon alapul.

Az Üttv. 1. § (3) bek. előírja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 20. § (1) bek. szerint az ügyvéd nem vállalhatja ügyvédi tevékenység végzését olyan ügyfelek számára, akiknek az érdekei egymással ütköznek.

Az Üttv. 20. § (4) bek. szerint az ügyvéd nem folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ.) 4.1. pontja és 4.2. pontja arról rendelkezik, hogy az ügyvédnek kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy munkája során még a látszata se merülhessen fel az összeférhetetlenség bármely formájának, illetve, hogy az ügyvéd nem folytathat olyan tevékenységet, amely összeférhetetlenségi szabályt nem sért, azonban az ügyvédi hivatás méltóságát vagy függetlenségét sértené.

A rendelkezésre álló adatok alapján a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy dr. .... ügyvéd megsértette az Üttv-ben, a MÜK szabályzatokban írt fenti rendelkezéseket, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

VII.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazta.

Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd tevékenysége még nem esett fegyelmi kifogás alá.

Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács úgy értékelte, hogy a kiszabott fegyelmi büntetés áll arányban az elkövetett fegyelmi vétséggel.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

Felhívja a fegyelmi tanács eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

A fegyelmi tanács határozata 2024.04.09. napján jogerős és végrehajtható.